| | Ez engem is érdekel, hogy aki fűnél parahajlamos, ehet-e LSD-t.
Nekem fűtől sosem volt még parám, szellemileg akkor se ijjedtem be, ha annyit sikerült szívni tisztán, hogy szarul lettem, szédültem, és hánytam is (nem 1x sikerült, de egyre kintebb van ez a határ amit már időben megérzek).
Tudtam hogy attól van, hogy hirtelen túl sok lett a jóból, de majd elmúlik (Legelső túlszívásnál is így áltam hozzá, miközben 3x hánytam, meg forgott velem a világ. Sőt, akkor kaptam rá, hogy néha többet szívjak mint amitől már röhögök a semmin is, meg jól érzem magam, és inkább félig tépjen ki a valóságból, mert mielőtt beütött a testi rosszullét élveztem az enyhén hallucinogénnek nevezhető állapotom.)
Viszont van egy haverom, akivel szoktam füvezni, és tervezünk egy papírozást is valamikor, ha majd egyszer az ölembe hull végre valami rendes papír (miután 2x átbasztak vele, már nem keresem, csak várom hátha spoontán belefutok majd valakibe - de visszagondolva ezt se bánom, legalább gyakoroltam üres papírokkal a felkészülést, amit bánok, hogy eredetileg csak az LSD-t kartam kipróbálni, aztán ahogy elkezdtem tágítani az imeretségem ilyen irányba már MDMA-t, meg speedet is toltam párszor, ami nem szerepelt az eredeti tervben).
Na, az említett ismerőst viszont még szinte minden tekeréskor sikerült akaratomon kívül is beparáztatnom hosszabb-rövidebb időre laza tépések alatt is. Beszívva poénkodtam valamin, amit túl komolyan vett, és ideges lett, meg nyavíkolni kezdett. Előtte visítoztunk valamin, aztán hirtelen jött spontán, amin nem tudta magát túltenni, hiába nyugtattam, hogy csak vicc volt, de ha igaz lenne azon se kéne így kiakadni. Meg sujkoltam bele azt is, hogy csak a fű miatt veszi így fel a dolgot, és ha nem tudja magát túltenni rajta, akkor elmúlik majd magától, ha elfogyott a szer az agyából, de 5-10 percig csak benneragadt a dolgaiban, és később is felemlegette egész este, meg még másnap józanon is.
Ugyanakkor MDMA-tól nem volt baja, sokkalta jobban habzsolta a világát, mint én. (itt bennem lehet a hiba, mert józanon elég szegényes az érzelemvilágom, és hirtelen sok volt a boldogság, még droghoz képest is irracionálisan soknak éreztem, de remélem LSD-vel nem lesz ilyen bajom, elvileg az nem ennyire rózsszín világú)
Sőt, igazából én látatlanban nem is értem miért rettegtek a parától (jó mi? félsz hogy félni fogsz. :D).
Én már nem vagyok oda értük, de sokan szeretik a horrorfilmeket is. Én is horror, véres akció, meg főként thriller filmeken nőttem fel (nem pornón, azt alig néztem bármely korban, ma is csak szóló aktokat néha).
Szóval én utólag akár élvezetes emléknek is tartanám, ha egy órán keresztül "be lennék szarva". Kevésbé lenne számomra irracionális, ha tennék egy túrát a pokolban, mint mikor az MDAM azt akarta legyek boldog.
Vagy amit parának hívtok, az valami durvább dolog mint szimplán rémisztő képeket haluzni, amitől időlegesen rettegsz? Szóval nem csak befordulok a sarokba és ott sírok pár órát, hanem maradandó bajom lesz tőle? (normál dózisnál, pl. 1 lapka) |
| |
