 |
Salvia DivinorumMarcoS, 2002. április 18.  | |  | | | | 5143. estimese | 2019. szeptember 28. 09:27 |
| |  | |  | | | Kipróbáltam citromsavval, pár másodpercig volt a számban, mert nagyon savanyú, meg ugye a fogzománc is bomlik. Intenzitásban nem volt semmi +, de azt mondanám, hogy a hatás egy percen belül megkezdődött. Valószínüleg a pH a lényeg. Ha azt veszem a salvinorin oldódik kis mértékben vízben is. Rágásnál a szájban is általában a savanyúbb a pH.
ppnqdd: találkoztál már a salviánál microdosing-al? |
| |  | |  |
| | | | | | 5142. estimese | 2019. szeptember 27. 12:31 |
| | | | | | | A növény illegális vagy a használata illegális?
Ahol én létezem a növény legális, de az inkvizíció bünteti a használatát. A paragrafus toxikománia. Akkor egy picivel több itt a szabadság, mint a keresztény alkoholista Magyarországban :-D
Akkor az aszkorbinsav (Cvitamin) segíti a kioldódást? A pH a lényeg? |
| | | | |
| | | | | | 5141. ppnqdd | 2019. szeptember 27. 00:04 |
| | | | | | | | Ja és a salvia illegális, illegális cselekményre pedig nem biztatlak, úgyhogy ez csak egy lehetséges használati mód leírása volt, nem ajánlás! |
| | | | |
| | | | | | 5140. ppnqdd | 2019. szeptember 26. 18:15 |
| | | | | | | Estimese, kösz az élményt, érdekes, ez a felelősség dolog, amit írsz. Meg ugye a nagy filozófiai kérdés: ki irányít? A környezeted határoz meg téged, vagy van egy éned, ami dönt? Nehéz kérdés.
Tudod mit próbálj ki? De csak saját felelősségre! Ugyanígy a nyelved alá, de rá még
úgy 1000mg aszkorbin savat. Tuti nem fog kelleni annyit várnod. Az intenzitás viszont kérdőjel. Valószínűleg jóval erősebb lesz, ha bírod a marást. |
| | | | |
| | | | | | 5139. estimese | 2019. szeptember 25. 10:25 |
| | | | | | | Kérdés: próbálta itt valaki a salviat elrágva?
Tegnap két tenyér méretű levelet gombócoltam egybe, és kimentem egy ebbel sétálni a kert végébe. Ahogy bezártam a kert kaput, beraktam a számba, megnéztem az órát, majd rágni kezdtem. Mikor péppé rágtam a sok nyállal elkevert valamit elkezdtem a szájüregben öblögetni csukott szájjal, hogy ne köpjem ki. A végére édes lett az íze... Kb 10 perc ha eltelt, feltűnt, hogy a büdöske színe élőbb, mint szokott lenni. Majd elindult a csavarodás. Balról. Kb ez vagy két órán át volt érzékelhető, utána mentem aludni...+volt egy felelőség érzet a személyem és környezet iránt. Lényegében, hogy ki hozza a döntéseket. Én vagy a személyem :-) Az ember az akin keresztül végrehajtom a tettet. Vagy végigérzékelem a személy tettét, akit az érzelmek irányítanak.
Tehát elrágva tovább tart a hatás, de ezt le is írták. Pl egy kis levélke ad valamilyen tetterőt. Örömöt a cselevekvésben...
|
| | | | |
| | | | | | 5138. ppnqdd | 2019. augusztus 21. 04:35 |
| | | | | | | Kicsit sok monológot írok, remélem valaki elolvassa egyszer. Próbálom azért úgy tálalni, hogy ne csak öncélú blogolós fejtegetés legyen.
Az előzőekhez képest egy jóval egyszerűbb gondolatom támadt:
A valóság szoros összefüggésben állhat a világgal kapcsolatos tudásunkkal.
Vagyis, különböző valóságot érzékelsz, ha kevesebbet, vagy ha többet tudsz a világról. Jó persze ez nem egy nagy találmány de mégis érdekes lehet.
Nézzük a salvia élmény szempontjából: a salvia trip ugyanis szimulálja a világ összefüggéseinek teljes megértését, vagyis egyfajta isteni tudást.
Alapjáraton, salvia nélkül úgy érezzük, hogy az életünk, az élet utunk egy kiszámíthatatlanul bonyolult összefüggésrendszer, amit ugye a döntéseink és a környezetünk egyszerre alakít. Ehhez az érzéshez nagyban hozzájárul a korlátozott tudásunk a dolgokról.
A salvia hatása alatt ellenben azt érezzük, hogy ez az egész kiszámíthatóvá vált. Nem hogy a környezetünk egy előre legyártott mese, de a tudatunk döntései is azok. Az az igazság, hogy ez tudományosan is belátható, hogy így van, de számunkra (az életünk szempontjából) nincs túl nagy jelentősége.
Ha azt mondanám, hogy a döntéseinket az agyunkban lakozó aprócska szellemi lények irányítják, a legtöbben azt mondanák, hogy kiégett valami biztosíték bennem. Ha azonban azt mondanám, hogy a döntéseink az ösztöneink, a tudatalattink, az érzékeink, a tanult dolgaink, a kultúránk, a szokásaink stb. alapján születnek, egyből tudományossá válik az állítás, pedig ugyanazt mondom, csak a lények a salvia szimbólumai egy olyan tudatállapotból, ahol a tudatunk ismeri a felsorolt tényezők bonyolult és mély szabályrendszerét.
Ez az, ami miatt a valóság és a tudás szorosan kapcsolódik.
|
| | | | |
| | | | | | 5137. ppnqdd | 2019. augusztus 9. 22:39 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 5136. ppnqdd | 2019. augusztus 9. 21:59 |
| | | | | | | EZT OLVASD ELŐSZÖR!
Elsőre kicsit félreírtam. Úgy, ahogy mondod, a disszociatívak, mint a salvia, kimozgatnak abból az állapotból, amire a tudatod alapjáraton rácsatlakozott. A kimozdítás után viszont gyakran megtörténik, hogy a tudat átállítódik és valami másba kapaszkodik bele, ezért írtam a beleélést, de pont az ellenkezője történik. |
| | | | |
| | | | | | 5135. ppnqdd | 2019. augusztus 9. 21:30 |
| | | | | | | Értem, amit mondasz, lehet néha félreérthető az ego szó használatom. Nekem az ego nem egy aktuális létállapot, hanem az, hogy te vagy a megfigyelő, te vagy te, tökmindegy milyen szerepben., a testedtől függetlenül. Ez lehet rossz szóhasználat, nem tudom, mivel nevezhetném el. Legyen az, hogy az éned, vagy az isteni darabod, amitől magadnak érzed magad. A megfigyelő, ami te vagy.
Amit írsz, egy tipikus disszociatív érzés, a tudatod képes bármilyen szerepbe beilleszkedni, legalábbis az absztrakt komponense. Ezért hívom absztrakt komponensnek, mert különálló, önálló.
Szerintem ez az egész két oldalról közelíthető meg. Képzeld el, hogy van egy nagy isteni egység, ami az isteni tudat összes lehetőségét tartalmazza, amiről leválasztható egy egyedi tudat.
Képzeld el, hogy lehull egy mag, betemeti az avar, a föld, stb. ráesik az eső és rengeteg, rengeteg dolog összjátékából elkezd kicsírázni egy növény. Ehhez a növényhez tartoznia kell egy absztrakt tudatnak is, egy olyannak, ami pont megfelel annak a bonyolult kombinációnak, ami a sok-sok összefüggésből és kapcsolatból összeállt. Nincs egyik a másik nélkül, csak együtt léteznek.
Tehát szerintem minden asszociációhoz kell egy absztrakt kijelentés is.
Ezt úgy tudod könnyen megfogni, ha a másik oldalról közelítesz és azt mondod, hogy igazából nem létezel te, nincs egy szilárd éned. Az éned a testedtől, a genetikádtól, a neveltetéstől, a tapasztalatidtól, örömödtől, bánatodtól, szükségleteidtől függ, nem fix. Az, hogy te vagy, csak egy illúzió. Ha el tudod engedni a szilárd éned, ami túléli a megöregedő testeket és lélek vándorol, azt tudod mondani, hogy elengeded, had kerüljön vissza a természet körforgásába, akkor pont a salvi által mutatottal ellentétes oldalt látod meg.
Ha ennek az inverzét vesszük, akkor ott van az absztrakt éned, ami örök, állandó, nem az asszociációk alakítják, hanem ő alakítja az asszociációkat.
Nem tudom mennyire megy át, de szerintem ez összecseng mindennel, amiről eddig szó volt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ,,A salvia élmény szerintem az ego-d konkrét, absztrakt komponensébe való beleszakadás.
A DMT, stb. pedig a lehetőség világot mutatja.” ezt ki tudod fejteni bővebben, hogy te hogy látod?
Az ego mettől meddig ego? Az ego viselkedésminta? Vagy ilyen olyan filozófiák szerint micsoda? Elfogadható E. Tolle szemszöge az ego-ról? Testhez köthető, vagy mikor nincs test, akkor nincs ego?
Vagyis, ha ilyen olyan úton módon a tudat eljut az absztraktba, akkor mennyire lehet jelen az ego?
A salvia kísérleteim oda vezettek eddig, hogy az az élmény egy ébredés. Ott nincs az ami itt vagyok.
Ha példát hoznék fel, akkor legyen az a helyzet, hogy kint sétálsz, és ránézel bármire, pl 1 falevélre, és abban a pillanatban beszippant a falevél. Eltűnsz, és amit érzékelsz egy történet a falevélen belül, ahol éppen sátrat állítasz. Közben már nem is létezik számodra az, hogy te csak sétálsz. Nem is emlékszel rá. Majd mikor felállítod a sátrat, és van nálad salvia, amit használsz, akkor abban a pillanatban rádöbbensz, hogy te séta közben ránéztél egy falevélre, amin belül létrejött a sátorállítós történet ahol azonosultál a sátorállítóval..ami valójában rabul ejtette a tudatodat, és tudod, hogy te nem vagy sátorállító (De szerencsére, volt nálad salvia :-) ...
Viszont, ha növeled a salvia adagot, akkor rádöbbensz arra, hogy te vagy minden történet, belőled árad minden, ami valójában 1.
Ha dmt-hez hasonló vegyületek, mint psylocibin azt okozza, hogy ha belenézek egy fűcsomóba, ahol fölfedezek egy másik világot, manókat stb. Akkor a salvia ennek pont az ellekezője. Beleleshetsz időtől függettlenül bármilyen történésbe, csak ne ragadj bele.
Vagy pl vannak a pc játék függők, akik beleélik magukat a játékban irányított figurába, a salvia meg itt áramszünetett okoz, és a játékfüggő személy ráébred arra, hogy ő valójában nem az a pár pixel a kijelzőn.
A salvia után visszatérve nem nagyon fedeztem fel az ego-t, majd csak később épül vissza... a salvia okozta állapot nem köthető világunkhoz, ha csak nem olyanok a szándékaink, hogy rajta keresztül akar az egyén megvizsgálni valami evilághoz köthető dolgot. Mint, hogy mi hogy volt a múltban, vagy gyerekkori emlékek felkutatása, stb
|
| | | | |
| | | | | | 5133. ppnqdd | 2019. augusztus 6. 03:25 |
| | | | | | | Bonyolultabb ez, mint amilyennek tűnik.
Amúgy a hindu vallás alap tézisei is abból építkeznek, mint amit írtál: az absztrakt tudatod csak megfigyelő, az élet számára illúzióként létezik, amely illúzió annyival magával ragadja, hogy azt hiszi, ő maga egy az illúzióval. Sőt, a folyamatos életre való vágyakozása miatt nem tud szabadulni az újraszületések örök körforgásából.
Én ezt el tudom fogadni, de csak relatív igazságként. Én valamiért úgy érzem, hogy a hinduk és a buddhisták által meditációval felfedezett és magasabb osztályba sorolt Brahma, ami az élettől elszakadt absztrakt alap valóság, amit valószínűleg a salvia is mutat, csak egyike a két egyenrangú pólusnak.
A másik pólus, ami ellen a salvia olyan erősen érvel, az illúziót létrehozó dinamikus erő, szerintem legalább annyira magas szintű. Ez az erő a klasszikus pszichedelikumokkal átélhető.
Ha behozunk egy kis kvantumfizikát is, aminek az alap problémáit éppen csak az utóbbi időben volt szerencsém felfedezni, még érdekesebbé válik az egész téma. Lehet másnak ezek elborult, túl laza asszociációk, én nem érzem annyira elrugaszkodottnak.
Két rés probléma: ez egy bizonyítást nyert kvantumfizikai alap kísérlet, ami a századforduló környékén eléggé felrázta a tudományos köröket.
A lényege: adott egy hosszú fal, amin két szűk rés van (egymástól egy kis falszakasszal elválasztva). Fogunk egy golyót és valamilyen eszközzel véletlenszerűen a falnak lökögetjük. A golyó néha visszapattan, néha átmegy az egyik, vagy a másik résen.
A fizikusok egy a falon kirajzolódó interferenciajelenséggel be tudták bizonyítani, hogy ha a golyó az egyik résen átmegy, akkor egyszerre átmegy a másik résen is.
Ez eléggé agyrémnek hangzik, pedig így van, mégpedig azért, mert a golyó hullámként viselkedik, nem pedig pontszerű testként.
A még nagyobb érdekesség, hogy ha közvetlen el akarták kapni ezt a jelenséget a résekre szerelt szenzorral, akkor a mérés pillanatában (ahogy a szenzor csipogott) a golyó már csak az egyik résen ment át, mintha megijedne a méréstől :).
A dolog magyarázata kicsit ezoterikusnak tűnik: amíg le nem mérjük, hogy a golyó melyik résen ment át, addig az fenntartja a lehetőséget, hogy mindkettőn átmenjen. Ezzel a fizikusok azt bizonyították, hogy a valóság lehetőség, valószínűség alapú, vagyis nem konkrét. Konkréttá a mérés, a tudatunk teszi.
Innen jön az a kissé elborult felvetésem, hogy a klasszikus pszichedelikumokon a kvantum fizika által felvázolt álomszerű, lehetőségvalóságot szemlélhetjük meg.
Az absztakt tudatunk feladata pedig, amit a salvia annyira szeret kihangsúlyozni, hogy ebből a lehetőség valóságból egy konkrétat gyártson.
Most akkor melyik komponens az erősebb? :)
A salvia élmény szerintem az ego-d konkrét, absztrakt komponensébe való beleszakadás.
A DMT, stb. pedig a lehetőség világot mutatja.
Félelmetes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ppnqdd, vagy akarki aki tudomast szerez erről...
Most ide ébredt a tudatom, a figyelmem itt van. Ez játék a képzelettel, egy történet, amit épp most találok ki, azt is ami következő pillanatban lesz. Kitaláltam a díszletet is. Olyan jól működik ez, hogy mostanra azonosultam a történetem alakjával, aki itt estimese-ként ír ide, ami mobilról, bármikor bárhonnan elérhető. Hogy el tudjam olvasni. De ezt azért írtam, hogy néha magamhoz térjek ebből a képzelgésből. Hogy ne felejtsem, hogy ezt az egészet én csinálom... azt is hogy ide, ír-e valaki, azt is én döntöm el, hogy lesz-e ebben a történetben... na de mind1, még pár percig tudok magamról, hogy vagyok. És lassan valami valami ide láncolja figyelmem, és beleragadok a történésbe, és kicsúszik az irányításom alól, mivelazonosulni fogok egy formával, és megfeledkezem arról, hogy vagyok. 0,14g 60x... ezen eszméltem fel, ha akarom, a történetet irányíthatom is, csak ne ragadjak bele. Mert eltévedek benne, és nem tudok kiszálni. A salvia történetem szerint, a most elérhető kijárat innen, mert a történetem szerint...
most villant be, hogy azért ragadok ide mindig, mert azok a lények teszik ezt, de ez is a történetem része. Kész, itt ragadtam. Túl jól működik a díszlet, most még olyan mint egy kirakat... itt ragadtam, köztetek a képzelet szülte történetben... |
| | | | |
|
