TOM1:

Önértékelés

A váratlan utazás

trip célja: Egy kis esti ellazulás (ami egész máshogy végződött)
adagolás: nem tudni, kevés (viszont igen elit fű és ami a lényeg, hogy SATIVA), és fél pipafejnyi salvia növényszár.

Lehet hogy kicsit hülyének néznek a hozzáértők, ugye mint mondottam, hogy "egy kis esti ellazulás" a trip célja. Nyilvánvalóan tudtam, hogy a zsálya kevésbé közepes mennyiségű, így hát úgy számoltam, hogy egy izgalmas esti betépés fog következni. igazándiból nem is trip céljának, hanem inkább betépés céljának nevezném, de így utólag maradjunk a tripnél:D

A tripről annyit mondanék, hogy kegyetlen szinesztéziákkal (nem hallás-látás keveredés ááám, hanem érzelem és vizuális-auditórikus érzékkeveredés, mint pl. egy boldogság színének látványa a hangjával együtt) járó szemléletváltozás lett rajtam urrá.

Egy kis egyetemi fasza nap után kisebb kocsmázásból adódó alkohol hatása alatt született meg önnön gondolatom, hogy az egy héttel ezelőtti kemény befüvezés után ismét tudattágító szerekhez nyúlok az este folyamán. AZ érzés teremtőjének érzését természetesen haver "Over high szuperior" füve (le a kalappal előtte), és egy sajna elhalóba lévő zsálya növényem szárából adódó salviorin-A társaságában folytattam le.

elszívom.. kicsinységnyi időre lehunyom a szemem.. kinyitom, a hatás azonnal jelenkezik, ám érezni, mélyül, "síkokba" érzések síkrafakadásával.. Érezni terebélyes lesz.. hisz a hatás gyorsan vonaglik, tér-érzelmek formájában.

Nézek a 2 darab 1 literes sörösüvegre, Testvérek. Eddig saját tudatom által érzett szeretetnél nagyobb érzésekkel éreztek egymás iránt. Kegyetlen boldogság. Sírok a boldogságtól. Szeretetet érzek a tárgyakból.
Mily összetartó elmék, és emberek.. Soha nem létező "személytelen boldogság".
Átlényegül az életük... halott "tárgyakból" azonnali szeretet.
Univerzum közepévé válnak. Irányítják az időt.. most megvan a terv: átpásztázom életem időntúli dolgait. Jövőt, múltat, jelent.
Kék boldogság hozzászól, nincs idő erre, Nem lehet. Riasztó ijedés.
Felriadok az ágyból, reszketek.Kisebb elkeseredés, de a megoldás meglett.
Nem tudom hogyan.
Heuréka!

Lefekszem. Szem becsuk, színes maradványok előző tárgyaim látványától..
Univerzum közepévé válok "Bennsőséges zuhanás" közbe. ÉN vagyok a világ közepe.. huha. Elmúlik az érzés, szívemből kirobban a fájdalom.. nincs többé.
Elmondhatatlan tisztulás.

Minden megoldódik, aztán..betör a "fájdalmas múlt" (:S mégse tisztulás?!?!)

rágondoltam a régi rossz élményeimre. Robosztus erővel törtek rám. Egyszerre. Mind. Egyszerre. Csak a rosszak Izzadás, félelem, könyörgés. Minden valaha létezett Istennek könyörögtem, hogy ne árassza el a tudatomat e negatív érzésvilág. Féltem tőle. Nagyon.
Egyszerre. Mind. Egyszerre. Tetemes információ...
becsuktam a szemem.. megjelent sárga színű reménytelenség és kilátástalanság formájában. Fölénység-érződés.
Lenézően ránevettem...
átváltozott kék boldogsággá... eggyéválok vele, csavarodok vele, spirál formájában.
Mind agyban, mind testileg. A régi problémák átlényegülnek.. egy szemvillanásnyira. Nem hiszem el:D:'D
Esztétikus, de ugyanakkor aurális mámor..
Kinyitom a szemem, könnyeim soha nem látott fennséggel fogható bolgodságtól folynak. Megtisztultam...
Hihetetlen érzés.

tárgyak áradják az érzéseket.. Harmónikaajtóm folyik, elmondhatatlan fennségű büszkeség árad belőle.
Színárnyalataiból kiformálódik a többszemélyűség tulajdonsága, hol visszahúzódó, hol pedig büszke saját magára, sokat "letett az asztalra".
Szobám falának (kémény rész) árnyéka közbeszól, hogy ne dicsekedjen.
Szégyen árad az ajtóból. Nagyon érzékeny "személy". Sír. Nagyon sír.
Megsajnálom. Együtt sírok vele. fájdalmas ez, de egyszerre boldogság is, kegyetlen mámor. Együtt sírok az ajtóval.. zokog a szemem.. megnyugszik. Örömsírás.

Erre marha nagy röhögés az egészen:D (kb. olyan érzés, amikor jáksó előugrik egy pezsgővel:D)

Következtetés:

- A hatások:

A cannabis sativa nagyon rádobott az élményre nyilvánvalóan. Nem hinném, hogy egy közepes mennyiségű Salvia egy közepesebb érzékváltozáson kívül generált volna valamit.
Hozzátenném, hogy ez a marihuána nagyon agytekerős, annyira, hogy 3 óra után is 0,05-0,1-től is még "high" -on van az ember, és úgy még utána 2-3 órát punnyad, azaz a testi "high" jelenik meg. Összevetve úgy 5-6 óra hatású. Salvia nem okoz hirtelen lejövetelt, a 20-30 perc után (marihuánával együtt szívva majdnem a duplája a salvia-trip) lassabb a leereszkedés, és még utána 1 vagy esetleg 2 óráig kicsit salviás a betépettség.
Az alkohol nem volt túl sok, talán 3 fröccs, de mivel még a puszpályaudvar a kocsmától 20 percre van, és még egy pizzát is leküldtem utána, meg még a buszozás hazafele is megtörtént, így elhanyagolhatónak mondható volt az alkohol hatása.
Ebből a fűből amúgy 4-5-6 óra hatáshoz 0,05-nél szerintem nem kell nagyobb dózis. Ám érezni lehetett egy 3 nappal utáni szívásomból, hogy nagyon magas a "plafonja" ennek a fajta fűnek. Állítom, hogy akár egy közepes gomba-trip szerű élményt is ki lehet hozni belőle, mind vizuálisan, mind pedig a hatás időtartamát illetően.

Tapasztalásaim szerint a salvia növényszár - megfelelően szétollózva - ugyanakkora, vagy majdnem ugyanakkora hatással bír, mint a rendes salvia levél. Bár valószínűsíthetően azért is akkora, mert mondjuk egy pipába több mennyiségű vágott szár fér bele, mint levél. Erre jó példa például egy adott pohárba férő pihetoll vs. só tömegének a különbsége. Úgynevezett "jobban elfér benne a só, mint a pihetoll". Az íze ugyanolyan, hatásilag (mármint a beindulásig éreztem csak:D, onnantól persze sativás)

A különbség a marihuánával való együttszívással az, hogy először csak salviát érezni, aztán ahogy fut fel a mariska, úgy kezdődik e kombó igazi elmélyedése.

- Mentális:

Ez körülbelül egy hete történt velem, de valahogy azóta máshogy, "vigyázóan" viszonyulok a cselekedeteimre, mindent inkább ötször átgondolok, mielőtt kimondanék, vagy tennék valamit. Azóta ha valami kisebb konfliktus is adódik, nem belemélyülök ám a veszekedésbe, hanem szinte azonnal elhagyom a helyszínt. És ami később beigazolódni látszott: Kiválóan helyes döntés! Ez az érzés valahogy a történetben írt "sárga reménytelenségre és kilátástalanságra" való ránevetésben részesüt meg.
Ez valahogy az önuralom-növekedésnek tudható be.
A sodró részek megmutatták, hogy nem szabad sok problémát felhalmozni megoldatlanul, mert ha egyszerre feltör hirtelen, komoly károkat tud okozni a probléma viselőjében, és ami a legfélelmetesebb az egészben az, hogy másodpercek alatt.
Ez alatt értem a "behülyülést", és mint esetleges ámokfutás, verekedés vagy hirtelen öngyilkosság okozóját.
Ittam azóta alkoholt nagyobb mennyiségben egyik nap buliban, lett is volna konfliktus, de nem igazán ismerek olyan embert, aki nagyobb alkohol hatása alatt csak úgy legyintene az egészre. Nekem sikerült, és ami a leglényegesebb: Ösztönösen jött.

Trip megmutatta, hogy egy dührohamot, vagy akármi hasonló kategóriájú hirtelen, és a legeslegtöbbször későbbiekben nagyratörően megbánt cselekedeteket ezen felhalmozott érzések hirtelen kitörése okozza valamilyen rossz "beszólás" vagy akár gondolat hatására. Ez valami olyasmi, mint amikor egy lőporos hordóra gyufát dobnánk, és annak a "kis" gyufának a hatására robban szét az egész.

Természetesen ezen élmények befolyása az életre az idő távlatában csökken, de messzemenően nem olyan gyorsan, mint például egy első komolyabb - kihangsúlyozom, első komolyabb - betépés élményének az átpásztázása.

Békesség emberek...

© Copyright 2009, Daath.