Aldous Huxley: A kultúra és az egyén (1963)

Esszé | 2003. június 17. | Kiadó: Aldous Huxley | Fordította: Siphersh

Az emberben rejlő lehetőségek végtelen és rejtélyes világának felfedezésében a nagy költők, látnokok és misztikusok végezték az úttörő munkát, de bárki a nyomdokukba léphet. Potenciálisan mindannyian „számtalan készséggel és isteni felfogással” rendelkezünk. A normális ébrenléti tudatosságtól eltérő tudatállapotok bárki számára elérhetőek, aki tudja, hogyan kell alkalmazni a megfelelő ingereket. Az univerzumot, amiben élünk, egy új teremtésbe rendezhetjük. Csak rést kell vájnunk a kerítésen, és a filozófus Plotinus szavaival élve „azzal a másfajta látással” körülnézni, „aminek mindenki birtokában van, de csak kevesen használják”. [...]

Aranyi László: Természetes mennyországok felé (2007)

Esszé | 2007. január 12. | Kiadó: Daath

Akkoriban vegyésznek készültem, hát hadd legyen belőle valami hasznom, a p’csába! Gondosan ápoltam a lophophora kaktuszaimat, ettem a csattanó maszlag magvait, az éter émelyítő illata valósággal megbabonázott, s abban az időben jött divatba a „komcsi LSD”, az eredetileg parkinson-kórra felírt Parkán almaborral cifrázva, valamint az undorító ízű mákfőzet, a „kompót”, ezzel emlékezetem szerint a Balatonnál akkor már sűrűn megforduló lengyel barátaim ismertettek meg. [...]

Beke László: Nouvel Art Nouveau Psychédelique (1975)

Esszé | 2003. június 18. | Kiadó: Balassi Kiadó – BAE Tartóshullám – Intermédia

Ha a pszichedelizmus stílus, akkor jellemzője a legeklektikusabb eklektika. Képes annyira távol eső stíluselemeket, grafikai „patterneket” elegyíteni, mint egy középkori miniatúra, egy indián tolldísz és egy Lichtenstein-modorban rajzolt fagylaltos tölcsér. Ugyanakkor a legfantasztikusabb formakavalkádról is egyetlen pillantással eldönthető, hogy pszichedelikus-e vagy sem. A pszichedelizmus biztos kézzel emeli ki mindenből a számára szükséges elemet, a szecesszióban is azonnal felismerte önmagát. [...]

Facombkivammá: Mámor Memoár I. - Befűzve (2015)

Esszé | 2015. szeptember 24. | Kiadó: Daath

Életem érdekes fordulópontjához érkeztem: elhatároztam, hogy a józanságot választom. Ehhez azonban egy felettébb kacifántos út vezetett, amit szeretnék megosztani az esetleges érdeklődőkkel. Avagy: hogyan is lesz egy tudattágítókkal kísérletező, hosszú hajú, lázadó-típus partizánból „egy a sok közül”, aki levágatja a haját és beletörődik a dolgokba?
Három részt terveztem a folyamat leírására, az elsőt a természetes és szintetikus kannabinoidoknak szentelve, a másodikat a hajnalka és dextrometorfán általam megismert hatásainak bemutatására, a harmadik pedig az alkoholizálásomról szólna. Úgy gondoltam, egy átfogóbb leírás többet ér, mint mindegyiket egyesével kielemezni. [...]

Facombkivammá: Mámor Memoár II. – Hajnalcsillapító (2016)

Esszé | 2016. január 12. | Kiadó: Daath

A metaforákat elhagyva unalomig ismert dolgokat tudnék ismételni: ne azért próbálj ki valamit, hogy jobban érezd magad tõle. Nem azért mondtam, hogy problémáim vannak a szerekkel, mert kellemetlen élményeim és bad tripjeim voltak tõle: hanem mert nem tudom õket rendesen használni. Egyik bad trip után, és egyik újrapróbálkozás elõtt sem tartottam mély önelemzést, amivel a problémáim feltárhattam volna magam elõtt, hogy változtassak rajtuk. Csak jöttek a térben meggörbült éjszakák, amik egymásba folytak, majd ellenem fordultak. Egyszer az jutott eszembe, amikor a DXM-en elmélkedtem, és arra a gondoltam, hogy a jó trip a Harry Potterben bemutatott Bölcsek Kövének analógja is lehetne: ha azért akarod, hogy megszerezd, mert kíváncsi vagy arra, milyen, hogy néz ki, mire lehet jó neked és másoknak – addig meg tudod szerezni. Amikor már a görcsös ragaszkodás miatt és a saját gyarló céljaidra kellenek – sosem fogod megkapni. [...]

Hortobágyi László: Az Alien-paradigma (1996)

Esszé | 2006. április 8. | Kiadó: Gâyan Uttejak Society

Az őstörténettől, így a majáktól és az egyiptomiaktól kezdve napjainkig a "füvek" és gombaspórák elterjedése egy szisztematikus, diszrét lépcsőkben történő beetetést szolgál az UFO-k részéről, amely az emberiség tudatmódosítását tűzte ki céljául. Ezek a szerek - a szintetikusoktól a gombákig bezáróan - az emberiség közös tudatát abba az irányba befolyásolják, hogy az Idegeneket befogadják a földi társadalmakba, és egyben az emberi fajt alkalmassá tegyék a velük történő szexuális aktusokra. A "racionális tudomány" itt már elszakad a köznép által korábban űzött - egyébként szintén szexuálisan terhelt tartalmú - az UFO- succubusok női petékre vadászó, a Bermuda Háromszögben 17, azaz tizenhét hüllőszerű Reticulum-faj egymással is háborúzó képzelgésétől, hanem így beszél: "Én erről a csillagközi kapcsolatról és a psylocibin gombáról beszélek. [...]

Jerome Beck – Marsha Rosenbaum: Ádám és az Ecstasy felemelkedése (1994)

Esszé | 2004. július 9. | Kiadó: State University of New York Press | Fordította: Sárosi Péter

Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy egy olyan drogot kutattunk, mely csak nemrégen vált népszerűvé, így tehát nyomon követhettük felemelkedését és a fogyasztás kezdeteit. Minták és események sorozatán át lehetséges volt megállapítani, hogy a felhasználók szándékai hogyan befolyásolták a forgalmazást, mely aztán az MDMA kriminalizációjához vezetett. Etnográfiai metodológiánk és a pszichedellikus „közösség” körében kiterjedt kapcsolatrendszerünk azokéhoz közelítette álláspontunkat, akik erőfeszítéseket tettek a terapeutikus MDMA használat legális státuszának fenntartásáért. [...]

Osho: LSD és meditáció (1998)

Esszé | 2004. július 21. | Kiadó: Leela Alapítvány | Fordította: Salek Zoltán

Az LSD-t csak akkor használhatod arra, hogy meditációba vigyen téged, ha a tested fel van rá készítve. Így hát, ha azt kérded, hogy Nyugaton lehet-e használni az LSD-t, akkor a válaszom az, hogy ez egyáltalán nem a Nyugatnak való. Csak Keleten lehet használni – ha a test teljesen fel van rá készítve. A jóga használja, a tantra használja – vannak tantra és jóga iskolák, melyek használnak segítőként LSD-t – de akkor először felkészítik a testedet. [...]

Peter Meyer: Nyolc javaslat a DMT-élmény magyarázatára (1992) - DMT

Esszé | 2024. november 16. | Kiadó: Daath | Fordította: Én+te+ö=gén

Szubjektív hallucináció? Párhuzamos vagy magasabb dimenzió? Sejt- vagy atomi szintű folyamatok? Neurotranszmitter a hüllőagyból? Földönkívüliek kapcsolatteremtő kulcsai? Holtak világa? Másik idősík? Földönkívüli faj szondái? [...]

Poser: Salvia tanításai (2002)

Esszé | 2003. június 17. | Kiadó: Daath

Az anyagként észlelt univerzum szempontjából nézve a tudat először a szubatomi részecskék szintjén oldja meg a lét és nemlét problémáját. Azután a részecskék alkotta közegben atomi szintű identitások jelennek meg, aztán molekulák, majd jön a jó öreg DNS kettősspirál, sejtek, növényi és állati organizmusok. Ezek a létformák mind egymásba ágyazva léteznek. [...]

Richard Evans Schultes – Albert Hofmann: Az istenek kis virágai (1992)

Esszé | 2003. június 17. | Kiadó: Inner Traditions | Fordította: Siphersh

„Van egy világ a miénken túl, egy távoli világ, közeli és láthatatlan. És ott él Isten, ott élnek a halottak, a szellemek és a szentek. Olyan világ, ahol már minden megtörtént, és ahol minden ismeretes. Az a világ beszélni tud. Saját nyelve van. Én elbeszélem azt, amit mond. A szent gomba kézen fog, és elkísér engem abba a világba, ahol minden ismeretes. Ők azok, a szent gombák, akik úgy beszélnek, hogy én értem, amit mondanak. Én kérdezem őket, és ők válaszolnak. Amikor visszatérek az utazásból amit velük együtt végigjártam, akkor elmondom, amit ők mondtak nekem, és amit ők mutattak nekem.” [...]

Siphersh: Háromszor három (2007)

Esszé | 2007. augusztus 3. | Kiadó: Daath

A fejlődés nem egy olyan dolog, amit a majmok találtak fel a szavannán menekülve a ragadozók elől és küzdve az életükért. Amit az üldözött zsákmányállat majmok feltaláltak ott a szavannán, az az a traumás paranoid neurózis, ami elkeseredettségében a ragadozót isteníti, és elhiteti az emberrel, hogy az emberben élő szembenállás mozgatja a világot. [...]

Terence McKenna: Újrafejlődés (1992)

Esszé | 2003. április 29. | Kiadó: Erowid | Fordította: Én+te+ö=gén

A sámán olyasvalaki, aki járt a végnél, aki ismeri, miként működik valójában a világ; a világ valódi működésének megismerése pedig azt jelenti, hogy kívül-, felül- és túlemelkedett a tér, idő és esettan szokványos dimenzióin és ténylegesen látta a szerkezet működését; kívüllépett a tanult kultúra valamint a tanult és beágyazott nyelv megkötésein arra a területre, ami Wittgenstein szerint „elmondhatatlan”. Ez a Másik transzcendentális jelene különbözőképpen metszhető olyan tudásrendszereket szolgáltatva, melyek visszahozhatók a szokványos társas térbe a közösség javára. [...]

Walter Houston Clark: Pszichedelikum és vallás (1970)

Esszé | 2003. június 17. | Kiadó: Walter Houston Clark | Fordította: Siphersh

Igaz, hogy az élmények nagy része jobban illeszkedik a panteisztikus vagy keleti vallásosságba, de maga az élmény alapvetően nem-racionális és fogalmilag megragadhatatlan. Mikor leírjuk az élményt, sok különböző fogalmi rendszerhez folyamodhatunk, melyek azonban nem azonosíthatóak magával az élménnyel. Így a leírások igen változatosak, és van közöttük olyan, ami Zaener teológiai osztályozását igazolja, vannak azonban, akik számára nem kevésbé kézenfekvő az élményük alapvetően keresztény megélése, mint Szent Teréz számára volt misztikus élménye kapcsán, melynek során a Szentháromság titka tárult fel előtte. [...]