Angyalosy Eszter: Egy éjszaka a föld alatt... (2002)

Tanulmány | 2006. február 20. | Kiadó: ismeretlen

Nemrégiben hallottam egy új számot, amely egy alkoholista és egy drogos párbeszédéről szól –egyébként ritkán fordul elő, hogy ezeknek a számoknak szövegük legyen. Az alkoholista agresszív volt, üvöltözött, mindig a másik szavába vágott – szólamának zenei aláfestése is egyszerűbb, monotonabb, basszus alapú volt-, míg a drogos higgadtan, logikusan érvelt – ezek alatt a részek alatt finomabb, bonyolultabb ütemű zene szólt. Ez az egyébként parodisztikus ábrázolás jól szemlélteti a közösség elképzeléseit a témával kapcsolatban. A kábítószer fogyasztását nem tartják ártalmasnak. Számukra ez egy választható eszköz, amely a transz-élmény átéléséhez segít hozzá. Hatásait tekintve ők sokkal kevésbé tekintik ártalmasnak, mint az alkoholt, amelynek fogyasztásától sokan közülük elzárkóznak. [...]

Asztalos Brigitta: Az ibogain (2008)

Tanulmány | 2012. szeptember 15. | Kiadó: Szegedi Tudományegyetem - Gyógyszerésztudományi Kar

Az ibogain terápiás alkalmazhatóságának igazolására több állatkísérlet is zajlott az 1990-es évek elején. Ezek során megállapítást nyert, hogy már az ibogain egyszeri 40 mg/kg-os injekciója is jelentősen csökkenti a morfin és kokain bevitelt patkányokban. Megállapították, hogy a hatás fenntartásában a metabolit noribogain is részt vesz, így egyetlen injekció, akár napokig tartó hatást eredményezhet. Az 1990-es évek végén humán kísérletekre is sor került, amelyek szintén ígéretes eredményeket hoztak a terápia szempontjából. Azonban néhány végzetes kimenetelű kezelést követően az ibogain kutatását és használatát számos országban betiltották. Jelenleg többek között Nagy-Britanniában, Kolumbiában és Kanadában is legálisan használható. Utóbbi országban létrehoztak egy non-profit klinikát Iboga Terapy House néven, ahol a kutatások mellett terápiás ellátás is zajlik. A rendelkezésre álló kísérletes és terápiás adatok alapján úgy látom, hogy az ibogain felhasználása az addiktív kórképekben ígéretes és jövőbemutató, különösen az ópiátok területén. Elterjedéséhez szükséges lenne, hogy a nemzetközi testületek olyan kötelező ajánlásokat tegyenek, amelyek minden országban garantálják, hogy az ott működő terápiás rendszerek részévé válhasson. [...]

Bősze Karola: A szerfogyasztási szokások, a spirituális nyitottság és az érzelmi intelligencia vizsgálata a goa szubkultúrában (2009)

Tanulmány | 2009. március 23. | Kiadó: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, pszichológia szak

Ebben a dolgozatban először szeretnék ismeretekkel szolgálni az elektronikus zene, illetve ezen belül a rave, majd az abból kialakuló goa zenei és szubkultúráról, ezt követően pedig bemutatom magát a goa szubkultúrát és a goa partik világát saját élményeimmel, tapasztalataimmal kiegészítve. Górcső alá veszem a goa kultúrára jellemző szerfogyasztási szokásokat is. Kutatásom egyik fő témája a spiritualitás, és annak jelenléte a goa szubkultúrában, így második lépésben ezt a témát járom körül. [...]

Babusa Péter – Bartha Dávid Péter: Droghasználat a spiritualitás tükrében (2005)

Tanulmány | 2006. október 16. | Kiadó: Studia Caroliensia

Az ősi kultúrákban bizonyos drogok eszközül szolgáltak ahhoz, hogy az emberek kapcsolatba tudjanak lépni a transzcendens világgal. Az archaikus közösségekben azon-ban ezen drogok használatának szigorú rituális előírásai voltak, melyeket a mai pszicho-lógia nyelvén kontextuális hatásoknak neveznénk. Ha ma meglátogatunk egy tipikus „droghasználó szertartást” például egy partit, úgy láthatjuk, hogy bár nyoma sincs azoknak ez erős rituális hatásoknak melyekkel az archaikus társadalmak emberei körül-vették magukat, mégis sok mai droghasználó is beszámol hasonló élményekről. [...]

Bokor András: Pszichedelia a művészetekben (2006)

Tanulmány | 2006. szeptember 24. | Kiadó: Bokor András

A pszichedeliáról, ha három szóban kellene jellemeznem, annyit mondanék, hogy a hatvanas évek reneszánsza; nem csak azért, mert világszerte újjászületés-szerű változásokat hozott (főleg) a fiatalok életében, hanem azért is, mert annyira átfogó volt. A pszichedelia kifejezés jellemzi az 1960-as években kialakult, a világ fejlettebb, szabad részét, legfőképp Észak-Amerikát meghódító életformát, divatot és kulturális irányzatot, amelynek oly mértékben sikerult kinőnie a szubkultúra státuszt, hogy manapság a korszakot is pszichedelikus 60-as éveknek, vagy hippi korszaknak nevezik. [...]

Erdész Terézia: Az élmény- és drogfogyasztás kulturális mintái és trendje az underground party-kultúrához kapcsolódó fiatalok körében (2002)

Tanulmány | 2006. február 20. | Kiadó: ICSSZEM

Az LSD, mint félszintetikus hallucinogén szer használata az underground szcénában általánosan elfogadott, de csak kevesen élnek vele. A használók többsége a tudatmódosítás által való tanulás, a természethez és igazsághoz való visszatalálás szereként, mintegy szakrális módon fogyasztja. A használatában, a hallucinogén drogok fogyasztói karrierjében előrehaladottabb státusúak sokszor próbálkoznak más hallucinogénekkel is. A szintetikus hallucinogén drogok közül előfordul – de hangsúlyoznám azt, hogy rendkívül ritkán – a DMT (dimetil-triptamin) használata. E mellett számos varázsnövény és –aromacsepp, gomba használata jelen van a szcénában, s jóval általánosabb a használatuk. [...]

Fejér Balázs (DJ Naga): A parti (2000)

Tanulmány | 2006. február 20. | Kiadó: Replika

A parti világának szimbolikájára a révület, az eksztázis kultusza jellemző, ennek alapján a parti a tudatra ható célirányos ingerek rendszereként leírható kulturális természetű tér, melynek célja a tudat módosítása, egy bizonyos hevült állapot megteremtése a résztvevőkben, azaz az ő nyelvükön az „elszállás” biztosítása. A résztvevőkre ható speciális ingerek menüjében a partidrogok és a jellegzetes fényhatások szerepe nem kevésbé fontos, mint a zenéé. [...]

Gary Fisher: Gyermekkori skizofrénia kezelése LSD és pszilocibin alkalmazásával (1963)

Tanulmány | 2007. július 30. | Kiadó: Multidisciplinary Association for Psychedelic Studies | Fordította: Bombadiltoma

Egy tíz éves, súlyosan autisztikus fiú esetében tovább folytattuk a kezelést leginkább a kihívás miatt, mivel nagyon erősen ellenállt annak, hogy feladja a pszichotikus védekezést. Tíz hónap alatt összesen tíz ülésen vett részt. A nála alkalmazott legnagyobb dózis 400 mikrogramm LSD volt. A kezelés előtt igen zárkózott volt, néhány mondatot ismételgetett és repetitív és katatóniás testhelyzetek jellemezték. [...] Megszűnt a fizikai támadó viselkedés és elkezdte érdekelni a korosztályába tartozó többi fiúval, valamint a kutatócsoport tagjaival való kapcsolat. Igényelte a fizikai kontaktust, játékos lett és képes lett jól szórakozni. A viselkedésében beállt változásoknak köszönhetően szülei elkezdték hazavinni a hétvégékre és folyton azt mondogatták mennyire ámulatba ejti őket ez a javulás. [...]

Horkai Anita: Screenagerek (1999)

Tanulmány | 2006. február 20. | Kiadó: MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont

A drogokkal kapcsolatban az összes általam megkérdezett partikba járó fiatal a lágydrogok többnyire rendszeres, de tudatosan kontrollált használatáról számolt be. Aki nem használ rendszeresen, az is kipróbált már néhányat közülük. Az élményszerűség megfogalmazhatatlanságához a droghatás is nagymértékben hozzájárul, másrészt az emlékezés tudatállapot-specifikus lesz [...]

Horváth Balázs: A pszichedelikus szerek és a nevelés (2010)

Tanulmány | 2010. augusztus 27. | Kiadó: Eötvös Loránd Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar

Dolgozatomban a természetes hallucinogének és az LSD hatásairól, kulturális hátteréről, a bennük rejlő lehetőségekről és veszélyeiről lesz szó. Ezek egy nagy része ma illegálisan szerezhető be és ezért a fekete piacra szorul, ahol a fiatalok (leginkább) kétes eredetű és tisztaságú szert, nem megfelelő mennyiségben és módon használva könnyen bajba kerülhetnek. Bár az iskolai tananyagnak (még) nem képezi szerves részét az ezekről szóló ismeret, akár tetszik, akár nem a vallások és a misztika történetének, a művészeteknek, az irodalomnak és a tudományos életnek is a szerves részét képezi. Valamilyen formában szinte mindenki érintett vagy azzá válhat (kipróbáló, rendszeres használó, rokon, barát). Mégis olyan témáról van szó aminek a megítélését a legtöbb ember csak rémtörténetekre alapozza. Hogy a szülőnek vagy az iskolának, a rendőrségnek, a filmeknek, a szakembereknek a feladata-e az objektív, indulatoktól mentes tájékoztatás? Néha úgy tűnik, mintha egyik sem akarná magára vállalni ezt a feladatot. Ezen körülmények, az ide vezető út és a további teendők vizsgálatát tűztem ki ezen szakdolgozat céljának. [...]

ifj. Sipos László: Quo vadis cannabis? (2009)

Tanulmány | 2009. október 31. | Kiadó: Széchenyi István Egyetem - Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

Cannabis. Magyarul kender. Az emberiség egyik legősibb művelésbe vont növénye, amelyet ipari felhasználása mellett a gyógyászatban is évezredek óta alkalmaznak. Napjainkban a negyedik legtöbbet fogyasztott pszichoaktív szer a kávé, a dohány és alkohol után, egyben pedig a legelterjedtebb illegális kábítószer a világon. Rekreációs használata általában két fajtájában jelentkezik: mint a szárított leveleinek és termős virágzatának (néha pedig dohány) egyvelege, azaz marihuána ("fű"), illetve mint a leveleiről és a virágjáról származó gyanta, azaz hasis formájában. [...]

Kardos Tamás: A Magyar Pszichedelikus Közösség online-offline élete és küzdelmei a társadalmi stigmatizáció ellen (2007)

Tanulmány | 2007. április 1. | Kiadó: ELTE-TÁTK, Kulturális Antropológia Tanszék

Interjút készítettem az oldal megalkotójával és szerkesztő- moderátorával, illetve három fórumtaggal, akik a beszélgetésünk előtti héten közösen fogyasztottak nagyobb dózisú, pszichedelikus hatású gombát. Az interjúk során nem ragaszkodtam szigorúan az előre kigondolt kérdéseimhez, hanem hagytam beszélgetés szabad menetét az ésszerűség és felhasználhatóság határain belül. Ennek eredményeként nem csak saját kérdéseimre kaptam választ, hanem a „pszichedelikus lelkület” megnyilvánulásaiba is betekintést nyertem . A közösség számos találkozóján voltam jelen (teázásokon, közös festéseken, egy közös LSD fogyasztáson, és koncertlátogatásokon) melyek során új szemszögekből nyílt rálátásom a csoportra és a tagok egymáshoz való viszonyára. [...]

Kolos Marcell Soma: Enteogén gyógyászat (2008)

Tanulmány | 2009. március 12. | Kiadó: MANTRA Alternatív Természettudományi Szabadegyetem, Parapszichológia Kar

Dolgozatom elsődleges célja néhány enteogén szer, illetve azok lehetséges gyógyászati alkalmazásának bemutatása. Az LSD-ről, és annak terápiás felhasználhatóságáról bővebben fogok szólni, pár, másfajta pszichedelikus szerrel csupán röviden fogok foglalkozni; nem mintha azok kevesebb figyelmet érdemelnének, de az LSD-vel folytatott kezelési lehetőségek felderítésére szenteltek eddig a kutatók talán a legtöbb figyelmet. [...]

Mészáros Gabriella: Mesterséges mennyországok? (2007)

Tanulmány | 2007. május 31. | Kiadó: Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

A spiritualitás vizsgálatából az derült ki, hogy a szignifikáns különbséget mutató itemeknél a vizsgált szereket már valamikor fogyasztó egyének az egyetértés magasabb fokával bírtak a spiritualitás életükben betöltött szerepére vonatkozóan. A vallásos attitűd esetén azt az eredményt kaptam, hogy a varázsgombát már valaha fogyasztó vizsgálati személyek inkább hajlamosak a vallás újrafelépítő értelmezésére, az LSD-t már valamikor fogyasztók pedig a szó szerinti értelmezésre, azokkal szemben, akik nem fogyasztottak még ilyen anyagokat. [...]

Molnár István: Dél-Amerika pszichotróp növényei (2007)

Tanulmány | 2009. november 18. | Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem - Kertészettudományi Kar

Vegyünk példának egy jól ismert amazonasi preparációt, a hallucinogén ayahuascát, mely egy kúszónövényből (Banesteriopsis caapi) készül. Az ayahuasca esetében a tulajdonképpeni előkészítés kifinomultsága az, ami lenyűgöző. A szert különböző módon lehet elkészíteni, az aktív hatóanyagok a harmin és a harmalin, melyek szubjektív kihatásai az első izoláció után azt sugallják, hogy telephatint tartalmaz. Lényeges, hogy az ayahuasca pszichoaktív hatásai kisegítő növények hozzáadásával drámaian megnövelhetők. Ez sokféle helyi készítménynek fontos jellemzője, és ezzel magyarázható, hogy különböző vegyi összetevők viszonylag kis koncentrátumban is erőteljesen hatnak egymásra. Az eredmény egy hatalmas szinergia effektus (Narby és Huxley, 2003). [...]

Rappant György dr.: Hallucinogén vegyületek (DMT, DET) kísérleti alkalmazása (1999)

Tanulmány | 2002. november 28. | Kiadó: Rappant György dr.

Több ezer évre tekint vissza a hallucinogén növények alkalmazása. Szinte minden kultúrában valamilyen formában megtalálhatók, mint beavatási kellékek, vagy egy „másik világgal” való kapcsolat elősegítőjeként. Néhány mai tudós szerint a hindu hagyományban említett „szóma” hallucinogén anyagot tartalmazott. Közismert a Dél-amerikai indiánok kultúrájába szervesen beépült drogfogyasztás, a szibériai sámánok által használt gombák szerepe. Kevéssé ismert, hogy az Észak-amerikai indiánok szertartásain is használtak drogokat. Európában a „boszorkányok” által használt főzetbe szinte kivétel nélkül varangyosbéka valamely testrészét tették, ez a bufotenin nevű hallucinogén hatású triptaminszármazékot tartalmazza. [...]

Ruzsa Balázs: Pszichedelikumok a XXI. században (2014)

Tanulmány | 2014. január 26. | Kiadó: Daath

A pszichedelikumok olyan pszichoaktív (tudatmódosító) szerek, amelyek az éber tudat számára észlelhetővé és felfoghatóvá teszik az emberi psziché különböző szintjein zajló, normál esetben láthatatlan tudati folyamatokat. A tudattalant a tudatostól elválasztó gát ideiglenes lebontásával lehetővé teszik, hogy a személyes és kollektív tudattalanban rejtőző tartalmak a felszínre jussanak, aminek - a körülményektől függően - pozitív és negatív kihatásai egyaránt lehetnek. Az a személy, aki pszichedelikumot vesz be, fantasztikus utazást tesz saját tudata rejtett mélységeibe. Az utazás során tapasztalt jelenségek - képek, érzelmek, gondolatok és pszichoszomatikus folyamatok - nem a szer által kiváltott "toxikus pszichózis" tünetei, hanem az alany pszichéjében rejlő lehetőségek hiteles megnyilvánulásai. [...]

Simon Katalin: Pszichedelikus drogokat önismereti célzattal használók életminősége (2009)

Tanulmány | 2009. november 28. | Kiadó: Semmelweis Egyetem - Egészségtudományi Kar

Amellett, hogy a pszichedelikumok szerepet játszhatnak spirituális élmények előidézésében, illetve felerősítésében, a fogyasztóik tapasztalatai szerint alkalmasak arra is, hogy az általuk előidézett élmények segítségével fokozzák önismeretüket és kreativitásukat, elmélyítsék világtapasztalásukat, valamint hogy erkölcsileg érzékenyebbé és felelősségteljesebbé váljanak az őket körülvevő világgal szemben. Vallási és spirituális gyakorlatok, kreatív folyamatok, szociális kohézió és önismeret mind kielégíthetnek magasabb pszichológiai szükségleteket, ily módon hozzájárulva a mentális jólléthez. A pszichedelikus élmények szerepet játszhatnak abban, hogy az egyén a világegész integráns részeként tapasztalja meg magát, aki szoros ráutaltságban létezik együtt más élőlényekkel és dolgokkal. [...]

Ujváry István: Az amfetamin-típusú drogok kultúrtörténete, kémiája, farmakológiája és toxikológiája (2000)

Tanulmány | 2005. március 16. | Kiadó: Psychiatria Hungarica

Az élénkséget, eufóriát és enyhe hallucinációt okozó szintetikus amfetamin-típusú stimuláns (ATS) drogokat hétvégeken fiatalok tízezrei használják kikapcsolódásra világszerte. Közülük az MDMA ( Ecstasy ) a legnépszerűbb, különösen a táncos szórakozóhelyeken. Összefoglalónk elején röviden áttekintjük a legfontosabb természetes eredetű (efedrin, katinon és meszkalin) valamint szintetikus (amfetamin, metamfetamin, MDA, DOM és MDMA) fenetilamin származékok kultúrtörténetét. Ezután a vegyületek adrenerg, dopeminerg és szerotonerg rendszert érintő hatásmódját tárgyaljuk a legfrissebb biokémiai, neurofiziológiai és viselkedési vizsgálatok tükrében. A pszichoaktivitás sztereokémiai vonatkozásaira is kitérünk. Toxikológiai és bűnügyi jelentősége miatt tárgyaljuk az illicit ATS drogok és a lehetséges amfetamin-prekurzor gyógyszerek metabolizmusát is. Mivel az MDMA-nak és rokon vegyületeinek akut és krónikus (neuro)toxicitását számos állatkísérlet és humán klinikai vizsgálat igazolja, felhívjuk a figyelmet ezen ATS drogok használatának kockázataira. Végezetül az ATS drogokkal kapcsolatos halálesetek jellegzetes adatait is áttekintjük. [...]

Ujváry István: A hallucinogének első 110 éve (2007)

Tanulmány | 2007. december 21. | Kiadó: iKem BT

A hallucinogének, mint gyógyszerek - Múlt és jövő (?)

Klinikai alkalmazások (1970-ig):
alkoholizmus, drog-addikció, pszichoszomatikus rendellenességek, krónikus post-traumás stressz, obszesszív-kompulzív személyiségzavar, antiszociális viselkedés, autizmus, végállapotú rákos betegek szorongása

Klinikai alkalmazások (1988-tól):
krónikus poszt-traumás stressz, végállapotú rákos betegek szorongása, halmozott fejfájás-rohamok (cluster headache)

-> pszilocibin (Svájc, USA), LSD (USA), DMT (USA) [...]

Ujváry István: A kémiai dzsungel tiltott gyümölcsei (1993)

Tanulmány | 2008. február 1. | Kiadó: Élet és Tudomány

A nyolcvanas évek közepétől - főként a fiatalok körében - a szintetikus kábítószereknek egy különleges csoportja terjedt el. Ezek - a szerkezetük alapján az amfetaminnal rokonítható - fenil-izopropil-amin-származékok - nem érzékcsalódásokat okozó és nem is serkentő hatásúak. Elnevezésük - entaktogén (vagy empatogén) - arra utal, hogy belső lelki nyugalmat, együttérzést, szeretetet váltanak ki. [...]

Ujváry István: A látnoki zsálya (Salvia divinorum), egy új hallucinogén hatású növény (2005)

Tanulmány | 2006. április 9. | Kiadó: MTA Kémiai Kutatóközpont

A látnoki zsálya fogyasztási körülményei, céljai és jellegzetes akut hatásai:
- megváltozott tudattállapot „megtapasztalása”; kíváncsiság; spirituális/misztikus tapasztalatok szerzése; önmegismerés, önfelmérés; meditálás
- belelátóképesség megnövekedése; hangulatjavulás; megnyugvás; feloldódás a természetben, az univerzumban; bizarr gondolatok, képzelgések; lebegő érzés; melegérzet, izzadás; (f)elszabadult gondolatok; megnövekedett önbizalom és koncentrálóképesség; szédülés, álmosság [...]