 Kategória:
Pszichedelikumok 
Létrehozó: MarcoS
Létrehozás ideje: 2002. április 18.
Utolsó hozzászólás: 2022. június 20. |
| |
Érdeklődés: 273891 letöltés
5167 hozzászólás |
| |
|
|
Salvia DivinorumMarcoS, 2002. április 18.  | |  | | | | 4711. cellux | 2011. november 23. 20:50 |
| |  | |  | | | >> meg ott volt egy csomó ismerösöm ( nem biztos, hogy az ismeröseim, de az ezelötti élményemnél is ott voltak valakik. nem láttam öket csak hallottam meg éreztem a jelenlétüket ) és azt hittem, hogy ök agyalták ki ezt az egészet meg hogy az egész világ tulajdonképpen velem szórakozik azt akarják hogy becsavarodjak és nekem ebböl ki kell másznom. és próbáltam valami fogodzót találni a valóságban, a szobámban...
nekem az jött le, hogy ami a felébredés után történik, az egy önkibontó folyamat. egy (elég béna) hasonlattal élve: ahogy az ember kialakulását a DNS vezérli, úgy van szellemi/spirituális DNS-ünk is, amit az életeinkben hozott választásainkkal ilyen vagy olyan irányban módosíthatunk. amikor a Salvia elkezd ébreszteni, akkor ebből a szellemi DNS-ből manifesztálódik az a másik valóság.
ha az ébredés során nem keverednénk el mindenféle loop-okba és zsákutcákba, ha minden kérdésre jól felelnénk, ha életeink emlékei a föld szilárdságával igazolnák, hogy megtettük, amit kellett, akkor beteljesíthetnénk az emberi sorsot, és bennünk/általunk Isten ébredhetne öntudatára.
én azt hiszem, azért foglalkozom pszichedelikumokkal, mert érzem ennek a beteljesülésnek a lehetőségét. minden más dolog - a párhuzamos valóságok, a spirituális dimenziók, a teremtés bármelyik zuga, legyen az pozitív vagy negatív - nevetségesen jelentéktelennek tűnik ennek az egynek a grandiozitásához képest. és talán ebben az egy pontra kihegyezettségben rejlik a csapda.
|
| |  | |  |
| | | | | | 4710. cellux | 2011. november 23. 20:01 |
| | | | | | | >> józanul fogalmam sem volt róla hogy mi vár majd rám, de mégis amikor elkezdödött az egész úgy éreztem, hogy jéé én már jártam ebben a világban. kb. mintha köszöntött volna a zsálya, hogy "szervusz rég láttalak, azt hittem már sose jössz a világomba meglátogatni"
igen igen igen
kb. mintha megszólalna egy szellemi trombita, amit csak azzal a "másik" érzékszerveddel hallasz, és ettől egy személyiség-darab a háttérben kurvára meglepődik (hogy mit mondasz? hogy mi? hogy ez az egész itt csak része valaminek amibe most bele lehetne ébredni?). aztán így is történik.
vicces, hogy onnan nézve ez a világ az álom, ami triptől tripig tart, és amíg alszol, elfelejted, hogy ébren voltál (és mindent, ami azzal járt).
|
| | | | |
| | | | | | 4709. avenue | 2011. november 23. 19:43 |
| | | | | | | Swim próbálta 20x és 40x kivonattal orálisan, semmi, az íze meg borzasztó, utána fél órás fogmosás.
Nem éri meg, talán van egy kis placebo érzés |
| | | | |
| | | | | | 4708. weeed | 2011. november 23. 11:10 |
| | | | | | | nem arra gondoltok, hogy szájban tartani és rágni? azt hiszem van egy ilyen fogyasztási módja is csak így gyengébb a hatás.
de mi van akkor ha mondjuk kivonatos levélszárítmányt rágcsálsz? próbálta már valaki?
( bár gondolom ha mindenki szívja akkor az a legbiztosabb módszer... )
ezt meg nézzétek meg ha van egy kis idötök:
http://www.youtube.com/watch?v=sC7z6sG7Rk0
ebben a videóban is kipróbálják szájban tartva. |
| | | | |
| | | | | | 4707. costa | 2011. november 22. 23:47 |
| | | | | | | | mondjuk egyél meg egy fél méteres palántát :D |
| | | | |
| | | | | | 4706. Tom003 | 2011. november 22. 23:06 |
| | | | | | | | Orálisan hogy aktív? Milyen a nagy dózis? Sose próbáltam még, mindig is tipikus elszívós növénynek tartottam, ezért is kérdem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az egész pszichedelizálás egyik fontos része hogy eltudjuk engedni magunkat. Nem biztos hogy jó tanácsot adok, de ha ez legközelebb is gondot jelent szerintem próbálkozz meg nagy dózisú orális fogyasztással és akkor valószínüleg fokozatosan mélyül és van időd megbeszélni magaddal hogy el kell engedni magad. |
| | | | |
| | | | | | 4704. weeed | 2011. november 22. 14:56 |
| | | | | | | nade végül visszakaptam a valóságot :D happy end :D
és az egész egy ilyen kérdéssel zárult: most tényleg azt hittem, hogy nem létezik a valóság és lehet hogy az ismeröseim müve volt ez az egész?
aztán elnevettem magam ezen a kérdésen meg az egész helyzeten hogy ülök a szobámban és felteszek magamnak egy ilyen képtelen kérdést :D meg itt már eltünt az a legyezökinyílás szerü hatás...
kíváncsi vagyok mi történt volna abban a megszünt állapotban, hogy ha nem ijedek meg attól hogy valami itt nem stimmel.
múltkor egyben az elsö salvia élményemnél jobban el tudtam magam engedni pedig kb. hasonló intenzitású volt az is mint a mostani. annyi volt a különbség hogy akkor volt egy ismerösöm aki vigyázott rám és ott ült mellettem most meg teljesen egyedül csináltam, szólni se szóltam senkinek. úgy látszik egyedül ijedösebb vagyok :D
mindenesetre érdekel még a zsálya világa meg rájöttem hogy jobban el kéne tudni engedni magam. ne féljek attól hogy nem én irányítom a dolgokat csak lazuljak el, adjam át magam az élménynek... az ijedezés meg hülyeség nem kell megijedni attól hogy kicsúszik a kezemböl az irányítás.
bocsi ha néhol zavaros ez a kis beszámolószerüség, nem könnyü erröl írni :D |
| | | | |
| | | | | | 4703. weeed | 2011. november 22. 14:53 |
| | | | | | | huhh. már tudom miért váratott 3 hónapot magára, hogy megint kipróbáljam. igazából most, hogy elkezdtem ezt írni rájöttem hogy még nem egészen vagyok igazából itt így fejben. rég ijedtem már meg ennyire egyböl kapcsolatot akartam a valósággal valamilyen úton módon. most már nincs semmi gond, de kb. 10-15 perce azta... most esett le hogy max 2-3 perc lehetett az egész, úristen.
na jól esett így irogatni. szóval rendben vagyok, meg nem is nevezném "bad trip"-nek ami történt. inkább így épült fel a dolog: józanul fogalmam sem volt róla hogy mi vár majd rám, de mégis amikor elkezdödött az egész úgy éreztem, hogy jéé én már jártam ebben a világban. kb. mintha köszöntött volna a zsálya, hogy "szervusz rég láttalak, azt hittem már sose jössz a világomba meglátogatni" :)
és ugyanúgy szakadt meg a kapcsolatom a valósággal mint ahogy legutóbb. nehéz szavakba önteni. azt hittem, hogy a valóság nem létezik hanem csak a fejemben vagy nem tudom hol történik ez az egész. abba se voltam biztos hogy van egyáltalán fejem. és eszembe se jutott hogy ez lehet hogy a zsálya hatása...
a lábamra néztem azt hiszem és nagyon belassult minden. abban a pillanatban olyan volt mintha minden megszünt volna, de valahogy mégis magamnál voltam és rohadtul megijedtem attól hogy elvesztettem a kapcsolatot a valósággal. aztán ebböl az ijedésböl indult az egész intenzív része az élménynek. épült fel a valóság. olvastam lentebb, hogy írta valaki hogy olyan mint amikor kinyílik egy legyezö. ennél jobb hasonlat nem jut eszembe nekem se.
meg ott volt egy csomó ismerösöm ( nem biztos, hogy az ismeröseim, de az ezelötti élményemnél is ott voltak valakik. nem láttam öket csak hallottam meg éreztem a jelenlétüket ) és azt hittem, hogy ök agyalták ki ezt az egészet meg hogy az egész világ tulajdonképpen velem szórakozik azt akarják hogy becsavarodjak és nekem ebböl ki kell másznom. és próbáltam valami fogodzót találni a valóságban, a szobámban...
és pár pillanat alatt újra alkottam a valóságomat. de hosszúnak tünt a folyamat.
olyan volt mintha ezek a valakik vagy valamik engem lecsupaszítottak volna arra az egy pillanatra én meg nem tudtam hogy most mivan és tökre megijedtem. kb. valahogy így próbáltam felépíteni körülöttem a dolgokat: az egész csak egy körbenézés volt a szobámban és mindenre amire ránéztem jött hozzá egy gondolat: ilyenek hogy megláttam a szemüvegem: "szemüveges vagyok"... azok a valakik meg mintha röhögtek volna rajtam amiért ilyen nagy sietséggel próbálok szabadulni ebböl a megszünt valóságból... én meg úgy éreztem mintha a gondolataimmal öket próbálnám meggyözni hogy én igenis létezek.
ránéztem a gitáromra: "dehát én gitározok!"
jött az ablak: "dehát odakinnt fák vannak, emberek, ott az egész világ!" bár itt picit zavarban voltam mert nem voltam benne biztos hogy akik odakinnt vannak ök szórakoznak most velem, ök tüntették el a valóságomat vagy valami idegen ürgék akik ugyan ismerösnek tünnek de mégsem azok... |
| | | | |
| | | | | | 4702. avenue | 2011. november 4. 22:13 |
| | | | | | | Viszont ekkor jelent meg a hölgy, és mintha ő tartott volna vissza, hogy kilépjen swim az ablakon, ránézett swim (a hölgy nem az ablakos felén volt a nappalinak) és kicsit elvonta a figyelmét a "kizuhanásról". Mindenképpen biztonság érzetet adott, hogy lefeküdt swim.
Swim úgy döntött egy ideig nem nyúl a salviához, ha meg fél-egy év múlva igen, akkor csak is a természetben minimum másodmagával. |
| | | | |
| | | | | | 4701. costa | 2011. november 4. 21:47 |
| | | | | | | "Az is érdekes (veszélyes?) volt a trip alatt, hogy swimet valamiféle ismeretlen erők akarták az ablak felé húzni, az egész olyannak tűnt, hogy simán kizuhanhat, ezért telepedett először swim a kanapéra, majd az emellé, mert úgy érezte, ha feláll, kiesik az ablakon."
avenue: ugyanez történt velem is vmikor egy langyos tavaszi estén. Nyitva volt az ablak és én mintha egy síkban lettem volna az ablakkal és úgy éreztem könnyne ki tudok sétálni rajta. Gond, h a 6. emeleten voltam és egyedül. Erősen kellett koncentrálnom, h ne tegyem ezt. Vigyázzatok gyerekek és én nem tanácsolom, h egyedül szalviázzatok. |
| | | | |
| | | | | | 4700. avenue | 2011. november 4. 21:31 |
| | | | | | | Kiegészítés: a párna is vezetékek kusza hálója lett
A vezetékek olyan bizsergést adtak, mintha trafóházban lenne swim
A vezetékek vizuálisan, nyitott szemmel is ott voltak, megjelentek. |
| | | | |
| |
| 
 |
