 |
A valóságRincewind, 2004. október 23.
 | |  | | | | 130. Yeti | 2005. február 1. 20:38 |
| |  | |  | | | | hisz ezt próbálod tenni ilyenkor is..... :) |
| |  | |  |
| | | | | | 129. Yeti | 2005. február 1. 20:36 |
| | | | | | | | Ha már egyszer kiléptél a rendszerből és megvan benned az érzékenység rá akkor arra is képes leszel hogy éreztess belőle valamit a rendszeren belül is(hogy hol jártál). Vagy legalább adj néhány iránypontot hozzá......... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | De átadni, csak gondolatokban tudod (szóban, írásban), szóval ezért nem próbálkozzák megmagyarázni azt, amit nem lehet, csak megtapasztalni. |
| | | | |
| | | | | | 127. Vino | 2005. február 1. 16:42 |
| | | | | | | | azért nem tudja megfogni mert nem lépett ki a rendszerből. Ki kell lépni legalább gondolatban, hogy megérthesse az ember |
| | | | |
| | | | | | 125. Sevil | 2005. január 30. 22:31 |
| | | | | | | | Ja. Ilyesmire lyukadnak ki Laoék is. Azért is mondja, hogy "kisebbik nevén" szólítja taónak, mert a teljes valójában nem tudja megragadni, csak a megfigyelt jelenségeiből következtet rá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Még ha a Tao, mint valami a végtelen is lenne, ez még csak a jelenségek megfigyelése. A Valóság minden elképzelésen túli. Az egyetlen végtelen. |
| | | | |
| | | | | | 123. Sevil | 2005. január 30. 19:39 |
| | | | | | | "Ha az egész változik, akkor pedig nem lehet rámondani, hogy van, mert éppúgy nincs és teszi mindkettőt egyszerre és egyiket sem."
Na, király, kezdjük érteni egymást asszem.
Pont ezt mondtam ugyanis a jin-jang elképzeléssel kapcsolatban, mert amennyire én tudom az arról szól, hogy annak a mindent felölelő, taónak nevezett valaminek a lényege a folytonos váltakozás, amit az ember az élet minden területén megfigyelhet (évszakoktól a politikai berendezkedésig). Azt meg nem is kell rámondani hogy van, mert ezzel egy emberi mércés szűkítést végzünk rajta (ki tudja, hogy más szemszögből mennyi az értelme valamire azt mondani hogy "van", pláne arra, ami minden más "vannak" a magábanfoglalója).
Ez persze csak egy elmélet, de számomra elég tetszetős.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sevil: Én nem érzem csúsztatásnak. Ha valami van akkor az van. Ami változik rajta, az legalább néha nincs, tehát nem tartozik ahhoz ami van. Ennyi. Ha az egész változik, akkor pedig nem lehet rámondani, hogy van, mert éppúgy nincs és teszi mindkettőt egyszerre és egyiket sem.
Ez épp arról szól, hogy a világ nem fekete-fehér, jó vagy rossz. A világ mindezek külön külön, egyszerre és egyszerre nem. Végtelen csak egy van. Abba minden belefér. :-)
Azt mondta egyszer egy tanító, hogy mindig együtt vagyunk, hiszen mindig nagyobb távolság van mögöttünk, mint közöttünk. |
| | | | |
| | | | | | 121. Vino | 2005. január 29. 13:48 |
| | | | | | | | nos arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a fraktál csak egy. Jin- és jang csak egy, ez nem maga a totalitás, de még csak nem is a végtelenség. Meg kell látni azt is ami ezen kivül van. Ami ezen kivül van, ugyanaz, mint ami ezen belül van? Ami befele tart, az kifele tart, ami kintről jön, az kifele megy. A kijárat bejárat. De nem mindegy, hova, mert ha a kijárat nem valódi kijárat, akkor nem is kijárat. |
| | | | |
| | | | | | 120. Sevil | 2005. január 29. 11:24 |
| | | | | | | "Az örök lét pont azt jelentené, hogy ami örökké van az, mindig van, ezért mindig ugyanolyan, ergo nem változhat."
Nem hiszem el, hogy nem veszed észre azt a csúsztatást, amit ebbe beleviszel. Valami azért mindig ugyanolyan, mert mindig van? Miért kéne mindig ugyanolyannak lennie?
Jin-jangnál maradva, ott pont arról van szó, hogy ami örökké van (kisebbik nevén a tao), az folyamatosan változik: egyszer jin, egyszer jang.
"Ha a van valósághamisítvány, akkor a nincs is az, ezért mindkettő egyszerre igaz és ugyanakkor nem."
Az igaz és hamis is emberszemléletű valósághamisítvány.
|
| | | | |
|
