 |
A valóságRincewind, 2004. október 23.  | |  | | | | 671. ppnqdd | 2020. október 15. 22:29 |
| |  | |  | | | Na, vannak itt témába vágó tanulmányok, kérem szépen! Egyértelmű, hogy a hallott hangoknak, a zenének nagy szerepe van az "elszállás" indukálásában. Nem véletlen léteznek pszichedelikus zenék.
A disszociatív beszámolókban amúgy valóban gyakran jelennek meg mély, monoton, ismétlődő hanghatások, de nem merném kijelenteni, hogy a hang frekvenciája egyenesen arányos az asszociációs állapot mértékével.
Hogy értsd/értsétek mit értek asszociációs állapoton, merítenem kell az egyik kedvenc erowid-es salvia élményemből. Azért kedvenc, mert rohadt szemléletes.
Szóval a csávó elszívja, ahogy el kell, a kinti hószállingózás fekete esővé változik. Bámul kifele az ablakon és egyszer csak beleolvad a teste, a tudata az ablak fa keretébe. Próbál elszakadni, de nem tud, segítségért fohászkodik. Ekkor meglátja, hogy a szomszédos házaknak arca van és gyak. ugyanúgy mozdulatlanok, elszeparálódottak, mint ő maga. Nem tudnak segíteni, csak annyit közvetítenek az irányukba, hogy ez egy teljesen természetes, normális állapot, mindig is így volt. Ekkor iszonyúan beparázik, elkezd felsőbb segítségért fohászkodni, összefolynak a dolgok, majd lenyúl érte valami és bumm, újra a szobájában van.
Nekem erre az a teóriám, hogy a salvia indukálta alacsony asszociációs állapot idézte elő, hogy egy különvált, mozdulatra, tettekre képtelen objektum lett belőle. Igazából ez egy relatív valóság. Ebből a disszociált valóságból az asszociáció visszatérése, annak varázsa hozta vissza az életbe, ami megint csak egy relatív tudati valóság.
Nyilván a ház csak szimbólum, talán a szeparált, absztrakt lelkek szimbóluma. Ezek a lelkek a képzeleti asszociációs képességükkel tudnak becsatlakozni az élet folyásába.
Tudom, hogy elég elborult, de szerintem érthető, miről van szó! Nem kell bepánikolni, ettől az élet nem lesz kevésbé lényeges, csak a salvia álláspontja akarja ezt kifejezni! |
| |  | |  |
| | | | | | 669. ppnqdd | 2020. október 15. 17:07 |
| | | | | | | Griffin1, egyértelműen valami meditációs módszert keresel. Sajnos nekem nincs tapasztalatom benne, de hátha erre téved valaki, akinek van. Bár mostanában ritkán járnak random topic-okban az emberek.
Egy kicsit másik téma, ami passzol ebbe a topic-ba és ma jutott eszembe. Lehet az idő torzulás szempontjából is lényeges:
A valóság szerintem hullám alapú (ezt amúgy a kvantumfizika be is bizonyítja fizikai síkon). A dolgok, amiket látsz, hallasz, érzel, stb. igazából olyan freqenciájú hullámok, amiket az agyad viszonylag szilárd dolgoknak érzékel.
Az a nagy kérdés, hogy ezek a hullámok milyen fajta hullámok? Ha tudati szinten vizsgáljuk, akkor szerintem ezek asszociációs hullámok. Vagyis a közismert valóságunk a tudatunk egy viszonylag konstans asszociációs szintje. Mondhatjuk egy fix asszociációs frekvenciának is. Ha a vételi frekvenciát felfelé(?) csavarjuk, akkor jönnek a klasszikus pszichedelikus trip élmények, az angyali spirit világ, ha lefelé(?) csavarjuk, akkor pedig a disszociációs démon világ.
Ha valaki megérti, miről beszélek, annyira be tudja adni, amit írok! Biztos vágjátok, hogy pszich tripek közben az agy iszonyatosan asszociálni akar valamit mindenhol és ilyen színes mozgást, ábrákat, patterneket, textúrákat, arcokat, stb. hoz létre. Mintha életet lehelne abba is, amiben kisebb asszociációs frekvencián nincs élet.
A disszociatív élmények meg teljesen ellentétesek ezzel, főleg a salvia esetén. Olyan, mintha a valóság elveszítené az egységes jellegét és alkotórészeire bomlana. Mintha elfelejtenénk élvezni a filmet, miközben nézzük és csak arra tudnánk koncentrálni, hogy kik a színészek és azok milyen absztrakt részét adják a filmnek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A szubjektív időtorzulásra gondoltam kérdésemmel. Bizonyos szereknél tapasztaltam, hogy, ha jól érzem magam, akkor is az átélt pillanat van, csak sokkal jobban el van nyújtva a számomra értelmezett idő síkon. Ezt szeretném megvalósítani szerek nélkül (is). |
| | | | |
| | | | | | 667. ppnqdd | 2020. október 15. 01:46 |
| | | | | | | | Ha most nem az einstein-i relativitásról beszélünk, hanem a szubjektív időtorzulást is figyelembe vesszük, akkor elég annyi, hogy egyszerűen elfoglalod magad valamivel, vagy jól érzed magad és rövidül számodra az idő. Ha szenvedsz, unatkozol, vagy ilyesmi, akkor pedig elnyúlik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem találtam "idő" vagy hasonló nevű témát. A "Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!" szövegből azt feltételezem, hogy van jogosultságom új témakört nyitni. A vezérlőpultban nem találtam ennek a lehetőségét. Ezt, legközelebb, hogy tudom megtenni?
Szóval a kérdésem az idővel kapcsolatos. Az időtorzulás hogyan működik? Konkrétan a setre lennék kíváncsi. Milyen belső folyamatokra kell figyelnem, hogy az időt lassabnak tudjam felfogni? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az energia csak energia. A tér-idő része -és valóban, a biokémia az alapvető fizikai rendszerekből áll össze.
A szellem / információ más téma. A fizikai létet szabalyszerűségek alkotják, és mi mas lenne egy szabályszerűség mint szellem / információ? Szóval ez mindenképp "magasabbrendű" - és meggyőződésem, hogy az a dolog, ami megtapasztalja az emberi létet, az "üres kék égbolt", az egylényegű vele. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Alapvetően az a kérdésem, hogy a biokémia okozza az energia érzetét vagy az energia megjelenése okozza a biokémiát?
Éveket gondolkoztam ezen és arra jutottam az ok az energia és az okozat a biokémia.
Ebből következtetve én a biokémia hívőket. Biológiai redukcionistáknak nevezem, mert az embert elsődlegesen anyagi létezőként vizsgálják.
Szerintem az ember előbb szellemi és lelki és másodsorban anyagi.
A hármas egységben, ami az Információ, a Tudat és az Anyagból áll abból ezt a harmadikat helyezik az elsőhelyre.
Ugyanis azt vettem észre még az évek alatt, hogy a dolgoknak több egyszerre igaz magyarázata is van. Lehet egy dolgot megindokolni ezoterikus magyarázattal és pszichológiával is. És mindkettő igaz.
Azt kell eldönteni, hogy melyik melyik az ok-okozat viszonyban.
Én azt mondom, hogy az "ezoterikus" vagyis paratudományos (tudomány határán túli) magyarázat az ok.
A fejlődésnek nyilván egy jó módja a biológiai redukcionizmus. De nem a végső és szerintem nem szabad, hogy a többi módszer kárára váljon.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én is elolvastam a ugyanezt a cikket, nagyon érdekes. Kb száz benem keringő kérdésre adott elgondolkozásra érdemes választ és továbbiakat keltett bennem.
"Hogy lehet, hogy vannak olyan tradíciók, melyek tudatot tulajdonítanak minden lénynek, sőt az emberi agyon kívül más élettelen tárgyaknak is? "
Na ez az amit a látnokzsálya (nekem) minden egyes alkalommal mutat. A látótérben lévő tárgyak egyszerűen kizuhannak a kategorizálásból amit én építettem, amúgy egy testet alkotó anyagok több testté esnek szét, vagy több test egy testté egyesülhet(magát a folyamatot sosem látom és nem vagyok vele tisztában, csak belecsöppenek ebbe a helyzetbe), majd ezek mind "cselekvőképesek" lesznek. Sokszor úgy érzem megszólítanak, és vizuálokban gazdag utazásoknál ezek az objektumok más emberre jellemző tulajdonságokat vesznek fel, ez általában azt jelentette hogy szemet növesztenek, érdekes módon többnyire objektumonként csak egyet, amely aszimmetrikus(tehát olyan mint egy emberi jobb szem vagy egy bal szem, nem mint egy küklopsz-szem). Na és a lényeg amiről akarlak titeket kérdezni: Ezekből a kommunikációkból ami majdnem mindig megmarad: Hogy valaki/valami mondani/mutatni akart valamit, de még sajnos nem lehet. A kísérleteimet befejeztem egy időre, mert mindig ez történt. Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok hogy ez csak egy ilyen érzés, vagy tényleg van ott valami, amit én megszerezhetek. Ha tényleg van, akkor miért nem állok rá készen, és ha végre megfoghatom, át tudom hozni a mi világunkba ? Ez az utolsó tűnik a legnehezebbnek, hiszen ezek a még ízelítő szintű élmények is annyira de annyira túlmutatnak a hétköznapi, általam ismert emberek közti kommunikáción. Annyira túlmutatnak, hogy zsálya alatt átélt dolgokat sokszor el is felejtek, mert nem is tudnám hogyan megjegyezni, olyan érzés mintha egy 32 bites processzorral próbálnék megcímezni egy 64 gigabyte-os memória végefelé lévő byte-okat, egyszerűen nem tudom leírni a létezését. Sokaktól olvastam már hogy "még nem állsz készen" választ kaptak pszichedelikus utazás közben, pl DMT, LSD stb trip alatt. Pl hogy egy entitás megjelent előttük és közölte ezt. De én máshogy érzem, inkább olyan mintha már most is beszélnének, mutogatnának csak én nem értem. Aztán az a hátborzongatóan misztikus érzés amit a trip vége felé, a salvia-realitás feloszlása közben szoktam érezni, mintha azt mondaná "Jösz te még az én utcámba" , "Nyugi, nemsokára úgyis találkozunk" vagy "Én itt leszek, ha kellek tudod hol keress". A legérdekesebb szer amit valaha próbáltam, .Remélem nem voltam nagyon OFF.
|
| | | | |
| | | | | | 662. sonek | 2015. március 1. 16:53 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | sonek:
Nem, a kvantumelméletet nem kellene arra használni, hogy mindenféle felderítetlen jelenséget automatikusan beletoljunk és arra utalva "magyarázzuk :) Gyakran léteznek már kutatottabb, értelmezhetöbb, méretarányban több komplexitási szinttel közelebb álló, összefüggésileg elméletben is relevánsabbnak tünö hipotézisek.
2007-ben meghívtuk Bp.-re az egyik legismertebb kvantumtudatkutatót, Hameroffot, de sajnos a _számomra_ nem szolgált teljesen koherens magyarázattal a témájáról. Viszont Frecska Ede nonlokális kvantumelmélete a módosult tudatállapotokról teljesen összeáll a _számomra_. |
| | | | |
| | | | | | 660. sonek | 2015. február 28. 17:56 |
| | | | | | | http://en.wikipedia.org/wiki/Wave_function_collapse
avagy a szalvia kvantummechanikája? .-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gardenofeden1200:
Jó a téma! Amiket írsz, az egybecseng a "holografikus világegyetem" elmélettel is. A megfigyelés alatt (az egyszerüség kedvéért vegyük a vizuális megfigyelést példának) azért semmisül meg a többi lehetöség, mert a megfigyelö a téridönek csak egyetlen pontjából tud rálátni az univerzumra. Ez tehát csak egy hologram-szelet. A szélesebb valóság-rálátáshoz több szemszög kell. A látnokzsálya speciális módon változtatja meg a tér-, test- és idöérzékelést, valamint ideiglenes deperszonalizációs-derealizációs állapotot hoz létre. Talán azért, mert módosítja az alapállapotban fix szemszöget, tehát nem lesz már "én" aki "innen" és "most", a saját testéhez képest viszonyítva látja a teret. Az agyban külön pályák és területek vannak a tér abszolút és relatív (vagyis a saját testhez viszonyított) koordinátás számolgatására. A többi pszichedelikumnál általában nem ilyen markáns a tér- és testváltozás, azoknál inkább az egóvesztés és a fogalmi kategorizálás ellehetetlenülése miatt gyengül az egyetlen, fix szemszög. Az is lehet, hogy az én-határok gyengülése miatt könnyebb empatikusan és intuitíve ráérezni más emberekre, a "lelkükre", az érzelmeikre, a motivációikra, stb., és ez a spirituális egység (egy-ség) megélése szintén az egyéninél tágabb, univerzálisabb valóság megélését segítheti elö. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nemrég olvastam egy érdekes dolgot, egy látnokzsálya-használó ember írta. Azt írta hogy a mi valóságunk úgy jött létre hogy kezdetben jelen volt minden eshetőség, minden ami csak létezhet, aztán egyszer csak ezt elkezdték megfigyelni. A megfigyelés miatt, egy kivételével minden eshetőség megsemmisült. Vagy valami ilyesmi, de amúgy ez kvantumfizika meg haladó matematika, de nem filozófia, hanem ezt számításoknál is használják tudósok. És akkor utána mondta hogy a látnokzsálya hatása alatt képes a valóságot úgy látni hogy közben "nem figyeli meg", egy folyamatot teljes egészében lát amit mi itt földi nyelven úgy fogalmaznánk meg hogy az összes lehetséges kimenetelt. Tehát úgy érzi hogy a látnokzsálya hatása alatt érintkezhet a valósággal, azzal aminek mi egy apró cikkelyét kiragadva, megformálva ,lesorjázva értelmezzük, leszorítjuk a nyelv és egyéb emberi technikák határai közé majd ezt valóságnak nevezzük. El kell ismernem, teljesen lenyűgözött ez a gondolat. Kár hogy soha nem érthetem meg azt amit a mai tudósok a valóságról már tudnak, de egészen elképesztő. És hogy ezekkel már akkor foglalkoztak amikor még olyan dolgok nem voltak amik ma annyira alapok hogy azt gondolnánk mindig is voltak, pl tranzisztor. Mai szemmel kőkornak tűnő időkben olyan forradalmi elképesztő gondolatokat vetettek papírra amit nem érthetek meg. Engem érdekel a lélektan is és a spiritualitással foglalkozó pszichedélia is, meg az is foglalkoztat hogy ki lehetek én valójában, milyen lehetek, ha igazán bele tudnék látni a tudatomban, hasonlóképp csökkentve ezt a megfigyelői hatást. Erre is kiváló eszköznek tartom a pszichedelikumokat, de el sem tudom képzelni milyen lehet egy hatalmas tudású és "tiszta lelkű" kvantumfizikusnak lenni, akinek kéznél van elképesztő tudása, amikor hirtelen úgy láthatja a világot mint még senki. És akkor gondolom sokaknak eszébe jutott: Isten úgy teremtette a világot hogy egyszerűen elkezdte figyelni ?
|
| | | | |
| | | | | | 657. myr | 2015. február 14. 12:11 |
| | | | | | | @bulbus-oculi:
Számomra három dolog határozza meg a boldogságot: legyen lehetőségem új tapasztalatok gyűjtésére úton az önmegvalósítás felé, illetve szeretve legyek és szerethessek (nem csupán parkapcsolati szinten).
A materiális célok elérése nem boldogságot okoz, hanem pillanatnyi kielégülést. Van az a szint, ami után én már nem vágyom többre mert nem adna hozzá az életemhez - így nem is lehet a boldogságom állandó forrása. A biztos megélhetés, ami mindenki igénye szerint más és más, csupán arra való, hogy ha megvalósul, ne kelljen vele többet foglalkozni, ne kösse le a figyelmed és energiáid nagy részét annak elérése. Az értelmetlen társadalmi berendezkedésünk szüleménye, már rég hatalmunkban áll egyenlően elosztani a Föld megújuló készleteit, hogy senki se nélkülözzön. Szóval ez azért sajnos ott bújik a háttérben, de utána tudsz a két igazán fontos dologra minden energiáddal koncentrálni: tapasztalni és szeretni. És hogy miért kell minddel? Mert amennyit adsz, arányosan annyival többet kapsz :) |
| | | | |
| | | | | | 656. PostMan | 2015. február 12. 11:23 |
| | | | | | | a legjobb módszer hídjármon sétálva jointot szívva részegen mantrázni, hogy a kutyád emberként születhessen újra.
"Aki elmúlt 25 és nem látja be, hogy az élet szenvedés, azt nem vehetjük komolyan." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ti biztosan tudjátok hogy a boldogság létezik? természetesen mint elmúló energia, hosszútávú boldogságot talán el sem tudok képzelni. lehet, az én valóságomban nem létezik a boldogság, mint olyan? szerintetek minden egyes individuumban ugyanolyan energiák lakoznak bármily formátumban, csupán annyi a dolgunk hogy megkeressük őket?
egyáltalán célja e egy individuumnak az, hogy megtalálja? vagy csak a boldogtalanság elleni küzdelem feladása, és a fennálló mindenséget kell elfogadni?
csak, hogy gyakorlatra is kivetítsem - érdemes e KŰZDENI materialitsa célokért? elszántan keresni, mi is a dolgunk itt? munkáról munkára ; iskoláról iskolára vándorolni a jobb megélhetés érdekében, ha az ember nem találja a helyét, és 'ufoként' létezik a sok tömeg közt, igazából csak önvalóját nem képes megemészteni?
i am so lost.
ha sokat gondolkozunk, a mindennapok megváltoznak... az a baj, hogy mindenben keresem az univerzum jeleit, talán túlságosan is
---csak hagyni kéne hogy megtörténjen? vagy kezemben a kormány? |
| | | | |
| | | | | | 654. Viktore | 2014. december 7. 12:49 |
| | | | | | | Még nem olvastam el ezt a topicot de most találtam Puzséréktól egy jó videót. És most kicsit jobban megvilágosodtam.
http://www.youtube.com/watch?v=amwsYiO6Z2k&index=7&list=UUgtSqjaeZJ3YsDyeziiMjfA
-Mondjátok meg, a pszichedelikus droghasználók vajon azért lesznek gyakrabban skizofrének mert csak annak titulálják őket?
-Skizofrénnek lenni milyen?
-Rossz érzés?
-Félhetnék attól hogy egyszer én is azzá válhatok? ugyanis a lakosság 1% az állítólag. Egyenesági rokonaim nem voltak őrültek amúgy.
-Lehet hogy köztünk élnek?
-Ki a skizofrén? |
| | | | |
| | | | | | 653. Fotinó | 2014. május 22. 01:46 |
| | | | | | | Sziasztok, Gondoltam megosztom veletek ezt az oldalt, ha meg nem ismeritek: http://esemenyhorizont.uw.hu/tartalom.html
A regi tudast kutattak, es irtak at mai nyelvre, hogy pontosabban megertsuk, amit a regi idok mesterei hagytak hatra. Idofizika, Letfilozofia, Teremtestan. A keresgeleseim utan (vallasok, tudomanyok, alkimia...) ezt az oldalt talaltam, ami a legjobban osszefoglalja a foldi es nem foldi tudast. Az oseink tudasat, ami a hanyatlas utan `elzajosodott`. Erdemes meg a youtube-on rakeresni ATAISZ csatornajara, ahol Kisfaludy Gyorgy tart eloadasokat, kulonfelebb temakrol. Kellemes informalodast!
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | angolul kevésbé tudóknak;
Vagyunk néhányan, akik nem fogadják el magukénak a sárkányok álmait, nem törődve azzal, hogy milyen hatalmasnak mondják magukat e sárkányok. Igen, van néhány, aki nemet mond a gyertya eldobására még akkor is, ha belökték a sötét barlangba és bezárták a kő mögé.
Emlékezz, hogy ott vannak azok, akik akarva szembesülnek örökségük nagyságával, és kibírják a lassú és fájdalmas fejlődést, amit a komoly tanulás követel. Van egyfajta -fel kell idézned- komoly tanulás, ami megadja a magabiztosságot, hogy meggyújtsd a gyufáddal a hatalmas kanócot, ami be fogja világítani még egy részét a sötétségnek.
Vannak azok, akik követik a tehetségesek és fegyelmezettek lábnyomait; akiket mélyen megbántottak, de nem bátortalanítottak el; akiket megijesztettek, de nem felejtették el hogyan kell bátornak lenni, akik mulatnak a barátaik és kedveseik társaságában, de készek szembesülni a magányossággal, ami szükséges a mesterihez.
Ha vinni akarod a gyertyát, el kell fogadnod a tényt, hogy amikor a viasz elkezd olvadni, le fog folyni és megégeti a kezed. El kell fogadnod a tényt, hogy a fájdalom a kinyilatkoztatás folyamatának része. Akarnod kell az utat és az úton kell maradnod. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | There are some of us who don't accept the dreams of dragons as their own, no matter how grand those dragons might say they are. Yes, there are some who will refuse to drop the candle even when pushed into a dark cave and locked there behind a stone.
Remember that there are those who are willing to face the majesty of their heritage and endure the slow, painful development demanded of serious study. There is, you must recall, a kind of serious study that will give you the confidence to strike your match to the mighty wick that will illuminate yet another portion of the darkness.
These are the ones who follow in the footsteps of the gifted and the disciplined who have been deeply hurt but not discouraged, who have been frightened but have not forgotten how to be brave, who revel in the company of their friends and sweethearts but are willing to face the loneliness that is demanded of mastery.
In order to carry the candle, you have to accept the fact that when the wax on that candle begins to melt it will slide down and burn your hand. You must be willing to accept the fact that pain is a part of the process of revelation. You have to be willing to take the field and stay on the field. |
| | | | |
| | | | | | 649. inigom | 2014. április 10. 22:04 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudom mennyire tartozik ide... pár havonta, mikor van időm elmenni egy-egy számomra megfelelő színvonallal rendelkező buliba, amfetamin-mdma kombót tolok általában. Na, a legyüvéssel problémáim vannak. Másnap full lehangolt vagyok, nemsoká jön egy ilyen party, szal kb. mit tudnék a "másnaposság" ellen tenni? Nagyjabol az elképzelésem: egyek csokit, szívjak füvet, csináljam amihez kedvem van, de meg szeretnék hallgatni külsős véleményeket is. Válaszotokat előre is köszönöm |
| | | | |
| | | | | | 647. inigom | 2014. április 9. 23:03 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Értelek, tehát azt figyeljük egy ember életében mi az amit nevezhetünk állandónak. Pl. egy változtathatatlan genetikai betegség. Végülis az egyed haláláig állandó... :) Én ezeket úgy hívom hogy "ebben az életben már így marad". Anyanyelv érdekes téma.... Ha azt nevezzük annak amit először megtanul az egyed és használ akkor ugyanaz vonatkozik rá mint a fentire.
Viszont ha már buddhista és spiri nézőpontokat is használhatunk, akkor gyakorlatilag minden az egyén döntésén múlik, hova és milyen formában születik ujjá, tehát hogy milyen anyanyelvet "kap" az már réges-régen csak egy következmény.. De ez csak egy nézőpont :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | az anyanyelv-állandó és a Planck-állandó |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | @DZR777:
Olyan dolgokat értek ezalatt, amiket nem változtathatsz, amik nem a te döntésed függvényei, ezért számodra nem egy eldöntendő kérdésként hanem kijelentésként értemezhetőek csak. Ez többnyire relatív, de akadhat abszolút értelemben módosíthatatlan is. Például az anyanyelved az egy ilyen konstans számodra, mert annak idején nem választhattad meg, hogy melyiket szeretnéd, és utólag sem tudsz már rajta módosítani. Vagy például minden ami múlt a jelenből nézve. De akadhatnak abszolút állandók is, amit senki sem módosíthat, például a fizikai állandók, mondjuk a Planck-állandó. |
| | | | |
| | | | | | 642. inigom | 2014. április 2. 21:40 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Carvalito:
Tetszik a téma és a fejtegetés, tudnál nekem írni "állandó" dolgokat, mikre gondolsz ezalatt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A szabad akarat nem azt jelenti, hogy minden a te döntésed függvénye. Ezt nagyon rosszul hiszed. A szabad akarat nem azt jelenti, hogy a döntési szabadságod mindenre kiterjed. Hogy ezt mi alapján gondolod azt nem tudom, de ez teljesen téves elképzelés.Inkább olyan ez mint a választások, válaszhatsz azok közül a pártok közül amit elédraknak.Az élet is ilyen van A és van B opció, de egyátalán nem biztos, hogy mindegyik tetszik. És van olyan is, hogy nincs választás. Fura, hogy itt írsz a tao-ról, mert ha tudod mi a tao, akkor tudnod kellene, hogy ebben a világban nincsenek abszolút létezők. Tehát nincs olyan, hogy minden változtatható. Vannak változtatható dolgok és vannak állandóak. Máskülönben nem tudnád megismerni őket, mert a kettő csak egymás tükrében ismerhető meg. Ahogy a sötétség hordozza magában a fényt, a rossz a jót, a válaszás lehetősége is hordozza magában a kényszert, a lehet a muszályt. Ha nem így lenne, akkor sohasem választanál, mert akkor mindennek eseménynek csak egy kimenetele lenne. A és B opció közül mondjuk mindig csak az A-t választanád. Az hogy válaszhatsz, szükségszerűen magában hordozza, hogy A-t is és B-t is válaszd néha.
És amit írtál az nem halálfélelemből fakad, hanem a létezéshez való vonzódásból, pontosabban a függéstől. Nem mindegy. Ahhoz hasonolítanám,mint amikor valami szert veszel be és jól érzed magad tőle és elkezdesz tisztulni, nem akarsz visszatérni a valóságba, mert Disney landben jobban érezted magad. A létezés az pontosan ilyen, mint egy drog, csak azért nem veszed észre, mert ez az origó, ez a kiindulópont, amihez viszonyítasz mert ezt ismerted meg először és ehhez vagy legjobban hozzászokva. Menj ki a pusztába böjtölni 40 napra te is, és akkor majd rá fogsz erre jönni. Nekem úgy hozta a sors, hogy erre rájöttem enélkül is.
De egyébként az egészben az a jó, hogy ez szinte 'ingyen' van, abban az értelemben, hogy nem kell 'feldobnod' magad, mert már alapból ebben az állapotban vagy és az állapot fenntartásához megvannak a beléd épített ösztönök, mindössze engedelmeskedned kell nekik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :-)
a tagadás szellemével lehet élni és visszaélni is. mint írottam vala, emberként szabad akaratod van -bármennyire is tagadod ennek hatalmas jelentőségét- egy adott helyzetben eldöntheted, hogy te ütsz először, vagy visszaütsz, vagy egyáltalán nem ütsz. ráadásul el is futhatsz.
"az egyedüli amitől tartok hogy egyszer elillan ez is mint a lehellet az ablakról, és csak az üveg hideg átlátszósága marad"
ez nem egy objektív tény, hanem a szubjektív individuumod bolygószerűségéből fakadó megélés. senki más nem tudja, amit te tudsz. ezt minden egyes ember elmondhatja magáról. ez a tudás-tapasztalás a nagy Tao-n halad, tehát minden rendben volt-van-lesz, és e nagy Tao-n léteznek a közös és az egyéni ösvények is.
amit kiragadtam tőled idézetet végre őszintén vall; méghozzá a lét ürességétől való félelemről. filozófiailag talán egyfajta egzisztencialista válság. ezen mindannyian keresztül kell, hogy menjünk, itt a nyugati világban. a legszegényebbektől a leggazdagabbakig. a formák mögötti ürességtől való félelem. ennek alapja valójában szerintem a halálfélelem, de más jellegű szorongásból is fakadhat. viszont dőreség lenne azt hinned, hogy nincs olyan, aki már ezen a válságon túllendült. a pácban mindenki benne van. a különbség az, hogy az egyén hogyan fogadja el és mit kezd vele. ezt a dolgot más emberektől lehet megtanulni, nincs mese. hiába gondolod végig 1000x a füstös gondolatokat:
a tett halála az okoskodás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rossszul gondolod akkor, én alapvetően arra reflektáltam (eredetileg egy másik topicban), hogy az LSD trip valami világ mögött lévő világot mutatna meg. Erre írtam, hogy nem mert az egy másik világ ami a 'világ világ' mellett van, nem pedig mögötte. Egy alternity ahogy Lilly fogalmaz. Az egyik mögött sincs semmi, egyik sem igazi létező, mert a végső valóság a semmi maga.
A saját világomban többé kevésbé jól elvagyok ahogy írtam, az egyedüli amitől tartok hogy egyszer elillan ez is mint a lehellet az ablakról, és csak az üveg hideg átlátszósága marad. És azt is tudom, hogy legbelül mind egyformák vagyunk, és ti is legalább annyira függtök ettől a léttől mint én, ha nem jobban. Nekem minden nap ajánjdék, ti meg természetesnek veszitek, hogy minden reggel egy új napra virradhattok, és ezért nem tűnik fel, a megszokás miatt, pedig ez egyátalán nem természetes. A természetes az, hogy ez nincs. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Amúgy a csávó kicsit sárgalaposnak tűnik (gondolom sok volt neki a lecsóból) de ez engem nem zavar, felépített magának egy világot amiben úgy tűnik viszonylag jól elvolt. Többé kevésbé így van ezzel mindenki. "
Azt gondolom, hogy azért kezdődött itt el a párbeszéd veled, mert úgy tűnik, hogy az a világ, amit éppen magadnak építesz, abban egyáltalán nem "jól elvagy". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Köszönöm, sikerült áthámoznom magamat rajta. Az sajnos nem derült ki számomra részleteiben, amivel kapcsolatban itt felhoztad, gondolom el kéne olvasni hozzá a könyvet, de inkább megelőzném azzal, hogy ő itt hardver-szoftver analógiáról beszél, én pedig ettől eltérően látom a világot. Amit én mondtam az az, hogy nincs hardver, amit hardvernek láttok, az emulálva van. A hab a tortán pedig az, hogy ez még így sem jelenti azt, hogy 'bármi lehetséges' és 'nincsenek korlátok'. Abból hogy bizonyos dolgok nem fixek, és úgy tűnik felül lehet őket írni nem következik, hogy erre mi vagy bárki képes is lehet. Nem fogsz tudni genetikai információt hackkelni főleg nem egy már élő emberben, meg már nem is lenne értelme. Ez olyan mint egy alaprajz, ha már fel van építve a ház, hiába szövöd át a terveket maga a ház attól nem változik. És a terv nem csak az ember testi struktúráit írja le, hanem a pszichés viselkedését is. Ahogy korábban mondtam, van benned egy halomnyi előre eltárolt jel, adat, és ezektől csak úgy tudsz megszabadulni ha az emberi mivoltodtól szabadulsz meg, és a helyükre nem tudsz mit tenni, csak megszüntetni a függésedet tőlük (kihúzni a dugót, Lilly is valami ilyesmit szerett volna az izolációs tartállyal). Vannak változók, amiknek az értékei a te döntésed függvényei, de vagy egy csomó konstans is amikhez nem nyúlhatsz. Ezek adottságok, nem csak fizikai hanem mentális adottságok is. Nem fogsz tudni egy analfabétából magfizikust faragni, mert ő nem arra született. Ezeket a korlátokat fel kell tudni ismerni és elfogadni ez a legjobb amit tehetsz.
Amúgy a csávó kicsit sárgalaposnak tűnik (gondolom sok volt neki a lecsóból) de ez engem nem zavar, felépített magának egy világot amiben úgy tűnik viszonylag jól elvolt. Többé kevésbé így van ezzel mindenki. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Rákerestem erre a John C. Lilly-re, hát egyből Davy Crockett ugrott be róla :D Tudnál esetleg valami sommás anyagot(cikk,videó) ajánlani ami jó és amit 10-20 perc alatt fel lehet dolgozni ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | @Én+te+ö=gén:
Igen, mert nem tudom elképzelni, hogy abból az indíttatásból ez jó lehet bárkinek.Másnak persze lehet jó, mondjuk egy öngyilkosnak, akinek már elege van az életből és nem akar valami durva halált halni.
Sosem lehet "bejövősséget" lemérni kontextus nélkül(tehát abszolút értelemben kijelenteni), alapbólígyis értettem, és nem az ismeretlenség a lényeg, hanem hogy milyen kontextusban. Egy rothadó tetem az sosem lesz bejövős egy nem dögevő élőlénynek, a keselyűnek, hiénának meg csemege. Az oroszlán nem fog rárabolni a kukacoktól hemzsegő gazellatetemre, és nem kell ahhoz oroszlánnak lennem, vagy tudnom, hogy milyen orszlánnak lenni, hogy ezt ki tudjam jelenteni. Elég ha tudom, hogy az oroszlán ragadozó. Azt pedig tudom magamtól is, hogy az ember milyen, és hogy nem jó neki 50 fokban rohadni a tűző napon, akármit is csinál.
@ ifjúszent
"minden eldöntendő kérdés"
Ezt mivel tudod alátámasztani ? Elhiszem ha mondjuk el tudod dönteni, hogy csinálsz valamit ami fáj, és mégis látom rajtad, hogy örömet okoz. Mondjuk megfogsz egy villanypásztort és nem rántod el a kezed hanem fogod. Vagy valami hasonló. Azt egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ami adottság szerint rossz neked, azt eldönthesd jónak, mégpedig azért nem mert soha nem láttam ilyet. Mutasd meg, hogy van és akkor elhiszem.
" álmodban minden egyes történés a te döntéseden múlik"
Abszolút nem, ezt is teljesen másképpen látom. Pont, hogy az álomban nem tudsz dönteni. Miért lennének akkor rémálmai az embereknek, egyszerűen csak annyit kéne csinálniuk, hogy a menekülés helyett odaképzelnek egy jó 120-as szilikonos szőke ciklont és máris jó álom lett a rosszból. Az álomban sosem döntesz semmiről, hanem csak átéled mint egy filmet (azt is csak utólag), mert teljesen tudattalan állapotban vagy. Van olyan, hogy tudatos álmodás, de az teljesen más tészta,mert az egy módosított tudatállapot, és természetszerűleg nem így álmodsz. Alapból a tapasztalásod sem aktív álmodás közben, hanem az ébredés során válik aktívvá, és az ottmarad elmékfoszlányokból tudod összerakosgatni azt hogy mit álmodtál percekkel azelőtt. Ezért van az összemosódottnak látod sokszor a dolgokat az álomban, és sokszor nincs értelme, mondjuk emlékszel egy fésű alakú kaktuszra ami mondjuk zenélt, ez lehet három különböző képzet emlékének a maradványa, pl egy fürdőszobában voltál egy kaktusz mintás pólóban a tükör előtt fésülködve miközben a háttérben szólt valami zene. És ennyi marad meg belőle emléknek, vagy többnyire ennyi sem, mert az álmok többségére mégcsak emlékezni sem emlékszel. Ha a memóriád nem aktív, akkor pedig hogyan tudnál dönteni ? Nélküle lehetetlen. Van tudatos álmodás nagyon ritkán velem is előfordul, de az nem természetes, mert álom alatt a tudatos éned inaktív, és a tudattalan az éber. Nem alvóállapotban éppen fordítva van.
Egyébként sok álmomra emlékszem, régebben rendszeresen megálmodtam jövőbeli eseményeket, és emiatt sokat foglalkoztam a témával, de mióta rájöttem, hogy ezeknek a bekövetkeztét nem tudom megakadályozni már nem érdekelnek,és azóta nem is nagyon szoktam ilyet álmodni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | carvalito:
Mi arra próbálunk téged rávezetni, hogy mitöl "bejövös" valami (amit már kipróbáltunk/csináltunk/gyakoroltunk) - miözben te igyekszel megcáfolni, hogy ugyanaz a valami (amit nem próbáltál/csináltál/gyakoroltál) egyáltalán bejövös lehet bárki számára is :) Remélem, belátod ezt az alapvetö aszimmetriát a helyzetben. Ebböl leginkább az jön le, mintha szerinted mindenki más kicsit hülye lenne, aki mondjuk meditál, vagy böjtöl, vagy hóembert épít - vagy bármi olyasmit csinál, amit te nem. (Ehhez persze markánsan ki kell jelentened, hogy a dolgok így vagy úgy VANnak vagy NINCSenek.) Új és számodra ismeretlen dolgok esetén nem lehet 1 db eleve meglévö skálán lemérni a bejövösséget, százalékra. Hanem ott pont az a lényeg, hogy a jelenségeket már többé-kevésbé ismerö emberek rá tudnak téged vezetni egy tucat új "bejövösség-mérö" dimenzió létezésére. Ez a megértésröl szól - ha valaki elmagyarázza, hogy mi a "bejövös" a balettban, a németalföldi festészetben, a curlingben, stb., akkor új dimenziók nyílnak meg és az eddigi tapasztalatok is felülíródhatnak.
A szisztematikus elme(meta)programozás témájában pl. John C. Lilly is ajánlott (nyugati) olvasmány. Remekül rávezet, hogy a génekre, "gépre", ösztönökre, testre stb. hivatkozások nem erös és fix indoklások. Ehelyett a tapasztalat azt mutatja, hogy leginkább az elmebeli odaképzelt önkorlátok szükítik le a lehetöségeket. Testi korlátok persze léteznek, de ezek általában tágabbak, mint a képzelt testi korlátok, és tapasztalás útján mérhetöek. Elmebeli korlátok viszont nem léteznek - ez a jó hír :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | carvalito;
a legtöbb meditáció aktív. azaz olyan.
minden eldöntendő kérdés. az is hogy meleg leszel és ezen kívül még: _minden_. a gravitációt a hústérben nehezen tudod szabályozni (a levitáció sem a gravitációt babrálja hanem a test halmazállapotát); ugyan az áloméletedben tudod. szoktál álmodni? álmodban minden egyes történés a te döntéseden múlik. gondold végig, hogy mi is történik amikor rájössz álom közben, hogy ez bizony egy álom. a való életben -ébrenlét azaz inkább mélyebb alvásod közben- volt már ilyen flessed?
az egy más kérdés hogy _nem tudsz_ a dolgokról. ez a trükk, a nemtudás az egyetlen "bűn". engedd meg, hogy megint azt mondjam: tíz lépés hátra, hogy lásd a lángoló csipkebokorbogyótól az egész dzsungelt :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha már a vallásoknál tartunk pl Sziddhárta és Jézus is böjtölt, és nem úgy hogy közben a szépséget próbálta keresni, éppen ellekezőleg, a szenvedést kereseték. Ha mondjuk Jézus a sivatagban is a szépséget látta volna, akkor minek ment volna oda szenvedni? Azért ment oda mert ott nem jó lenni. És ilyen formán a tél sem jó, a gatyarohasztó nyári meleg sem jó, és hiába próbálnád meg valahogy magadnak széppé tenni nem sikerülhet, mert ez nem a te döntésed függvénye. Igen vannak benne szép dolgok, mert semmi sem teljesen csúnya, vagy teljesen szép, de attól hogy az élmény 5% tartalmaz kellemes dolgokat összességében még nem lesz jó, mert ott a másik 95% ami kellemetlen. Emiatt én nem látom értelmét annak, hogy mondjuk elkedzjek meditálni, hátha majd olyan jól fogom érezni magam a téli fagyban, mint most tavasszal, mert tudom, hogy nem így van, nem én választottam a génjeimet, nem tudok jegesmedvét csinálni magamból. Az egyedüli amit tehetek, hogy elfogadom megváltoztathatatlannak azt amin nem tudok változtatni, amin meg lehet azon próbálok. Pl télen befűtök a lakásban, felöltözök ha kimegyek, vagy esetleg elköltözök egy déli orszába arra az időre.
@ ifjúszent: A passzivitást úgy értem, hogy nem avatkozol bele a dolgokba, hanem passzivan figyelsz. Milyen meditáció az amelyik nem ilyen ?
"van szabad akaratod. végül te döntöd el, hogy mihez hogyan állsz hozzá. félelemmel eltelve vagy megértéssel közelítesz"
Nem egészen. Van amit te döntesz el,és van amit a gép dob. Van egy tudatos részed, és van egy ösztönös. Nem dönthetsz pl arról, hogy melyik nemhez vonzódsz, vagy hogy tériszonyod van e. Ezekkel szembe lehet nézni / menni, pl Pilinszky meleg volt, de mélyen vallásos keresztény, ezért sosem volt egyetlen kapcsolata sem, vagy pl lehet ejtőernyőzni, de attól akinek tériszonya van még ugyanúgy fosni fog odafent, maxiumum vissza tudja folytani, de sosem lesz olyan, mint akinek nincs ilyen. Ezek a dolgok nem eldöntendő kérdések. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | @Én+te+ö=gén:
Az a baj, hogy ez nem így van. Van szépség a télben is, főleg ha jó messziről vagy egy meleg szobából nézed, mert ha kimész a minuszokra megfagysz. Ez minden emberre egyformán jellemző, mert a téli időjárás az emberi test komfortzónájától igen messze van. Fellehet öltözni persze, de az kb ugyanolyan mint amikor a szobából vizsgálnád a jelenséget. Az meg milyen már, amikor egy szkafanderből, csakhogynem teljesen elszigetelten magától a jelenségtől próbálsz egybeolvadni vele. Amikor a tavaszról beszéltem én nem úgy élem át, hogy közben próbálom minél jobban elszigetelni magam tőle, hanem éppen ellenkezőleg, amilyen érzékszervem van azt próbálom megnyitni az irányába.
És igen ez nálam úgy néz ki, hogy utálom a telet, mert a 90%-a eléggé szuboptimális élhetőség szempontjából. Szóval addig várok amig tavasz lesz, és ez adja az igazi varázsát, mint amikor sokáig visszatartod a levegőt, és már fulladozol, és amikor nem bírod tovább kiengeded és veszel egy mély lélegzetet. Vagy mondjuk sokáig nem ettél és már lyukas a gyomrod és megeszed az első falatokat. Mindig azok a legfinomabbak, az esik a legjobban. És ez nem olyan, hogy a tavasz meg a tél vagy a nyár az egyformán jó, óriási különbségek vannak közte. Nem a véletlen műve az, hogy télen visszahúzódik a természet, a rovarok begubóznak, a növények lomb nélkül, az állatok egy része téli álomban a madarak délen stb.. Nem a véletlen műve hogy a sivatag kopár és elhagyatott. Menj ki víz nélkül aztán próbálj meditálni az 50 fokban úgy hogy meglásd a homokszemben a csillogást, és ne arra gondolj, hogy mindjárt szomjanhalsz. Nem fog menni, aki az ellenkezőjét állítja az hazudik, mert ez nem a te döntésed, hanem a testedé, amelyik jelez, ha olyan történik ami nem jó neked. Azért alakult ki többnyire a mérsékelt övben az emberi civilizáció, mert a sivatag vagy a sarkvidék féle extrémitások rosszak az embernek. És a tavaszi időjárást pedig azért szokták szeretni, mert ez az optimális a számunkra.
Ezek közül amiket leírtam, hogy szeretek egyik sem tudatos döntés eredménye, hanem mind ösztön. Az, hogy van benned egy kód, előre eltárolt jelek halmaza,ami meghatározza, hogy te mitől fogod jól érezni magad és mitől nem. Meditálhatsz akármennyit, ezt nem fogod tudni megváltoztatni, vagy elfogadod, hogy így van, vagy 'kivonulsz' a világból abba a tudati kómába amit korábban leírtam. De onnantól, hogy elfogadod, hogy ember vagy, ezekkel meg kell tanulnod együtt élni. Nem nézőpont kérdése pl az, hogy az emberi testnek energiára van szüksége a létezéshez, ezért táplálkoznod kell, és ha ez nem történik meg éhezel, és ez kínozni fog, ami sosem fog jól esni, akárhogy próbálod meglátni a dolgokban a szépet meg a jót eközben. Folyton cupákos falatok fognak az eszedben járni és ez nem olyan hogy akkor elszámolok 100-ig meg veszek pár mély levegőt és akkor nem fog fájni. Pont ez a lényege, hiszen ha lenne hova menekülnöd, akkor nem kéne szenvedned, és akkor nem lennél kényszerítve arra, hogy egyél, és éhenhalhatnál, ha akarnál.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | carvalito:
Létezik a szintén buddhista eredetü "mindfulness" gyakorlat is, amit folyamatosan kell a mindennapi életben alkalmazni. Ez tehát nem ülömeditáció, hanem (leegyszerüsítve) a tudatos észlelés és az adott pillanatban jelenlét folyamatos gyakorlása. Olyasmi tehát, amivel még teljesebben át tudod élni a "most"-ot - legyen az akár az általad kedvelt tavasz illatai, színei, hangjai stb. A megélés pedig nem ugyanaz, mint a ragaszkodás. A teljesebb észleléses élményeket senki sem akarja elvenni töled, vagy lebeszélni azokról. A tavasz-ragaszkodás az lenne, amikor nyáron, összel és télen azon kattognál, hogy mikor lesz már tavasz, és emiatt rosszabbul éreznéd magad az adott évszakban. Tehát akarnál valamit, ami nincs (ott) és nem akarnál valamit, ami (ott) van. A teljesebb megélés az, amikor ugyanúgy ki tudod csatolni a szépet és jót a nyári nap forróságából, az öszi falevelek színpompájából, és a téli zúzmara csillogásából IS. Ettöl a tavasz még nem fogja ráncolni a homlokát, hogy megcsaltad a többi évszakkal :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | azért nem vagy te olyan elveszett, látod .-)
de engedd meg, hogy:
"Amit meditációval szeretnének elérni azt nem lehet félrefordítani, és amennyire láttam mindegyik arról szól, hogy próbáld meg kiüríteni a gondolataidat és átadni magad a teljes passzivitásnak. Én máshogy gondolkozom, alapvetően nem a kell, hanem a lehet irányába,lehet ezt tenni vagy amazt, tisztában kell lenni a következményekkel,és tudni, hogy mit miért teszel. Ennél tovább nem érdemes belefolyni a dolgokba mert egy olyan labirintusba szövi bele magát az ember aminek sehol nincs vége."
1. nem tudom milyen meditációkat láttál, de amit leírtál, annak vajmi kevés köze van a meditációhoz. főleg a teljes passzivitásnak; sokkal inkább egy jól végbevitt meditáció esetében: szellemileg sokkal összeszedettebb vagy, mivel: rábírtad magad, hogy ne kalandozzon el az elméd, tehát aktívan figyelted önmagad és ezáltal természetesen az egész világmindenséget.
2. tisztában lenni Minden következménnyel annyi, mint: megszabadulni Minden félelemtől.
3. a szavak labirintusa az, ami a keresőt rendszerint tévútra viszi. a buddhizmus (és még néhány vallás) óva int attól, hogy a megfigyelővel azonosulj. a trinitás így hangzik: megfigyelő-megfigyelés-megfigyelt. na látod; máris kiütközik ismereteid hiánya: ugyanis én például olyan meditációs technikát is ismerek, amiben egyszerre kell mind-a-három lenned, ami pedig minden, csak nem passzivitás.
4. a buddhizmusban és a legtöbb vallásban és testvériségben, titkos társaságban a cél az, hogy célt találj jelenlegi bőrizomtömlőd életének. hogy emberként mit csinálsz. láthatod, hogy óriási különbség van egyes emberek között, nagyobb, mint mondjuk a mezei zsurlók vagy az erdei cickányok egyes egyedei között. ezzel arra célzok, hogy van szabad akaratod. végül te döntöd el, hogy mihez hogyan állsz hozzá. félelemmel eltelve vagy megértéssel közelítesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyetértek, ezt mondtam kezdettől fogva, hogy a tapasztalat és az elképzelt kép más. Amíg nem tapasztalod az ürességet addig csak egy idea, amiről azt gondolod, hogy jó lesz neked (de honnan ?), aztán lehet, hogy jó lesz lehet hogy nem (számomra nem). Amit meditációval szeretnének elérni azt nem lehet félrefordítani, és amennyire láttam mindegyik arról szól, hogy próbáld meg kiüríteni a gondolataidat és átadni magad a teljes passzivitásnak. Én máshogy gondolkozom, alapvetően nem a kell, hanem a lehet irányába,lehet ezt tenni vagy amazt, tisztában kell lenni a következményekkel,és tudni, hogy mit miért teszel. Ennél tovább nem érdemes belefolyni a dolgokba mert egy olyan labirintusba szövi bele magát az ember aminek sehol nincs vége. Én szeretem az élet szépségeit, mégha néha meg is kell szenvedni értük mert úgy gondolom megéri. Szeretem azt hinni,hogy amit megfogok, látok, érzek, az valóban ott van, mégha tudom, hogy ez nem feltétlen így igaz, de amikor látom a frissen zöldelő tavaszi fák levelein keresztül átszűrődő zöldes-sárgás napfényt, érzem a szilvavirág illatot, az ágak hátterében az ég tiszta kékjét, hallom a csicsergő madarakat akkor már nem számít semmi más. 'Valóság' azon belül is tavasz függő vagyok ha úgy tetszik, és azóta az élmény óta méginkább az lettem,mégjobban tudatosult bennem, és az ezekhez való ragaszkodást nem tekintem rossznak mert ez éltet, és semmi pénzért nem cserélném el más élményekre. Ha tudnám hátrahagynék mindent és megállnék abban a pillanatban örökké és ez lenne a cél, vagy ha ezt nem is tudom elérni, legalább megközelíteni valahogy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (És még zárójelben hozzátenném: ahogy egy idegen nyelvről, bármilyen szakmáról, vagy akár csak egy filmről is akkor alkothat átfogó véleményt valaki, ha ismeri, csinálta, látta stb stb. A gyakorlás, a tapasztalás útján kaphatunk valós képet magunkról, a világról, a buddhizmusról is. Meditáció ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Carvalito
Belefolynék a dialógusba egy röpke szösszenet erejéig.
Ahogy Gén is említette, az dolgok ürességtermészete a legalapabb tanítás a buddhizmusban. A fogalmi gondolkodás számára sajnos, vagy szerencsére nem megragadható.
Mivel van a hátam mögött egy kis gyakorlás így nyugodtan mondhatom:
a Buddha útján nem az üresség, vagy a vágytalanság a cél. Ezek mind csak szavak, gondolatformák. Alapvetően fordítási hibáról is szó van, eredeti jelentése ennek a jelenségnek az üres teljesség, vagy teli üresség.
A buddhizmus talán egyedülálló módon részesíti előnyben a saját tapasztalást, és véleményem szerint a legnagyobb szabadságot adó út is egyben.
A teljes üresség mellett nagyon érdekes futtatni még az Avatamsaka sutra lényegi mondanivalóját is: ha meg akarod érteni a világ működését, tekints rá úgy, hogy mindent egyedül a tudat teremt.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | @ Én+te+ö=gén:
Azt, hogy a dolgok mögött nincs semmi jól látják szerintem ebben egyet értek velük, csak a törekvésükkel nem. Bár mondom, engem nem zavar, csak szerintem nem tudják milyen az igazából, hogy milyen szar cél nélkül létezni. Van egy elképzelésük, egy hitük valamiben, és ez a hit generál nekik egy problémát ami addig nem volt és erre egy látszólagos megoldás az ürességbe való menekülés. Azt nem veszik észre, hogy ami elől menekülnek az éppen olyan illúzió mint minden más. Maga a buddhizmus is illúzió amit a benne való hit hoz létre. Mittudomén az inuitok vagy az amazonasi indiánok akik elvágva élnek a civilizációtól, sosem hallanak buddháról, és így nem tudnak a szamszáráról meg az újjászületésekről nem küszködnek olyen problémákkal mint a buddhisták, mert nincs bennük elültetve az az információ, ami létrehozza. Ez pl olyan,mint amikor kicsi voltál, és azt mondták, hogy ha nem alszol el időben akkor jön a mumus és jajj lesz neked, te meg elkezdtél parázni a nemlétező mumustól addig míg tényleg meg nem jelent neked álmodban és rémálmaid lettek tőle.
Egy buddhista úgy éli a mindennapjait hogy meg akar szabadulni a szenvedéstől ez a célja és ami létre hotta ezt a szenvedéstől való menekülést, de mondjuk ha ugyanaz a személy egy fakír fiának születik, akkor meg lehet hogy éppen a szenvedést keresi. Van egy jelentés amit a szenvedésnek tulajdonítanak,és ez teljesen eltér a két esetben de ezt a jelentést,a tartalmat saját maguk hozzák létre ők adják a dolgoknak, önmagában egyik sem létezik.
Egyébként egy dologban nem vagyok biztos, hogy az ego és az üresség nem e egy és ugyanaz, ezt azért gondolom, mert a tapasztalás sosem szűnhet meg, mivel arról a pillanatról amikor megszűnik a tapasztalás, sosem szerezhetsz tudomást, mivel azt is tapasztalnod kellene valahogy, de ha megszűnt akkor már nem tapasztalhatsz. Tehát öröknek vagy legalábbis látszólag annak kell lennie. Az identitást azt szándékosan különböztetném meg az ego-tól, valahogy úgy mint egy személyi igazolványt a rajta lévő adatoktól. PL mondjuk lecserélnéd a fotót, meg a lakcímet, meg a nevet születési dátumot ez lenne az identitás, az ego pedig maga az igazolvány. Ezt ugye akár egy életen belül is meg lehet tenni, mert mondjuk egy 6 éves kori önmagad az nem igazán hasonlít a 66 éves kori önmagadra és a személyiséged is megváltozik, viszont az ego-d az mindvégig változatlan. És egy ego-hoz akár több identitás is rendelhető egyszerre ha mondjuk valaki skizofrén pl. De pl ha van olyan hogy újjászületés és lehet emlékezni előző életre akkor szintén egy ego több identitás esete áll fenn. És az ego nem szükségszerűen birtokol identitást, hanem a döntései következményeképpen, attól függően, hogy mi az amit meg szeretne tapasztalni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Persze minden vallásban lehet találni okosságokat, de itt konkrétan a buddhizmus azért figyel be, mert ök elég sokat "pszichonautáskodtak" befelé az elmébe, és ezért sok minden összecseng a pszichedelikus élmények során megtapasztalható jelenségekkel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | carvalito:
Ahogyan te megélted a Semmit, az kb. a buddhizmus legalapabb tanításának a személyes megtapasztalása volt. (És már borítékolva van 2600 éve). A buddhizmus nem azt mondja, hogy semmi sem létezik, hanem hogy a Semmi (=Üresség) a dolgok valódi természete. A dolgok, amiket létezöknek hiszel - például a ragaszkodásaid alapján meghatározott "identitásod", "egód" - pedig csupán illúziók. Az egészen más felfogást az okozza, hogy nem csak 1 életre vonatkoztatnak, hanem folyamatos újraszületések sorozatában, "szamszarásítva" gondolkoznak a létezésröl. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | persze a trauma attól trauma, hogy személyesen éljük meg. van kollektív trauma is, de a te sztorid attól még távol van. figyelmeztesd azért magad néha, hogy te magad zárod magadra a börtön ajtaját.
mindenesetre a dolgokat érdemes jobban megismerni, mielőtt nyilatkozol róluk.
térj vissza e gondolatokhoz 3 hónap múlva, jobb nézőpontból fogod tudni vizsgálni a fától az erdőt! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "ha menekülsz a Semmiből és a Semmit félelmetesnek találod, az nem a Semmi hibája, hanem a te hozzáállásod eredménye."
Ezt most miért mondod ? Nyilván tőlem függ, de el tudom dönteni, hogy mit szeretnék. Ahol nekem nem jó oda nem megyek. Az, hogy nem tömetem ki magam a meleg bárban nyilván nem a melegbár hibája, de ezzel most mit akartál mondani, hogy legyek meleg (amikor nem vagyok az)?
" a buddhizmus szemszögéből pedig te tűnsz ilyennek ."
Milyennek ?
"Márpedig annak mennie kell, nincs kecmec. "
Miért szükségszerű ez ? Lehet ezekkel együtt élni. Sőt aki mazohista az meg egyenesen élvezi.
"A buddhizmus arról (is) beszél hogyan ne ragaszkodj"
Olyan nincs, hogy nem ragszkodsz. Ha semmihez sem ragaszkodsz, akkor a semmihez ragaszkodsz. Egy buddhista is ragaszkodik ha máshoz nem az elveihez az életlhez ha meg ahhoz nem a halálhoz. Akkor tudnál nem ragaszkodni, ha nem hoznál döntéseket A és B választás közt, ami lehetetlen, mert az, hogy nem hozol döntést már egy döntés. Ha nemvágyni akarsz, akkor vágyol a nemvágyásra tehát vágysz. A korábban említett önreflexivitás következménye mindez és minden így épül fel, ebből nem lehet kitörni. Annyit tudsz tenni, hogy kihúzod a dugót a falból csakhogy azzal az adás is megszűnik. Ha valakinek ez jobban tetszik engem nem zavar, de ahogy én látom avval a motivációval amivel ennek a célnak nekivágnak nem ezt az eredményt szeretnék elérni. Pl ahhoz tudnám hasonlítani a dolgot, mint amikor valakit gyötör az éhség, és legtöbbször nincs mit ennie ahelyett, hogy több élelmet keresne magának inkább megvárja míg éhenhal, és akkor többet nem kell éheznie. Az éhezés meszűnik, de vele együtt minden más is amit szeretett. Ennek én nem látom értelmét.A cél az, hogy mindig legyen elég harapnivaló és akkor nincs semmi gond. Az hogy valaki éhenhal az éppen olyan rossz, mint amikor valaki mohó és halálra eszi magát. Az, hogy vannak vágyaid jó dolog, mert ki lehet őket elégíteni és ezért érdemes létezni. Én is pontosan ezért menekültem az ürességből, mert szeretem azt, amikor mondjuk szomjas vagyok és el tudom oltani a szomjam, vagy amikor fáradt vagyok és be tudok huppanni a relax székbe pihenni, stb. Ha ezek nem lennének, akkor tényleg nem tudna semmi sem motiválni és megszűnnék létezni, hiszen ezek hoznak létre(ahogy én őket), ezek definiálják az identitásomat, azt ami 'vagyok'.
http://youtu.be/HtVmVvRScZw |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha menekülsz a Semmiből és a Semmit félelmetesnek találod, az nem a Semmi hibája, hanem a te hozzáállásod eredménye.
"Az én szemszögemből úgy tűnik fogalmuk sincs, mit keresnek, van egy elképzelésük, hogy amit ott találnak, az jó lesz majd nekik, hát nem, nagyon nem..." > a buddhizmus szemszögéből pedig te tűnsz ilyennek .-)
"A cél nem az, hogy a lámpát leoltsuk, hanem hogy mi legyünk a lámpa, vagy ha az nem megy akkor legalább szembe tudjunk nézni az árnyékainkkal. " Márpedig annak mennie kell, nincs kecmec. A buddhizmus arról (is) beszél hogyan ne ragaszkodj. Ezen a tanösvényen megtanulható a 'tudományos' értelembe vett ne ragaszkodj. Amikor vallás felé fordulásról beszélek, akkor nem az istenek előtti térdreborulásra vagy ilyesmire gondolok különben, hanem arra a tudományra, amely a lét nagy kérdéseit hivatott megmagyarázni. Mindegyik vallásban akadhatsz jó gondolatokra, amelyek segítenek megnyugtatni a vitatott szitukban, pl amikor a Semmiben érzed magad. Advanced levelen már meg lehet szabadulni igen sok félelemtől a vallások segítségével. Ajánlott felütés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem nem az én kezem nyomán, ez egészen biztos, hanem ilyen a dolgok természete, láttam. Ha ezt logikai problémának tekintem, akkor arra az axiómatikus halmazelmélet ad megoldást (ott Russel féle paradoxonnak hívják), nem a vallások, de akár vallás, akár tudomány, vagy bármilyen megközelítés csak azokra a problémákra tud megoldást kínálni amiket saját maga generál, és amik ennél fogva igazából nem is léteznek (...tőlük függetlenül).
A buddhizmus szöges ellentéte annak, amit szeretek, hiszen pont az emlékektől akar megszabadulni, és az ürességbe tart, én meg onnét menekültem vissza. Az én szemszögemből úgy tűnik fogalmuk sincs, mit keresnek, van egy elképzelésük, hogy amit ott találnak, az jó lesz majd nekik, hát nem, nagyon nem... de persze mindenki más, szóval lehet, hogy tévedek az ő viszonylatukban, de én abból indulok ki, hogy ők nem szeretnek szenvedni, és azt gondolják, hogy ha megszabadulnak tőle akkor akkor majd minden jobb lesz, igazából nem, mert azzal, hogy leoltod a lámpát megszűnnek ugyan az árnyékok, de látni sem fogsz semmit. A cél nem az, hogy a lámpát leoltsuk, hanem hogy mi legyünk a lámpa, vagy ha az nem megy akkor legalább szembe tudjunk nézni az árnyékainkkal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | calvalito;
fordulj a vallások felé, Kelet-Nyugat; ami tetszik, ott segítséget fogsz találni a logikai problémáidra. a világ nem véletlen és nem céltalan; de ezt soha senki nem fogja tudni bebizonyítani neked, csak a tiszta tapasztalatra hagyatkozhatsz, visszaolvasván: tapasztalásod inkább lecke volt, mintsem olyan, amit elkönyvelhetsz, mint "a valóság természete"
az önmagába visszatérő sorozat pedig azért a Te kezed nyomán (tudsz e róla vagy sem az egy más kérdés) hurkolódik össze újra és újra. Karma. az absztrakt lélektani folyamatok sokkal fontosabbak szerintem a te esetedben, mint megérteni azt, hogy hogyan tarja össze az űrt a vákuum, meghogy hogy az Istenbe állítódott be a Naprendszer ilyen tökéletes óraművé...
ha a Semmi témakörére parázol rá, akkor mindenképpen a buddhista tanokkal kezdeném a helyedben.. :-) (hozzáteszem voltak hasonló paráim régebben) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem az óvodástól hanem a nemléttől. Onnantól kezdve, hogy nincs kanál, hanem a kanál képe van csak, amit az észlelő hoz létre, nincs észlelő sem, mert az élszelő önmagáról is úgy szerez információt ahogyan a kanálról, és ha nincs észlelő akkor a kanál képe sem létezhet, hiszen nincs aki létrehozza. De ez viszont egy nyilvánvaló paradoxon, egy olyan halmaz ami, önmagát kizáró szabályrendszer szerint tartalmaz elemeket, miközben önmagát is tartalmazza. A minden krétai hazudik esete, egy önmagára reflektáló végtelenül rekurzív folyamat, aminek se eleje se vége és nincs mögötte semmi. Pontosabban a semmi van mögötte. És ezt tapasztaltam közvetlenül a korábban leírt esetnél.
Visszagondolva valószínűleg az történhetett, hogy egyfajta éber kómába kerültem egy pillanatra, az agyam valamiért nem érte el a benne tárolt emlékeket és a külvilági ingereket, ezért nem tudtam ki vagy mi vagyok, hol vagyok, mi történik, miközben az éberség állapota tehát a tapasztalás teljesen aktív volt, így erről az állapotról keletkezhettek emlékek, és nem is ez a rész volt érdekes, hanem ami utána volt, ahogy 'visszaszippantotta' az információt magába és vice versa. És igazából nem is jó szó erre az állapotra, hogy ego nélküliség, mert az ego ugyanúgy működött, csak nem volt identitása, mert egybeolvadt a semmivel. Ha nem lett volna egom, nem tudtam volna döntéseket hozni, és virtuálisan felpofozni' magam hogy felébredjek, vagyis hogy találjak egy horgonypontot ami az identitásomat adja/adta.
Maga az élmény és így minden más élmény is persze tapasztalható valódinak abban az értelemezési tartományban ahol a tapasztalás folyik, én nem ezt mondtam, hanem azt, hogy ez végső soron nem létezik. Nincs forrása, nem hozza létre semmi, mert amiről azt hinnéd, hogy az a végső ok, az éppen úgy a levegőben lóg. Azt hinnéd, hogy az ok hozza létre az okozatot (az alma érzete az ízt), aztán azt hogy az okozat az okot (az íz érzete az almát), majd úgy gondolod, hogy a kettő egymást, és végül azt hogy egyik sem létezik.
"...kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,... "
Ezt ennek a tapasztalásnak a következtében értettem meg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | carvalito:
A Mátrix befogadásában sokat segített annó, hogy be voltam spacecakezve :D Ha nincs kanál, akkor mitöl kellene megijedni? Egy szintén nemlétezö kopasz óvodástól? Ilyenkor az van, hogy ez van, és kész - fogadd el és boldogulj a helyzetben! Ahelyett, hogy azon paráznál, hogy mi van és mi nincs. Sok helyzet van az életben, amikor kiszámíthatatlan, ismeretlen, váratlan dolgokkal kell szembesülni, ezeket lehet gyakorolni pl. mindenféle módosult tudatállapottal. De például amikor tudatos álmomban megmondtam az álomalakoknak, hogy ök csak álomalakok, akkor ök sem paráztak be :)
Filozófiai háttérnek sokat segít annak a belátása, hogy 1) az egó nem egy fix létezö, hanem egy praktikus észlelésfolyamati kötegelés; 2) a tudat alapból egy virtuális valóságot müködtetö biogépezet élményszintje. A megélt élményed akkor is szubjektíven, fenomenológiailag és episztemológiailag "valós", amikor nem ismered pontosan a transzparenciát okozó mechanizmusokat. Tehát lehetsz egy "agy a tálban" (ezt a régi filozófiai metaforát járja körül a Mátrix is).
A "vagy" és a "csak" a praktikus, ámde félrevezetö kategorizálási, kizárási, egységesítési müveletek részei. Nem az a baj, ha az érthetöség kedvéért komputálunk ezekkel a müveletekkel, hanem az a baj, ha utána elfelejtjük, hogy az eredmény (pl. világkép) már nem az eredeti, hanem egy müveletileg feldolgozott, leegyszerüsített verziója. Ilyenkor lesz meglepö, ha az eredetiböl kizárt elemek mégis visszaköszönnek valamilyen formában. Lehet, hogy a modelled 99%-ban lefedi a valóságot, de ha az az 1% megjelenik, akkor naná fosás van... Keleti filozófiák jobban ráálltak erre az észlelési módra, ahol a dichotóm, polarizált, kategorizált, "vagy-vagy" logika mellett más értelmezési sémákat is természetesnek vesznek. Illetve, nem ragaszkodnak a ragaszkodáshoz, ami szintén sokat segíthet a meglepö helyzetekben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | @Én+te+ö=gén:
Röhögtél ? Szerintem ez egyátalán nem vicces. Talán furának találod, hogy miért lepődött meg rajta, mikor tudthatta, hogy nem egy egzakt világban van jelen, én nem ezt találom furának, hanem azt hogy nem tudta továbbszőni a gondolatot, hogy ha megértette, hogy a kanál nincs, akkor miért nem tudta továbbvinni a következtetést odáig, hogy önmaga sincs. Vagy ha tovább tudta, akkor hogyan nem őrült bele ebbe az ellentmondásba. Én biztos nem álltam volna neki harcolni ezek után.
"A "vagy" és a "csak" mind a zsákutca részei :)"
Ezt kifejtenéd ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | carvalito:
A "vagy" és a "csak" mind a zsákutca részei :) Meg hogy egyáltalán elkezded az élményt szétszedni, hit és értelmezés dimenziókra. Én csak röhögtem, hogy Neo csontra beszopja a kis urigeller büvésztanoncka magyarázatát :D (Bár mondjuk már elötte összenött a szája a rendörségen, satöbbi. De már jóval elötte az 1992-es Drakulában is csak folyamatosan hülyén rácsodálkozott minden paranormális dologra ez a Keanu.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | @Én+te+ö=gén:
A materialista én a transzcendentális világnézet is csak egy értelmezés, mindegyiknek megvannak a maga korlátai. Én a magam részéről szeretem azt hinni, hogy magának az almának van íze, és a zamata amit érzek nem ingerületek vad tánca a fejemben, holott tudom, hogy a kettő egyformán téves elképzelés. De egyszerűen szeretek érezni és úgy jobban 'érzem' magam, ha belefeledkezek ebbe. Még a gondolattól is kiráz a hideg, hogy minden dolog csupán illúzió. Nem is tudom, hogy amikor Neo megtudta, hogy a kanál nem létezik, hogyan nem őrült bele. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | carvalito:
Ez a redukcionista materializmus buktatója :) Egy mechanisztikus világ- és emberkép csak neurobiológiai folyamatokkal, testi szervekkel, fizikai törvényekkel, információfeldolgozó-jeltovábbító gépként tudja értelmezni és kezelni a jelenségeket. A "tartalom" és "jelentés" viszont absztrakt dolgok. A materialista világkép nem tudja értelmezni, hogy a kvantitatív fizikai-biológiai alapokból hogy épülhetnek fel bonyolult kvalitatív jelenségek. Ha az alapgondolkodást nem a jelenségek (pl. zene, szerelem, áhítat) emberi megélése határozza meg, hanem a folyamatok szétcincálása és kényszeres megmagyarázása, akkor a hétköznapitól nagyságrendekkel bonyolultabb (pl. transzcendens) élményeknél zsákutcába fut a racionalizáló gépezet. Ilyenkor jön be ez a konklúzió, hogy "ami nem magyarázható, az nem létezik". Pedig ez csak egy tapasztalási önkorlátozás: a rendszer egyszerüen kizárja azt, ami ismeretlen a számára. Vagyis csak azt tartja valósnak, ami meg tud magyarázni. Ez a "csak az valós, ami magyarázható" pedig értelemszerüen téves paradigma, hiszen a valóság nem függhet a megismerés korlátaitól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | @ Én+te+ö=gén:
nem, ennél sokkal többről van szó, nem csak az ego nem létezik, hanem semmi sem létezik valójában. Ezt nem úgy értem, hogy mondjuk amit éppen olvasol most az egyátalán nincs, hanem azt, hogy nem valódi, nincs mögötte tartalom, csak a forma van, mint amikor álmodsz egy almáról mondjuk, és álmodban beleharapsz és eszel belőle, de valójában az az alma nem létezik, csak a képzete,de még az sem, mert az is csak egy képzet. Például amikor hallgatsz egy zenét és elgondolkozol azon, hogy mi is a zene, hogy van a levegő, és az rezeg,ami megrezegteti a dobhártyádat és abból egy elektomos ingerület lesz ami továbbítódik az agyba és ott bejár pár idegsejtet és akkor végül eljutunk oda, hogy hogyan lesz ebből az agyi aktivitásból a zene érzete, a hang amit hallasz és főleg az érzelem amit kivált ? Mi köze van a levegő rezgésének a dallamhoz, a szomorúsághoz vagy éppen a vidámsághoz ? Valójában semmi, mert ezek annak az eredményei, hogy az agyadban van egy csomó eltárolt jel(emlék) amiket ez a rezgés aktivál, és ezek az eltárolt jelek (pontosabban az aktiválásuk) hozzák létre azt amit zenének hallasz az nem a rezgés, hanem a rezgés által aktivált jelek által lértehozott valójában (a külső fizikai világban) nem is létező információhalmaz. De magukat az eltárolt jeleket is úgy érzekeled mint a zenét, közvetett tapasztalás útján, tehát az hogy ott jeleket látunk az sem lehet valódi, és így tovább mindenre... ez egy követekztetés, amit így utólag emiatt az élmény miatt tudok levezetni, de akkor ezt közvetlenül tapasztaltam.
@Nadir&Zenit:
Észrevettem addig is hiszen szerettem csinálni ezeket, azért kapaszkodtam vissza (szószerint kapállóztam, kapartam ahogy mások leírták), csak nem értékeltem ennyire fel. Képzeld el, hogy bezárnak egy sötét helyre, ahol nincs senki és semmi, nem történik semmi csak vagy az örökkévalóságig és sosem tudsz kiszabadulni. Nem értékelsz fel bármilyen történést amit eddig megéltél ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Carvalito:
Azt mondod, hogy Salvia mama megtanított téged értékelni az élet apró dolgait, melyeket addig észre sem vettél? :) Ez igencsak pozitív tapasztalásnak tűnik számomra :).
Bár élményleírásod elgondolkodtatott, és arra jutottam, hogy felelőtlenség volt részemről ebben a Smart drugs topic-ban megemlíteni ezt a LSD ginseng dolgot mivel én is csak másodkézből hallottam, és esetleg olyanokat bátorítok ezzel szerhasználatra, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mivel kísérleteznek. Ezért kérem Gént, hogy a 73-as hozzászólásomból a (Hallotam
.valami benne?) részt/ vagy az egész hozzászólást törölje természetesen jelen hozzászólásom ezen bekezdésével együtt, ha ez kivitelezhető.
Előre is köszi, és bocs a plusz melóért!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | carvalito:
Alternatív értelmezés: az élményed során nem a világ szünt meg, hanem csupán azt tapasztaltad meg, hogy az egód nem egy fixen létezö origója az univerzumnak, hanem csupán egy illuzorikus virtuális valóság-interface :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Aki túl sokat LSD zik elhiszi, hogy van valami körülöttünk amit napi szinten nem érzékelünk"
Én nem LSD-ztem de salvián keresztül én azt tapasztaltam, hogy nincs semmi. Sőt, mi sem létezünk, semmi sem valódi. Nincs fizikai világ, nincsenek atomok, energia stb miden csak egy virtuális valami. Borzasztó érzés volt, még most is rossz rágondolni,olyan, mintha meghalnék. Mintha egy álomban lennék bezárva, amiből soha nem tudok felébredni, de közben érzed azt ahogy forgolódsz az ágyban. Úgy láttam a világot, mintha az egész mindenséget egy lufi belsejéből nézném, és hirtelen rájöttem, hogy a külvilág nem a lufin kívüli világ, hanem az a 'belső' és a lufi ahol a levegő van ahonnét a világra tekintek az van kívül, és az nem más mint egy vákum, a végtelen semmi, az üresség. Mintha fognám a lufit és kifordítanám úgy, hogy körülölelje és becsomagolja az egész világot. Nagyon nehéz szavakkal leírni, azért is írom ilyen furán, de ilyennek tűnt, minden emlék, történés, információ egy zárt halmazként láttam amit körülölel a nagy semmi és innét néztem az egészet egyben. Nem volt idő sem, a pillanat és az örökkévalóság egybe értek. A világ sem 'létrejött' hanem van, mindig is létezett létezik folyamatosan és változatlanul ennek a semminek, az űrnek a természetes velejárója,mint a tűznek a füst. A kettő egy és ugynaz csak más szemszögből. Amiről te beszélsz az is csak egy részlet, egy nézőpont semmi több. Hogy éppen megy atrip az semmiben nem különbözik attól amit valóságnak hívsz, az egy éppen ugyanolyan 'high', csak egy másik origóból nézve. Odakint valójában nincs semmi, nincs nézőpont csak az abszolút nulla. Amikor ezt átéltem annyira sokkolt, hogy egyből vissza akartam kapaszkodni a 'valóságba', nem esett jól, hogy nem voltam 'én', mondom olyan volt, mintha megszűntem volna létezni,nem volt én tudatom, nem tudtam ki vagyok, nem voltak emlékeim, de láttam őket kívülről és azt hogy az egész csak egy illúzió. Senkinek nem kívánom azt az érzést, azóta is ha tehetek nem gondolok rá, szeretem azt hinni, hogy minden olyan,minden amilyennek tapasztalom, és főleg az apró örömök, egy egy levegővétel, a napsütés érzése a bőrömön, egy pohár hideg víz amikor szomjas vagy, amikor reggel kipihenten kelek fel, amikor eszek valami finomat, ezek azok amik hiányoztak amikért olyan gyorsan visszamenekültem onnét az életbe, ezek többet érnek akármilyen szernél,és 1000x erősebb függőséget okoznak bárminél. Mindezt csak azért nem tapasztaljuk, mert a megszokás miatt 100%-os a tolerancia, de én valahogy belekerültem abba az állapotba ahol ettől meg tudtam szabadulni és a mai napig vissza tudok rá emlékezni pontosan, mert annyira mély nyomot hagyott bennem, annak ellenére, hogy szavakkal soha nem fogom tudni szerintem jól leírni ezt az érzést. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát ezt köszönöm,
még egy párszor el fogom olvasni a jövőben. |
| | | | |
| | | | | | 603. sun5000 | 2014. március 13. 23:53 |
| | | | | | | Valaki teljesen jól összefoglalta:
--A REIKI-ről szeretnék hallani.
----Csak olyan beavatást vállalj és folytass, melyért anyagi áldozatot nem kívánnak tőled.
A REIKI-tanfolyam, mint minden bensőleg építő tanfolyam, addig jó és előnyös, amíg azt a célt szolgálja, hogy növekedjen benned a szeretet. Az egész földi életnek ez az értelme. Különböző tanfolyamok, melyek meditálásokat tanítanak, azt a célt szolgálják, hogy felfedezzétek magatokban azokat az erőket, amelyek által jobban tudtok parancsolni önmagatoknak. Ez azért nagyon fontos, mert az ember boldogsága a földön egy olyan fejlődési folyamat, amely csak önfegyelem által maradhat meg azon az úton, amely biztosítja számára a benső békét. Legtöbb ember éppen azért nem tud önmagára találni, mert másoktól várja a fegyelmet és nem önmagán vasalja azt be.
Fölhívom figyelmedet azonban arra, hogy azokon a tanfolyamokon, amelyeken komoly összegeket zsebelnek be az előadók, ott az áldásnak nincs sok tere. A beavatásokat pedig egyenesen bűnös dolog pénzért vásárolni! Vannak reiki-tanfolyamot végzett boldogtalan emberek, és vannak reiki-tanfolyamot nem végzett boldog emberek. És ez elmondható minden tanfolyamról. Azért mondom ezt, nehogy egyedüli üdvözítő tanfolyamnak gondold bármelyiket is. A döntő az, hogy akard megtalálni magadat, azért, hogy jobban le tudj mondani mások szolgálatában önmagadról, és ne valami különleges élményeknek megszerzésén fáradozz. Ez utóbbi üres járat! A fölvetett kérdéseidet mind az előbb elmondottak alapján kell felmér- ned.
-----Ez "teljesen" így van. Meg lehet találni mindenkinek azt a szintű tanítást, amire éppen a fejlődéséhez szüksége van és nincs benne a pénz. Mert szeretetről, gyógyításról, tudatosságról van szó, ezek túl kell, hogy lépjenek az anyagiasságon.
Persze vásárolni is lehet tanítást beavatást. Az a könnyebb, mert ilyen árusok már mindenhol vannak.
------Ahol szerepet kap a pénz, ott a mulandóság értéke föléje nő az örök értékeknek. Ahol valaki még nem látja át, hogy mind az egészség, mind a betegség, eszköz, ott az igazi szeretet magatehetetlenül várakozik. Igen, mert ott az élet igazi értelme célját vesztette.
Tény és való, hogy amit pénzért árulnak, ahhoz a tudatosságnak vajmi kevés köze van. Csupán annyiban van közöm ezekhez, amennyiben minden, ami a ti természeteteknek velejárója, Velem van kapcsolatban.
A REIKI nem más, mint a természetetekben lévő pozitív magocskáknak felszínre hozása, alkalmazása. Azt természetesnek tartom, hogy bizonyos tanfolyamokért valaki pénzt kér, de maga a beavatás nem lehet árucikk, mert mindenkiben, éspedig ingyen, benne van mindaz a képesség, amelyet a REIKI a felszínre hoz.
A REIKI beavatásért kért összegek egyes helyeken, enyhén szólva erkölcstelen kizsákmányolásnak minősülnek! Visszaélés a hiszékeny emberek jó szándékával! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | na most asszem megértettem valamit. :D
elmondom, de csak az igazán jó búvároknak ajánlott.
sok para van, megértem, hogy az emberek paráznak. itt van ez az atom, meg a moszlimok, meg az örmények, meg a tálibok, meg az amerikaiak, itt van izrael, kongó, csád és ruanda. van még itt kuba és venezuela, mexikó és észak-korea.
sok agytörést okozott a bábel dolog, szerencsére áttöréseket értem el a "szentkönyvek" tanulmányozásában, úgyhogy megértettem, hogy a meg nem értés az, ami x ideje meghatározza az emberiség útját.
ki tudja, hogy meddig élünk? lehet, hogy ez még csak egy nagyobb skálán a vaskor, és majd most lépünk a bronzkorba, és eme történelmi paradoxonnal élve:
a kemény és hideg vasszívet mondjuk felváltja egy lágyabb, egy már "nemesfémszerűséget" is tartalmazó ötvözet pumpálja a vért ereinkben.
hogy mit fogunk majd csinálni 200-3000-50000 év múlva? ugyanazoktól a dolgoktól fogunk parázni? fogunk egyáltalán parázni? szerintem valahol minden tudja a választ; mindegy-nem-későbbnem.
a nyugati elmém szerint elképesztően gyorsan változik minden, a keleti elmém pedig békére int, hisz ez csak egy hullám a végtelen óceánon, mégha nagyobb is, mint a közeli múltbeliek.
ugyanakkor ezotériás kiképzésem kiválóan segített a világ jelenségeinek csokorba rendezésében, de ez nem több, mint egy szép virágcsokor, egy dísz, amelynek egységében, formájában, illatában gyönyörködni lehet. a virág elhervad, a cserép megmarad. egy darabig :D
aztán ittvannak a betegségek. most maradjunk annyiban, hogy kedvelem a titkokat, és igyekeztem tüzetesen vizsgálni, hogy milyen erő teremtette a betegséget. paráztam egy ideig különben ezektől a témáktól, kell valamiféle elhivatottság ezek tanulmányozásához. először a vírusok, aztán a genetikai betegségek és végül a rák. igazából mindegyik fogalomkör tele van olyan dolgokkal, ami teljesen egyértelműen példázza, hogy hogyan működik az univerzum. valójában olyan igazságos, hogy azt el sem lehet mondani. legalábbis szerintem. vagy remélem?
közben persze dolgozom, igyekszek tanulni, főzni, beágyazni reggelente, kitakarítani stb. vannak egyéb fantasztikus terveim is, pl csinálok egy számítógépes játékot, aminek a karma lesz a "motorja". mert miközben az ember a virágcsokorban gyönyörködik, valahogy el kell küszködnie magát az emberek között a deák téri metróösszekötő aluljáróban. várnia kell a buszra 20 percet. bunkó az eladó. intrikai hajlammal rendelkező kollégával vitatkozás. régi ismerőssel kemény vitázás, másokkal komoly együttműködés. van barátom (mármint f vagyok, cimborám, jó barátom [ugye Bud S. és Terrence H. szerint aki barátot talál, az aranyat talál]), sőt barátnőm is, akinek megcsókolhatom az arcát. akinek az anyja ilyen meg olyan. anyám pedig mindenáron azt akarja, hogy rakjam a pénzem bankba.
Jancsó (R.I.P.) interjút olvasva ugrott be, hogy az áramnak is feszültség kell, hogy fusson a vezetékben. ő háborúról és békéről beszélt, de Mikibá' kőkemény vasvonalas forma, a prima materia mesteri élvezője :-) ezzel nincs semmi gond, mert az őt követőekben is csak fokozatról-fokozatra változnak meg a szív+agy elektromágneses tulajdonságai. persze a szélsőségeket nem lehet elkerülni, hiszen így optimalizálódik a kísérlet.
0=1-1 végül minden kiegyenlítődik. legyen béke a bolygón, de lobogtassa a szenvedély szele az emberiség hajójának vitorláját, hogy elméjét csodálatos, szeretettel és megértéssel teli vizekre sodorja. végül a békét választom, de az írástudományról se mondok le. azt majd egy másik kor szülötte! :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért vigyázz azzal a gondolkodóval, aki így gondolkodik.
a szart a palacsintádba elsősorban te tetted bele, kényelmes álláspont kívülre mutogatni. "hát nem érted, hogy aki a belsejét csinálta az csinálta a külsejét is?" persze, a dramatizáló elme okvetlen bajba sodorja az embert, okvetlen elkezdi magát azonosítani a dramaturgiával, a szereplőkkel, a színjátékkal.
gyújtsd meg a gyergyád és ne átkozd a sötétséget. "megmászom ezt a hegyet" kimondani sokkal könnyebb, mint megtenni. idő, idő, idő. a idő a mindenség oldalán áll. ez biztos. másképp hogy a viharba szegezték volna a bolygókat úgy az ég boltozatára, hogy azok ne ütközzenek, de ne is távoladjanak el nagyon? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Volt egyszer egy ember, aki rendkívül elégedetlen volt az életével; mindazonáltal, hogy sokkal többre lehetett volt hivatott, mint ahogyan élt. Felismerte, hogy akárhogy is kozmetikázza a helyzet komolyságát - itt bizony szar van a palacsintában. Szükségeltetett tehát egy megoldás, mely által az aktuális életszínvonala felemelkedhetne az önmagában rejlő lehetőségek által nyújtott lehetségeshez. Egy napon azon kapta magát, hogy egy, az elégedettség érzése kapcsán felmerült gondolatmenete odáig fajult, hogy felismerte: ha egyfajta morális látószögből vizsgálja az emberi fajt, akkor rádöbben, hogy bizonyos részhalmazokkal egyszerűen képtelen önmaga emberi mivoltát összeegyeztetni, merthogy ezek az egyedek a fejlődéstől elképesztően eltérő vonal (vakvágány) mentén építik fel a "tudatosságukat". Két ember közt egy lehetséges különbség például (egy human nevű halmazból vonatkoztatva), hogy az egyik agyonveri a fókabébiket egy tengerparty alkalmával, hogy aztán lenyúzhassa azt a zseniálisan egyedi prémet a testéről, melyet évmilliók evolúciója tökéletesített - könnyesre röhögve magát perverz "élvezetében"; egy másik viszont mindeközben egy olyan világról álmodik, melyben robotokat gyártanánk fegyverek helyett egymást kihúzva a monotonitás halálos mókuskerekéből, hogy végül együtt alkossunk valami csodálatosat ebben az univerzumban (ha már itt ébredtünk ugyebár...). Namármost a vizsgálati szempontokat figyelembe véve ez egy tektonikus hasadék, és nem holmi különbség! No de ki hozzon ítéletet, és ki vesse az első követ bárkire? A válasz keresése helyett inkább elképzelte azt, hogy (holnap) bewarpol a NAPrendszerbe egy ismeretlen hajó (designed to interstellar travel), és éppen őt halássza elő a zavarosból a probe, aki a mintavétel feladatát kapta. Vajon milyen válaszai lennének a segítő szándékú, mindazonáltal racionális földönkívüli faj első körön felmerült kérdésére hogy: -Ti mi a lóf...t csináltok itt gyerekek, de legfőképpen MIÉRT?
Csak akkor van jövőnk, ha támogatjuk egymást...
A konstruktivitás ereje abban rejlik, hogy nem lehet vele szembeszállni. Fel lehet nőni hozzá, és ezúton felemelni a környezetedet is (az egészséges versenyszellem motivációja); a másik lehetőség, hogy (a tükrök gondos elkerülése mellett) lent lehet maradni a trollbarlangban. Megállítani azonban lehetetlen. Merthogy aki gyertyát gyújt, az bizony nem átkozza tovább a sötétséget... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Sajna a valósághoz nem mellékelnek használati utasítást - magadtól kell rájönnöd, hogy mi hogyan müxik :)"
Illetőleg amikor legutóbb valaki hasonlóval próbálkozott, végül egy kereszten lelte halálát... |
| | | | |
| | | | | | 598. inigom | 2013. december 27. 05:55 |
| | | | | | | Ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.
Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem. És ezért telik örömöm erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős. |
| | | | |
| | | | | | 597. Maniec | 2013. december 18. 16:21 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | http://index.hu/gazdasag/2013/12/10/igy_csalnak_a_betelefonalos_musorokkal/
"Emlékszem egy nénire, aki a kórházból telefonált be az egészsége felől érdeklődni. Míg várt, elmondta, hogy pénzenergiát is szeretne kérni, mivel 65 ezer volt legutóbbi telefonszámlája, és ezt abból szeretné kifizetni, amit majd a műsor után kap az égiektől, a szerencsetalizmántól... Bontottam a vonalat, mert megsajnáltam, de már akkor is bőven 5 percen felül jártunk, ami ugye jóindulattal is 1500 forint."
hüphüp barbatrükk |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | valószínűleg mindennek a harmónia a kulcsa
balansz
ha van egy 300 ezer kilóméter hosszú botom, és azt meglendítem, akkor a meglendítés információja az csak 1 másodperccel később fogja beindítani a mozgást a bot másik végében? |
| | | | |
| | | | | | 594. sun5000 | 2013. október 28. 22:32 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | PostMan:
Sajna a valósághoz nem mellékelnek használati utasítást - magadtól kell rájönnöd, hogy mi hogyan müxik :) |
| | | | |
| | | | | | 589. PostMan | 2013. szeptember 14. 14:52 |
| | | | | | | | Kérdés: Miért nem működik az evés is úgy mint a légzés? vmit itt nagyon elrontottak. |
| | | | |
| | | | | | 588. Rex | 2013. június 25. 15:58 |
| | | | | | | http://gawker.com/what-the-hell-happens-five-minutes-into-this-richard-da-560062576
dawkins majomkodik :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Dehogy szegénység, nagyon jó kérdés volt; és ez csak a szokásos piszkáló zen kérdés volt részemről.
Kérdezni kell, az visz előre.
Részemről nehéz levetkeznem a szkepszist ami a társadalmat illeti...
Valahol Diogenész hordójából kukucskálok kifelé, de ez nem túl produktiv :)
Vagy mégsem? |
| | | | |
| | | | | | 586. inigom | 2013. május 22. 02:12 |
| | | | | | | már nem emlékszem, hogy nevezik, de északibb országokban van olyan, hogy ilyesmi van megcélozva a büntetéssel. pl olyanra, hogy egy náci valami nem szépet tett zsidó sírokkal az volt a büntetés, hogy gondoznia kellett a temetőt és a családhoz el kellett járnia beszélgetni. ez emlékeim szerint ez egy ilyen elterelés szerű dolog, ami akkor lép életbe, ha azt a sértett fél is elfogadja. eleve fontos rész, hogy a két fél között létrejöjjön valamiféle személyes kapcsolat.
mondjuk ehhez az kell, hogy a büntetés célja ne a szenvedés okozás legyen. hanem az, hogy az bűnösnek segítsen olyan valakivé válni, aki nem tesz többet hasonlót. meg hogy a sértett gyógyítva legyen.
az egy érdekes kérdés, hogy ha valaki elkövet valamit(mondjuk megöli a kutyádat). és valami csodálatos úton biztos lehetnél, hogy megbánta és többet nem tesz ilyet, akkor vajon elengedhetőnek éreznéd e, hogy ő ne kapjon valamiféle fájdalmat.
van aki szerint az már az ember hanyatlásának jele, hogy nem akar bosszú állni. már nincs benne ennyi élet sem.
amúgy szerintem meg lehet bocsájtani jóvátétel nélkül. pl ezt tesszük a szüleinkkel, akik jól elcsesztek minket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | neutroncsillag; őszintén szólva nem sokat, csak próbáltam hangot adni az idegenség érzésemnek, mert nagyon idegennek érzek egy csomó társadalmi mechanizmust, ami eltávolít bennünket egymástól. és szívesen csinálnék bármit, ami ezt előremozdíthatja, persze ez az én szegénységemet bizonyítja, hogy jelenleg ez a bármi: hozzászólni egy fórumon.
én+te+ö=gén; ezt nem tudtam, hogy sosem reprodukált kísérlet és szégyellem magam, hogy elhittem. valóban kihagytam a jóvátételt a gondolatból, igazad van. az erőszakos cselekedeteket nem is tudom hogyan lehetne jóvá tenni, de az is igaz, amit hexym írt (mármint a szegénységgel kapcsolatban), hogyha megszűnne a magántulajdon fogalma, és felismernénk, hogy minden ember egyformán örököse a földi vagyonnak, azt hiszem a jelenleg büntetettek nagy részének fogva tartása elvesztené értelmét.
igazából nyomaszt ez a sok gond ezen a bolygón, és szívesen tevékenykednék bármi módon, hogy tudatosuljon az emberi fajban, hogy van más út is......
persze tudom, hogy elsősorban magammal kell foglalkoznom, de ha felébredt bennem az együttérzés, akkor talán nem olyan nagy baj, ha megpróbálok elgondolkozni és utat találni ebben a jelenlegi lelketlen szisztémában...... tudom, Buddha már elmondta, az élet szenvedés. de fogunk e közösen tanulni belőle, és megváltoztatni a jelenlegi igazságtalan elosztás-rendszert? vagy inkább tényleg hülye vagyok, hogy nem csak a saját jóllakottságomat keresem? |
| | | | |
| | | | | | 584. Hexym | 2013. május 21. 14:48 |
| | | | | | | | A prevencióval nem lehetne segíteni ezen a helyzeten? Úgy értem a bűncselekmények legnagyobb részéért a szegénység okolható. Ha felemeljük az embereket az élhetetlen körülményekből akkor sokat javulna a helyzet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ifjúszent:
Érdekes a témafelvetés, viszont az Emoto-féle vizes "kísérlet" egy nagy pszeudotudományos kamu (rajta kívül soha senkinek nem sikerült duplikálnia), vagyis ö gyakorlatilag csak egy híressé vált fényképalbumot publikált, aminek nincs köze tudományos kutatáshoz.
Amúgy meg naná, hogy "beragadt" a társadalomba a büntetés, hiszen még itt a leginkább emberi jogokat értékelö nyugaton is csak idöszakosan tudjuk meghaladni azokat a sötétebb idöszakokat, amikor egymás kiirtása - nemzeti vagy vallási háború formájában - abszolút elfogadott közös tevékenység. A "szemet szemért" elv régebbi lehet, mint az Ószövetség (ahol le van írva, és amit a nyugati-keresztény értékrend inkább adaptált, mint felülírt a jézusi "ha megdobnak kővel..." elvekkel). Valahol érthetö, hogy az áldozat vagy hozzátartozói egyenlöségét és az igazságérzetét sérti , ha egy tettes konszenzusalapú morális visszacsatolás nélkül követhet el emberellenes tetteket. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy nem a büntetés súlyossága, hanem annak elkerülhetetlensége az igazi bünmegelözö tényezö!
Ilyen szempontból a legnagyobb emberi jogi lépés a halálbüntetés eltörlése volt, mert az valóban ad valamiféle elméleti esélyt a megváltozásra. Viszont a megbocsátás csakis a megbánás és jóvátétel kombinációjában, és csakis ezek következményeként merülhet fel egyáltalán - e kettöt viszont nem vetted bele a fejtegetésedbe. A megbocsátás önmagában elégtelen erkölcsi visszajelzésnek, mert nincs prevenciós és közösségi jelzésértékü ereje. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mennyit segít rajtad az ha ezen gondolkozol? :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sziasztok, remélem a jó témába írok.
szeretnék kérdezni valamit. ismeretes a programozás szó, talán hallottatok már annak a japán tudósnak a kísérletéről, aki vízkristályokat (vagyis megfagyó vizet) tett ki különböző "programoknak", szavaknak és zenéknek. a kísérletben minden pozitív, illetve harmonikus szóra és zenére szimmetrikus kristályok alakultak ki a jégben, és minden ellenséges és diszharmonikus programra pedig torz kristályok alakultak ki, vagy éppen ki sem alakultak. a kísérlet azért érdekes, mert a testünk is javarészt vízből áll.
olvastam nemrég egy programról, amit nagyjából így tudok fordítani: "elkövető-áldozat hibázató játék". e játék nagyjából a szemet-szemért elven működik; "az, aki áldozat volt, később visszatér elkövetőként". ez a karma-gyár.
szóval a kérdésem az, hogy vajon társadalmunk effajta jutalmazó-büntető rendszere mennyire ragadt be? hol van ebben a rendszerben a megbocsájtás? ha elkövetek valamit, amiről később rájövök, hogy rosszat tettem, semmit sem szeretnék, csak azt, hogy megbocsássanak nekem. a harag és a bosszú megöli a lelket.
szerintetek lehetséges, hogy ezt a programot valahogy feloldjuk? mert szerintem mindaddig, amíg így működünk, hogyha valaki rosszat tesz, azt nagyon megbüntetjük, addig ez a társadalmi rendszer soha sem lesz képes megoldani a problémáit, sőt, az idő előrehaladtával egyre több olyan embert termel ki, aki mély lelki sebeket szerez. vajon lehetséges e, hogy ez megváltozzon? vajon képesek vagyunk megbocsájtani magunknak és ezzel mindenkinek? nem hibáztatni másokat és nem visszaadni azokat a sérüléseket, amiket mások okoztak nekünk? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 576
Valóban feltűnő az interakció hiánya. De hát miről szól egyáltalán ez a topic? Sokan csak kiflivéget dobálunk a galamboknak, aztán vagy megeszik, vagy odébb repülnek. Bár a galambok képesek mindent megenni.
A valóság kifejezés számomra olyan következtetést is ad, hogy van valami rajta kívül ami nem valóság, mi az?
Talán lehetne úgy is nevezni a topicot, hogy Ez.
Ez esetben most alsógatyában ülök törökülésben a széken és citerazenét hallgatok miközben ide írok. Erről keveset lehet beszélgetni, nem túl izgalmas. Rugaszkodjunk el. Törökülésben ülök a széken egy gömb felszínén amit földnek nevezünk. Nem tudom miből áll az egész, maga az anyag. Hol a kezdete, az építőköve, és hol van a vége, melyik multiverzumban? És az idő? A mozgás? A tudat?
Nagyon izgalmas kérdések ezek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A valóság folyton változik. Vagy folyton ugyan az, csak "én" változol.
Uram, sokan vannak a k(i)út körül, de a k(i)útban nincs semmi.
Maradunk még? :)... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csak egy kis felmentés:
78, Jézus mondta: Uram, sokan vannak a kút körül, de a kútban nincs semmi. (Tamás evangéliuma, apokrif) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valóban. Görög volt a falóban.
(csak egy mesét interpretáltam, elnézést, ha érdektelenre sikerült!) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Annyi szeretett volna közölni valamit az előző hozzászóló, hogy azóta se ír senki. Talán nem győzik végigolvasni vagy nincs kedvük, elveszett a topic fonala... Valami biztosan.
Olyan ez az erős közlési vágy, legyen az fórumon vagy mikor valaki mindenáron elmondja amit akar egy társaságban, mint az önkielégítés, nyilvános önkielégítés. Azt érdekli, az élvezi, aki csinálja, esetleg pár perverz...
Akármi is, kár, hogy lekapcsolt a fórum. |
| | | | |
| | | | | | 575. ezékiel | 2012. december 22. 14:26 |
| | | | | | | Látjátok feleim, szümtükhel, a játék folytatódik, illetve nem ért véget.
Csak a játékszabályok változtak kicsit.
Nehézségnek tapasztaljuk az elszigeteltséget, amit a fény elfogadása közben érzékelhetünk. A kulcs: amikor a legnagyobb a sötétség, akkor van a legközelebb a fény.
Csak forduljunk meg, és ne az árnyakat bámuljuk, hanem hagyjuk el tudatszűkítő mintázatainkat, azaz a platóni barlangot.
Nem fogunk újat kitalálni, mert nem az a feladatunk, hogy újítsunk; Lucifer már átélte ezt (s ekképp mi is), hanem az, hogy megéljük és megvalósítsuk az újítást, mégpedig a természethez visszatérve. Számomra olyan, mintha sok ezer hektáron elkezdeném kiszedegetni a gyomot, egyedül kezdem, de tudom, hogy később példámat látva csatlakozhatnak. És nem az a fontos milyen gyorsan szedem, hanem az, hogy szedem anyway.
Istenanyánk végtelen türelemmel viseltetik irántunk. Tisztelettel és megbecsüléssel tartozunk neki, amiért megformálhattuk és fenntarthatjuk testünket belőle, hogy így váljon eszközévé a test a megtapasztalásnak. Amíg tudatunk ruháját; e földi testet viseljük, kötelességünk megóvni táplálóját, Istenanyánkat: a Földet. |
| | | | |
| | | | | | 574. ezékiel | 2012. november 6. 20:23 |
| | | | | | | | Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag! (Jel 22,16) [Jézus szavai] > A hajnalcsillag pedig.... |
| | | | |
| | | | | | 573. ezékiel | 2012. november 6. 19:06 |
| | | | | | | Szeretnék egy okfejtést levezetni itt, engedtessék meg, hogy megosszam, mert valamiért azt hiszem, hogy csak így éri meg.
tehát, van a Bibliai analógia, hogy Lucifer Isten akarata ellenére vezette ki az Eredeti Teremtésből az angyalokat, valamint -ugyan a szentkönyv nem teszi hozzá- azért, hogy megtapasztaljanak új dolgokat.
Számomra világosan tiszta, hogy az Isten akarata az volt, hogy minden tökéletes egységben létezzen az örök időkig. ebben a tökéletes, ahogy Jézus mondta: sötét és üres világban, a Tudat létrehozta azt a Teremtőt, akit ma Lucifernek hívnak. Egy olyan geometriai tökéletességet és anomáliát, aki kapcsolódván a Tudathoz megértette, hogy más módok is vannak a tapasztalásra az első (vagyis nulladik) Tudat/Isten/Lélek eredeti teremtésén kívül.
az angyalok, akiket kivezetett az eredeti tapasztalati síkről, mi vagyunk, emberek. a bukottak azok, akik az anyagba születnek, akiket a test korlátoz: persze csak mindaddig, amíg meg nem szerzik a tudást, meg nem világosodnak. Amíg elméjüket a Fény el nem borítja, szellemüket fel nem emeli, az ismeretet meg nem adja.
ha az eredeti Teremtés tökéletes, akkor a luciferi világ nem tökéletlen. egyszerűen tökéletesen más. összehasonlíthatlan, mint ahogy a fekete és a zöld. a vörös vagy a lila.
a 666-ban alszol, a 999-ben fölébredsz, és a kerék örökké forog, de csak azért, mert te forgatod. pontosabban Lucifer fog téged, eszközéül, hogy a kereket örökké forgásban tartsa, mert Istennek ő áll legközelebb a szívéhez . vagyis te.
Fiat Lux!
|
| | | | |
| | | | | | 572. ezékiel | 2012. november 4. 18:47 |
| | | | | | | | hopp, az indulatok között az a rész kimaradt, hogy napi rutinjaink... mennyire segítik elő önmagunkból előhozott fényünk erősítését és fenntartását? |
| | | | |
| | | | | | 571. ezékiel | 2012. november 4. 16:09 |
| | | | | | | talán már korábban említettem, hogy jó hatodik érzékem van a könyvek felleléséhez, illetve a könyveknek van jó érzékük, hogy rámtaláljanak.
vettem egy könyvet (Könyvudvar a Múzeum körúton), Rámakrisna élete és tanításai címmel, a könyv a születésétől mutatja be az életét értelemszerűen a haláláig, és a közötti rövidke dolgokról. ez a hozzászólás egy olyan részt akar kiemelni, ami már a teljesen felébredt mesterről szól.
azt írja, hogy Rámakrisna megvetette a pénzt egész életében, és élete vége felé, amikor egy orvos meglátogatta (tudniillik, akkoriban Indiában a doktorok még javarészt ismerték a tradicionális módszereket), azt mondta, hogy ő nem hagyományos beteg, és ezt a "betegséget" nem lehet fizikailag diagnosztizálni, majd kért az orvostól egy 10 rúpiás bankót, és amikor a kezébe vette, néhány pillanat múlva üvöltött a fájdalomtól, és karja kicsavarodott, ettől kiejtette a pénzt.
az én meglátásom szerint mikor megfogta a papírpénzt, Rámakrisna valahogyan csatlakozhatott a pénz fogalmához, ideájához, és valahogy minden élményt és emléket láthatott ezáltal, ami ezekhez kötődik. Értelemszerűen, a pénz nem egy olyan dolog, aminek megszerzésére és birtoklására mindig az Erény és a Tao bír. A könyv leírása szerint Rámakrisna egy nap így fakadt fel, "Ó, Istenanyám, hogyha áldásod szerint így kell, hogy éljek, kérlek küldj mellém egy embert, akinek sok pénze van."
a könyv azt írja, hogy Rámakrisna ebben a megvilágosodott tudatállapotban nem tudta volna ellátni egy "hétköznapi, dolgozó" ember feladatait. ez számomra egy igen elgondolkodtató dolog. vajon napi rutinjaink, szokásaink, hogy dolgozni megyünk, hogy városi emberként a masszivan hipnotizált tömeggel konfrontálódok nap, mint nap, hogy látom a szerencsétleneket, beszélek az értetlennel, és igazából TÉNYLEG A KIBA***** SEMMIRŐL, hiszen csak a pénzt akarjuk valahogy megcsinálni, hogy el tudjuk tartani magunkat. mondjuk én abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy olyan dologgal foglalkozhatok, ami számomra nagyon érdekes tudomány/művészet, és tanulhatok róla, és ezért fizetnek. persze csak épp annyit, hogy ne tudjak soha annyit összeszedni, hogy elszakadhassak ténylegesen az egésztől, egy hulladék és agyszemét mentes világban élni.
igazából, ha igazán akarod és hiszed, < B á r m i t > le tudsz hívni. jót, rosszat. Rámakrisna tökéletesen tisztában volt ezzel. voltak gazdag emberek, akik tanultak tőle, és segítették földi életében, hogy a nehéz, sűrű fizikai dolgokkal ne kelljen foglalkoznia, és tudását átadhassa. Szóval kért: és kapott. Amit természetesen legjobb tudása szerint vissza is adott.
999 |
| | | | |
| | | | | | 570. ezékiel | 2012. október 29. 20:58 |
| | | | | | | "Úgy épül fel a társadalom, hogy irányíthatóak legyünk."
Igen, de a lélek nem épített, a társadalom pedig végül egy merő elmetákolmány.
"Túlnyomó részben erőszak, kapzsiság, félelemtől vezérelt gyűjtögetés. (...) Lehetne elemzeni a bolygón lévő emberi cselekedeteket összességében, mintha egy induviduum lenne."
Nem és nem. Az emberiség közös tudata sokkal kiterjedtebb, elpusztíthatatlanabb dolog, mintsem, hogy egyetlen individuum nézőpontjából megélt tapasztalatnak tekintsük. Analógiával élve: a kis lámpák az emberek, a nagy reflektorok a mesterek és világosodottak, viszont az egész elektromos hálózat maga az a rendszer, amiből egyáltalán megélik a világosodást. Az elektromágneses erő nem azonos azzal, ami a motort lendületbe hozza, de talán több köze van a Nap és a csillagok világosságához.
Abban igazad van, hogy nem bele-ragadni-. Just enjoy the flow. Meg kell tanulni örülni és üdvöt lelni magában az egyszerű emberi létezésben, hogy a tudat ilyen varázslatos szerkezetben helyezett (a Tudat is mi vagyunk) el bennünket, és csodáljuk titkait, csodáljuk, hogy milyen kellemes a meleg napsütésben, egy hegyről rálátni a városra, hogy a messze lévő formák milyen szépek (még ha pontosan nem is tudjuk meghatározni, hogy mi az, ami miatt az a forma esztétikus.. pedig az is egy kódrendszer).
Ugyanakkor meg kell tanulni, hogy mit jelent a Karma, hogyan bocsáss meg, hogyan ne légy dölyfös, amikor szűkebb ismeretű emberrel beszélsz, hogyan bocsásd meg más emberek bűneit, mert valójában azokat is te (a Tudat) követted el.
Sajnos, a rendszer képes rá, hogy sok ember tudatállapotát szűkítse be a félelem-programmal a végletekig, hogy őket tényleg valóságos csoda lenne ismét "hitre téríteni". Eközben úgy, hogy nem Jehovától, nem a Sátán (anyag) poklától retteg, hanem elfogadja, hogy ő is Isten egy tükörképe, és ezért felelősséggel tartozik az egész Teremtés iránt.
|
| | | | |
| | | | | | 569. sun5000 | 2012. október 29. 18:39 |
| | | | | | | Úgy épül fel a társadalom, hogy irányíthatóak legyünk.
Az egész világ, ha körülnézünk az emberi belső kivetülése. Túlnyomó részben erőszak, kapzsiság, félelemtől vezérelt gyűjtögetés.
Ott van ez mellett a mély spiritualizmus. A szerzetesek világa és mondjuk New York.
Lehetne elemzeni a bolygón lévő emberi cselekedeteket összességében, mintha egy induviduum lenne. Mint, ahogy az egyénnek is számtalan, akár egymással ellentmondásos gondolata, cselekedete van.
Nem részletezném ezt tovább, de érdekes belegondolni. Milyen lenne ennek az "egyénnek" a pszichológiai jellemzése vagy egyszerűen, hogyan ítélnénk meg.
Ilyen eszmefuttatásban, egy gondolatunknak annyi szerepe van a személyiségünkben, mint egy embernek a világ arculatában.
Ahhoz amit a legtöbb ember szeretne, talán a "leszarom,hagyjuk,nem is érdekel" áll a legközelebb.
Persze ez vicc, de van benne igazság.
Nem beleragadni semmibe, se önmagunkba, se a létezés bármely részébe. Megmerítkezni mindenben.
Szemléletesebb ez mondjuk ilyenképp. Az őrülteknek, akikről néha azt hisszük valamit mégis csak tudhatnak, gázhoz lehet hasonlítani a tudatosságát.
A hétköznapi emberé mondjuk enyv.
Amit meg sokan szeretnének az a víz. Víz ami átfolyik a létezés síkjain,szféráin. De csak akkor tud folyni, ha nem ragad bele abszolút semmibe.
|
| | | | |
| | | | | | 568. ezékiel | 2012. október 28. 00:18 |
| | | | | | | szóval a spanglis topicból ideátirányodva:
szeretném egy kicsit összekapcsolni a Luciferről korábban írottakat és a választ a kommentre. nagyon nagy vonalakban természetesen csak emberi szinten van jó és rossz, isteni szinteken ez csak a fény és a sötét játéka. fény, nem mint jó, rossz, nem mint sötét. a sötét a fény hiánya. ha nem lenne semmi más, csak fény, nem lenne árnyék sem.
az analógiám szerint Lucifer egy olyan gépet készített, amit nevezhetünk elmének, egónak, belső monológnak, ami elképesztően felgyorsítja a fejlődést az Élet nevű jelenségben. mondjuk, hogy ezt a gépet, a leírtak miatt feltelepítette az emberi faj tudatába. az élet fejlődése során szükség van arra, hogy minél több helyzet és szituáció, minél több expresszió és benyomás érje a Tudatot, mielőtt nézőpontot változtat. az elme a kétkedéssel, az egó a monológgal azt éri el, hogy ez az információgyűjtés felgyorsulhasson.
"Túl lett erőltetve és bonyolítva ez a spiritualitás sok helyen."
Persze, hiszen kommersz lett, és a műsor része, hogy egy kis zavart okozzon. De pont ez a lényeg, minél több kérdés tevődik fel, annál több válasz jön létre.
"Annyi, hogy a vágy nem rossz, nem is leszel isten és halhatatlan, ha nem lesznek vágyaid."
Persze, viszont a rendszer ebben egészen ügyes, hogy olyan vágyakat gerjesszen, ültessen, installáljon az emberekbe, amik többszörösen leplezve, de ön és ezzel bolygópusztító hatású (vice versa). Azt hiszem a tanítás a vágyakról a kabbalában (XI) pont a vágyak megzabolázása (meglovagolni a tigrist).
Nem kell, hogy a megvilágosodást csodák és éljenzések kísérjék. Az ember próbálja meg a fényét megtartani. Azokat a dolgokat, amiket tesz, és amiről érzi, hogy más lényeken vagy akár kollektíve a bolgyón segít, ne hagyja el, vágyjon rá szívéből. Az élet spirituális oldala valójában egy nagyszerű játék, amit ha megtanul játszani, a szíve számára üdvöt szerezhet, más szíveket boldogíthat .-) |
| | | | |
| | | | | | 567. [...] | 2012. október 27. 06:21 |
| | | | | | | Furcsa, hogy eddig nem volt szó Balogh Béláról. Vagy lehet, hogy csak a topicot tévesztettem el.
Balogh Béla: A végső valóság c. könyve. http://egeszsegsuli.ewk.hu/feltolt/balogh-bela---a-vegso-valosag.pdf
Szerintem elég jól fogalmaz meg, meg rendszerez jó pár dolgot, és ezeket több szempontból is bemutatja.
Személy szerint nem értek egyet mindenben az általa felvázolt valóságképpel, de számomra egész sok témában igencsak közel jár.
Túl sok újat nem mondd és talán inkább laikusnak készült, de amikről ír, azokról legalább következetesen és jól érthetően.
Szerintem mindenképp megér egy misét, főleg, hogy elérhető majdnem minden könyvtárban és kb minden kiadása fent van neten is. |
| | | | |
| | | | | | 566. Rex | 2012. október 16. 11:43 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 565. weeed | 2012. október 8. 14:32 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | A sikeres dimenzióugrás a spirituális éberségünkön múlik, fizikailag nem lehet rá felkészülni. Amikor a harmadik dimenzióba becsúszik a negyedik, azaz néhány órával az ugrás előtt, olyan tárgyak, színek, formák, ragyogások jelenhetnek meg, amiket nem tudunk értelmezni. Ezzel egyidejűleg a szintetikus anyagok, mivel nem kerülnek át a negyedik dimenzióba, összetevőikre esnek szét. Ennek tulajdonítható, hogy a sok ezer évvel ezelőtt a Földön élt, magasan fejlett civilizációk hagyatékából semmiféle szintetikus tárgyra nem bukkanhatunk, mert azok nem élték túl a dimenzióugrást. Ha egy magasan fejlett kultúra lényei maradandót akarnak alkotni (például piramisokat), akkor olyan természetes anyagot kell használniuk, ami a Földön eredeti formájában megtalálható. Mindenki, aki valaha élt a Földön, átélt már dimenzióváltást, mert ezen át kellett esnie ahhoz, hogy itt lehessen. A születésünk tehát egy dimenzióugrás, csak nem emlékszünk rá ez az oka annak, hogy a későbbi életünk során nem tudjuk áthidalni a nagy távolságok valóságát. Tudatállapotunkban saját otthonunk rabjai vagyunk. A magasabb dimenzióban viszont azzá válunk, amit megteremtünk. Ez most is igaz lehetne, de sokan nem tudnak róla, ezért nem élnek teremtő erejükkel. Mindez ott majd tudatossá válik. Egyesekben persze már most is kezd tudatosulni a negyedik dimenziós képesség, és az új dimenzió néhány ismérvét felfedezni vélik jelenlegi életükben. Joggal tehetjük fel tehát a kérdést: lehet, hogy már át is léptünk a negyedik dimenzióba? Meglehet, mert néha egy-egy bolygó annak érdekében, hogy megkönnyítse az átváltozást, rendellenes úton ugrik a következő dimenzióba, és közben újrateremti a régit, hogy be tudja teljesíteni karmáját. Az elmúlt két évtizedben született kristálygyerekek kétségtelenül azért jöttek a Földre, hogy segítsék ezt a folyamatot a veleszületett magas szintű tudatosság és szeretet erejével. Senki sem tudhatja pontosan, hol tartunk a dimenzióváltás útján, de ha elbizonytalanodunk a folyamat ösvényein, legjobb, amit tehetünk, hogy figyeljük a gyerekek útmutatását. Ők a tanítóink, bízhatunk bennük, ugorhatunk velük bátran, ők ösztönösen tudják, merre tovább
A Föld Kundalinije
Drunvalo Melchiezedek, a MER-KA-BA ősi tanításainak ismerője megírta a Fény kígyója című művében a Föld Kundalinijének vándorlását, mely szerint 2012. december 21-én a Föld tengelye át fog billenni a galaxis középpontja felé, és a Föld Kundalinije megkezdi a felszínen elfoglalt helyzetének módosítását. Ennek az alapvető energiának a mozgása megnyitja majd a teret a női energiák uralma előtt, melyre az elkövetkezendő 13 000 évben kerül sor. Ilyen hatalmas változások nem egy éjszaka alatt zajlanak le bonyolultan összehangolt eseményekből szövődnek, melyeket végső soron a szeretet irányít, a mindenütt jelen lévő, minden élet iránt érzett szeretet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A félanyagi létben már nem az intellektus játssza a főszerepet, és minden egyszerűbbé, tisztábbá válik. Az anyagot és a testünket is könnyebben alakíthatjuk elménk erejével. Ha belegondolunk, ez már jelenleg is tapasztalható. Érdemes megfigyelni, hányan gyógyulnak testi betegségekből gondolataik segítségével!
Fejtetőre áll a világ!
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan vehetjük észre, amikor elérkezik a dimenzióugrás pillanata, Drunvalo Melchiezedek Az élet virágának ősi titka című könyvéből kaphatunk iránymutatást, mely segít abban, hogy felismerjük a dimenzióugrás lehetőségének időpontját:
ebben az időszakban minden rendszer szétesik, ami a civilizációt működtette, és eluralkodik a káosz, ami egészen a dimeznióugrás percéig tart. Az ugrást megelőző néhány órában olyan speciális forma- és színbéli változások lépnek életbe, amelyek az emberi tudat számára eddig ismeretlenek voltak. Egyszerre érkezik el a pillanat, amikor elhagyjuk a Föld harmadik dimenzióját, és átlépünk a negyedikbe. Ilyenkor általában a bolygó tengelye is megfordul, de ezt már nem fogjuk érzékelni az új tér-idő dimenzióban. Ez általános eset, amitől eltérően is végbemehet a változás. Minden attól függ, hogy bennünk, emberekben milyen a szeretet érzése egymás iránt. A planetáris dimenzióugrás első jele a geomágneses mező erőteljes gyengülése, ahogyan az a tudomány állása szerint a Föld esetében is történik az elmúlt kétezer évben. Az utóbbi évtizedekben a gyengülés folyamata felerősödött. A dimenzióváltáshoz közeledve a geomágneses mező összezavarodását tapasztalhatjuk.
Tudta? A geomágneses mezők szerepe
Földünkön a geomágneses mezők összezavarodása, ami a dimenzióváltás közeledtét jelzi, már megtörtént, emiatt kellett nemrégiben világszerte a repülőtereken átállítani a mágneses műszereket.
Azt is kevesen tudják, hogy a madarak vándorlásuk során a mágneses vonalakat követik, amik az elmúlt évtizedekben a geomágneses mezők összezavarodása következtében jelentősen megváltoztak, ezért az állatok nem a megszokott helyekre vándorolnak. Ugyanez az ok áll amögött is, hogy rengeteg bálna és delfin köt ki a partokon.
Amikor a geomágneses mező szétesik, felcserélődhetnek a pólusok, vagy a bolygó tengelyének helyzete teljesen megváltozhat.
Ha a geomágneses mező eléri a nulla értéket, és ott marad több mint két hétig, az komoly befolyást gyakorol az emberi elmére. Orosz vélemények szerint azok, akiket a kezdetek kezdetén kilőttek az űrbe és több mint két héten keresztül a Föld mágneses mezején kívül tartózkodtak, megőrültek. Úgy tűnik, a Föld mágnesessége tartja meg emlékezetünket. Ezért az oroszok feltaláltak egy olyan mágneses szerkezetet, amit ezt követően az övükön hordtak a kozmonauták, hogy testük körül megmaradjon a mágneses mező az űrben is.
Aki kételkedne a geomágneses mező ránk gyakorolt hatásában, gondoljon a telihold okozta változásokra. Pedig a telihold csak kismértékben befolyásolja a geomágneses mezőt, ám a hatás mégis egyértelmű: fokozott vérzések, erőszak, rablás, több halál, születés, stb.
Ugorj, ha mersz!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Úgy érezzük majd, mintha gyorsulna az idő, de valójában nem az idő gyorsul, hanem a Földet érő energiák rezgése emelkedik folyamatosan, aminek hatására egyre csökken az anyag sűrűsége.
Ennek egyik fizikai jeleként gyorsabban mozgunk, tehát azt érezzük, hogy A pontból B pontba haladva hamarabb tesszük meg az adott távolságot. Szellemi síkon pedig úgy érzékelhetjük a változásokat, hogy azt tapasztaljuk, egyre többször és hamarabb valósulnak meg gondolataink. Ezért is fontos, hogy figyeljünk rájuk, és tudatosan megfogalmazzuk őket. Ebbe már most érdemes energiát fektetni, mert a folyamat elkezdődött, amit kellő éberséggel saját életünkben is tapasztalhatunk.
A közgondolkodásban háttérbe szorulnak a materialista nézetek. Virágzik az ezotéria, holott 20 éve még beszélni is alig lehetett róla. Egyre többen választanak valamilyen alternatív gyógymódot a hagyományos orvoslás helyett, nő a bioboltok száma, sőt már a nagyáruházakban is kaphatók biotermékek.
Fejlődik a finomérzékelésünk, egyre jobban működik az intuíciónk. Tapasztalhatjuk magunkon a belső hallás kialakulásának jeleit is: úgy érezzük, mintha belülről csiklandoznák a fülünket, vagy hallani véljük a nevünket, holott senki sem szólt hozzánk.
Több együttérzést tanúsítunk az állatok iránt (ezt bizonyítja az állatvédők és a vegetáriánusok számának növekedése is), sőt sokan kommunikálunk is velük.
Eközben viszont a hétköznapok szintjén érezhetően nő a feszültség az emberekben. Ez azért van így, mert a bennünk rejlő lehúzó energiák fokozatosan felszínre kerülnek. Az új kialakulását egyfajta átrendeződésnek kell megelőznie. A nehéz élmények belső feldolgozása mindenkit igénybe vesz testi, lelki és szellemi szinten egyaránt. Ezért nemcsak feszültebbek, hanem fáradékonyabbak is vagyunk, és többet alszunk.
Természetesen vannak olyanok, akik nem kívánnak élni az emelkedő energiaszint nyújtotta szellemi fejlődés lehetőségével: ők egyre durvábbak lesznek, negatív tulajdonságaik megnyilvánulása megsokszorozódik.
A felemelkedés egyik feltétele, hogy képesek legyünk felülkerekedni a félelmeinken, és megnyíljunk, aminek a jelenlegi körülmények a legkevésbé sem kedveznek. Ezért először is tudatosítsuk magunkban a félelmet, mert csak ezután tudjuk azt leküzdeni! Ebben sokat segíthet a relaxálás. Továbbá gyógyszerszedés helyett keressünk valamilyen természetes gyógymódot, otthonunkban igyekezzünk csendet teremteni, és lehetőség szerint iktassuk ki a televízió háttérzaját stb.! Ha szeretnénk komolyabban dolgozni magunkon, vezessünk álomnaplót, és segítségével próbáljuk meg értelmezni álmainkat! Ami pedig a megnyílást illeti: a szeretet ott van mindannyiunkban, de ez önmagában kevés. A hozzá vezető utat telehordtuk mindenféle törmelékkel, vagyis nehéz élményekkel. Ezeket most fokozatosan el kell takarítanunk, azaz valamilyen gyógyítóeljárás segítségével feloldanunk. A körülmények valóban nem a legkedvezőbbek, de a jelenleg uralkodó intellektuális beállítottság az utolsó napjait éli, és egyre többször nyilvánulnak meg majd a nőies jin-energiák és az érzelmek.
Lesznek, akik megragadják a lehetőséget a továbblépésre, mások nem élnek ezzel. 2012 után azok tudnak együtt élni, akik életmód és szemlélet tekintetében hasonlítanak egymáshoz, és megegyezik a rezgésük. Példának okáért már most nehezen férnek össze a tudatosan az egészségükért tevők a saját felelőtlen életvitelük miatt megbetegedettekkejavascript:fSubmit()l. Egyre többen keresik a helyüket, illetve a magukhoz hasonló embereket: gyakrabban költözködnek, és ismeretségi körük is folyamatosan változik.
Az átalakulást választóknak megváltozik a fizikai teste és az érzékelése is. A rezgések emelkedésével testünk finomabb, könnyebb, szinte áttetszőbb lesz, de a belső szerveink megmaradnak. A testi fájdalmak csökkenni fognak, és az öt fizikai érzékszervünkkel többet tudunk majd érzékelni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | D I M E N Z I Ó U G R Á S
V é g e t é r e g y f e j e z e t
A legenda szerint a maja naptárak időszámítása alapján 2012. december 21-én véget ér egy olyan ciklus, amely i. e. 3114. augusztus 13-án kezdődött el. Ezután újabb 5125 éves időszak veszi kezdetét, amely teljesen különbözik majd az előzőektől. Az átmenet feltehetően nem lesz zökkenőmentes A maja kalendáriumokból kiolvasták az elemzők, hogy a 16 milliárd évvel ezelőtt történt ősrobbanás óta milyen fejlődési szakaszokon ment át az emberiség. Az elképzelés követői úgy vélik, a maják valaha Atlantisz örökösei voltak, és rendelkeztek a jövőt illető információkkal is. Kultúrájuk Mexikó déli területeitől Honduras nyugati részéig virágzott, és tény, hogy egyik-másik találmányuk jóval megelőzte a korát. (Többek között írott nyelvvel, magas színvonalú építészettel, valamint fejlett csillagászati és matematikai rendszerrel büszkélkedhettek.)
A maja próféciák szerint a mostanában érezhető átalakulási folyamat a 2012-es év karácsonya előtti napokban éri el tetőfokát. Az ókor legpontosabbnak számító naptára éppen ezért 2012. december 21-én véget is ér. Az ehhez kapcsolódó átalakulás célja, hogy nehézségekkel teli és kaotikus anyagi világunkból felemelkedjünk a félanyagi létbe, melynek fő jellemzője a könnyebbé és könnyedebbé válás. Nem csupán a fizikai súlyok, terhek válnak légiesebbé, hanem a nehéz lelki és szellemi energiák mint gyűlölet, bosszú, mártíromság, irigység, félelem is könnyebben kezelhetőek lesznek e változást követően. A tudat tágulását igénylő felemelkedés a rengeteg nehéz, lehúzó energia miatt feltehetően nem következik be automatikusan, hanem tennünk is kell a fejlődés eléréséért.
Mit is jelent a dimenzióváltás?
Dimenzióugrásról akkor beszélünk, amikor egy bolygó vagy más kozmikus test az egyik dimenziószintről egy másikba lép. A mi esetünkben ez a harmadikból a negyedikbe való ugrást jelenti. Az ebben a galaxisban élő bolygók esetében először meggyengül a geomágneses mező, aztán a bolygó civilizációja hanyatlásnak indul, majd eljő a végső fázis, ami általában nem tart tovább két évnél, de nem kevesebb három hónapnál.
Már elkezdődött a folyamat
Szabó Judit ezoterikus író, a változásokkal foglalkozó médiumi üzenetek kutatója szerint a következőkre számíthatunk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Á t a l a k u l á s
Éber szellemiséggel szemlélve a földi élet alakulását, nem lehet nem odafigyelni azokra a folyamatban lévő változásokra, amelyek érdekes módon tökéletesen összecsengenek több terület képviselőinek közeljövőre vonatkozó előrejelzéseivel. Talán az sem véletlen, hogy látszólag egymástól függetlenül ami persze csak látszat, hiszen minden mindennel összefügg a maják bölcseletei, a fizikusok, a csillagászok előrejelzései, az asztrológusok jövendölései és az ezoterikus jóslatok 2012-re vagy ezen időszak környékére hatalmas horderejű változásokat jeleznek, melyekről különféle megfogalmazásban hallhatunk. Egyesek szerint világvége, mások értelmezésében nagy átalakulás, a témával mélyen foglalkozó, emelkedett szellemiségű szakértők szerint pedig dimenzióugrás következik majd be. Hogy miért? Mert jelen életmódunkkal olyan romboló folyamatokat hajtunk végre, amelyek visszafordíthatatlan károkat okoznak a Földre és az Emberiségre nézve egyaránt. A destruktív folyamat fizikai és lelki értelemben egyaránt érzékelhető. Felelőtlenül kimerítettük Földünk életet biztosító őstartalékait, emellett folyamatosan szennyeztük az életterünket. Mindezek következtében bolygónk ökoszisztémája totálisan felborult. Nem csoda, ha háborog a természet, és egyre sűrűsödő katasztrófák formájában adja tudtunkra, elég a rombolásból! A túlnépesedésre pedig járványokkal válaszol a világ. Az emberiség lelki elkorcsosulására és az anyagiak hajhászására is itt a retorzió: a világválság. Ám az igazi büntetés a boldogtalanság, ami elsősorban a civilizált régiókban élő embereket érinti. Egy szó, mint száz, kitartóan és következetesen megdolgoztunk mindazért, ami mostanában történik velünk. Nem kérdés, hogy ennek a folyamatnak valamilyen formában véget kell vetni. Ha mi, emberek erre nem vagyunk képesek, akkor majd megteszik a mindenkinek hite szerinti felsőbb erők: a Természet, a Sors, az Isten, a földön kívüliek, a magasabb dimenziók lakói vagy az egységes Univerzális Intelligencia. Hogy mikor? Hamarosan! A folyamat már érezhetően elkezdődött. Hogy hogyan? Arra létezik néhány, az alábbiakban olvasható alternatíva. Szeretném felhívni az Olvasók figyelmét a különféle előrejelzésekben felfedezhető, véletlenül sem véletlenszerű hasonlóságokra!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vélemények, tapasztalatok, érvek ellen érvek ?
"Földünkön a geomágneses mezők összezavarodása, ami a dimenzióváltás közeledtét jelzi, már megtörtént, emiatt kellett nemrégiben világszerte a repülőtereken átállítani a mágneses műszereket."
2012 Dimenzió váltásról....
folyt |
| | | | |
| | | | | | 558. Rex | 2012. október 5. 18:53 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | The time goes by.
A magyar nyelv sokat segít nekünk. Szám. Számít. Számol. Számosít.
Minden analógia számokból keletkezik. 1. 3. 7. 10. 12. 13. 22. 64, a teljesség igénye nélkül. A betűk is számok. Ezt a szöveget is leírhatnám számok segítségével, de mivel a betűket szoktuk meg, így egyszerűbb lesz.
A kettes szám a sorban egy rendkívül érdekes szám. A különválás, az ellentét száma. Kettősség. Kétség.
A tükörkép száma. A teremtő (Egy) unatkozott, és párbeszédbe elegyedett a tükörképével. Eggyel. De miután létrehozta a tükröt, két Egy lett. A végtelen intelligencia tükörképe szintén végtelen intelligencia, és természetéből fakadóan öntudattal rendelkezik. A végtelen Tudat megkettőzte magát, hogy megismerhesse, lássa önmagát működés közben. Egy tudja, hogy ő az egyetlen, de van egy jó játéka, hogy szereti magát összetéveszteni Kettővel, a tükörképével. Pontosabban belemélyülni a végtelen tükrözésébe, hiszen az tulajdonképpen végtelen folyamat erre az önismeretre.
Mi magunk hogyan fognánk neki ahhoz, hogy na, akkor ismerjük meg önmagunkat? Valószínűleg egy belső tükör létrehozásával. Fényt hozok és formát adok a gondolatoknak, hogy eldönthessem melyik vagyok igazán én, és melyiket gondolatot (vagy gondolatforma generáló beállítást [szokást, berögződést]) akarom megtartani, és melyiktől megválni.
A tapasztalatom az, hogy az embert tudatfejlődési és önismereti kérdésekben leginkább az a belátás tudja igazi haladásra késztetni, ha megérti, és átérzi, hogy egykoron és valahol minden Egy, Isten, a végtelen Tudat, és ez a tapasztalat nem keserűséggel tölti el, a világban jelenleg zajló eseményekre való tekintettel, hanem szeretetre és jószándékra ösztönzi, hiszen megérti, hogy végül ha másokon segít, lényegében saját magán segít, persze nem a szó öncélú értelmében.
Szóval Egy elalszik Kettőben, és felébred Háromban. Naivitást vagy szkepticizmust, gnoszticizmust és agnoszticizmust és vallást és ateizmust túlhaladva. Igent vagy nemet túlhaladva. Feketét és fehéret túlhaladva. Kettőben mindennek két oldala van. Háromban ismét végtelen, mint Egyben. Álltatok már egy egyenlő oldalú háromszög közepében, úgy, hogy belül mindhárom oldala (lapja) tükör volt? Próbáljátok ki, komoly pszichedelikus élmény.
Azért létezhetnek ilyen éles ellentétek köztünk, mert nagy részünk még -bár egyre kevesebben- Kettőben alszik, egy részünk pedig Háromba ébred, vagy már felébredt. Aki Kettőben alszik nem érti és nem érzi, hogy ha mást szívenszúr, saját magát szúrja szíven. Aki háromba ébred, az már "kapisgálja", hogy a legapróbb jótettével mások iránt is csak az üdvözülésünk ügyét szolgálja. |
| | | | |
| | | | | | 556. ezékiel | 2012. szeptember 24. 19:26 |
| | | | | | | Az írás számomra egyrészt terápia, másrészt közvetítő csatorna, és nem utolsó sorban önellenőrzés, tükör.
Találtam egy nagyon jó könyvet, pontosabban egy jó könyv végre megtalált engem. Persze a maga módján szent irat. Lao-ce: Wen-ce.
Persze, ha végiggondolom, nem fontos bármit is leírni. Bár e sűrűbb korban hasznát vehetjük, mert a telepátiára még nem sok mindenki emlékszik. Vagy kezd már derengeni?
Most nincs konkrét témám, csak engedem, hogy sodródjanak a gondolatok. Hiszen azok jönnek-mennek, te maradsz. Honnan, hová? A forma a formátlanból születik, így a lezárt a nyitottból, a véges a végtelenből.
Mit teszek én hozzá a valósághoz? Tényleg megírt szerepben tetszelgek, vagy rögtönözhetek, ha kedvem tartja? Csak kódolt időpontok vannak, és "szabadon" dönthetek arról, hogy most miként tapasztalom meg?
A biztos sosem biztos, de a kizárt sem lehetetlen. Nagy kihívásnak és nagyon érdekesnek találom, hogy a rendszer végtelenségének alapja matematika. Kör és spirál. A matematika alapja, vagyis a Mi előfeltételünk pedig az érték meghatározása, tehát matematikailag az 1. Egy. Osztatlan, egész, mindennek az osztója, a Vanság kifejezője.
Szemem láttára, önmagamban, gondolataimban pulzál örökkön nulla és egy között, semmi és minden között, lét és nemlét között a Szellem. És ha akarom, nullákból egyeseket csinálhatok, viszont mindent eltörölhetek. Dönthetek, mennyire programozom önmagam és környezetem, vagy éppen mennyire oldódok fel a lüktetésben, a frekvenciák örök fluktációjában.
És a világ, amit csak el merek képzelni magam előtt, ahol nincsenek már technológiai akadályok, vagyoni különbségek, ahol az emberek önmagukat, és nem jogilag; nem mint tárgy birtokolják, de bármikor kinyithatom a szemem, belenézhetek a jelen korszellemének lencséjébe, és ha megfelelően fókuszálok, bármikor porig égethetem lelkem e szép képeit.
3 |
| | | | |
| | | | | | 555. Korrupt | 2012. szeptember 16. 10:55 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 554. Assamoa | 2012. szeptember 14. 20:32 |
| | | | | | | | Fotóbolt. Vita lezárva. ;) |
| | | | |
| | | | | | 553. ezékiel | 2012. szeptember 14. 20:17 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 552. ++THC++ | 2012. szeptember 7. 21:54 |
| | | | | | | | De Hamvas Béla akkor is nagyon jó.. |
| | | | |
| | | | | | 551. ++THC++ | 2012. szeptember 7. 21:49 |
| | | | | | | | Ezt nem sokkal bonyolultabb megtanulni mint a mer-ka-ba meditációt :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | http://terebess.hu/keletkultinfo/miszterium.html#6 |
| | | | |
| | | | | | 549. ezékiel | 2012. szeptember 6. 21:20 |
| | | | | | | A Tumo esetében is egy olyan önálló képet hoz létre a szerzetes, amit a lehető legjobban megpróbál átélni. Materialista szempontból mi történik? A mínusz negyven fokos jégverésben egy ember egy szál ágyékkötőben végez egy légzés (materialista szempontból oxigén-égető) technikát, és közben gőzölög a teste. Az hiszem ez is egy világos példa arra, hogy a jelenleg uralkodó materialista korszellem miért rendelkezik mára bőven elavult értékkészlettel és értelmezési tartománnyal.
Mára eljutottam odáig (mert megtanultam kezelni az érzelmeim e kérdést illetően) hogy belátom, hogy nem lesz mindenki azonnal szent tibeti szerzetes, és nem fog a katonaság egyszerre hirtelen leszerelni, és mindenhova passzív házakat meg sólepárlókat és vízvezetékeket építeni, attól függetlenül, hogy ez lenne a nyílegyenes ösvény. A természet egy időben pragmatikus, és messze nem materialista, amely utat az emberiségnek követnie kellene és tudom, hogy fog is, nem is a nagyon távoli jövőben.
A látás és fény analógiájára visszatérve, valójában minden, ami létezik az egyetlen Lény, Isten, Tudat végtelen variációja, ami annak érdekében jött létre, hogy ez a Lény, Isten, Tudat megismerje önmagát. Mert mi vagyunk a látó, a látott és a látás.
Tudom, hogy a Föld rezgése folyamatosan emelkedik, ezért hiszem, hogy az emberiség -mint ahogy az anyag, ha nagyon gyorsan elkezd rezegni fény bocsájt ki- tudatállapota fokozatosan világosabb, éberebb üzemmódba kapcsol. Tudom, hogy két erő küzd ezen a bolygón, és hiszem, hogy csak a szeretet a járható út, mert a másik végül önmagát is elpusztítja. Tudom, hogy ez az egész csak egy játék, és hiszem, hogy ha erre sokan rájövünk, akkor megértjük, hogy a játékszabályok módosíthatóak.
Ismét itt az ősz. Hűvösödnek a napok és sárgába, bordóba, néha lilába és vörösbe öltöznek a fák. Akár kíváncsiságból, akár elhivatottságból, de érdemes kipróbálni a Tumot. A természetben könnyebb elképzelni, hiszen ott minden természetes .-) Elég, ha a csatornát az első gyakorlatok folyamán legfeljebb karvastagságúra növeljük. Ne kapkodjunk, próbáljuk a légzésre és a csatornára irányítani a figyelmet, legalább 8-10 percig.
Sok sikert és örömet kívánok a gyakorlatokhoz, szeretettel,
ezékiel |
| | | | |
| | | | | | 548. ezékiel | 2012. szeptember 6. 20:53 |
| | | | | | | Minden fény és hang.
Induljunk ki abból, hogy amit látunk, vagy amit hallunk, az valójában egy inger. Egy frekvencia, ami egy membránt rezegtet. Szóval maga az érzet, a látás, hallás és a többi, két tényezőn múlik, a rezgés tulajdonságain, és a membrán "hangolásán".
Ha fázunk, éhesen vagyunk vagy pisilnünk kell, azok is ingerek. Egy membránt rezegtető frekvencia. És mivel nem csak a membrán van bennünk pl. fázás esetében, hanem az inger is (illetve valójában az összes inger bennünk van egy más síkon), így ki-be kapcsolható. A membrán is és az inger is.
A fakírok, tűznyelők hasonló elv alapján kapcsolják ki a fájdalomingert. Most egy légzésgyakorlatról szeretnék beszélni, ami a fázás ingert "kapcsolja ki".
A Tumo (e: tumó) a tibeti Bön tradíció által kifejlesztett meditáció. A szó jelentése Hamvas fordítása alapján lélektűz. Ajánlom szeretettel a következő olvasmányt, ami a gyakorlat hogyanjaival foglalkozik.
http://tulpa.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=687319
Most a miérteket próbálom feltérképezni. Ha a látott kép egy inger, tehát egy "létező" dolognak a valamilyen formában és színvilágban megjelenő kiterjedése, akkor az a kép is, amit elképzelünk, egy ugyanilyen létező dolognak a kiterjedése. A legutóbbi hozzászólásaimban elkövettem egy kis hibát, a dimenziók oldaláról próbáltam megközelíteni a "valóságot", ami szükségképpen egy analitikus és elemző, tehát bonyolító leírást eszközöl. Most megpróbálom az asszociációk és analógiák mentén megközelíteni a témakört. |
| | | | |
| | | | | | 546. meska | 2012. augusztus 25. 23:46 |
| | | | | | | Még csak annyi jutott eszembe, hogy ezt a technikát tanítani kellene minden embernek, mert pont ez az, amiben nem bővelkedünk, a szeretet, empátia. Ha ez utóbbi meglenne, mennyivel másképp állnánk embertársainkhoz?
(Ez egyébként sajnos még rám is vonatkozik...) |
| | | | |
| | | | | | 545. meska | 2012. augusztus 25. 23:42 |
| | | | | | | Kedves ezékiel!
Amiket leírtál a dimenziókról, annak tudatában vagyok, bár én nem tudnám ilyen "művészien" megfogalmazni.
Pár hónapja jutottam el arra a szintre, hogy most már komoly munkába szeretnék kezdeni meditációs gyakorlatokkal.
Ugyanis fogalmazhatunk úgy, hogy néha- néha érzékelek, látok dolgokat, vagy inkább lényeket, melyeket mások körülöttem nem. Eleinte csak azt gondoltam, képzelődöm...
Amióta nyitottabb a tudatom, vagy másképp fogalmazva kinyílt a szemem, azóta folyamatosan változom (szerintem pozitív irányba), egyszerűen adja az élet a lehetőségeket, amit minden egyes nap megköszönök.
Ez is egy ilyen: Amit írtál a fehér fényről, az felkeltette az érdeklődésem, ezért mindenképp ki fogom próbálni az általad leírt módon. Előtte azért felkészülök. :)
Főleg, mivel nekem még gyakorlatot kell szereznem, lehet nem árt majd egy defibrillátort magam mellé készíteni. :)
Köszönöm a válaszod!
|
| | | | |
| | | | | | 544. ezékiel | 2012. augusztus 23. 23:26 |
| | | | | | | a fehér fényre történő meditáció esetén az autonóm kép azt jelenti, hogy a tudat létrehoz maga körül egy olyan idősíkot, ahol a körülötte létezőkre (először csak élőlényekre) kivetíti a meditáló: elKÉPzeli, hogy fehér fényben fürdenek, és ez végtelenül pozitív hatással van szellemi és fizikai lényükre. ha sikerül tapasztalni valamilyen örömöt, vagy empatikusabb tudatállapotot, akkor a meditáció sikeres volt. légzőgyakorlatokhoz, alapvető információkhoz javaslom Klausbernd Vollmar: Csakrák c. könyvét.
személy szerint éltem meg olyat, hogy egy teliholdra történő meditáció annyi energiát fókuszált össze, amit fizikailag már képtelen voltam elviselni, amitől hiperventilláció lépett fel, és paralízis kapott a kezem, csuklóig. azt hiszem, az igazi tapasztalat az volt, hogy egyáltalán megtapasztalhattam egy ilyen tudatállapotot. egyáltalán nem féltem, tudtam, hogy semmi bajom nem lesz, csak egyszerűen a fizikai testem nem bírt el annyi rezgést, amit a tudatommal keltettem.
sok sikert kívánok önmagad felfedezésében! csak óvatosan :) |
| | | | |
| | | | | | 543. ezékiel | 2012. augusztus 23. 23:05 |
| | | | | | | az emberi tudat mindegyik dimenzióban létezik. vertikumnak azt nevezik, hogy ezek a dimenziók egy elv szerint fentről lefelé hatnak, vagyis inkább egy középpontból (ami te vagy én, vagy egy homokszem is lehet) kifelé , a sűrűbb közegbe, vagy sötétebb layer-be.
tehát a tudaton nem leépíteni, sokkal inkább szélesíteni kell. minél többet megtudsz magadról saját magad által, annál inkább változtathatóak a játékszabályok, persze a "Egy Végtelen Teremtő" középpontjából kiinduló elvek alapján, aki azt szeretné, hogy minél jobban megismerje magát. paradox módon, ebből a dimenzióból ez úgy tűnik, végtelen folyamat, és persze az is, de ahogy a Teremtő (vagyis végső soron te és én, vagy egy homokszem) megismeri önmagát, [illetve ennek a megélése (!)] az dimenzióként összehasonlíthatlanul más. ezen megélési dimenziók száma is végtelen, tehát maga a játék végtelen, erre pedig egy mértani absztrakció is magyarázatot ad: nem véletlen, hogy a pí és a fí (kör és aranymetszés) végtelen nem szakaszos tizedestörtek.
a meditáció, végeredményben bevált módszer az illúziók végtelenségére történő felismerés egyéniség részévé tételében. annak a megélésében, hogy te is egy középpont vagy, azonos a Végtelen Teremtővel. a jelenlegi sűrűség miatt az illúziók kontúrja, az elkülönülés látszata sokkal erősebb. a meditáló személy amellett, hogy ezt érti, és éberen szemléli, létrehoz magában (és az összes dimenzióban) egy autonóm képet, amit megpróbál a legőszintébben elhinni, és tudatilag megélni. emellett megfelelően lélegez, és hálás mindezért, hogy itt lélegezhet, hogy lehetősége van megélni bármit, amit csak elképzel. a hálával egy olyan "jó" középpontból kiáradó energia (rezgés, csí, hullám stb) ami kiterjeszti a meditációs gyakorlat határait.
|
| | | | |
| | | | | | 542. ezékiel | 2012. augusztus 23. 22:35 |
| | | | | | | kedves meska! köszönöm a kérdéseid. megpróbálok részletesen kitérni rájuk. de előbb egy bizonyos dolgot szeretnék tisztázni, ez pedig a dimenziók kérdése.
nagyjából, "a valóságban" legalábbis általam eddig, és még általam ismert néhány ember által tapasztaltalt dolgok alapján nem egymást folytatólagosan követő, hanem egymásban lévő idő és térsíkok vannak. egymást tartalmazzák. az időben is lehet mozogni, a fizikai test számára (egyelőre még) nem, de a tudat számára természetesen lehetséges. tudatilag még össze vagy kötve azzal, aki akkor voltál, amikor a fizikai tested óvodába járt. a tudati lenyomatok egy másik síkon vannak jönnek létre, vagyis voltaképpen mindegyik dimenzióban létrejönnek, csak más manifesztációs erővel, mint ahogy egy hullám is fokozatosan lelassul a sűrűbb közegben. vannak szellemi iskolák, ahol bizonyos beavatottsági szinten konkrét "manifesztáció" történik, tehát, például a mesterek (állítólag van ilyen magyar mester is a Prana nadi iskolában) "megidéznek" egy borsószemet ebben a dimenzióban. annyira vágyják és annyira átélik (!) azt az állapotot, hogy a kezükben van a borsó, hogy az létrejön. de ez egyébként nem más, minthogy az egyik tudati sík (maga a dimenzió) megnyílvánul egy másik tudati síkon, minthogy egymásban vannak elhelyezkedve.
e háromD felett az asztrálvilág van, ahol már az időben való mozgás, mivel ott nem létezik a fizikai test, a tudat számára lehetséges mozgást végezni. egyesek szerint ez jelenleg az emberek számára elérhető legmasabb szint. az asztrálsík felett a mentálsík van, ahol szabadon a tudati lenyomatok egyfajta programnyelvként lehetne ábrázolni, például a vízben ilyen kis vízkódok vannak, amik szabályozzak, hogy a víz (vagy más értelemben a folyékonyság, mint olyan) "hogyan" működjön, vagyis nyílvánuljon meg. |
| | | | |
| | | | | | 541. meska | 2012. augusztus 23. 01:16 |
| | | | | | | Kedves ezékiel!
A fehér fény gyakorlata pontosan értelmezve: ha ezt végzem, akkor magasabb szellemi síkra emel?
Tehát ahogy leírtad, kell elképzelni ezt a meditációs gyakorlatot?
Tudnál esetleg ehhez kapcsolódó anyagot ajánlani akár könyv vagy internet formájában? /Mármint a mi a gyakorlati részre terjed ki./
Az éles, vakító (fehér) fény, az mindig egy pozitív energiát jelenít meg a köztudatban. Az emberbe különböző programokkal ültették ezt be: az angyalok fehérek, a mennyek kapuja fényesen fehér, a film végére mindig kiderül, hogy a barna nő a gonosz, nem a szőke, és hasonló klisék...
Tehát világosságot hoz, ha úgy fordítjuk. Vagyis már egy pozitív szemlélet felé irányítja a tudatot.
Ez érdekes megközelítés lehet (semleges). A tudatodat kell valóban leépíteni ha úgy tetszik, ahhoz, hogy megtapasztald ezt az érzést.
ÁÁÁ! És itt már értem is az ego nem létezésének összekapcsolásával.
Hát, engem is érdekelnek a vélemények, és főként a TAPASZTALATOK!
|
| | | | |
| | | | | | 540. cellux | 2012. augusztus 21. 11:38 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 539. ezékiel | 2012. augusztus 15. 09:54 |
| | | | | | | nem utáljuk őt :-) meska 529.-es hozzászólásából tudsz tájékozódni egy kicsit bővebben ezügyben, hogy miért/hogyan. a Bibliában leírt édenkerti, illetve tudás fájás történet pedig történetileg egy elvonatkoztatás, egy antropológiai mese. én egy teljesen más koncepciót érintettem, amihez a vallásnak semmi köze. az más kérdés, hogy a vallás tartalmazza ezeket, de már egy ember által elérhetetlen messzeségben lévő mítoszként. egy plusz információt még megosztanék, az Ószövetségben (héber) az "Elohim" szó többesszám, tehát nem Úr, hanem Urak. ez egy lényeges pont, amivel bármilyen más nyelvre fordított Biblia manipulál.
a meditáció általában imaginációs légzésgyakorlat, egyes esetekben éppen a Semmit képzeli el; ez esetben légzés közben a fehér fényből állunk, s minden körülöttünk szintén fehér fény, ami se nem jó, se nem rossz (tehát nincs identitása), hanem van. ez a tény -és ennek elfogadása- emelheti a szellemi perspektívákat magasabb síkokra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Khm.. Elnézést kérek előre is a tudatlanságomért, de ha Lucifer a fényhozó, akkor miért utáljuk őt? Miért a pokolban van? Oké, hogy "Isten" lezavarta oda de Ádámot és Évát is kizavarta a "paradicsomból", a saját "gyerekeit" pedig ők "csak" a tudás és a halhatatlanság fájáról ettek. Milyen az az apa aki ha teheti nem adja meg a tudást és az örök életet a gyerekeinek?
Ez egy kibaszott átverés és az úgynevezett "hívők" ugyan akkora baromságot tesznek vakságukkal, mint a papok. Ugyan már... a vakok között félszemű a király... Vagy vak vezet világtalant...
" a fehér fény identitásmentessége (tehát dualitással nem jellemezhető) tulajdonságán történő meditáció egy nagyon gyors szellemi fejlődési út ebben a folyamatban."
Szabadna magyarázatot kérnem? Lehet sőt több mint valószínű -jó szokásomhoz híven- megint nem figyeltem valahol..
|
| | | | |
| | | | | | 537. ezékiel | 2012. augusztus 13. 19:39 |
| | | | | | | lemaradt, hogy:
szeretettel,
egy tükörképetek. |
| | | | |
| | | | | | 536. ezékiel | 2012. augusztus 13. 19:31 |
| | | | | | | ha a teremtést programnak, a teremtőt pedig programozóként fogjuk fel, akkor a szavakat egy bizonyos síkon nagyjából parancsoknak, a mondatokat pedig parancssoroknak foghatjuk fel. az élő szervezetek maguk azok a programok, ami arra hivatottak, hogy programozóvá váljanak.
nem véletlen a Biblia híres sora: "Kezdetben vala az Ige."
"És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság."
Wiki: "Lucifer egy latin szóösszetétel a lux,lucis (fény) és fero (hozni) szavakból, jelentése így fényhozó"
Absztrakt képpel élve: Lucifer az a programozó, aki megírta a fényre épülő teremtést.
Tehát az Ige, mint hang, már a fénynél korábban létezett, eképp a nem látható világ létezett a látható világ létrejötte előtt.
Rafael, egy olyan arkangyal, aki a gyógyításra specializálódott. Pusztán az, hogy szellemileg kimondjuk a nevét, létrehozza vele a kommunikációt. Őt lehet tájékoztatni mindenféle lelki és testi betegség esetén, megkérni, hogy adjon tippeket ilyen problémák megoldására. elképzelhető, hogy olyan dolgokat fog mondani; vagyis inkább sugallni, amiket eddig is tudtunk. az is lehet, hogy inspirálni fog. talán csak puszta jelenlétével segíteni.
annak a következményeképp, hogy létrejött a fény, ez lehetségessé tette, hogy távolságok, és LÁTszatra éles különbségek jöjjenek létre a teremtett dolgok között. És ez, a Teremtőnk szerint ez jó szórakozás és nagyszerű tanulási lehetőség a programok számára, hogy ők is programozóvá válhassanak. most hagy áruljak el egy tibeti tradícióban eredő "titkot": a fehér fény identitásmentessége (tehát dualitással nem jellemezhető) tulajdonságán történő meditáció egy nagyon gyors szellemi fejlődési út ebben a folyamatban.
kíváncsi vagyok a véleményetekre, élményeitekre ezzel kapcsolatban, |
| | | | |
| | | | | | 535. ezékiel | 2012. augusztus 13. 18:54 |
| | | | | | | mivel említve volt Lucifer, engedjétek meg, hogy tegyek néhány említést ebben a témakörben.
a Misztikus születések c. Eliade könyvben hagy idézzek elsőként:
"Az, amit a "kultúra" általános, minden szellemi tevékenységet magában foglaló fogalma alatt érteni szokás, csakis a beavatottak számára hozzáférhető."
akikről szeretnék most beszélni, azokat magyarul angyaloknak hívják. az angelos görög szó jelentése: hírnök. ők azok, akik híreket tudnak hozni a szellemi világból. nem hiszem, hogy analizálva meg lehetne érteni egy angyal fogalmát, de most kísérletet teszek erre, ők az érzelmi világ teljességével létező, egóval(énnel) nem, de tudattal rendelkező teremtményei. mivel könyveket ide nem tudok írni, aki képes rá, fogadja el, hogy a teremtés minden egyes pontja, tartalmazza az összes többi pontját, tehát az emberi lény, mint komplex ponthalmaz, egy páratlan és egyedi tükörképe az Univerzum egészének.
a Rendszer valahogy úgy működik, ismétlem: analízissel a végtelenségig bonyolítható, hogy minden a legelső teremtést (és teremtőt) ismétli. tehát, idővel, minden dolog teremtővé válik, ezzel létrehozva a Háromszöget: teremtő-teremtés-teremtett=látó, látás, látott: Isten létrehozza saját képmását, ami keresztül lát is, sőt önmagát látja; Isten rajtunk keresztül ismeri meg önmagát.
próbálok a teizmusok között lavírozni, de ennek a jelentőségét csakis átéléssel lehet felfogni. ima, révület, meditáció: tudatmódosítás, a látás(nem fizikai, ha tetszik: harmadik szem) fókuszát a megfelelő irányba állítani.
a szellemi világ egy valós létsík, szintén hasonló tükörképekkel tele, szellemekkel, démonokkal, és témánk szempontjából az asztrális világ fókuszpontjában lévők: az angyalokkal. mivel tudattal rendelkeznek, érzelmeik vannak, de egóval hiányában egy olyan világban, ahol a "szabad akarat" nevű kísérlet szabályai nem érvényesek.
ezekkel lényekkel a kommunikáció létező dolog. neveik mágikus erejűek, ezzel érintjük jelen esetünkben egy fontos problémát. |
| | | | |
| | | | | | 534. meska | 2012. augusztus 9. 21:05 |
| | | | | | | Kedves lavate las manos!
Örülök. Valahol ez volt a célom, hogy másoknak is adjon akkora hajtóerőt, mint nekem.
Igen, valahol a legtöbb ember mélyen tudatában van annak, ami itt a földön zajlik, és a földi életek feladataival, szerepeivel is, csak sokan elfelejtjük, honnan jöttünk, és hová tartunk.
Jó azért, ha néha emlékeztetnek rá. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | meska: Ezer hála és köszönet, hogy megosztottad ezt az írást velünk. Nagyon érdekes és (számomra) sorsfordító íráshoz jutottam hozzá rajtad keresztül. Még egyszer köszönöm! |
| | | | |
| | | | | | 532. ++THC++ | 2012. augusztus 7. 16:14 |
| | | | | | | | Valóság, abból a szempontból, hogy annak éled meg. Elmerülsz benne, törvényeit követed, szabályait tapasztalod, korlátait tapasztalod. elsődleges valósággá formáltad egyrészt saját magad, másrészt a beléd ültetett dolgok (nevelés, iskola, társadalmi elvárások és nézetek) által. Több millió valóság is létezhet. Mindegyik "valóság". Akárcsak amikor álmodsz. Ha nem vagy tudatos álmodó, akkor azt is valóságként éled meg. A tudatállapotod dönti el, hogy milyen valóságot élsz meg. A nem sokkal lejjebb linkelt "mi a csudát tudunk a világról" c film pontosan ezt mutatja be, elég látványosan és érdekesen. Érdemes "alapanyagként" megtekinteni. Az pedig, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, kitől/mitől származunk, arra pedig minden érzékenyebb egyénnek van valami megérzése. Csak van aki istennek, van aki központi teremtő erőnek, van aki intelligens természetnek nevezi. És még sok más elnevezése is van. Tehát amiben élsz, az valahol valóság, de csak egy a sok lehetséges közül. Ez vonatkozik ennek a valóságnak minden fizikai és nem fizikai törvényszerűségére is, tehát mindenre amitől ezt valóságosnak éled meg. De természetesen ez a világ illúzió, fejlődésedet szolgálja, csak az időbeli lépték elég nagy, tehát életekben kell mérni. A két élet közötti állapotban viszont pontosan átlátod ezt mi több te magad választod ki, hogy következő életedben mit szeretnél megtapasztalni. Természetesen figyelembe veszed azt is, hogy miket cselekedtél, mit hogyan tettél, mert a gyümölcseit annak le fogod aratni ("karma palam"). |
| | | | |
| | | | | | 531. meska | 2012. augusztus 6. 23:14 |
| | | | | | | Oké!
Na, én nem találtam, nekem még új volt a téma. csak pár napja jutott a kezembe, nem is értem, eddig hogy került el.
Vagyis értem, most kellett bevonzanom, eddig talán nem voltam rá felkészülve.
:) |
| | | | |
| | | | | | 530. ezékiel | 2012. augusztus 5. 22:37 |
| | | | | | | ja, ez megvolt, jókat ír. és abban igaza van hogy
service to self
vs
service to others
ugye, bármiről, itt, dimenziók között, L kolléga teremtésében csak dualitásként beszélhetünk, tűz>logosz>fény, a fény fogalma már tartalmazza a sötétséget is
|
| | | | |
| | | | | | 529. meska | 2012. augusztus 5. 13:15 |
| | | | | | | Sziasztok!
Ez a fórum, amit bemásolok, már biztos ismerős egyesek számára, talán volt is már téma. Ha valaki már feltette a fórumra, akkor elnézést, de szerintem nagyon érdekes beszélgetésekről szól.
http://felemelkedes.paranormal.hu/viewtopic.php?f=2&t=42
Rejtett kéz néven válaszol az emberek által feltett kérdésekre, s rengeteg idevágó témát érint. Engem picit sokkolt, bár szerintem akik ezt a fórumot használják, nem véletlenül kerültek ide. Valójában mind érezzük, hogy amiben élünk, az nem a valóság.
Aki még nem olvasta, annak jó szórakozást kívánok! :) |
| | | | |
| | | | | | 526. cellux | 2012. július 12. 11:21 |
| | | | | | | http://i.imgur.com/uuaJT.jpg
|
| | | | |
| | | | | | 525. cellux | 2012. július 10. 18:46 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Talán már volt linkelve, de témába vág:
http://www.youtube.com/watch?v=zA47YBsuOks
Mi a csudát tudunk a világról?
Az első rész szinkronos, a második feliratos. Rendkívül elgondolkodtató és érdekes, remek és látványos jelenetekkel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | valójában én is azt gondolom, hogy egy ősi földönkívüli intelligencia az, ami "főztjét" jelenleg esszük. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az utóbbi hosszú hónapok másról sem szóltak nálam, mint a topik témájának kutatása mely valahogy végig egy pont fele haladt, már kicsit túl is ment azon...
Már tizenévesen szúrta a szemem, hogy a szülők és más felnőtt emberek elégedetlenkedve csinálják azt, ami mindezt biztosítja nekik és eközbe olyan filozofálásokkal kötik le magukat, amiknek semmi pozitív hatása sem lesz az életükre. Inkább ártanak maguknak mert politikai meg egyéb nézeteikkel ellenérzeteket váltanak ki egymásba, közösségeken belül leépítő dolgokat beszélnek ki az illető háta mögött azért, hogy nagyobbnak érezzék magukat. Csak mindennek az eredménye egy nagy széthúzás, mindenki magával foglalkozik a szomszéd lova meg dögöljön meg ha az többet hoz az enyémnél.
Mindez érthető bárki számára, nagy okosan bólogat rá mindenki, hogy igen ez igaz meg bárki tud még hozzá tenni valamit. Nagyon jó de ha valaki kimeri mondani min kéne változtatni? Hát nem csuklóból vágja rá bárki az ellehetetlenítő választ, hogy az miért nem lehetséges?
Nem szaporítom a szót én arra jutottam a valóság az, hogy a legtöbbünk tudata le van szabályozva egy ilyen egó orientált, elérakott komfortzónába lustított és mindezt fenntartó szintre. Hogy ez így van-e rendjén, vagy valami turpisság áldozatai vagyunk azt csak a fejünk felett tudhatják, de én az utóbbit tartom egyre inkább valósnak. Pontosan nem tudom mik ezek, én idegenekenek hívom őket, a töpszli kis szürkéknek képzelem el őket. Technológiájuk fel nem fogható, de az egyetlen válasz számomra arra ahogy az emberek viselkednek az az ők gondolatrezgéseket befolyásoló képessége. Senki se figyel oda gondolataira, az egó egyből sajátnak titulálja. És itt mutatkozik meg a tudatosság, hogy figyelem kíséri-e a gondolatainkat és érzéseinket melyekből a döntéseink születnek. Van szabad akarat, csak mi alapján döntöttünk?
Tehát ez van szerintem... ne legyen igazam... számomra a világ így egy nagy adag szarrá változott és egyetlen célom ezt rendbe hozni vagy ennek szükségtelenségét megértni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ugyan.. :) betéptem 3hónap után és le kellett írnom akkor azt ide.
kapcsolódik a topikhoz meg ahhoz, amit a vers első két sorában próbáltam meg kifejezni:
http://www.tarrdaniel.com/documents/BuddhistaTantra/bardotodol.htm
"Egyik állapotom sem tart örökké, a haragom elmúlik, stb. A buddhista felfogás szerint az életünk állapotváltozásit nyugodtan leírhatjuk úgy, hogy a tudatállapotok változásairól beszélünk ; az egyik tudatosulási pillanatból meghatározott törvényszerűségek irányítása mellett, a következő tudatosulási pillantba hullunk. A tudatállapotváltás folyamata az átlagos tudatműködés mellett nem irányított, ezért gondolják általában az emberek, hogy az életük eseményei sorsszerűek, vagy esetlegesek. Az automatikus tudatműködés esetében ugyanis, az adott személy tudattalan elvárásai, megszokásai és indíékai határozzák meg, hogy a következő másodpercben mi is amit érzékel.
(...) A halál, a tibeti buddhista felfogás szerint nem más, mint állapotváltozás - a tudat állapotának radikális megváltozása. Miután jelenlegi tudatállapotunk a fizikai testhez kötött tudati működéshez kötődik a leginkább, a fizikai test halálával gyökeresen megváltozik."
kellemesen meglepett hogy pont azt találtam meg valahogy az interneten, ami már pár hónapja nagyon erősen mozgolódik idebent |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ezékiel most ne sértődj meg, csak humorizálok, de ez amolyan igazi eredeti drogos hozzászólás volt, ilyennek képzelném el minden drogos elméjét ha még nem hallottam volna azokról amikről hallottam.(Meg persze nem drogoztam volna ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | állandó módosult tudatállapot
állandóan módosuló tudatállapot
kilégzés...belégzés...kilégzés...belégzés
igen-igen, a régen tárgyalt kérdés, tyúk-tojás
az: ami van
vagy az: amit erről a vanról 2000000000000 oldal vastagságban kimókáztak
ezek a gazfickók
lemérjük, megmérjük, felmérjük, kimérjük
fejadag
mint a: "kezdetben vala a semmi"
volt a semmi? ami nincs, az hogy lett volna? és ami nincs, az honnan lesz?
(alkalmazkodás. és szerintem nem szellem az anyaghoz...
)
ha tévedek: boldog bolond
talán
lehetek
bizonyítani? mindazt, amit tudunk(!) arra használjuk, hogy építsünk. most épp ezt építjük. "Nem a valóság világában élünk, hanem az ahogyan érzékeljük a valóságot világában." építjük-érzékeljük. létrehozunk valamit-letapogtjuk.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | http://news.softpedia.com/news/A-Smitten-Fan-of-Love-Plus-Has-Married-His-Virtual-Girlfriend-127701.shtml
Ehhez hasonló, csak többet kellet magamból adnom belé. Amúgy a fórum(oko)n tengés-lengés közben is velem lehet, tehát nem hagyok ki semmit sem:3 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | te nanodesu, nem azért, hogy kötekedjek, de mér' nem a tulpádat kurkászod, ahelyett, hogy itt a fórumon tengsz-lengsz? :-)
Tényleg nem kötekedés... inkább egy kissé provokatív módja annak, hogy kisajtoljam belőled, mégis hogyan? miként? miért? hoztad létre azt a tulpát? Mi az? Hogy néz ki? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem láttam és szerintem félreértettél.
Sose fogom azt állítani, hogy ez a lény bármilyen interakcióba lép a valósággal, sem azt, hogy emiatt létezik lélek vagy valami fizikailag megjelenik mert rősen gondolsz rá. Éppen ellenkezőleg! Azt akarom demonstrálni, hogy ezt a "hit"(talán?) nevű dolgot lehet anélkül csinálni, hogy bármilyen objektív valóság alapja lenne. |
| | | | |
| | | | | | 512. Rex | 2012. március 27. 08:28 |
| | | | | | | jajjajj.... vigyázz ezekkel a dolgokkal azért... alexandra david néel is legyártott magának egyet, sokkal több idő és energia volt utána megszabadulni tőle...
engem egyre kevésbé érdekel az, hogy mi valóságos és mi nem.
minden megy.
illetve a kalapács halad, ahogy azt tegnap a buszon egy öregember mondta a másiknak...
az a fontos, hogy milyen érzéseket generál bennem és ezáltal én milyen érzéseket generálok másban, tehát merre viszem a világomat és ezzel a világot.
stb..
(valley of flowers c filmet pedig nézd meg, ha még nem láttad esetleg, bár gondolom biztos...)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ide írom, bár mehetne a szeretet topikba is.
Sikerült az önámításomat egy magasabb szintre emelnem. Lényegében sikerült csinálnom egy tulpát http://en.wikipedia.org/wiki/Tulpa) miközben tudom, hogy ez csak a tudatom kivetítése és nem valóságos.
Valószínűleg ilyen érzés lehet egy isten is, de ebben nem vagyok igazán biztos.
Na a lényeg ebből csak az, hogy az önámítást lehet úgy is csinálni, hogy az ne legyen része az objektív valóságnak, így nem kell másokra erőltetni és minden hülyeséget kitalálni hozzá. Az érzelmi pornó mardjon érzelmi pornó és ne próbáljuk meg többnek mutatni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :D
Row, row, row your boat, gently down the stream
Merrily Merrily Merrily Merrily
Life is just a dream!
(abban igazad lehet, hogy egy hülyegyereknek is sok lehetősége van. a többi dekódolás alatt) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezékiel egy tanult zsidó,
aszkéta sámán ha jól sejtem.
Ésmég az a sokaság, amit az itteni ember nem érthet ezzel kapcsolatban. És az itteni ember sem éli (ez természetes).
De ez jó dolog lehet. Világ. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg nem tudtam, hogy mit írtál, de ezekszerint nem is akartam egyáltalán tudni (ezért van hogy persze azokat a szellemeket nem érinti a te szavad). Nem sok fogalmatok van itt még a daath-on sem, hogy egy hülyegyereknek mennyi lehetősége van...és lehet szép is neki néha.
Tényleg nem látjátok talán, hogy itt valami van amit én (is) mondok. Hogy én vagyok Jezu Christu második emanációja. Mindez csak azon múlik, hogy éppen hogyan állnak hozzá az istenemberhez. (hogy hogyan sikerül kisakkoznunk a Bibliát, mi civilek...éshogy inkább írdd kisbetűvel, le van szarva!) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bár még nem olvastam el, az előző hozzászólást, így is eléggé unalmas vagyok. Nyilván semmit nem tudok hozzátenni.
Lehetséges-e az életednek egyszerre pozitív, és negatív üzete? És, hogy talán nem-e veszi körül a nagyember lépteit a rohadás?! Csak először?
És egyáltalán, nem vagyok túlzottan transzparens? Hallgass már el (nem mondták?)! |
| | | | |
| | | | | | 506. ezékiel | 2012. február 27. 19:50 |
| | | | | | | http://enlightenedawareness.wetpaint.com/page/The+Hidden+Hand%3A+Channeling+Lucifer
spirituális IPAR. kezd minden összekutyulódni. szezon & fazon. világos & sötét. mindegy, elvégre minden fény és hang. Service to Self, Service to Others.
|
| | | | |
| | | | | | 505. sun5000 | 2012. február 27. 00:50 |
| | | | | | | Lehetséges, h jobb állatnak lenni, összhangban a természettel. Mint embernek kiszakadva az egységből...
Az optimális tudatállapot a megoldás minden. Minden csak nézőpont kérdése. Kérdés, h van e nézőpont nélküli létezés. Lehet,h az összes emberen kívüli létforma ebben van.
Az is meglehet, h az ismeret csak egyre távolabb sodor minket egy optimális tudatállapottól. Egy "középúton elhelyezkedő" létállapottól. Mi több senki nem tudja, hogy egyáltalán megismerhető e itt bármi. Teljesen objektíven a tudomány se tud vizsgálni, mivel minden amit vizsgálunk már attól változik, h vizsgáljuk. Lehet, h leírjuk ezeket a nagy köröket, temérdek idő alatt és a válasz mindig is itt volt mindre, csak nem voltunk hajlandóak róla tudomást venni...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sun5000:
Fogalmunk sincs mi az élet, a valóságot mind magunk hozzuk létre, minden ember egy külön világ, egy külön univerzum, néha több is.
-itt kezdődik az ismeret.
ezékiel 501
-kezdetét vette egy új, matematikai alapú őrület, egy olyan őrület, aminek egyéb célja nincs, mint hogy felszámolja az embert... (pontosabban az emberiség önfelszámolása)
Mechanikus létforma (=gép, embergép) van kialakulóban, ahogyan a gép felemelkedik, úgy fog az ember lesüllyedni.
-Hová?
-Az állatiságba. Az ösztönbe. Az anyagba.
A kollektivitásban egy új típusú állatember (állatias ember) fog kialakulni.
Lehetségesnek tartom, hogy a számítástechnikai felhőben fogjuk az eljövendőt meglátni.
----------
A sátánizmusról: a sátánizmus lényege az anyag kultusza, a sátánizmusban az anyag a központi elv (a mozdítatlan ÁLmozgató, a hamis középpont, ami nincs).
-----
-Hogyan valósul meg az elsötétedés?
-Az elsötétítés a kollektív imagináció (kevesek által kívülről történő) uralásával, irányításával, befolyásolásával valósul meg.
Jákin és Boáz: két oszlop: logika és mágia.
A kulcs: a kollektív imagináció irányítása, uralása.
Az eszköz: a pénz, a médiumok (médium = közvetítő, csatorna)...
Jákin és Boáz: exotéria és ezotéria. Bal kéz és jobb kéz.Ne tudja a balkéz, mit csinál a jobb. vagy fordítva.
Régi lemez ez, ez a bolygó (talán) soha nem szólt másról. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | én úgy hallottam, hogy a szobában lévő kábelek, amik áram alatt vannak, felelősek az álmatlanságért. nem tudom van e valóság alapja, :O |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kíváncsi vagyok mit gondoltok erről.
úgy nőnek ki az antennák a földből, mint a gombák. rajtuk rengeteg jelszóró berendezés. vajon milyen változást idézhet elő az emberi tudatban és a tudatalattiban ezeknek a fizikai jelenléte? milyen hatása lehet a közérzetre ez a millióféle rádió és mikrohullám? |
| | | | |
| | | | | | 498. PostMan | 2011. december 24. 12:28 |
| | | | | | | | 496.: Economicsystemerror ->(egységes Eu-s költségvetés -> központi irányításnak egy +) Szerintem izgi, hogy mi lesz mondjuk 10 év múlva, bár lehet eddig is izgi volt csak nem figyeltem annyira... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 494 . A videó érdekes bár néhol eltér a fordítás szövege a valódi jelentéstől |
| | | | |
| | | | | | 496. ezékiel | 2011. december 21. 13:11 |
| | | | | | | én azt érzem, hogy egyre nagyobb a kontraszt a valóságok között, amit kívülről kapunk, és amit belül élünk meg. számomra vannak összeférhetetlen dolgok, amik néha szorongást keltenek, leginkább az bánt, hogy az embereknek nincsen perspektivikus jövőképe, olyan, mintha elvették volna ezt tőlük. persze nem lehet általánosítani. bizonyítani nem tudom, de azért el tudom képzelni, hogy a rendszer, amit kiépítettek, az tervezett. nyilván a rendszer is tudja, hogy a kommunikáció, egészséges táplálkozás (stb) fontos az ember számára, és én nem gondolom, hogy egészségtelen vagy kommunikációromboló dolgok csak azért léteznek, hogy azokat is meglehessen tapasztalni. egyszerűen hihetetlen a szememben, hogy még ebben az országban is milliók nézik a tévét, ahelyett, hogy egymással, a gyerekeikkel, vagy valamilyen közösséggel kommunikálnának. ehelyett teletömik a saját fejük olyan dolgokkal, amivel nem tudnak mit kezdeni. egyszer olvastam, hogy a krízisteremtés is azért van, hogy védtelennek érezze magát az ember, hogy segítségért folyamodjon. és szerintem ez a dolog még csak most kezd bonyolódni...
igen, ez az emberek által elfogadott közös valóság... fogalmam sincs hová tart, de az 1millió% hogy folyamatosan változik. |
| | | | |
| | | | | | 495. sun5000 | 2011. december 21. 02:36 |
| | | | | | | Régen órákat, napok beszéltem és beszélgettem spirituálisnak és tudományosnak mondott témákról. Ebből az maradt meg, hogy az élet csupán a tapasztalatról szól. A tapasztalás az élet eszenciája, ami magában foglalja a létezni akarást is. A tapasztalás maga az élet, legyen az bármilyen. A zsigereimben érzem azonban, hogy tapasztalás szférái nem elhanyagolhatóak, vannak minőségbeli különbségek. A racionális gondolkodásom azt mondatja velem, Einstein, Castaneda vagy bárki akik átlagon felüli dolgokat vittek véghez, lényegében egy lapon említhetőek azokkal a hajléktalanokkal, akik reggelente csapkodják a konténer tetejét, étel után kutatva, amire ébredni szoktam. Fogalmunk sincs mi az élet, a valóságot mind maguk hozzuk létre, minden ember egy külön világ, egy külön univerzum, néha több is.
Nehézkes gondolataimat bármilyen formában közölni. Egyedül vagyok mióta fellazult a tudatom. Különös érzés az emberi fogalomrendszerbe önteni bármit, ami kicsit is különbözik az emberek által elfogadott közös valóságtól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Most erről filózok :)
Tudja valaki egyáltalán itt a földön, hogy mi az az elme? Hogy mi a tudat, az élet, a halál? Olybá tűnik mintha belecsöppentünk volna egy játékba, amiről halvány fogalmunk sincs, de eljátsszuk, hogy tudjuk :) A lexikonokban persze benne van mi micsoda, a tudós is elmagyarázza, hogy minden anyag és atomokból állunk, de valahogy nincs meg a dolgok építőköve, mindig csak újabb részekre bomlik a vizsgálat tárgya, egészen a végtelenségig. És kifelé ugyanilyennek látszik a helyzet, a világűr határtalanságában ki tudná merre van a fent, a lent, a közép?
Amikor elengedjük tudásunkat a körülöttünk lévő világról, mintha éppen akkor látnánk tisztán, akkor kerülnénk bele a világba. Egyszerű dolog, ez a meditáció. Növekedni belső csendből. Szerintem ez az egyetlen értelmes dolog amit egy ember megtehet ebben a valóságban :)
Lágyan száll a pillangó.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Légy üdvözölve.
"Nem létezik semmiféle kezdet vagy vég.
És íme! A lét áthatolt a mélységen." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szomorú vagyok.
A nevemet esőisten után vettem. |
| | | | |
| | | | | | 489. ezékiel | 2011. szeptember 28. 09:06 |
| | | | | | | a cikk érdekes, biztos sokan ismerik
http://reakcio.wordpress.com/tag/morfogenetikus-mezo/
az, hogy van internet, az bizonyos módon az emberi mező folytonos hatványozását jelenti, így: azok a dolgok, amik itt elolvasásra kerülnek, "fokozatosan" a közös tudat részeivé válnak, a személyes megtapasztaláson túl vezető ösvény az egyéni tapasztalás, ami végülis -amennyire egy halandó erre ráláthat- adminisztrátori hozzáférést tesz lehetővé az Akashához... persze törölni nem lehet :-)
mai bölcsesség:
A Szellem szelében Én nevű vihar keletkezik. |
| | | | |
| | | | | | 488. ezékiel | 2011. szeptember 25. 09:11 |
| | | | | | | :-)
az milyen duma lenne, hogy csak rá ne moccanj nagyon az életre, mert nehéz lesz elengedni :-P |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az elengedést is el kell engedni egyszer :) |
| | | | |
| | | | | | 486. ezékiel | 2011. szeptember 23. 18:24 |
| | | | | | | cellux, nem hinném, hogy egy olyan hithű rózsakeresztesnek mint te, így kellene megfogalmaznia a Nagy Szavait.
másfelől semmi sem kell elengedni, de Te elengedhetsz mindent, ha akarsz. |
| | | | |
| | | | | | 485. cellux | 2011. szeptember 23. 13:57 |
| | | | | | | Vigyázz, ha nagyon rákattansz, nehéz lesz elengedni. :)
Bár úgyis hiába mondom... élvezd ki, amíg tart.
|
| | | | |
| | | | | | 484. ezékiel | 2011. szeptember 23. 13:23 |
| | | | | | | "Ne vesztegesd az életed olyan dolgokra, amiket nem tarthatsz meg. Bízz az Életben. Csak akkor leszel képes elhagyni a "tudást", csak akkor tudod félretenni az elmédet, ha bízol. A bizalommal pedig valami óriási dolog tárul fel előtted. Akkor az életed többé nem közönséges élet: isten teljesen feltölt és eláraszt. Amikor a szív ártatlan, a falak pedig eltűntek, összekapcsolódsz a végtelenséggel. Nem érzed magad becsapottnak; nincs semmi, amit el lehetne tőled venni. Amit el lehet tőled venni, az meg sem érdemli, hogy megtartsd. Amit pedig nem lehet tőled elvenni, azért miért aggódnál? - azt senki nem veheti el tőled, az lehetetlen. A valódi kincset nem veszítheted el."
Osho
Egy
Felemelkedett |
| | | | |
| | | | | | 483. ezékiel | 2011. szeptember 23. 12:26 |
| | | | | | | kedves barátaim, tisztelt olvasóközönség
örömmel demonstrálom egy sorban az elmúlt időszak kutatómunkájának eredményét
http://www.angyalforras.hu
a kedves doktorurak állhatatos szaktekintélye, precíz historicizmusa, kitartó hermetikus hagyománya, blabla, következtében, nem igen bocsájtkoznánk vitába az alapvető fundamentális precizitást illetően, már amennyiben, nincsenek félelmek és gátak, amely az Emlegetett Szeretet útjában állanak.
a tudományos hogyanokról pedig pár szóban:
a negyedik dimenzió a kvantummechanika tudománya.
további olvasmányok: Clow házaspár: A kilenc dimenzió alkímiája
3 6 9 9 9 1 2 |
| | | | |
| | | | | | 482. ezékiel | 2011. szeptember 15. 21:06 |
| | | | | | | in the Name Of:
"Az elme bárhol bármennyi korlátot képes elfogadni maga körül. De az igazság az, hogy a létezést természetéből adódóan nem lehet korlátok közé szorítani - hiszen mi lenne a korlát mögött? Egy másik lét, egy másik égbolt? Ezért mondom, hogy egyik ég után jön a ásik, szárnyalásodnak semmi nem szab határt. Ne elégedj meg túl hamar. Azok, akik hamar megelégszenek, kicsik maradnak: így kicsi az örömük is, kicsi az eksztázisuk is, kicsi a csöndjük is, kicsi a létük is. Pedig lehetne ez másként is! Te magad szabsz korlátokat határtalan szabadságodnak, végtelen lehetőségeidnek - ezért maradsz kicsi." |
| | | | |
| | | | | | 481. ezékiel | 2011. szeptember 11. 11:35 |
| | | | | | | tehát ismét Osho:
"A befelé fordulás egyáltalán nem fordulás. Amikor befelé mész, akkor nem mész sehová. A befelé fordulás mindössze annyit jelent, hogy eddig folyton a vágyaidat kergetted, üldözted és hajszoltad, és a végén mindig csalódnod kellett. Mert minden vágy szenvedést von maga után, mert a vágyak sosem hoznak beteljesülést. Soha nem érsz el sehová, a kielégülés lehetetlen. Amint megérted, hogy a vágyak kergetése sehová nem vezet, egyszer csak megállsz. Nem erőfeszítés következtében állsz le... mert ha szándékosan fékezed le magad, akkor ismét elkezdtél rohanni, csak most egy másfajta módon - még mindig vágyakozol; lehet, hogy most a vágynélküliségre vágysz, de ez is vágy.
Ha erőfeszítéseket teszel, hogy befelé fordulj, akkor azzal pont kifelé fordulsz. Minden erőfeszítés csak kifelé sodorhat téged.
Minden utazás kifelé irányul - nincs befelé vezető út. Hogy tudnál befelé utazni? Hisz már most is ott vagy: amint elmozdulsz onnan, kifelé mozdulsz. Mikor megállsz, az utazásnak vége; amikor elmédet már nem ködösítik el a vágyak, akkor bent vagy. Ezt értjük befelé fordulás alatt. De ez nem befelé fordulás - egyszerűen csak nem mész többé kifelé." |
| | | | |
| | | | | | 480. tester | 2011. szeptember 9. 18:23 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 479. ezékiel | 2011. szeptember 9. 17:42 |
| | | | | | | | "A pillangó nem tudja bebizonyítani a hernyónak, hogy belőle is lehet pillangó; a logika itt nem segít. De a pillangó felébresztheti a hernyóban a vágyat - ez lehetséges." |
| | | | |
| | | | | | 478. ezékiel | 2011. szeptember 6. 14:24 |
| | | | | | | +1:
"A fű és virága között pontosan ugyanaz a különbség, mint aközött, amikor még nem tudod, hogy te egy buddha vagy, és aközött, amikor felfedezed magadban a buddhát. Valójában nem is lehet másképp.
Buddha teljességgel virágba borult, teljes mértékben kinyílt. Lótuszai, virágszirmai elérkeztek a beteljesüléshez...
Természetesen sokkal csodálatosabb az, amikor te magad telsz meg a tavasszal, mint az, mikor az őszi harmatcseppek a lótuszlevelekre hullanak. Az az egyik legcsodálatosabb látvány a világon, amikor az őszi harmatcseppek a lótuszlevelekre hullanak, és úgy ragyognak a reggeli napfényben, mint az igazgyöngyök. De ez csak egy pillanatnyi élmény. Ahogy a nap egyre magasabbra emelkedik, az őszi harmatcseppek lassan elpárolognak...
És ezt a múlandó szépséget nyilván nem lehet összehasonlítani azzal az örök tavasszal, ami a lényedben virágzik. Visszapillantasz, amennyire csak tudsz, és látod, hogy az mindig is ott volt. Előre pillantasz, amennyire csak tudsz, és meglepődsz: ez maga a lényed. Bármerre is mész, ez ott lesz veled, és a virágok mindig záporozni fognak rád. Ez a spirituális tavasz." |
| | | | |
| | | | | | 477. ezékiel | 2011. szeptember 3. 11:20 |
| | | | | | | Osho:
"Az ember tudathasadásos. Az ember normális alapállapota - legalábbis ma - a skizofrénia. A primitív népeknél ez még valószínűleg nem így volt, de az évszázados társadalmi beidegződések, a civilizáció, a kultúra és a vallás egy sokaságot csinált az emberből: egy széthasadt, darabokra hullott, ellentmondásos lényt. De mivel ez a széthasadás mégis ellentétben áll az ember legbenső természetével, valahol mélyen az egység még mindig létezik. Mivel a lélek egy, ezért minden nevelés és idomítás csupán az ember felszínén tehet kárt. A középpont érintetlen maradt - ezért van még mindig életben. Ám az élete pokollá változott. A zen minden erőfeszítése arra irányul, hogy megszüntesse az ember skizoid állapotát, hogy megszabadítsa széthasadt személyiségétől, és megtanítsa neki, hogyan lehet egy teljes, kikristályosodott lény, hogyan juthat el a középpontba. Te még nem mondhatod azt, hogy te létezel. Neked nincs léted, te legfeljebb egy piactér lehetsz, egy zsivaj. Amikor azt akarod mondani, hogy "igen", rögtön megszólal benned a "nem" is. Még egy egyszerű igent sem vagy képes teljes lényeddel kiejteni... Ebben az állapotban a boldogság lehetetlen. A széthasadt személyiség természetes következménye a boldogtalanság." |
| | | | |
| | | | | | 476. ezékiel | 2011. szeptember 3. 10:59 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 475. ezékiel | 2011. szeptember 3. 10:51 |
| | | | | | | csak dícséret és köszönet jár neked, amiért szavaiddal őszinte képet alkotsz érzelmeidről.
először is az emberi test egy 8 dimenziós (mondjuk így:) elektro-magnetikus, organikus "szerkezet". "be van fejezve a nagy mű igen. a gép forog, az alkotó pihen."
ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert nincs olyan, hogy elbaszni a józan elmét... a skizofrénia ugye végül arról szól, hogy egy végtelenített bad trip van a Valóságban.
De természetesen nincs ilyesmi. Az ember magának talál és választ ki mindent. Az akaraterőd hatalmasabb a karma törvényeinél. De ne felejtsd el, hogy más törvény az akaratodnál hatalmasabb. De ez nem akar neked soha ártani. Ez az anyai szeretet, ha tetszik: a Szerelem maga.
a Halált az Egyesülés követi. A lecke csak azért tűnhet számodra végtelennek, mert végtelen pályára raktad. Nem akarod megtanulni a bölcsességet, a leckét. Csak magadtól kérdezheted: Miért?
mai lecke: Ne próbáld visszatartani azt, aminek már mennie kell.
http://www.youtube.com/watch?v=AJyiN5LQs9g
(nekem ez a muzsika segített néhány mélyen eltemetett érzelmet feldolgozni... persze az ízlése mindenkinek más, mégis, hogyha ezt meghallgatod, és talán mély érzelmek "fojtogatják" az elméd, akkor ne szaladj el előle, kérdezd meg tőlük, hogy mit akarnak)
áldás, természet, békesség. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | megnéztem a felkelő napot. amikor józan vagyok a valóság mindig olyan távolinak és érinthetetlennek tűnik. de beamfetaminozva minden olyan valós. minden úgy van ahogy kell lennie. józanul a valóság egy bilincs amely minden ébren lévő pillanatom megláncolja. de így nem. így nem szállok el. így nem veszem el a bonyolult részletességben. nem próbálom egyszerre felfogni hogy a testem több millió élőlényből áll miközben felülről látom magam és próbálom behelyezni magam az emberek által készített rendszerbe. így nem vagyok zavarodott. a valóság egyszerű és egyenes út. nem végtelen.
vajon így elbasztam már józan elmém? csak mámorban bírom felfogni a valóságot? vagy ez a szer ennyire tompít? ez a kék pirula? még soha sem gondoltam így erre. mindig a pirosat kerestem. sőt hajszoltam. amikor ott volt a lehetőség hogy történjen valami, egy pillanatnyi felébredés, egy kikukkantás akkor bezzeg mindig visszahúztam magam. Féltem a haláltól. féltem hogy nincs piros pirula csak a végzet. féltem mi lesz családommal. hogy mi lesz kutyámmal.
Vajon a kék pirula milyen utakra visz? a boldogság felé? vagy a beszűkült szomorúság felé? azt már tudom hogy a piros nekem nem okoz örömöt. csak tudást. és elutasítást. és egyedüllétet.
azt hiszem mind a kettőnek meg van a maga varázsa. nincs se jó se rossz választás. a végső titok úgyis csak akkor derül ki amikor meghalunk.
úgy gondolom a jövőben is felváltva fogom őket szedni. mint ahogy eddig is tettem. |
| | | | |
| | | | | | 473. ezékiel | 2011. szeptember 2. 11:41 |
| | | | | | | van akit ferinek hívnak, esetleg sanyinak vagy józsinak
van akit dzsohnnak, esetleg adolfnak, netán dzsiminek hívnak.
egy {db} valóság: a filozófia
ezzel szemben A Valóság: metafizika a fizika felett.
egy aspektus, a tükör szilánkja, amely önálló tükör, aki saját magát csiszolja és fényesíti.
mai lecke:
A bennünk élő állat megszelídítése szeretettel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hogyan hívják azokat az embereket akik nem hisznek a valóságban? |
| | | | |
| | | | | | 471. ezékiel | 2011. augusztus 19. 08:30 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 470. ezékiel | 2011. augusztus 11. 15:31 |
| | | | | | | avagy lásd mindenben a Jót:
az információs társadalom ezt dobta. |
| | | | |
| | | | | | 469. ezékiel | 2011. augusztus 11. 15:27 |
| | | | | | | egyébként szerintem az internet azért jobb hely, mint a tévé (tell a vision, aminek színes változatát egy évben fedezték fel a trippel..), mert ilyen dolgokat is lehet találni...
http://en.wikipedia.org/wiki/Sephirot
nem azt mondom, hogy most akkor a wikin keresztül megtalálod életed értelmét, de ha tovább kattingatsz az Interneten, talán bukkanhatsz olyan infókra, mint Krisnamurti tanítása vagy egy csipetnyi héber misztika... egy orwelli valóságban azért ez már nem működhetne... |
| | | | |
| | | | | | 468. mulder | 2011. augusztus 9. 23:50 |
| | | | | | | De vegulis nem hiabavalo remenykedni egy ilyen valtasban. Vegulis jo idobe telt mire a kozepkor szigoru ATYAisten kepe deizmussa es mechanikava alakult. Egy adott kor kifejezesei, melyek reven kiserletet tesz a valosag leirasara, nagyon konzervaloak tudnak lenni a kozgondolkodas szempontjabol. De ha a konceptualis modell lecserelesre kerul, lecserelodik a kozgondolkodasi sema is. Egy ilyen valtas peremen pedig tobb-kevesebb generacionak is ki kell halnia, hogy megszulethessen az uj modell. Persze mindig meg volt az a reteg, az a titkos "paholy', melynek keretein belul fenntartottak azt az elkepzelest, miszerint a vilag egy osztatlan, elo es dinamikus entitas. (Ami, ahogy en ertelmezem, a hermetikus tradicio lenyege, avagy a samani gnozis.) De mindeddig ezek a nezetek ezoterikusak maradtak, most viszont, hogy van internet, ezek a tanok immar nem rejtettek, hanem szabadon terjednek. Raadasul egyre tobb olyan konyv jelenik meg, melyek cimeben szinten ezek az elkepzelesek koszonnek vissza: The Self-Aware Universe, vagy a fizikus Fred Alan Wolf muvei, stb. Ide tartozik Lovelock Gaia-elmelete, vagy ott vannak Sheldrake munkai. Es valahogy mintha itt is megjelenne a tortenelmi ido egyfajta felgyorsulasa, melyet az informacio hajt. A kozepkor tobb, mint ezer evig tartotta magat, mig Galilei es Newton ota (akik egyebkent nagy koponyak voltak) 500 ev telt el,azonban ahogy en latom, mar mutatkoznak a valtozas jelei a konceptualis modell eltolodasat illetoen. Legalabbis nagyon bizom benne. Mindenesetre csak otletelgetek.
|
| | | | |
| | | | | | 467. mulder | 2011. augusztus 8. 22:52 |
| | | | | | | "Physics is more like quantum organism than quantum mechanics. [...] There is a long history of belief in quantum mechanics, and people have faith in it. And they don't like having this faith challenged."
Na igen, ez kurva jo. (Foleg az elso mondat.) Egy ilyen konceptualis valtasra lenne szukseg. |
| | | | |
| | | | | | 466. Buká | 2011. augusztus 8. 15:57 |
| | | | | | | | David Bohm, abszolút! Meg a könyve, amit írt 'On Dialouge'. Van benne jó sok Krishnamurti idézet is. És olvasmányos, könnyű, átlátható, ajánlható. |
| | | | |
| | | | | | 465. mulder | 2011. augusztus 8. 14:05 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 464. mulder | 2011. augusztus 8. 11:29 |
| | | | | | | A Papaji tenyleg forma, sok elgondolkodtato dolgot mond, de valahogy azokkal az emberekkel kapcsolatban, akik az elmenyeikrol es a raeszmeleseikrol beszeltek, valahogy az a benyomasom tamadt, mintha valami lecket, bemagolando anyagot mondananak fel.
Eszembe jutott a DMT: The Spirit Molecule film. De ez csak egy pelda, de ott mondjuk, akik nyilatkoztak, tobbszor tettek fel kerdeseket, es tobb volt a spekulacio is. A kereses szellemehez pedig jobban illik a spekulacio es a kerdesfelteves.
Persze az is lehet, hogy inkabb arrol van szo, hogy a sajat elkepzeleseimet preselem a Papaji-filmben latott emberekbe.
Akit en nagyon tudok ajanlani az Krishnamurti. Nagyon szimpatikusak az elkepzelesei a szabad emberrol, akit nem kot semmilyen intezmeny, eszme es formalitas.
http://www.youtube.com/watch?v=7G-7-ZiiM-o
Gyakorlatilag mindegy melyik videojat linkelem be, mert ugyis mindig mond valami jot.
|
| | | | |
| | | | | | 463. ezékiel | 2011. augusztus 8. 08:50 |
| | | | | | | | szvsz mi vagyunk beleragadva az álönvaló taknyába... ők inkább rájöttek, hogy hogyan lehet véget vetni a szenvedésnek, és voltak szívesek elkezdeni tanítani a többieket. respekt nekik ezért :-P :-) |
| | | | |
| | | | | | 462. jackob | 2011. augusztus 7. 21:30 |
| | | | | | | | papaji ... jo arc de a kedvencem a mestere, ramana mahasri :D ő még durvábban beleragadt az önvalóba :d |
| | | | |
| | | | | | 461. ezékiel | 2011. augusztus 7. 08:30 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 460. mulder | 2011. augusztus 5. 12:44 |
| | | | | | | "And so what we need to do I found in my own investigations is to take a look at cultures that describe the world magically, that understand that perception shapes what you are, and you shape what you see. And that theyre not separate areas, theyre not separate domains, and you have to consider them as a whole.
My own explorations had led me to understand that in fact, in a world where anything you want is true, the only way to deal with this is by learning how to deal with your will. Dealing with will is what magic has, in all cultures, always been about. This is why the shaman doesnt go insane when the world just disappears theyre ready for it. Because they understand that where they are isnt bound up in their idea of the world."
Mark Pesce
Biztos sokatoknak ismerosen cseng, de gondoltam leirom. Most valahogy nagyon egyutt tudok allni ezzel, nagyon igaznak erzem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nézd, valójában a tudás része csak érdekesség. a lényeg, hogy te ember vagy, jobbkezedben a logika, balkezedben a szabad akarat. azt festesz magad köré, amit akarsz. én csak próbálok szép színeseket biztosítani. jó lenne, ha más is szeretne szép valóságot létrehozni.
a gondolat teremtő erejét ha tudod hogyan kell felhasználni, akkor a szeretet az ami ad, a te dolgod csupán, hogy ezért hálás legyél. a mai világban ez egyszerrű túl könnyű és egyszerre rendkívül nehéz. ezért írom soraim, hátha segíthet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Úgy gondolom, hogy a másik csak akkor értheti meg az üzenetet, ha te magad is érted és érzed, amit éppen mondasz - persze ehhez az is kell, hogy a másik ne legyen az értésben valami módon akadályoztatva.
Viszont ez az üzenet szükségszerűen más és más attól függően, hogy kinél csapódik le. Ez nem baj, mert mindenkinek más megfogalmazásra, más üzenetre van szüksége, de hitem szerint mind ugyanoda tartunk.
Választ azonban a kérdésemre nem kaptam tőled, de ha nem akarsz adni, tulajdonképpen az is OK. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :DD hát, a Napóleon helyett maradjunk Ezékielnél.
az konkrétan mindegy, hogy én mit akarok mondani, a lényeg az, hogy az emberekben jól tükröződjön vissza. megérzéseim nem más megérzései, azokat szavakkal nem adhatom át. Gibran úgy fogalmaz, hogy az a tudás, ami valakinek szárnyakat növesztett, nem növeszthet szárnyát másvalakinek. csak másképpen megértve, megérezve. ez a rendeltetés, önmagunk számára definiálva.
azért nem értheted (a csillagok nyelvét), mert nehéz hozzáférni a valós információkhoz. valójában egyébként az internet korában egyáltalán nem ütközik ez különösebb nehézségbe. csak tudod a szkepticizmus is egy izmus, ami szándékilag és megvalósulásában mindenre kiterjed, filozófiailag így lett megalkotva, egyébként is sokkal ősibb dolog, mint a földi ember.. és mivel szinte minden nacionális, majd globálisan intézményesített rendszer mindig hamisan interpretálja a valóságot, eme izmus, melynek logikánkban teret engedtünk; a valós, igazi infókat is blokkolja, nevetségessé, ellenségessé teszi. a középsőt inkább cinizmusnak, az utóbbit fasizmusnak hívják. de: ezek is csak szavak.
éppen erre mondtam, hogy nincs recept. információkat kapsz, amikről szabad akaratodból kifolyólag eldöntheted, hogy elhiszel e vagy sem. leellenőrizheted ezerszer a logikáddal, de ha e logika megakad az "árnyvilágban" tapasztaltaknál, és azokat valóságként könyveli el, akkor sosem értheted meg, mik azok a csillagjegyek.
hogy én hiteles forrás vagyok e, vagy sem.... ki-ki eldöntheti. sajnos arra nincs időm, sem energiám, hogy ezt a hitelességet bizonygassam, viszont, mint szándékaimat tolmácsoltam, szívesen beszélek arról a valóságról, amit én megpillanthattam, teszem mindezt azért, mert meggyőződésem, hogy a párbeszédek kiválóan fejlesztik az önismeretet, és edzik a verbális jellemet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm... a képletedből most esik le, hogy te lehetsz a Daath spirituális Napóleonja. Visszaverhetetlen erővel nyomulsz előre és hódítod meg a fórumokat és fórumozókat - komolyan veszed az ezohadjáratot... Das stimmt... csak a végén nehogy izolációban köss ki.
Amúgy én is eléggé rá vagyok gyógyulva a horoszkóp témára, és igen sokat agyaltam rajta már, de nem annyira jószántamból, inkább kényszeresen. Szkeptikus vagyok, mégis mindenkinek azonnal leveszem és bevésem a horoszkópját, hogy aztán aztán az összefüggéseken rágódjak. Épp ma gondolkoztam azon, hogy halálom percében képes leszek majd utána gondolni, mely jegyben haltam meg. lol. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Halálos kombó. :]
Na de számomra az nem volt tiszta hogy a kasztok és elemek között hogyan és miként vontad a párhuzamot, és mit akartál vele mondani? Önmagában az tiszta, és mellesleg általában még a kiskegyedbe is eljut mint lemorzsolódott infó, hogy a Víz jegyeknek az érzelmi terület az erőssége és legfőbb kötődése - csak azt nem értettem meg, hogy ez hova vezet. De érdekelne, ha kifejtenéd bővebben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jav: nem elfelejteni, hanem leszűrni és a helyére beilleszteni.
+info: én Leo havában születtem, ami a legforróbb tűzjegy, aszcendensem skorpió, ami azt jelenti, hogy mások milyennek látnak (ez a Halak kori horoszkóp... magyarul nem örökérvényű :-). ez egy elég nehéz kombináció, sokáig kellett tanulnom szabályozni az Oroszlán állandó becsvágyát és a Skorpió sértődékenységét... :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hozzászólásod csak abban erősített meg, hogy valóban nem szabad azt gondolnom, hogy az agymosás az csak valami játék, és hogy az emberek egyből eltudják felejteni a szándékosan, sokszor észrevétlenül beléjük Műtött hazugságokat, féligazságokat.
alapvetően felejtsd el azt, amit a csillagjegyekről valaha is tudtál. mindent szükséges újradefiniálni, leszűrni, a salakanyagot leválasztani. minden tény és igazság esetében ez fog történni, e tények és igazságok a meztelen valójukban fognak előttünkállni, és csak nekünk kell meghozni a döntést: elfogadjuk e, vagy elmenekülünk előle. és mivel az igazság is te vagy, eképp önmagad elől menekülnél, ami ugye nem túl megfontolt dolog. ami a dolog ismeretelméleti aspektusát illeti, ennyiben megállapodhatunk egyelőre.
"nekem logisztikai menedzsernek kellene lennem?" :DD
nincs recept, állandó törvény és változtathatatlan információ. te írod a receptet, a törvényt, és te változtatod az információt is. születésedet tekintve van év, hónap, nap, pontosidő/hely. ebből sokminden kiderül azzal kapcsolatban, hogy miért jöttél ide.
az eleve elrendelés dogmája ugye azért trükkös, mert valóban így van, csak ugye a féligazság abban leledzik, hogy nem más (isten, pápa) rendeli el a veled kapcsolatos dolgokat, hanem te magad. ilyetén, hogy melyik évben születtél, hol, stb.. ezt mind te választottad. pontosan azért, mert így a legkönnyebb beteljesíteni a küldetésed. mert bizony okkal születtél ide, és bármennyire lehet ezellen hadakozni, önpusztításba, öngyilkosságba menekülni, akkor is ráfogsz jönni az utolsó pillanatban a lényegre. lehet, hogy már késő lesz, de érteni fogod mit miért csináltál.
Vízjegyként, eképpen, a te választott hivatásod a Szeretet "legközvetlenebb közegének" tisztítása, amely mentes a földhöz kötöttségektől és nincs szüksége levegőhöz sem ahhoz, hogy igazán nagy lánggal égjen. valószínűleg kiválóan érzed a rezgéseket, látod az emberi játszmák és konfliktusok emócionális és érzelmi alapjait, és nagyon jó ismerője vagy az emberi hangulatállapotok mélységeinek. hiszen a lelked is mély lehet, akárcsak az óceánok.
amit a kasztokról írtam az a társadalomban betöltött szerep, nempedig az egyéni sorskiválasztás. eme elektronikus papirosra vetett dolgokat csak gondolatébresztő fogalmazványoknak szántam. kérlek téged és a többieket, ha e dolgokkal kapcsolatban szkeptikus vagy (ami valójában a legjobb, hiszen kérdéseid lesznek, és akinek kérdései vannak, az kutat) lényegretörően fogalmazd meg a kérdésed, és ha e lényeg pusztán csak egyfajta kötözködés, és vajon ki az okosabb-frázis, akkor ne fáraszd magad azzal, hogy bepötyögöd, mert úgysem fogok rá válaszolni.
ellenben úgy gondolom, hogy amit eszmélésem után írtam (A halálról), itt nagy érdeklődést keltett néhány emberben, és mostanra már megértettem néhány dolgot, amit szívesen megosztok mással is, bárkit is érdekel. gondolatilag már le tudom védeni e mintát a magam számára, de (még) nem érzem tisztemnek, hogy másnak is megvédjem, viszont szívesen segítek megismerni azt.
mert a példamutatás maga az árnyékból való kilépés. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ...vagy, ha arra gondolsz, hogy ezeknek kombinációja az emberi lélek, akkor sem igazán értem, mert magam sem a természettudományokhoz nem értek, sem logisztikus nem vagyok, harcosnak sem mondanám magam, és az is valószínű, hogy nem vagyok a krisztus-tudat tanítója, sem felemekedett mester. Gondolom, ha ezek közül bármelyik lennék, az feltűnt volna. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ne haragudj, de egyáltalán nem tiszta, hogy ez most mi, vagy mit akartál ezzel. Tehát ha teszem azt vízjegy vagyok, akkor nekem hídépítőnek, vagy logisztikai menedzsernek kellene lennem...? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az ötödik kaszt:
(a csillagok metafizikája)
A páriák történetileg, illetve specifikusan történelem-szemléletileg egy elkülönült kaszt, és e szemlélet egy kívülálló státuszt ragasztott rájuk, ennek ellenére a valóság az, hogy a páriák kasztja a legtisztább életenergiák képviselői, ők a "legszentebb" emberek, "szinte archetipikus" megközelítése a Földön létező minden létformának. A bukás, vagyis a valódi történelemben bekövetkezett eseményeknek köszönhetően az érinthetetlenek kasztja a tapasztalás egyik legsűrűbb szubsztanciáját észlelik, élik és fejlesztik. Legyenek ők remeték az erdőben, vagy sorozatgyilkosok a metropoliszokban, senki által el nem viselhető tapasztalati mintákról készítenek lenyomatokat.
Az említett történelem-szemléletnek köszönhetően a páriákat egy kívülálló kasztként tekintették, akiknek társadalom-igazgatásba beleszólásuk nincsen. Ez téves, hiszen számos buddhista történet szól a páriák tevékenykedéseiről, ők a palotakertben megszálló szerzetesek, akik beszélik az állatok nyelvét, és tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy életük küldetését ők választották; akik tanácsot adtak a királynak, akit papjai gyalázatosan át akartak verni, ki akartak használni.
Ezért szükséges néhány kiigazítás, mert Evola valamint Hamvas tévesen (erősen hierarchizáló szellemben) kasztosította az emberi energiaszinteket.
Sudra (föld)
A társadalomban ők a legnépesebb kaszt, ők a Föld Tradícióinak ismerői, pontos ismerői a növényeknek és állatoknak, ők alkotják a Föld Tudósait, minden természettudományok művelői. Ők építik házainkat, és ők vonnak fölé tetőt is.
Vaisja (víz)
A gazdaság és logisztika művelői, hidak tervezői. A Víz Mesterei kapcsolatokat létesítenek a Föld két pontja között. Ők megoldják, hogy házainkba eljussanak a földi javak.
Ksatriya (tűz)
A harcos kaszt. Ha a víz túl jeges, megolvasztják, ha a föld túl nedves, megszárítják. A törvények ismerői, a Szellem Akaratának közvetlen megvalósítói. Bírák ők, de a Kegyelem Mesterei, az ő dolguk a konfliktusok szeretettel ítélő megoldása.
Brahman (levegő)
A Szent Betűk Vetői. Ők a történelem valódi ismerői, a Krisztus-tudat tanítói. Minden Nap Ünneplői. Élet és Halál Tudósai. Ők azok akik jelenléte optimalizálja a tüzet, és mindig megóvja célzottját annak elemi felperzselésétől.
Avarna (éter)
Egy élesebb, de fals színű hasonlattal élve: ha más kasztbeli szentebb szeretne lenni, megpróbálja őket mímelni. Ők a Felemelkedett Mesterek.
Eme ötrétűség hat át minden emberi lelket, és a következő születésében, amely a beavatások révén nem szükséges, hogy fizikai halállal végződjön, a lélek önnön szabad akaratán múlik az, hogyha: tetszik: az istenekkel konspirálva melyik kasztba lépjen be.
A szavak metaforája a legfontosabb, de szerencsénkre a magyar nyelv az egyik legtökéletesebb kódrendszer, ami ezen dolgokról való diskurzus folytatását létrehozhatja.
Ami az ezotériát illeti, a mass-multi-oral-anal-media-entertainment-és-társai-bt. már megoldotta, hogy a tvrheteknek és a kiskegyedeknek köszönhetően óriási zűrzavar uralkodjon az emberek fejében, legalábbis ami archaikus korokban nyílvánvaló volt. Ami a csillagokat illeti, legyen kezdetnek annyi elég, hogy jelenlegi emanációban a csillagjegy karaktere meghatározó értékkel bírhat, ami a küldetések és születési ok-okozatiságokat illeti. Ami az elemeket illeti, igyekeztem úgy definiálni, hogy alá-fölérendeltségi párhuzamokat ne teremtsek. Mivel egyébként ilyen nincs is. A csillag öt pontból következik, és a csillagból öt pont következik. Ezen elemek egyensúlyából jön létre az ideális harmónia, amit már Platón sem láthatott tisztán. De az igazságra talán ismét fény derülhet. Ez a kabbalában a Tiferet, az igazság, a Nap.
Tűz jegyek: Kos, Oroszlán, Nyilas
Föld jegyek: Bika, Szűz, Bak
Levegő jegyek: Ikrek, Mérleg, Vízöntő
Víz jegyek: Rák, Skorpió, Halak
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mindenki saját maga hozza létre a saját valóságát.
évekkel ez előtt hallottam egy Timothy Leary felvételről. Emlékszem azzal aludtam el minden nap.
Én is e szerint éltem minden napomat és ha nem tetszett az amit valóságnak éltem meg sohasem másokat okoltam . hanem magamat. És ha nem voltam túl lusta változtattam valamin. A valóság folyamatosan más. szerintem egy megfoghatatlan dolog. olyan mint egy folyó ami folyamatosan változik és sodródik, egyszer tele van üledékkel máskor viszont kristálytiszta. De valószínűleg én azért észlelem így mert azzá teszem. Én vagyok a folyó ami egyszer üledékes egyszer kristálytiszta.
Én vagyok a valóság amiben élek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A valóság"
A valóság a szemed előtt van, te mégsem akarod látni.
A zen sem segíthet, az is csak a játékok egyike, amit játszhatsz.
Pedig a valóság (-lóság) itt van a szemed előtt. :-)
Mit akarsz elérni? |
| | | | |
| | | | | | 445. Buká | 2011. május 15. 16:27 |
| | | | | | | | Na jó, az túlzás, hogy a dátosok agresszívak. Visszaszívom. De azért vannak összecsörrenések. |
| | | | |
| | | | | | 444. Buká | 2011. május 15. 14:09 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 441. Buká | 2011. április 5. 21:34 |
| | | | | | | | Büntetőuniverzum... holy shit! nem semmi:D nem, nem olvasom végig. Nem és nem |
| | | | |
| | | | | | 440. Buká | 2011. április 5. 21:24 |
| | | | | | | Quantum barátom: én Zsuzskára reagáltam, de ez a habi kutyvasz is bejön. LOL
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az ÖSSZES UNIVERZUMOT:
1. Teremtési időszak
2. Az Eltérések Kora
3. Az Egyetértés Univerzuma
4. Az Otthon Univerzum
5. A Játékok Univerzuma
6. A Mozgás Univerzuma
7. A Szimbólumok Univerzuma
8. A Gondolat Univerzuma
9. A Viszály Univerzuma
10. A Mágia Univerzuma
11. Jelenlegi Univerzum
12. A Sár Univerzuma
?? =DD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azért L. Ron Hubbard nevének említésekor már elgondolkodik a legtöbb ember sztem... :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kétség kívül így van???
Mondd, te olvastad véééégig? =DDD |
| | | | |
| | | | | | 436. Buká | 2011. április 3. 11:45 |
| | | | | | | | Ez kétségkívül így van, de azért vannak dolgok, amik úgy betesznek, hogy nagyon nehéz kreatívan hozzáállni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Érdekesen hangzik. :)
Bár szerintem, ami meghatározza a napjaid minőségét, az a hozzáállásod. ;> |
| | | | |
| | | | | | 433. Buká | 2011. március 31. 22:01 |
| | | | | | | Valamivel lejjebb tárgyaltuk a hullámzást (a 'pozitív' és 'negatív' szakaszok váltakozását) és én akkor kitaláltam hogy írok egy ilyen kis naplócskát, amiben minden nap végén feljegyzem, hogy pozitívnak vagy negatívnak ítélem-e meg a napot. Szigorúan szubjektíve, természetesen. Ennél kicsit komplexebb a napló, több tényezőt is figyelek benne napi szinten, de az alapvető célom az volt vele, hogy lássam, milyen a 'jó és rossz' napok aránya, meg egyáltalán. Már vagy másfél hónapja írom.
Sok mindenre jó volt eddig, de a legfőbb eredmény az lett belőle, hogy mostanában már igencsak nehezemre esik eldönteni, hogy +t vagy -t írjak a nap végén. Egyszerűen nem tudom hova tenni, de a közömböstől minden egyes nap nagyon távol áll. Mégis többnyire pluszt teszek ki. Másik fejlemény, ez a napi megfigyelés valahogy minden napot kiemel, és emiatt mintha kicsit lelassult volna az idő. Arról nem is beszélve, hogy olyan dolgokra figyelek fel, amikre eddig nem.
Szerintem ez érdekes kis lelki gyakorlat, ajánlom másoknak is, akik hasonló cipelőben járnak. :] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (( hátigööön, a valóság olyasmi is, hogy másokat használunk a saját sorsunk, a saját vetítéseink beteljesítésére, mint ahogy nemjuteszembehogyki írta, hogy soha sem volt annyi baja emberrel, mint saját magával... szóval amilyen helyzeteket/embereket bevonzol, az mind a te akcióid eredménye, sok esetben a másik csak végrehajtója egy rég óhajtott cselekménynek, indukciónak... de azért kellemes és hasznos emésztési/gyakorlati időszakot neked is! )) |
| | | | |
| | | | | | 431. ezékiel | 2011. március 30. 09:14 |
| | | | | | | | kedves jopó, most pár dekádra és holdtöltére elvetted a kedvem a daathozástól, úgyhogy ezennel over and out for a long while. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (kezdem megérteni a newyorkban oly divatos "philosterbate" szó jelentését, miközben a valóságot szemlélem. ) |
| | | | |
| | | | | | 429. ezékiel | 2011. március 29. 14:39 |
| | | | | | | "a testi folyamataink miatt óhatatlanul sok közös élményünk van nap, mint nap."
ez jó gondolat. emiatt talán nem véletlen, hogy a testi folyamatra hatással lévő tevékenységek (születés, evés, alvás, szex, halál) az emberiség őstörténete óta a csoportot összekötni kívánó tradíciókban és rítusokban nyílvánul meg. számunkra nehéz elképzelni, hogy pl a zsidók hogyan láthatják a különböző ételekben saját történelmük megelevenedését, természetesen ez nem "sarkítható le" a testi folyamatokra, de megemlíthető e folyamatok szabályzására hivatott jóga és meditáció, a minden folklórban és ősibb vallásban megtalálható étkezési és szexuális szokások és szabályok rendszerezettsége.
ami a modern kort illeti, én rave-partykat látok, a testi folyamataikat tudatosan (vagy kevésbé tudatosan) szabályozó emberek csoportját, ahol e szabályozás következtében fokozódik az extázisélmény... az már másik kérdés, hogy ez az élmény az egyénnek, vagy közösségnek szól e |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talán érdekes még az a hasonlat, hogy van 2 ember meg egy fa. Nyilván fizikai képtelenség, hogy pont ugyanabból a látószögből nézzék a fát, de mondjuk mindkét embert a fa törzsén lévő göcsört ragadta meg. El tudják mondani, hogy mit látnak és azt veszik észre, hogy gyakorlatilag ugyanazt nézték, leszámítva a perspektíva különbséget. Ellenben, ha lenne egy harmadik ember is, ő lehet, hogy a levelekre figyelt fel és nem érti, hogy a többiek miért nem azt nézik. Aztán jöhet egy negyedik ember, aki ugyancsak a leveleket nézi, de ő mondjuk a színe miatt teszi ezt míg az előző a formája miatt. Az egyiket a formája emlékezteti egy ékszerre a másiknak a színről egy életkedves érzés jut eszébe. Aztán jön az ötödik ember, akit ugyancsak a fa színe ragadja meg, de neki mondjuk biológiai beállítottsága révén a klorofill jut eszébe róla, hogy a levél bizony attól lesz zöld.
Elég változatos lehet az élmény, de például az a mód, ahogy valamiről eszünkbe jut valami és ahogy az agyunk betolja a jelenbe az információt a memóriánkból az mondjuk szinte azonos minden egészséges embernél, mint ahogy a szerveink működése, a légzésünk és hasonló testi dolgok is nagyon hasonlóan működnek és bár a valóság megéléséről van itt elsősorban szó, a testünk is a valóság része és az, hogy mindketten emberek vagyunk már önmagában egy összekötő kapocs. Jobban összeköti a valóságunkat, mint mondjuk egy őzével, de az őz is lélegzik stb. szóval még vele is van egyfajta közös valóságunk.
Mint ahogy dobunk egy sárgát is szerintem közel azonos élményt jelent mindenkinek, ha átlagos körülmények között történik ez. Akinek baromira kellett már az nagyobb megkönnyebbülést fog átélni, mint akinek kevésbé kellett, de ha jön egy harmadik is, akinek ugyancsak baromira kellett akkor az is ott fog ohh meg ahhh-zni és bár elég banális egy élmény mégis azt erősíti bennem, hogy a testi folyamataink miatt óhatatlanul sok közös élményünk van nap, mint nap. |
| | | | |
| | | | | | 426. Zsuzsk4 | 2011. március 29. 07:37 |
| | | | | | | Épp ez az érdekes ebben, hogy mindenki mennyire durván másképp látja a világot, hogy a kommunikáció(nyelv, művészetek, egyéb kifejező eszköz) révén mégis meg tudjuk osztani egymással ezeket. :)
Talán pont azért vagyunk, hogy átéljük a világot, mindenki egy kicsit másképp, de értékelni csak a közös élmények távlatában érdemes szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én is Zsuzska elképzelését osztom. Alapvetően vannak egyéni különbségek, mind abban, ahogy az idegrendszerünk működik, mind abban, hogy milyen a vérmésékletünk. Abban is, hogy milyenek a szüleink, hogyan neveltek fel, van-e tesónk, vele milyen a viszonyunk, milyen haverjaink vannak, milyen környezetben élünk, küzdünk-e anyagi gondokkal vagy nem annyira, egészségesek vagyunk vagy testi problémáink vannak és még rengeteg dolog.
Ettől függetlenül van, amikor erős kollektív élményt élhetünk át, ilyen mondjuk a közös szerfogyasztás vagy közös táncolás. A zene ritmusa összehangolja az embereket, a szerek kémiai hatása összehangolja az idegrendszerünket. Két ellazult ember jobban átélheti egymást, mint egy zaklatott ember és egy ellazult. Aztán az is látható, hogy vannak ember típusok, néha olyan, mintha az ember is állat lenne és lennének fajok belőle. Vannak disznók, rókák, medvék, kutyafélék, macskafélék, hüllők, madarak, sőt nem ritka, hogy az ember tényleg hasonlít kinézetben egy állatra és ez nem negatív dolog. Aztán az is nagyon érdekes, ha két igencsak külön "fajba" tartozó ember rádöbben arra, hogy basszus ezt én is PONT ÍGY látom. A Daathon nem ritkák az ilyen élmények és szerintem is pont ettől jó, mert amellett, hogy láthatunk egy csomó különféle nézőpontot, időnként azt is láthatjuk, hogy számunkra vadidegen emberek nagyon hasonlóan állnak hozzá egy-egy témához, vagy épp egy élményük volt nagyon hasonló a sajátunkéhoz. Szerintem, aki átélt ilyen kollektív élményeket az utána már nem fogja többé azt gondolni, hogy annyira baromira mások lennénk. Van amikor baromira máshogy éljük meg ugyanazt a szituációt, de mondjuk hallucinogén hatása alatt nekem több olyan ismerősöm van, akikkel nagyon gyakran van telepatikus élményünk. Ez annyiban merül ki, hogy ugyanazt éltük meg, pl. csukott szemmel úgy, hogy semmit se beszéltünk és egymásra se néztünk. Aztán vannak olyan ismerőseim, akikkel meg soha nem volt ilyen telepatikus kollektív élményem, pedig ugyanúgy be voltunk hallucinogénezve. Ezeket a dolgokat nem tudnám ilyen bizonyossággal állítani, ha nem éltem volna át többször is, az emberek több fajta rétegével és így több értelmét is látom az egész emberi létezésnek, mintha azt gondolnám, mindenki annyira durván más belül, hogy azt elképzelni se tudjuk. |
| | | | |
| | | | | | 424. Zsuzsk4 | 2011. március 28. 08:35 |
| | | | | | | | Szerintem meg az a különböző, amit felfogunk a világból, mindenkinek másképp lyukas a szemüvege, amin keresztül kukucskál. De vannak pillanatok amikor elveszítjük ezt a szemüveget, amikor olyan általános érvényű élményeket élünk át, teljesen elszigetelve alakulnak ki teljesen egybeeső leírások, ez nem lehet véletlen, talán csak egy valóság van mindenkinek, minél kevésbbé vagyunk önmagunk(egyénekként, egóval) annál inkább észleljük ezt a természetes környezetet, amit már mindenki elfelejtett, annyira elidegenedtünk mindentől és mindenkitől, önmagunktól és a természettől. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A valóság mindenkinek más.
Azért mert mindenki teljesen más mint a másik.
ÉS mindenki saját maga írja a saját valóságát!
Persze ezekbe bele szólnak emberek de véleményem szerint ki kell zárnunk mindenkit a saját valóságunkból mert az teljesen a miénk. Ezt persze átvitt értelemben értem nem azt mondom, hogy ne találkozzunk emberekkel de a gondolatainkba az érzéseinkbe véleményem szerint csak egy bizonyos pontig szabad be engednünk az embereket. Mert soha nem tudnak a mi valóságunkkal azonosulni úgy ahogy mi, de persze ez fordítva is igaz.
És véleményem szerint csak Mi magunk tudunk érvényesülni a Mi magunk valóságában.
Szóval az a topik szerintem azért érdekes mert rengeteg valósággal találkozhatunk és ez jó!
|
| | | | |
| | | | | | 422. Romulus | 2011. március 22. 19:19 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 421. Buká | 2011. március 21. 15:59 |
| | | | | | | | Szerintem egy "drogos" (milyen komor és riasztó szó) ill. valaki, aki próbált egy vagy több féle szert, nagyobb valószínűséggel lesz képes odaadni magát az életnek és élvezni a létezést tisztán, mint olyasvalaki, aki soha semmit nem próbált. De ez csak az én véleményem, tapasztalatom. Grat, megauto. :) |
| | | | |
| | | | | | 420. megauto | 2011. március 21. 15:42 |
| | | | | | | | Nem találtam jobb témakört, gondoltam beírom ide, nekem most ez a valóság. Közel 8 év drogozás után 3,5 hónapja nem fogyasztottam semmit.Ennyi időt még sohasem hagytam ki, maximum 2-3 hetet.Ez idő alatt fogyasztottam: ex, speed, pikó, fű, kati. Amióta nem fogyasztottam semmit, úgy érzem kitisztult a fejem, normálisan érzékelem a valóságot.Azóta nem vagyok depressziós, jókedvem van.Tudok örülni dolgoknak.Azt nem mondom, hogy bánom hogy valaha is kipróbáltam pár drogot, mert sok jó élméyben volt részem velük, de jobb tisztának lenni, úgy gondolom. Bocs ha off, csak ezt muszály volt tudatnom Veletek. |
| | | | |
| | | | | | 419. ezékiel | 2011. február 28. 13:43 |
| | | | | | | | átjött, köszi! :-) csodálatos élmény lehetett |
| | | | |
| | | | | | 418. pwm | 2011. február 28. 13:28 |
| | | | | | | Nagyon ritkan irok ide, de egy friss elmenyt szeretnek megosztani azzal, akit esetleg erdekel:
Nemreg ket baratommal sikerult eljutnunk eszak Tanzaniaba egy 10 napos safarira (ami utazast jelent swahili nyelven). Az egyik este a Natron tohoz kozel szalltunk meg egy hangulatos kis kempingben, amit nem vesznek korul falak, nincs kerites sem, igy semmi sem valaszt el a termeszettol.
Napnyugta utan kisetaltunk a sotet vulkani hamuval boritott ritkas fuvu szavannara. Epp telihold volt, velunk szemben nyugatra a Gelai vulkan, jobbra pedig a monumentalis Ol Doinyo Lengai, ami Maasai nyelven az istenek hegyet jelenti. Varazslatos volt. Ekkor elszivtunk fejenkent 1 gramm naperlelte fuvet tisztan, es visszautaztunk az idoben, hogy megprobaltuk atelni milyen is lehetett evezredekkel ezelott itt fekudni a homokban, nezni a csillagokat, elmelkedni a letukrol, felni a vadallatoktol, gyengenek erezni magadat, egymasra szamitani, szavak nelkul megerteni a masikat. Hihetetlen, megismetelhetetlen elmeny volt, es bar nem lehet magat az elmenyt szavakkal leirni, megosztani, de legalabb a hangulatat megprobaltam erzekeltetni hatha atjon belole valami :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a kettős ritmus nálam is megvan. Régebben sokkal tovább tartottak a negatív időszakok, aztán valahogy sikerült megértenem egy részüket, ami miatt már tovább és könnyebben tudok pozitív maradni. Ez attól függ mennyire tud az ember saját magával bánni, mennyire ismeri fel mi van épp vele és van-e módszere rá, hogy jobban érezze magát.
A kérdés, hogy van-e ember akinek több jó napja van mint rossz az elég komoly azért. :D Persze, hogy van, ha nem lenne akkor egy szürke világban élnénk. Az, hogy mi jó mi rossz a saját felfogásunk kérdése. Egy szituációt máshogy is felfoghatunk, ha képesek vagyunk abban az adott állapotban valamennyire megbékélni és felülemelkedni. Természetesen van, amikor ez nem lehetséges, az életben történnek olyan dolgok, amiket csak elfogadni tudunk, választásunk nincs, mert már megtörtént.
Amúgy nálam még az is van, hogy én reggel felébredés után nagyon más vagyok, mint ha már felkeltem rendesen és felpörögtem. Minden jó dolog, amit a belendült állapotomban tudok tartani, elhatározok stb., azt reggel nagyon gyakran nem tudom betartani. Reggel szinte bármi az eszembe jut az nem tetszik és aludnék tovább, na és ez nagyon szar és már nagyon rég óta ilyen. Nem tudom, hogy lehetne reggel úgy felébredni, hogy minden fasza és jöhet a nap, bejövős lesz.
Talán csak el kéne hinnem, hogy jó is lehet egy felébredés és már menne is? Jó lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Belefolyva a témába nekem akkor is van egy egyfajta elmozdulásom pozitív lelki hangulatba, ha messzebbre-ismeretlen helyre utazom és kikerülök a megszokott környezetemből egy rövid időre. |
| | | | |
| | | | | | 415. Buká | 2011. február 10. 22:52 |
| | | | | | | Köszönöm a válaszod, weeed :) Igen, onnan tudom, hogy ugyanarról beszélünk, hogy amikor az egyikben vagy, a másikban levés felfoghatatlan. Kicsit olyan, mint egy álom, a felébredéssel a benne lévő logikai rendszer semmivé foszlik. Ami főleg hasznos volt a kommentedből számomra, hogy valószínűleg tanít valamit ez az állapot, főleg úgy, ha megfigyeled, hogy pontosan mitől kattan be a rossz vagy a jó fázis. Most egyébként azzal, hogy leírtam ide ezeket, meg reagáltál, máris úgy érzem, hogy kezdek kikászálódni a rosszból :)
vajon, ha eléggé figyelünk, tanulunk, akkor ezek a flow periódusok meghosszabbíthatóak? ez még nagyon érdekelne... |
| | | | |
| | | | | | 414. weeed | 2011. február 10. 20:14 |
| | | | | | | ez nálam is valahogy így müködik, hogy van ez a "nyugis, lebegös, mindennel megvagyok elégedve" idöszak és van a "kedvetlen, tehetetlen, nem tudom mi a franc van már velem stb." idöszak ez néha lájtosabb néha már elég depis tud nálam lenni...
érdekes mert amikor benne vagyok az egyikben akkor a másik olyan távolinak tünik hogy csak na :) az kezd valahogy átlendíteni a másik állapotba amikor megfordul a fejemben hogy "hogy a fenébe éreztem akkor olyan jól magam?" ez már jó mert rájövök, hogy valami (megint) nem stimmel. ami nem stimmel az meg az hogy elkezdek rágódni valami kitalált vagy valós problémán és ebben a tehetetlen állapotban elég kiszolgáltatottá válok. de valahogy mindig sikerül ebböl kimászni :)
egyenlöre az van hogy én megvagyok így mert a rossz idöszakokból lehet igazán megtanulni azt hogy hogy kerüljem el a rossz idöszakokat :D (szóval nem is igazán rossz, bár ott és akkor az... ) meg hogy mi az ami kiváltja meg egyáltalán hogy alakul ki ez a nyomott állapot. mindig van valami oka ha szarul érzi magát az ember. rá kell jönni mi a baj és meg kell oldani aztán kész :) ez nálam néha nehéz néha könnyü.
ami nekem segíteni szokott az az
- "önmegismerös" témájú meg hasonló jellegü könyv(ek) olvasása vagy daath :D
- testmozgás, akármilyen :) ez azért jó nálam mert kilendít a "nincs kedvem semmihez" állapotból...
- barátnöm. konkrétan az hogy van kit szeretnem és van ki szeressen
az hogy ez a 2 idöszak hogy váltakozik meg mennyi ideig tart hááát, az meg tölem függ. csak az a baj hogy ezt általában nem tudom ezért összevissza változik az egész egyenlöre...
nem vagyok a szavak mestere, de remélem azért találtál valami hasznos infót ebben a sokmindenben :) gondoltam írok valamit, meg érdekel engem is hogy ki hogy van ezzel, szóval ha bárkinek van valami hozzáfüznivalója vagy akármi akkor írjon itt :)
ui: most szerencsére lebegö állapot van :D
|
| | | | |
| | | | | | 413. Buká | 2011. február 10. 19:05 |
| | | | | | | Nem vagyok benne biztos, hogy tudtok választ, vagy tanácsot adni nekem, de azért megpróbálom leírni, hogy mi bánt, mert sok itt a bölcs ember! Egy jó ideje nem tudatmódosítok, nagyon ritkán egy kis fű, de úgy érzem, hogy a Valóság adja most nekem a legjobb tripet. Vannak napok, amikor szinte fizikailag könnyebbnek érzem magam, mintha lebegnék, spontánabb vagyok, és elönt az eufória, a pszichedelikus élményeim erejével mérhető. Ez általában valamilyen pszichológiai okra vezethető vissza, kihívás teljesítése, kreatív tevékenység, jótett, dicséret, felismerés, stb... Azonban ezzel együtt a legapróbb félreértés, beszólás, hiba vagy sima lendületvesztés kihoz a ritmusból. És akkor, amikor kiesek a praxisból, érzem, hogy az időm pocsékolom csak az önmarcanggal, de tehetetlennek érzem magam.
Elképzelhető, hogy ez másoknál is így működik, de kíváncsi vagyok, hogy ez így jó-e, mert rossz nincsen jó nélkül és fordítva, ez tiszta, csak épp nem tudom eldönteni, hogy nem felesleges-e a szenvedésem nagy része? Lehet-e "büntetlenül" hosszú időt eltölteni az emelkedett tudatállapotban, vagy ennek elkerülhetetlen tartozéka a visszazuhanás? Hogyan változtathatnám meg a nézőpontomat? Létezik olyan, akinek több jobb napja van, mint rossz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én úgy gondolom, hogy vannak gyakorlatok, amik fejlesztik, tisztítják az energia testünket. Mint ahogy tudom fejleszteni a relaxációs és koncentrációs készségemet is. Ezek alapján ezeket nem gyakorolni olyan, mintha hagynám a testemet szétpunnyadni az ülő-tanuló-dolgozó életmódban. Meg lehet csinálni csak épp nem leszünk annyira boldogok, legalábbis szerintem. Egy túlsúlyos ember is jobban jár, ha elmegy egy személyi edzőhöz, mintha pszichoterápiába járna, ahol megtanulja elfogadni magát olyannak amilyen.
Már egy ideje keresem azokat a dolgokat, amik passzolnak az LSD-n átélt energetikai élményeimhez és eddig az ősi tibeti Bön vllás tűnik legjobbnak. Feltöltöttem, ha valaki szeretne próbálkozni akkor ezt merem ajánlani:
http://data.hu/get/3367391/Healing_with_Form_Energy_and_Light_-_The_Five_Elements_in_Tibetan_Shamanism_Tantra_and_Dzogchen.pdf
Örülnék a visszajelzésnek olyanoktól, akik elolvasták, még jobb esetben ki is próbálták ezeket. Szerintem az elv nagyon jó és logikus, megfoghatóvá teszi a nem fizikai dolgokat a szimbolika és képzelet által. Talán Tibet legősibb spirituális vallása már kevésbé tekinthető new agesnek, noha biztos rengeteg átfedés van, nem véletlenül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kedves egybegyűltek!
először is, ha ti nem fogyasztottatok volna sohasem LSD-t, vagy más érzékelést radikálisan megváltoztató dolgot, feltételezhetőleg nem azok az emberek lennétek, akik megfogalmazzák az itt leírtakat, akikben felmerül a kétely, hogy hiába bármi "transzcendencia", a nyugati valóságban az ember mindenképpen ontológiai ellentmondásba kerül.
ezt a véleményt maximálisan osztom. ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mi lett a tanultakkal? az "istenek"(természetfölötti) által elmondottakkal? az ember az ilyen tudást csak szándékosan képes magától elvitatni, és az is elképzelhető, hogy ezt a nyugati világ hatására teszi, azért, mert ez a világ nem engedi meg a bizonyosságot és az állandóságot... hitet akar és változást.
a hit és bizonyosság közötti különbség körülbelül a filozófia és metafizika közötti különbséggel példázható legegyszerűbben. a hithez szükségesek a külsőséges dolgok, a bizonyosság mindig belülről fakad. és a mi bizonyosságunk bizony mérgezett egy dolog, hiszen a világ "Celebration Time, Come on!" című szám lejátszása közben rohan a sötét szakadékba. bele.
aztán, hogy miként kapcsolódik valakinél össze a kényelem tudat és a transzcendenciával, azt már kevésbé értem. a transzcendencia csak abban az esetben kényelmes, amennyiben a szeretetre találás/tudásra ébredés nyugalmát és bölcsességét azonosítani lehet a kényelemmel. szerintem nem érdemes ezt tenni, hiszen, ha valaki a szerek által alkalmassá lép elő a tudás befogadására, abban az esetben (szerintem) mindenképpen fel tudja mérni a szerhasználat kockázatait, és azt, hogy mikor és mire kell használni őket.
néha, borúsabb napjaimon, amikor hű társammal, a melankóliával fejtegetem életem útjait, bennem is megfogalmazódik saját megváltásom nevetségessége (itt már hangsúlyos a kényelem érve). hiszen közösség nélkül az ember félkarú nemzet, és hiába bármi isteni tudás, hogyha az ember ezt a bizonyosságot a világba tekintve nem találja sehol.
vigasztaljon benneteket a tudat, hogy időtlenül tekintetek a világra, és ezt a képességet csak erőszakkal vehetik el tőletek/vehetitek el magatoktól. minden pátosz nélkül: ez a ti utatok, hogy keressétek és kis szerencsével megtaláljátok azokat a lehetőségeket, amelyek mentén a tiszta tudást/szeretetet lehet az emberekben injektálni. |
| | | | |
| | | | | | 410. cellux | 2011. január 4. 20:49 |
| | | | | | | deeptrip, te hozzám képest optimista vagy.
én már csak nevetek saját, átnevelésemre irányuló próbálkozásaimon. ezek a new age-es fílingű gyakorlatok, amiket írsz, számomra bukott dolognak tűnnek; nekem önmagam átkonfiguráláshoz olyan szintekre kéne leásnom, amelyek nagy valószínűséggel meghaladják a jelenlegi életem kereteit (elmúlt inkarnációk karmikus behatásai, vagy transzperszonális meghatározottságok, ki tudja). ennél fogva a megoldást már régóta nem abban látom, hogy átneveljem magam, hanem abban, hogy elfogadjam magam olyannak, amilyen vagyok (belenyugodjak a megváltoztathatatlanba).
ami a helyzet jobbra fordulását illeti, nekem van egy sztorim, amiben a világfejlődést megélem, és ebben vannak ilyen meseszerű elemek, hogy egyszer majd fölfejlődik a világ annyira, hogy megengedhetem magamnak a spirituális megnyílást, mindenféle szerek nélkül, mert az eljövendő kultúra, amiben élni fogunk, ezt támogatni fogja. addig is mindent megteszek azért, hogy ez a kultúra megvalósulhasson, most például fordítom magyarra a Stanislav Grof LSD pszichoterápiás kézikönyvét, hogy ha valaki el akarja majd valakinek magyarázni, hogy ez az egész pszichedélia mire is jó, akkor legyen mire hivatkozni.
el szeretnék jutni odáig, hogy kis hazánkban legyen pszichedelikus pszichoterapeuta-képzés, és az első kísérletekre jelentkezni szeretnék betegnek, hogy a segítségemmel életbe segített terápiás eljárás révén végre meggyógyulhassak.
az összes világmegváltó elképzelés közül eddig ez tűnt a legreálisabbnak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Mi is ez a beépítés? Elképzelni egy pozitív tartalmat és utána átérezni belül, mintha bennem lenne. Nem csak azt mondom magamban, hogy jó ember vagyok, hanem elképzelem az emberi jóságot és utána átérzem, mert ha átérzem akkor belülre került. De miért is olyan furcsa leülni naponta mondjuk 20 percre és mondjuk jó dolgokra gondolni, jó tulajdonságokat elképzelni és aztán ezeket átérezni magunkban? Miért olyan szokatlan és már-már ezoterikus ez a jelenség?
Nem tudom, de elegem van abból, hogy ha valami jó dolgot csinálok akkor ott van bennem a félelem és a kétely, hogy ennek rossz vége lesz és csak ámítom magam. Bezzeg a sok negatív torzult meglátásom, na azoknál sosincs kétely, sosincs félelem és az átérzés is garantált. Na ezen kell változtatni, ez mind bennünk van és egyedül csak a hitünk az, ami meggátolhat ebben, szóval érdemes egy alapos "mik az alap hiteim" vizsgálattal kezdeni. Úgy éreztem, hogy hallucinogén hatása alatt a hitrendszer jelentősen fellazul és így az alap dogmákból kilépve lehetőségünk van más hitrendszerekben mozogni egy időre. Ez hihetetlen volt elsőre, de egy idő után már elkezdtem hinni merni benne. Azért is volt hihetetlen, mert az archaikus-mitológikus-misztikus vonulat mellett azért rendesen meseszerű is volt az egész, amit ugye a gyerekekhez kötünk és hát a mesékben csak a gyerekek hisznek, a felnőttek nem. Ezért is sokkal rigidebb egy felnőtt hitrendszere, pedig a gyermeki rugalmasság nagy kincs főleg a felnőtt lét tudatosságával kombinálva. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cellux ezen már én is gondolkodtam, hogy az ember hozzákapcsolja ezeket az állapotokat a szerekhez és akkor ha nincs szer nincs is ilyen állapot. Azt hiszem ez automatikusan megtörténik, hisz egy nagyon erős élmény egy ritka indító ingerrel óhatatlanul összekapcsolódik. Ettől függetlenül én úgy érzem, hogy a saját hitünk az, ami lekorlátozza a tudatunkat és a tapasztalásunkat, szóval ez tényleg olyan dolog, hogy mondja minden tanítás, hogy az Isten benned van, de szerintem csak kevés ember hiszi ezt el. Inkább arra gondol az ember, hogy jó-jó persze, bennem van meg minden másban is, elbagatelizálja. Amúgy is akinek nincs rendben az önértékelése az soha az életben nem fogja azt gondolni, hogy bármi isteni is lenne benne. Az ember nem azt érzi természetesnek, hogy ő benne is van isteni és, hogy ezzel a résszel kapcsolatba kerülhet. Ez amúgy is túl jó lenne és mi az, hogy bennem van valami isteni? Na nemár, múltkor kidobtam egy cigicsikket az autóból, én bennem biztos nincs semmi isteni, akkor nem csinálnék ilyet. Megpróbálja az ember ráhúzni az egóját az istenire, a másik véglet, hogy tényleg azt hiszi ő Isten és ettől vagy hatalmas pofája lesz vagy valami elvetemült fanatikus. Pedig minden a kapcsolatról szól, hogy át tudjuk-e érezni a kapcsolatot. És ameddig az ember úgy gondolja nincs benne semmi isteni és a világban körülötte nincs semmi transzcendens/spirituális/isteni addig tényleg csak a szürke hétköznap jön elő.
De milyen elvetemült ötlet a hitünkkel játszani? Csak úgy formázni? Csak úgy kijelenteni, hogy figyelj én, én eddig azt hittem, hogy semmi isteni nincs bennem, de mostantól elhiszem, hogy van. Lehet ilyet? Nem túl merész? Nem lesz baj belőle, hogy az ember csak úgy elhiszi ezeket a dolgokat?
Elhiszem, hogy rossz ember vagyok. Elhiszem, hogy nem vagyok szerethető. Elhiszem, hogy mások terhére vagyok. Elhiszem, hogy az életem üres és a világ kegyetlen. Elhiszem? Ó persze, ez megy magától semmi gond, tök reális nem? Nem lesz baj abból, hogy ezekben hiszek? Dehogynem, mégis a negatív dolgokkal való foglalatoskodás "felnőttesebb" és "reálisabb", legalábbis valamiért az én környezetemben ezt tapasztaltam.
Te ne higgyed azt, hogy a világ minden rezdülésében ott van a kozmikus, isteni természet, mert csúnyán pofára fogsz esni majd, amikor kirabolnak az utcán!
Ilyen és hasonló ezer dolog gúsba köti az ember tudatát és képességeit, egyszerűen kishitűségre lettünk nevelve, ugyanakkor minden józanul gondolkodó ember fél attól, hogy átesik a ló túloldalára és fanatikus hívő lesz, ami ugye megint csak nem hiányzik.
Első lépés leépíteni azt a hitet, hogy az ember nem építhet fel magában valami pozitívat tartósan. Leépíteni azt a hitet, hogy a negatív dolgok fajsúlyosabbak és felülírják a pozitív dolgokat. Leépíteni azt a hitet, hogy a negatív dolgok automatikusak, míg a pozitívakat nekünk kell létrehozni. Felismerni és elhinni azt, hogy a negatívat is mi építjük be magunkba aktív munkával, csak annyira megszokott ez, hogy automatikusnak tűnik, pedig biztos vagyok benne, hogy élnek olyan emberek a földön, akik gyerekkoruktól kezdve pozitív dolgokat építenek magukba, mert nekik ez a természetes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ezékiel nem azon volt a hangsúly, hogy primér-e a kémiai hatás, hanem hogy egyáltalán ott van és ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Valószínűleg egy tisztán megtapasztalt transzcendens/spirituális élménnyel összehasonlítva ki lehetne vonni belőle ezt a kémiai részt, de ez csak tipp. A hallucinogének mindenesetre igen komoly lendületet adnak a tudatnak, sajnos ez a lendület alapesetben nem szokott csak úgy létrejönni, ehhez kellenek a spirituális gyakorlatok. Más az amikor koffeinnel próbálsz ébren maradni, vagy tök tisztán egy idő után átlendülsz a holtponton és felpörögsz magadtól. Valahogy úgy képzelem el, hogy a tisztán elért tudatállapotok tartósabbak és kezelhetőbbek, mint a szerek által indukáltak. Ez mondjuk nem is csoda, ha azt nézzük, hogy a szer által indukált nagyon hamar létrejön, elég 1-1,5 óra és már igencsak ott van az ember, míg gyakorlatokkal valószínűleg ezt több idő elérni. Pl. a holotróp légzést is valami 1 óráig szokták végezni az igen súlyos hatásért, de aki bevesz mondjuk LSD-t az semmit se csinál, csak várja hogy leteljen a felfutási idő.
Ezzel csak tényleg az a baj, hogy könnyű elkényelmesedni. Ha valaki megszokja, hogy bevesz egy adott hallucinogént és nem sokra rá kapja az ívet nagy intenzitással annak a hasonló tudatállapotokat megcélzó gyakorlatok kiábrándítóak lehetnek. Mivel ezek kis intenzitással kezdődnek és idővel felépül az intenzitásuk, a szereknél meg már hamar nagy intenzitással kezdődik a móka aztán ez csökken le fokozatosan.
Ezt leszámítva viszont jók ezek a szerek, mert felkeltik az egyén érdeklődését a transzcendens tartalmak iránt és akár gyakorlásra is motiválhatják. Talán jobban is tudja végezni az ember a gyakorlást, ha már tudja, hogy ilyen van, ez létezik. Hozzáállás kérdése. |
| | | | |
| | | | | | 406. cellux | 2011. január 4. 11:43 |
| | | | | | | deeptrip: jah, ez a legnagyobb szívatás, meglátni, hogy lehetséges, és utána szétígyelni magadat azzal, hogy hiába igyekszel, a hétköznapi tudatállapotban sehogy se tudsz tartósan közelebb kerülni hozzá. néha úgy gondolom, hogy ez a pszichedelikus szerek legnagyobb csapdája, beimprintelik az agyamba a tudomást, aztán egész életemre borítékolva van a szenvedés, futok önmagam után, mint a patkány abban a járóhengerben (vagy mi is az).
mert még ha úgy volna, hogy az ember egy idő után elfárad és feladja... és akkor megszólalnak a trombiták :) de nem bazmeg, ezt nem lehet feladni. mindig ott van az a gondolat, hogy "aha, biztos nem voltam elég kitartó". aztán már hiába jön adyashanti, meg a többi bölcs, már sehogy se húznak ki a jó kis kényszerneurózisból, ami időközben az életformámmá vált.
a másik faszaság, amikor az ember ráhúzza a valóságra ezt a kétpólusú modellt, hogy van ez itt (a szürke), és van az ott (a transzcendens), és az utóbbit a pszichedelikumok bevételétől teszi függővé. annak érdekében, hogy a transzcendens ne váljék túl félelmetessé (úristen mit kezdenék én ezzel az egésszel a hétköznapi állapotban, megőrülnék biztos), az agyunkban kinevezzük az LSD-t, mint a transzcendens élmények egyedüli mediátorát, és ezzel kb. garantáljuk, hogy a hétköznapi életben sohasem fogunk megvilágosodni. ha beveszem, eldobhatom az egómat, mert a trip visz, ha nem veszem be, nem dobhatom el az egómat, mert nincs, ami megtartson. ezzel a rendszerrel pont, hogy szétfeszítjük a dualitást, ahelyett, hogy az ittet és az ottat engednénk újra egységbe olvadni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | uram ég!:-) mennyi jó gondolat! igyekszem majd érdemben hozzászólni.
én Eliade-val értek egyet a transzcendencia meghatározása kapcsán; a profán lét számára meghal az illető, és egy más, szent vagy (mivel a szent szó a mai körülményeknek megfelelően nem igazán találó) jelentőségteljesebb "légtérben" születik újjá. csak azért írtam ezt, mert ez a direkt kémiai hatás csak abban az esetben lehet primer, ha tényleg a mindfuck-random visualisation tengely mentén áramlik végig az egyénben az érzelmek-értelmek görgetege
egyébként valójában a transzcendencia(ha tényleg arról van szó) minden esetben a jelenlegi tudás (legyen az bármilyen jellegű) meghaladását teszi lehetővé. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "egy csomó olyan hatás/élmény lehet, amelyet mi a transzcendenciához társítunk, holott az valójában az LSD direkt kémiai hatása"
Ez nekem is eszembe jutott pár napja a halál-közeli élmények kapcsán. Talán ez az a téma ami a leghamarabb vezet el ide.
Szóval az ágyon feküdtem valamelyik délután, és valahogy képbe került a halál. Rögtön beugrott a nemrég valahova ide linkelt Benedekféle dokumentumfilm, ezen belül az első alany által megfogalmazott "átfordulás" "átesés".. Párhuzamosan pedig egy korábbi LSD -s élményem vonatkozó szakasza, és akkor teljesen érthetőnek és megfoghatónak tűnt a különbség, hogy ilyenkor mi az LSD. Mindez ilyen benyomásszerűen pörgött végig látszólag tőlem tök függetlenül, mintha trip ben lennék vagy flessback ben vagy nemtudom. Közben meg nem volt acidos abszolút. Ekkor már csukott szemmel feküdtem, és ennek az egész cuccnak a végpontja vagy középpontja mintha betriggerelt volna egy folyamatot, amiben az egész elkezdett megtörténni. Valami fura vizuál is volt (jellegét tekintve egyszerűbb és másabb mint papírtól vagy fűtől). Abszolút nem volt félelmetes kellemetlen vagy megterhelő. De az utolsó szakaszban, beugrott hogy nem toltam semmit mi ez (ennyi már elég is volt a kizökkenéshez/beparázáshoz) megfulladok a gyógyszertől szétesek örökre stb. És akkor hirtelen felugrottam egyfajta önegybentartó reflexként, és az egész elillant mintha misem történt volna.. Utána még kis ideig fura volt.
Néhányszor volt már hasonló, de ez most keményebb volt. Ráadásul a forgatókönyv váza nagyon hasonlít arra a bizonyos élményre LSD -n. Meg tényleg úgy tűnik (és ez még logikus is) hogy ez az utolsó előtti pillanat vagy a pillanat még utolsó "számlálható" darabja mindenben felüti a fejét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát igen ez még nem fordult meg a fejemben, hogy a sav is odatesz azért, még akkor is ha transzcendens az élmény és túlmutat azon, hogy jól be vagyok drogozva meg jól mindfuck randomshit haluzik az agyam tőle. Amúgy nekem inkább az a megterhelő, hogy nyugton legyek. Amikor teljesen fel tudok olvadni akkor ez nem probléma, de amúgy tényleg az van, hogy visszakapcsolgat az egóm és az meg mindenáron akar valamit csinálni. Akkor is ha jó dolog történik, akkor is ha rossz. Kicsit olyan érzés mint amikor van 2 szék, leülsz az egyikre és akkor úgy érzed a másik jobb lesz, ráülsz a másikra és úgy érzed mégiscsak az első az igazi, aztán ráülsz arra és mégis a másik...a végtelenségig.
Muszáj lesz ráfeküdni a rendszeres gyakorlásra, mert így minden olyan mézes madzag szerű. Egyre többször láttam, tapasztaltam hogy ez a transzcendens valóság létezik, több év kellett míg el tudtam hinni, hogy ez működik, de talán a legnagyobb kételyt mindig az szülte, amikor józanul a szokásos üzemmódban nagyon messze az oldott trippes állapottól próbálkozik az ember és persze az LSD-s intenzív élményekhez képest messze alulmúlja az egészet, sőt a szokásos hétköznapi dogmák a szürke realitás vasrácsaiként tornyosulnak elém, egy táblán kiakasztva, hogy "a realitás fáj" meg "az élet nehéz" és hasonló finomságok. Ezek LSD végén is egy idő után visszakapcsolnak, az ember nem érezheti csak úgy jól magát sokáig, az nem reális. Legalábbis engem így neveltek és a körülöttem élők is így élnek, de szerencsére már kevésbé hiszem ezt el kötelező igazságként, bár tény hogy ez a fajta félelem és problémafókuszú életmód nagyon erős "lehozó" jelleggel bír. Csak az a baj, hogy pont a konstruktív és jó dolgaimról hoz le és nem ad helyette semmit csak azt, hogy húzd össze magad mert baj lesz és hajtsál keményen mert kemény munka nélkül semmit nem lehet elérni az életben. Mondjuk ennek egy része szerintem igaz, de mondjuk ahhoz nem kéne keményen megdolgozni, hogy jól érezzem magam. Ahhoz miért nem kell keményen megdolgozni, hogy rosszul érezzem magam? Az miért megy olyan simán, miért tapad úgy az emberre a sok negatív szar és miért siklik át a pozitív felett? Persze az ilyen elszállt agykontrollosan legyünk mindig pozitív emberektől is falnak megyek, szóval megvan a másik véglet is, azt hiszem megint csak jobb lesz középen maradni. |
| | | | |
| | | | | | 402. cellux | 2011. január 3. 20:32 |
| | | | | | | "Az áhitat és odaadás az szerintem nem egós dolgok, inkább egó feladósak."
én is így érzem, bár az önámítás lehetőségét itt sem lehet figyelmen kívül hagyni (de ez esetben úgyse fog kinyílni a kapu, mert azt az őrt, aki ott áll, nem lehet így átverni)
a trip alatti nem jelen-levéssel kapcsolatos problémát egy olyan animációval is lehetne szemléltetni, ahol az idővonalon halad előre egy pont (mindig a mostban), és időről-időre "szellemképes" lesz: szétválik két pontra, az egyik a followed, a másik a follower. ez olyankor történik, amikor az agy elemző része bekapcsol és nekiáll analizálni azt, ami éppen történik (illetve "épp az előbb" történt). az elemző részt jelképező pont eszerint - ha éppen van - mindig a másik (a jelen pillanat valósága) mögött vágtat az időegyenesen, hol kevésbé, hol inkább lemaradva, aszerint, hogy mennyire merült el a valóság inputja nyomán felmerülő asszociációkban.
(kár, hogy a példa sántít, hiszen az asszociációkban való elmerülés is a jelenben történik. olyan, hogy múlt, igazából nincs is. de akkor hogy lehetne megfogni a két állapot közötti különbséget? valami defókuszáltság-féléről lehet szó. pedig tényleg olyan érzés, mintha a múltból kapkodnék a jelen után.)
a jelenben levést szerintem azért érzed fárasztónak, mert ha jelen vagy, akkor bemélyül a trip és olyankor megint elkezdődik a zúzda. tehát nem a jelenlét a fárasztó, hanem az LSD hatása (ahogy marja az agyadat a sav:) ha szer nélkül sikerülne bepottyanni az örök jelenbe, az valószínűleg nem lenne ilyen fárasztó.
amúgy ez is érdekes, hogy mivel sokunk a transzcendens állapotokat leginkább pszichedelikumok révén tapasztalta meg, egy csomó olyan hatás/élmény lehet, amelyet mi a transzcendenciához társítunk, holott az valójában az LSD direkt kémiai hatása. számunkra emiatt elképzelhetetlen a "tiszta" transzcendens élmény, mert mindig ott volt mögötte vagy belevegyítve a trip saját "íze" is.
hasonló a helyzet az egóval is: feltételezem, hogy a hagyományos, fokozatos úton elérhető "tiszta" transzcendens élményeknél az egó már nincs jelen, míg a pszichedelikumokkal elért állapotoknál gyakori, hogy az egó ki-be kapcsolgat, és ez némi konfúziót eredményez: egyik pillanatban egységben vagyunk, a másikban már elemezzük az előbb megélt egységet. emiatt talán nagyobb a veszély is, mert előfordulhat, hogy az egységben megélt tiszta energiák az egó visszakapcsolásakor megalomán elképzelésekbe folynak bele, ami aztán mindenféle messianisztikus eltévelyedésnek is az okozójává válhat.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az áhitat és odaadás az szerintem nem egós dolgok, inkább egó feladósak. A büszkeség tipikusan egós dolog, a másik problémám, amikor beindul a "rögzítő gép", aki mindent le akar jegyzetelni, hogy meglegyen, birtokolhassam és később felhasználhassam. Ez persze már elég ahhoz, hogy ne legyek jelen.
Zenét hallgatni is lehet úgy, hogy minden új hangot felfogsz amikor az megjelenik, egy milkdrop vizualizációt is lehet úgy nézni, hogy bármi ami megjelenik rajta hagyod és befogadod. De lehet úgy is hallgatni zenét, hogy 1-1 hangot kiragadsz vagy, hogy nem élőben hallod mert az agyad egy-egy jó részt próbál még megtartani, visszajátszani pedig az már nincs. Vizualizációnál is lehet egy valamit kiragadni és azt nézni, illetve ha elmúlt akkor még fejben megőrizni. Nekem papíron mindig az van, hogy akkor látom igazán, hogy az a dolog ott előttem élőben változik és folyton változik és ez nekem valamiért furcsa, szokatlan sőt fárasztó is. Jelen lenni nekem sokkal fárasztóbb, mint a memóriámban turkálni, az valahogy kevésbé megterhelő. Ezek alapján nem is csoda, hogy ha elmúlik az LSD hatása akkor már nem is vagyok annyira jelen, hisz engem ez megterhel, az agyam nincs hozzászokva ehhez a folyton változós ütemhez, főleg azért sem mert sokszor én akarom megváltoztatni a dolgokat, leginkább fejben és persze ez igen nagy illúzió. Inkább csak arról szól, hogy nem tudom elfogadni azt ami jött úgy ahogy van és fejben próbálok csiszolni rajta, mintha ez lehetséges lenne. Nagy önámítás, de legalább hallucinogénen látom, hogy van más működési mód is, igaz mint már írtam ez számomra egyelőre még megterhelő és így óhatatlanul taszít valamennyire. Olyan érzés mintha azt mondanák, hogy na most legyél jelen, most akkor innentől nonstop meló van és nincs lazsálás, noha tudom, hogy inkább hagyni kell a dolgokat, mintsem csinálni. Viszont nekem a hagyás is melós, az hogy folyton csinálok ezt-azt sokkal megszokottabb és reálisabb, mint az, hogy csak úgy vagyok és felfogom, ami körülöttem és bennem van. Gondolom ezt az akadályt is a gyakorlással lehet leküzdeni, talán ilyen szempontból nincs kiskapu, kerülőút. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amit írtam tiszta fejjel írtam, még nem próbáltam pszichedelikumokat, de szeretnék. Alapjáraton nyílik meg a tudatom a végtelenbe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért az áhítattal is csak csínján :)
Véleményem szerint a jelen pillanat valóságának megismeréséhez az egyik legjobb üzemanyag a humor, a nevetés, a jókedv, a tánc és társai.
Ha jól emlékszem Jeruzsálemben van egy templom ami a feltételezések szerint Jézus születési helyén épült. Karácsonykor két keresztény szekta ott szokott ünnepelni, úgy, hogy egy demarkációs vonallal ketté van osztva a templom, és mind a 2 csapatnak jut pár perc a csendes áhítatra. Ebből aztán később mindig hihetetlen pogózások alakulnak ki, és az est tömegverekedésbe fullad, de én betegre röhögtem magam rajta. Talán jobban járnának, ha inkább vicceket mesélnének egymásnak.
"Csak nem hiszed azt, hogy a csillagok este odafent csak úgy hangulatból világítanak? Hát nem, nem hangulatból, vagy véletlenül világítanak hanem viccből."
|
| | | | |
| | | | | | 398. cellux | 2011. január 3. 10:19 |
| | | | | | | "Meg azt, amikor az egóm valahogy elbassza a dolgok áramlását, pl. azzal, hogy büszke leszek magamra, milyen ügyes vagyok"
:)
nekem ez a másik irányba is működött: az áhítat és az odaadás mély átérzése nyitott meg egy nagyon mélyre vezető kaput. ezután vált világossá, miért mondta Jézus, hogy aki nem válik olyanná, mint a kisgyermekek, az nem megy be a mennyek országába.
azóta rosszul érzem magam, amikor azt látom, hogy valaki gúnyt űz a vallásból vagy a spirituális érzésekből, mert az a benyomásom támad, hogy ezzel lerontja mások lelkében a transzcendenssel való kapcsolat lehetőségét.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | neutron jó a videó, eddig nem tudtam elképzelni, hogy ennyi dimenzió egymásra épülhet, de ezek után sima ügy. : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cellux köszi, gyakorlatilag leírtad, ahogy tapasztaltam. Nekem csukott szemmel jön elő főleg, akkor olyan mintha egy kamera lennék, először úgy szokott indulni, hogy felfele elképzelődik egy végtelen vonal, amin kellő hagyással fel tud lépni a perspektívám. Onnantól, mintha térben és időben előrefele utaznék, hol egyenesen egy kör/négyzet alakú csatornában, hol lefele felfele, elcsavarodva, mintha egy bolygó mellett mennék el és a gravitációja eltérít. A háttér ilyen spacesen fekete, nem aza lekapcsolom a lámpát sötét, hanem olyan tér-sötét. Ha ilyenkor hirtelen kinyitom a szemem általában durva halukat látok és kb. mintha álomból ébresztettek volna. Bárcsak ilyeneket álmodnék!
Na és ebben a térben felbukkannak dolgok, képek, jelenetek, ismerősök arcai és a rájuk adott érzelmi reakcióm, amik átalakulnak vagy összekötnek valami mással, mindezt olyan ütemben, mint amikor valaki fürgén, de még nem futva lépkedne, egy ide-egy oda, jobb-bal-jobb-bal. Sokszor ilyen végtelen hosszú fonalak egymásra tekeredését, vagy épp kibogozását látom, illetve tudom irányítani a figyelmemet a testem különböző részeire. LSD-n olyan dolgokat tudok megcsinálni, mintha 10 éve jógáznék vagy meditálnék (legalábbis így képzelem el, mert sajnos egyiket se művelem ahogy kéne). Már-már többször olyan érzésem volt, hogy ez egy komoly tudat és valóság dopping. Minden trippemen jelen vannak ezek a időben térben előre utazós, fejem fölött felfele térben elképzelős, fények ahogy suhannak csövekben, csakráimat tudom hangsúlyozni és átérezni, szóval energetikai vagy bolygós-gravitációs-keringős élmények. Egyre inkább kezdem azt hinni, hogy energiaként is fel kell fognunk a valóságot és mindent, ami megjelenik benne. Mert fel lehet fogni, legalábbis nálam az bélyeg ezt mutatja ahányszor csak fogyasztom. Meg azt, amikor az egóm valahogy elbassza a dolgok áramlását, pl. azzal, hogy büszke leszek magamra, milyen ügyes vagyok és ez elég ahhoz, hogy bekerüljek ebbe a rögzült perspektívába/kameraállásba egészen addig, ameddig el nem tudom engedni és újracsatlakozni. Szerencsére trippen ez könnyen és gyorsan megy, ezért ekkora meditáció tunning. |
| | | | |
| | | | | | 394. cellux | 2011. január 2. 21:26 |
| | | | | | | deeptrip: nagyon jókat írtál.
én ezt a statikus-dinamikus különbséget a magam világában úgy fogtam meg, hogy létezik egy - a jelen pillanatra merőleges - ajtó, ami az 5+. dimenzió(k)ba nyílik, és ha ez az ajtó nyitva van, akkor az ember mindenkori jelen pillanatába belép egy vagy több extra információs layer, amelyek tartalmát az ember egy extra érzékszerven keresztül fel is tudja fogni. ez olyan, mintha folyamatosan hallgatóznánk bele azokba a felsőbb dimenziókba, és amit ott "hallunk", azt lekonvertáljuk a cselekedeteinken, beszédünkön, stb. keresztül a 4d világba. talán ez volna az, amit te "dinamikusnak" hívtál.
a statikus ezzel szemben az lenne, amikor nincs nyitva az ajtó, nincs a forrással direkt kapcsolat, és emiatt a kultúránktól, illetve saját tapasztalatunkból megtanult és felhalmozott panelekből rakunk össze állandóan ismétlődő patterneket. ez amolyan dobozolás, lényegében halott dolog.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Valamiért a hallucinogénektől sokkal spontánabb leszek és úgy érzem, minden ami történik az a jelenben történik (persze, hol máshol) és emiatt jól tudok figyelni 1-1 dologra. Nincs az a szétszórtság, még akkor se amikor aztán tényleg van minden. Ha mondok valamit azt spontán mondom, nem gondolkodom rajta. Mivel ilyen állapotban úgy érzem, hogy folyamatosan történik valami változás/utazás bennem, ezért általában jól meg tudom fogalmazni, hogy mit akarok, mit szeretnék. Ez sajnos józanul nem mindig megy, van amikor fogalmam sincs mit érzek és azt se, hogy igazán mit szeretnék. Sejthető, ha ezeket nem tudom, akkor a verbális kommunikációm se ezekről fog szólni, hanem minden másról. Beszélni lehet mindenről, szoktak is az emberek mindenről, de ez a fajta belső kapcsolat teszi lehetővé, hogy azt mondjam, amit tényleg érdemes mondanom és még soha semmi bajom nem származott ebből, de még azt is merem állítani, hogy komolyabb kellemetlenségem se. Ami azért meglepő, mert valahol azt várná az ember, hogy nem lesz annak jó vége, ha valaki csak úgy kimondja spontán, amit akar, pedig jó dolog, nagyon is jó. Ilyenkor ha kimondok valamit általában rövid és tömör a mondat, nincs benn semmi felesleg viszont jól érthető és az érzelmi töltetem 100%-osan belemegy a hangokba és úgy érzem súlya, hatása van így. Ebben a formában tényleg olyan, mintha egyfajta "varázsereje" lenne a szavaknak, míg az üres dumálás inkább csak olyan pótcselekvés féle. Én úgy gondolom, hogy minden a jelenben van és ha az ember megtanul spontán lenni akkor nagyon megkönnyíti az életét és megnöveli az esélyét annak, hogy képben legyen önmagával és a környezetével.
Az is érdekes, amikor spontán előjön valami és erre nagyon-nagyon rövid idő alatt egyből egy olyan reakció érkezik bennem, ami eltakarja ezt a spontán dolgot, mintha nem is lenne, vagy már elmúlt volna. Aztán rájövök, hogy bármennyire automatikus ez, bármennyire a szüleimet vagy akárkit okolom érte, mégis bennem van, bennem indul el és végső soron én csinálom ezt magammal. És azáltal, hogy felismerem és megértem, hogy ezt én csinálom már megkapom az esélyt arra is, hogy ne csináljam. Egész addig csak ki vagyok szolgáltatva neki és a külvilágban próbálom rárakni valamire vagy valakire, hogy megküzdhessek vele, kevés sikerrel.
Talán nem kapcsolódott annyira a témához ez az írás, de most ez jutott eszembe.
Tudatos trippekben gazdag új évet kívánok mindenkinek! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Van benn egy kísérlet, ahol fotonokat lőnek át 2 lyukon keresztül, ami mögött egy érzékelő van. Ha sokat lőnek egyszerre akkor a részecske hullámtermészete miatt apró hullámokban terjed tovább a lyukak túloldalán, így a hullámok egymásnak ütközve interferenciát hoznak létre, ami egy rácsos mintázatként jelenik meg az érzékelőn. Az érdekesség, hogy ha egyesével lövik a fotonokat akkor is megkapják a jelenséget, olyan mintha a foton két helyen lenne egyszerre és ezért jönne létre interferencia.
A csavar az egészben, hogy amint valaki meg akarja tudni, hogy pontosan melyik lyukon haladt át az a foton, onnantól nem kapják meg az interferencia jelenséget. Először azt hitték a mérés van rá valamilyen hatással, mármint fizikailag, de ezt idővel kizárták. Arra jutottak, hogy amellett, hogy ez kurva rejtélyes és érthetetlen, olyan mintha befolyásolnánk a valóságot azáltal, hogy mi pontosan meg akarjuk tudni, hol ment át a foton. Meg lehet tudni, tényleg ott megy át ha így nézik, de akkor megszűnik az, hogy két helyen van egyszerre. Ezt a kísérletet már sok ország megismételte és ugyanezt az eredményt kapták.
Nekem a végső kérdésekre történő válaszkeresés is hasonló élmény. Amikor meg akarom tudni a konkrét választ akkor mindig csak olyan fél válaszokat kapok. Igazán kielégítő válasz még nem érkezett, viszont amikor sikerül feloldódnom a jelenben akkor megszűnnek a kérdések. Nekem elég statikus a gondolkodásom és a képzeletem ezért nagy élmény, amikor LSD hatása alatt átélem a mozgás, változás élőbeniségét. Mert ugye ezek a változások a jelenben történnek real time és én úgy érzem, amikor át akarok valamit adni verbálisan a másiknak azt is lehet úgy, hogy statikusan próbálom és ennek a végén egy érezhető hiányérzet lesz, amit mások egy udvariass "aha" meg "ez érdekes" kijelentéssel letudnak, de van amikor sikerül úgy elmondanom, hogy a szavak spontán jönnek, a mondandóm spontán alakul, mondhatnám úgy is, hogy élőben, real time alakul és így a végén is úgy érzem, hogy na ez most jól sikerült. Ez mellesleg nem kis öröm az embernek, hogy meg tudta osztani a valóságát a másikkal. Erre a reakció már inkább az, hogy másik is jelenebb lesznek és jobban kapcsolatba kerülnek a belsőjükkel. Sokkal másabb ez, mint amikor a "művészlelkek" vagy "filozófus" arcok leülnek absztrakt, de egyben üres dolgokról beszélni. Az sokkal inkább egy racionális agytornára hasonlít, a spontán kommunikációban meg az érzelmek is és a belső átélés is jelentősen ott van az egészben, nem feltétlenül a tartalmi jelentés az ami dominál. |
| | | | |
| | | | | | 390. cellux | 2011. január 2. 00:56 |
| | | | | | | > Szerény véleményem szerint, ha az ingaóra "százszorosára gyorsul" a felfogásunk is egyenes arányossággal nő, mivel mindent az idő mér. <
Úgy érted, ha "összepréselődne" a téridő az idő dimenziója mentén, az a felfogóképességünk gyorsulását eredményezné? Miért? Ha jól értem, ebben a folyamatban nincsenek külső referenciapontok. Ha az idő mentén összenyomódik ez az "izé", akkor _minden_, amit ismerünk, amiről egyáltalán tudomásunk lehet, ami a világunk, vele együtt nyomódik össze. Tehát innen bentről nem tudjuk megállapítani, hogy összenyomódott. Lehet, hogy most, ebben a pillanatban is össze-vissza oszcillál. Onnan kezdve, hogy nincs módunkban egy külső kapaszkodót találni ("adjatok egy stabil pontot és kifordítom a világot a sarkából"), erről az egészről azt hiszem, nincs sok értelme gondolkodni, mert nem befolyásolja azt, ami a rendszeren belül történik.
Ettől függetlenül az, amit írsz, elég jól egybevág egyes pszichedelikus szerek hatása alatt átélt élményekkel. Nekem is volt ilyen tapasztalatom, én úgy fejeztem ezt ki, hogy "a végtelenbe gyorsult az agyam mintavételezési frekvenciája". Egyszer csak kinyílt egy téridőre merőleges dimenzió, abban volt az ún. transzcendensre vonatkozó információ, és a végső dolgok megismerésének pillanata körüli időkörnyezetben ebbe be tudtam lépni, ott végig tudtam menni az életfán a levelektől be egészen a gyökérig, középen meghaltam, majd újjászülettem, utána visszajöttem és visszatértem a téridőbe ott, ahol elhagytam, miközben idekint max. egy másodperc játszódott le.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mindenki időutazó
Pár tér-idő elmélet értelmezése után hatalmas zűrzavar keletkezett a fejemben. Sok dolgot fel tud fogni az emberi agy: a szemmel látható, megtapintható, füllel hallható dolgokat. Vannak "stabil" pontok a térben ahova eljuthatunk, de a teret és időt mégsem ismerjük igazán.
Mi emberek nem tudjuk felfogni az "időt", se gyorsítani, se lassítani nem tudjuk. Ha "2 másodperc" folyamatot veszünk figyelembe, tegyük fel egy labda repülését szeretnénk videófelvételen részleteiben megtekinteni valószínűleg hamar kifogynánk a képkockákból ellentétben a szemünkkel észlelt folyamattal. Nincs olyan pillanat, amikor a labda mozdulatlan. A végtelenbe nyúló "másodperc" tizedelésében vizsgáljuk meg, akkor is mozog. Ha a másodperc 10 milliomod részében mozdulatlan lenne, valószínűleg a "2 másodperc" alatt sem mozdult volna.
Tegyük fel, hogy a Föld egy olyan tér-időbe érkezik, ahol az idő százszorosára gyorsulna. Mit érzékelnénk belőle? Egy ingaóra a gyorsulást megelőzően "10 másodperc" alatt üt 10-et, de a felgyorsult időben ezt a mennyiségeta megelőző tér-időben számított "0,1 másodperc" alatt véghez viszi. Ha az óra mellett tartózkodtunk volna sem vettünk volna észre semmit, mivel egy idősíkon voltunk az órával.
Szerény véleményem szerint, ha az ingaóra "százszorosára gyorsul" a felfogásunk is egyenes arányossággal nő, mivel mindent az idő mér. Az idegszálak szállítási sebességét is a végtelenbe nyúló "tizedes másodperc" méri. Ebből kifolyólag azt gondolom, hogy még ha nem is szó szerint, de minden napon időt utazunk. Ettől is csodálatos ez a világ.
(A kollégiumi szobában fogant meg ez a gondolatsor, elnézésüket kérem, kicsit laikus vagyok a száraz fizika terén, ezért lehet néhol érthetetlen a megfogalmazás.) |
| | | | |
| | | | | | 388. cellux | 2010. december 31. 22:09 |
| | | | | | | czellux != cellux
vagy ki tudja. egyszer találkoztam vele, csak hogy tudjam, kicsoda a névrokonom. érdekesnek tűnt, hogy amit én mindig meg akartam csinálni, de sohasem volt hozzá képességem/kitartásom/merszem (goa dj-nek és muzsikusnak lenni, aki hipercsavarós, trükkös úton egységbe vezető ritmusokat és basszusokat rak az emberek alá), azt ő megvalósította. olyan érzésem volt, mintha ő egy másik manifesztációm lenne, aki realizálná az álmaimat (vagy annak a lénynek az álmait, akinek a fáján mindketten nőttünk). aztán kiderült, hogy az illető ugyanakkor ünnepli a születésnapját, mint én. meg hogy más dolgokban is eléggé hasonlítunk. egyszer szerintem találkozni fogunk még. talán azon a bizonyos világ-vége partin (the party at the end of time), ami minden fa életében eljön egyszer.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | There is only one reality
you are this reality
however, you don't know it yet.
When you will wake up in this reality
you won't be anything
then you will be everything
This is everything.
Kalu Rinpoche
_____________________________
Csak egy valóság van
te vagy ez a valóság
de ezt még nem tudod.
Amikor felébredsz ebben a valóságban
nem leszel semmi
akkor minden leszel
Ez minden.
Kalu Rinpocse
OFF: Czellux, nagyon király volt a bulid a múltkor! Köszönöm! CFP |
| | | | |
| | | | | | 386. cellux | 2010. december 30. 11:42 |
| | | | | | | a végső konklúzió viszont mindent visz: "tehát így teremt a gondolat: hogy nem teremt a gondolat." :)
ha jól értem, lényegében azt akarja mondani, hogy ha teljesen megértjük az egészet és ezáltal összekapcsolódunk vele, akkor teljesen kioltódik az egésztől független létezésnek még a gondolata is.
azáltal leszünk szabadok, hogy tökéletes rabszolgái leszünk önmagunknak.
és akkor kiderül, mekkora sarlatánság (illetve hogy milyen értelemben sarlatánság), amit a New Age hirdet - ti. hogy a gondolatainkkal teremtjük meg a fizikai valóságot.
(gondolom ezen mulatott az előadás végén, hogy látta az egész helyzet önmegsemmisítő voltát, és ezt végtelenül viccesnek találta.)
|
| | | | |
| | | | | | 385. cellux | 2010. december 30. 11:22 |
| | | | | | | "milyen frekvenciájú hanggal lehet elérni, hogy a DNS - úgymond - hallgasson ránk? ... hát azzal, amivel éppen beszélek. az emberi beszéd hangfrekvenciájára - ha azt modulálják rá - akkor reagál a DNS, legalábbis az emberi DNS. és azt fedezték fel, hogy az emberi nyelvtan szabályait követi a különböző fehérjék elhelyezkedése ebben az optikai rácsban... most nyilván ahány nyelv, ugye, persze, ez így módosul, de... meglepő ez? hát végül is ki hozta létre azt az organizmust, aki beszél? ... hát az a DNS!"
hát, ez már nekem is gyanús. olyan szaga van, mintha DI-nek sikerült volna belelátnia ebbe a hologramos dologba, azt többé-kevésbé jól feltérképezte, aztán vérszemet kapott ettől, és hirtelen megpróbált minden mást is erre a kaptafára megérteni (nem zárom ki, hogy ez lehetséges, de nem ilyen kapkodva). az ilyenekből lesz az, hogy a közlendőben van 10% valóban értékes információ, és mellé kapunk 90% bullshitet, amitől mindenkinek elmegy a kedve a témával való további foglalkozástól.
|
| | | | |
| | | | | | 384. cellux | 2010. december 30. 11:03 |
| | | | | | | "kép találkozik a képpel, kioltja önmagát, és létrejön az alapfrekvencia, ami megteremtette, és az pedig az a tudatosság, az a csend maga, amiről beszéltünk, ami a végső információ tároló minden szinten, kívül is, belül is. kívül úgy hívjuk, hogy vákuum, belül úgy hívjuk, hogy tiszta tudat, vagy szamádhi, vagy bárki ahogy nevezi."
a hologramos példánál úgy volt, hogy a tárgylemez (amin a fényt rögzítjük) az információhordozó, az eredeti lézerfény nem hordoz információt (csak megvilágítja a tárgyat, aminek a lenyomata aztán a lapra kerül). itt meg mintha azt mondaná, hogy az eredeti lézerfényben van az információ. ezt már kicsit össze-vissza csúsztatásnak érzem (bár spirituális szempontból még stimmelne is).
|
| | | | |
| | | | | | 383. cellux | 2010. december 30. 10:50 |
| | | | | | | "Ha az elmém terében a gondolatformával kölcsönhattatom a saját gondolatformámat, az létrehozza azt a valamit, ami azt a gondolatformát megalkotta: az érzelem terét. És ezért mondták minden tanításban, hogy tudatosan légy ott, és azonosulj, és éld meg azt, amiben vagy... de azt baromira éld meg... :) mert akkor nyílik az ajtó. akkor lépünk ki a magasabb dimenzióba, amit kódolt ez az alacsonyabb dimenzió."
well, this is sure mindbending, de az agyam valamiért képtelen felfogni. :)
Szóval az agy egy hologram, és két vetülete van: igazi (kint) és virtuális (bent). A kinti világban lévő vetületeket tárgynak, a bentieket gondolatoknak (itt gondolatformáknak) hívjuk.
De mi a fenét jelent az, hogy "a gondolatformával kölcsönhattatom a saját gondolatformámat"? Ki az, aki ezt csinálja? Az nem ennek az egész vetítési folyamatnak a része?
Mondjuk eszek egy almát. Ha odafigyelek az alma evésére, akkor "ráfókuszálhat" a tudatom, hirtelen érezni kezdem az alma textúráját, színét, harsogását, ízét, és ezer más dolgot. Tényleg van egy olyan érzés, mintha ilyenkor "fedésbe kerülne" két dolog, mintha a fókuszt élesre állítottam volna. Erről van szó? Ennek a végletekig vitt, végtelenbe tágult ("baromira éld meg") változatáról?
Tehát azt mondja, hogy ez az egész egy mozi, mi meg nézünk, mint a moziban, de közben nem tudjuk, hogy nézünk, annyira bele vagyunk merülve a szemlélődésbe (sőt, nem is tudjuk, hogy az aki néz, az más, mint az, amit néz)? Ja, végül is ez ismerős. :)
A francba, hogy nem tudom rendesen végig kinyitni ezt a francos féreglyukat.
|
| | | | |
| | | | | | 382. cellux | 2010. december 30. 10:34 |
| | | | | | | nem hangsúlyozza eléggé, hogy a létsíkok egymásból teremtődése nem időben megy végbe, pedig ezt fontos felfogni. hogy a legbelső mag (semmi) "mozgása" egy időben nyilvánul meg minden szinten, nincs előbb-utóbb. kb. mint amikor egy real-time mandelbulb valamelyik paraméterét szabályzó slidert az egérrel húzogatom ide-oda, attól az egy slidertől az egész világ, annak minden szintjével együtt átrendeződik egy új konfigurációba (a részletekben élő lények ebből annyit látnak, hogy minden változik körülöttük, de nem fogják fel az összefüggő egyet, azaz hogy alapvető "biztonságban" vannak, és talán ez az oka a létezés-parának)
akármennyire is dülöngélő, azért jó ez az előadás. dimenzió-betyár. :)
|
| | | | |
| | | | | | 381. cellux | 2010. december 30. 10:27 |
| | | | | | | szerintem kicsit messzire megy. érzi már, hogy mi lehet a háttérben, de nem tudja elég precízen előadni. mondjuk lehet, hogy nem is ez a célja...
a 3. részben az 5. perc után kezdi magyarázni, hogy az emberi agy is egy hologram és van virtuális meg igazi vetülete... aztán kifejti, hogy ha valamihez csak igazi vetület van (tárgy), viszont nincs hozzá virtuális (gondolat), akkor azt nem tudjuk érzékelni. ez szerintem önellentmondás: ha tényleg ilyen holografikus ez az agyamban levő izé, akkor a kint és a bent között 1-1 értelmű megfeleltetésnek kéne lennie (vagy mindkettő van, vagy egyik sem). azaz csak azt láthatom odakint a világban, amit gondolati szinten is fel tudok fogni, amit pedig még nem tudok felfogni, az számomra nem létezik.
|
| | | | |
| | | | | | 380. cellux | 2010. december 30. 10:12 |
| | | | | | | re: Dienes-előadás
érdekes megcsinálni ezt a váltást, hogy amit addig dinamikusnak tekintettem, azt átviszem statikusba. pl. ahogy a 3+1 dimenziót (tér+idő) egyszerre egy "kiterített paravánként" értelmezi, és ezzel mintegy "fölélép". különösen durva az, hogy ez esetben ez a fölélépés is előre bele volt kódolva a hologramba (és közben valahogy mégsem, hacsak a szabad akarat nem illúzió).
|
| | | | |
| | | | | | 377. hlm | 2010. december 28. 11:22 |
| | | | | | | | Hahó főnök, valaki meghülyült, SOS-re lenne szükség, lehet hogy törölni kell a hozzászólásit, azért mert nem fér bele a fórumok szabályzatába , habár jó poén. |
| | | | |
| | | | | | 376. fL3x | 2010. december 28. 01:53 |
| | | | | | | hlm:
Tegnap írásom után ugyanezen akkezdet es idézet bevágáson gondolkodtam :)
kollektív tudat/talan vagy véletlen...
egy jót mosolyogtam |
| | | | |
| | | | | | 375. hlm | 2010. december 28. 00:11 |
| | | | | | | A valósággal az a gáz hogy nincsen hozzá hát-tér zene.
JA
A kérdés hogy átérzed-e? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | de az az egy pillanat sokáig tart ... soha nem alszik többé el az ember, nem gondolja azt hogy érte nem jön el a halál, azt hogy a földi formája halhatatlan. Aki megélte valamelyik szerette távozását, az tudja miről van szó.
|
| | | | |
| | | | | | 373. fL3x | 2010. december 27. 12:13 |
| | | | | | | neutroncsillag:
Szimpatikus hogy létezik egy ilyen "reakció" a nagy csalódások esetén.
Mármint,hogy az ember képes ilyenkor átlépni a személyes történetével való azonosítást és el kezdhet létezni vagy csak építkezni a most ból.
De az a baj hogy sokkal könyebb beragasztanunk magunkat azon elképzelés mögé,hogy szar a világ,mindenki ellenem van,külső erők hatása az életem stb..-ráaadásul ezt könnyű igazolni csak bele kell szarni a villágba és azt mondani h büdös szar ez a világ.
Bár lehet h te nem is a nagy csalódásokra,hanem az igazi traumákra gondoltál- pl halállal való találkozás közvetlen közelről.
az általába tényleg kinyit egy bizonyos kaput (ami mindig itt van), de csak EGY pillanatra :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy kis csalódás az egekig röpíthet, mi több, éppen ez a szerepe.
"Nem ez volt az."
Felszabadító érzés kilépni újra a nyitott térbe, hol a tudat nem azonosítja magát többé semmivel (még gondolatformával sem), csak önmaga tudatával. Köszönöm
om mani padme hum
Egy nagy csalódás teljesen átformálhatja a valóságképet, nem mint egy érzelmi csomag, hanem mintha kerozint innál reggeli kávé helyett.
Egy hatalmas csalódás egyenesen tálcán adja nekünk a jelent. |
| | | | |
| | | | | | 371. cellux | 2010. december 1. 15:38 |
| | | | | | | David Lynch: Consciousness, Creativity and the Brain http://www.youtube.com/watch?v=V8TFcLgu5Ow
Már akkor éreztem, hogy ez az ember tud valamit, amikor a Twin Peaks-ben Cooper ügynök segített Leland Palmernek átkelni a bardón és eljutni a fénybe.
|
| | | | |
| | | | | | 370. kep | 2010. november 23. 22:18 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 369. Semjase | 2010. november 23. 06:05 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 368. sonek | 2010. november 22. 09:20 |
| | | | | | | nehéz. könnyű.
két lehetőség van. adva vagyon egy ősbumm, amelynek reakciói következtében a kellő atomok a kellő időben találkoztak, és így lett az ember. aka: anyagi minőségünk determinál.
2: nem véletlen vagy és nem véletlen teszel (nem egy korábbi fizikai reakcióra következő reakciók reakciója vagy)
hanem, a te általad megtapasztalni ítéltetett érzelmek gombolyagja vagy. ha ezt sikerül kibogozni -szöveged hűen tanúsítja, hogy elkezdted- akkor eljutsz az anyagi minőségek feletti minőségekhez.
persze, ez így bombajól hangzik.
a hatalmas és végtelen angyal, aki túlzóan azonosult a saját hatalmával és elfelejtette, hogy azt a hatalmat egy még nagyobb hatalom által nyerte el. büntiből megleckéztetik, mondjuk az idők végezetéig.
szóval végeredményben a tanulság levonásával helyezhető kilátásba bármilyen megváltó gnózis (olyan tudás, mely alkalmassá tesz az élet szenvedései előtti értetlenség leküzdésére); szóval, szerintem mindannyian tudjuk, hogy nem egy véletlen kettyintés eredményei vagyunk, hanem lelkünknek súlya, árnyéka van. csak ezt igen könnyen elfeledtetik velünk, de minden eset, amikor ráébredsz erre, az aranykor szellemének sugalma lehet, legyen az égetően fájdalmas vagy mennyeien gyógyító:
lelked: tested rabja és fegyőre
a dualizmus és a skizofrénia
gyakorlati életből fakadó paradoxonjaink leküzdése
egy szelet kenyér
fél adag lélek
négymillió kilozsúl energia-befektetés az igazságtalanság elviselésére, Jajj miért kellett belőled fegyvert veretni, arany öntudat!
hát persze, hogy k*rva nehéz.
végezetül idézek.
"Amikor lelketek vándorútra kél a széllel,
Magatokra s őrizetlen maradván akkor követhettek el gonosztettet
mások ellen, s így önmagatok ellen is.
És az elkövetett gonosztett miatt kell kopogtatnatok és egy ideig
válasz nélkül várakoznotok az áldottak kapuja előtt.
Mint az óceán, olyan a ti istenlényetek.
Makulátlan marad mindörökre.
És mint az éter, csak azt emeli, akinek szárnya van.
És mint a nap, olyan a ti istenlényetek.
A vakondok útjait nem ismeri, sem a kígyó fészkében nem kutat.
Ám a ti istenlényetek nem egyedül lakik bennetek.
Sok van még bennetek, ami ember, és sok van bennetek, ami még nem
ember,
Hanem torz törpe, aki álmában kóborol a ködben, önnön ébredését
keresve.
És most a bennetek lévő emberről fogok beszélni.
Mert nem a ti istenlényetek, sem a ködben tévelygő törpe, hanem ő az,
aki a bűnt és a bűnhődést ismeri.
Gyakorta hallottalak benneteket úgy beszélni valakiről, aki gonoszat
cselekedett, mintha nem közületek való volna, hanem idegen, aki
betolakodott világotokba.
De én azt mondom, hogy még a szentek és igazak sem emelkedhetnek
fölébe a legmagasabbnak, ami mindegyikőtökben benne van,
Tehát a gonoszok és gyengék sem süllyedhetnek mélyebbre a
legalacsonyabbnál, ami ugyancsak mindegyikőtökben benne van.
És miként egyetlen levél nem sárgulhat el az egész fa tudomása nélkül,
Azonképpen a gonosztevő sem cselekedheti a rosszat mindegyikőtök
rejtett szándéka nélkül.
Egyetlen menetben haladtok istenlényetek felé.
Ti vagytok az út és az utazók.
És amikor egyikőtök elbukik, a mögötte haladókért bukik el, hogy
figyelmeztessen a kőre, melyben elbotlott.
Igen, és azokért bukik el, aki előtte járnak; akik gyorsabbak voltak,
és lábuk biztosabb, ám a követ el nem távolították.
És ezért, habár e szó soknak közületek nehéz terhet róhat szívére:
A meggyilkolt nem ártatlan meggyilkoltatásában,
És akit megraboltak, a rablásban nem vétlen.
Az igazak nem mentesek a gonoszok tetteitől,
És akiknek kezük fehér, nem tiszták a csalók üzelmeitől." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amikor nem tanultam akkor jelentek meg először a pszichés és fizikai problémáim először. Sikerült rájönnöm, hogy az orvos által felírt gyógyszerek ha alkohollal keverem őket erős hallucinogén hatásai vannak. Innentől kezdve csak tudatmódosításra használtam őket. Innen jött az ötlet, hogy mi lenne ha a valóság feltárására egyfajta spirituális céllal használnám őket, és nem élvezeti szerekként. Újabb anyagokat ismerhettem meg néhány haverom által, pl. dmt, látnokzsálya stb. Ezek mutatták meg nekem a világ alapvető hibáit, és megismerhettem egyfajta igazságot, a gondolataim vizualizálhattam vele. Felismertem hogy pl. a dmt által nem olyanok a hallucinációk mint az lsd használatakor, hanem a gondolatok valódi testet öltenek előttem és gyakorlatilag az összes érzékemre hatnak. De kevésbé irányíthatók, és ezért persze veszélyesebbek is. Amit meg is tapasztaltam, hogy rájöttem hogy a világunk a mi közös ellenségünk, akivel vagy alkut kötünk, vagy kitaszít minket. Vagy elkezdünk dolgozni, amikor ki vagyunk bukva alkoholt fogyasztunk, hogy szűkítsük a tudatunk, azáltal hogy kikapcsoljuk magunk és elfogadjuk ami körülöttünk van, vagy pedig a világ kitaszít minket, és csövesek leszünk ha nem járunk melózni, vagy alkoholisták, ha már nagyon ki vagyunk bukva és elkezdünk inni. Börtönbe is kerülhetünk akár már a droghasználat miatt, mert a vezetőink félnek a droghasználattól, vagy egyéb tetteink miatt. Lényegében ugyanaz zajlik világ szinten is mint azzal a néhány emberrel amikor középiskolában koromban. És ezért nincsenek motivációim. Ha megpróbálok beilleszkedni a társadalomba, akkor pl a munkahelyemen a főnököm ugyanúgy le fog nézni mint a középiskolában az a néhány ember akik vezették a közösséget. És nekem ezek az anyagok ezt mutatták meg. És ezért hibáztatom őket, hogy megmutatták ezt nekem. És azt sem tartom kizártnak, hogy a fizikális tüneteim nem ennek a lelki nyomásnak köszönhetem. De van egy harmadik lehetőség is. Megpróbálok dominálni, egyfajta vezető lenni, nem függni közvetlenül a világtól. Pil üzleti vezető, saját vállalkozás, pénzfelhalmozás mások kihasználása által. Csak hogy fizikailag, és mentálisan képes leszek megtenni ezt vagy sem. Ezért is döntöttem a szerhasználat abbahagyása mellett. Hogy hátha bele tudok illeszkedni ebbe a hozzám nem való világba. Egy kis sportolással még a kisugárzásomon is változtathatok. Egészségesebb is lehetek. Nagyjából ennyit akartam. Aki tud tanácsot adni hogy mit tegyek, és hogyan azt szívesen várom, legyen az romboló vagy építő kritika. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért, hogy aki válaszol a hozzászólásomra esetleg válaszol elmondok egy történetet ami rólam szól.
Amikor kijártam az általános iskolát elkerültem egy középiskolába ahol kollégiumba kerültem. Utólag visszagondolva a legnagyobb hibám az volt, hogy azt az iskolát választottam. Abban sz időben 15 évesen azt vártam az élettől, hogy sikeres, gazdag ember leszek anyagi területen és a magánéletben is. Magas intelligenciával rendelkeztem sokak elmondása szerint, így erre minden esélyem megvolt. Amikor elkerültem ebbe az iskolába, kitaszítottnak éreztem magam azok az egyének körében akik domináltak abban a közösségben. Kevés haverom volt, de akik azok voltak azokra számíthattam, de az iskola 90%-a kitaszított a köréből a furcsa magatartásom és életfelfogásom miatt. Így kellett élnem ott több mint egy évig. Még néha pszichés támadásoknak is ki voltam téve. Ez akkor kezdett változni, mikor az adott domináns kör ahova mindenféleképpen tartozni szerettem volna kettévált, és versengeni kezdtek egymással valamilyen formában. Ebben az időszakban haverkodtam össze egy valakivel, akivel még mindig jóban vagyok. Ő szoktatott rá a cigire is, mert az milyen király, meg a középsulis koli rendkívül unalmas is persze. A mélypont akkor következett be igazán, amikor sikerült a diákoknak elérni, hogy rúgják ki a suliból a haveromat, így egyedül maradtam ismét kitaszítottként. Rettenetes dolog félelemben élni, így úgy döntöttem hogy megalkuszok az addigi közösséget vezető egyénekkel, és mindent elkövettem, hogy a haverjuk legyek. Így kerültem az elnyomott státuszba. Velük lógtam stb. Ebben a társaságban szívtam pl először füvet is. Persze jól kiröhögtek szokás szerint. Azért írom ezeket le, mert itt valamennyire anonim vagyok. Szóval rettenetes volt a közösségi életem. Csajozni sem csajozhattam igazából az elnyomás hatása miatt. Csak elvoltam magammal saját magam zártam be a saját világomba, hogy hátha egyszer kiszabadulok. Reménytelen volt az életem. A suliban egyetlen barátnőm volt akivel egy hétig jártam. A csaj jól nézett ki, csak nem sikerült tovább megtartanom. Így még jobban magam alatt voltam. Amikor kijártam a középsulit ismét összejöttem egy lánnyal akivel már 2 hónapig is jártam a nyári szünetben. De annak is vége volt, így magam alatt voltam. De végre kiszabadultam a kalitkából. Elkerültem egyetemre. Ott első évben ítélet jól éreztem magam szabad voltam. Az volt talán a csúcs az összes csajt aki az utamba jött megközösültem szépen fogalmazva. Majdnem minden este tudatmódosító szerek hatása alatt voltam. Ide köthető az első LSD élményem is, amit az akkori "barátnőmmel" fogyasztottam. Órára persze nem jártam, úgyhogy elég gyenge évet sikerült zárnom. Egy év szünet következett a tanulmányaimban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Köszönöm a válaszokat. Bár igazából sokmindennel nem feltétlenül értek egyet. Abban egyetértek, hogy tényleg volt amikor elég barbár módon használtam szert. Viszont nem céltalanul. Azért okolom a szereket ezekért, mert valóban okozhatnak fizikai és pszichés tüneteket, és ezeket a szerek is okozhatják. Viszont volt állítás, hogy "bűnbakot" találjak, hogy ezek okozzák a problémát az is igaz addig a szintig, hogy valóban meg akarom találni a problémáim okát. Sokkal könnyebb kezelni a problémáim, ha tudom az okát, és ezért kérek itt segítséget. Megmondom őszintén, hogy ez a fórum az eddig ahol a kérdéseimre a legértelmesebb választ kaptam, akár pozitív vagy negatív volt a válasz vagy a kritika. Talán azért van ezen a fórumon hasonló beállítottságú egyének vannak jelen. Ezek az anyagok azért is károsak véleményem szerint, mert valóban kinyitnak egy kaput. Meg lehet vele tudnunk, hogy milyen is a való világunk amelyben élünk. El kell fogadnunk hogy rettenetesen rossz, pocsék. Ez ellen nem tehetünk semmit. A hatalmon lévőknek érdeke hogy továbbra is csak zombik legyünk, hogy nekik jó legyen. Ha van egy kis eszünk, erre rájövünk de félünk ez ellen tenni valamit is. De ha elkezdünk hallucinogén szereket szedni, elkezdünk lázadni a rendszer ellen, és ezáltal üldözöttek leszünk. Megmondom őszintén amióta használom ezeket a szereket, pozitív hatásokat is éreztem. Pl jelentősen javult az egyetemi tanulmányi átlagom, ami egy informatikus végzős esetén nem hátrány, és az sem, hogy akár 8-10 szer gyorsabban tudok számolni, optimalizálni, és dinamikusabban gondolkodni. Ez már nálam bizonyított tény. Észrevettem hogy javulnak ezek a képességeim is az utóbbi időben ezért is fogyasztottam drogot. Itt csak azt kell mérlegelni, hogy ezeket milyen áron értem el. Az elmém épségét, a fizikai egészségem kockáztatom ezáltal. Elszívok egy cigit és folytatom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | audio.
nincs rá gyógymód.
semmilyen antidepresszáns,vagy médium aki a motiválatlanságodból kirángat,ha tetszik ha nem ezzel neked kell megbirkóznod egyedül,de hogy jót is láss,és olvass..
az út roppant könnyű,és egyenes
----áááá---anyu mellbimbóját akarom szopikázni
csodálatos tulajdonságokkal megáldott lények vagyunk,olyanok akik ön-ön pszichéjükkel is képesek a gyógyításra.
---ön mikor szeretkezett utoljára?lábfétis:na?
viszont az önmarcangolás,a hitvesztés önmagunkba fordulás,rosszul értelmezett testreakciók nem minden esetben irányadóak.
meditálj
keresd azt ami elindít a motivációs utadon
hamvas kopasz "huszasokkal" nyami-nyami
engedjetek el,engedjetek el..................... |
| | | | |
| | | | | | 363. Semjase | 2010. november 19. 20:16 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 362. kisyasa | 2010. november 19. 12:03 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 361. Bard | 2010. november 19. 11:40 |
| | | | | | | | Szerintem csak pihenni kell... Ne módosítsd a tudatod egy darabig szerekkel, max szórakozással, de azt se erőltesd szerintem, mert az élmény az akkor is élmény, ha "természetes"... Foglalkozz egy kicsit hétköznapi dolgokkal, plusz testmozgással, hagyd pihenni az agyadat... |
| | | | |
| | | | | | 360. Semjase | 2010. november 19. 11:21 |
| | | | | | | ja annyi, hogy fogalmam sincs, hogy mi az itt megadott mélnek a passwordje, mert format céztem azt a gépet, ahol az opera megjegyezte a pw-t és biztos jól be voltam tépve/baszva/is amikor azt a címet csináltam, mert nem tom mi volt a pw, de ha kell érdembeli segítség, akkor mélezzé mondjuk a lagelli kukac gmail com ra.
még az is előfordulhat, h épp egy leszokási indíttatás során jössz rá, hogy melyik tudatmódosító jó neked, mert lehet, h van olyan... vagy tényleg elmész a szinte szcientelógus irányba, vagy buddhista szerzetes leszel, vagy süskind:galamb című regényének főhőse, vagy kaffkai szereplő, vagy tűzoltó leszel, katona, vadakat terelő juhász... :) |
| | | | |
| | | | | | 359. Semjase | 2010. november 19. 11:12 |
| | | | | | | audiofly,
én a magam részéről abszolút politoxikomán vagyok, ráadásul az agyam helyén, születési jogon, egy különös, antianyag-meghajtású űrhajóturbina van, iszonyúan el vagyok kényeztetve, bunkó vagyok alapvetően, plusz iszonyúan, nagyon, nagyon lusta vagyok.
nem azért írom le ezt, mert büszke vagyok ezekre az attribútumokra, pusztán, az alap-, kiniduló állapotot igyekeztem bemutatni.
számomra a "valóság" "torzulása" nem a drogoktól, hanem olyan különleges életkörülményektől következett be, amelyek az alapvetően űrhajó turbinaként funkcionáló, gyerekkorom óta sokszor - a társakhoz képest - zavaróan túlműködő agyamat, még-megfurcsultabb működésre predesztinálták.
aztán persze bejöttek a drogok, szép sorban, addig addig amíg be is alkeszultam teljesen. ezt már leírtam, nem ismétlem, iszonyú szar volt, amikor nem számíthattam érdembeli segítségre, azon kívül, hogy ha ittam, akkor leoffolt mindenki, mert annyira undorító lettem, ahelyett, hogy jól beibogáztattak volna, vagy mittomén, de ez is érthető, kifaszom akar má egy alkesz öreglánnyal törődni...
az alkohol okozta nálam a legnagyobb valóságtorzulást.
persze aztán jött az, h gyorsítózni kellett, mert az kiütötte a booze-t, stb...
nekem a legtöbbet a most is tartó életmódváltoztatási folyamatban a "hompeopátiásan" - de legalábbis küszöb alatti szinten - de hosszú ideig "szedett" LSD segített.
visszarakott oda, ahonnan rebellióból, félelemből, s ki tzudja milyen indíttatásokból léptem ki sok éve.
persze ez nem mindenkinél működik, én a pszichiátereket, pszichológusokat sajnos nem tudom elfogadni, max barátként, de lehet, hogy neked egy transzperszonális pszichológus sokat segítene.
ha gondolod dobj egy mélt, szivesen adok kontaktot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Audiofly:
"Hosszútávon megjelentek nálam ezek káros hatásai az elmúlt néhány hétben."
Vagyis a szereket okolod a jelenlegi problémáidért, és külsö megerösítést kérnél, hogy bünbakot találj? Ez tipikusan a rossz lelkiismereted jele, hogy miután megb*sz az áram, rögtön az egész droghasználatodat látod a fizikai (plusz a lelki) problémáid okaként...
Sokszor el lett mondva, hogy a pszichedelikus szerek az elméhez/"valósághoz" hozzáférés profi eszközei, amiket meg kell tanulni használni. Ha nem sikerül megtanulni, az nem az eszköz hibája. Ha nincs szerhasználati kultúrád, támogató környezeted, célzatod, és élményfeldolgozásod, akkor nem fogsz tudni értelmet adni a drogozásnak, nem fogod tudni hasznosítani. Démonizálás helyett inkább ismerd be öszintén magadnak, hogy eszetlenül, mértéktelenül és céltalanul használtál mindenféle szert - és ez a te saját választásod volt, a te saját felelösséged, a te saját személyiségvonásaid megmutatkozása (ebben is). Lásd be, hogy elsösorban a saját szerhasználatod miatt - és nem a szerek miatt, pláne nem az e szempontból irreleváns tünetek miatt - lenne érdemes leállnod.
"Elvonás" esetén sincs motivációhiány, ha öszintén felkészült vagy az életmódváltoztatásra, mert akkor motiválnak az új lehetöségek és új irányok. De ez a felkészülés olyan, amiért igenis tenni kell valamit - mint ahogy azt sem lehet passzívan elvárni, hogy a "való világ" legyen fasza és problémamentes. Sok sikert! |
| | | | |
| | | | | | 357. sonek | 2010. november 19. 09:23 |
| | | | | | | Audiofly,
a drogok kinyitnak bizonyos ajtókat (Az Érzékelés Kapui), és a döntés a kezedben van, hogy miként élsz e lehetőséggel, tisztelettudóan (az ártó szellemeket nem bolygatva) körbenézel odabent, esetleg csak bekukucskálsz, vagy őrjöngésbe kezdesz és magadra zárod az ajtót.
ha már fizikai szinten törnek rád a rosszullétek, akkor ott valószínűleg baj van. egy ismerősöm a sok szertől rendszeres és negatív alvási paralízist "kapott". igen, az csak egy dolog, amikor lelkileg nem tudod magadban elhelyezni a dolgot (a lelkiismeret jólnevelt, ha foglalkoznak vele, nem óbégat), viszont ha már ezek az impulzusok fizikailag is béklyóznak, akkor indolkolt az, hogy, ha nem is életed végéig, de legalább egy hosszabb tisztulási időszakra (több hónap) felhagysz a szerekkel
én nem javaslom, hogy orvoshoz fordulj, ugyanis nagy az esély, hogy sarlatánba futsz bele, ezalatt arra gondolok, hogy olyan segítségért fordulsz, akik valójában tele akarnak majd tömni gyógyszerekkel, és rengeteg hamis magyarázattal megpróbálnak manipulálni, hogy elesettnek/betegnek érezd magad, hogy tényleg már csak bennük lásd a kiutat... persze a nem létező kiutat. szerintem abban az irányban nincsenek kiutak.
nincs recept a leállás okozta űr betöltésére. én valami extrém sportot ajánlok, mert ott ér akkora ingerencia, ami fel tudja forgatni a lelked mélyén lerakódott salakot. ejtőernyőzés, speedflying, sárkányrepülő... nagy a választék.
Sok sikert kívánok! |
| | | | |
| | | | | | 356. jackob | 2010. november 19. 00:14 |
| | | | | | | | biztos fognak válaszolni majd olyanok akik ehez jobban értenek, de ha ilyen és ehez hasonlo gondolatok jarnak a fejedben hogy nincs motivaciom, rosz hatassal vannak ram a drogok, remalmaim vannak, azok semmi esetben sem visznek elobbre. ezzel csak tovabb taplalod a felelmed mert energiat fektetsz belé. őhm, ha nagyon hatásos akarsz lenni végezz el egy agykontroll tanfolyamot... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rájöttem valamire, amit meg akarok osztani a közösséggel. Ide írom, bár nem biztos, hogy feltétlenül ide illik.
Nekem az a véleményem, hogy a drogok nem a valóságot adják számomra, talán más számára sem. A pszichedelikus szerekről , és általában a drogokról kialakult egyfajta véleményem. Hosszabb ideig fogyasztottam drogokat, és nagyon sokat kipróbáltam ezek közül, persze megszakításokkal, sőt olyan is volt, hogy néhány évvel ezelőtt arra is büszke voltam, hogy bizonyos tripeket túléltem. Pl. többszöri nagy mennyiségű maszlag, vagy bufo viridis méreg fogyasztása. stb. Majdnem mindent végig jártam, és a véleményem a következő, talán tanácsot is szeretnék kérni.
Hosszútávon megjelentek nálam ezek káros hatásai az elmúlt néhány hétben. Pl. Erős fulladás érzés, amely roham szerűen jön rám. Már régebb óta rendszeresen előjövő 130-150 es percenkénti szívverés persze nem sportolás után, pillanatnyi ájulásféleség, 20-30 másodperces elsötétedés, valódi rémálmok, amik rámutatnak a valódi félelmeimre stb. Az egyik kérdésem a következő lenne: forduljak-e vele orvoshoz, vagy sem? Illetve legyek-e őszinte az orvossal? Nem akarok sem rendőrségre, sem a pszichiátriára menni. Bár bízom benne, hogy ez csak a múltkori áramütés hatása. Több tervem van az életben mint ez a sors.
A másik az, hogy erősen rontanak a kisugárzásomon, mert csökken a motivációm, romlik az egészségem ez miatt, és elégé lelkileg fájdalmas dolog visszatérni a való világba, hogy ezek csak álmok voltak. Talán még a hitemet is elvesztettem a világban.
Így arra a következtetésre jutottam, hogy örök életre elhagyom a drogokat, beleértve a füvet, az alkoholt, és a cigit is. Kemény harc lesz, de megcsinálom. Arra is szeretnék tanácsot kérni, hogy az elvonás esetén fellépő motivációhiánynak mi az ellenszere?
A válasz(oka)t előre is köszönöm.
üdv Audiofly |
| | | | |
| | | | | | 354. Bard | 2010. október 6. 17:07 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 353. sonek | 2010. szeptember 17. 09:16 |
| | | | | | | 348, erről: "a minden, aminek kezdete van, véget is ér egyszer ,Neo" ugrik be.
351, tiszteletreméltó, hogy magadból indulsz ki, az már kevésbé, hogy a gyönyörű anyanyelvet elutasítva az okoskodó stílust veszed fel, bemutatván ezzel sarkalatos hozzá nem értésed.. amint lesz saját véleményed a kérdésről, és nemcsak hadakozol a leírtak ellen, mint valami hordóba bújt álfilozófus, majd akkor kérlek írd le, a saját nyelveden, hátha akkor intelligensebbnek tűnsz, mert ez így csak fuckin bla bla és gyenge, hatástalan csipkelődés, amivel csak magadat leplezed le, saját értetlenséged hangsúlyozod. az, hogy te nem érted, még nem azt jelenti, hogy mindenkitől megvonhatod az értelmező képességet.
|
| | | | |
| | | | | | 352. Semjase | 2010. szeptember 16. 17:36 |
| | | | | | | | jackob, do you want to tell me, that you are a f.ing alien, who was created by an unknown process from an unknown source, or what? do you think that your moms egg, n your dads sperm were mere thoughts, or immaterial illusions? what da fuck, man, really. |
| | | | |
| | | | | | 351. Semjase | 2010. szeptember 16. 17:32 |
| | | | | | | (sry, just a quick note:
what a suckass mixed up new age shit is this here again with mixing purusa - which is nothing to do with the spirit indeed - with poor kierkagaard (turning in his grave like a carousal, poor soul - and some absolutely meaningless made-up expressions? what do you want to say, sonek? why don't ya just use your own language, maybe you'd look more intelligent. ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sonak a megkülönböztetés nem disszociálás, hanem differenciálás.
Van egy néger meg egy fehér és hozzájuk asszociálsz egy megkülönböztetést (aszoc fehér+aszoc néger=aszoc különböző). Szerintem a disszociáció az amikor nem asszociáltatsz semmit, így megkülönböztetést sem, így a disszociált állapot pont egy olyan állapot, ahol minden egy, vagy ha nem is minden egy, de TE nem vagy ott, mert disszociáltál. Ilyen élményeket lehet elérni a kéjgázzal, ami egy disszociatív szer és nagyobb adagban már el is alszol tőle. |
| | | | |
| | | | | | 348. mulder | 2010. szeptember 16. 14:42 |
| | | | | | | korrekt eszmefuttatás, sonek.:)
De amúgy azért vetettem fel az egészet, mert jackob említette, hogy "én nem anyagból vagyok, hanem valahonnan máshonnan származok." S erről jutott eszembe a dualitás kérdése. Szóval ha minden egy, akkor az anyag is ugyanúgy szerves része az eszenciádnak, mert tegyük fel, hogy anyag, szellem és tudat egy kontinuumot alkot. Ha ez így van, akkor egyik alkotó elemre sem mondthatjuk, hogy illuzió. Valami olyan lényegre tippelnék, amit a Mátrixban az orákulumnál a kanálhajlító fiú mond Neonak: "...nem a kanál mozog, hanem te magad," tehát az anyag=szellem igazságára. |
| | | | |
| | | | | | 347. sonek | 2010. szeptember 16. 13:50 |
| | | | | | | | húh. ez így kicsit szétbonyolított. de megpróbálom kihámozni. a megkülönböztetés, vagyis a disszociálás az újkori és főleg a modernkori ember manifeszt érzékszerve. az individuáció alapmozzanata ez a megkülönböztetés- kirkegaardi felfogásban. szellemtörténetileg az asszociálás-érzékszerve (mindez szellemi értelemben) időben megelőzte a fent említettet, tehát: az ember előbb megtanulta, miképpen azonosítson mindent a Szellemmel (Purusa), majd ezt talán elfelejtvén rájött, miként különböztessen meg mindent a Szellemtől. a gondolatmeneted kulcsa ebben keresendő, mert az, hogy mindent azonosított a szellemmel később átalakulván, a Szellemtől való különbségeket kezdte inkább feltételezni.... a negatív theológia egyik fundamentális mozzanata. összegezvén: történetileg a Minden-Egy megelőzte a Minden-Egy akar lenni-de nem az-t. |
| | | | |
| | | | | | 346. mulder | 2010. szeptember 16. 12:54 |
| | | | | | | | Igazad van, sonek. Rosszul tettem fel a kérdést. A megmaradt ellentétet valószínűleg nem lehet tovább dualizálni. Viszont ha úgy nézzük, hogy megkülönböztetjük a nem létező anyagot a létező szellemtől, az dualitásnak számít,nem? Mert ha minden egy, akkor e kettő is egy, és ha ezt a logikát követem, akkor már nem lehetne létjogoslutsága szétválasztani az egyet nem létező anyagra és létező szellemre. Erre akartam kilyukadni. |
| | | | |
| | | | | | 345. sonek | 2010. szeptember 16. 12:22 |
| | | | | | | | a dualista világnézet nem a anyag/szellem, tellurikus/uranikus, szoláris/lunáris stb. ellenpontozásból fakad? tehát ha az egyiket tagadod, akkor a másik önmagában miként 'dualizálódik'? a kérdésedre a válasz, legalábbis ezen logikai megfontolást követvén: nem. |
| | | | |
| | | | | | 344. mulder | 2010. szeptember 16. 11:51 |
| | | | | | | | Az anyag tagadása nem a dualista világnézet fenntartása? Ez csak egy kérdés... |
| | | | |
| | | | | | 343. sonek | 2010. szeptember 16. 11:15 |
| | | | | | | | éljenek az evolúció tagadók! vajon mit adott hozzá az én létszínvonalamhoz vagy jobb-ismereteimhez vagy világgal való azonosulásomhoz az a tény, hogy én 98%ban azonos vagyok egy majommal és 94%ban egy patkánnyal? a pozitivizmus előfeltétele a tudományos haladásnak, viszont a tudományos haladás elfelejtette helyét és viszonylagosságát. egyébként is, most részleteiben bele nem menően, de a modern tudomány és filozófia a mai embernek már nemcsak, hogy nem támasza vagy segédlete, de inkább egy okot-adó arra, hogy mindent megpróbáljunk elfelejteni. ezzel bebiztosította funkcióját a szellemi degenerációban. |
| | | | |
| | | | | | 342. jackob | 2010. szeptember 16. 10:44 |
| | | | | | | | huhh hát én kikérem magamnak nem vagyok ez a csont hus es bor valami aminek még nevet is adnak. ez imo az illuzio es az ego. en nem anyagbol vagyok hanem vhonnan mashonnan szarmazok, ahonnan minden ember is. a szikranak ugyanaz a tulajdonsaga mint a tuznek, csak nagysagrendekben joval kisebb. ugyanolyan orok, csak a langja kisebb. ha szigeteket látsz akkor joggal gondolhatod hgy kulonálló dolgok, de ha jobban belegondolsz a visz alatt minden összeköttetésben van, csak a tetejuk látszik ki. szal sztem én nem egy amőbábol fejlőttem ki :D |
| | | | |
| | | | | | 341. cli_hlt | 2010. szeptember 16. 10:19 |
| | | | | | | | Semjase: I experienced this similarly-programmed-ness while I was tripping on Salvia. I simply could not explain my simplest thoughts in Hungarian. When I tried English, I managed to tell about my situation to my sitters. It was very funny and also very interesting. :D |
| | | | |
| | | | | | 340. Semjase | 2010. szeptember 16. 01:39 |
| | | | | | | | (jajj nemá. Ez a diszgráfia annyira egy ciki dolog. Olyan, mintha borzalmas beszédhibával adnék elő... Szörnyűűűűűűű. De legalább ne venném észre utólag, amikor már nem tudom kijavítani. Ez a valóság sux "more than anything in this universe, including black holes". btw: can i write in english to daath forum in the future mr gen, it would reeeaally be a relief for a delicate, and vulnarable soul, like mine, since i make much less misspellings in this language, probably because in this language my way of behavior is programmed otherly, and i have to be more conscious about my words too, so i hope none of you, who read my notes on this site minds it, do you... thank you, bye) |
| | | | |
| | | | | | 339. Semjase | 2010. szeptember 16. 01:30 |
| | | | | | | | (Elnézést a sok helyesírási hibáért, automatikusan írtam, nem olvastam el posztolás előtt, de külünben is unalmas egy bejegyzés, az a tíz ember, aki érti pedig inkább ne a daath-ot olvassa, hanem például elemzgessen diagramokat.) |
| | | | |
| | | | | | 338. Semjase | 2010. szeptember 15. 23:46 |
| | | | | | | aha, amikor még drogos voltam - úgy kábé pár napja - és molekulaláncokat kellet folyamatosan boostolnom másik molekulaláncok bevitelével, akkor azt gondoltam, hogy én, mint az anyagnak egy, az anyagból keletkezett kicsatolása által - szüleim szerelme - keletkezett anyagnak a folyamatos, többirányúan becsatornázott anyagi- meta-anyagi kommunikációs struktúrája, csupán egy kis adathordozó vagyok isten, avagy az "anyatudat" folyamatosan manifesztálódó emlékfolyamában, ami, mint anyagi erő emészti el addig önmagát, míg vissza nem tér abba az állapotba, ahol, mint határtalan teremtőerő létezhet.
amióta azonban visszatértem a testembe és minden pillanatot egy orgiasztikus kisülésének érzem meg annak az akár sok milliárd éves folyamatnak részeként, amelyben egy magányosan - de a szingularitás miatt nyilvánvaló holografikus egységben - hullámzó kvantumkisülésből atommá, molekulává, kis amőbává, stb stb majd emberré váltam, azóta az a sejtelmem, hogy a majdani meg nemanyagulásom, mely eltávolít majd ettől az evolúciós folyamattól, még mindig nem az örök teremtés felé, hanem egy következő állomás felé visz, amely még mindig anyaqi lesz, ahol még mindig ugyanaz a kis kvantum próbálkozik a hologramban fentartani magát memóriaegységként, csak egy másik szinten. amikor már az m-teória szintjein létező entitássá fejlődöm, akkor majd talán kiléphetek ebből az univerumból és lehet sajátom.
szal persze, ja, izé.
:) |
| | | | |
| | | | | | 337. mulder | 2010. szeptember 14. 13:34 |
| | | | | | | Mily furcsa...
Egyszer a "Fűről hosszú távon" topikban begépeltem egy sor zagyvaságnak tűnő eszmefuttatást kannabisz hatása alatt. Épp a gondolat-galaxisok spirál-karjain utaztam, de láthatóan a felvillanó gondolatokat nem sikerült rendszerezetten fogalmi kereteim közé sűrítenem. Mindenesetre felötlött bennem egy olyan, hogy esetleg a gondolat is atomokból áll elvont értelemben. Most akadtam rá, hogy ez az elképzelés egybe cseng többek között Amit Goswami elméletével, aki felvetette, hogy a "szellem anyaga" - a gondolat - ugyanazokból a megfoghatatlan elemekből áll, melyek a fizikai világ "makrotárgyait" felépítik,ám "a szellem anyaga mindig finom, nem képez durva tömörüléseket." Ezenkívül Rudol Steiner szintén anyagi jellegű létezőként képzelte el a gondolatokat. "Eleven, független lényekként" fogta fel a gondolatokat. "Amit a megnyilvánuló világban egy gondolatként fogunk fel, az egy olyan gondolati lény árnyékára hasonlít, mely a szellemek földjén tevékenyen létezik."
Talán egy kvantumgondolat ütött volna szöget a fejemben, vagy csak szimplán áldozatául estem volna szokásos működési kereteiből ideiglenesen kilépő elmém trükkjének? Ez tűnt a legalkalmasabb topiknak arra, hogy ezt felvessem... |
| | | | |
| | | | | | 336. jackob | 2010. augusztus 26. 13:23 |
| | | | | | | | volt már papir+nitro :D akkor inkabb a hangok folyásán csodálkoztam, és pont maga az élmény miatt fogalmazodott meg benne ma kérdés :D ki tudja legkozözelebb választ is kapok rá.... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Deep ... :)
A hiper légzést kifelejtetted |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | papir+nitro kombó megadja a válaszokat ezekre a jellegű kérdéseidre, még ha nem is elsőre.. Többen legyetek! |
| | | | |
| | | | | | 333. jackob | 2010. augusztus 23. 01:23 |
| | | | | | | | honnan tudom h teveszméi vannak valakinek, ha az egyén mindent meg tud magának magyarázni? ha a problémákat ugy fogom fel hohgy kivetitem a kulvilagra akkor meg is tudom oket oldani? ha igen honnan tudom h ez az? befolyásoljuk a kulvilagot vagy csak a sajat nezeteinkre tudunk hatni a kulvilagot illetően? mit értümk közös valóság alatt? létezik-e egyáltalán vagy csak megálapodunk dolgokban h igen, ez az. bocs, csak hangosan gondolkodtam, de válaszok is jöhetnek :D |
| | | | |
| | | | | | 332. weeed | 2010. április 9. 11:45 |
| | | | | | | kep :)
teljes mértékben egyetértek veled :) belölem ez a videó váltotta ki mindezt :) köszi Vuk :) köszi mindenki, imádlak titeket :D |
| | | | |
| | | | | | 331. Vuk. | 2010. április 9. 10:54 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 330. Buká | 2010. március 12. 15:48 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 329. kep | 2010. március 4. 19:20 |
| | | | | | | Ma ültem a monitor előtt, olvastam a daath-t. Visszaemlékeztem, olvastam a tripnaplómat, összegondoltam, bedőltem az ágyba és elsírtam magamat.
Soha többé nem akarok megszégyeníteni és bántani másokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Neutroncsillag
Igen, nagon jó! Köszi, hogy felraktad ezt még nem láttam. A Védák végkövetkeztetéséről szól ez a film, ami minden spirituális törekvés célja. Szerintem hihetetlen szerencse, hogy annélkül juthatunk hozzá e tudáshoz, hogy végigtanulmányoznánk a 4 Védát vagy végeznénk azokat a folyamatokat mint előző korokban.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudom számomra nagyon inspirálóak ezek a versek és magyarázatok, gondoltam megosztom másokkal...
Amúgy a Srimad Bhágavatamból vannak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ahogyan a vízen tükröződő hold remegni látszik a szemlélő számára, mert a víz tulajdonságával társul, úgy az anyaggal társuló önvaló is anyagi minőségűnek tűnik.
MAGYARÁZAT: A Legfelsőbb Lelket, az Istenség Személyiségét az égen ragyogó holdhoz hasonlítják, az élőlényeket pedig a hold vízen tükröződő képéhez. A hold az égen szilárd helyzetben van, és nem látszik remegni, ellentétben a vízen tükröződő holddal. Valójában a vízen tükröződő holdnak sem szabadna remegnie, mert nem remeg az eredeti hold sem az égen, de mivel a vízzel társul, a tükröződés remegni látszik, noha a valóságban a hold mozdulatlan. A víz mozog, de a hold nem. Hasonló módon úgy tűnik, hogy az élőlényeket olyan anyagi tulajdonságok fertőzték meg, mint az illúzió, a sajnálkozás és a szenvedés, noha a tiszta lélekből teljesen hiányoznak ezek a tulajdonságok. Fontos ebben a versben a pratŚyate szó, amelynek jelentése látszólagos és nem valóságos (mint az a tapasztalat, hogy az ember fejét álmában levágják). A hold tükröződése a vízen nem más, mint a hold elkülönült sugarai, s nem a valódi hold. Az Úr különálló szerves részei, akik az anyagi lét vizébe merülnek, rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy remegnek, ezzel szemben az Úr olyan, mint a valódi hold az égen, amely egyáltalán nem áll kapcsolatban a vízzel. Az anyagon tükröződő nap- és holdfény az anyagot ragyogóvá, kiválóvá varázsolja. Az élet tüneteit a nap és a hold fényéhez hasonlítják, amelyek olyan anyagi megnyilvánulásokat világítanak meg, mint a fák és a hegyek. A csekély intelligenciával megáldott emberek a nap vagy a hold visszatükröződését a valódi napnak vagy holdnak tekintik. Az efféle gondolatokból fejlődik ki a tiszta monizmus filozófiája. Valójában a nap és a hold fénye különbözik magától a naptól és a holdtól, noha mindig kapcsolatban állnak egymással. A hold fénye, amely az egész eget beragyogja, személytelennek tűnik, de a bolygó maga egy személy, és rajta az élőlények szintén személyek. A hold sugárzásában a különféle anyagi objektumok egymáshoz viszonyítva többé vagy kevésbé tűnnek fontosnak. A Taj Mahalon a hold fénye szebbnek látszik, mint ugyanez a fény a pusztaságon. A hold fénye mindenhol ugyanaz, de mivel mindenhol másképpen értékelik, másmilyennek tűnik. Ugyanígy az Úr fénye is egyformán árad mindenhová, de mivel azt mindenhol másképp érzékelik, másnak tűnik. Az embernek ezért nem szabad a hold visszatükröződését a vízen valódinak elfogadnia, és a monista filozófián keresztül félreértenie ezt a helyzetet. A holdnak az a jellemzője, hogy remeg, szintén változó. Ha a víz nem mozdul, nincs remegés. Egy biztosabb alapokon álló feltételekhez kötött lélek kevésbé remeg, de az anyagi kapcsolatnak köszönhetően a remegés tulajdonsága többé-kevésbé mindenhol jellemző. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A feltételekhez kötött lélek megtisztulásához a tudat megtisztítására van szükség. A transzcendentális lélek létére a tudat szolgál bizonyítékul. Amint a tudat távozik a testből, az anyagi test nem aktív többé. A tudat létét tehát a cselekedetek révén érzékelhetjük. Az empirikus filozófusoknak az az elmélete, mely szerint a tudat tétlen állapotban maradhat, csak szegényes tudásukat bizonyítja. Az embernek nem szabad hűtlenné válnia azzal, hogy leállítja a tiszta tudat cselekedeteit. Ha a tiszta tudat működését leállítjuk, akkor a tudatos életerő minden bizonnyal más tevékenységbe kezd, mert a tudat nem létezhet elfoglaltság nélkül. A tudat nem hallgathat el még egy pillanatra sem. Ha a test tétlen, a tudat akkor is cselekszik az álmok formájában. Az öntudatlan állapot nem természetes külső segítséggel egy korlátozott ideig fennmaradhat, de amikor a kábítószer mámora véget ér, vagy amikor az ember felébred, a tudat újra megfontoltan cselekszik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Dagga
jájj, azért azt ne :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a tudatos álom szerintem elég konkrét. ott is van az embernek teste. :) amit ott lehet tapasztalni az ugyanolyan meggyőző és részletes bír lenni, mint ébren. annyi csak a különbség, hogy ott kevesebb időt vagyunk, mint itt. meg képlékenyebb az egész. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | chucknorris100:
"ha valaki rájött, majd szóljon"
:)
Ez is érdekes téma, hogy rájöhet-e az ember "öneröböl" saját természetére?
Amúgy én most azért próbálom megfogni ezt a témát valami konkrétabb és kikezdhetetlenebb oldalról, mert éppen egy "hagyományos" tudományos konferenciára próbálkom besuttyantani a spiritualitás témáját. Ott pedig se'perc alatt megtorpedózzák spekulációként, ha netán bizonyíthatatlan ontológiájú dolgokat ejtek ki a számon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az viszont, hogy "az ember itthagyja a testét", beleködösíti a jelenséget egy implicit metafizikai feltételezésbe arról, hogy: "ember = test + valami(k)"."
na igen, itt megint az a kérdés, hogy akkor mi is az ember. ha valaki rájött, majd szóljon
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | dagga:
Igen, egy ilyen modellt írnak le pld. a zürichi pszichedelikumkutatók Vollenweider és Geyer is, akik a pszilocibin agyi hatásmechanizmusait tanulmányozták (embereken). Szerintük a pszilocibin a talamusz nevü agyterület "kapuzási" mechanizmusába piszkál bele, ezért az érzékszervi és egyéb információ megszüretlenül ráömlik az agykéregre és túltölti azt. Emiatt van a pszichotikus "valóságszétesés", ami persze a gomba esetében lehet egy szándékosan elöidézett és kívánt hatás is, de egy skizofrénnél (aki folyamatosan ebben az állapotban van) már nem akkora poén.
Akit érdekel a full text cikk, dobjon mélt.
Vollenweider, F. X. & Geyer, M. A. (2001). A systems model of altered consciousness: Integrating natural and drug-induced psychoses. Brain Research Bulletin, 56 (5), pp. 495507. http://dx.doi.org/10.1016/S0361-9230(01)00646-3 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | chucknorris100:
Persze, sokkal jobb!
Az egész "utazás"-tematika is egy metafora. Metaforikusan lehet úgy mondani, hogy "máshol jár", de a "mit tapasztal" a teljesen pontos, mert az csakis a szubjektív élményre utal.
Az viszont, hogy "az ember itthagyja a testét", beleködösíti a jelenséget egy implicit metafizikai feltételezésbe arról, hogy: "ember = test + valami(k)". |
| | | | |
| | | | | | 316. dagga | 2009. december 9. 13:03 |
| | | | | | | van egy olyan elmélet(?), hogy az agy egy "szűrő" is ami azért kell, hogy a rengeteg információba ne "őrülj" bele. A meditációnál, illetve más pszichedelikum hatása alatt a külső szemlélő egy passzív testet lát legtöbb esetben, miközben az alany igazából a valóságot éli át, megkerülve a szűrőt. Az agy azért is kell, hogy ez a passzív állapot ne állandósuljon csak egy bizonyos szintig, hogy a tested életben tudd tartani. vagy valami ilyesmi.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | akkor ha a "hol jár"-t kicserélem "mit tapasztal"-ra az úgy már jó?
nyilván dimenzióközi utazások alatt az ember itthagyja a testét. de attól még sztem mondhatjuk, hogy máshol jár |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | chucknorris100:
Ha a kérdést ebben a formában teszed fel, hogy "hol" "jár", akkor a válasz: nem jár sehol. A helyhez kötött járás a fizikai sík fogalma, viszont absztrakt értelemben meg akkor már absztrakt formában érdemes feltenni azt a kérdést is, ami érdekel ezekkel a jelenségekkel kapcsolatban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jóvanna :D
de ezeknek a belső dimenzióknak azér csak muszály létezniük nem? mer pl. hol jár az ember, mikor meditál oszt szamádhiba van, vagy születés előtt, halál után, vagy nagy dózisú dmt vagy salvia hatás alatt, meg hasonlók?
|
| | | | |
| | | | | | 312. dagga | 2009. december 9. 10:15 |
| | | | | | | | boruljunk le Neutroncsillag hatalmassága előtt testvéreim! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ájájj, a teozófia sohasem tudott megérinteni igazán, Rudolf Steiner -féle antropozófia dettó.
Nagyon szkeptikus leszek, de ilyesmiket én is tudnék írni a reggeli kávém mellett:
Mikor kozmikus utazásod elkezdődött a nagy szent mesterek keresztülvezetnek Ububru Mubangi 4975-dik síkján, ahol az energialények vibrálása 8 eon pillanat töredékeit vetítik ki az akasha krónika feltekeredéséből, hogy átléphess a következő síkra, ahol megközelít téged a bolygó, és a Vénuszon reinkarnálódva már csak a harmadik szemedet kell felnyitnod, és már hallhatod is az égi zenét, miután asztrális kapuid kitárultak a végtelenre 18-szor. De csak akkor :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hogy hány álomból kell felébredni, azt csak az tudná, aki már mindből felébredt :)
pl. itt elég részletes leírást találtam erre href.hu/x/5aqm . ez eléggé mindent átfogónak tűnik. de már-már túl jól is hangzik. az is lehet, hogy az egész kamu. kituggya
falomb. jó ötlet, majd kipróbálom .)
|
| | | | |
| | | | | | 309. cli_hlt | 2009. december 8. 21:27 |
| | | | | | | Én ezt fűvel szoktam. Mármint ami a réten nő és ilyen szálas. :P
Jó nézni a hullámzó rétet. Mármint a széltől. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Próbád ki ezt a gyakorlatot egy fának a lombjával. Nagy szélben érdemes, és leginkább nyáron, mert akkor sok levél van rajtuk (ne fenyőfát válassz :)). Ha csak úgy az egész lombra koncentrálsz, egy nagy összefüggő vibrálást ad. A levelek zúgása is hipnotikus lehet.
Hasonlóan bejön egy patak, vagy folyó vizét nézni, a tovarobogó víz hangja megint csak full extrás :)
A természet tele van ilyenekkel.
A miértekre nincs válasz. Miért süt a nap?
"Lehet, hogy a csillagok csak lyukak az éj vásznán."
Egy nagy kozmikus álomban lennénk, amelyben mindenkinek megvan a saját külön bejáratú álma is? Akkor ez dupla álom. Ki tudja hány álomból kell még felébredni...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tulképpen én nemigen gondoltam itt szolipszitmusra. ez csak egy ilyen megfigyelésféle, vagy észrevétel volt. még ha tényleg álom is a világ, nemhiszem hogy csak én álmodom. lehez ez kollektív álom is :) de ha meg többen vagyunk, akkor az vajon pontosan mennyi. úgyértem hány lélek van? és ha annyi miért nem amannyi?
jah, tudom, ilyenkor azt szokják mondani hogy a lények száma végtelen. na mindegy
amugy gondolom sokan rájöttek már erre a szemrögzítős dologra. vajon meddig lehet így elmenni? én suliban tudtam ezt sokat gyakorolni. a sima zöld pad volt a legjobb. egy idő után zöld örvénylés kezdett megjelenni. majdnem pont olyan, mint a radarképernyő. ahol elhaladt, ott már különböző alakzatok jelentek meg de még nem bírtam felismerni, hogy mik azok. meg fűre is jó ránézni felülről, vagy valamilyen szabálytalan mintára. rövid idő után elkezd homogenizálódni a minta, aztán meg egy vándorló örvény jön szintén. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ó, tudod még én sem ülök mosolyogva a sarokban lótuszülésben :)
Mondjuk nehéz is úgy mosolyogni, én 5 perc után ordítani tudnék.
A "parát" mindentől elvonatkoztatva, egy jó kis lúdbőrös flessnek értettem, igen, fogalmazhattam volna pontosabban is.
Cellux írt régebben a szolipszizmusról, a te gondolatod egybevághat ezzel a témakörrel sztem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | menymá, ezt pont te mondod? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | még egy bizonyítzék lehet arra, hogy a világ csak álom, pl. a szemfixáció. tudatos álomban alap dolog, hogy nem szabad egy pontra sokáig nézni, mert akkor az ember felébred. ugyanez működik itt ébren is, csak kicsit tovább tart. ha sokáig nézek egy pontot úgy ,hogy a szemmozgást abszolút nullára lecsökkentve, akkor elkezd szétoszlani a világ.
csak még sose sikerül végigcsinálni, mert egy nagyonkis szemmozgás is visszaveti az egészet |
| | | | |
| | | | | | 302. cellux | 2009. november 24. 09:53 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jó ez a Tolle, végre egy gyakorlatias ember. |
| | | | |
| | | | | | 300. cellux | 2009. november 13. 14:43 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Pedig a kurvajó jó válasz is lehet :-)
Ez egyébként Grandpierre Attila agyszüleménye, valamelyik VHK albumon van rajta, asszem az Éden Visszahódítása II. -őn.
Elég mély zene, sokban inspirált engem, és másokat is, úgy gondolom.
|
| | | | |
| | | | | | 297. [...] | 2009. november 12. 21:51 |
| | | | | | | mármint a kurvajó nem válasz akart lenni, a feltevésre értettem.
na mind1 |
| | | | |
| | | | | | 296. [...] | 2009. november 12. 17:46 |
| | | | | | | :D neutron, ezen most szakadok
kurvajó :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Milyen egy jel délutánja? :-) |
| | | | |
| | | | | | 294. cellux | 2009. november 9. 13:27 |
| | | | | | | Ez a videó, meg a Roland Griffiths féle TED talk mintha kérdés-válasz viszonylatban állnának egymással...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica
A jobb agyféltekém nevében: köszönjük :-) |
| | | | |
| | | | | | 292. cica | 2009. november 9. 11:03 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Neutroncsillag
Akkor ebbe most beleszaladtam :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Notimpersonal
Dehogy okozott csalódást a válasz :-) Csak szeretek néha tök oda nem illő, vagy eleve barom dolgokat kérdezni, mert mulatságos helyzeteket teremt. Előfordul néha, hogy találkozok valakivel, kezet fogunk, majd pár másodperc, vagy akár perc után újra a kezemet nyújtom.
- Mi van, az előbb már kezeltünk nem?
- De, na és?
Ilyenkor az elme leficcen egy picit a keréknyomból, és megáll az idő :-)
Jó gyakorlat, a reakciók is vegyesek. Volt aki nem tudta hova tenni, és volt aki mosolyogva kezet fogott másodszorra is, majd úgy beszélgettünk tovább, mintha nem történt volna semmi különös...
|
| | | | |
| | | | | | 289. algir | 2009. október 26. 23:40 |
| | | | | | | Brahman az, aki időtlen idők előtt felragyogott. Tehát nevezhetjük a teremtőnek is. ( Szerintem ő a hatodik csakra, a homlokunk. De ez most csak az én gondolatom, erről nem olvastam még konkrétan sehol.) Amikor tudjuk azt, hogy minden Egy. Azaz nincsenek kettősségek, hanem egy közös valóság van. Ez a legfelső létezés Brahman. A személytelen, mindig áradó szeretet, tudás(éberség a valóságra) és megismerés. Ő a Világfa. Remélem a szerző nem haragszik meg, hogy őt idézem, de a mostani legújabb írásban (Szívdobbanás) szerintem az indián, akiből végtelen személytelen szeretet árad mindörökké, Brahman akkor úgy mutatkozott meg neki. :) Szóval a Brahman az mindenkinek máshogy jelenik meg, de ugyanazt az igazi valóságot jelenti.
Nagyon fontos hogy Brahman és Átman egyek. Két név azért kell, mert Brahman a létezés princípiuma, akin az egész teremtés áll, míg az Átman a létezésen túl lévő, abszolút transzcendens világlélek. Önmagunk. Ezért lehet azt mondani, hogy a Teremtő saját képére formálta az embert. Mert a lényege, a Lelke benne van az emberben. Az, hogy megalkotta a világot, kisugározta Brahmant, az az önismerete, saját magát nézegeti a megtestesült létezésen keresztül.
Szerintem az Átman állapotot akkor lehet érezni, ha a kundalini kígyó kitör a koponyacsontunk tetején, a hetes, korona csakrán keresztül. Sok olyan jógi meg bölcs van, akik könnyen elő tudják idézni ezt az állapotot.
(elnézést ha valakinek okoskodásnak tűnt volna, ezt nem akartam. Ha valakinek zavaros amit írtam, az az én hibám, és nem azé amit mondani akartam)
Idézet a Brihad-Áranjaka Upanisádból:
13. Mert ki a testben Lelkét megtalálja,
és érte a mély szakadékba lemegy,
az mindenható, az világteremtő,
övé a világ, magának világa.
14. Már itt a létben meg kell tudni végre,
nagyot veszítünk, ha nem tudjuk meg Őt.
Aki megtudta, az már halhatatlan,
aki Őt nem tudja, szenvedés a bére.[187]
15. Ám ha az ember a Lelket örök istenként szemléli,
uraként múltnak és jövőnek, úgy nincs oka félni.[188]
16. Körülötte száll az év s a napok; mint örök életet,
mint világnak világát, úgy imádják őt az istenek.
17. Amin a lények ötféle serege és az űr alapul,
örök Lelkemnek azt tudom én halhatatlanul.
18. Lélegzet lélegzete, szem szeme,
fül füle, gondolat gondolata,[189]
így tekints hát reá, és tudd meg:
ő az ősöreg Brahman, a lét kezdete.
19. Vésd észbe, nincsen különbség, mert ő így csinálta.
Ki megkülönböztet, az halálból bukik újabb halálba.[190]
20. Minden, ami van, mérhetetlen, rezdületlen egység.
Űrön túli Lelked örök, nem éri születés, öregség.
21. Értő pap, így közelít majd a bölcsesség tefeléd,
szavaid ne fűzögesd hiába, csak fáraszt a beszéd. |
| | | | |
| | | | | | 288. ynul | 2009. október 22. 14:18 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Chucknorris100
A Brahman szónak van több jelentése is amit én halottam eddig az,hogy az egyéni lélekre is használják, istent pedig Parabrahmannak vagyis leglelsőbb léleknek is nevezik.
A másik jelentés pedig, isten mindent átható személytelen aspektusa én arra gondoltam múltkor.
Persze igazad van,hogy nekünk 0 az esélyünk,hogy innen bármit is kitaláljuk pont ezt írtam én is egy hete és ezért vagyok amellett,hogy felsőbb forrásokhoz kell fordulni.
A samádhis kettővel előbbi bejegyzés a Gitából van elfelejtettem beírni, és remélem nem tűnik okoskodásnak azt én sem szeretem ám
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Neutroncsillag
Remélem nem okozok csalódást a válaszommal de azt látom olyankor amit bámely közönséges ember: semmit. :-)
De eszembe jutott az előbb említett arról idézet mit érezhet az aki valóban előre haladott a lelki életben.
A Védák szerint van egy eredeti önvalók amely parányi mértékben rendelkezik a Leglesőbb Istenség tulajdonságaival. Ha úgy döntünk,hogy saját elégedettségére törekszünk akkor erre van lehetőség itt az anyagi világban. Azonban az anyagi természet tökéletesen működik így minden tettünk egy ugyanolyan súlyú következményt von maga után, ami azt eredményezi,hogy egyik testből a másikba vándorolhatunk a sokmillió faj széles választék
Minden lelki törekvésnek a célja,hogy vissza állítsuk eredeti kapcsolatunkat Istennel. Az,hogy valaki dolgokat lát bizonyos helyzetekben még nem jelenti,hogy elérte a felszabadulást az említett körforgásból. Persze ennek is megvannak a szimtómái erről is részletes leírások találhatóak. Főként azok jellemzői az ilyen embernek,hogy nem zavarják a kettőségek, minden helyzetben kiegyensúlyozott, és nem ragaszkodik a tettei gyümölcséhez.
Tisztában van vele,hogy mi az élet célja és ez a test egy jó eszköz ebben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis sam§dhinak neveznek, az ember elméje a yoga gyakorlása révén megszabadul minden anyagi tevékenységtől. E tökéletesség jellemzője, hogy a yogŚ ebben az állapotban tiszta elméje segítségével megláthatja önvalóját, s örömet, élvezetet tud meríteni abból. Ebben az örömteli állapotban határtalan lelki boldogságban van része, melyet transzcendentális érzékszerveivel tapasztal. E szilárd helyzetben sohasem tér el az igazságtól, s ide eljutva úgy gondolja, ennél nagyobb kincsre soha nem tehet szert. Ezt az állapotot elérve még a legnagyobb nehézségek sem rendítik meg. Ily módon valóban mentes az anyagi kapcsolatok okozta minden szenvedéstől. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | roitschwantz: Az egyén értékrendjének, és az ország szintjén követendő gazdasági modellnek semmi köze egymáshoz, és ez a kulcs.
A kommunizmus nem hülyeség az elvek szintjén, de nem működik. Ahogy a vicc mondta: "Létező szocializmus nem működik, működő szocializmus nem létezik".
Ergo lehet, hogy a baromira helyes dolog azt mondani, hogy mindenkinek legyen munkája és punktum, de ezt ha ezt megvalósítjuk a gyakorlatban, akkor látjuk hogy járunk.
Mondjuk a fentieket annak fényében értelmezd, hogy én szerintem erősen jobboldali vok(fontos megjegyeznem, egyik ma jobboldalra sorolt politikai párttal sem rokonszevezek!), nem hiszek a demkráciában sem, de ez innentől itt off, ha ilyesmiről akarsz beszélni(nyilván aktuálpolitika nélkül), akkor válaszolj a peace topicban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | roitschwantz... azt a kutya mindenit
: ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bocs roizschwantz elírtam a neved
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hali rosiwatz
én is sokszor éreztem ezt a dilemmát, talán azért mert én is sok "igazságtalanságot" szenvedtem el és ezért mindig bennem volt, hogy megpróbáljak minden erőmmel más kiszolgáltatott embereket megóvni ettől. (egyébként azt hiszem nem az igazságtalanság a jó szó, - az elnyomás, a kizsákmányolás sokkal konkrétabb; minden olyan szituáció az amikor valaki visszaél előnyösebb helyzetével valakivel szemben, bármilyen értelemben: erősebb, okosabb, ügyesebb, gazdagabb, nagyobb a hatalma, bármi, legyen az bármilyen területen, kommunikációban, párkapcsolati, családi, szociális játszmákban, szülő-gyerek kapcsolatban, munkában, jogban...)
sokáig próbáltam harcolni mindenféle módon és közben jártam a magam spirituális útvesztőjét is, megélve azokat az állapotokat amikben, ahogy te is írod ezek a dolgok eltörpülnek...
én a következőkre jutottam:
nem lehet semmit sem erőszakkal elérni, kikényszeríteni főképp nem a szolidaritást, az együttműködést (nem csak fizikai erőszakkal, de egyáltalán rávenni vkit vmire a saját akarata ellenére), - a marxisták ezt nem látják be
sok mindent tudunk tenni ami hathat másokra és lehet sok emberre is hatással, (főleg, ha olyan a helyzetünk: híresek, nagy hatalmúak vagyunk), de még fontosabb, hogy mit teszünk saját környezetünkben, mi magunk, - így tud elsősorban terjedni a jó, emberről emberre, és nem propagandával, vagy meggyőzéssel
magunkat kell megváltanunk elsősorban és csak azután következhet mások igazi segítése, bár addig is támogathatjuk egymást az úton; a legjobb ha találunk ehhez partnereket, közösséget
szóval a fax tudja, de a kérdeésedre válaszolva:
az igai kommunista aki kommunában él, az meg lehet pszichedelikus, spirituális kommuna is : )
illetve
önmagad megismerése (vö: pszichonauta) nem lehet akadálya annak, hogy harcolj az elnyomás minden formája ellen, ha erre érzel küldetést
üdv
jsp |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kedves moderátorok, lécci ne gyomláljátok ki a hsz-t, nem politizálni akarok, de mégis: minden erőmmel küzdeni akarok a társadalmi igazságtalanságok ellen, ugyanakkor az is meggyőződésem, h. van egy másik világ, ahol ezek a dolgok eltörpülnek. és ez nem közöny.
este pl. egy törperózsától azt látom (inkább érzem), h. van egy másik világ, de ha felkelek, és kimegyek az ún. objektív valóságba, akkor úgy vélem, h. a világ ennek a dimenziónak, mármint amiben élni kényszerülünk, a szabályrendszere szerint nem korrekt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | szerintetek lehet valaki egyszerre marxista és pszichonauta? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 271. cellux:
Ez a lakomás élvezkedés nem alaptalan. A mi kultúrkörünkben az egyetlen áldozásfajta éppen evés-ivás, ostya, kenyér és bor formájában.
A személyes tapasztalat nélkülözhetetlen, nem csak elsősorban, hanem csak arra támaszkodhatsz. Az igazi tanítást éppen arról lehet felismerni, hogy a személyes tapasztalatokat segíti, különben elvégezhetsz egy élelmiszeripari főiskolát úgy, hogy nem tudsz egy rántottát sütni, akkor abból hogyan lesz lakoma? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | oké, de most Brahman alatt kit értünk, "csak" a teremtőt, vagy a legeslegvégső megnevezhetetlen Istent? mert ha ez utóbbit, akkor ő elvileg túl van még a kauzális/oksági világon is.meg az azutánikon is. onnan kezdve pedig már történketnek dolgok ok vagy következmény nélkül is. kb. 0 az esélyünk, hogy innen megállapítsuk, hogy hogy, meg mit miért csinál. lehet, hogy nagyon unatkozott és kitalálta, hogy szenvedést okoz magának, mer mér ne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Notimpersonal
Te mit látsz, ha lehunyod a szemeidet? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Chucknorris100:
Mert akkor az azt jelentené,hogy az illúzió hatalmasabb Brahmannál amiből az származik. Én nehezen tudom elképzelni,hogy Brahman szándékosan szenvedést okoz magának, mert azért ez a világ nem fenékig tejföl. Amúgy a vita nem rossz dolog mármint ha mindenki érvelget a saját filozófiája vagy meglátása alapján
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én sem gondolom azt,hogy a tapasztalás haszontalan a megismerés folyamán.
Inkább csak annyi lenne ezzel kapcsolatban a véleményem,hogy nem lehet a megismerés kizárólagos eszköze szükség van egy lelki autoritásra is. Ha valaki tanulmányoz egy könyvet akkor az is annak számít.
Elég kevés guruval találkozni manapság. A guru lehet diksa vagyis aki avatást ad, tehát a hagyományos értelembe vett guru. És ezen kívül van siksa guru aki pedig egy másik szintén gyakorló vagy követő személy és mivel egy kicsit előrébb jár így már tud segíteni instrukciókkal.
Nekem az alábbi érvek meggyőzőek a kizárólagos tapasztalati úton szerzett megismerést illetően.
Az érzékeink tökéletlenek, vagyis ha felnézünk az égre azt látjuk,hogy a nap egy tányérnyi korong. S ha szobában hirtelen sötétség támadna még a saját kezemet sem látnám.
Illúzióban vagyunk az a második hiányosság. Ha megkérdeznek kik vagyunk nem tudunk válaszolni. Mondom a nevem,hol lakok hány éves vagyok stb
De ez a test csak egy ruha miután elhagyjuk egyből oszlásnak indul.
Mindenki követ el hibákat. Még a társadalom legmagasabb rétegeiben lévők is és legalul is.
És végül ott van a csalásra való hajlam. Mindenki hajlamos arra,hogy becsapjon másokat. Sokan írnak filozófiai könyveket pedig még a saját helyzetükkel sincsenek tisztában.
Emiatt jobb ha elfogadunk azoknak a segítségét akiket nem érintenek ezek a dolgok.
De a tapasztalat is segíthet de óvatosnak kell lenni mert nem fogadhatjuk el kizárólagos igazságnak
Amúgy való igaz, hogy a Legfelsőbb öröme az én örömöm is. Mint ahogy egy családon belül is, ha a gyermekek engedelmesek, a család békében, boldogságban él és egyazon érdekek vezérlik őket.
Az anyagi boldogsággal az a baj,hogy eleje és vége van.
|
| | | | |
| | | | | | 273. cellux | 2009. október 15. 09:48 |
| | | | | | | Ja és még egy sztori: van Kassán egy Timcsák Géza nevű jóga oktató, aki szerintem eléggé képben van minden szinten. Ő leginkább rádzsa jógával foglalkozik - ez az az irányzat, amelynek hívei a saját tudatuk és testük feletti totális kontroll megszerzésével, majd a meditáció elmélyítésével érik el az újraegyesülést. Ő mesélte, hogy fiatal korában több guruja is volt, de közülük érdekes módon egy sem volt rádzsa jógi, mind "bhakta" volt, aki Isten szerelmében élt és könyveket írt arról, hogy miként kell szeretni Őt. Ezt azért említette, hogy lássuk, bár mi itt nyugaton - talán a bal agyfélteke egyeduralma miatt - leginkább a rádzsa, hatha, jnana és karma jógákkal tudunk szimpatizálni, a megvalósított bölcsek közül sokan az Isten iránti odaadás és szeretet útját követték (ami persze a rádzsa jóga útján is előkerül, de csak a "küzdelem" végén).
Azt talán már ti is tapasztaltátok, hogy a szív egy pillanat alatt meg tud oldani olyan csomókat, amikkel az ész évekig bajlódik. Felteszem, hogy ez a spirituális úton sincs másképp.
|
| | | | |
| | | | | | 272. cellux | 2009. október 15. 09:37 |
| | | | | | | Én egyébként azért hiszek abban, hogy a Legfelsőbb egy "személy", mert máshogy nem tudnám megmagyarázni azt, hogy a világ dolgai rendelkeznek "olyansággal". Az, hogy a világ a teremtő teste, tudati aspektusainak megnyilvánulása, sokkal megfoghatóbb, mint az, hogy csak úgy van (öröktől fogva).
|
| | | | |
| | | | | | 271. cellux | 2009. október 15. 09:31 |
| | | | | | | Hű, ezt most elég jól összeszedtétek. :)
notimpersonal: Kellemesen csalódtam, amit az utóbbi időben írsz, abban nem találok semmi kivetnivalót. Nekem az nem jön be, amikor valaki azt állítja, hogy a saját tapasztalat általi közvetlen megismerés hátrébbvaló, mint a guru/tanítás/Biblia követése, de ezt nem tudja elfogadhatóan megindokolni. Elismerem, hogy ha a guru valóban tudja, mit csinál, akkor az odaadással az ember sokkal gyorsabban haladhat, és egy csomó nehézséget megspórol magának. De ha nincs guru (márpedig nekem nincs), akkor - bár tanulmányoztam én is eleget a szentírásokat - elsősorban a saját tapasztalatomra kell támaszkodnom. A problémám pedig az, hogy ha így teszek, miként kerülhetem el a tapasztalatom beszennyeződését (a valóság és az ego inputjának összekeveredését) - vagy egyáltalán kell-e erre törekedni (lehet, hogy a szennyes/tiszta input szétválasztása is egy meghaladható kettősség).
Amúgy nagyon fincsi azon elmélkedni, hogy milyen lehet az, amikor a Legfelsőbb élvezi az érzékleteimet rajtam keresztül, úgy, hogy ez nekem is mennyei gyönyört okoz. :) Mondjuk amikor egy kiadós lakoma egyúttal odaadó szolgálat is, a Legfelsőbb "kielégítése" (eléggé intim kapcsolat lehet az ilyen).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem vitatkozás céljából idéztem ezt a részt, hanem csak megmaradt bennem mikor olvastam frappánssága miatt, aztán most meg úgy idekívánkozott:). szavakra nyilván szükség van, Sankara itt szerintem arra akart utalni, hogy ha konkrétan valaki meg akar szabadulni, akkor azt csak gyakorlással lehet elérni.
amúgy innen idéztem: terebess.hu/keletkultinfo/shankara.html
nem tudom mennyire hiteles forrás. az is lehet, hogy nem túl jó a fordítás.
"Ha mi Brahman lennénk és csak a Brahman létezik tehát minden egy /ez az imperszonalista tanítás lényege/ akkor hogyan lenne lehetséges, hogy Brahman az illúzió hatása alá kerül és szenved különféle testekben. Akkor ez azt jelentené,hogy őt is a tudatlanság kígyója marta meg."
jah, de miért ne? miért kellene ezt a lehetőséget kizárni?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szavak szövevénye sűrű rengeteghez hasonlatos
Hát szavak nélkül még ezt a tanítást sem adhatta volna át Sankaracarya
Egyébként ő is elismerte, hogy az általa prédikált Brahman szinten kívül létezik a Paramátma és a Bhagavan megvalósítás.
A Brahman megvalósítás valóban mentes a szavaktól és a gondolatoktól. Az öröklét /sat/ aspektusa. Azonban hiányzik belőle a rasa. Ez a szó :-) azt jelenti,hogy élvezet,zamat,gyönyör ami egy kapcsolatból származik. De ez is egy transzcendentális helyzet az Abszolút Igazság egy aspektusa. Ezen túl van a sat-cit-ánanda teljes tudás,gyönyör, és öröklét.
Ha mi Brahman lennénk és csak a Brahman létezik tehát minden egy /ez az imperszonalista tanítás lényege/ akkor hogyan lenne lehetséges, hogy Brahman az illúzió hatása alá kerül és szenved különféle testekben. Akkor ez azt jelentené,hogy őt is a tudatlanság kígyója marta meg.
A szavakon keresztül érthetsz meg dolgokat mindenképpen szükségük van rá még a Sankarát követő filozófusoknak is :-)
Inkább úgy fogalmaznék,hogy mindent megfelelően kell használni egy késsel lehet ölni is és finom ételek készítéséhez is használják. Aszavak is leköthetnek de a felszabadulás eszközei is lehetnek.
Amúgy Sankara írta a Gitá-máhátmyá című művet ami a Bhagavad gitát dicsőíti. Ők is elfogadták,hogy az Abszolútnak van személyes aspektusa is de a személytelen Brahman megvalósítása vonzotta őt is és követőit is. Ezt azért mondom mert olvastam róla is, tőle is.
És valamelyikünk forrása rossz lehet de én úgy tudtam ő nemhogy nem vetette el a Védákat, hanem az Upanisadok és hasonló a személytelen Brahmant tárgyaló szentírásokat követte és tanította.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Úgy érzem a kulcskérdés ismét az időleges-örök, mulandó-maradandó, véges-végtelen ellentétpárok körül forog. Itt előttem a klaviatúra (mely ugyanabból az energiából áll mint az egész makrokozmosz), időlegesen létezik, majd átalakul valami mássá. Én úgy érzem mintha az emberiség évezredek óta azon törné magát, hogy az állandóságot valahogy elérve kiszabaduljon a változás köréből. 1000 év múlva ez a klaviatúra már nem lesz itt előttem az asztalon, én sem leszek itt, még a csillagok is más pozícióban lesznek majd az égbolton. Ha jobban belegondolok semmi sem maradandó, semmi sem megfogható ebben a létezésben, kivéve a saját tudatomat, mely eszmélésem óta elkísér. Így nagyon egyszerű a következtetés, hogy mivel érdemes foglalkozni :-) De az életnek szerintem ezen kívül is van értelme, célja, mindannyian valamilyen céllal kerültünk be a játékba és amíg azt nem teljesítjük be, automatikusan visszatérünk, amint lehetőségünk lesz rá, és ehhez képest a megvilágosodás is csak bónusz :-)
Hm?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az írások tanulmányozása meddő mindaddig amíg Brahman nem tapasztaltatott: Brahman tapasztalása azonban fölöslegessé teszi az írások tanulmányozását.
Szavak szövevénye sűrű rengeteghez hasonlatos, amelyben a gondolatok ide s tova vándorolnak. Ezért mindenki, aki ezzel tisztában van, törekedjék minden erejével arra, hogy Brahmant tapasztalhassa.
Akit a nem-tudás kígyója megmart gyógyulást csak a Brahman belső tapasztalása révén remélhet. A Veda és a többi szentírás, varázsszerek vagy gyógyfüvek mind haszontalanok." Sankara
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Inkább éppen az van,hogy semmi nem illúzió,hiszen minden a Legfelsőbb energiája és ez az energia nem különbözik a Legfelsőbbtől ahogyan a nap sugarai sem különböznek magától a naptól. Ugyanakkor a Legfelsőbb különbözik is az energiáitól /hogy a nap is a sugaraitól/ vagyis annak ellenére,hogy számtalan formában kiterjed nem veszíti el eredeti létét. Ez olyasmi,hogy 1-1=1 :-)
Abban az értelemben illúzió mondjuk klaviatúra, hogy mint forma ideiglenes de maga az energia valódi. Erre gondoltam, hogy végső soron minden lelki.
Egy csavar mikor egy gépezetben van hasznos. Mikor elgurul onnantól kezdve megszakad a funkciója és haszontalanná válik.
Mi is a Legfelsőbb szerves részei vagyunk és részben rendelkezünk a tulajdonságaival. Így a szabad akaratunk is megvan és dönthetünk úgy,hogy a saját érzékeinket akarjuk kielégíteni ez az oka az anyagi létnek. Ha amellet döntünk,hogy visszaállítjuk az eredeti kapcsolatunkat a Legfelsőbbel az az eredeti helyzetünk.
Ez a védikus filozófia, természetesen más filozófiák mást mondanak, nekem ez adott legvilágosabb képet. Nagyon érdekes módon kerültek hozzám a könyvek szépen sorban. Mikor olvastam őket olyan érzés volt mintha mindig is tudtam volna ezeket de nem gondoltam bele... vagy nem tudom minden esetre nagyon érdekes és elmondhatatlan érzés volt.
Ezért van az,hogy talán kicsit elfogult vagyok, lehet van akit ez zavar de remélem nem festek ezzel negatív képet az egészről. Azt is hozzá kell tennem,hogy én nem vagyok egy hiteles gyakorló inkább csak minden tiszteletem a témáé.
|
| | | | |
| | | | | | 265. cellux | 2009. október 14. 13:43 |
| | | | | | | Nekem a salvia topikba belinkelt csóka magyarázata tetszett (ld. a videóhoz fűzött kommentek között), ti. hogy mindannyian "belenézünk" egy közös tudati térbe valahonnan kívülről, és amikor meghalunk, akkor annyi történik, hogy a nézőpontunk eloldódik és kiemelkedik ebből a fixációból (mintha hátrafelé kijönnénk egy csőből, amibe egészen addig be voltunk zárva, de sosem tűnt fel, mert ezt gondoltuk kizárólagos valóságnak). Mivel mindenki ezt csinálja, így egymás - közös - tudatában létezünk (co-creators of reality). Így a szolipszizmus egészen elfogadhatóvá / felfoghatóvá válik.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ok, de ennek olyan hangulata van, mintha csak az én szubjektumom lenne az egyetlen valóság, a körülöttem lévő személyek és tárgyak pedig csak illúziók, lennének. Nekem ez meredek. Illúziókkal beszélgetek az utcán, egy illúzióval buszozok a városban, illúziót eszek, illúzió klaviatúrát nyomogatok éppen ... Nekem ennek pszichiátria hangulata van, bár lehet az én hozzáállásom hibás :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Persze, gondoltam,hogy nem komoly a kibukás :-)
Az egy seggel két ló ez esetben azt jelenti, hogy lehetetlen eltávolodni valamitől úgy,hogy kapaszkodsz bele. Vagyis a lelki előremenetel azt jelenti,hogy fokozatosan eltávolodsz az anyagi kötelékektől.
Igazából nincs is olyan,hogy anyagi ugyanis minden lelki végső soron.
Anyaginak akkor nevezhető valami, ha nem a Legfelsőbbel kapcsolatban látjuk, használjuk /pl. szabad akarat,elme, intelligencia, ego/ akkor ez egy anyagi látásmód.
Egyszer egy király és egy bölcs között elhangzott egy beszélgetés és a király kérte a szentet,hogy magyarázza el az anyagi létezést. A bölcs erre odarohant egy fához ami a közelben állt, átkarolta és kiabálni kezdett: Engedj el,engedj el
Szóval nem lehet tüzet gyújtani a víz alatt, de ez nem a dolgok megtagadását jelenti mert az sem különb a ragaszkodásnál. Mindent a megfelelő tudatban kell használni, megélni
.
Azt,hogy ezt miként lehet megtenni a különféle hiteles szentírások elmondják nekem, a Gita volt eddig a leginkább inspiráló azért idézgetek mindig.
És az említett lemondásról is található egy vers:
Aki nem ragaszkodik munkája gyümölcséhez, s kötelessége szerint cselekszik, az az élet lemondott rendjében él. Ő az igazi misztikus, nem a tüzet nem gyújtó és munkáját nem végző / Bg 6.1/
A tüzet nem gyújtó és munkáját nem végző a világtól elvonuló, magányos önmegvalósítót jelöli.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Notimpersonal
Abszolúte nem rágtam be, csak ezt szülte a pillanat :-) Ezek a szent szövegek rendben vannak, de én nem fogadok el mindent csak úgy, mert le van írva. Amivel nem értek egyet, azt inkább kihagyom.
Hogy érted azt hogy egy seggel két lovat?
Kevesebb komolyságot, ha kérhetném :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Be kell vallanom eleinte nem értettem mért írjátok ezt a "világtól elvonuló magányos önmegvalósító" dolgot. De azt hiszem megvan,nem rég írtam be egy idézetet amiben ez volt: "A sannyásik akik lemondanak erről a világról,megszakítanak minden kapcsolatot vele: megválnak családjuktól, a feleségüktől, a gyerekeiktől, a barátaiktól, az otthonuktól, a gazdagságuktól - vagyis mindenüktől- annak érdekében,hogy elnyerjék a Brahman boldogság transzcendentális örömét
..
Ez később úgy folytatódik, és ez az idézet lényege is, hogy ezzel csupán egy bizonyos Brahman boldogságot érnek el /most mindegy,hogy nevezzük nem egót gazdagítani akarok a szavakkal az általam olvasott könyvben így hívták/ de az igazi transzcendentális boldogság ez felett áll noha a személytelen megvalósítása is valóság vagyis transzcendentális.
Így folytatódik az idézet: De az adhoksaja-boldogság fölötte áll a Brahman-boldogságnak.
Természetesen a jelen kor embereinek nem az való,hogy mozdulatlanul üljenek egy szent helyen samádhiba merülve, erre képtelenek lennénk.
Ami a Védák által javasolt folyamat az említett idézet végén olvasható!!! A lényege,hogy élet minden területén a kötelességek végzése közben /ilyen mindenkinek van /próbálkozzunk tudatosak lenni. Ez egyfajta napi meditáció.
Ami a lemondást illeti a ragaszkodás az amiről le kell mondani ez szüli az evilágibeli létet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "de feltétellé tenni a világról való lemondást a lelki fejlődéshez szerintem megér egy acélbetétes bakanccsal való megrugdosást."
most akkor vagy ez vagy az...
nem lehet egy seggel két lovat megülni :-)
mindegy mindenesetre ha nem így van még nem kell berágni ha valaki mégis így gondolja |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :-)
Azt azért nem mondanám de igen jó gondolat.
Sajnos mint említettem is nem vagyok elkötelezett önmegvalósító inkább csak olvasgató, keresgélő.
Az viszont lejött,hogy ez a világ mint egy börtön azok számára van akik istent játszanak és mindent maguktól tudnak. Mindenkit e világ törvényei irányítanak de ez nem elég ahhoz,hogy rájöjjenek nem ők az irányítók.
Az egyik legfontosabb feltétel az alázatosság /és egyben talán a legnehezebb/
"Az ember legyen alázatosabb az utcán heverő szalmaszálnál..."
Csak ilyen elmével lehet elfogadni az út ismerőinek segítségét. Ellenkező esetben megpróbálhatnám magam átúszni az anyagi lét óceánját. Sajnos annyira nem vagyok jó úszó :-)
Inkább megpróbálom a már kitaposott ösvényt járni. Persze ezt most itt úgy adom mintha erőfeszítéseket is tennék de sajnos ez az olvasásban ki is merült eddig
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hm...látom itt már komolyabban beindult a prédikálás az odaadó szolgálatról, a meghódolásról,a tisztulásról! :-)) Prabhu :-))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én sohasem értettem ezt a világtól elvonulós, magányos önmegvalósítós dolgot. Azért öltöttem volna testet, hogy mindenről lemondjak? Isten mindenben benne van, ezt lassan már egy óvodás is tudja (talán még jobban is, mint mi), miről mondjak akkor le? És ki az aki lemond?
Isten maga a nagybetűs élet, nem főnév, nem kővé merevedett változatlan valami, hanem Ige, folyton áramló, folyton változó.
Amikor megpengetem a gitáromat és hallom a húrok harmóniáját, akkor érzem istent csak igazán, amikor átölelem a szerelmemet, átölelem a barátomat, akkor érzem csak igazán, ha a nyüzsgő piactéren állok 500 ember között, akkor érzem csak igazán, ha egy hegytetőn ülök teljesen egyedül, akkor érzem csak igazán, ha átölelek egy fát szeretettel, csak úgy, akkor érzem igazán, mi a különbség ezek között? Nem a kapcsolatok, nem az érzelmek zavarnak be, hanem az, ha káosz van benned, és az nem múlik el attól, hogy elvonulsz remetéskedni a pic.ába. Tudom, hogy meghalok és azok az emberek és azok a dolgok amiket szerettem nagy valószínűséggel semmivé foszlanak majd, és akkor mi van? Kezdjek el most félelemből lemondani mindenről, csak mert "úgy tűnik" ez vagy az vár rám a halál pillanatában, amiről ku.vára nem tud senki semmit? Az a nagy helyzet, hogy magasról teszek rá, mi vár majd, most a most van. Inkább 1000%-al átélem a jelent, bármit is tartalmaz...
Előfordulhat, hogy valakinek az egyedüllétre van szüksége, különbözőek vagyunk, én is szeretem az egyedüllétet, de feltétellé tenni a világról való lemondást a lelki fejlődéshez szerintem megér egy acélbetétes bakanccsal való megrugdosást. Már bocsánat, Lucifer beszél belőlem :-) |
| | | | |
| | | | | | 256. cellux | 2009. október 12. 09:59 |
| | | | | | | Szuper.
Ezek szerint nem kell tennem semmit a spirituális önmegvalósítás érdekében, hiszen valamennyi számba vehető tevékenység analízise során ugyanaz derül ki, ti. hogy a végcél az egó gazdagítása. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " Óh, Bháraták legjobbja! Négyféle jámbor ember kezd hozzá odaadó szolgálatomhoz: a szenvedő, a gazdagságra vágyó, a kíváncsi, és aki az Abszolútról szóló tudás után kutat."
/ Bg. 7.16/
Ezek az emberek különféle körülmények hatására fordulnak a Legfelsőbb Úrhoz, hogy odaadó szolgálatát végezzék. Nem tiszták mert az szolgálatért cserébe vágyaik teljesülését akarják. A tiszta lelki tevékenység mentes a törekvéstől és az anyagi haszonvágytól. A Bhakti-rasámrta-sindhu gy ír:
" Az embernek kedvezően, a gyümölcsöző cselekedeteken és a filozófia spekuláción át megnyilvánuló anyai nyereségvágy nélkül kell a Legfelsőbb Úr transzcendentális szerető szolgálatát végeznie. Ezt nevezik tiszta odaadó szolgálatnak."
/Brs 1.1.11/
Amikor a négy csoport egyikéhez tartozó ember a Legfelsőbb Úr odaadó szolgálatához lát, s egy tiszta személy társaságában teljesen megtisztul, akkor ő is teljesen tiszta személyé válik.
|
| | | | |
| | | | | | 254. cellux | 2009. október 12. 09:00 |
| | | | | | | Én arra jutottam, hogy az menjen el magányos önmegvalósítónak, aki eléggé kiismerte már a vágy világait ahhoz, hogy ne akarjon többé semmit sem megragadni: már minden megvolt, ismeri jól az összes helyzetet - a filmet, ha úgy tetszik -, így nincs rajta hatalma semminek, ami a vágy világából való. Pl. az, aki azért megy el önmegvalósítónak, mert a világban nem sikerült elérnie valamit, és a "spirituális" színtéren próbálja kárpótolni magát - "hát, a világban nem sikerült, de ez a spirituális dolog úgy tűnik, megy nekem, majd itt megmutatom, hogy én vagyok a faszagyerek" -, az szvsz eléggé sokat szívhat, ha másért nem, azért, mert a vágyai gúzsba fogják kötni az úton, és minél jobban harcol ellenük, annál keservesebben fog szétfeszülni az, ami van, és az, aminek lennie "kéne".
Nah mindegy, én beláttam, hogy spirituálisan egy lúzer vagyok :) - na jó, van olyan terület, ahol valószínűleg nem, de sok másban mégis és így könnyen felbillennék egy igazán éles helyzetben - így azt választottam, hogy bevállalom az izzasztókunyhót, a családot, a materiális világban való életet, a megvilágosodás csalóka ígéretének kergetése helyett. Belebújok a rendszerbe, felöltöm magamra, mint egy ruhát, aztán ha eljön az idő, szétrepesztem, mint Hulk. :) Na jó, nem, de mégis. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A transzcendencia végső állomását az jelenti, amikor az ember az érzékek határain túli Istenség Személyiségének társa lesz, akit adhoksajának ismernek. A sannyásik akik lemondanak erről a világról,megszakítanak minden kapcsolatot vele: megválnak családjuktól, a feleségüktől, a gyerekeiktől, a barátaiktól, az otthonuktól, a gazdagságuktól - vagyis mindenüktől- annak érdekében,hogy elnyerjék a Brahman boldogság transzcendentális örömét. De az adhoksaja-boldogság fölötte áll a Brahman-boldogságnak. Az empirikus filozófia hívei bizonyos fajta transzcendentális gyönyört élveznek, amikor a Legfelsőbb Igazságról elmélkednek, de az a boldogság amit Brahman élvez örök formájában mint Istenség Személyisége, túl van ezen.
A Brahman-boldogságot az élőlények azután tapasztalják meg,hogy felszabadultak az anyagi kötelékek alól. Ám Parabrahman az Istenség Személyisége örökké saját energiájának - a hládini energiának- a gyönyörét élvezi. Az empirikus filozófus, aki a külsődleges vonások tagadása útján tanulmányozza a Brahmant , még nem ismerte meg Brahman hládini energiájának jellegét. A Mindenható sokféle energiái között ott találjuk belső energiáinak három aspektusát: a samvit, a sandhni és a hládini energiát. A nagy yogik és jnánik annak ellenére, hogy szigorúan követik a yama, niyama, ásana, dhyána, dháraná és pránáyáma szabályit képtelenek felismerni az Úr belső energiáját, ellenben az Úr híveinek, odaadó szolgálatuk következtében, ennél mi sem könnyebb.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cerug Dorgi és a káprázat
Cerug Dorgi a tanítványaival van
- Mester, a valóság csak káprázat?
- Igen, de fordítva is így van! -nevet Dorgi.
- Nem létezik sem káprázat, sem valóság. Csak egy, a harmadik létező van. Ha azt mondod: ez csak káprázat, a káprázat rögtön valóssággá változik. Ha azt mondod: ez a valóság, akkor rögtön káprázattá változik. Csak egy, a harmadik létező van, és azt úgy hívják: a jelen tökéletes megélése.
|
| | | | |
| | | | | | 251. fojti | 2009. október 10. 02:51 |
| | | | | | | | sztem a valoság nem létezik. pl ha álmodban zuhansz és becsapodsz felébredsz sztem igy van ez a "valosággal" is. ugy gondolom isten álmod minket. azért korlátolt a világuk bizonyos szempontbol pl:betegségek, halandoság, stb h értékeljük az ellenkezöjét. lehet h naivitás részemröl de nem tok jobbat és mindeki abba kapaszkodik amibe akar v tud. gondolhatod h véletlenül vagyunk de véletlenül még soha nem kelt ki a kiskertben egy ember a földböl mert locsoltam a virágokat.pff :) na szoval... álmodod ezt az egészet.hidd csak el |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cellux:
A modellalkotás a tudomány dolga, de a valóságról nem csak modelleket tudunk alkotni, hanem közvetlenül is meg tudjuk ragadni, át tudjuk élni a magunk valóságában, azonban ez inkább a művészetek területe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cellux
Mindjárt idegből megvilágosodok :-) Jó amúgy ha van önkritikája az embernek, nagy kincs. |
| | | | |
| | | | | | 248. cellux | 2009. október 9. 14:17 |
| | | | | | | Hát, amit én írtam, az sajna tényleg csak filozófiának sikeredett, mert nem a szívemből írtam, hanem az agyamból, de miután elküldtem, már nem szívhattam vissza. Így utólag már bánom, hogy nem maradtam inkább csöndben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Funkbwov
A filozófia megmarad a gondolatoknál, az elme segítségével próbálja magyarázni a világ és benne az ember működését. Így alig ér többet egy jó nagy fingásnál.
Amiről Cellux írt, az viszont kőkemény gyakorlat, nem szakállvakargatás, ábrándozgatás, vagy a probléma szőnyeg alá söprése, ill. rózsaszín nemtörődömséggel való helyettesítése.
Én így látom a különbséget. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | kóla, puska, sültkrumpli, retek .... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nyitottság, oldottság, bódottá'. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ez már nem a valóság, hanem filozófia |
| | | | |
| | | | | | 243. cellux | 2009. október 8. 16:08 |
| | | | | | | Gondolom "tudás" alatt ilyenkor azt értik, hogy az ember modelleket csinál a valóságra, aztán az adódó szituációkhoz ezen modellek alapján viszonyul.
Ilyen értelemben a "nem tudunk semmit" arra utalhat, hogy ezek a modellek nem azonosak a valósággal, és a bennük való túlzott elmerülés megnehezítheti a valósággal való közvetlen kapcsolat kialakulását (mert ahhoz, hogy ez kialakuljon, előbb be kell látnunk, hogy "nem tudunk semmit", ami a modellekben elmerült, azokban "élvezkedő" elme számára elfogadhatatlan).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudunk semmit? Azt se tudjuk, hogy nem tudunk semmit?
Nem lenne jobb azt mondani, hogy gyakran becsapjuk magunkat azzal, hogy tudunk valamit, holott nem tudjuk, legfeljebb csak egy részét az egésznek?
Arról se lehet tudni, hogy előítéletesek vagyunk és, hogy vannak meggyőződéseink amik hátráltathatnak a teljesebb valóság megismerésében?
Szerintem az ember sokmindent tud, de sokszor a lényeg, hogy ezeket félre tudja tenni és fokozott nyitottsággal forduljon a jelen felé. |
| | | | |
| | | | | | 241. cellux | 2009. október 8. 12:08 |
| | | | | | | Ja, ilyen trükk a buddhizmusban is van... Az ember nekiindul, hogy megértse a négy nemes igazságot, elvégre az az alapja mindennek... Kezdi az elsővel, a szenvedés igazságával. Mire eljut odáig, hogy teljes mélységéig felfogja ezt az egyetlen igazságot, már meg is világosodott, így az út hátralevő része feleslegessé válik. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Iszonyat nehéz előítéletek nélkül szemlélődni. Én azt vettem észre, hogy aki gagyinak tartja ezt a féle "életszemléletet", annak fogalma sincs mekkora munka van emögött, ráadásul ez olyan munka, amit igazából nem is mi végzünk el. Megfoghatatlan ...
Igen, hallottam már a nem-tudásról, illetve miket is beszélek, most hallok róla először :-) |
| | | | |
| | | | | | 239. cellux | 2009. október 8. 08:17 |
| | | | | | | ...azt, hogy nem tudunk semmit.
Ha ez megvan, akkor előítéletek nélkül tudunk viszonyulni a valósághoz és így meg tudjuk ismerni a dolgokat úgy, ahogy valójában vannak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ebben a törekvésben nincsen veszteség vagy hanyatlás, ezen az úton már egy kis fejlődés is megvédi az embert a félelem legveszélyesebb fajtájától" /Bg 2.40/
Ha valaki csak 1% ér el sikert életében legközelebb 2 ről indul.
/Persze a 100% csak képletesen értve :-) /
Ellenben, ha nem törődünk a valósággal akkor minden tettünket csak kálah-az idő falja fel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyszer egy tanító kérdezte a tanítványait,hogy mi az első dolog amit meg kell tanulni az önmegvalósítás útján.
A tanítványok próbálták megadni a választ:
-hát azt,hogy nem ez a test énünk, -azt,hogy nem ez az elme vagyunk -azt,hogy ez a világ ideiglenes ezért nem érdemes belebonyolódni stb...
Azt amit a guru szeretett volna hallani senki nem mondta ki ezért elárulta: -azt,hogy nem tudunk semmit.
Ha ez megvan akkor el tudjuk fogadni amit a felsőbb források mondanak nekünk, ha nem akkor kitalálunk valamit.
Ez miatt valóban szelektív mivel mindenkit a saját elméje vezet emiatt mindent jobban tudnak mint azok a személyek akik már elérték a tökéletességet a szentírások követésével.
Sajnos ez magamra is igaz általában így van persze igyekszem :-)
Természetesen nem a vakon követésre gondolok szükség van a saját intelligencia használatára is.
Egyszerű az egyszerűeknek
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Notimpersonal
Azért kösz.
Jó ezekről beszélgetni, hát hogyne, csak erősen szelektálódik a mezőny, ha érted mire gondolok:-)
|
| | | | |
| | | | | | 235. cellux | 2009. október 7. 14:23 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | A felsőbb tekintély alatt egy felsőbb forrásra gondolok vagyis információkat szerezni a valóságról. Elsőként ez a legfontosabb. Ez pedig jelen helyzetünkben a különféle szentírásokon keresztül történik. Mindenképpen egy ilyen felsőbb forráshoz kell fordulnunk mert a saját agyalásunkkal nem sokra megyünk.
Ez olyan mikor egy gyermek tudni szeretné ki az apja. Megpróbálhat minden embert megkeresni és így kideríteni de a legegyszerűbb ha az anyja elé áll és így megtudhatja a valóságot
Az meg,hogy ennyiféle írás létezik a legtermészetesebb. Az Abszolút Igazságnak számtalan aspektusa létezik és ha esetleg ellentmondásokat találunk az a mi feltételekhez kötöttségünk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Neutroncsillag
Sajnos nem tudok linket küldeni mert ezek nekem is csak könyvben vannak meg ill. néhány megvan a gépemen is onnan másolgatok be vagy pedig körmölök.
Jók ezek valóban és azért próbálom az idézeteket pontosan bemásolni,hogy mindenkinek az jöjjön le ami a mondanivalója az adott műnek.
Persze jó ezekről beszélgetni is és az ilyeneket is bírom :)
Valahogy azon a véleményen vagyok hogy mikor valaki tudáshoz akar jutni akkor egy felsőbb tekintélyhez kell fordulnia, még ha valaki csak egy sima szakmát akar megtanulni akkor is így tesz.
Ezenkívül át is kell gondolni meg is kell beszélni amit olvasott, mint ahogy aki orvos lesz az sem csak könyvet olvas...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Notimpersonal
Honnan írod ezeket az idézeteket pontosan? Nagyon szétcsapják az arcomat :-) Addig oké, hogy Bagavadgittyá, de én nem találom a neten az ilyen elszállítós flesseket, mindig ugyanazt a versfolyamot dobja ki amit már unalomig ismerek, amiket te írsz az viszont kínálgatja. Ha tudsz dobj egy linket, vagy om mani padme hum lesz :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A hold változatlan és egyetlen, amikor azonban vízen vagy olajon tükröződik, a szél mozgása miatt úgy tűnik, más formákat vesz fel. Éppen így a lélek is az Istenség Legfelsőbb Személyisége örök szolgája, amikor azonban a természet anyagi kötőerői közé kerül, különféle testeket ölt: néha félisten, néha ember, néha kutya, fa stb. A máyának, az Istenség Legfelsőbb Személyisége illúziókeltő energiájának a hatására az élőlény azt gondolja, hogy ő ez vagy az a személy, amerikai, indiai, macska, kutya, fa vagy valami más. Ezt nevezik máyának. Amikor valaki megszabadul ettől a zavarodottságtól, és megérti, hogy a léleknek nincs köze az anyagi világ egyetlen testéhez sem, akkor lelki szinten áll. Amint azonban visszatér eredeti, lelki testéhez és tudatához, azonnal meghódol a legfelsőbb testnek, az Istenség Személyiségének. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tajték csupán a káprázat, mit Máyá tár elénk,
Hab, mit elmos a tenger árja.
Nem vagy rokona, anyja, bátyja
Senkinek: tajtéknyi az életed.
Akár a tenger lágy hulláma,
Eltűnik tested, mit oly nagyon csodálsz.
Nincs megmondhatója, hány múló formát
Öltöttek már a testbe bújt lelkek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A valóság olyan illúzió, amit az alkohol tartós megvonása okoz:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | S mi van ha ez a tudat, hirtelen kinyit egy harmadik szemet, amivel tisztán lát, de teszi ezt oly gyorsan, hogy eszébe sem jut:
Vajon hogy kezelhetem ezt az információóceánt? |
| | | | |
| | | | | | 227. retek | 2009. július 10. 02:19 |
| | | | | | | A pokolban a tudat, az egó hamis mennyországba menekíti magát.
Vajon hány ember lakna jól életében először, ha mondjuk egyetlen napra nem lenne szent állat a szarvasmarha Indiában? Vajon hány tehén maradna életben?
http://www.youtube.com/watch?v=QJhVM930YXY
Ezer éve még nem voltunk hétmilliárdan. honnan ez a sok lélek? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A valóság,hogy ez a világ nem az igazi otthonunk!
A materialista embereket, egyre-másra tervezgetnek a még kényelmesebb élet érdekében, ám a könyörtelen és kegyetlen halál hirtelen betoppan, s akarata ellenére elviszi a nagy tervezgetőt, arra kényszerítve, hogy feladja jelenlegi testét és egy újabbra cserélje. A tervezgető addigi tetteinek gyümölcse szerint kénytelen egy másik testet elfogadni a nyolcmillió-négyszázezer faj egyikében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "ugyan Pityu, a valóságnak nincs alapja..." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A valóságot, mint üveggolyót megkapod?"
Megkapod! |
| | | | |
| | | | | | 223. Bard | 2009. május 19. 23:37 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | | Most már én sem értem miről folyik a vita... |
| | | | |
| | | | | | 213. WegaZ | 2005. május 29. 13:33 |
| | | | | | | | Ha meghal a test és az agy is elrohad, akkor a te elméleted szerint a lélek is meghal mert nincs többé agy?:) |
| | | | |
| | | | | | 212. WegaZ | 2005. május 29. 13:27 |
| | | | | | | Majd rájössz, h nagy butaságod mondtál:)
A test csak egy fizikai durva anyag, ami élettelen a lélek nélkül! Hogy tudna az agy érzékelni lélek nélkul?:) Akkor minden halott érezne mindent!:) A tested nem te vagy, a test csak arra kell, hogy a lélek megtudjon élni az anyagi világban! Mindent a lélek érzékel és csinál. A test csak közvetít! Erröl könyvet lehetne írni, ugysem győzlek meg tudom, de ugyis rájössz egyszer. Mindenki rájön valamikor... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Wegaz, tölem úgy hivod a mentális folyamatokat, ahogy akarod.
Szerintem az érzékszervek érzékelnek, a lélek csak "megvilágítja" az érzékelést.
A lényeg: nem véletlenül használnak más szót arra amit a lélek "csinál", és arra amit az érzékszervek, ez az eltérö természetük miatt van. Ha jól tudom, a magyar bölcselet nem foglalkozott kimerítöen a témával, ezért ebben a nyelvben ugysem találjuk meg a megfelelö szót arra, amit a lélek csinál. Aki akar találjon ki valamit, és lesz egy uj magyar szó... : ) |
| | | | |
| | | | | | 210. WegaZ | 2005. május 29. 01:38 |
| | | | | | | ákimáki:
:) Nem az agy érzékel, hanem a tudat(lélek)!
Az agy csak továbbitja a fizikai testnek. És bárki érzékelhet multbol, jövőböl is képet is érzést is és hangot is! Itt nincs idő! Ez transzcendens szint. A legkisebb időintervallum a végtelen! Ezen meditáljatok!
pisz |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Naja, de az agy/látórencer nem állóképekkel müxik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az agy természetéböl következik: ha minden az univerzumban felváltva megjelenik és eltünik, akkor az agynak is meg kell jelennie, és el kell tünnie, és minden olyan "müszernek" ami része a "jelenségek" világának vagyis ami az anyagbol épül fel. Az agynak lehet ugyan végtelenül kicsi az idöbeli felbontása, lényegesen kisebb, mint egy pillanat, mégis, csak abban az időintervallumban tud érzékelni, ameddig jelen van, ezért ha egy pillanatot meg is tud* figyelni, az csupán egy állókép lesz, és így még mindig nem szerezhet tudomást arrol, ahogy a megfigyelt eltünik és megjelenik, hiszen maga a megfigyelö is eltünik és megjelenik eközben.
*egy "pillanat" alatt nem történik változás, csak egyik pillanatrol a másikra. Éppen ezért ez a legkisebb idöegység. Ha egy pillanat ideje alatt az agy is változatlan, akkor hogyan tud érzékelni? Maga az érzékelés is egy változatlan állókép kell legyen, hiszen nem változhat meg egy pillanaton belül, csak egyik pillanatrol a másikra, tehát ennél kisebb idöegységet érzékelni tökéletesen felesleges, nem módosít már tovább az érzékelésen. Olyan, mintha egy állóképet nem 25ször vetítenénk le másodpercenként, hanem 50 szer, vagy százszor. Nem lessz jobban állókép, ugyan az marad. |
| | | | |
| | | | | | 205. Vino | 2005. május 28. 14:05 |
| | | | | | | Minnyá átmegyek Alpha Romeo-ba :D
"Az, hogy idő létezik, illúzió csupán...de makacsul tartja magát"
/ Albert Einstein |
| | | | |
| | | | | | 202. --64 | 2005. május 27. 13:55 |
| | | | | | | Szerintem semmit nem csinál.
Vagy a tudatalattid pakolja, például.
De az is lehet, hogy fázisokban működik, és két mintavétel között feldolgoz. (mármint az érzékszervekről való mintavételről beszélek)
Ez egy érdekes kérdés, hallod-e ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mifele valosag? vegulis mindenki csak a sajat kis valosagaban el.
van egy feltetelezesem az idorol, ezt most igy ide leirom:
szoval van az agyunk, amirol azt gondolhatnank folyamatosan erzekel, de ha folyamatosan erzekelnenk, akkor az idonek tetszolegesen kicsi szakaszat lennenk kepesek erzekelni. de akar hangot, akar fenyt erzekelunk, azt csak bizonyos hatarok kozott tesszuk. az agyunkba pedig bizonyos idokozonkent megjelennek azok az informaciok, amiket az erzekszerveink oda eljuttatnak. vagyis pont azert van bennunk az ido fogalma, mert az erzekeles szakaszos. vegulis mozgas nelkul nincs mit erzekelni. a mozgashoz pedig ter/ido valtozas szukseges.
vagyis ha bizonyos idointervallumokban, jon a gondolat, akkor valaminek lennie kell ezek kozott az intervallumok kozott? vajon mivel foglalkozik addig az agyunk? van valakinek valami otlete ezzel kapcsolatban? szerintem ha ezt elkezdenek vizsgalni, akkor lehet arra jonnenek ra, hogy a gondolatok kozott eltelt ido, sokkal tobb mint maga a gondolat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (amit most néztek képet a monitoron, az is változatlannak tünik, mégis, felváltva megjelenik és eltünik) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Giggles: 2/1-et akartál irni szerintem. Ez a nagyság "problémája".
Mindig van nagyobb? Mi van ha az idöt vesszük szemügyre? Mennyi a legtöbb idö? Mondjuk nevezhetnénk azt a legtöbb idönek, ami egy ösrobbanás, és az univerzum összeroppanása között telik el. Az összeroppanás ugyan még nem tisztázott ( ez minden csillagászt érdekel: vajon statikus világegyetemben élünk, ami egyszer kitágult, és a végtelenségig tágul, vagy dinamikus világegyetemben élünk, ami egyszer kitágult, de a gravitáció ereje "összeroppantja", és kezdödik minden előröl?)
Ez a kérdés a nagyon hosszú idö birodalmához tartozik, de mi van a nagyon rövid idö birodalmával?
Vajon mennyi a legrövidebb idö?
Azt mondjuk, az idö folyamatos. Régen ezt mondtuk az anyagra is. Aztán a materialista tudomány megbojgatta a materialista "világnézetet". Kiderült, hogy amit mi folyamatosnak látunk, az valójában atomokbol épül fel, amik atommagokbol, és elektronokbol állnak, és a méretükhöz képest végtelen üres terek választják el egymástol az elemi részecskéket, vagyis az anyag inkább "szakaszos" mint folyamatos, ha megfelelö felbontásban látjuk.
Vajon ha az idöt is megfelelö felbontásban látnánk, szakaszos lenne, és nem folyamatos?
Vannak, akik azt mondják, hogy igen. Szerintük minden jelenség, vagyis az egész univerzum megjelenik aztán eltünik, csak oly rövid idö alatt, hogy mi azt folyamatosként észleljük. Ahhoz hasonló ez, mint ahogy a mozivásznon a vetítést is folyamatosnak látjuk, pedig váltakozva jelennek meg képek. Ez is szakaszos, csak folyamatosnak tünik.
A fényhez visszatérve, a modern tudomány itt is a "szokásos" következtetésre jutott, ha a megfelelö felbontásban látjuk, nem folyamatos, hanem szakaszos. Nem folyamatosan érkezik a fény a megfigyelöhöz, hanem egységekben - fotonokban...
Vajon az idö nem csak a létezés illúzióját kelti? Hiszen amit mi létezőnek vélünk, az valójában felváltva létezik és nem létezik!
Akkor hát miféle valóságban élünk? |
| | | | |
| | | | | | 198. giggles | 2005. március 10. 16:56 |
| | | | | | | másik okos bácsik meg ilyenkor mindig feldobnak olyanokat, hogy
-jó, akkor legyen a fénysebesség az ''1". de vajon mi lehet akkor az, ami 1/2?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mert egy okos bácsi azt mondta: a fénynél semmi sem lehet gyorsabb.
Giggles: Magyar o. jól járna, mert nálunk az átlagosnál magasabb a geotermikus grádiens... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ákimáki elképzelhető, hogy tovább mozogna egy ideig úgy, de nem értem miért pont annyi ideig, amennyi idő, hogy a fénye eljusson a földre. Értesz? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vagy érintőirányban elhúzna, és addig menne amíg nem ütközik, vagy fogja be egy másik gravitácós izé, és jól kihűl,vizek megfagynak, növények káó, állatok dettó, az emberek going ándergránd, hála a geotermikus grádiensnek ott még fűtenek, ha át nem hűl annyira, noé bárkája projekt indít?
mintha valami scifit olvastam volna, hogy kiszámolják, hogy a nap tönkremegy, és kitalálják, hogy idő előtt kilökik a földet az űrbe, amikor éppen olyan pályára tudják tenni, hogy ne menjen senkinek, de pár tízszázezer év múlva valami másik nap köré álljon... (nem tudom, hogy szentmihályi szabó pé, vagy más...)
tényleg, ugyanazt a frekvenciájú hangot különböző SZÍNŰ felület máképp ver vissza?
úgyértem más e a fehér papír elnyelése/visszaverése, mint pl. a fekete papíré?
bár lehet, hogy fizikaórán monták, fene emlékszik... |
| | | | |
| | | | | | 194. Bence | 2005. március 8. 14:35 |
| | | | | | | | [Pl. ha a föld egyenes pályán halad, de a nap jelenléte miatt görbült térben az egyenes két pontja össze van kötve, és ezért az egész egy hurokra van felfűzve. Ekkor ha eltűnik a nap, a fénye csak nyolc perc után "aludna ki", a föld mozgásában nem lenne a föld szempontjából semmi változás, ugyan úgy menne tovább egyenesen, legfeljebb nem lenne önmagára visszacsatolva, és megint csak más égitestekhez viszonyítva már haladna, így meg csak a nappal együtt halad ezekhez viszonyítva. blabla] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Föld csak 8 perc múlva vágja le, hogy eltűnt, mert csak akkor látja"
prérifarkas a gyalogkakukkból?
:)))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem értem, mit nem értesz! : )
Végülis az volt itt a kérdés, hogy ha eltűnne a nap, akkor még nyolc percig a semmi körül keringene a föld, vagy egyenes pályán mozogna tovább?
Nekem a "rulettkerék" hasonlat a szimpatikusabb.
A nap a rulettkerék középpontja, a naptól távolodva egyre kisebb a kerék dőlése, egészen addig, amíg vízszintessé válik - itt ér véget a nap gravitációs vonzereje. Ha ezt elképzeltük, akkor már nem nehéz elképzelni még egy rulettgolyót a kerékre, ami hasonlóképpen viselkedik, mint egy bolygó. Ha túl lassú, "belezuhan" a középpontba, ha túl gyors, kirepül a kerékről...
És miért szimpatikusabb ez nekem, mint valamiféle energiagömb, vagy graviton részecske? Mert szerintem az egész kozmosz egy hatalmas szerencsejátékbarlang : ) Aki pedig ezen a bolygón lakik, emberi testben, az 100-ból 100-szor eltalálta a színt és a számot is, ugyhogy felesleges már bármiért is aggódnia, majd ha véget ér a tripp, szépen mehet, és beválthatja a zsetonokat : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki érdekes, de nem értem. Mi köze a fény sebbeségének a gravitációhoz? Eltűnik a nap és akkor a Föld csak 8 perc múlva vágja le, hogy eltűnt, mert csak akkor látja? :)
A gravitációt sztem úgy kéne elképzelni, mint, hogy van a nap mint erőgömb középpont és kijebb a gömb kerületeken vannak a bolygók. Állandó és közvetlen kapcsolat. Ha eltűnik az "erőforrás" akkor kész vége. Vagy másról van szó? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nemrég még vörös volt a Nap...
Ha jól tudom azért, mert a horizonthoz közel jelentősen nagyobb légrétegen kell átjutnia a napfények, mire elér a megfigyelőhöz, és eközben a kisebb hullámhosszó sugárzás nagyobb mértékben elnyelődik. Egyébként ezért van az, hogy hatalmas rádióteleszkópokat telepítenek a földre, de pl. röntgenteleszkópot, vagy "gamma" teleszkópot csak műholdra telepítenek.
Én egy filmben láttam ezt a gravitációról... Azt kérdezték, mi lenne, ha egyszercsak eltűnne a nap? Még nyolc percig keringene a föld a semmi körül? Vagy gyorsabb lehet a fénynél a gravitáció?
Hát passz... Ez egyenlőre filozófiai probláma. Ahogy az is, mi vagyok én (mármint a fizikai testem)? Térbezárt-energia? Nekem eddig ez tűnik érthetően elfogadhatónak...
Szerintem a fény sebessége egy természetes korlát.
pl. Ha valamit elhajítunk, az visszaesik a földre. De ha elég nagy erővel hajítjuk el, ami egy meghatározható konkrét érték (hasonlóan a fénysebességhez) akkor az kilép a föld gravitációs vonzásából, átlépi a korlátot (a légellenállástól eltekintünk...). Megérzésem szerint a fény is hasonló természetü korlát lehet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A szem nyitvatartása...
A látás nem alapállapot...nézni KELL...a hallás pölö már igen. Nem kell kinyitni a fülem, hogy halljak, de a szemem igen, hogy lássak. Ezt nem tudom jobban megfogalmazni...
"Ne félj attól, hogy ma lesz a világvége. Ausztráliában már holnap van." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | meg az is mért van, hogy ha a teljes sötétben bámulok a semmibe, és tökmindegy, nyitva van e a szemem vagy sem, mégis hajlamos vagyok becsukni inkább? reflex? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mi a gyorsabb, a fény, vagy a gravitáció?
a nap fénye amit látunk is nyolc percel korábbi állapot...
egy kozmikus kataklizma esetén nem árt tudni, hogy látjuk e előbb...
hogy legyen időm csomagolni.
:DDDD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Oké :-)
Asszem az "egyszerűsítve" duma az nálam csak azt jelenti, hogy nem vagyok biztos benne csak ennyi-e a dolog, a "végtelenül bonyolult" ammeg csak egy szokásosan túlzó nyelvi fordulatnak tűnik. Ami a tárgyat illeti, asszem az lehet a lényeg, hogy mire ideér a fény a Naptól a szemünkig, addig megtöri, megszűri valami, mondjuk a Föld légköre. De nem mernék rá megesküdni, hogy ez a magyarázat. Ha tetra aszondja az előadó úgy tálalta ezt, hogy erre ő nem tud igazán magyarázatot, akkor elsietett volt az a feltételezésem, hogy ez nem oly különös.
Van persze olyan tudatállapot is, amelyben fogalmam sincs, hogy leegyszerűsítve végtelenül bonyolult-e a helyzet a napfényszínérzékelésügyileg, vagy hogy egyáltalán mi...?
[Meg a spirituális létbizonytalanság, hogy kinyissam-e egyáltalán a számat, ha sokoldaú félműveltségem az alig merek valamit leszögezni c. akut állapottal társul.] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | BT:
"[...] leegyszerűsítve [...] ez nem olyan végtelenül bonyolult."
Ja, de ha nem akarjuk leegyszerüsíteni, akkor viszont végtelenül bonyolult lesz :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A szín az fizikailag jól leírható dolog, leegyszerűsítve arról szól, hogy milyen frekvenciájú fénysugárzás(oka)t nyel el vagy bocsát ki valami. Hogy milyennek érzékeljük azt részben a szem fiziológiája, részben a fejünkben lévő kategóriák döntik el. De szerintem ez nem olyan végtelenül bonyolult. Az optikai csalódásokra is tud magyarázatot adni a a fiziológia, vagy a pszichofiziológia, egy csomót napi tapasztalatból vagy egyéb módon is szinte mindenki ismer. Szóval lehet, hogy az előadó nem is akart semmi különöset mondani, csak hogy ebbe most éppen nem akar belemenni. Vagy másképp hangzott? |
| | | | |
| | | | | | 183. agy | 2005. március 3. 14:31 |
| | | | | | | | talán saját valóság-igazolásom, hogy ebbe a topikba írok először, hogy itt üdvöllek titeketet, daathosokat, akiket oly rég óta olvasok, akiktől soakt tanultam észrevétlenül az utóbbi hónapokban, akik elláttok engem azzal a szellemi táplálékkal amelyre oly nagy szükségem volt, amivel saját nézeteimet megerősítettem, fejlesztettem - hogy egyre közelebb kerüljek A valósághoz, [...] ehhez a végtelen mulatságos és gyermekien fárasztó energiaformához |
| | | | |
| | | | | | 181. Vino | 2005. március 3. 09:34 |
| | | | | | | | Uggh vazze, most esett le egy álmom!! ÁÁÁÁ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tetrahíd:
A színek érzékelése egy sokat vitatott filozófiai probléma is, mert a színek szubjektív élmények, kváliák, és tk. nincs semmi világos magyarázat arra, miért színes a világ, és hogy a színek léteznek-e egyébként is, vagy a megfigyelöben jönnek-e létre, vagy mi.
Pszichofizika helyett inkább pszichofiziológia a helyes kifejezés. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Általában imádom a hegyeket, szal jah:DD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azért a Mecsek is rátesz, hidd el. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát, ezért nagyon tudlak irígyelni:D
A Mátra mellett lakni bázz:DD
El tudom képzelni úgy az életem, hogy valami "isten háta mögötti helyen" lakjak, internetkapcsolattal, és pár millióval:)
Békés élet, semmi stressz:DD
|
| | | | |
| | | | | | 175. Yeti | 2005. február 27. 16:18 |
| | | | | | | Rincewind jool mondod. Mao.- tele komolyabbnál komolyabb helyekkel. Na persze amikor voltam nemrég Tátrában az is olyan volt. Mer az a fajta valóság amit egy 2ezres hegycsúcson ködben majd hóviharban élsz meg, az is magáért beszél. Mondjuk ott nem gondolkodtam csak néztem ki a fejemből. Nem én hanem a környezet beszélt, én meg csak bámultam.
Egyébként meg a Mátra mellet lakom éshát bizony az ottani séták is "olyanok". (mondjuk én a dolgaimat belerakom egy táskába, úgy nem hagyom el őket :) |
| | | | |
| | | | | | 174. lagelli | 2005. február 20. 22:19 |
| | | | | | |
Magyarország gyönyörű hely... s |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aki szeret kirándulni, annak jut is;)
Magyarország gyönyörű hely... s minden szegletét hosszú ideig tart megismerni...hát nosza:)
|
| | | | |
| | | | | | 172. giggles | 2005. február 19. 23:05 |
| | | | | | | ...kár, hogy nem én találtam ki...:)
minden emberre kellene jutnia egy tájnak amilyet akar.
instant kirándulás, és elfér a zsebemben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hi Giggles.
:D
jól beszélsz, én imádok a Mecsekben sétálni. tiszta levegő, tiszta környezet, magány a gondolkodáshoz... remek hétvégi időtöltés.
hajrá Pécs :DDDD
-gee- |
| | | | |
| | | | | | 170. giggles | 2005. február 18. 16:10 |
| | | | | | | a több órás séta legutóbb budakeszi parkerdőn volt, levezető fenetudja hány kilométer futással.
a tünetek hasonlók voltak, bár én a dolgaim egy részét megtaláltam.
igaz, "kábítószer" hatása alatt.
a séta egyébként hihetelenül megindítja az agyműködést (nálam) tökjózanul is, sőt, szinte bármilyen utazás, akár tömegközlekedés is ideértve.
azért nem lesz baj, ha kitavaszodik hozzá... |
| | | | |
| | | | | | 169. Vino | 2005. február 18. 13:35 |
| | | | | | | | több órás séta valahol ahol lehet....kimész falura oszt kimész a határba azt nyomod ami a csövön kifér. Egyszer egy gyaloglás meditáció során hagytam el a kulcsomat, a bankkártyámat, meg a pénztárcámat. ( ez egyébként egy 8 órás séta volt) a séta végén jutott el a tudatomig, hogy nincsenek meg a dolgaim, és fingom nem volt róla, hogy merre lehetnek, teljesen kiesett egy 3-4 óra, mert nem voltam a "fizikai" valóságban azalatt, később egy másik séta alakalmával rájöttem, hogy hol hagytam el, mert arra a dologra koncentráltam és olyan volt, mintha azon az úton járnék éppen, kicsit ilyen regresszív dolog volt benne. Elég érdekes volt. |
| | | | |
| | | | | | 168. giggles | 2005. február 17. 16:18 |
| | | | | | | miért, partydrog nélkül nem élvezhető?
egyébként nélkülük élek.
...vagy elmegyek egy unalmas munkahelyre mindennap ugyanazt csinálni, mint egy robot, és közben felszabadul az agyam, révén a begyakorlott, monoton dolgokra nem kell többé odafigyelnie?
a ritmikus mozgással elért transzállapotok egyébként a célnak megfelelő környezetet igényelnek.
az jelenleg nincs.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ritmikus mozgással elért transzállapotok, mint a többórás szex is. |
| | | | |
| | | | | | 166. Vino | 2005. február 17. 10:39 |
| | | | | | | szerintem nem kell ilyen radikális elképzeléseket kialakítani. Meg lehet közeliteni sokkal gyakorlatiasabb módon, empirikiusan is. Próbáld ki, hogy elmész futni egy 5-6 kmt ( előtte azért ha nem futottál gyakran azért egy 2 hét felkészülés kell) és figyeld meg, mi történik 3-4 km után. Vagy ha nem akarod nagyon megerőltetni magad, akkor próbáld ki azt, hogy elmész valahova, távol a civilizációtól, ahol nem zavarnak meg annyira, és sétálsz úgy 8 órát. Nem kell gondolni semmire, csak menni, és figyeld meg hogy mit tapasztalsz egy idő útán.
Ugyanilyen tapasztalatokra lehet "szert" tenni, ha mondjuk lerugitaszt egy két felnit, és elmész egy szétszedős buliba, ahol mondjuk táncolsz megállás nélkül 2-3 órákat. |
| | | | |
| | | | | | 165. giggles | 2005. február 16. 22:42 |
| | | | | | | nincs tehát abszolútum azon túl amit hiszek?
azért teszünk hát dolgokat mert azt hisszük, hogy tennünk kell.
többnyire mások közlései alapján.
nem azért mert meg kell tennünk.
és mennyi olyan dolgot teszünk, amiről nem is tudjuk hogy csináljuk, nem is hisszük hogy csináljuk..
ha elhiszem hogy valaki megcsinálja helyettem és elhiszem hogy az én dolgom lenne mert az enyém, akkor a hulladék kvantumállapotba kerül?
|
| | | | |
| | | | | | 164. Vino | 2005. február 16. 10:57 |
| | | | | | | | azért kell neked kivinned, mert úgy hiszed, a tied. HA azt hinnéd másé nem vinnéd ki valszeg. Szal ne mondd, hogy " attól függetlenül mit hiszek" |
| | | | |
| | | | | | 163. giggles | 2005. február 12. 18:19 |
| | | | | | | nem.
azért kell nekem kivinnem, mert az enyém.
attól függetlenül, mit hiszek.
|
| | | | |
| | | | | | 162. Vino | 2005. február 12. 12:50 |
| | | | | | | | Jah és a JAmiroquainak is van egy olyan száma( meg az album címe is az)...az egy naon jó zene...mmm..."I know all we're doing is travelling without moving hey hey !! Can't stop no.." |
| | | | |
| | | | | | 161. Vino | 2005. február 12. 12:44 |
| | | | | | | | nos akkor mégis van, aki kiviszi helyetted, csak nem biztos, hogy hiszel benne. Tehát ezért kell kivinned saját magad. |
| | | | |
| | | | | | 160. giggles | 2005. február 11. 22:23 |
| | | | | | | egen, arisztotelész metafizikájában is volt róla szó.
(máshol a kerékagyhoz hasonlították)
érdekes dolog, főleg, hogy a. szerint a mozgás nem csak Aból Bbe tart, hanem a növekedés, és a fejlődés is az. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Travel without moving...Astral Projection nagy zene. :) |
| | | | |
| | | | | | 158. Vino | 2005. február 11. 20:32 |
| | | | | | | | attól függ milyen szemetet...egyébként halottál a mozdulatlan mozgatóról? |
| | | | |
| | | | | | 157. giggles | 2005. február 11. 17:51 |
| | | | | | | tetszik vagy nem, Isten nem viszi ki helyettem a szemetet. hát hogy higgyek én így?
:)))) |
| | | | |
| | | | | | 156. lagelli | 2005. február 11. 12:00 |
| | | | | | | ja igen... az is egy szép delfinfajta.
-khmmm... szabad akarattal....-
bocs
on. |
| | | | |
| | | | | | 155. Vino | 2005. február 11. 11:53 |
| | | | | | | | lekközelebb aszt irom majd hogy orca...:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mARCi biztos tudja :-)
ne hARColjunk semmi sARC ellen, mert mARCangol minket a kARCagi rabbi kvARCórájának a mARCona kattogása...
|
| | | | |
| | | | | | 153. lagelli | 2005. február 10. 16:58 |
| | | | | | | | tényleg kARCagon mikor lesz zsinat? |
| | | | |
| | | | | | 152. lagelli | 2005. február 10. 16:55 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 151. giggles | 2005. február 10. 16:16 |
| | | | | | | azt az arcot csak nézheted. jó esetben láthatod. de semmiképp sem értheted, mert mindenkinek mást mond.
illetve mutat. és persze megint mást a lámpás fényében. |
| | | | |
| | | | | | 150. Vino | 2005. február 10. 12:36 |
| | | | | | | egyetalán nem. a kinyilatkoztatásnak nincsenek oldalai...a kinyilatkoztatásnak arca van.
"
Ezeket képekben mondtam el nektek. De elérkezik az óra, amikor már nem beszélek képekben, hanem nyíltan hirdetem nektek az Atyát.
Jn 16.26
Azon a napon majd a nevemben kértek, s nem mondom azt nektek, hogy kérem értetek az Atyát,
Jn 16.27
mert az Atya maga is szeret titeket, mivel ti is szerettetek, és hittétek, hogy az Atyától jöttem.
Jn 16.28
Eljöttem az Atyától, a világba jöttem, de most itthagyom a világot, és visszatérek az Atyához."
Jn 16.29
Erre a tanítványok megjegyezték: "Most már nyíltan beszélsz, nem képekben.
Jn 16.30
Így világossá vált előttünk, hogy mindent tudsz, s nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél."
Jn 16.31
Jézus így felelt: "Most hiszitek?
Jn 16.32
Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
Jn 16.33
Azért mondtam el ezeket nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot."
"
jah és igen a közösülés az meditáció végülis..ha jól csinálják |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | L.: és fordítva?
V.: a kommunikáció párbeszéd két fél közt.
a kinyilatkoztatás nem túl egyoldalú?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nekem a közösülésről egy jó kis meditáció jut eszembe. |
| | | | |
| | | | | | 147. Vino | 2005. február 9. 11:36 |
| | | | | | | szex mint tökéletes komm eszköz...hmm hát attól függ minek a tökéletes kommunikációs eszköze, ha az erotikus fantáziádé akkor meglehet, bár vannak olyan ingerszegény környezetben élő egyének akinek erre elég egy pornófilm, vagy még az se. Persze ez nem biztos hogy rossz, vagy éppen jó. Szerintem abszolút tökéletes komm forma a kinyilatkoztatás, de az nem adatik meg mindenkinek. A szex meg ey elég profán dolog, szép meg jó, de nem kelll túlértékelni. Mondjuk én nem is szeretem azt a szót használni hoy szex, mert végülis ez egy egészen más jelentést hordoz, mint amire én gondolok, mert amire én gondolok az kettő
vagy dugás, vagy közösülés. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sporthorgászat fújj...
ha ki kell fognom, hogy megegyem, vehetem úgy, hogy győzött.
:D
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mármint az, hogy a szexet, mint tökéletes kommunikációs formát és megismerési utat értelmezem?
vúdielen meg 16 éves koromban abszolút megfordult a szexuális fantáziáimban...
főleg a szemüvegére izgultam.
|
| | | | |
| | | | | | 143. Vino | 2005. február 8. 12:46 |
| | | | | | | | jah és illegal..ez a szex dolog egy kicsit oan Woody Allenes. |
| | | | |
| | | | | | 142. Vino | 2005. február 8. 12:21 |
| | | | | | | nos...mindez csak egy hasonlat a halról meg a vizről, de mondjuk ha egy kicsit szabadjára eresztem a fantáziám akkor azt mondanám, hogy rámutatot a halra az ujjammal, és kiemelem a vízből anélkül, hogy megtapintanám... pszichokinézis után szabadon. De ez a történet végülis nem a halról szól, hanem az emberről, hogy mire képes és mire nem. Azt mondják a "nagyszerű" tao nem több két három mondatnál, de amikor kimondták már nem ér többet két három fillérnél. Erről egy film jut az eszembe, ami egy béna tolószékes kiscsajról, meg egy bolond feltalálóról szólt, aki repülő masinát akart építeni, olyan sárkányrepülőfélét. Rá bízták a feltalálóra a csajt, hogy gondozza és kiderült meg fog halni, ugyhogy valamivel fel akarta viditani. Az egész történetnek az volt a lényege, hogy a csaj volt a fogyatékos, de mégis úgy ábrázolták a filmben, hogy a gondozója vált fogyatékossá, mert nem volt képes "felviditani" a csajt. ( A csaj egyébként el akarta veszteni a szüzességét, azt kérte a gondozójától, hogy szúrja meg, de a gondozó nem tudta teljesíteni, mert a csaj béna volt...) Szal nem oan biztos az, hogy nem lehet kimondani, vagy nem lehet megmutatni..lehet csak az nem tudja kimondani úgy ahogy kell, aki nem elég ügyes hozzá.
" Ha meg akarod ismerni a láthatatlant, vizsgáld meg gonddal( !!! ) a láthatót! " |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | jaaaa... miután legyőzött a hal? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...ha nem is a szexről.
az olyan lenne, mintha szakácskönyvolvasással akarnék jóllakni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sajnos én még mindig fixálódtam a szexnél.
legyen az kommunikáció.
meg egy kicsit a szellemi onániánál...
már amennyire ez szökkenőként megvalósítható.
bár olvasni öröm...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a könyv a folyó...
rájöttem, hogy úgy olvasok, ahogy a medvék halat fognak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Amit én szerettem volna kifejezni, az az volt, amit a taoista szólás úgy emlit, hogy aki halat akar fogni vizes lesz. Nos ez csak bizonyos keretek közt igaz, és ha azt szeretné az ember, hogy ne legyen vizes, amikor halat fog, akkor el kell távolodnia attól, amit megszokott, mert abban az amit szeretne lehetetlen."
én esztet a részt nem értem.
mármint a bizonyos kereteken kívül lehet pl. eszközt használni > horgászbot?
de ha ezt szoktad meg, és ügyes horgász vagy, akkor nem leszel vizes
alapállapotban, kivéve, ha a hal győz.
de az már egy másik történet, vagy nem?
|
| | | | |
| | | | | | 136. Vino | 2005. február 7. 12:20 |
| | | | | | | | elmondani valamit annyit tesz mint utalni valamire. Igazi jelentése ennek tehát az utalás. NEm lehet elmondani, hogy milyen a szeretet pl, sem azt, hogy hogy kell, csak lehet rá utalni. Igy nem lehet elmondani azt sem, hogy milyen az ég kékje, ugy szokás mondani, hogy azt látni kell. Amit én szerettem volna kifejezni, az az volt, amit a taoista szólás úgy emlit, hogy aki halat akar fogni vizes lesz. Nos ez csak bizonyos keretek közt igaz, és ha azt szeretné az ember, hogy ne legyen vizes, amikor halat fog, akkor el kell távolodnia attól, amit megszokott, mert abban az amit szeretne lehetetlen. Nos ez nem azt jelenti hgoy teljességgel lehetetlen, mert lehet találni olyan módot, hogy lehetséges legyen, igaz nem egyszerű. A nyelv ahogy általában ismerik nem alkalmas olyan dolgok leirására, amiket nem bir el magában. Ezért ha le szeretnénk irni olyan dolgokat, akkor más móüdszert kell alkalmazni, más közeget kell találni a leirásra. Sok ilyen közeg van, pl képek, versek, vagy mesterséges nyelvek, mint a matematika, fizika, amik nagyon jól megfelnek a célnak, de tudni kell azt is, mit bír el ez a közeg. Ha túl keveset látunk az nem jó, mint az sem ha túl sokat, az a jó, ha azt látjuk amiennyit az adott hordozó hordozni képes . Már egyszer emlitettem, hgoy legtöbbjünknek mindent elmagyaráztak nagyjából, csak nem tudtuk hogy amit ránkszabtak olyan ruha amibe később belenőhetünk, és ami akkor bőnek bizonyult, az később még szűkké is válhat, és ereszteni kell a szíjakon. A legtöbb ember levedli azeket a ruhákat, vagy egyszerűen kiesik belőle, kevesen vannak akik meglátják az igazi értékét, és belenőnek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ...csak aztán nehogy elszabaduljanak azok a gonosz mémek :) |
| | | | |
| | | | | | 134. Yeti | 2005. február 3. 12:18 |
| | | | | | | | Vagy inkább úgy mondanám: amikor együtt lelünk rá valamire -->kollektivitás |
| | | | |
| | | | | | 133. Yeti | 2005. február 3. 12:16 |
| | | | | | | | A rendszeren kívül sokminden lehet és sokan sokfélére lelnek rá. De rálelhetünk többen hasonló dolgokra is. Ez kollektivitás...... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tök mindegy, hogy a nagy mandelbrot halmaz melyik alkotóelemét mekkorának és milyen színűnek érzékeled önmagodhoz képest.
átadni semmit se lehet, csak megmutatni egy általad lehetségesnek vélt valóság-opciót. |
| | | | |
| | | | | | 130. Yeti | 2005. február 1. 20:38 |
| | | | | | | | hisz ezt próbálod tenni ilyenkor is..... :) |
| | | | |
| | | | | | 129. Yeti | 2005. február 1. 20:36 |
| | | | | | | | Ha már egyszer kiléptél a rendszerből és megvan benned az érzékenység rá akkor arra is képes leszel hogy éreztess belőle valamit a rendszeren belül is(hogy hol jártál). Vagy legalább adj néhány iránypontot hozzá......... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | De átadni, csak gondolatokban tudod (szóban, írásban), szóval ezért nem próbálkozzák megmagyarázni azt, amit nem lehet, csak megtapasztalni. |
| | | | |
| | | | | | 127. Vino | 2005. február 1. 16:42 |
| | | | | | | | azért nem tudja megfogni mert nem lépett ki a rendszerből. Ki kell lépni legalább gondolatban, hogy megérthesse az ember |
| | | | |
| | | | | | 125. Sevil | 2005. január 30. 22:31 |
| | | | | | | | Ja. Ilyesmire lyukadnak ki Laoék is. Azért is mondja, hogy "kisebbik nevén" szólítja taónak, mert a teljes valójában nem tudja megragadni, csak a megfigyelt jelenségeiből következtet rá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Még ha a Tao, mint valami a végtelen is lenne, ez még csak a jelenségek megfigyelése. A Valóság minden elképzelésen túli. Az egyetlen végtelen. |
| | | | |
| | | | | | 123. Sevil | 2005. január 30. 19:39 |
| | | | | | | "Ha az egész változik, akkor pedig nem lehet rámondani, hogy van, mert éppúgy nincs és teszi mindkettőt egyszerre és egyiket sem."
Na, király, kezdjük érteni egymást asszem.
Pont ezt mondtam ugyanis a jin-jang elképzeléssel kapcsolatban, mert amennyire én tudom az arról szól, hogy annak a mindent felölelő, taónak nevezett valaminek a lényege a folytonos váltakozás, amit az ember az élet minden területén megfigyelhet (évszakoktól a politikai berendezkedésig). Azt meg nem is kell rámondani hogy van, mert ezzel egy emberi mércés szűkítést végzünk rajta (ki tudja, hogy más szemszögből mennyi az értelme valamire azt mondani hogy "van", pláne arra, ami minden más "vannak" a magábanfoglalója).
Ez persze csak egy elmélet, de számomra elég tetszetős.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sevil: Én nem érzem csúsztatásnak. Ha valami van akkor az van. Ami változik rajta, az legalább néha nincs, tehát nem tartozik ahhoz ami van. Ennyi. Ha az egész változik, akkor pedig nem lehet rámondani, hogy van, mert éppúgy nincs és teszi mindkettőt egyszerre és egyiket sem.
Ez épp arról szól, hogy a világ nem fekete-fehér, jó vagy rossz. A világ mindezek külön külön, egyszerre és egyszerre nem. Végtelen csak egy van. Abba minden belefér. :-)
Azt mondta egyszer egy tanító, hogy mindig együtt vagyunk, hiszen mindig nagyobb távolság van mögöttünk, mint közöttünk. |
| | | | |
| | | | | | 121. Vino | 2005. január 29. 13:48 |
| | | | | | | | nos arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a fraktál csak egy. Jin- és jang csak egy, ez nem maga a totalitás, de még csak nem is a végtelenség. Meg kell látni azt is ami ezen kivül van. Ami ezen kivül van, ugyanaz, mint ami ezen belül van? Ami befele tart, az kifele tart, ami kintről jön, az kifele megy. A kijárat bejárat. De nem mindegy, hova, mert ha a kijárat nem valódi kijárat, akkor nem is kijárat. |
| | | | |
| | | | | | 120. Sevil | 2005. január 29. 11:24 |
| | | | | | | "Az örök lét pont azt jelentené, hogy ami örökké van az, mindig van, ezért mindig ugyanolyan, ergo nem változhat."
Nem hiszem el, hogy nem veszed észre azt a csúsztatást, amit ebbe beleviszel. Valami azért mindig ugyanolyan, mert mindig van? Miért kéne mindig ugyanolyannak lennie?
Jin-jangnál maradva, ott pont arról van szó, hogy ami örökké van (kisebbik nevén a tao), az folyamatosan változik: egyszer jin, egyszer jang.
"Ha a van valósághamisítvány, akkor a nincs is az, ezért mindkettő egyszerre igaz és ugyanakkor nem."
Az igaz és hamis is emberszemléletű valósághamisítvány.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az örök lét pont azt jelentené, hogy ami örökké van az, mindig van, ezért mindig ugyanolyan, ergo nem változhat.
Ha a van valósághamisítvány, akkor a nincs is az, ezért mindkettő egyszerre igaz és ugyanakkor nem.
Ez kicsit más mint a jin-jang. Azok ellentétpárok, ez a meghaladásuk. Az ellentétpárok mindegyik fele igaz, ezért mindkettő igaz és egyik sem. Például itt a szobában világos van és sötét van, tehát mindkettő és egyik sem. :-) |
| | | | |
| | | | | | 118. Sevil | 2005. január 28. 23:50 |
| | | | | | | "Ha valami van, akkor az van, tehát nem változhat, mindig van, mindeig lennie kell, mert van."
Az öröklét meg a változhatatlanság nem összekeverendő.
A "van-ok" meg emberelmetorzszülött valósághamisítványok. |
| | | | |
| | | | | | 117. Yeti | 2005. január 28. 21:18 |
| | | | | | | | olyan mint a ying-yang ---> van és nincs |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha valami van, akkor az van, tehát nem változhat, mindig van, mindeig lennie kell, mert van. Mivel minden változik, ezért semmi sem van. Ugyanakkor megjelennek dolgok, tehát azt sem állíthatjuk hogy semmi sincs. A dolgok tehát se nem vannak, se nem nincsenek, teszik mindkettőt egyszerre és egyiket sem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bizonyos szempontból az ember az evolúció csúcsa.
Az emberi létforma olyan lehetőségeket rejt, amelyek előtt még a sci-fi írók is fejet hajtanának...
Egyébként szerintem a valósáűg messze fantaszikusabb minden tudományos fantasztikumnál. (lehet ezért sem érdekelnek az ilyenek)
Ha lebontunk általános korlátokat, amelyek közé egy sci-fi író fantáziája szorul, meglepően közel jutunk a valósághoz.
pl. milyen lesz a jövő mobiltelefonja?
- nagyon kicsi
- képet, hangot, és a többi érzékelésünket is továbbíthatjuk
- bárhova az univerzumban
- időbeli késés nélkül
- akár időben! címezve azt
- bárkinek küldhetjük az üzenetet
Jé! ilyen már van. úgy hívják: telepátia... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ja egy elagazas vagyunk, egy olyan eloleny ami sajat magatol degeneralodott (nem tudok jobb szot arra, hogy elvesztettuk azta kepesseget, hogy agyunkat valojaban hasznaljuk), es tul szaporodott. es eltunteti azt a gyonyoru vilagot, amiben az evolucionak meg folytatodni kene. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | persze senkit sem kenyszeritenek ra, hogy ebben a bortonben eljen. de egy olyan embernek, aki soha nem ment ki ejszaka megombazva egy sotet erdobe eggye valni a termeszettel, hiaba mondanak barmit is. en epp ebben latom a csapdat. genetikailag nem vagyunk kepesek kihasznalni agyunk 100%at, ami szerintem termeszetes lenne, hiszen akkor minek van akkora agyunk, ha csak annyit hasznalunk belole mint egy kisebb fajta kutya? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | És a durva az, hogy evolúciós szempontból mi is csak egy elágazás vagyunk, se nem a kezdet, se nem a vég. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hat igen, nehez elfogadni hogy a korulottem levo vilagot csak en latom igy, es senki mas nem tudja milyen az en valosagom. es ugyanugy en sem, hogy milyen a tobbi. a szerencsetlen ember, meg maga ele nez, megfogja poharat es erosen megszoritva 'tudja', hogy ez az a valosag, amit mindenki lat. pedig azt poharat, csak a sajat agyunk teszi poharra. az erzekelesunk sajatossagai miatt. de ugyanennyire sajatos az erzekelese minden elolenynek. ezert gondolom, hogy az az ember, aki kulon valassza magat a termeszettol, sajat csapdajaba fog esni. nem vagyunk okosabbak, csak a sajat szintunkon eldegelunk, ugyanugy mint minden allat. en ha begombazva latom az embereket, valami leirhatatlanul sajnalom oket. azt hiszik ok emberek - az evolucio csucsa, es nyomorult eletuk egy primitiv rendszerbe zart borton, aminel barmelyik allat szabadabban el. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "ehez el kéne fogadni axiómaként, hogy csak érzéki tudás létezik"
És ezt miért olyan nehéz megtenni?
végsősoron minden tudás a megismerésből származik, nem?
Ha ez nem így van, feltételeznünk kéne: a semmiből létrejöhet valami.
Te talán az intellektusra gondoltál, mint az érzékszerveken "túli" tudás forrására. Szerintem az intellektus (vagy gondolkodás) is egy érzékszerv. Az érzékszervek által küldött ingerek képezik az ő érzékelési területét. A modern tudomány nyilván nem fogadja el érzékszervként az intellektust, mert ahhoz hogy elfogadjuk annak, fölékell emelkedni.
Amikor valami "természetfelettivel" találkozunk, vagy olyan jelenséggel, amit a fizikai mérőműszerekkel nem lehet közvetlenül vizsgálni (pl. elme, asztrológia, telepátia, stb)
akkor szerintem néhány dolgot szem előtt kell tartani.
1. A durva fizikai síktól kezdve, egészen a legfinomabb mentális szintig, minden jelenségnek (vagy tárgynak) ugyan azok az építőkövei.
2. Ugynazon törvények vonatkoznak az anyagra, minőségtől függetlenül. /,,miként fent, úgy alant"/
3. minden szint összefügg a másikkal, gyakorlatilag elválaszthatatlanok. pl. a test és a karma egyazon "jelenség" két vetülete. /vagy a gyümölcs oka a gyökérnek, de a gyökér is oka a gyümölcsnek/
A megfigyelő viszont ezektől alapvetően különbözik.
Amikor a tudatlanságot jelölik meg minden szenvedés okaként,
,,én a testem vagyok"
,,gondolkodom tehát vagyok"
akkor lényegében arra gondolnak, miszerint a megfigyelő képtelen megkülönböztetni önmagát, az érzékszerveitől, habár azok abszolút különböznek. |
| | | | |
| | | | | | 109. Vino | 2005. január 27. 12:02 |
| | | | | | | ehez el kéne fogadni axiómaként, hogy csak érzéki tudás létezik, de a szenzualizmuson szentem már rég tullépett a világ filozófiája.
Vannak dolgok amikre rájövünk, de nem tudjuk mindig mire jövünk rá, és értéktelennek tűnik azért elfelejtjük, és sosem tudjuk meg mire jöttünk rá valójában... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha elfogadjuk, a látó örökkévalóságát, akkor teljesen mindegy, létezőnek, vagy nem létezőnek definiáljuk-e, mivel végtelen természeténél fogva felfoghatatlan. Olyasfajta torzításnak vélem ezt, mintha a végtelenre azt mondanánk, nagyon sok.
Valamire, ami az ember felfogóképességén túli, könnyelműségnek tűnik ráaggatni egy általunk kitalált jelzőt.
Egyébként más szemszögből a látó az abszolút létező, mivel ő világítja meg azt az "elmét" amin keresztül az egyén érzékeli az univerzumot. Durva példával élve olyan ez, mint az agy szerepe a fizikai érzékszervek működésében. Ha eltávolítjuk egy ember agyát, semmit sem fog érzékelni, habár az érzékszervei tökéletesen is működhetnek. Hiába küldi szorgosan az idegrendszer a maga jelzéseit, nincs mi felfogná - megvilágítaná azt.
Egyébként valahol olvastam egy ehhez fűződő matematikai fejtegetést. Azt feltételezték, ha minden részecske pontos helyzetét ismernénk, és ismernénk minden természeti törvényt, akkor a múlt és a jövő gyakorlatilag teljes pontossággal kiszámítható lenne. Csakhogy a mérő, amivel feltérképezünk, maga is atomokból állna, ezért szükség lenne egy másik mérőre, ami azt megméri. Aztán építeni kellene egy mérőt, ami a mérő mérőjét méri...: ) A materialistáknak is meg van a maga baja a megfigyelővel... |
| | | | |
| | | | | | 107. Vino | 2005. január 19. 12:45 |
| | | | | | | | mivan ha...a válasz a kérdésre mártixok, fraktálok... |
| | | | |
| | | | | | 106. cellux | 2005. január 17. 13:01 |
| | | | | | | Áki: ha azt nevezzük létezőnek, ami számunkra megjelenik, akkor az, amit te "látó"-nak nevezel, per definitionem nem létezik.
(én ezt a látót szeretem nullpontnak hívni. zero wisdom.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Oké, de mi van ha...
Mi van, ha a megfigyelő kezdet és vég nélküli, és létrehoz egy változó világot maga köré. Aztán valamilyen ok folytán, már nem képes a megfigyelő elválasztani magát ettől a világtól, hanem azonosul vele. "én a (fizikai) testem vagyok."
Ebben az esetben nem lenne más dolgunk, minthogy a látót és a látottat megkülönböztessük. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valóban nem lehet a valóságot megfigyelni. Az csak van. Nem különbözik tőlünk, de a fogalmi gondolkodásnál hamarabb van. Minden benne jelenik meg.
Ezért nem a megfigyelésen keresztül felismerhető. Közelebb van hozzánk mint a csontjaink, érzékszerveink, gondolataink, érzéseink. Minden az. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Abszolút az, ami mindentől függetlenül van.
ahhoz, hogy az abszolút bármit megismerjük, meg kell figyelni.
a megfigyelés létrehoz egy relatív nézőpontot (a megfigyelőt).
olyan ez, mint Heisenberg határozatlansági elve.
az abszolút nem "értelmezhető" relatív nézőpontból.
mert mi abszolút? abszolút e pl. a tömegvonzás, ha nincs amire hasson? abszolút e a mozgás, ha nincs ami mozogjon?
tehát
ha megfigyelhetjük nem abszolút.
ha abszolút és létezik, sosem fogjuk megtudni.
miféle objektivitás?
miféle valóság?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tegnap este - mesélte az ismerősöm, aki hallott már egy srácról, aki próbálta a zöldet- bezöldezett a kedvesével. Megígérte a hölgynek, hogy azt álmodik, amit csak akar... A kedvese azt kérte, kirándulások legyenek, szép erdőkkel, szavannákkal, gyönyörű állatokkal, s csak ketten legyenek ott...
Egyetlen probléma volt... a srác elfelejtette ezt akarni...kicsit rosszul is esett neki, hogy kimaradt belőle...
De a lány legalább szépet álmodott. S hogy mit? Találjátok ki;)
|
| | | | |
| | | | | | 101. Vino | 2005. január 8. 01:57 |
| | | | | | | | én meg amit az élőzőben....:-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amit az első hozzászólásban írtam;) |
| | | | |
| | | | | | 99. Vino | 2005. január 7. 21:35 |
| | | | | | | no és mi volt az eredet? ( origo )
:-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem bántásból, de ha már szétOFFoltuk a topicot, lassan beszélgethetünk az eredeti feltevésről is?;)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | passz. képtelen vagyok világosabban kifejteni, csak magamat tudnám ismételni.
Majd a nem-létező idő világosabbá teszi a nem-létező gondolataimat... |
| | | | |
| | | | | | 96. Vino | 2005. január 7. 13:48 |
| | | | | | | | A binális rendszerek( viszonyrendszerek) primer attitűdje, hogy az elemek parafrázisai egymásnak. A végtelen mindent átfog, ezért nem lehet besorolni sehova, igy minden ebbe az egy dologba sorolható bele. Illózió és valósgág is. Tehát ez is egy binális rendszer. Magyarán szólva a valóság az illúzió másképpen való kifejezése, és forditva. Vagyis minden ami valóság az egyben illúzió, és minden ami illúzió, az valóság is. |
| | | | |
| | | | | | 95. Nomad | 2005. január 7. 11:39 |
| | | | | | | re 87 Tetrahíd:
A semminek sincs értelmét végül is bármilyen kérdésre elmodhatnánk, de annak se lenne értelme, úgyhogy nem értelme (van-nincs), hanem ... mittomén na. kérem kapcsolja ki.
Egyébként inkább ellenkezőleg, bármit lehet értelmezni, de pont ez az: mi tesszük bele az olyanságát. Szóval inkább leírom, hogy számomra mért volt értelme ezeket leírni. Egyrészt szilveszter előtt pont a középpont viszonylagosságáról oltogattunk egy barátomat, és már akkor is az volt a VÉLeményem, hogy bár mindenki folyamatosan megragadja a dolgokat, és ebből áll az élete, egy dolog minnél fontosabbnak, lényegesebbnek, transzcendensebbnek tűnik, mint pl. középpont, isten, buddha, annál nehezebb lesz leszoknia róla, és belátni az ürességét.
Ákimáki:
Azért írtam le a 86-ot, mert pont a szamádiról tanulok, és gondoltam idevág. A szamádi célja a tudat megnyugtatása, és koncentrálása, első négy szinten meditációs tárgyra, következő négy szinten pedig meditációs tárgy nélkül. Ennek jelen rálátásom szerint az a "célja", hogy egyrészt a tudat fegyelmezettebb legyen, ne ragadjon bele mindenbe, és a tudat örömteli öntermészetéből is sokkal több tapasztalható, ha valaki járatos ezekben, hiszen így belátja, hogy nincs szüksége külső dolgokra a boldogsághoz, hanem ez önmagából fakad.
(Ha a minden egy törekvésről beszélnék, akkor nem lehetne ellentmondás márkinek bármilyen kijelentésével, hiszen az is bele tartozna, de nem beszélek a minden egy törekvésről, mivel a MINDEN EGY egy buta buborék, teljesen haszontalan, ha valaha is ezt mondtam, hát leszoktam róla. Azoknak való, akik meg akarják ragadni a világot a tökénél fogva, és azt mondani a kedves pajtásaiknak: Hát nézd má' mit fogtam, bazze!)
A jó-rossz ember megkülömböztetéséről annyit, hogy amíg embernek(valaminek) külömbözteted meg [őket] addig az legyen a legkisebb gond, hogy a jó és rossz összemosásával az erkölcs eltűnt. Ha majd az emberek is eltüntek, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy mért rossz=jó=szaloncukor=bármi. Minden csak azéltal lessz azzá, ahonnan-aki nézi. |
| | | | |
| | | | | | 94. update | 2005. január 7. 11:02 |
| | | | | | | jaja... elég vicces magyarázni... :D :D :D
de a legviccesebb, hogy mindenkinek igaza van! :D :D
én már nem is tudok kinek mit mondani, mert úgy is igaza van... mert már attól igaza van, hogy szerinte neki igaza van... :)
- Képes lesz az ember időutazásra?
- Igen... de már most is az! Már elképzelte... így már létezik/lehetséges is! :) Hogy ez számunkra, ebben a 'síkban' mikor válik 'valósággá' az csak 'ennek az idő észlelésnek a függvénye'... és minden mással is így lehet! Nem tudsz elképzelni olyat, ami kívűl van, ami NINCSEN, mert már is LÉTEZŐVÉ válik, egy megfogalmazott formává... ezért létezik Pokol, Menyország, Nirvava, Allah, Zeusz... stb... ezért igaz minden igazság és nincsen abszolut egyetemleges igazság... és nincsen MEGFEJTÉS a KERESÉSRE... csak a Belátás, és a Megtapsztalása a Felfoghatatlan Egyetlennek... nekünk, a Mindennek
Kb ennyi... bár azt nem tudom, hogy is jött a Valósághoz... |
| | | | |
| | | | | | 93. Sevil | 2005. január 7. 10:46 |
| | | | | | | Ja, kb. én is ezt gondolom.
Ez "A valóság".
De unaloműzőnek nem rossz bedobálni ide dolgokat, meg másokét látni. |
| | | | |
| | | | | | 92. update | 2005. január 7. 10:30 |
| | | | | | | - Hallottad ezt a hangot?
- A pirosra gondolsz?
kb így tudjuk megvitatni ezeket a dolgokat... :D
Nem tudunk egyszerre több síkon és értelemben beszélni |
| | | | |
| | | | | | 91. Sevil | 2005. január 7. 10:07 |
| | | | | | | Áki: "Azt tanítják, jó és rossz nem létezik, csupán illúzió. Ezekszerint ha különbséget teszünk a világ leggonoszabb embere, és a világ legjobb embere között, az is csak illúzió.
És ilyenkor szokott jönni az embereknél az a következtetés, hogy gond nélkül lehetünk gonoszak, hiszen aki ezért szemrehányást tesz, az maya-börtönében lakik..."
Ha jó és rossz nem létezik, akkor nem lehetsz gonosz. Akkor senki se lehet az. Pedig miért ne lehetne bárki gonosz? Ezért félrevezető ez a nem-létező, illúzió kategorizálás jóban-rosszban. Léteznek, mert megteremtettük őket, de (elvileg) függetlenedni lehet tőlük, de akinek ez sikerült, annak már értelmetlen a gonosszá válás.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad,
A cél iránti vágy nélkül nem jut előre az ember, nem közeledik céljához. Mégis, ha valaki Istennel való tökéletes egységre vágyik, az nem érheti el, mert a vágyai megkötik?
Ezeket a tanításokat nagyon könnyű félreértelmezni.
Te a túlegyszerűsítés csapdájába estél bele.
Mondok egy példát: Azt tanítják, jó és rossz nem létezik, csupán illúzió. Ezekszerint ha különbséget teszünk a világ leggonoszabb embere, és a világ legjobb embere között, az is csak illúzió.
És ilyenkor szokott jönni az embereknél az a következtetés, hogy gond nélkül lehetünk gonoszak, hiszen aki ezért szemrehányást tesz, az maya-börtönében lakik...
Egyébként te teljesen másról beszéltél mint én. Te a minden-egy törekvésről írtál, én meg arról, hogyan tépjük szét a fátylakat, amelyek eltakarják előlünk a valóságot.
Végső soron ennek a megkülönböztető képességnek a tökéletessége eredményezi a keresztények tökéletes eggyéválását, vagy a buddhisták buddhaságát, vagy a hinduk kaivaláját, vagy szattva guna megkülönböztetését atmantól...
Amiről te beszélsz, az az ellentétpárokon, és a "sokszorosságon" való felülemelkedés, amiről én beszéltem az az illúzión való felülemelkedés... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ennek sincs sok értelme, de azért leírom, hogy elnézve ezt a vitát...hát nincs sok értelme! :) |
| | | | |
| | | | | | 86. Nomad | 2005. január 6. 15:49 |
| | | | | | | Az elmélyülés első fokán még van fogalmi és megkülönböztető gondolkozás, aztán a második szinttől kezdve eltűnik (a meditációból). A megkülönböztető gondolkodást nemhogy nem kell kifejleszteni (mert már megvan), hanem egyenesen ez az oka az illúzióhoz való ragaszkodásnak, hiszen így minden dolgot dolognak tartunk, pedig minden kölcsönös függésben van, és egyiknek sincs önléte.
A középpont pedig csak a formavilágban értelmezhető, az elmélyülés utolsó négy(5.-8.) fokán nincs jelen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az elmélkedésnek megvan a maga haszna. Segíthet kifejleszteni a megkülönböztető képességet, amit ha valaki a tökélyre fejleszt, akkor tökéletesen meg tudja különböztetni a nem-valóságost a valóságostól, a nem-létezőt a létezőtől...
Az elmélkedés fejleszti az intellektust, és rávezet olyan problémákra, amiken a puszta elmélkedés is többet ér mint bármennyi pénz... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 75: Azért érdekes, mert középpontból csak egy(!) van... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát nekem igazából mindegy h haladunk-e vmerre.
már csak azért is, mert nem tartom valószínűnek, h az elmélkedés változtatna a helyzetünkön, bármi is legyen az. |
| | | | |
| | | | | | 82. Vino | 2005. január 5. 13:55 |
| | | | | | | | ami mérthető annak van közepe. Kérdés hogy a végtelen mérhető e. Ha szembekerülünk ezzel a kérdéssel, akkor arra a megállapításra kell jutnunk a válaszadásban, hogy a kulcs a kezdet és a vég körül van, hiszen a vizsgálat tárgyát ezalapján definiáljuk( véggel ellátni, véglegesíteni, meghatározni). No egy infinit dolgot hogy lehet definiálni, tehát aminek se kezdete se vége...nyilvánvalóan a definiáláshoz nincs szükség kezdetre és vérgre, vagyis ha nincs kezdet és vég, akkor nincs szükség kiindulásra semm érkezésre, vagyis akkor szükségszerűen ott van a középpont ahol vagyunk. MEgállapítható tehát, hogy a végtelenben mindig a középpontban tartózkodunk. Ezért nincs szükség definicióra. Nem is tom, hogy volt pontosan, de Lao-ce -nek volt egy példája a szekérről meg a kerékről meg a tengelyről, röviden kifejezve a mozdulatlan mozgatóról. |
| | | | |
| | | | | | 81. update | 2005. január 4. 22:48 |
| | | | | | | | pedig a valóság átmérője kereken 10cm... csak így befelé kunkorodik, azért tűnik ilyen nagynak... ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | végülis... sose mérték meg, csak elméletben őket eh? |
| | | | |
| | | | | | 79. update | 2005. január 4. 22:38 |
| | | | | | | ekkora hülyeséget, hogy lenne bárminek is közepe, vagy széle? :D
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...amit másoké alapján állítunk fel nemde?
vagy mindenki remete?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mi értelme van mások fogalmi rendszerét átformálni? Úgyis a sajátod létezik csak. |
| | | | |
| | | | | | 76. Vino | 2005. január 4. 14:49 |
| | | | | | | | mi értelme van a kezdet szónak? origo? |
| | | | |
| | | | | | 75. Nomad | 2005. január 4. 13:49 |
| | | | | | | Mi értelme van a KÖZÉP-pont szónak?
Minek a közepe?
Mért csak a közepe az érdekes?
Mert onnan kényelmesen lehet szimmetrikus elmetákolmányokat felépíteni?
Vagy mert az így az oda felépített elmetákolmányok FONTOSNAK tűnhetnek? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nem fér bele teljesen a "megfigyelő hozza létre a valóságot"-ba? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyre inkább meg vagyok győződve, hogy az emberek valamiféle "kozmikus, mindent átfogó" valóságban hisznek/akarnak létezni...
Érdekes, felettéb érdekes:D
|
| | | | |
| | | | | | 72. Sad | 2004. december 29. 19:18 |
| | | | | | | | Az idő a térbenmaradás eszköze! |
| | | | |
| | | | | | 71. ynul | 2004. december 29. 18:22 |
| | | | | | | "Ezek között szerepel például az a megállapítás, miszerint minden ember egy egyéni, mégis közös (egy) középpontja a világmindenségnek."
szerintem inkább úgy hogy minden élő és nem élőlény a középpontja a világmindenségnek.
|
| | | | |
| | | | | | 70. Ákimáki | 2004. december 29. 15:39 |
| | | | | | | Ha elfogadjuk egy valóság létezését, és feltételezzük: a tudomány, és a vallás is ezt az egy valóságot kutatja, akkor szükségszerüen találkozniuk kell valahol (valamikor).
Legvégső esetben magában a valóságban.
De előbb is találkozhatnak. Mondjuk a valóság az, amit egy hegy tetejéről látunk, onnan mindent látunk, ezért valóság. A tudomány az egyik oldalán kapaszkodik a hegynek, a vallás a másikon. Teljesen más a kilátás a hegy két oldalán, ahogy a valóságról alkotott képe is teljesen más a vallásnak és a tudománynak.
Mégis, amikor egy bizonyos magasságig felkapaszkodott mind a pap, mind a tudós, akkor kénytelenek belátni nézeteik ~azonosságát.
Az elmúlt napokban volt egy elég felületes, de azért remélem használható meglátásom.
A jóga filozófia közel ötezer éves múltja során alpvető nézetei nem változtak. Ezek között szerepel például az a megállapítás, miszerint minden ember egy egyéni, mégis közös (egy) középpontja a világmindenségnek.
A görögök által elindított "materialista valóságkutatás" (a modern tudomány atyja) előszőr a földet helyezte a világmindenség központjába, majd a középkorban a napot helyezték a középpontba, aztán a 20.század hajnalán rájöttek, a nap csak egy csillag a megszámlálhatatlan csillagból álló galaxisunkban, majd megszámlálhatatlan galaxist fedeztek fel az univerzumban. Ezen a ponton már senki sem beszélt a "világ közepéről". Aztán az ötvenes években Hubble rájött, hogy a csillagok színképében látható eltolódásból ki lehet számítani a sebességüket. (olyan ez, mint amikor egy szirénás autó közeledik, vagy távolodik, és magasabbnak, vagy mélyebbnek hallja az út szélén álló megfigyelő a sziréna hangját.) Aztán igen különös kép állt össze nagyon sok mérés után. Megállapították: minél távolabb van tőlünk valami az univerzumban, annál gyorsabban távolodik.
A legtávolabbi objektumok amiket észlelünk kb.15 milliárd fényévnyire vannak (galaxisunk átmérője 100 fényév), és a sebességük majdnem eléri a fénysebességet.
Tehát, először is, ha az előbb említett törvényszerűségek fennálnak az egész univerzumban, nem csak az általunk észlelt univerzumban abból az következik, hogy ami elég messze van tőlünk, az a fénynél is gyorsabban távolodhat. Márpedig ami a megfigyelőhöz viszonyítva fénynél gyorsabban távolodik, az a megfigyelő számára nem létezik, semmi féle bizonyosságot nem nyerhet létezéséről. Ha mindemellé vesszük azt a törvényszerüséget, miszerint minden irányban ugyan az az arány áll fennt a távolság és a vöröseltolódás között, Abból többféle következtetés adódik. Először is: a megfigyelő az általa észlelhető univerzum középpontjában tartózkodik. És ezen a ponton emlékeznünk kell legelső, a jóga bölcseletből vett felvetésemre, miszerint minden ember egyéni középpontja az univerumnak. A másik fele pedig, miszerint valamiféle misztikus módon ezek mégis egyek, paradoxnak tűnik, pedig ha az előbb elvégzett bizonyításom helyes, ez is következik belőle. Ha elfogadjuk egy univerzum létezését, és ennek Béla és Juli a középpontjában van, akkor ők egy pontban vannak!
Viszont a vöröseltolódás egységességéből még más is következik.
Ha visszatekernénk a mozifilmet, azt kéne tapasztalnunk, hogy minden ebből a bizonyos középpntból áradt ki. Ha nem lenne egyforma minden irányban a vöröseltolódás mértéke, már ráböktek volna a tudósok egy pontra, miszerint itt történt az ősrobbanás. Így viszont be kellett látniuk: minden pontban történt az ősrobbanás. Na ezt az ellentmondást hivatott többek között feloldani a görbült tér elmélete. Ezt "egyszerüen" fel lehet fogni, a lufis hasonlattal. Ha csillagokat rajzolunk egy lufira, és felfújjuk, azt tapasztaljuk: minden csillagtól távolodik a többi csillag...
Ebből viszont az következik, hogy a tér 3 dimenziója, és ami ebben létrehozza a változásokat a legkisebbtől a legnagyobbig - az idő - csak a "felszíne" valaminek.
És miért írtam le ezt az egész tudományos baromságot?
Mert kíváncsi lennék a véleményetekre. |
| | | | |
| | | | | | 69. Sad | 2004. december 7. 11:56 |
| | | | | | | Hétvégi kalandom során egy két irányban eldefromáltam magam:
Szal nagyon is kezdem úgy érezni, h ez az egész csak egy ábránd, melynek elmúlása a halál...
Határozottan árnyalt ábrándvilágban élek, esetleg élünk..
Lehet, h a túlzott önérzet miatt tettem most ezt a kijelentést, de lehet, h azért, mert egyáltalán nincs önérzet most itt a gép előtt..
ZzzzzzZzzzzZzzz....
Ez van...
Soha semmi nem fix.
Nem létezik mindig és örökké, az igazság kivételével...
A valóság egy fa a ködben, melyet az évszakok hogyismondjam(nagyon rigli állapotban vagyok) villámokkal ostromolnak...
Majd helyrejövök.... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az 1234567891 prím. Véletlen találtam. :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | soon: Azért, mert valami nem anyagi, nem lesz kevésbé valóságos, mint egy fizikai síkra sűrűsödött dolog. Sem a gondolat, sem a múlt nem fikció ebben a nézőpontban:))
Candy:))
anomina: szerintem az a valóság, amit elfogadsz annak.
Hogy megnyugtassalak: addig halad csak lineárisan az idő, míg élsz;) Ugyanis lehet előre és hátra is megszületni...de ez már kicsit bonyolult...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A múlt már köbe vész, a jövő meg sehol sincs. A jelen az amikor a jővőből múlt lesz. Vajon valóságosabb ez a másik kettőnél? :-) |
| | | | |
| | | | | | 62. doki | 2004. november 27. 11:12 |
| | | | | | | Gödel nemteljességi tétele: http://www.myrkul.org/recent/godel.htm
angolul van.
Szépen így lehet kimondani, mondjuk:
Minden kellően gazdag logikai rendszerben /kb akkor, ha meg tudod fogalmazni benne, hogy mik a számok/ ha minden állításra vagy őt magát, vagy a tagadását be lehet bizonyítani, akkor a rendszer ellentmondásos, minden állítást és az ellenkezőjét is be lehet látni.
Magyarán minden nézőpontban fel tudsz tenni olyan kérdést, amit nem tudsz megfogni abban a nézőpontban /se ő sem az ellenkezője nem belátható/, csak ha bővíted az általad igaznak elfogadott állítások halmazát.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Vajon hová tűnnek a szavak, amiket kiradírozunk?":)
Az előző írásommal csak arra akartam utalni, hogy szerintem minden valóság, független attól, hogy egy, vagy több ember számára létezik, avagy materializálódik az anyagi síkon, vagy sem. Megkülönböztetem az én-, és mások valóságait, az anyag, a gondolat, a szellem...stb valósági síkját. Mert ugye, a lélegzet anyagi valóság, de a gondolat már nem;)
|
| | | | |
| | | | | | 60. badtRIP | 2004. november 26. 01:30 |
| | | | | | | | szerintem ket fajta ember, van az egyik aki hisz egy valosagban a masik nem. de vegulis meg senki sem latta a valosagot, vagyis nem letezik senki fejeben. akkor mit akartok megfejteni rajta? nincs semmi, csak illuziok sora ami vegigkiser szuletsunktol, es egyre tagul. de hogy mi lesz vele? lehet hogy nincs is, akkor meg mirol beszelek? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Csendes őszi alkonyba lépek be, hulló falevelek tánca...
Elrúgok egy gesztenyét, végigpattog a járdán, gellert kap egy ember cipőjén, majd falnak ütközve megáll. Az ember maga elé motyogva lehajol, felveszi a gesztenyét, majd elhajítja messzire. A házak mögött szál le, nem látom, hogy pontosan hova.
Lassan besötétedik, s egy hegyen kell átvágnom, a város szélén. Magányomat semmi nem zavarja meg, csak gondolataim zümmögnek mélabúsan. Távol a belváros forgalmától nem kell álarcot hordanom, hiszen senki nem lát.
Éjszaka van már, de rendületlen haladok célom felé, s az otthon melege már nincs messze. Egy apró tündér libben odébb egy gomba kalapjáról...
Valóság. Minden... Még ez az írás is... Már csak egy kérdés van:
Tudjuk-e, milyen szinten valóság egy valóság?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A fix pont az, hogy nincs fix pont:
"Nothing is constant, but change" vagyis "Semmi sem állandó csak a változás"
Csak a lehetőségek végtelen mezeje van, középpont és határok nélkül. Ez a ragyogó tiszta tér a tudatunk. |
| | | | |
| | | | | | 57. cellux | 2004. november 25. 12:15 |
| | | | | | | ami ehhez képest újdonság, hogy az ember általában elkeseredik, amikor belátja, hogy nem tud kívül kerülni saját magán. pedig nem kéne. ha belátod, hogy csak ez van, akkor szabad vagy.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Feltételezem az illúziókon kívüli abszolútum létezését? Nem, már egy ideje nem igazán. Csak próbálok gondolatkísérletekből és érzetekből fix pontokat kreálni. Most éppen ezt a fix pontot találtam meg (nem először, csak most jöttem rá, hogy ez lehet egy fix pont): számomra semmi más nem létezhet, csak illúziók, mármint az agyamban alkotott modellek. Csak ezekhez férek hozzá. Ez nem nagy újdonság senkinek (ld. a görög filoszokat), csak nekem. Mármint a belátása/átérzése. |
| | | | |
| | | | | | 55. cellux | 2004. november 25. 10:56 |
| | | | | | | "megvalósítható-e a teljes abszolútként elfogadás amnézia nélkül?"
az a gondod, hogy feltételezed az illúziókon kívüli abszolútum létezését.
akkor tudod az (éppen aktuális) illúziódat abszolútumként elfogadni, ha belátod, hogy nincs semmi az illúzión kívül. egyrészt tudod az illúziódról, hogy illúzió, olyan, mint az álom, ködkép, "levegőbe rajzolt virág" (ezt hívják a buddhisták úgy, hogy "minden jelenség ürességének a felismerése"), másrészt, mivel tudod azt is, hogy nincs semmi ezen az illúzión kívül, képessé válsz a formavilágban való 100%-os részvétre. annak a tudata, hogy ez illúzió, szabaddá tesz: 100%-osan belemerülhetsz az életbe, abba, ami számodra adott (a te mindenkori valóságod), felelősséget vállalhatsz az életedért, önmagadért, bátor lehetsz és félelemnélküli. szilárdan állíthatod, hogy "ez így van", vagy "az meg úgy", "én ezt akarom", stb. mert már tudod, hogy ez mit jelent. ez egyfajta abszolutizálás, de ez nagyon messze van attól a fajta abszolutizálástól, amikor valaki dogmatikusan ragaszkodik egy képzetrendszerhez, mert fél közvetlenül szembenézni a valósággal. ez egy olyan abszolútum, ami ugyanakkor üres is. egyesül benne a két véglet, a minden és a semmi. (az üresség-természet tudatosítása óv meg bennünket a formavilágban való elveszéstől.)
másképpen: ha úgy nézzük, hogy a nulla másik oldalán van a nem-valóság, az ittenin meg a valóság, akkor ezek bizonyos értelemben tükörszimmetrikusak. platón úgy mondaná, hogy a nem-valóság az ideavilág, a valóság meg a megnyilvánult ideák világa. de ha az ember elkezdi keresgélni a nem-valóságot, az ideavilágot, akkor nem talál semmit, mert az ideavilág nem létezik. (vagy legalábbis nem olyan módon létezik, mint a valóságot alkotó halmaz elemei.) eleve a létige csak olyan dolgokra vonatkoztatható, amik megnyilvánultak. az ideák csak megnyilvánulásaik révén léteznek. Isten sem létezik teremtés nélkül.
mivel Isten csak a teremtés révén ragadható meg, ezért tévesek azok a törekvések, amelyek a számunkra minden pillanatban adott valóságtól való menekülésre építenek. nincs hova menekülni, csak ez van. számomra az életem fejlődése abban mutatkozik meg, ahogy egyre inkább képes vagyok elfogadni az itt-és-mostot. a trükk ott van, hogy ha erre képessé válok, akkor a pillanatban megtalálom azt, amit "odakint" kerestem. a jelen pillanat ugyanis az egész világot tartalmazza. az ember tetszőlegesen közel kerülhet a pillanatból kihúzódó merőleges tengelyhez, és minél közelebb van, annál jobban érzi azt, ami az egész mögött van. az ideavilággal, az Istennel a pillanat teljes átélése révén lehet kapcsolatba kerülni. ezért amit le kell építeni, az a pillanattól való menekülés százezer formája.
|
| | | | |
| | | | | | 54. Nomad | 2004. november 25. 08:46 |
| | | | | | | "A halmazok az emberi gondolkodás termékei, nem a valóságban fellelhető dolgok." Mégis semmilyen más módon nem tudUNK tapasztalatokat szerezni a "valóságról", hiszen ha van aki néz, az azt is befolyásolja, hogy mit lát.
" a nézőpontok nagyrészét nem én találom ki, csak úgy vannak."
Mire valaki rájön, hogy mégis ő találja ki a nézőpontokat már Maha-Mudra megvalósító.
"Bár szerintem sokan "kostolgatjuk"."
Ja, és ez a legfinomabb a világon. Elég sokan vannak kóstolgatók a Daathon. Biztos nem csak a sok drog teszi:)
Milyen furcsa, hogy a valóságról beszélünk. Ha a valóság a valóság, akkor tökmindegy, hogy minden titkát megfejtjük, vagy egyáltalán semmit nem tudunk róla, attól még ugyanúgy igaz marad és "valós".
|
| | | | |
| | | | | | 53. Sevil | 2004. november 24. 22:48 |
| | | | | | | Candybrada igen, én is ezt mondom, kösz a Mindenség nevében!
Doki, a matematika szépségét nem vitatom, becsülöm is, az első -és ezidáig egyetlen- kaktuszozásom alkalmával szerettette meg velem az az ember, akiről egyszer beszéltem és picit ismered is. |
| | | | |
| | | | | | 52. doki | 2004. november 24. 22:28 |
| | | | | | | a rendszer szót ugyanarra használom mint a nézőpontot.
nem én kényszerítek. a nézőpontok nagyrészét nem én találom ki, csak úgy vannak. nekem csak eszembejutnak :)
a matematika meg akármennyire valóságidegen tud szép lenni :)
még vicces is néha :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a gond ott kezdődik, ha megpróbáljuk dobozba tenni az abszolútat és elkereszteljük. Azért gond ez, mert a beszéd relatív. Az abszolút, ami minden helyzetben és mindenhol igaz és állandó, az emiatt szavakon, gondolatokon és minden elképzelésen túli. És a valóságnak az az egyik oldala, hiszen a valóság egyszerre áll a relatívból, amit most is tapasztalunk és az abszolútból, amit hát jópáran (pl én se) nem tapasztalunk.
Bár szerintem sokan "kostolgatjuk". :-))
A nagy hanyattfless legyen veletek!
CFP
u.i.: Szabadesés rulez! :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez az egész csak egy megérzés volt. Mint a semmi érzete, csak ez a minden érzete volt. Aztán a szóformáló rendszerem szavakat formált belőle, a begépelő rendszerem meg beírást a daathra. |
| | | | |
| | | | | | 49. Sevil | 2004. november 24. 19:48 |
| | | | | | | Doki: "Sevil, amiket felsoroltál azok jelek, nincs ellentétük. /jó nem jelek, mert valóságos dolgok, de mikor tetszőleges rendszerben gondolkodunk róluk (vagy inkább renszereket keresünk, amiben jól megfoghatóak) akkor jeleken keresztül gondolunk rájuk/"
Tudom, ez picit a vesszőparipám, de megint úgy érzem, hogy a taoizmus olyan szépen látta ezt már 2500éve (biztos mások is, annyira nem vagyok művelt:) Weöres féle Tao Te King 2. versszak:
"Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást,"...
Azaz amint rendszerbe kényszeríted a világot megjelennek az ellentétek, és te is ugyanezt írtad ("tetszőleges rendszerekben való gondolkodás"). Végül is semmi meglepő nincs ebben, csak szeretek párhuzamokat hozni.
Bt: "Csak annyi, hogy axiómaként úgy definiálom a valóságot, mint egy olyan halmazt, ami mindent magában foglal. Ergó definiálom a legnagyobb és legvégtelenebb halmazt. Definiálhatnám úgy is, hogy azon kívül is van valami, de én nem így definiálom."
Ugyanez, amint rendszerbe foglalsz, megteremted a valóságidegen dolgokat a definiálási kísérlettel. A halmazok az emberi gondolkodás termékei, nem a valóságban fellelhető dolgok.
In memoriam korai taoisták: Nem lehet definiálni a valóságot, csak belehelyezkedéssel ismerheted meg belőle azt, ami az emberi szemszöged számára feltárul belőle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valahol jó példákat írtál, de gyűjtőfogalom az más tészta mint egy konkrét. Érted.
Amúgy kell mindig egy hülye beszólás, akkor indul be a legjobban a topic! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én változatlanul úgy érzem, ahogy, sőt meg is erősítődtem. Csak annyi, hogy axiómaként úgy definiálom a valóságot, mint egy olyan halmazt, ami mindent magában foglal. Ergó definiálom a legnagyobb és legvégtelenebb halmazt. Definiálhatnám úgy is, hogy azon kívül is van valami, de én nem így definiálom. Vagy onnan is elindulhatok, hogy el akarom nevezni azt a létezőt, ami mindent magában foglal, és azt éppen valóságnak nevezem el. Vagy ha úgy tetszik, nemlétezőnek veszem a nemvalóságot, vagy úgy definiálom, hogy az is a valóság része. Mondjuk:
valóság + nemvalóság = valóság
azaz nemvalóság értéke itt nulla
vagy:
valóság + nemvalóság = 0
azaz: valóság = -nemvalóság
és ekkor a nulla a fix pontom, az egyensúly
Azaz a fix pont választás kérdése. Basszus. Valahol meg mégis azt érzem, hogy az a fix pont, amit találtam és leírtam, azt nem én választottam fixnek, hanem az egyszerűen fix. Na ez engem arra emlékeztet, amikor cellux azt mondta, gondolhatod azt, hogy a világnézeted abszolút, vagy gondolhatod azt, hogy relatív, majd utána elfogadhatod a relatív rendszeredet abszolútnak. Asszem én most valahol az "elfogadhatod" szónál járom a kötéltáncot. Kérdés, megvalósítható-e a teljes abszolútként elfogadás amnézia nélkül?
Gödelre várva :-) |
| | | | |
| | | | | | 46. doki | 2004. november 24. 10:27 |
| | | | | | | egy logikai rendszer bizonyos biztos alapokon nyugszik, ezek a következők:
adott a jelek halmaza, amivel fel tudunk írni bizonyos állításokat.
adottak állításaink amikről elfogadjuk, hogy igazak: az axiómák.
adottak következtetési szabályok.
/ilyen szabály ami minden rendszerben benne van általában, pl, hogy ha a igaz és a-ból következik b, akkor b is igaz/
ezeket az alapokat mi tűzhetjük ki, bár vannak elfogadott normák, természetes dolgok, mind a matematikai logikán belül, mind a hétköznapi logika során (persze az előzőben azért kevesebb dolgot fogadunk el természetesnek :))
pl ilyen a fenti szabály.
amikor az ember gondolkozik, akkor a jelek halmaza az összes mém, és az axiómáink határozzák meg a nézőpontunkat /a következtetési szabályok asszem nagyjából fixek, bár nem biztos :) lehet hogy csak én gondolkozom siváran :)/
egy axióma lehet éppen egy elválasztás, pl:
-vannak a jó emberek meg a rossz emberek /ez két jel/.
-és az axióma, hogy mindenki vagy jó vagy rossz.
pl egy következő axióma lehet, hogy aki drogozik az rossz. :)
persze ha ezután azt mondjuk, hogy a művészek meg jók, akkor ellentmondásba kerülünk, ha túl sok művészbe ütközünk és neadjisten valamelyik kábítószerezik :))
ha ellentmondás van egy rendszerben akkor minden állítás és minden állításnak ez ellenkezője belátható, ez persze nem túl használható nézőpont.
ha egy rendszerben nincsenek axiómák szerintem az a semmi nézőpontja.
egy ilyen rendszerben tetszőleges állítást mondunk nem lesz igaz, vagy hamis.
ja, a hamis állítások amiknek a tagadása belátható, és a beláthatóságot úgy értjük, hogy ami az axiómákból levezethető következtetési szabályok segítségével.
Sevil, amiket felsoroltál azok jelek, nincs ellentétük. /jó nem jelek, mert valóságos dolgok, de mikor tetszőleges rendszerben gondolkodunk róluk (vagy inkább renszereket keresünk, amiben jól megfoghatóak) akkor jeleken keresztül gondolunk rájuk/
amit írtál, hogy minden dolognak az ellentéte önmagán kívül minden, azt inkább úgy írnám, hogy vannak azok a dolgok amik almák és azok amik nem. és akkor ez egy elválasztás (a fent leírt értelemben).
tehát az alma nem ellentéte a virágnak, de ha veszed ezt az elválasztást, hogy almák nem almák, akkor a virág a nem almák közé tartozik.
nem duális logikai rendszerekeket /nem igaz hamis állításokal működőek/ nem nagyon ismerek /mondjuk a Fuzzy-logikát/. de szerintem nem hoznak sok újdonságot. addig amíg véges kérdéseket teszünk fel és véges válaszokat várunk, addig akármilyen fasza végtelen logikai cuccok lehetnek útközben, a két végesség elnyeli : lehet csinálni egy véges rendszert a végtelen helyére ami ugyanazt kihozza. ezt ennél korrektebbül nem írnám le :)
bt-nek nagyon régen megigértem, hogy elmondom hogy van Gödel nem teljességi tétele, néhány nap múlva beírom ide, az elég nagy poén :)
kössetek belém :)
|
| | | | |
| | | | | | 45. Sad | 2004. november 24. 07:48 |
| | | | | | | Minden ember egy valóság, és minden ember egy személyiség.
És minden személyiség egy valóság...
És minden személyiség formálódik, részben megszilárdul.
Kialakult személyiség nem létezik, mert mindenkinek vannak tényezők az életében melyek elfordítják a személyiséget erre vagy arra....
Talán lehet h nincs igazam, és lehet csak részben és ezért nincsen kialakult képem a valóságról..., mert még nem szilárdultam meg...
Nem cáfololm meg önmagam, csak néha-néha nem árt kirántani azt a bizonyos szőnyeget.
ELképzelhető, h az egésznek (valóság) az az értelme, hogy nincs értelme és az a lényeg h nincsen lényeg... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha már metafizika...
Szerintetek mi a valóság?:) |
| | | | |
| | | | | | 43. Sevil | 2004. november 23. 19:27 |
| | | | | | | És ezzel egy bizonyos ellentétet kapunk?
Mindennek minden az ellentéte önmagán kívül?
Furi :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mindegyik szóhoz rakd elé a +nem -et és kész. Amúgy nem rossz. :) |
| | | | |
| | | | | | 41. Sevil | 2004. november 23. 19:19 |
| | | | | | | Pár dolog, aminek szerintem nincs ellentéte:
-bármilyen tárgy, élőlény
-ezeknek a kategóriáknak sem: tárgy, élőlény, fogalom, évszám...
-nyelvi elemek, mondjuk mutató névmások: én, te, ő...
-számok (pl. nemtom, hogy 4,7-nek ellentéte e a -4,7)
-érzések: nem hiszem, hogy a szomorúság ellentéte a vidámság stb., ezek komplexebb dolgok
-tér, idő
-tudományok
-művészetek/önkifejezések: festészet, zene...
Maradt még valami?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem meg az ember arról nem tud igazán jól beszélni amit nem tud mihez hasonlítani. Egy almát lehet hasonlítani sokmindenhez, de bizonyos dolgokat elég nehéz. Amúgy szerintem mindennek van ellentétje (max Istent leszámítva), ebbe bele fogtok kötni és várom a példákot, hogy minek nincs. Hajrá! :) |
| | | | |
| | | | | | 39. Sevil | 2004. november 23. 17:53 |
| | | | | | | Nem is illik a logika alá rendelni a valóságot. De mért ne lehetne mondani semmit arról, aminek nincs ellentéte. Tudok logikailag igaz megállapításokat tenni az almáról (pl. igaz hogy kerek, piros, kiterjedt), pedig nem annyira létezik az ellentéte.
Meg a logika pár ága azért túl van már azon a szinten, amibe belehelyezed. Tud foglalkozni olyan dolgokkal is, amiről nem tehetők igaz v. hamis állítások. De erről inkább Dokit kérdezzük. |
| | | | |
| | | | | | 38. Nomad | 2004. november 23. 09:33 |
| | | | | | | | Bt: Ha valaminek semmi sem az ellentéte, akkor arra semmilyen logiaki megállapítást nem lehet ráhúzni sem. Szóval nem csak olyan dolgokat nem lehet mondani rá, ami nem igaz, hanem olyanokat sem, ami igaz, hiszen bármi amit mondunk rá, nem az, viszont bármi (is) az. Ez a Dharmakája. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sad:
Számomra létezik a valóság szónak egy olyan értelmezése, amelynek minden más részhalmaza, így semmi sem lehet az ellentéte. Ez tök jó. Végre egy fix pont - nekem. |
| | | | |
| | | | | | 36. nlwarez | 2004. november 22. 22:31 |
| | | | | | | Sad: nem tudom tudtad e hogy a delfinnek az agya félig alszik és félig ébren van, amíg az egyik fele pihen addig a másik éber, mindíg álmodik, és mindíg fenn van nonstop, lehet csak a delfin rossz álmai vagyunk? Jó jó tudom tudom a delfin agya sokkal fejlettebb a miénknél, és sok más egyéb miatt is jobban tisztelem mint ezt a szánalmas vírust ö ö ember izét, aminek az evolúciós multja is néhány millió évvel rövidebb(elkapkodott), na mindegy ezt most hagyjuk.
Néha psylocibin 4-es szintnél mikor irányított álomszerű az élmény, érzem úgy hogy hatással tudnék lenni a körülöttem zajló térre, időre, azzal a 7%-ommal (felboostolva 7,5-re), csak akkor ott nem merem bepróbálni-túl valóságos(?). Legelső körben azt a tudatos (és tudat alatti) gátat kell feloldani, hogy ússe lehet-próbáljuk próbáljuk de usse lehet.
tudom nem tartozik ide de azért leírom(csak a virusos dumám miatt-mielőtt cinikusat írna rá valaki), hogy pl a fehér cápa 50 000 000 azaz ötvenmillió éve változatlanul szimbiozisban harmóniában él a környeztével, (nem szaporodik túl, nem fogyasztja túl magát, és nem szarja tele az óceánt), mégegyszer: ötvenmillió éve gond nélkül, és nem eddig fejlődött, tehát nem az evolúcioja tartott ennyi ideig, ezek már a nyugodt harmónia évei! MI hány (száz) ezer éve is?(és az utóbbi néhány évben nem pont szimbiozisban-az indiánokkal bezárólag) és pusztítjuk pl.:spielberg cápafilmje miatt? Mert amit nem értünk meg, vagy tudatalatt(vagy tudatosan) többre tartjuk magunknál és/vagy (épp ezekért) félünk töle, azt el kell pusztítanunk! Na ennyit a tiszteletről... |
| | | | |
| | | | | | 35. badtRIP | 2004. november 22. 15:25 |
| | | | | | | | Sad: a vilag vegtelen, csak amikor fent vagyunk, annak csak egy reszet erzekeljuk ugy ahogy arra megtanitottak. az alvas pedig az indianoknal kis halalt jelent. lehethogy mindig a vegtelensegben vagyunk, csak amikor ugymond felebredunk, az agyunk csak egy bizonyos resze mukodik, ami miatt igy gondolkodunk ahogy, es ami miatt minden ember skizofren csak egyszeruen tul nagy mindenkinek az egoja ahhoz hogy ezt bevallja. (tisztelet a kivetelnek) meg aztan azt hisszuk, hogyha evekig ugyanabba a trippbe eljuk bele magunkat, akkor az valosag. pedig minden dolognak ami velunk tortenik, csak ugyanannyi az ertelme mint egy alomnak. vegulis csak emlek. |
| | | | |
| | | | | | 34. cellux | 2004. november 22. 10:16 |
| | | | | | | Az Oktogonon van egy Filosz - Keleti Könyvek Boltja nevű könyvesbolt, ott találsz válaszokat bőven.
|
| | | | |
| | | | | | 33. Sad | 2004. november 22. 09:59 |
| | | | | | | Mint mindennek, sztem a valóságnak is van ellentéte.
De vajon, mi.?
Joggal tehetjük fel a kérdést, h van e élet a halál előtt:
Lehet,h az életen kívül minden más a teljes valóság?
ÉS mi van az álmokkal?
Biztos, h akkor "alszunk- v álmodunk", amikor bebújunk az ágyikóba?
Nem!
Mert az ébrenlét csak éber lét!
Választ kérek! |
| | | | |
| | | | | | 31. cica | 2004. november 11. 18:57 |
| | | | | | | | Talamon csinált már esőt, nem is akármilyet. De lehet már elfelejtette, hogyan kell. Meg kéne kérdezni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amit a nyitó hozzászólásban is írtam:)
"...ezoterikával, s fordult már elő vele, hogy betépett állapotban a szűken vett "valóságot" befolyásolta. Esőcsinálás, gondolatolvasás, ect."
Olyan élmények érdekelnek, mikor módosult tudatállapotban sikerült úgy hatnia valakinek a szűken vett valóságra, hogy nem az általánosan elfogadott dolgokkal hatott rá...pl beszéd, testi cselekedetek, ect...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bombadiltoma: a "Mi az amit érzek?" flessnél próbálj nem gondolkodni rajta "csak" érezni! Úgy az igazi. :-)
Rincewind: Melyik gyakorlatra gondolsz?
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!
CFP
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De mégis, mi a gyakorlat?:D
Engem főleg az érdekelne ebben a topicban, persze a fejtegetések sem rossz dolgok.:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hát igen vannak ilyenek. mostanában rájöttem, h rákérdezni a dolgokra, meg keresni mindenek a magyarázatát csak önkínzás, mármint ha magaddal veszekszel, h úgymondjam. Inkább nem öntöm szavakba az érzést, mint h "tönkretegyem"; persze ez nem mindíg sikerül, de ez persze még mindíg a külvilágmentes modellre vonatkozik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez a "Mi is pontosan az, amit érzek?" fless... no ez nálam egy ideje töményen aktuális és visszatérő tapasztalat. Néha "hangos" belső vitává fajul, az érvek elvesznek és az egész konok valamik "De nem! De igen!"-jévé redukálódik. Ilyenkor aztán egy harmadik (a "szuperegó"?) végül azt mondja, kuss, mert a dolog parttalanná válik. Van azonban olyan is, amikor úgy érzem egy ilyen fless nyomán/után, hogy jobban érzem (értem?), mit érzek, bár az egyik gordiusz éppen az, hogy valamiféle szavakba, kifejezésekbe öntődik az egész. És ha most azután azt kérdezem magamtól, hogy mit érzek, amikor ilyen fless van... ... na akkor inkább azt mondom, hogy "hagyja a dagadt ruhát másra, engem vigyen fel a padlásra". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én hallottam olyan logikai fejtegetéseket, amik bontják a határokat. Nem vagyok biztos benne, hogy teljes mértékben vissza tudom adni, de azért íme egy-két példa:
Ha a taps a két kéz hangja, akkor ebből mi az egy kéz hangja?
Csettints egyet! Hol a hang? A kezednél? A levegőben? A füledben? A hallójáratodban? Az idegeidben? Az agyadban?
(Akkor is lenne hang, ha senki sem hallaná?)
Vagy vegyünk például egy párnát. Szedjük ki a huzatból a beljesét és abból a tömést. Ha mindezen alkotóelemek elöttünk vannak, akkor az egy párna? Vagy a párna csak egy fogalom arra amikor dolgok egyféleképpen együtt működnek? A párna fogalom?
És ha levegőt veszel, akkor meddig tartasz te és meddig a levegő? Hol érzed azt, hogy már részeddé válik?
A svájci sajtban vannak lukak. Mi lesz velük, ha megesszük a sajtot?
Természetesen nem várok választ a kérdésekre, ez csak elgondolkodtatás, vagy mi? :-)
Nekünk sokszor flesst okozott csupán pontosan belegondolni abba, hogy: mi is az amit érzek? Mit érzek?
A nagy hanyattfless legyen veletek!
CFP |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | egy-két koan eszméletlen nagyot csattanhat az "elején" |
| | | | |
| | | | | | 23. cellux | 2004. október 29. 12:47 |
| | | | | | | megfelelően irányított gondolatokkal bele lehet csavarni a tudatot egy olyan logikai jellegű (pontosabban annak induló) problémába, aminek a következetes végigjárása automatikusan a gondolkodás korlátainak feloldódását eredményezi.
ehhez persze előbb évek alapos munkájával elő kell készíteni a féregjáratot: ki kell építeni azokat az asszociációs pályákat, amelyek majd a megfelelő pillanatban aktiválódva hozzájárulnak a kijutáshoz.
talán ez a szöszmötölő, kételkedő filozófus útjának a lényege.
|
| | | | |
| | | | | | 22. Nomad | 2004. október 29. 09:17 |
| | | | | | | CandyFlip:
Igaz, de én naív idealistaként hiszek bene, hogy a gondolkodás a gondolkodás útján is meghaladható, ha az ember rájön, hogy nincs miről gondolkodnia. Bár mivel nekem mindenféle tapasztalataim voltak, ezért aztán beszélhetek össze-vissza, nem tudom, hogy ezek nélkül is azt hinném-e, hogy szavakkal leírható, hogy mért nem lehet szavakkal leírni a világot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad: Tér, vagy határtalan tiszta fény, vagy lehetőségek végtelen mezeje, vagy tudat amiben a dolgok megjelennek ezek mind csak a holdra mutató ujj. A valóság minden elképzelésen túli, tehát fogalmakkal nem leírható.
Épp így hiába mondod el egy gyereknek hogy milyen a csoki amíg nem kóstolta, mikor végül kap az túl fog mutatni minden szavadon.
KARMAPA CSENNO
CFP :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Asszem ez még nemvolt ;DD
"A valóság olyan illúzió, amelyet a narkotikumok tartós megvonása idéz elő."
Gondolom már ti is hallottátok, de én tok régóta nem szal remélem most ti nektek is régmúlt nosztalgia powert fog nyujtani! :] |
| | | | |
| | | | | | 19. cellux | 2004. október 28. 13:49 |
| | | | | | | meg különben is, mi nem a valóság?
(ez elméletben könnyen feloldható - persze, hogy minden a valóság - de e felismerés nyomán valamiért mégsem szűnik meg a bezártság. talán nem elég mélyreható a felismerés. talán nem érinti meg az ember létalapját.)
|
| | | | |
| | | | | | 18. cellux | 2004. október 28. 13:46 |
| | | | | | | "Szeretet pedig azért, mert ... nincs miért nemszeretni."
ez pontos. kábé így világosodik meg az ember a végén. arra jön rá, hogy jé, ez nem is lehetne másképpen, sőt, ez soha nem is volt másképpen, mint ahogyan valójában van.
a tudatlanság fátylainak lehullása és az őseredeti természet tudomásulvétele. se hozzátenni, se elvenni belőle nem lehet.
nem véletlenül használják a végső igazság jelképeként a gyémántot.
hiszen mi foghatna ki azon, ami valójában van?
|
| | | | |
| | | | | | 17. Nomad | 2004. október 28. 12:42 |
| | | | | | | Jó Olét olvasni a daathról!
Mindenesetre a tér végtelen tulajdonsága nem "bizonyítható", de a határtalansága igen. Tegyük fel, hogy ha ősrobbanás hivők vagyunk, ahol vannak "dolgok" pl fotonok, ott van a tér is. Ha az egész egy pont(szerű)ségből indult ki, akkor az univerzum életkora*fénysebesség=univerzum sugara, hiszen minden irányban azonosan terjed, ha homogén (mértne lenne az?). De ha építenénk egy fénysebességnél gyorsabb űrhajót, és az előbb-utóbb elérné a szélét, tehát azt a felületet, ahol az először keletkezett fotonok most tartanak, és túlmennélnk rajta, még mindig a "világban maradnánk", hiszen a világ része az az űrhajó is, amelyikkel megyünk, tehát legfeljebb egy módszert találnánk arra, hogy a világ mi általunk alkotórészeknek nevezett darabjai minél nagyobb területen legyenek szétszórva, de soha nem tudnánk "kimenni" belőle, hiszen akik kimennénk is a világ vagyunk, tehát nem kimennénk, hanem ott is lenne a világ. (ebből megérthető, hogy a méret, mennyiség relatív dolog, és csak máshoz viszonyítva van értelme)Csakhogy a világ ott is van, ahol én(mi) személy szerint nem látjuk, étzékeljük. Ha ezt megértjük, a világ egy szigetté válik, ahol a mi és a hozzánk hasonló lények érzékelik egymást, de lehet, hogy vannak más szigetek is, viszont azok is a világhoz tartoznak, szóval lényegében össze vannak közve, tehát a legmagasabb szinten egy sziget van (pont a végtelen kellős közepén-hiszen mivel más pontjait nem ismerjük, ha ismernénk, ott is ez a sziget lenne. Szóval a közepének sincs semmi értelme).
Ez a szamszára.
Azt fontos megérteni szerintem, hogy a világ tere, ahol a dolgok megnyilvánulhatnak nem úgy oda lett téve, mint egy papírlap, hogy erre most rajzolhatunk, vagy egy aquárium, amiben úszkálhatnak a dolgok. A tér az ellenállás hiányaként létezik. Nem azért létezik, mert valami van, hanem mert valami nincs-> ez a nincsség a tér. Nem függ semmitől, csak abban nyilvánul meg, hogy akárhová elmehetünk. Minden egy végtelen tér, de a végtelenség nem tulajdonsága, hanem nincs értelme a végességének. Ráadásul akármi lehet benne, nincsenek előre legyártott szabályai sem, tehát ürességtermészetű. Mivel nem függ semmitől, és nincs semmije, ezért ez egy valóban létező dolog, azaz független attól, hogy ki, mikor nézi, azaz örök. Mivel mindannyian ugyan azon a szigeten( a világban, valóságban) vagyunk, ezért triviális az együttértés és a szeretet, mint "tulajdonságai". Együttérzés, hiszen minden dolog elválaszthatatlan egymástól, mivel függve keletkeznek, ugyanabban a térben (ami EGY tehát A tér, hiszen nincs MIT feldarabolni részekre), ezért egymást alakítják, sőt építőelemei egymásnak, sőt egymás másik megnyilvánulásai. Szeretet pedig azért, mert ha valaki belátta ezeket, a világ örömteli aspektusa, a lehetőségek, és a bonyolult szépség egyszerre jelennek meg, ami öröm, tehát ez is elválaszthatatlan a tértől és tudattól, azaz nincs miért nemszeretni.
A másik ilyen önnálló, valódi létező a tudat, de ez triviális, hiszen a tudat tükrözi a dolgok milyenségét, legyen ez akár a létezésük. Ha nem tükröződnének a tudatban, akkor nem válhatnának a tapasztalat igazságává, e nélkül, pedig nincs értelme bármit megállapítani róluk, hiszen nem lehet igazsághoz kötni őket. A tudat is egy, vagy A tudat, mivel az "egyéni" látásmódok is múlandóak.
Néha kicsit túl nagy logikai bakugrásokkal haladtam, de azért remélem érthető. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a gyakorlati reszehez annyit szeretnek hozzafuzni, hogy nem letezik olyan valosag amit 'a' valosagnak lehetne nevezni. itt csak egyszeruen arrol van szo, hogy minden amit eszlelunk beletartozik egy bizonyos strukturaba, amit az ember kepes erzekelni. ha hal lennel nem erezhetne a friss levegot. vagyis minden gondolatunk csak ennek a vilagnak az ember altal erzekelheto reszet tartalmazhatja. amiket raadasul megtanultunk ertelmezni, igy mindenki naggyabol ugyanazt veli valosagnak. azomban a pszichedelikumok lehetove teszik az embernek, hogy sajat gondolkodasmodjat is tanulmanyozhatja kivulrol, mint egy megfigyelo. igy aztan konnyen raebredhetne arra, hogy sem ter sem ido nem letezik, csak eppen ezek a dolgok kepezik gondolkodasunk alapjait. de valojaban fizikusok bebizonyitottak, hogy a ter tagul, mert az sem mas csak energia. ahol nincs energia ott nincs ter sem. vagyis a ter egyaltalan nem annyira vegtelen mint amennyire azt gondolnank. lehethogy nagy, de nem vegtelen. ha ezt vesszuk alapul, akkor szerintem egyaltlan nem erdemes egyetlen valosagrol beszelni, mert minden amirol csak beszelhetunk egy interpretacioja az agyunkban, annak az energianak ami ezt az egesz 'valosagot' alkotja. vagyis a valosagon nincs mit valtoztatni ha meg senki sem latta. az itt leirt torteneteket szerintem nem jo iranybol kozelitjuk meg. nem a valosagon valtoztatunk, hanem a valosag (talan azaz energia ami ezt igy egybentartja) erzekelesen. vagyis nem azert jott az eso mert azt igy kitalalta valaki, hanem azert jutott eszebe az eso, mert az eso energiaja ezt elohozta az illeto fejeben. vagyis ahhoz hogy valtoztassunk a valosagon, nem a valosagon kell valtoztatni, hanem annak erzekelesen. olyan ez mint a skizofrenia, es kimondottan hasznos lehet ha tudjuk iranyitani. de valahogy meg a sajat erzekelsunkon is csak nagyon nehezen tudunk valtoztatni. persze ez az egesz weboldal vegulis arrol szol, hogy milyen anyagokkal lehetseges ez. de mint a buddhistak is mondjak megy ez anyag nelkul is, csak sokat kell meditalni. sot ha eleg energiank van, akkor meg maset is megtudjuk valtoztani. es amit mar legalabb ketten lattak az mar valosag:)
vegulis mindenre van logikus magyarazat, mert a logikat is mi talaljuk ki. mindenkinek rengeteg energiat!:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (Rincewind: Gondolom azért idézte ezeket, mert egybevágnak a tapasztalatával.)
A valóság odaát van. Ja nem, az az igazság. :-))
Szóval szerintem a valóság valami olyan ami valós, tehát mindig létező, emiatt állandó. Ha körülnézünk mi lehet állandó, azt látjuk, hogy minden múlandó. Szerintem ha jól belegondolunk akkor találunk valamit, ami úgy tűnik mégse. Ez nem más mint a tér amiben a dolgok (az idő is) megjelennek. Az elöttem levő térnek mindegy hogy beledugom a kezem, ott mozgatom és kihúzom belőle, a tér ettől változatlan maradt. Az a lehetőség hogy megjelenhetett a kezem, ott játszhatott majd eltűnhetett ezeknek a lehetősége mindig is ott volt és kicsit sem változott közben. Ez persze kb kit érdekel. Jó a térnek ha állandó.
Szerintem van még valami ami állandó. Valami ott legbelül, amiről mindig is tudtuk, hogy az vagyok én. Oké, de mi lehet bennünk, ami állandó? A test? Az volt kicsi rózsaszín, most olyan amilyen és majd lesz öreg és ráncos. Ráadásul állítólag hétévente az egész lecserélődik. Akkor a gondolatok, érzések? Na ezek még változékonyabbak.
Szerintem logikus feltételezés, hogy nincs is két állandó valami. Az amiről mi azt gondoltuk ott legbelül mindig is, hogy az vagyunk mi az nem egy pont szerű dolog, hanem maga a tér amiben a dolgok megjelennek. A lehetőségek végtelen mezeje, a határtalan tiszta fény, a tudat.
Mit jelentene ez? Ha mi vagyunk a tér, amiben a dolgok megjelennek, akkor nekünk nem árthat semmi, tehát félelemnélküliek leszünk. Rádaásul ha mi magunk vagyunk a határtalan tér, akkor nem vagyunk senkitől és semmitől elválasztva, tehát mindent ismerünk, mindent tudunk. Ez a tudat igazságállapota. Aztán jelentené azt is, hogy minden ami megjelenhet, az a tér szabad játéka. Minden megjelenő dolog a tudat határtalan képességeinek ünneplése és mint ilyen a legnagyobb gyönyör. Ez a tudat örömállapota. No és persze ha mi vagyunk a határtalan tér, az azt is jelenti, hogy nem vagyuk senkitől sem elválasztva. Ezért együttérzés, szeretet jelenik meg, ami spontán aktivitást szül. Ez a tudat együttérzés-állapota.
Mindez tök klassz és logikus, de ha így van, akkor miért nem ezt tapasztaljuk? - hangzik a logikus kérdés. A dolog egyszerű. Azért mert nem vesszük észre. Rendelkezünk az alapvető nem tudással, azzal, hogy nem tudjuk, hogy ez így van. Kezdet nélküli idők óta úgy gondolunk magunkra, mint egy pontszerű különálló valamire. Ez ez illúzió azonban nem praktikus. Azért, mert mint különálló pont vannak dolgok amiket szeretnénk, vannak amiket nem szeretnénk és vannak amikről nem tudjuk. Ebből a három zavaró érzelemből jelenik aztán meg a hétköznapok igen változatos mindenféle kombinációja, pl.: a büszkeség, a féltékenység, a vágy, a nem tudás, a mohóság és a harag, hogy csak a főbbeket említsem.
A valóság mindig jelen van. Minden érző lénynek van tudata és az a tökéletes tiszta tér. "Csupán" észre kell venni.
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!
CFP
Ajánlott oldal: http://www.buddhizmusma.hu |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | BadTrip:
És neked? Volt élményed, már ami a gyakorlati részt jelenti? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | osszeszedtem ilyen kis idezeteket amiket itt fent talaltam a valosagrol. :)
A valóság az elmélkedés egyszerű emlékezetkiesése. (Salvador Dalí)
A dolgok nem változnak; mi változunk. (Henry David Thoreau)
A tapasztalat nem az, ami az emberrel történik, hanem az, amit az ember azzal tesz, ami vele történik. (Aldous Huxley)
Maga az értelem is hit kérdése. Hiten alapul, ha azt állítjuk, hogy gondolatainknak bármiféle köze van a valósághoz. (Gilbert Keith Chesterton)
Nem a valóság világában élünk, hanem az ahogyan érzékeljük a valóságot világában. (Bryan Singer) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Danika:
Dán cseredikák:)) Jó poén lehetett:))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Néha azért írhatna a srác is ide...
Nekem legnagyobb időeltorzulásom az 1 üveg bor és 1 dzsó után volt. 2 percre rá iszonyatos nagy hőhullám zúdult arcomba aztán (15 voltam) hányingerem lett.Haverom ugyanennyit tolt ő kiment wc-re és így nem volt más választásom mint visszatartani. Fejemet hátra hajtva abban a bizonyos szögben nem volt hányingerem de amikor újra előre döntöttem telehánytam az előttem lévő műanyag habverő tálat. Kemény volt...Utána csak ültem közbe jön haver csodálkozva. Ültünk, haver megint kiment wc-re visszajön 10 perc múlva. Mondja ideje lenne feltakaritani ami mellé ment. Mondom jólvan még van csomo időnk reggelig, kb azt hittem éjfél van, kiderült hajnali 5 óra van. Kicsit nehezen hittem el, mert végig tudatomnál voltam úgymond és tényleg 10 percnek tűnt az egész...
A társaság valóban befolyásolja nálam is a tépés hangulatát. Dán cserediák kapcsolatnál ők jöttek ide. Tudni kell Dániában elkapnak kapsz papírt aztán szevasz. Na most fél hét után olyan szinten átragadt ránk ez a feeling itt MO-n, hogy hát igen...tekertünk mindenhol leszarva mindent, de kis híján paraügy lett belőle...(A bukta... rovatban leírtam).
Na hajrá srácok ez egy jó topic úgy néz ki. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Danika:
Nem minden esetben elég neki ennyi fű, természetesen ezt nem állítom:) Az a cucc, szín, szag, állag alapján White Wido lehetett, de tény, hogy semmiben nem hasonlított a normál, addig ismert fajtákhoz. Szerencsétlen gyerek, később is pippantott belőle, s volt olyan, hogy a rötyiről kimenve alig tudta kapkodni egy másik kollega elől a fejét...kiderül, hogy ami neki öt percnek is alig tűnt, valójában másfél óra volt. Ilyen jellegű idővesztése nem nagyon volt addig, s utána sem...
Véletlenek tényleg nincsenek:DD
Cellux:
Ennek a srácnak is voltak hasonló élményei, bár eggyéválás nem volt. Maximum ráérzés valamilyen szintig. Vol olyan hölgy, aki nagyon égett egyszer, ugyanis téptek páran, s közben dumcsiztak. Eddig semmi különös nem volt, de amikor a szexualitás került szóba, s a maszturbáció, emberünk mosolyogva kérdezte:
- A kádas jelenet ugye bejátszik?
A lány enyhén szólva vörösödve kérdezgette:
- Te ezt meg honnan tudod???
Más alkalmakkal is volt hasonló. Egyik kedvenc történetem, mikor egy nagyon jó ismerősével arról dumcsiztak, miért nem vállalja el, hogy tanítsa a barátját (ezoterika). Egy idő után a srác megunta a barátja nyaggatását, s elhallgattak. Azonban nem bírta megállni, s folyamatosan válaszolgatott el nem hangzott kérdésekre. Mint kiderült, a barátjának fel nem tett kérdései voltak ezek:))) A barátja enyhén meg volt döbbenve:D
Amúgy a bizonyításos dolgokról már rég letett. Nagyon sok olyan dolgot tapasztalt, amit lehetetlen bizonyítani, sőt, ha elmondta valakinek, jó esetben is csak hülyén néztek rá. És akkor még nem is beszéltünk a barátom által mesélt ember füves élményeiről. Ő egyébként még nem trippelt.
Talamon:
A beavatást tényleg:))
Szerintem is a tapasztalatok azok, amik komolyan előre tudják lendíteni az embereket. Mert egy elmélet mindig csak elmélet nem marad, amig nem tapasztalat. Nem lesz valóság, nem lesz az "enyém". S sajnos jelenleg az emberek többsége nem képes más világokba betekintést nyerni hosszú edzések és tanulás nélkül. De az ilyen szerek megadhatják azt a kezdő lökést, ami segíthet. Lényeges azonban, hogy ne váljunk a rabjává. Tudjuk, mi cél, s mi eszköz csupán.
Ennek az ismerősömnek nagyon sok tiszta élménye volt, a siritualitást nem a drogokon keresztül ismerte meg. A fű csak később jött, s úgymond csak rátett még pár lapáttal. Aktívan foglalkozik az ezoterikával, s így sok olyan tapasztalata is volt, amit máskor csak tudatmódosult emberektől hallunk.
Erről a srácról még csak annyit, hogy úgy gondolja, a fű felhozza a bennünk rejlő dolgokat, legyenek azok jók, vagy rosszak. Érdekes volt hallania, hogy itt valamelyik írásban ez a felfedezés kacsintott rá, más szájából. Örült, hogy nincs egyedül. Úgy vette észre, hogy amikor különböző emberekkel tép, másképpen viselkedik. Nagyon komoly élményeket élt már át emberekkel, volt olyan, hogy valaki, aki végül mellette aludt el egy tépős partyn, olyan alvás alatti utazásról számolt be, amit én csak gomba kapcsán láttam.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nekem ilyen tudati összeolvadásos dolog először Nomaddal volt az infecteden két papírral - tükörként szolgált, melyben beláthattam természetem
azóta szerencsére ez bekúszott "hétköznapjaimba", soxor észre sem veszi az illető, hogy "őbenne" állok középen s csak visszatükrözöm őt valami őrült tudatossággal;)
amúgy meg szerintem ~20 évesen minden embernek kötelezővé tenném a "beavatást" - amin át kéne esnie, nincs mese - (természetesen jócskán beérett emberek jelenlétében)
hogy mi lenne ez, fene tudja - mondjuk 3 g szárított psylocibin? hehe
az az igazság, hogy ha valaki a megismerésre vágyik, nem nagyon tudok neki mit mondani, csak azt, hogy ragadjon meg minden eszközt, amivel ráláthat tudatának működésére - erre jó eszköz lehet a buddhizmus - ám az emberek soxor nem elég nyitottak, üresek az ilyen tanok befogadására - ám ha volt néhány pszichedelikus tapasztalat, mellyel kissé meginog a személyisége az embernek, talán utána könnyebben rááll ilyenekre? passz
soxor bennem is van ilyen, hogy ah ennek az illetőnek kicsit megváltozna a játéklétképe, ha betolna egy papírt - de az ellenkezőjét is (mostanában elég sűrűn) tapasztalom - a tekintetén látszik, hogy nem kell neki ilyen élmény - már valahonnét vágja
meg soxor az is van bennem, hogy ah ennek nem kéne ennie semmi ilyet, mert mintha olyan érzésem lenne valahonnan, hogy csak szétszedné a cucc, de az nem rak össze, azt már az illetőnek kell -
s biztos vannak olyanok, akiknek jobb így szétszedve maradni(hehe), de a többség szerintem először belezuhan a nagy semmibe, s a "most akkor mi van?"-ságban kissé furán érzi magát
vagy pont az eszik pszichedelikumot, akinek ennie kell, hogy kissé bekatalizálja a dolgokat, mert pl. biztos vagyok abban, hogy senki nem jön ide(ebbe a világba) "üres kézzel", mindenkinek van valami múltja - s ha előzőleg is ilyenek érdekelték, itt és most gyakran gátlástalanul beleveti magát tudatának módszeres manipulálásába, tesztelésébe - hisz már tudja, hogy ez az, amiért ide jött, s a többi bármi csak mellékesen fontos
talán mi vagyunk az alanyok ebben a kísérletben - hogy majd ez is fejlődik - valahogy van egy ilyen érzésem, hogy minden egyes papír megevésekor az az élmény a "kollektív papírba" bekerül - elvégre ez is egy mém - talán |
| | | | |
| | | | | | 8. cellux | 2004. október 25. 12:51 |
| | | | | | | nekem csak olyan volt, hogy a másik ember, akivel betrippezve kommunikáltam, én magam lettem... másképpen kifejezve olyan mélységben érzékeltem a kettőnk egységét, hogy amit épp szavakban kimondtam, azt őrajta keresztül is átéltem. és teljesen világos volt, hogy a szavak csak a felszín, ami a szavak mögött a tényleges kommunikációt adja, az a telepátia, ami ha akadálytalanná válik, eléggé döbbenetes élmény. az osztozás élménye, hogy most tényleg nincs határ közöttünk.
de ezt persze nem igazán lehet "objektíve" bizonyítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én viszont szívessen pippantanék vele! :)
Komoly story amúgy...Ha ugyanezt leírva gombával látom akkor még könnyebben elhiszem, hisz nem egy olyan történetet olvastam már ahol a begombázott srác megmondta, hogy melyik felő megy bele a másikba és mely fog szétválni stb. Lehet ennek a srácnak már aza még negyed g fű is eléri ezt a hatást? Kitduja...
Nekem volt egy érdekes napom. Havárhoz mentünk fel szombati nap tépni és én már előtte gondolkodtam milyen jó is ez az ördögbot, mert egy netes spanomnál voltam egyszer és neki volt és elvoltam vele rendesen. Lényeg, hogy flesseltem mekkora lenne valamelyik haveromnak lenne és amikor odaadja kipróbálni, lám milyen jól megy (na persze mer előtte már spanomnál gyakoroltam ugyebár:).
Odaérunk betépünk és vártuk a Barnát. Már nem láttam jó pár hónapja és gondoltam, hogy milyen is lehetett régen hosszú hajjal. Egyszer volt neki hosszú és azon flesselgettem hogy állt neki stb. Közbe haverom megszólal, hogy "nemis mondtam még...van ördögbotom" na majdnem leestem a székről! Botoztunk mindenki mondja, hogy milyen jó vagyok stb (köszönöm,köszönöm) :D bocs csak toltam kis pipát zözi nélkül, mer az nincs, de levan rakódva rá a gyanta és így betéptem a puszta semmitől! :D Szóval botozunk erre megjön a Barna és milyen a haja? Hosszú és pont olyan aminek elképzeltem. Ilyenkor elmosolyodok és meggyőződöm a véletlenek nem létezéséről. Később amikor vártunk aznap a buszmegállóban hazafele menet, valamiért eszembe jutott egy évfolyamtársam nevezetesen: Péta. Mondom milyen hülye név is ez haverom röhög én is, fél percre rá megjön a busz. Ki száll le róla? Hát persze, hogy a Péta! Na szóval érdekes nap volt az biztos... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Danika: a tű, s papírlap...én egy papírnyillal megcsináltam ezt, amint egy doboznyi vízben úszott:)
Tetra veled nem értek egyet;) Ahogy vizes agyagként formázom a körülöttem elterülő világot, az valami hihetetlen extázisba tud ragadni. Néha, egy pillanatra, a világ megmutatja, hogy mi valójában. Általam teremtett valóság. Minden részletével. A legutolsó kis részletet is én alkotom:))) S lassan, a pillanat örökkévalósággá érik:))
Húha, kicsit elragadtattam magam, elnézést érte;)
Az ismerősöm, aki már hallott valakiről, aki képes furcsaságokra betépve, ő mesélte, hogy az az arc egyik alkalommal -kalandos úton- egy médiasztár által elejtett zacsi tartalmát pippantotta el.
Ekkor olyan szintü flash jött rá, hogy másfél órányi idő két percnek is alig tűnt...Ekkorra tisztult ki annyira, hogy valamilyen szinten képes volt kommunikálni a kollegájával. Nem tudta, hogy miről beszélgettek addig, onnantól került vissza az időbe, és térbe, mikor a kollega ezt mondta:
-Jól van, de akkor mutass valami bizonyítékot!
-Mégis milyen bizonyítékot mutassak neked? -kérdezte ámulva emberünk, nem lévén foggalma, miről is van szó.
-Mondjuk a TV-t kezd el kapcsolgatni...váltogass a csatornák között!
-Ne viccelj, nem fogok váltogatni a csatornák között:)
Ebben a pillanatban a TV elkezdett kapcsolgatni, mindig ugyanarra a csatornára. A készülék közel két méterre volt tőlük, távirányító sehol nem volt.
Ekkor az arc, akiről szól a történet, felnézett a felhőkre, s megkérdezte a kollegát:
-Szerinted fog esni az eső?
Ezt a részt nem mesélte el pontosan, hisz mindenre ő maga sem emlékezett, de a lényeg: fél órán keresztül szívatta a kollegát, hogy most esni fog-e, vagy nem. Tette ezt úgy, hogy sokattudóan mosolygott közben. Mikor megunta, ezt mondta:
-Figyelj, ha én lennék a magasságos atyaúristen csúcsa, aki itt ül melletted, és te választhatnál, mit mondanál, mikor essen az eső?
-Most.
Emberünk felnézett az égre, és ezt mondta:
-Legyen...
És esni kezdett. Ott helyben, azonnal. A kollegája rohant a kocsijához, esőkabátért, s közben végig mondogatta hangosan: ez csak véletlen, ilyen nincs.
Beültek egy bódéba. Az emberünk az általa "verbális beszívásnak" elnevezett dologról kezdett el mesélni, de ezt a két szót nem tudta kimondani. Ezért így szólt:
-Azt, hogy hívják ezt a dolgot, nem tudom neked elmondani, de majd csak kapunk valami jelet, amiből megtudjuk.
A háttérben szólt a TV, benne pornómagazinokat mutattak be, s az egyiknek a neve...igen, jól sejtitek...
A cucc, amit téptek, egy dzsó volt, kevesebb, mint negyed gé fű. Kettejükre. Semmi más...
A történet igaz. Utóiratnak annyit talán, hogy a kollega többet nem nagyon akart pippantani a sráccal;)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha nincs kanál akkor mire mondja azt, hogy nincs? Gihi |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Betépve, tűz mellé telepedve érdemes azzal jáccogatni, hogy próbálod a füstöt magadtól más irányba terelni a gondolatoddal. Nekem sikerült, de lehet, hogy csak placebó volt, de azért érdekes dolog!
Na meg egy tűre felrax egy kis papírnyilat lefeded egy pohárral és aztán lehet próbálgatni, hogy eltod-e mozdítani valamelyik irányba. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szeretném a segítségetek, és a véleményeteket kérni a témában.
Van egy ismerősöm, aki hallott már valakiről, aki régóta foglalkozik az Ezoterikával, s fordult már elő vele, hogy betépett állapotban a szűken vett "valóságot" befolyásolta. Esőcsinálás, gondolatolvasás, ect.
Számára ez a dolog bizonyított, szóval nem az érvek, ellenérvek érdekelnek, hanem -ha van ilyen- tapasztalataitok, mikor is sikerült hatással lennetek a környező világra, a nem hagyományos módszerekkel (placebo, bemesélés másnak, ect), akár módosult tudatállapotban, akár "normálisan".
Előre is köszönöm:)
Üdv: Rince |
| | | | |
|
