 |
A valóságRincewind, 2004. október 23.  | |  | | | | 202. --64 | 2005. május 27. 13:55 |
| |  | |  | | | Szerintem semmit nem csinál.
Vagy a tudatalattid pakolja, például.
De az is lehet, hogy fázisokban működik, és két mintavétel között feldolgoz. (mármint az érzékszervekről való mintavételről beszélek)
Ez egy érdekes kérdés, hallod-e ! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | mifele valosag? vegulis mindenki csak a sajat kis valosagaban el.
van egy feltetelezesem az idorol, ezt most igy ide leirom:
szoval van az agyunk, amirol azt gondolhatnank folyamatosan erzekel, de ha folyamatosan erzekelnenk, akkor az idonek tetszolegesen kicsi szakaszat lennenk kepesek erzekelni. de akar hangot, akar fenyt erzekelunk, azt csak bizonyos hatarok kozott tesszuk. az agyunkba pedig bizonyos idokozonkent megjelennek azok az informaciok, amiket az erzekszerveink oda eljuttatnak. vagyis pont azert van bennunk az ido fogalma, mert az erzekeles szakaszos. vegulis mozgas nelkul nincs mit erzekelni. a mozgashoz pedig ter/ido valtozas szukseges.
vagyis ha bizonyos idointervallumokban, jon a gondolat, akkor valaminek lennie kell ezek kozott az intervallumok kozott? vajon mivel foglalkozik addig az agyunk? van valakinek valami otlete ezzel kapcsolatban? szerintem ha ezt elkezdenek vizsgalni, akkor lehet arra jonnenek ra, hogy a gondolatok kozott eltelt ido, sokkal tobb mint maga a gondolat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (amit most néztek képet a monitoron, az is változatlannak tünik, mégis, felváltva megjelenik és eltünik) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Giggles: 2/1-et akartál irni szerintem. Ez a nagyság "problémája".
Mindig van nagyobb? Mi van ha az idöt vesszük szemügyre? Mennyi a legtöbb idö? Mondjuk nevezhetnénk azt a legtöbb idönek, ami egy ösrobbanás, és az univerzum összeroppanása között telik el. Az összeroppanás ugyan még nem tisztázott ( ez minden csillagászt érdekel: vajon statikus világegyetemben élünk, ami egyszer kitágult, és a végtelenségig tágul, vagy dinamikus világegyetemben élünk, ami egyszer kitágult, de a gravitáció ereje "összeroppantja", és kezdödik minden előröl?)
Ez a kérdés a nagyon hosszú idö birodalmához tartozik, de mi van a nagyon rövid idö birodalmával?
Vajon mennyi a legrövidebb idö?
Azt mondjuk, az idö folyamatos. Régen ezt mondtuk az anyagra is. Aztán a materialista tudomány megbojgatta a materialista "világnézetet". Kiderült, hogy amit mi folyamatosnak látunk, az valójában atomokbol épül fel, amik atommagokbol, és elektronokbol állnak, és a méretükhöz képest végtelen üres terek választják el egymástol az elemi részecskéket, vagyis az anyag inkább "szakaszos" mint folyamatos, ha megfelelö felbontásban látjuk.
Vajon ha az idöt is megfelelö felbontásban látnánk, szakaszos lenne, és nem folyamatos?
Vannak, akik azt mondják, hogy igen. Szerintük minden jelenség, vagyis az egész univerzum megjelenik aztán eltünik, csak oly rövid idö alatt, hogy mi azt folyamatosként észleljük. Ahhoz hasonló ez, mint ahogy a mozivásznon a vetítést is folyamatosnak látjuk, pedig váltakozva jelennek meg képek. Ez is szakaszos, csak folyamatosnak tünik.
A fényhez visszatérve, a modern tudomány itt is a "szokásos" következtetésre jutott, ha a megfelelö felbontásban látjuk, nem folyamatos, hanem szakaszos. Nem folyamatosan érkezik a fény a megfigyelöhöz, hanem egységekben - fotonokban...
Vajon az idö nem csak a létezés illúzióját kelti? Hiszen amit mi létezőnek vélünk, az valójában felváltva létezik és nem létezik!
Akkor hát miféle valóságban élünk? |
| | | | |
| | | | | | 198. giggles | 2005. március 10. 16:56 |
| | | | | | | másik okos bácsik meg ilyenkor mindig feldobnak olyanokat, hogy
-jó, akkor legyen a fénysebesség az ''1". de vajon mi lehet akkor az, ami 1/2?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mert egy okos bácsi azt mondta: a fénynél semmi sem lehet gyorsabb.
Giggles: Magyar o. jól járna, mert nálunk az átlagosnál magasabb a geotermikus grádiens... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ákimáki elképzelhető, hogy tovább mozogna egy ideig úgy, de nem értem miért pont annyi ideig, amennyi idő, hogy a fénye eljusson a földre. Értesz? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vagy érintőirányban elhúzna, és addig menne amíg nem ütközik, vagy fogja be egy másik gravitácós izé, és jól kihűl,vizek megfagynak, növények káó, állatok dettó, az emberek going ándergránd, hála a geotermikus grádiensnek ott még fűtenek, ha át nem hűl annyira, noé bárkája projekt indít?
mintha valami scifit olvastam volna, hogy kiszámolják, hogy a nap tönkremegy, és kitalálják, hogy idő előtt kilökik a földet az űrbe, amikor éppen olyan pályára tudják tenni, hogy ne menjen senkinek, de pár tízszázezer év múlva valami másik nap köré álljon... (nem tudom, hogy szentmihályi szabó pé, vagy más...)
tényleg, ugyanazt a frekvenciájú hangot különböző SZÍNŰ felület máképp ver vissza?
úgyértem más e a fehér papír elnyelése/visszaverése, mint pl. a fekete papíré?
bár lehet, hogy fizikaórán monták, fene emlékszik... |
| | | | |
| | | | | | 194. Bence | 2005. március 8. 14:35 |
| | | | | | | | [Pl. ha a föld egyenes pályán halad, de a nap jelenléte miatt görbült térben az egyenes két pontja össze van kötve, és ezért az egész egy hurokra van felfűzve. Ekkor ha eltűnik a nap, a fénye csak nyolc perc után "aludna ki", a föld mozgásában nem lenne a föld szempontjából semmi változás, ugyan úgy menne tovább egyenesen, legfeljebb nem lenne önmagára visszacsatolva, és megint csak más égitestekhez viszonyítva már haladna, így meg csak a nappal együtt halad ezekhez viszonyítva. blabla] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Föld csak 8 perc múlva vágja le, hogy eltűnt, mert csak akkor látja"
prérifarkas a gyalogkakukkból?
:)))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem értem, mit nem értesz! : )
Végülis az volt itt a kérdés, hogy ha eltűnne a nap, akkor még nyolc percig a semmi körül keringene a föld, vagy egyenes pályán mozogna tovább?
Nekem a "rulettkerék" hasonlat a szimpatikusabb.
A nap a rulettkerék középpontja, a naptól távolodva egyre kisebb a kerék dőlése, egészen addig, amíg vízszintessé válik - itt ér véget a nap gravitációs vonzereje. Ha ezt elképzeltük, akkor már nem nehéz elképzelni még egy rulettgolyót a kerékre, ami hasonlóképpen viselkedik, mint egy bolygó. Ha túl lassú, "belezuhan" a középpontba, ha túl gyors, kirepül a kerékről...
És miért szimpatikusabb ez nekem, mint valamiféle energiagömb, vagy graviton részecske? Mert szerintem az egész kozmosz egy hatalmas szerencsejátékbarlang : ) Aki pedig ezen a bolygón lakik, emberi testben, az 100-ból 100-szor eltalálta a színt és a számot is, ugyhogy felesleges már bármiért is aggódnia, majd ha véget ér a tripp, szépen mehet, és beválthatja a zsetonokat : ) |
| | | | |
|
