| Castaneda, Don Juan, nagualizmusBiga Cubensis, 2004. január 12. | | | | | | | | | | Szia Opendoors!
Hát tényleg félreértettelek, de mentségemre szól talán, hogy nem voltál valami egyértelmű: simán szólhatott volna nekem is a kritika kritkája (minthogy én is eléggé kritkusan foglamaztam)+ most szólsz csak, hogy nem is nekem szántad...
Amúgy problémám nagyon nincsen, nem bizonytalanított el ez a vélemény, mivel nem is hittem sohasem, sem Castaneda, sem más elképzeléseiben.
Felkaptam a fejemet a cikkre, mert olvastam a könyveket, egy időben nagyon tetszettek, de aztán már egyre kevésbé, és most pedig első ízben találkoztam egy ilyen kritikával.
"Ezt nem igazán értem. Valaki írt egy negatív könyvet Castanedáról. Ebben a könyvben csalónak, szélhámosnak, szemétnek, kamunak, stb. írja le. Ez a könyv írójának véleménye, vagyis ez az ő világa, egy lehetséges értelmezés az ezer közül, ami sokkal többet elárul az íróról, mint Castanedáról. " Melyik könyvre gondolsz? A cikkben több Castaneda-ról írott könyvet is említenek: én egyiket sem olvastam, csak magát a cikket, most próbálok utánajárni a cikkben említett forrásoknak.
Ezen kívül a cikk nem csak véleményeket, hanem sok olyan információt is közöl, amelyek visszaellenőrizhetőek. Persze ezeket is sokféleképpen lehet értelmezni, éppen ezért nem is értelemzni, vagy értékelni akartam az egészet, hanem azzal indítottam, hogy > (!!!) valláskárosult volt, és szektát alapított, és megkérdeztem, hogy tud-e valaki ezekről az állításokról bővebbet. |
| | | | |
| | | | 457. Sevil | 2007. június 8. 10:27 |
| | | | | | Opendoors, és egy kritika értelmezése kiről mond el többet, a kritizálóról, vagy az azt értelmezőről? És kinek? Egyébként egy kritika valamit talán elmond saját alanyáról is, különben Castaneda megértésére kereshetnénk olyan tanulmányt, ahol ő kritizál valakit. Amit aztán adott esetben félreértelmeznénk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | 453. jean-sol-partre !
Még erre reagálnék:
"Egyébként én elsősorban a cikkben felvetettekről szerettem volna beszélni, illetve nagyon érdekelne bármiféle konkrét cáfolat, vagy bizonyíték, vagy bármi további információ a cikk tartalmát illetően."
Akkor elismétlem, és ne értsd félre:
ha értelmezek vagy elemzek BÁRMIT vagy BÁRKIT, az sokkal többet mond el saját magamról, mint az általam elemzett tárgyról vagy személyről.
Ez áll arra a kritikára is, amit Castanedáról írtak. Ugyanilyen kritikát lehetne Jézusról vagy Buddháról is írni, vagy bárkiről. Egy elemzés többet mond az értelmezőről, mint az értelmezés tárgyáról.
Persze, ezel nem azt akarom mondani, hogy én mindent vagy bárkit elfogadnék... |
| | | | |
| | | | | | | | | | "ez egy Klasszikus manipulációs technika, amivel azt az érzést kelted (persze lehet, hogy nem tudatosan) a másikban, hogy nem képes pontosan felfogni, megérteni a te gondolataidat, vagyis hatalmat szerzel ezzel felette."
nem kis paranoia... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kedves jean-sol-partre!
Mi a problémád? Ezt nem igazán értem. Valaki írt egy negatív könyvet Castanedáról. Ebben a könyvben csalónak, szélhámosnak, szemétnek, kamunak, stb. írja le. Ez a könyv írójának véleménye, vagyis ez az ő világa, egy lehetséges értelmezés az ezer közül, ami sokkal többet elárul az íróról, mint Castanedáról. (Először erre probáltam utalni, amikor írtam neked, de te ezt félreértetted, és magadra vetted.) Ha téged valóban egyetlen vélemény, egyetlen könyv ennyire elbizonytalaníthat , akkor ajánlom Nietzsche, Marx és Sztálin műveit, amik után garantáltan másként fogsz tekinteni pl. Jézusra is...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Elnézést, egy fél mondat kimaradt:
Nem feltételezem rólad, hogy tudatosan kommunikálsz így, arra gonoltam, csak nem figyelsz eléggé, de ez egy klasszikus manipulációs technika, amivel azt az érzést kelted (persze lehet, hogy nem tudatosan) a másikban, hogy nem képes pontosan felfogni, megérteni a te gondolataidat, mert te jóval nagyobb tudással, intelligenciával rendelkezel, és ezáltal hatalmat szerzel ezzel felette.
Egyébként én elsősorban a cikkben felvetettekről szerettem volna beszélni, illetve nagyon érdekelne bármiféle konkrét cáfolat, vagy bizonyíték, vagy bármi további információ a cikk tartalmát illetően. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kedves Zumzala!
Szerintem mégis csak van valami gond a kettőnk közötti kommunikációval:
soha nem pontosan arra válaszolsz, amiről addig beszéltünk hanem egy egészen picit arrébb tereled a témát, módosítasz a fogalmak értelmezésén, használatán (te vetetted fel Guenont, válaszoltam, te nem reagáltál rá; feltettem kérdést a 'tanítványok szopatásával' kapcsolatban, nem válaszoltál; mások megtévesztéséről és a tudás visszatartásáról beszélek, erre te úgy válaszolsz, mintha a mások "megjobbítása", "meggyőzése" lett volna a téma, elmagyarázom még egyszer, hogy csak a segítséget kérők segítésére próbáltam utalni, erre aztán megint nem reagálsz, hanem folytatod az addigi értelmzésed szerint). Nem feltételezem rólad, hogy tudatosan kommunikálsz így, arra gonoltam, csak nem figyelsz eléggé, de ez egy Klasszikus manipulációs technika, amivel azt az érzést kelted (persze lehet, hogy nem tudatosan) a másikban, hogy nem képes pontosan felfogni, megérteni a te gondolataidat, vagyis hatalmat szerzel ezzel felette.
Ráadásul az első hozzászólásod óta ugyanazt mondod, mindig másképpen megfogalmazva, ami nem lenne gond, de én már az első válaszomban jeleztem, hogy részemről nem ennek a megközelítésnek a nem-ismeretével van a gond, sőt például adtam egy másik értelemzési lehetőséget is az egész "Ne vesd a gyöngyöket a disznók elé" gondolatra, de erre megint csak nem reagáltál.
Azért még nem adtam fel a reményt, hogy kialakulhat valami konstruktív párbeszéd...
"Ha figyelmesen olvasol, láthatod, hogy magamat ismétlem amikor azt írom, hogy nem mi zárjuk el a tudást, hanem a tudás zárja el önmagát a megismerésre alkalmatlan ember elől. "
"a tudók felelőssége hogy ne tegyék közszemlére a tömeg által amúgy is megérthetetlen tudást, mivel azok a felszínnél leragadva csak szétcincálnák azt."
Ha a tudás elzárja magát a megismerésre alkalmatlan ember elől, akkor miért kellene azt elrejteni a tömegek elől, hogy ne cincálhassák szét?
Meg kell védeni az embereket önmaguktól? Ez lenne a 'tudók' egyik feladata?
Nem is beszélve arról, hogy lehet-e valamit ténylegesen eltitkolni?
Nem erőszak az is, ha megfosztok valakit valaitől, és nem csak ha rákényszerítek valakire valamit? |
| | | | |
| | | | | | | | | | jean-sol-partre! Nincs itt semmiféle össze-visszaság.
A keresés, a nyitottság igen kevés. Ne érts félre nem akarom leértékelni ezeket a dolgokat, egyszerűen másról van szó. Az akarás kevés, mert vagy alkalmasak vagyunk vagy pedig nem. Ha figyelmesen olvasol, láthatod, hogy magamat ismétlem amikor azt írom, hogy nem mi zárjuk el a tudást, hanem a tudás zárja el önmagát a megismerésre alkalmatlan ember elől. Innen a tudók felelőssége hogy ne tegyék közszemlére a tömeg által amúgy is megérthetetlen tudást, mivel azok a felszínnél leragadva csak szétcincálnák azt. Ahogy ez történik is. Maga ez a szétcincálás pontosan az a már említett deszakralizációs igény amelynek belső mozgatórugója alacsony szintű önmaga erősítése és egy másik világ elpusztítása, hogy ezzel indentitása megszilárdítását semmi se veszélyeztesse. Ezért létezik és van helye a titoktartásnak.
Valóban létezik az "alázat és az odaadás útja", mint ahogy sok más út is létezik. Világokról beszélünk. Ha olvastad a kék felderítő történetét, akkor érted hogy miről beszélek. Nincs érdekem abban hogy megítéljek világokat, kinek-kinek saját vonzódása dönti el, hogy melyik úton szeretne járni. Ami viszont a fontos, hogy ezek csak utak.
A harmadik ponthoz no comment :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jézus fellázította az embereket az akkori rend és törvény ellen?
Lázadás volt elég előtte is és utána is. Az újszövetségben több helyen is azt említik, hogy szembehelyezedett az olyanokkal, mint Simon Zelotas, akik a fel akarták használni a Jézus köré szerveződött közösség erejét, a rend és a törvény elleni lázadásra, politikai akciókra.
Azt pedig nem értem, hogy miért kellet volna leszállni a keresztről, mit kellet volna bizonyítani? Jézus ígért valami ilyesmit az embereknek aztán nem tartotta be? (Castaneda azt állította, hogy nem fog meghalni, hanem belülről elég, mint don Juan, és egyszerűen eltűnik, vagyis nyom nélkül átkerül a nagual-ba)
Buddha pedig hosszan előadta az okosságait, amibe tökéletesen beleillik logikailag is, hogy a megszabadulásra való törekvés a legnagyobb akadályod, és ezért ezt kell felszámolni. Ez miért szopatás?
Hol lehet ezt összhasonlítani azzal, hogy az ember nem mond igazat magáról, be nem teljesülő jóslatokat tesz, pszichikai nyomás és kontroll alatt tartja a híveit, sok formában szenvedést okoz nekik...
(Ha mindenki minden szituációból képes lenne tanulni, akkor talán érthető és elfogadható lenne az, hogy szemetek vagyunk azzal, aki 'mankót keres' bennünk, mert ugye így rá tudjuk döbbenteni az illetőt, hogy nem kell 'mankót keresnie', hanem...
Amíg azonban lehetséges az, hogy ez nem így van, amíg azt tapasztalom, hogy MINDEN ember segítségre szorul bizonyos helyzetekeben az életében (mert egy gyermek sem tud felőni segítség nélkül, egy törött láb sem tud meggyógyulni segítség nélkül), addig azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy segíts annak akin tudsz és aki ezt kéri.)
Egyébként szerintem már Castaneda-ról sem fogjuk soha megtudni, hogy miket is mondott pontosan a követőinek és hogyan viselkedett velük, miket éltek meg együtt a valóságban, nem hogy Jézusról, meg Buddháról.
Ezért nem is kell kritikátlanul követni egyik ilyen 'mestert' sem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Lings kb. annyit értett meg Guénonból, mint Pál Jézusból...
"Szerinted abban mi a jó, hogy a közvetlen követőimnek azt mondom, hogy a betegség a gyengeség, valamilyen személyes hiba jele, és ezért a közösségben retorzióval sújtom azt aki megbetegszik, majd amikor én magam rákos leszek, ezt eltitkolom előlük?"
És az milyen, hogy előadom magam isten fiaként, vallást alapítok és fellázítom a csürhét a rend és az addigi törvények ellen, majd amikor arra kerülne sor, hogy íme, szálljak le a keresztről és bizonyítsam a szónoklataim következtében színházzá alakult csorda előtt, hogy valóban isten fia vagyok, akkor meg szevasz?
Vagy Buddha, aki hosszan előadja az okosságait, majd a legvégén bedobja a legnagyobb szopatást: a megszabadulásra való törekvés a legnagyobb akadályod, és ezért ezt kell felszámolni! Na ez milyen?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Hahóka, most már össze-vissza beszélünk Zumzala!
1. szó sem volt az emberek "megjobbításáról", vagy "meggyőzéséről", ezeket te láttad bele abba amit írtam, (gondolom nem szándékosan tereled más felé a beszélgetést) én azt hittem a tudásnak a már 'keresők' az érdeklődők, az igazságra nyitottak elöli elzárásról, vagy átadásáról beszélünk.
És abból, hogy az egon túllépve "érzékeli", tudja az ember, hogy valamiféle erő ("Erő", isten, stb.) intézi a dolgokat nem 'ő maga' ( Ki? : ) ), abból éppen nem a minden lény iránti alázat és odaadás következik?
2. szerintem nem igaz, hogy a mesterek általában szopatják tanítványaikat. Te mire alapozod ezt a kijelentést?
A provokáció, a különböző abszurd cselekedetek megvilágosító hatásnak felhasználása, mint tendencia elsősorban a Taoista bölcsek vonalának egy részét átvevő Csan és Zen buddhizmusban kezdett megjelenni, és persze ma már végtelen formában létezik ez a dolog, de, hogy általános lenne, a 'mesterek', a spirituláis tanítók között, az egyszerűen nem állja meg a helyét.
Gondolj csak Jézusra, vagy Buddhára, Ramana Maharishire, vagy akár Gandhira! Ők direkt keresztbe tettek volna a tanítványaiknak?
Mert az oké, hogy egy MESTER provokatívan és abszurdan viselkedik BIZONYOS HELYZETEKBEN, amikor látja, hogy az adott pillanatban ezzel növelheti a tudatossságot a tanítványában, de ez koránt sem ugyanaz, hogy pszichés, vagy akár fizikai elnyomást, agressziót alkalmaz valaki a követőivel szemben, hogy megszégyeníti őket mások előtt, hogy hívei iránta meglévő odaadásával visszaélve mindenféle módon kihasználja azokat.
Nem lehet, hogy van amikor elringatásra van szüksége valakinek?
3. na itt pedig már kezdem teljesen elveszteni a fonalat...
"már elég tiszta a szeme ahhoz hogy ne az értékítélet szűrőjén keresztül szemlélje a világot"
Nem tudom milyen értékítéletre gondolsz? Én nem beszéltem értékítéletről, és nem értem minek kapcsán hozod fel ezt a fogalmat.
"Akkor már meg tudja különböztetni az embernek látszó lényeket a valódi emberektől." Ez nekem nagyon félelmetesnek, szélsőségesnek és kirekesztőnek hangzik : ( |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kedves Opendoors!
Miért egyből egy ilyen durva felszólítással kezded az ismerkedést? ..és közben éppen arról oktatnál ki, hogy mit mondok el magamról a közléseimmel ?
Elnézést kérek, ha megbántottalak, nem volt szándékomban. A "valláskárosult" valóban elég provokatív kifejezés, de megismételném az előző hozzászólásomban leírtakat: ha valakit a világlátásának kritikája túlzott érzelmi válaszreakciókra késztet, az sokak szerint inkább annak jele, hogy valódi megértés helyett csupán mentális konstruckiókhoz ragaszkodik.
Gondolm te sem tagadod, hogy hinni lehet bármilyen őrültségben is.
... én nem tudom, hogy 'valláskárosult' volt-e "Jézus, Mózes, Mohamed, és még az isten tudja hány misztikus és szent", (nem tudom te mi alapján gondolod lehetségesnek ennek eldöntését), de azt gyanítom, hogy az általunk misztikusoknak, tanítóknak, szenteknek tartott emberek túlnyomó többsége valóban rendelkezett megértéssel, az 'igazságról szóló tudással', s ezt például az is igazolja, hogy nagy részük ki is állt valamilyen formában a vakhit, a dogmatizmus, a ragaszkodás ellen .
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lettek volna szimpla csalók köztük, vagy olyanok akik csak 'meggyőzték magukat' saját 'sprituális tudásukról' és így vak vezet világtalant jelleggel keltették a zűrzavart.
Szerinted abban mi a jó, hogy a közvetlen követőimnek azt mondom, hogy a betegség a gyengeség, valamilyen személyes hiba jele, és ezért a közösségben retorzióval súlytom azt aki megbetegszik, majd amikor én magam rákos leszek, ezt eltitkolom előlük?
Miért kell egyáltalán "megzavarni az emberek többségét"?
Felőlem lehetnek alternatív valóságok, nagual-ok, csak ezt nem értem miért kell ITT EBBEN másokat bántani, nem velem egyenlő embereként, testvérként, barátként kezelni... |
| | | | |
|