 |
Castaneda, Don Juan, nagualizmusBiga Cubensis, 2004. január 12.  | |  | | | | |  | |  | | | Szia Zumzala!
Már mondatm, hogy nem akarok meggyőzni senkit semmiről.
Hogy te miben hiszel az a te dolgod, de szívesen meghallgatom az elképzelseidet, mint mindenki másét is...
Egyszerűen érdekel amiről a cikk szól: sajnálom, ha te ezt ilyen negatívan ítéled meg.
Lehet, hogy igazad van.
Mindazonáltal továbbra is várom érdeklődéssel, hogy van e valakinek további infója, vagy véleménye a cikk állításait illetően.
Minden jót!
jsp |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Szia jean-sol-partre!
Csak röviden.
C.C. már a legelső könyvében felfedezi hogy Don Juan világa csak belülről ismerhető meg. Egy antropológus szemével ez lehetetlen, viszont ha részt vesz benne akkor talán sikerül. Mint írta, olyan világot fedezett fel, amely bármily szokatlan és szürreális, bármennyire is idegen és mesének tűnő a modern ember szemében, a saját rendszerén belül rendkívül következetes, tehát valós világ.
Mindebből az következik, hogy ugyanazt a hibát követed mint Castaneda, ha a szkepticizmus, a nyugati tudomány metodikája és a saját élményeid, bizonytalanságaid szűrőjén akarod azt megismerni.
Objektivitás mint olyan nem létezik. Világok vannak, amelyek önmagukban kerekek. Ha meg akarsz egyet ismerni, hátra kell hagynod egy másikat és belépni az újba.
Szerintem egyébként te egyszerűen nem Castanedát akarod megismerni, hanem a saját gyengeséged, bizonytalanságod és frusztráltságod vetíted ki a világra.
Cáfolni, érvelni, bizonyítani akarsz, és elveszel a saját érzéseid, gondolataid és önfontosságod útvesztőjében.
"Mint, már irtam, Zumzala, Castaneda konyveit olvastam.
Honnan szerezhetnek meg tobb informaciot?"
Információt szeretnél? Mihez? Azt gondolod hogy agyi tevékenységekkel és sok gondolkodással közelebb juthatsz a valósághoz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A másik hozzásólásodra Zumzala:
"Például a "tanítványok szopatásá"-val kapcsolatban feltett kérdésedre a válaszom az volt, hogy a mester célja nem az altatás, hanem a felébresztés. A tanulás, a tapasztalás útja erőpróbáló és félelmetes, nem pedig pihentető és megnyugtató."
Erre én válaszoltam ezt:
"szerintem nem igaz, hogy a mesterek általában szopatják tanítványaikat. Te mire alapozod ezt a kijelentést?
A provokáció, a különböző abszurd cselekedetek megvilágosító hatásnak felhasználása, mint tendencia elsősorban a Taoista bölcsek vonalának egy részét átvevő Csan és Zen buddhizmusban kezdett megjelenni, és persze ma már végtelen formában létezik ez a dolog, de, hogy általános lenne, a 'mesterek', a spirituláis tanítók között, az egyszerűen nem állja meg a helyét.
Gondolj csak Jézusra, vagy Buddhára, Ramana Maharishire, vagy akár Gandhira! Ők direkt keresztbe tettek volna a tanítványaiknak?
Mert az oké, hogy egy MESTER provokatívan és abszurdan viselkedik BIZONYOS HELYZETEKBEN, amikor látja, hogy az adott pillanatban ezzel növelheti a tudatossságot a tanítványában, de ez koránt sem ugyanaz, hogy pszichés, vagy akár fizikai elnyomást, agressziót alkalmaz valaki a követőivel szemben, hogy megszégyeníti őket mások előtt, hogy hívei iránta meglévő odaadásával visszaélve mindenféle módon kihasználja azokat."
Te erre nem reagáltál.
A deszakralizációra, vagyis a "Ne vessed a gyöngyöt a diszók elé, mert megtapossák!" problémára is válaszoltam, azzal, hogy felvetettem egy alternatív értelmezést: te viszont megint nem erre válaszolsz, hanem önmagadat ismétled.
Amiben pedig arra válaszolsz, amit kérdeztem, abban önmagán belüli állításokkal támasztod alá a gondolati rendszert: ezzel pedig vitatkozni nem lehet. Vagy elfogadja valaki, hogy ez a harcos útja, és az ebből következő érveket, amiket felhoztál vagy nem.
(Ráadásul csak ebben a hozzászólásodban pl. egyszer azt mondod, hogy: "Annak pedig hogy tételesen nem válaszolok meg minden részletet, az az oka, hogy nem szeretném ha a beszélgetés elveszne a részletekben.", majd kicsivel késübb arra figyelmeztetsz: "Az ördög a részletekben van.")
Nekem nem célom, hogy hitbéli vitát folytassak senkivel...
ezért mondtam, hogy próbáljunk meg a cikk állításairól, illetve azok esetleges cáfolatairól beszélni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mint, már irtam, Zumzala, Castaneda konyveit olvastam.
Honnan szerezhetnek meg tobb informaciot? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "igyekszek elolvasni minden hozzáférhető információt, és a források megítélhető hitelességét figyelembe véve megpróbálom leszűrni a lényeget."
Ezen az úton nem Castaneda-t fogod megismerni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kedves Opendoor!
Én igyekszem nem * hinni * senkinek, és nem is akarok mást sem meggyőzni semmiről.
Régebben sok mindenben hittem, többek között Castaneda fejtegetéseit is majdnem 'magamévá tettem', de aztán valahogy az alakult ki bennem, hogy a hit az nagyon félre tud vinni...
Ennek ellenére nem vagyok biztos abban sem, hogy nem jó a hit : )
Lehet, hogy éppen ebben tévedek, nem tudom.
De azt is el tudom képzelni, hogy van EGY valóság, és minden más tévedés, hülyeség... és azt sem zárom ki, hogy éppen az lenne az igazság amit Castaneda mond, csak éppen nem tartom nagyon valószínűnek sem.
Csak azért mondom mindezt, mert nem értem, hogy egyfajta visszavágáson kívül mi értelme volt ált. valláskritkai művek listáját belinkelni.
Én nem harcolni akarok:
szeretnék megtudni többet Castaneda-ról és a műveiről, illetve az azokban megfogalmazott eszmerendszerről. Ez úgy lehetséges, hogy igyekszek elolvasni minden hozzáférhető információt, és a források megítélhető hitelességét figyelembe véve megpróbálom leszűrni a lényeget.
Engem minél jobban érdekel valami, annál inkább elolvasom a vele kapcsolatos kritkákat, alternatív álláspontokat is: enélkül nagyon nehéz mind tisztán látni, mind konstruktív vitát folytatni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jean-sol-partre!
"soha nem pontosan arra válaszolsz, amiről addig beszéltünk"
Szerintem inkább nem úgy és azt válaszolok amire vársz.
Annak pedig hogy tételesen nem válaszolok meg minden részletet, az az oka, hogy nem szeretném ha a beszélgetés elveszne a részletekben.
Sokkal inkább úgy érzem, hogy nem esik le nálad amit írok.
Például a "tanítványok szopatásá"-val kapcsolatban feltett kérdésedre a válaszom az volt, hogy a mester célja nem az altatás, hanem a felébresztés. A tanulás, a tapasztalás útja erőpróbáló és félelmetes, nem pedig pihentető és megnyugtató.
"csak a segítséget kérők segítésére próbáltam utalni"
Ez a harcos útja és nem karitatív, jótékonysági intézmény a "segítséget kérők" számára. Aki szeretne ettől az úttól valamit, annak küzdenie kell, energiát befektetni, nem pedig másoktól várnia bármit is.
"Ha a tudás elzárja magát a megismerésre alkalmatlan ember elől, akkor miért kellene azt elrejteni a tömegek elől, hogy ne cincálhassák szét?"
Deszakralizáció. Tudom csúnya a szó, de tömör és lényegretörő. Hosszú oldalakon keresztül fejtegethetnénk mit is jelent ez. Szerintem sokat segítene neked, ha néhány alapfogalomnak utána néznél. Az ördög a részletekben van.
"Nem is beszélve arról, hogy lehet-e valamit ténylegesen eltitkolni?"
Mégegyszer: A tudás az ami önmagát csak az arra érdemesnek fedi fel, de a tudás sem nem szóbeli, sem nem írásbeli, sem nem elmebeli megjegyezhető ismeret. Mégis van valami érzés a profán emberben, hogy van még valami több annál amit ismer. Viszont éppen saját alkalmatlansága folytán, ezen indíttatás csupán annyit vált ki belőle, hogy becsapva és meglopva érzi magát. Az ismeretlen megismerésére irányuló vágy meddő marad, mert önmagán kívül keresi a válaszokat. Ismerd meg önmagad!
Az idő előtt átadott tudás tehát nem hogy nem éri el a célját, a megértést, hanem még káros is. A tudó feladata tehát nem az hogy eltitkoljon, sem pedig az hogy népszerűsítsen. Egyszerűen a megfelelő embernek a megfelelő dolgot a megfelelő időben fedi fel. Minden más kár és pazarlás. Ezért figyel a tudó a jelekre, nem pedig arra hogy valaki mit érez vagy mit akar. |
| | | | |
| | | | | | 461. Sevil | 2007. június 8. 12:10 |
| | | | | | | Opendoors, bocs, úgy értettem "egy kritika valamit talán elmond saját KRITIZÁLT alanyáról is..", tehát nem csak önmagáról, hanem arról is, amit kritizál. Főleg, ha olyan egyszerű tények rögzítéséről van szó, hogy CC nem Peruban született, hanem Brazíliában. A kritika miértje és hogyanja vonatkozik inkább a kritizálóra.
Ha meg belátod a végtelen regressziót, akkor már közel vagy ahhoz, hogy belásd, hogy végsősoron minden hozzád eljutott info a te értelmezésed eredménye, tehát az a mondatod, hogy "Egy elemzés többet mond az értelmezőről, mint az értelmezés tárgyáról" csak a te értelmezésedről mond valamit. Természetesen az én értelmezésemből kiindulva :)
Na jó, inkább vissza CC-hez... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Opendoors, és egy kritika értelmezése kiről mond el többet, a kritizálóról, vagy az azt értelmezőről? És kinek?"
Sevil!
Ez a végtelen regresszió esete, de a dolgok már csak így működnek.
"Egyébként egy kritika valamit talán elmond saját alanyáról is, különben..."
Na de hát én ugyanezt mondtam! A Castanedát elemző (vagy kritizáló) elsősorban saját magáról ad számot, és nem Castanedáról.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bocs, de már megint kimaradt valami:
Persze ezeket is sokféleképpen lehet értelmezni, éppen ezért nem is értelemzni, vagy értékelni akartam az egészet, hanem azzal indítottam, hogy A CIKK SZERINT (!!!) valláskárosult volt, és szektát alapított, és megkérdeztem, hogy tud-e valaki ezekről az állításokról bővebbet. |
| | | | |
|
