 |
Castaneda, Don Juan, nagualizmusBiga Cubensis, 2004. január 12.  | |  | | | | |  | |  | | | Hogy mi igazolja?
Olyan dolgokat, tudást ír le pl. amelyek bennem gyakorlati tapasztalataim során kristályosodtak ki a láthatatlan világról és sehol máshol még hallottam vagy olvastam róluk. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Én úgy emlékszem, CC adott magyarázatot:
Az öreg első találkozásukkor a buszpályaudvaron "megfogta" a szemével.
CC szorítást érzett a gyomrában, rosszul lett, ájulás környékezte, majd távozása után hónapokig nem ment ki a fejéből az indián, végül sürgető kényszert érzett az öreg megkeresésére, ami nem hagyta nyugodni, amíg meg nem találta.
Ez is van olyan, mint egy hollóvarázslat. Ha különböző neműek lettek volna, simán elmegy szerelmi kötésnek. |
| | | | |
| | | | | | 492. Sevil | 2007. június 20. 13:32 |
| | | | | | | Zum: "Már a legelső köteten keresztül is beigazolódik a mű valósága és értéke."
Hogyan igazolódik be a valósága? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szia Siphersh!
Előrebocsátom hogy nem áll érdekemben sem védeni sem pedig megcáfolni Castanedát. Egy ismert jelenség ellen szólok, amely mai modern korunk általános felületessége. Ami mindent megítél, de igazából semmi nem ismer, mivel sem kitartással sem megfelelő kvalitással nem rendelkezik.
>Szerintem egy izgalmas kalandregény lehetne, ha az elején
>az író adott volna valami történeti magyarázatot a
>főszereplő unprofesszionális eltérülésére. Mondjuk hogy
>az indián az első beszélgetésükkor elbűvolte a
>hollóvarázslatával, vagy mittudomén. De így valahogy
>végig azt vártam, hogy jöjjön valami magyarázat az
>antropológus furcsa viselkedésére.
Az író adott magyarázatot, csak tovább kellett volna olvasni. Az első könyvben még maga a szerző is alig lát valamit abból a világból amelybe belecsöppent. A további kötetekben folyamatosan tárul fel ez a világ és a szerzővel együtt magunk is rájöhetünk mennyire mély és következetes. Arra is, hogy ő valójában nem akart tanítványkodni, sem pedig eltérni antropológiai céljától, viszont egy nagyobb erő kerítette hatalmába, és egy varázslói csel hatására...
Mondjuk nekem nem volt szükség hogy először mindent végigolvassak, vagy hogy minden nyitott kérdésre magyarázatot kapjak. A magyarázatokra csak az elmének van szüksége. Már a legelső köteten keresztül is beigazolódik a mű valósága és értéke. Egyébként jómagam éppen nem a hallucinogének és a sámánizmus iránt való érdeklődésből kezdtem el olvasni a könyveket, hanem mert állította valaki, hogy megfogalmazódik a könyvekben egy olyan téma is, amelyről hiába kerestem más művekben leírást. Kutatni kezdtem tehát. Persze aki sámánizmusról, hallucinogénekről, vagy esetleg antropológiáról akar olvasni az fursztrált lesz mert ez nem arról szól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én az első Don Juan regényt olvastam el, de nem tetszett, mert valahogy nem állt össze a történet. Egy antropológusról szólt, aki antropológiai célból ment az indiánok közé, de valahogy mintha rögtön az elején letért volna az útjáról, és teljesen érthetetlen hajlandóságot mutatott belemélyedni az indián hallucinációiba.
Amikor végigolvastam, arra gondoltam, hogy ha ez egy antropológiai dolgozat, akkor egyes. Szinte semmi nem derült ki a mágikus hagyományok társadalmi funkciójáról és beágyazottságáról. Szerintem antropológiai szempontból még akkor is értékelhetetlen lenne, ha nem kitaláció lenne, és egy konkrét kulturkörről szólna, nem pedig a világ kilenc sarkából összeszedett folklór-morzsák egyvelege lenne.
Szerintem egy izgalmas kalandregény lehetne, ha az elején az író adott volna valami történeti magyarázatot a főszereplő unprofesszionális eltérülésére. Mondjuk hogy az indián az első beszélgetésükkor elbűvolte a hollóvarázslatával, vagy mittudomén. De így valahogy végig azt vártam, hogy jöjjön valami magyarázat az antropológus furcsa viselkedésére.
Mondjuk elég súlyos a cikk, amit lentebb a Bard belinkelt, én csak átfutottam, de az alapján azt a magyarázatot is lehetne adni a regényre, hogy az iró talán ezt úgy képzeli el, hogy vezető személyiségekre a méltó követők rátapadnak, mint a légypapírra, aztán nem gondolkodnak, hanem követnek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Zumzala!
írtam neked emailt, légyszi nézd meg!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali Opendoor!
Igazad van: nem kellett volna általánosítanom.
Úgy tűnik elég sok Yaqui és közeli rokon törzs él Dél-USA-ban, meg Mexikóban... lehet, hogy vannak olyanok is akik használnak peyote-ot, daturát meg gombát.
Ennek ellenére számomra igen furcsa az, hogy Castaneda a Yaqui-knak tulajdonítja az egész 'tanítást', gondolati rendszert, amit közread miközben ennek a népnek a a kulturális hagyományai eléggé (a kutatások szerint és saját bevallásuk szerint is)különbözőek: más jellegzetes elemekre épülnek (lásd pl. szarvastánc).
Valószínűleg ez is az oka annak, hogy a olyan sok Yaqui vezető és törzs tiltakozott, és követelt helyreigazítást az első könyvek megjelenése után (később úgy tűnik feladták, beletörődtek, már csak néhány elhatárolódó/figyelmezetető felhívás olvasható).
Egyébként azzal is egyetértek, hogy a zemberek hülyítésében a kereszténységet (pontosabban a Kaotikus Egyházat) nem lehet űberelni... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kedves "Én+te+ö=gén"!
jean-sol-partre azt írta, hogy:
"nagyon érdekes például, hogy miként álltak(állnak) a Yaqui-k Castaneda-hoz, ..."
ezzel azt sugallva, mintha lenne EGY valamilyen véleménye Castanedáról a yaquiknak, holott ez így általánosítás.
Erre írtam azt, amit. Nincs olyan, hogy "yaquikik": ez így egyetlen irányba terelés.
Sok yaquik van, és ehhez hozzárendelni egyetlen véleményt vagy beállást már manipuláció.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | opendoors:
Szerintem fel sem merült, hogy jean-sol-partre el akarná dönteni az igazságot Jézusról, Castanedáról, vagy bárki/bármi másról. A saját szavait idézve: "Engem minél jobban érdekel valami, annál inkább elolvasom a vele kapcsolatos kritkákat, alternatív álláspontokat is: enélkül nagyon nehéz mind tisztán látni, mind konstruktív vitát folytatni." Ettöl még persze megkérdezheted töle, ha téged speciel ez érdekel.
(Mondjuk én az olyan eszmecseréket követem nagyobb érdeklödéssel és élvezettel, ahol a beszélgetöpartnerek megjegyzik egymás korábban leírt álláspontjait, és nem a saját feltételezéseiket ragasztják rá másokra, mint azok feltételezett gondolatait - akár kérdés formájában.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jean-sol-partre!
tudtad, hogy a világon több mint ezer keresztény irányzat van, és nemcsak hogy mindegyik ellentmond a másiknak, hanem mindegyik mást tanít Jézusról...
Akkor most mi az igazság Jézusról? Hogyan döntöd el?
|
| | | | |
| | | | | | 483. metta | 2007. június 11. 13:40 |
| | | | | | | | a látás eszköze az agy, és a tudat. |
| | | | |
|
