 |
A Semmi érzeteneutrino, 2003. november 1.  | |  | | | | |  | |  | | | "Abban már megállapodtunk, hogy a korlátokat sokszor az ember maga gyártja."
Épp itt nincs megállapodás. Van, aki szerint pont minden korlátot az ember maga gyárt, nemcsak "sokszor".
"Az tehát, hogy felismered a korlátokat, amiket magad gyártasz, az azt jelenti, amit én írtam, magyarul a korlátok ismeretét, nem pedig azt, amit soon, tehát a korlátoktól való teljes megszabadulást."
Így van. Ennyivel másképp gondoljátok.
Amivel nem értek egyet az csak a pofáraesés valószínűsége. Meg nemvágom, hogy szerinted akkor most mit kellen csinálnia soonnak, vagy hogy pontosabban mire próbálod itt most figyelmeztetni őt. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Abban már megállapodtunk, hogy a korlátokat sokszor az ember maga gyártja. Az tehát, hogy felismered a korlátokat, amiket magad gyártasz, az azt jelenti, amit én írtam, magyarul a korlátok ismeretét, nem pedig azt, amit soon, tehát a korlátoktól való teljes megszabadulást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem feltétlenül pofára esés. A korlátok nemlétének felismerése után az is következhet, hogy az ember szabadon megtart vagy felvesz ilyen nemlétező korlátokat és tartja magát hozzájuk. Én asszem ezt csinálom. De nem biztos, hogy minden korlátnak felimertem a nemlétét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudom, soon, engem kicsit zavar ez a nagy önbizalom, tényleg úgy gondolod, hogy előtted már nincsenek korlátok? Vagy ha vannak is, akkor mindet lenyomhatod? "Nincs kanál" és kész? Én félek tőle, hogy ennek előbb-utóbb pofára esés a vége. |
| | | | |
| | | | | | 404. syrach | 2005. március 31. 14:41 |
| | | | | | | a saját korlátaink felismerése egyébként az emberek igen nagy százalékánal szerintem viszonylag elég jól megy. elméletben. aztán gyakorlatban sokszor megint ott sokasodnak, tornyosulnak, magasodnak.de igazán szerintem nem is kell őket lerombolni.átugarni, meg átbújni alattuk gyávaság lenne.szépen át kell őket formálni, úgy hogy igen... finom meleg védőburok legyen belőlük.de ez baromi nehéz, és hosszú folyamat.minden elismerésem akinek sikerül.
a létezésnek amúgy vannak korlátai????:) |
| | | | |
| | | | | | 403. Nargile | 2005. március 31. 11:59 |
| | | | | | | syrach: én is valami hasonlót akartam mondani azzal, hogy az embernek ismernie kell a korlátait, ebben rejlik inkább a titok, nem abban, hogy mindenáron meg akarjon szabadulni tőlük.
Én ugyanakkor nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy nagyon különleges esetekben bizonyos misztikus utakon az ember meghaladhatja saját létezésének korlátait és egyfajta Buddhává válhat. |
| | | | |
| | | | | | 402. Bard | 2005. március 31. 11:30 |
| | | | | | | | Lehet, hogy egy dolog egyik embernek korlát, másiknak meleg védőburok. Pedig látszólag ugyanaz a dolog... |
| | | | |
| | | | | | 401. syrach | 2005. március 31. 11:24 |
| | | | | | | azért ezzel a Buddha dologgal egy kicsit óvatosabban...:)
ismerheti egyáltalán az a szabadságot akinek nincsenek korlátai?
és különben is szerintem itt nagyon általánosan vannak a korlátok megfogalmazva. bizonyos korlátok szerintem kifejezetten hasznosak, külöben ismeretlen, hogy mi az hogy fékezés.zuhanás van csak.
érzelmi téren évek óta kifejlesztett korlátok -birtoklási vágy, féltékenység,önzés és egyéb nyalánkságok- viszont olyan szinten szétcsapják a személyiséget, hogy ijesztő tud lenni.
a legjobb dolog úgy a vizen járni, hogy nem lesz vizes a lábad... |
| | | | |
| | | | | | 400. Nargile | 2005. március 29. 19:59 |
| | | | | | | Sokszor a kettő összefügg, sőt, néha ugyanazt jelenti. A társadalom sem független ezektől a dolgoktól, ott kollektív módon bukkannak fel ezek az őrületek.
Igen, pont erre gondoltam: Buddha
344. Aki megszabadult a vágyaktól, és örvend a magánynak, de később újra visszatér régi életébe, régi vágyaihoz, arról az emberek elmondhatják: Kiszabadult, de visszatért börtönébe."
:) |
| | | | |
|
