| Élet a halál utánBiga Cubensis, 2003. október 15. | | | | | | | | | | Audiofly, van egy érdekes film:
Waking Life a címe azt hiszem, van benne sok okoskodás az álmokról.
Engem az az eszmefuttatás ragadott meg, amikor eljátszanak azzal a gondolattal, hogy a halálunk után még az agy 10-12 percig aktív és ez pl.,, álomidőben" akár elegendő lehet ahhoz, hogy újra átéld az egész életed.... stb. stb.
|
| | | | |
| | | | 365. kisróka | 2009. augusztus 3. 15:09 |
| | | | | | Halál nélkül nem élet az élet. Gyere Inso, menjünk tépni! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Te a fapéldával az egyén halhatatlanságára utaltál, ezt bátorkodtam megkérdőjelezni.
-nem, nem arra utaltam |
| | | | |
| | | | | | | | | | Drága kisróka!
Kár volt azelőtt tépnem mielőtt megfogalmaztam a gondolataimat. Visszaolvasva nekem is zavaros.
...egyébként meg a Hegylakó is halhatatlan, tehát nekem van igazam!(mind két szemszögből) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nade kedves Insomnia! Eddig nem erről volt szó! Ezt a sztorit minden óvodás vágja, akinek a szülei kellő lelkiismeretességgel kapkodták a bélyeget annak idején. Te a fapéldával az egyén halhatatlanságára utaltál, ezt bátorkodtam megkérdőjelezni. Az Élet mint halhatatlan más tészta, ezt már a görögök is nyomatták anno, pedig még EB-t se nyertek akkor. Szóval nem érzem a konzisztencia átütő erejét ezekben a hozzászólásaidban. Nem mindegy ám (354.), hogy valamit nem értesz, vagy valaminek nincs értelme. Az utolsó előtti mondatoddal (359.) meg áthúztad az egész eddigi álláspontodat. Az utolsóval egyetértek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Sziasztok!
Velem egy elég érdekes esemény esett meg. Úgy egy éve lehetett, amikor eléggé depressziós időszakom éltem, és igazából azt sem tudtam, hogy mit kezdjek magammal. Egyszer csak eszembe jutott egy lány, akit úgy azelőtt 2 éve ismertem meg. Az egyik legjobb haverommal járt előtte. Éppen abban az időszakban szakítottak. A lánnyal már előtte is szimpatizáltam, többször is felhívtam, bár nem sok mindenre emlékeztem a beszélgetésekből, bizonyos okokból (nem nagyon merem mondani az okát) Ahogy telt az idő, ezzel a lánnyal több lett a kettőnk egymáshoz való viszonya, mint egy barátság. A lány kérte, hogy változzak meg, de ezt nem tudtam neki megtenni. Eltelt egy kis idő, és ő visszament a haveromhoz, nevezhetjük igaz barátnak is, mert eddig mindig segítettünk egymásnak, ha bajban voltunk. Most is együtt vannak, már azt lehet mondani, hogy jegyesek. De amikor összejöttek megint, megtettem egy áldozatot. A lány megkérdezte tőlem, hogy jöjjön össze a haverommal, vagy ne. Én azt válaszoltam, hogy jöjjön össze vele, bár a viselkedése, és az értékrendje szerint nem érdemelte volna meg. A haverom pénz és anyagi központú, velem ellentétben. Választanom kellett egy bizonytalan kapcsolat, és egy barátság között. A barátságot választottam, de lehet hogy megbántam. A természet szépségeiben kerestem a menekülést, és folytattam az eddigi életmódom. Eltelt egy év, amikor egy megrázó élmény történt velem. Spontán élmény volt, nem én idéztem elő, függetlenül attól hogy eddig is mindig ez a lány szépsége vezérelt, sok "trip" róla szólt. Ez az élmény egy nagyon mély álom volt, és nagyon hosszú. Álmomban elraboltak, és bezártak egy szobába , és a később megöltek. Egy hosszabb képszakadás történt a halál után, majd mintha egy másik emberként újra megszülettem volna, éltem az életem. Óvodába jártam, iskolába, és elértem egy 30 év körüli kort, amikor megláttam azt valakit (nem a lány volt) és felriadtam. Az élmény a rettenetes időkülönbség miatt volt érdekes, mert reggel 6:35 és 6:40 között zajlott le. Mindkét időpontre tisztán emlékszem. Azóta az ismerőseim szerint megváltoztam, talán semleges irányban. Teljesen átalakultam, én nem tudom megfogalmazni minként csak egyfajta tudatalatti értékrendváltozás történt. Remélem jó témakört választottam, mert szerettem volna ezt az élményt megosztani másokkal. Illetve kérdezni szeretnék, hogy ennek az élménynek mi a kiváltó oka, és hogy létezhet e egy másik életforma, ami által a lánnyal összejöhetek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez igazából a viccrovatba illene, de a témába vág, én jót röhögtem rajta:
" - Ma beiratkoztam egy reinkarnációs tanfolyamra, igaz marha drága volt, de hát egyszer élünk." |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jaj kisróka.
Menjünk vissza az időben oda, amikor még nem létezett a bolygónk és még mi sem léteztünk. (élet már akkor is volt, csak máshogy) -na, itt vagyunk. nézz körül mit látsz? Semmit? Akkor a mindent látod. Ne válaszd külön őket, nem két különböző dologról van szó, hanem egy dologról, amit csupán a tuningmajomagyad akar elhitetni veled, mert számára csupán így lenne értelme a dolognak. A legnagyobb hiba különválasztani az életet a haláltól, ugyanaz mindkettő, csak máshogy.
...na, most már téphetünk |
| | | | |
| | | | | | | | | | Igen, nekem "a fa másik állapota" egyenlő a fa halálával. Szerintem a fa élete nem létezett, mielőtt nem volt a fa. Úgy képzelem, hogy nincs a fa élete, van a fa élete, majd megint nincs a fa élete. A fa adna lehetőséget az életnek? Mindegy, inkább tépjünk. Egyszer élünk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát, ha neked az, hogy a fa egy másik állapotba kerül egyenlő a halállal, akkor igen, de egyébként szerintem nem.
Szerinted az élet nem létezett mielőtt nem volt a fa? Úgy képzeled, hogy nincs élet, van élet, majd megint nincs élet?
A fa csupán lehetőséget ad az életnek, hogy fa formájában is megnyilvánulhasson. De attól, hogy épp kiszáradt a fa, még az élet nem múlik el, csupán abban a fában nem tud kifejeződni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | És ha a fa összes levele lehullik, ő maga pedig kiszárad és meghal és kidől és elporlad, akkor sem fog a fa kipusztulni? |
| | | | |
|