 |
Élet a halál utánBiga Cubensis, 2003. október 15.  | |  | | | | |  | |  | | | kiegészítés a hajónaplóba,
az istenség mindig mindent élvez.
egyik legnagyobb badtrip -de nem RIP, csak halálközeli- élményem egy epizódjaként isten faszát szophattam, aztán az megfakkolta a frontális lebenyemet. erre a fenti megállapításhoz ezzel a némileg empírikus módszerrel találtam meg az utat.
erről jut eszembe.
a pszichedélia, ha megfelelő racionalitással, feldolgozási procedúrákkal társul - és nem feltétlenül szerrel történik - nevezhető-e gyakorlati tudománynak?
megtörténik-e az a -leginkább feyerabend által remekül leírt- folyamat a pszichedelizálók körében, hogy elhagyja a tekintélyelvűséget, s az ex-catedra kijelentéseket, amelyek a mindennapi ember, s a bizonyító, nem kérdésfelvető tudós számára a tudományt fémjelzik?
ha igen, akkor meg azabaj. mivel a gyakorlati tudományban a főszerep a gazdasági, manipulációs, haszonjellegű gondolkodásé.
ezt használják különféle szekták (a 19. századi posztókereskedő egyházalapító charles taze russeltől a kortárs pszichedelikus celeb-végidőpróféta, megélhetési író daniel pinchbeckig), marketing és reklámszakemberek, valamint populista (jelenleg igen aktuális a probléma ugyebár) politikai irányzatok retorika-designerei.
illetve ez lehet jó is, hiszen lehet újat hozni talán.
? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | cellux, a kérdés a ráksali esetében pedig az, hogy a rákok akiket elfogyasztottál "free" teremtésben, vagy pedig ipariban hömbölődtek-e ki a végtelen és folyamatosan lüktető multiverzális tudatlényből, melynek az istenek is csupán mulandó pillantásai önmagára, szofisztikált szempontból.
ha ugyanis "free" rákok voltak, akkor élvezhetted a dns-ed paleoontológiájának egy kicsiny epizódját, amikor még a rák volt a mindennapi betevő, igaz tán majonéz és hagyma nélkül, de rengeteg moszattal.
ha pedig ipari rák volt, akkor élvezheted homo sapiens-séged isteni minőségét, aki teremteni képes, majd pusztítani és magába olvasztani a teremtésének gyümölcseit megfűszerezve.
egyik sem te vagy és mégis mindkettő. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A cselekvés nem célirányos, káprázatszerű
ha erőlteted, egyáltalán nincs mit tenned.
Az eredményben nincs remény és félelem
ha erőlteted, nincs célod, mit elérhetnél"
A Garuda röpte
mivel szóba jöttek -igazán méltatlan helyzetbe hozva habár- a "titkos tibeti tanok" általad egy helyütt, gondoltam megemlítem e kis szent könyvet.
amit te mondasz ugyanolyan káprázat, mint a transzhumanizmus, vagy a newage azon retorikája, hogy éppen fénylényekké alakul az emberi test, a dns módosul, s ez a konsúznesz sift maga.
ha megtanulsz kilépni a testedből, akkor már nem te vagy. ha átéltél valaha tudatos álmot, esetleg asztrális projekciónak nevezhető élményt, akkor tudhatod, hogy elvész a személyiséged, még kevésbé tudod meghatározni magadat külön egységként s még inkább valami részeként, mint az ébrenléti, begyakorlott funkciók le- vagy be-építése, ismétlése közben.
a testeddel egy egységet képzel. a forma a tartalomhoz alakul, a tartalom a formát gyúrja, így alakszanak.
én pl. magamat leginkább egy furcsa hetérának találom, akinek a fizikuma -gyakran sajnos- felveszi a szellemiségének formáját. ha túl vagyok töltve, akkor hízom, ha túl sokat lépek ki a testemből, vagy mondjuk inkább úgy, hogy túl gyakran hiszem azt, hogy nem jó nekem az itt és most, akkor enyészni kezdek.
pedig hetéraként igazán illene egységben lennem magammal. jó volna.
ugyanígy annak, aki harcosnak, papnak, tudósnak, látnoknak, fasztudjaminek (én meg a faszt nem tudom...) érzi magát először azt kellene felfognia, hogy magával legyen folytonos egységben. tudjon kapni és adni, befogadni és elengedni. és igen, szeretni. mégha a magyarban ez a szó sajnos leépült, mivel csak ez az egy igénk van hivatalosan egy végtelen érzés verbalizására.
minden mögött végülis mindenki csak szeretet. aki gyűlöl még az is. aki kissé kiégett és ha haldoklót, beteget lát annyit mond, hogy szarügy és lépdel tovább, nos még annak is csak az outputja rossz és hát nem biztos, hogy felfogja, hogy a karma nem csak cycle, hanem recycle...
stb |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az ismerőt, aki a tudat irányítója, valami bevonza az anyagba, ezért kell megszületnie. Vagy megtanul kilépni az anyagból, vagy az anyagi test halála után megint egy anyagi testet kénytelen elfogadni. Aki egyszer megtanulja hogyan lépjen ki, az többé nem rabszolgája az anyagnak. A többiek pedig örökkön itt vannak és élvezik az anyagot. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Csak egyetlen dolog van, amire egy filozófus számíthat: hogy ellentmond más filozófusoknak."
William James |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | cellux: szerintem a ráksali is élvezte hogy ilyen jól beteljesítettétek |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | badtRIP, te meg nem tudod átmásolni a farkaddal a starcraft 2-őt a partnered agyába, mondaná egy laptop.. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ez az átmeneti megnyilvánulás azért van, hogy az egyéni lélek megzavarodott elméjének a valóság illuzórikus tükörképét biztosítsa."
kedves notimpresonal, azt írod nem az elméd találmányaival érvelsz, szegény cellux meg most már azt hiszi ő élvezte a ráksalátát. Pedig a lélek csak a lelki energiát képes élvezni, az anyaggal való azonosulása csak illúzió. A legfelsőbb úr a végső élvező, mert az anyagi megnyilvánulás az Ő árnyékenergiája. Az egyéni lélek azonban mindig külömbözik az anyagi természettől, habár elég rendesen képes belebonyolódni. Anyagi testünk érzékei csak rezgések, amik által a lelki világra emlékszünk. Az anyagban nincs boldogág. A laptopom sem élvezi ha ki-be huzogatom az usb kulcsot, ugyanígy szex csak emlékeztet a lelki gyönyörre, de a gyönyörnek semmi köze az anyagi elemekhez.
"Emlékezz mindig rám, és én ígérem megvédelmezlek minden bűnös visszahatástól, mert nagyon jó barátom vagy."
a hibákért bocsi, de én csak fejből írok. :) Egyébként a Földön valamikor 7 ilyen rendszer volt, de mára csak a védikus maradt fenn. Mivel a térítő vallások sikeresen elpusztították mind az egyiptomit, az amerikai őslakosokét és a kárpát medencében lévőt is, amit rovással írtak. Köszönet érte I. Istvánnak. Remélem augusztus 20-án megint rászakad az ég erre az agymosott országra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na gyerekek, azt hiszem én inkább visszatérek a jó öreg zenhez :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ráksali: mindenképpen te élvezted...
feltételekhez kötött létünk oka, hogy függetlenül akarunk "élvezni" az ILSZ től.
van erre is lehetőségünk......
amikor az ILSZ érzékeit elégedetté tesszük a sajátjaink is boldogságot tapasztalnak ez a yoga
a yoga szó összekapcsolódást jelent a Legfelsőbbel
mint 1 családon belül is azonosak az érdekek /most vegyünk egy ideális családot/ ugyanúgy a mi érdekeink sem különböznek az ILSZétől. ha a fiú követi az apja tanácsit /tanul, becsületes lesz/ akkor boldog lehet, de ha a saját feje után megy lehet, hogy az utcán végzi
Az anyagi élvezetről ezt olvashatjuk
Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Óh, KuntŚ fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.
Az anyagi érzéki örömök az anyagi érzékek kapcsolataiból származnak. Az érzékek mind ideiglenesek, mert maga a test is az. Egy felszabadult lelket nem érdekel semmilyen átmeneti dolog. Hogyan is lenne képes élvezni az illuzórikus gyönyört, amikor jól ismeri a transzcendentális élvezet örömeit?
A másikfajta boldogság:
A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis samádhinak neveznek, az ember elméje a yoga gyakorlása révén megszabadul minden anyagi tevékenységtõl. E tökéletesség jellemzõje, hogy a yogi ebben az állapotban tiszta elméje segítségével megláthatja önvalóját, s örömet, élvezetet tud meríteni abból. Ebben az örömteli állapotban határtalan lelki boldogságban van része, melyet transzcendentális érzékszerveivel tapasztal. E szilárd helyzetben sohasem tér el az igazságtól, s ide eljutva úgy gondolja, ennél nagyobb kincsre soha nem tehet szert. Ezt az állapotot elérve még a legnagyobb nehézségek sem rendítik meg. Ily módon valóban mentes az anyagi kapcsolatok okozta minden szenvedéstõl.
/Bg 6. 20-23/
Remélem nem gond, hogy mindig hivatkozok valamely általam olvasott könyvre de így legalább ellenőrizető, hogy nem a saját elmém találmányaival próbálok érvelni.
|
| | | | |
| | | | | | 283. cellux | 2009. június 5. 13:44 |
| | | | | | | Ma reggel a feleségem megkínált egy isteni ráksalátával (amit mellesleg a fóti Corában lehet beszerezni, az ARBAT nevezetű orosz ételbárban).
A ráksaláta istenien finom volt.
Kérdésem: a ráksalátát én élveztem, vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége élvezte, rajtam, mint teremtett lényen keresztül?
|
| | | | |
|
