 |
Trip egyedülTalamon, 2003. június 3.  | |  | | | | 5. mantis | 2003. június 4. 09:46 |
| |  | |  | | | Nekem is volt egy egyedüli utazásom, bár egyáltalán nem volt tervezett. Grooverider partin voltam és kicsit alábecsültem a kicsike erejét.
Mikor elkezdett hatni úgy gondoltam, hogy még a csúcs előtt hazaérek és otthon szépen végigcsinálom. Eléggé elszámítottam magamat és természetesen eltévedtem a Városligetben. Hát ott aztán volt minden, részeg, hangoskodó fiatalokkal való találkozás, bujkálás a bokrok között, pánik stb.
Nagyon, de nagyon meg voltam ijedve.
Teljesen elvesztettem a tér- és időérzékemet. Még a szokásos gondolat sem segített, hogy azért fizettem, hogy így érezzem magamat, akkor legalább megpróbálom élvezni.
Végül kénytelen voltam felhívni egy barátomat éjszaka, hogy jöjjön értem kocsival, mert írtó nagy bajban vagyok. (Mit össze nem szenvedtem mire rájöttem, hogyan kell telefonálni...)
Szerencsére jött gyorsan és hazavitt magához, de a dolognak az volt pikantériája, hogy neki fogalma nem volt a pszichedelikus szerek mibenlétéről és folyamatosan mentőt akart hívni.
Szóval az utazást egyedül, idegen környezetben azt hiszem nem nekem találták ki. Én nagyon hamar elvesztem a maradék realitásérzékemet. |
| |  | |  |
| | | | | | 3. cellux | 2003. június 4. 09:04 |
| | | | | | | Szerintem, ha elég erős vagy, egyedül is le tudod győzni a benned lakó Istent. Emiatt sajna az egyedül utazás sem garancia arra, hogy sikerül átjutni a túlsó partra. :-(
Én egyszer otthon ettem meg egy egész Hofit, nappal, az nagyon jó volt és mélységes, imádságos is, de nem tudom, mivel érdemeltem ki.
Aztán amikor egy hónapig egyedül laktam Pesten egy kétszintes épületben az Amerikai úton, ott is megettem egy macsekot valamelyik éjszaka. Akkor a Pink Floyd: Ummagumma c. lemezén, meg egy Astral Projection nótának (Kabbalah) köszönhető átmeneti hevületen kívül szinte végig a saját szaromban főttem (tulajdonképpen a PF és az AP alatt is, annyi különbséggel, hogy akkor úgy éreztem, az én kezemben van a kanál).
Persze ha valakinek jó a karmája, akkor tuti el lehet így is szabadulni, legalábbis egy időre.
Meg bírjuk ugye McKennát is ("five grams dried in total darkness") :-)
|
| | | | |
| | | | | | 2. Nomad | 2003. június 3. 15:12 |
| | | | | | | | Ezen én is sokat gondolkodtam, és én is arra jutottam, hogy ezt kihagyni baromság lenne. Csak így lehet magaddal tényleg valami alapvető kapcsolatot kialakítani, hiszen kénytelen vagy szembenézni a dolgokkal. Az első gomba trippem is ilyen volt, bár a gomba még ma sem tudom, hogy mennyire jött be, lehet, hogy csak a zöld, és a tudat, hogy a gomba elvileg bennem munkál, és teljesen egyedül vagyok, de nagy élmény volt. Ennél jobban semmi nem hat pozitívabban az ember önbecsülésére. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bármi kritika,tanács, hozzászólás. Jah és nem a "SOHA NE PRO'BÁLD!" kategóriájúakat várom, felesleges. A múlt tény:).
Csak gyenge volt a "feldmár", lazán mászkáltam a Dunaparton, hambiztam a batthyányin, stb...Pedig jungi utaza'st reme'ltem:)
Persze forrás úr nevetett, amikor aztmondtam, hogy beverem az egészet egyedül. Aszonta max felet, társaságban. Háát..kb elvis volt...
De elég érdekes. Szembenézni magaddal, nincs senki más, totális valóságérzet.
Csomót járt az agyam, a belso párbeszéd nem akart leállni...
De aztán elkezdtem ezeket a témákat végiggondolni, kiszórni s így lassan elfogytak...
Kb hajnal fél 3ra jott be, az elso felében otthon ültem fotelba, s zenét hallgattam, majd kb reggel 6 után mentem le a Dunához...
Aztán vagy fél 10re haza, fürdés, alvás.
Osszességében ajánlom minden harcosnak, aki nem fél. Yoda: "Majd fogsz! Majd fogsz!"
De azért óvatosan, nem gyerekjáték...
|
| | | | |
|
