 |
Bűn, drogok, valláskhadaji, 2003. április 11.  | |  | | | | |  | |  | | | Szia khadaji!
"Szép hogy ti egy földi életet "újabb lehetőségnek" láttok, az is, csak ugye még szerintetek is annyira rossz ez a hely, hogy menekültök innen egy "más" valóságba. Különben minek drogoznátok? Tehát ez a földi élet, azontúl hogy "lehetőség" egyben börtön is."
Szerintem nem a földi élet börtön, hanem az a nézőpont, amiből látjuk. Közhely, de nem használjuk ki agyunk kapacitását, így az érzékelt világ töredéke az egész létezőnek. A pszichedelikumok kitágítják a világunkat, épp az "Istenhez", vagy inkább "istenihez" visznek közelebb. Ugyanúgy, ahogy ezt igyekszik elérni egy templom hűvöse, csöndje, tömjénfüstje.
Vagy a meditáció (mint Vegha írta).
Utak ugyanoda.
Azt gondolom, a meditáció lehet ennek a legtisztább útja...és egyben a legnehezebb.
Mint már mások írták, minden vallásnak egy az eszenciája.
Szerintem a "föld, mint börtön" inkább a keresztény fogalomkörben van jelen, vágynak a túlvilágra, ahol majd eljön az örök boldogság...
"Ez az "Én vagyok Isten aki előtt felelnem kell" hozzáállás szerintem hatalmas zsákutca, saját magammal megvitatom hogy mit rontottam el?... "
Nem arról van szó, hogy "Én vagyok Isten", hanem, hogy én az isteni része vagyok, ergo halálom után visszacuppanok abba és mindent tudok.
Lehet ezt -sokat támadott kifejezéssel élve- "kollektív tudattalannak", "pránának", "kozmikus rezgésnek" vagy Istennek nevezni, lényeg, hogy mindent áthat.
remélem, érthető voltam kissé ;)
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Messze nem felejtettem el ezt az oldalt, csak egyrészt hétvégén nem értem rá, a Bükkben kirándultam :-) másrészt ma sok munkám volt. Tehát véletlenül sem tértem meg. Pláne nem csendben. :-)
Tehát:
Milyen abszolút győzelem? Miről beszélsz? Az hogy 38 drogos nekiesik egy nem drogosnak, és szajkózzátok egymásra licitálva hogy "micsoda fasza gyerekek vagyunk", az nem győzelem.
Ez a karma dolog: Szép hogy ti egy földi életet "újabb lehetőségnek" láttok, az is, csak ugye még szerintetek is annyira rossz ez a hely, hogy menekültök innen egy "más" valóságba. Különben minek drogoznátok? Tehát ez a földi élet, azontúl hogy "lehetőség" egyben börtön is.
Amit a lélek föld előtti életéről írtál, az korrekt, én is így gondolom. Isten előtt vállalod a feladataidat, és megígéred, hogy legjobb tudásod szerint teljesíted azokat. És tényleg, miután meghalsz, Előtte felelsz, hogy ezt-meg-azt miért vagy miért nem tetted meg. Na itt el tudsz képzelni egy olyan vállalást, hogy:
"Istenem, megígérem hogy a Füvön keresztül megtalálom Jézust!"
és Isten rábólint? Nem inkább épp ellenkezőleg?
Nagyon igaz, a rosszakat megéled azok szemszögéből is, akiknek okoztad. És bármi amit elrejtve tettél, titokban, az is napvilágra kerül. Tehát ha pl: a szüleid elől bujkálva szívsz, ott és akkor ezt mindenki, ők is megtudjéák. Éld át mekkora
fájdalmat okozol nekik. És ez még csak a fűvecske.
Ez az "Én vagyok Isten aki előtt felelnem kell" hozzáállás szerintem hatalmas zsákutca, saját magammal megvitatom hogy mit rontottam el? Ne idegesíts, egy Hitler vagy Sztálin piszkosul megrázza a saját kezét, hogy milyen fasza gyerekek vagyunk. Ha annyi bűnöd van mint a tenger, látod mi vár rád ha le akarod mosni, nem biztos hogy az igaz utat választod. A Sátán és az ördögök pl. ellene mentek. Ha rajta múlna, sosem itélné el saját magát. Húúú meg ez az önmagunkhoz imádkozunk... Te jó ég! Mi van veletek emberek?! És ha odaát mindenki olyan prímán rálátott volna a saját lényére, akkor mi ez a rengeteg bűn a világban? Most a drog csak egy példa, de legyenek tömeggyilkosok, vagy nemi erőszakot elkövetők, vagy durvábbak. Ha ezek olyan prímán átlátták odaát, akokr mi ez a sok szemét itt? Nem inkább odaát a sok lélek annyira okosnak és tökéletesnek itélte meg saját magát, hogy büszkén odaát Isten elé, mondván:
"Uram, mit nekem ennyi teher! Tegyünk még rá, például esküszöm, muszályból sem ölök embert! Nem lövöm keresztül az asszonyt, ha egy jégkorong válogatottal is kapom rajta!" vagy hasonló, Isten meg rábólintott, mondván hogy a saját dugádba dőlsz, és visszatérve egy ilyen bukott életből, te magad fogod magadat megítélni, mennyire elbizakodott, nagyralátó voltál. Mármint persze nem te/ti, hanem MI. Én is. Rogyadozik a térdem a teher alatt, és részemről csak magamat tudom érte okolni. Én voltanm az állat, hogy ennyit vállaltam: gyenga vagyok.
Persze a stílusom erőssen cinikus meg sarkított, ezzel próbálom az ellentéteket mégjobban jelölni, hogy nyílvánvaló legyen, mire gondolok. Ha ez valakit bánt, elnézést. És nyugodtan lehet irogatni, itt leszek, napi egy-két hozzászólást munka közben meg tudok ereszteni. Sajnos persze mindre nincs időm. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha már nincsenek véletlenek, szép együttállás volt az imént, hogy mig a topikot olvastam, ez az idézet libegett felül:
"A jellem rendeltetés."
Hérakleitosz
:)
|
| | | | |
| | | | | | 38. Vegha | 2003. április 13. 21:09 |
| | | | | | | | Jó, hát a szókészletem az (még :) valóban véges, de remélem azért ki lehetett venni belőle a dolgokat.! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vegha:
Most ehhez mit szóljak? :)
Csak így tovább! :)
üdv,
sms
|
| | | | |
| | | | | | 36. Vegha | 2003. április 13. 16:02 |
| | | | | | |
Ez a nézet alapján szerintem csak is egyetlen módon lehetséges ilyen: mikor valaki annyira távol esik a felsőbb tudatától, hogy fogalma sincs arról, hogy jót vagy rosszat tesz-e. A keleti filozófiákban írt tiszta tudat is pontosan erről szól azt hiszem, hogy úgy éljen az ember, hogy mindig felsimerje mikor mi történik vele. Anyagi szinten ez változtatható, de globálisan gondolkodva, már régen el van döntve, hogy mikor mi lesz (tehát nincsenek véletlenek!).
Az emberek keresik az utat, módot, hogy visszatérjenek önmagukba (nocsak, újabb rekurzió): tv-znek, drogoznak, művészkednek, meditálnak, mégis az egészséges gondolat magára talál és nehezen tágít tőle. Mindenki azt választja, amelyik számára a legformálisabb. Ha én elkezdek szívni, tök jól érzem magam. Rendben találom ezt, mert megkapom tőle azt, amire vágyok: hogy magamba forduljak. Aztán meghalok, és végignézem ugyanezt a másik tudatomból, és rájövök, hogy ez teljesen hülye tett volt, mert elértem a célomat, de egy szaros növényre volt hozzá szükségem (persze az is lehet, hogy ezt is már sikerélményként könyvelhetem el). Tehát még nem vagyok azon a szinten, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhessek önmagammal. A következő életemben úgy döntök (ha egyáltalán döntök valahogy), elkezdek zenélni. Ez is tök jó, mert kiadom magamból az érzéseket, és másként fogalmazom meg. De még mindig nem jutottam el a legtisztább forrásig, mert még mindig eszközre van szükségem. Aztán a következő életemben meditálni fogok. És lám, minden külső forrás nélkül rátalálok magamra! Felismerem a karmámat és véghez viszem
.. hussss
. Tovaszállok egy felsőbb dimenzióba (mondjuk megszabadultam a folyamatos újjászületésektől).
Ezt a tényt (hogy mindenki maga ítélkezik) már rizsamatyi és Ivy I is leírta, nem akartam újat mondani, csak feldobtam egy világnézetet. Tessék hozzászólni !
Vallásokról vitázni meg buta dolog szerintem: mindegyik ugyanazt mondja másképp. A hívők meg a szerzeteseknél is butábbak, hogy e felismerés hiányában egymásnak esnek.
|
| | | | |
| | | | | | 35. Vegha | 2003. április 13. 15:55 |
| | | | | | | Ém már megint lemaradtam ...
Szerintem khadaji már régen elfelejtette ezt az oldalt vagy legalábbis az írásos részét. Jó is ez így, miért is kéne elvárni bárkitől, hogy ismerje el mások igazát. Csendben megtért.
De ettől még nem kéne zárni a topicot. Sőt, akár gén is jöhetne vissza, miután tudatosul benne, hogy abszolút győzelmet aratott a vitaindító felett.
Szerintem jobb is így, túl nagy kilengés volt a topicban, így a sokkal apróbb kérdésekre lehetne innentől koncentrálni.
Én is tisztáznék pár dolgot. Pl ez a karma teher, amit a legelején írt, ez így teljesen hülyeség szerintem. Karma-tehernek én azt nevezem, ami sokkal közvetlenebb kapcsolatban áll a karmával, mint sem egy egyszerű földi cselekedet, ami jó vagy éppen rossz. Karma-teher tehát egy olyan feladat, amit előző életedben nem tettél meg, és ráébredsz erre, is innentől tudod, hogy jéé, újabb lehetőséget kaptál rá, hogy beteljesítsd. Persze ez itt már is kérdőjeles, hogy valóban karmatehernek ítéled meg, vagy csak egyszerűen ráparázol az előtted álló diplomára.
Nekem úgy tanították az okosok, hogy mielőtt a lélek a testbe száll, Isten előtt megnyilatkozik. Felvázolja előre földi életét, mikor mit fog tenni, milyen értelemben és milyen célzattal. Aztán emberré válik, és rajta áll vagy bukik, hogy mennyire tiszta a tudata, hogy ezeket a feladatokat, vagyis az aktuális karmáját felismeri-e vagy sem. Aztán meghal, felcammog szépen üdvösen, végigmozizza az egészet (nem csak vizuálisan: a legfinomabb test nélküli érzékekkel éli át újra az egészet. Nem szubjektíven, mert a rosszat a szenvedő szájából is megízleli) majd az Isten előtt a teljes tiszta lelkiismeret saját maga fogja megmondani, hogy önmaga életét hogyan értékeli. Tehát szubjektivitásról itt már nem nagyon lehet beszélni úgy gondolom. De van még egy olyan része is ennek, hogy ez az Isten, aki előtt a születés előtt és a halál után megjelenünk, ez a saját lelkünk Isteni formája, tehát még nem is a végső Istenség, hanem csak saját magunk egy másik (asszem kalzál, vagy milyen világi), felsőbb tudata.
Ezzel az elmélettel is lehet vitatkozni, mint minden mással, de szerintem túl logikusnak hangzik ahhoz, hogy egyből ráharapjunk, én a másik oldalt választottam: inkább tovább fejtegettem az evilági tapasztalatokra. Ebből kihoztam egy de-javu elméletet, találtam párhuzamot a születés előtti és a halál utáni jelenetben (mindkét esetben önmagunk rukkolunk elő a saját igazunkkal, mégis a végső szót a saját isteni lényünk mondja ki és ítélkezik, tehát vmilyen szinten rekurzívnak tekinthető. Éppen ezért feltételez egy abszolút igazság-ítélőképességet.). Sőt, innen jutottam el arra a következtetésre is, hogy Isten-hit sem létezik, mivel ennek alapján abban a lényben hiszel, aki még születésed előtt jóváhagyta az önfelvállalt földi életedet illetve, aki halálod után ítélkezik a jó és rossz cselekedeteidről. Ha ez önmagad voltál, akkor az Isten-hit egyenlő az önbizalommal, vagy butábban fordítva önhittel. Amikor úgy érzem, hogy egy bizonyos ügyben kilátástalan a helyzetem és imára kulcsolnám a kezem, igazából önmagamhoz szólok, a legbelső énemhez és akkor merülök le abba a tudatba, ahol megértem azokat a szimbólumokat, amiket az Isteni lényem tartalmaz magában vagyis a feladataimat. Mivel a felsőbb tudatban nagyon lassan telik az idő (ezt asszem nem kell magyarázni a sokat magukból kiemelkedőknek) így az onnan jött információk teljesen stabilak és nem változnak a földi élet során. Tehát az ítélőképesség mindig ugyanaz marad a gyökérben, egyetlen dolgon áll vagy bukik a dolog: ki hogyan értelmezi saját magát vagyis mindenkit! Mert: ha mindenki úgy lép le közénk, hogy előtte átvilágították, akkor vajmi kevés az esély rá, hogy bárki is bármi rosszat cselekedhessen. Mégis megtörténik. |
| | | | |
| | | | | | 34. Vegha | 2003. április 13. 15:50 |
| | | | | | | | áá, Minstrel: miért csak 4096 karakter a maximum ?? : ) |
| | | | |
| | | | | | 33. Ivy I | 2003. április 13. 15:00 |
| | | | | | | Helló Mistrel, és mindenki!
Tehát: Valóban van a tömjénben bizonyos - igen kevés THC -, de az alábbiakból kiderül, hogy a Szent Füstölőszer elmaradhatatlan összetevője volt a kaneh bosem is :o)
Mózes II. könyve (Exodus):
30,7.
Áron pedig füstölögtessen rajta minden reggel jó illatú füstölő szert;
mikor a mécseket rendbe szedi, akkor füstölögtesse azt.
...
30.34
Monda ismét az Úr Mózesnek: Végy fűszereket, csepegő gyantát, onyxot,
galbánt, e fűszereket és tiszta temjént, egyenlő mértékkel.
30.35
És csinálj belőlök füstölô szert, a fűszercsináló elegyítése szerint;
tiszta és szent legyen az.
30.36
És abból törj apróra, és tégy belőle a bizonyság ládája elé a gyülekezet
sátorában, a hol megjelenek néked. Szentségek szentsége legyen ez
előttetek.
30.37
És a füstölô szer, a melyet készítesz, az Úrnak szentelt legyen előtted;
annak mértéke szerint magatoknak ne csináljatok.
30.38
Mindaz, a ki hasonló füstölôt csinál ehhez, hogy azt illatoztassa,
irtassék ki az ő népe közül.
Ugyanilyen arányban tilos volt személyi használatra :o) füstölőszert csinálni, de az alapanyagok nem voltak tiltottak, csak az arány és az összetétel volt szent!
Tehát volt már akkoriban is személyi használatú füstölés, persze valszeg nem rekreációs-, hanem divinációs célzattal.
A Szent Kenet is ugyanebből az alapanyokból készült, de az meg a kenetkészítő mestersége szerint, vagyis más volt az eljárás + hozzájött a faolaj (terpentin vagy oliva? nemtom)...
Zsoltárok könyve:
141,2.
Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, kezem
felemelése estvéli áldozat
:o)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Örömmel jelentem, hogy intuitív gyanúm a keresztény beállítottságú fórumtagok, -barátok esetleges parázásáról a drog=bűn téma által keltett lelki összeütköztetés szempontjából alaptalannak bizonyult a tegnapi, elég nagy felmérés-mintavétel alapján! Vagyis minden intelligens tagunk már lerendezte magában a pszichedelikumok mint a transzcendencia eszköze és ennek egyházi helytelenítése közötti feszültséget, és tiszta lélekkel áll a dologhoz. Tehát, minthogy engem a téma javarészt csak a hozzám közel álló fórumtagokhoz való empátia-alapú azonosulás alapján és mint minden megvádolt és diszkriminált kisebbség erőszakellenes, elvi védelmezőjét érintett, további ezirányú tevékenységemet tárgytalannak tekintem és az erre fenntartott energiámat átcsoportosítom a többi topicba, remélhetőleg mások számára is hasznos, informatív, párbeszédes, építő jellegű hozzászólások formájában.
|
| | | | |
|
