| Hawaii törpeGrishtee, 2003. március 4. | | | | 281. Hopax | 2009. március 22. 18:39 |
| | | | | | Atropos0:
A pszichedelizálás erről szól, valóban nem játékszer. Drasztikus létállapot-változások meg nyilván elég maradandó élményt nyújtanak. LSA után sokaknak van ez a nagyon-megváltoztam érzés. Először is fogadd el ami történt, csupán az élmény alatt volt egy olyan síkja a tapasztalásnak amit nem nagyon tudtál verbálisan/vizuálisan befogadni, ennek időt kell hagyni leülepedni. Ha úgy érzed kicsit megcsupaszodtál valamitől, vagy valamit elvesztettél, akkor ne erőltesd azt visszaszerezni. Csinálj egészen hétköznapi dolgokat, de közben ne stresszelj azon, hogy ezt most azért csinálod, hogy "normális" legyen. Nincs normális, szubjektív létélmények milliói vannak. Röviden: integráld be magadba a változást a pozitív hozamaival (valószínűleg érzékenyebb lettél sokmindenre), miközben nem stresszelsz az állapoton. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kerestem, megtaláltam, azt hittem jó, de nem, ez nem drog hanem (nem tudom leírni mi, inkább tágabb értelem) pszihotikum. Nem vagyok jó ember,nem tudom mi történt velem, de más lettem, úgy érzem magam mint egy testrabló, az arcot a tükörben szörnyülködve nézem, nem én vagyok benne. Belenéztem lelkem pöcegödrébe, és úgy gondoltam jobb lenne nem lenni. Magamhoz beszéltem, "mondtam maradj itt, ne hagyj el, ne hagyd el magad" A testtemben maradtam, életben, de másként, már nem vagyok a hatása alatt, valami változott, meghaltam. Azt akartam nektek mondani, hogy ez nem játékszer, ez halálosan komoly és egy életre szól! Ne csináljátok! Vigyázzatok magatokra! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én azért a gépek fenntartotta világot látom csak alternatívának, mert ha megnézed azért ilyen elbaszott az egyén szerepképe, mert az egész társadalom a saját szükségleteinek fenntartására van berendezkedve (munka kötelességből, de néha a család is csak elvárásorientált...). És még máig nem jutottunk el odáig, sőt, talán nem is fogunk, hogy ne ez eméssze fel teljes valónkat ez a szerepjáték. Ezek a szerfogyasztások, mikor épp ráérsz inkább csak amolyan ízelítő szerűségek valami másból, de nem lehet szereken élni, nem is működik... Én pl minden szerfogyasztás (akár legális, akár illegális) után egyre közelebb jutok ahhoz a gondolathoz, hogy rövidtávon még ennél is ritkábban, és középtávon akár egyáltalán nem kéne többet. (szóval most kipróbálgatni, bekukucskálni, és szépen elhagyni...) Ha nem kéne dolgoznunk nem feltétlen kezdene mindenki önpusztító érdektelen életbe. Ha a mai embert felruházod ezzel a lehetőséggel 90% hogy ilyen lesz, de ha ebbe születik nem hajtja majd az, hogy "egész eddigi életemben güriztem, namostaztán semmit se fogok csinálni csak piálok..." És akár eleve elég az is ha ki is rostálódnak azok, akik ilyen útra lépnek, és a természetes szelekció révén a jobbak öröklődnek át az új generációkba... |
| | | | |
| | | | 278. goloka | 2009. március 10. 12:06 |
| | | | | | Nagyon érdekes, amit mondasz. Bár én úgy hiszem, az emberiség szellemi fejlődése olyan irányt vesz hamarosan, ami egyszerre mondható spirituálisnak és racionálisnak is. Szóval nem a vallás kontra tudomány kérdésben lesz meg az alapvető kettéosztottság, hanem valami másban. A tiszta logika pedig megrekeszt minket egy szinten, ha ilyen irányba haladunk, mert az intellektualitás, a csodálatos tudományos vívmányok semmit nem érnek, ha nincs bennünk szeretet. Hiszek benne, hogy előbb-utóbb rájövünk erre. És ha ez megtörtént, a spiritualitás valóban összeér a racionalitással. Ez lesz az a pont, ahová a közeljövőben bekövetkező hatalmas változások eljuttatnak minket, az optimista világszemléletem szerint:) És itt bizony nagy szerepe van az olyan pszichedelikumoknak, mint pl az LSA, vagy akár a többit is ugyanígy említhetném, mert segítenek megértetni velünk végre, hogy egy sokkal nagyobb valami részei vagyunk, és egyáltalán nem mindegy, mit teszünk. Én azért nem hiszem, hogy a robotok vagy más mesterséges intelligenciával ellátott gépek levehetnék a vállunkról a terhet, mert abban a pillanatban elveszítenénk az irányvonalat, és ahelyett hogy a szépségnek, a szeretetnek kezdenénk élni, valószínűleg a legmeredekebb ellentét irányába fordulna utunk: a hedonizmus, a féktelen élvhajhászat felé. Szerintem pont az a lényeg, hogy így is megtanuljunk szeretni, és megértsük, mi a fontos az életben. Így, hogy nem csak és kizárólag ezzel kell foglalkoznunk, hanem nagyon sokminden mással is, ami látszólag lényegtelen (munka, hétköznapi teendők, stb).
A mai ember legnagyobb tragédiáját abban látom, hogy nem értjük, kik vagyunk, legtöbbünkben még csak nincs is meg az igény, hogy megismerjük önmagunkat. És valahol ez maga az édenkertből kiszakadás. Az ősi civilizációk pedig azért csodálatosak, mert a természettel tökéletes összhangban élő ember fantasztikus, hatékony társadalmakat tudott alkotni (vagy gondolhatunk azokra a mai amazóniai népekre is, akikről szinte semmit nem tudunk). Nekem a pszichedelizálás folyton azt juttatja eszembe, hogy ők sokkal többet tudnak saját magukról, és a világról úgy kollektív értelemben véve, mint mi. És akkor juthatunk vissza ebbe az ideális, ősi állapotba, ha ismét visszatérünk a természethez... Szerintem ez az egyetlen út, nem pedig a technicista vívmányok hajkurászása, amit értelemszerűen mi saját magunk teremtenénk, saját képmásunkra... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jó, van amit én is megtagadok magamtól, hiába növényi eredetű, mert jöhet felőlem mákgubóból, nem tervezem hogy lesz hernyó a szervezetemben. Sőt, még a kólától is távol tartom magam. De methamfetamint se tervezek kóstolgatni, pedig az is lombik-kristály és célirányos alkalmazású szintetikus anyag.
Amúgy érdekes hozzáállás a dolgokhoz, hogy szerinted a tökéletes szellemiség a múltban van elásva, és csak azt kéne feltárni. Megmagyarázná a mai pangást, ha az élet már elérte a csúcspontját, és pár ezer éve csak átbukott a ló másik oldalára, és csúszik tovább a lejtőn... Én inkább úgy tekintek a világra, mintha épp most, a mi emberöltőnk táján (+- pár nemzedék) lennénk egy nagyobb mérföldkőnél, ahol majd eldől (nem bekövetkezik, csak már kijelölésre kerül az út...), hogy az élet a tiszta logika, vagy a magasabb rendű spiritualitás útjába vezet-e. Előbb utóbb létrejön majd az első szintetikus létforma, mint a mai scifik gépszörnyei. Ez sok okból érdekes: Ha a gépek 100%-ban leveszik az emberek válláról a munka terhét, talán kiteljesedhet a szellemiségünk (lásd Zeitgeist 2 mesevilága). Nem leszünk a mai hétköznapok árnyékába temetve, élhetünk az életnek, szépségnek, szeretetnek, [minden pozitív utópisztikus gondolat behelyettesítendő]. Ugyanakkor érdekes az a vonulat, mit tesznek a szintetikus létformák, mert ez is két irányt ad, lehet hogy ők is a spiritualitás útját keresik majd az emberekhez hasonlóan (akár ők maguk vezetnek át minket is oda, mert eleve felsőbbrendűnek teremtetnek majd általunk ilyen téren is, és a maguk erejéből is exponenciális ütemben fejlődnek, szűkszavúan: magas szinten filozofálni is van kapacitásuk fizikai meló közben...). De lehet hogy ezek a lények megragadnak a tiszta logikánál, és ez esetben vagy dolgoznak nekünk (mert elismerik jelentőségünk, látnak bennünk hasznosságot a spiritualitás miatt), és első vázolt variáció lép életbe, vagy netán pillanatok alatt összedől utópia, és kiirtanak, vagy magunkra hagynak minket, hogy dolgozzunk csak magunknak (és újra ott vagyunk ahol pl. most is). Szerintem az sem véletlen, hogy több Scifi írót foglalkoztat mostanában ez a téma, és igaz mesés történeteket kreálnak köré hogy legyen nézettség/eladás, de sok ilyen gondolatot indít meg bennem a Battlestar Galactica filmsorozat, vagy a Mass Effect játék, és most nem jut eszembe, se sok ilyen van manapság.
Még talán érdekes háttere a dolognak, hogy kisgyermek koromban volt egy időszak, mikor megfertőzött a scifi-világ, és ekkor én is arról álmodtam, hogy egykoron majd magam is örökéletű, határtalan elméjű szintetikus létformává fejlődhetek. Talán ez is segít ma jobban elfogadni a szintetikus szereket. De szerintem maguknak a tudattágító szereknek a nemrégiben tett felkeresését is ez jelezte elő valahol, csak félúton volt egy jódarabig, hogy belefeledkeztem a hétköznapi valóságba. |
| | | | |
| | | | 276. goloka | 2009. március 9. 13:09 |
| | | | | | Jó, oké, értem. Ez nyilván így van. De plusz rásegíteni nem akarok:) Szimplán csak jó abba a naiv hitbe ringatni magam, hogy nem élek velük. |
| | | | |
| | | | | | | | | | goloka: "Én soha nem fogok semmilyen szintetikus szert kipróbálni"
Van egy rossz hírem: már most ezt (t)eszed, legfeljebb nem tudsz róla... |
| | | | |
| | | | 274. goloka | 2009. március 9. 12:26 |
| | | | | | Szerintem a pszichedelizálásnak pont az az egyik fő célja, legalábbis számomra, hogy visszavezessen a legtermészetközelibb állapotunkba. Ahol még tisztán természeti lények voltunk, és még a szavak sem bírtak ekkora jelentőséggel. Jó érzés magunkat legalább a pszichedelizálás erejéig valóban természeti lényként újradefiniálni. És úgy gondolom, erre nem adnak lehetőséget a szintetikus szerek, mivel a hatásuk is szintetikus. Ez megint egyfajta "kreálmány", amivel talán jól elszórakoztathatjuk magunkat, de szerintem az igazán lényegi kérdések megválaszolásához minden benne van a természetes pszichedelikumokban is, szóval lefedik a teljes skálát, amire kíváncsiak lehetünk. Egyébként a triptársam azt mondta:
"Ha az LSD a cirkusz, az LSA színház" |
| | | | |
| | | | 273. goloka | 2009. március 9. 11:49 |
| | | | | | Hát...nem tudom, János666... Ugyan nekem is nagyon megtekerte a gyomromat, és volt egy másfél óra, amíg kifejezetten rosszul voltam tőle, utána olyan erős filozofáltatós szakasz jött, hogy nem volt időm rosszra gondolni, illetve hányásra, ilyesmire. A végső mondanivaló tükrében ezek semmit nem számítanak, én úgy éreztem. Hozzáteszem: majdnem hánytam. De szerintem ez benne van a pakliban.
A szintetikus kontra természetes témában meg annyit hoznék fel érvként a természetes anyagok pszichedelikus céllal történő fogyasztása mellett, hogy gondoljatok bele: ezeket az adott népcsoportok évezredek óta használják, rituális és egyéb célokra. Én soha nem fogok semmilyen szintetikus szert kipróbálni, mert úgy hiszem, amit a természet felkínál, azzal kell (jobban mondva lehet) élni. Korántsem vagyunk olyan szinten, hogy kimerítően megértsük ezen anyagok kollektív pszichikai/tudati/testi/molekuláris szintű hatását. Ha pedig szintetikus szereket alkotunk magunknak, főleg nem tudhatjuk, mivel állunk szemben. Hogy jövünk mi ahhoz? Nekem azért van ellenérzésem a szintetikusokkal szemben, mert nem csak magunkkal "játszunk" -a pszichedelizálás, a pszichedelikus élmények szerintem MINDENKIRŐL szólnak. Ezek a dolgok olyan mélyen, olyan ősi szinten vannak bennünk kódolva, hogy aligha fogjuk őket teljesen megérteni. Amíg pedig ez nem következik be, addig ne akarjunk még messzebbre menni -szerintem. Az LSD pedig hatását tekintve nem is olyan, mint az LSA, tehát ha olyasmit vársz az LSA-tól, mint amit a D-betűs testvérétől, akkor azt hiába teszed. Számomra a pszichedelizálás egyértelműen összefonódik a természetességgel, a természet szeretetével, és a természet legbelső titkainak megismerésével... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Próbáltam megfeledkezni róla, de nem engedte magát feledni pl. azért sem mert úgy megmarta a torkom a gyomorsav, hogy még másnap reggel is fájt egy kicsit, este meg még olyan gombócnak éreztem, mint mikor pár éve összeszedtem valami durva vírust. (gondolom gyomorsav túltengést okozott )
Na meg mégiscsak gáz, mikor összehányod egy haver WC-csészéjét, ahol van még 1-2 ember, aki hallgatja. (és ők is anyagoznak épp, csak mást és szolidabban, nem hányásig...), aztán visszamész közéjük. Persze, senki sem baszogat, meg sem említi, bárkivel megesik, de csak jobban zavar téged, mintha egyedül lettél volna otthon...
Minden esetre azt mondom, ez is megerősíti azt a vélekedésemet, hogy kezdetben az ember azt használta, amit, és ahogy talált (barlangot, botot), aztán rájött, hogy a talált anyagokból céleszközöket is készíthet (kés, dárda, puska, kocsi, szemüveg...), és épp így kell hozzáállni a szintetikus szerekhez is, esetenként előtérbe kell őket helyezni a természetes anyagokkal szemben. (És nem véletlen volt a felsorolásban a lőfegyver, és egyéb kártékonyan is használható eszköz, csak azt kell használni, ami tényleg jobb a természetes anyagoknál). Kár hogy igen macerás probléma a beszerzés... :( |
| | | | |
| | | | 271. precíz | 2009. március 8. 17:49 |
| | | | | | Már nem egyszer hánytam, vagy voltam rosszul valamilyen pszichedelikus szertől (főleg hajnalka). De sose volt hosszútávú negatív kicsengése. Hajnalkánál legutóbb kihánytam magam, és utána mentem tovább, mintha mi sem történ volna. Számomra ez a trip természetes velejárója, nem egyfajta negatív mellékhatás. Át kell esnem rajta.
Janos666: Érdekes, amit leírtál. Ugyan nem értek vele teljesen egyet, de szerintem érdekes felvetés.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Egyébként ja, én is afelé tendálok, hogy a settingbe csúszik hiba. Mármint, hogy engem ezek szerint jobban gyötörnek a mellékhatások, és ha pillanatnyilag nem is érzem őket, vagy nem tartom őket elviselhetetlennek, akkor is beépülnek a kellemetlen érzések a felkavarodott tudatalattimba. Pl. először nem hánytam az 5 magtól, de azért kavarta a gyomrom, úgyhogy lehet akkor sem múlott sokon, most a 6 mag után ledobta a láncot a gyomrom és kipucolt (igaz, könnyedebb is lett utána az egész, de ekkor meg már a hányás csúnya emléke nem engedett teret a szebb gondolatoknak...) Szóval ha testileg gyötör, levertségérzetet okoz, nem csoda, ha emiatt negatív gondolatok futnak át rajtam. (és ettől nem lehet elvonatkoztatni, hisz ilyenkor épp arra koncentrál az ember, hogy az őszinte tudatalattijának éljen, nem pedig hogy elfojtsa az elméjét mint a hétköznapokban, ilymódon a mellékhatások negatív vonatkozásait sem tudja hátrányos következmények nélkül elodázni az ember). |
| | | | |
|