Kategória: Filozófia
Létrehozó: Sad
Létrehozás ideje: 2004. november 25.
Utolsó hozzászólás: 2019. április 21. |
| |
Érdeklődés: 20888 letöltés 630 hozzászólás |
| |
|
| HalálrólSad, 2004. november 25. | | | | 378. Rigor | 2005. október 10. 19:37 |
| | | | | | Ja és ha érdekel, bővebben Occam borotvájáról: http://skepdic.fw.hu/occam.html - talán felkelti az érdeklődésed, ha elárulom, William Ockham egy ferencesrendi szerzetes volt:) |
| | | | |
| | | | 377. Rigor | 2005. október 10. 19:32 |
| | | | | | A kettős vak próba azt hiszem teljesen egyértelműen belátható: kiküszöböli azt hogy a teszben résztvevők, valamint a készítők tudatosan, vagy tudattalanul is befolyásolják az eredményt, kiküszöböli a véletlent és a placebo hatást.
A placebo hatás ugyan nem lebecsülendő, kicsit több van benne mint azt megfogalmaztad: http://index.hu/tech/tudomany/place9316/ - viszont ezzel az erővel legitimizálhatnánk azt is ha én telefonban rádolvasok jó pénzért. Ami ugye pofátlan csalás. Azon kívül a placebo hatás valódi szerek valódi hatását is tovább erősítheti, mivel rá vagy hangolva hogy igen ez hatni fog. És egyrészt hat is, plusz a blacebo hatás. De akkor is hat, ha öntudatlan beteg vagy, vagy makacsul nem hiszel benne (na ez a racionalitás!).
A hipnózis engem is nagyon érdekelt, és érdekel olvastam is pár könyvet róla, nem lehet egy kis csúsztatással elintézni hogy az egyik ember tudata hat a másikra -ez egyébként tipikus példája annak ha nem ismered a rac. hátteret. - ugyanis nem kell másik ember:)
Az akupunktúrának pedig van racionális gyakorlati alapja, magyarázata nem úgy mint a homeopátiának (kicsit úgy mint az AsztrálProjekci- működik a dolog, a legtöbb alapmódszerek is jó, az érzetek is stimmelnek épp csak nem egy valóságban létező független dimenzió, vagy valódi térben történő elmozdulás, hanem a fejünkben:) ).
Én nem az anyagi tudományba látom a kétségbeesett kapaszkodást, hanem a kitalátba. Ami sokkal szebb képet mutat lévén vágyvezérelt elméleteken alapul. Úgy nem tanulunk meg repülni ha nem racionális vizsgálatokkal megszerzett tudás alapján próbáljuk:)
A valódi tudományban az a legszebb hogy nem egy állandó zárt rendszert alkot, hanem újra és újra képes arra hogy az esetleges tévedéseit beismerve korrigálja pontosítsa a képet (hiszen a valóság a cél). Míg mondjuk egy vallásos vagy hiten alapuló tézis a kinyilatkoztatásokon, dogmákon, felülbírálhatatlan, vagy csak nagy nyomásra felülbírálható vágyvezérelt képen alapul, ad hoc, vagy pre hoc hipotézisekkel alátámasztva.
Azaz mintha nem azzal akarnál repülni hogy megimsered a fizika elveit, hanem úgy hogy sokat fantáziálsz róla, elképzeled hogy könnyű leszel, esetleg időnként ugrassz egyet, és próbálod elhibázni a földet:) Te elfogadnád ha én a tűzre azt a magyarázatot adnám hogy az biony egy másik dimenzióban élő manó kitüremkedése, és elméleteket szőnék arról hogy a víz segítségével tudunk vele beszélni?
Olyan embert is ismerhetsz akit az mentett meg hogy imádkoztak érte, vagy gyurcsók józsef ráolvasása - de legalábbis ezt mondták. Ez a post hoc hipotézis. Téves és nem bizonyított oksági viszony. Érted, te nyersz a lottón, én pedig jövök hogy na kérem a részemet, én otthon vudu szertartást csináltam, látod bevált!!!
Sokszor sokat lehet ártani magunknak, másoknak azzal ha nem vesszük figyelembe a racionalitást. Ha van rá mód, van rá út, miért ragadnánk le egy elképzelt magyarázatnál? Ha pedig nincs meg a magyarázat, miért jó egy spirtuális válasz ami aztán ritkán fedi a valóságot? Jobb valamit rosszul tudni mint beismerten nem tudni?
Használd Occam borotváját: Ne szaporítsd szükségtelenül az entitásokat. Tehát: ha valamit meg tudsz magyarázni egy bizonyos entitás létezésének feltételezése nélkül, akkor tedd azt. De ha jól esik, akkor viszont maradjon meg a fantázia, esetleg irodalom, művészet, filozófia szintjén. Ne mossuk bele valóságba.
|
| | | | |
| | | | 376. vizier | 2005. október 10. 17:53 |
| | | | | | Vassy Z. egy nagy ész! Komolyan élvezetes volt olvasni. Az oksággal kapcsolatos eszmefuttatás nem volt új, jó régen olvastam már Francois Jakob: Lehetséges és tényleges valóság c. munkájában. A jelek szerint szégyentelenül lopott Hume-tól, de mindegy. Tényleg minden szabadgondolkodó ilyen csillogóan érvel? Az ember szeretne hasonlítani rá. Azért, akárhogy is foglal állást az ember egy humán tárgyú vitában, amit mond értékvezérelt. Valamilyen véleménye mindekinek van arról, hogy milyen fontos az ember, az igazság, a haladás, meg hasonlók. Ez a korlátozza a helyes válasz megadásának képességét, de még a probléma észlelését is. Állítólag vannak(voltak) keleti bölcsek, akik túl vannak a jón és rosszon, de ezzel gyakorlati szempontból nem tudunk mit kezdeni. Ám, ha valaki meditációt gyakorol, vagy megérinti a halál szele, netán hallucinogén szövetségese akad, észreveszi értékpreferenciáinak változását, ami szerintem kevéssé anyagi természetű okokra vezethető vissza. Az értékbeni korlátok elhárítása az észlelés elől növeli az ember személyes szabadságát. Ez a társadalomnak nem biztos, hogy tetszik. Hamar rásütik, hogy furcsa, talán még azt is, hogy antiszociális. Ezt -fene tudja mennyire szándékoltan- ellensúlyozhatja, hogy egy szabadabb ember jobban tud szeretni. Namost, Vassynál is tapinthatóak a határok (naná, mindenkinél) amin belül egy lehetőséggel foglalkozni hajlandó. Én csak azért érvelek 2 napja, hogy az a jó, ha ezeket a határokat kitoljuk. Talán tényleg nem kell komolyan venned, hogy barlangrajz a pszichés aktivizáláson kívül máshogy is befolyásolhatta EGYES esetekben a vadászat sikerét. De ha ott lettél volna a rajzfilmben :), odakiáltottál volna Eriknek, hogy látható? Micsoda diadala lett volna a józan észnek! A viking is okosabban halt volna meg. A kendő pótszer volt? Szerintem nem. Ugyanis legfeljebb egy másik mágikus tárgy lehetett volna az alternatívája. |
| | | | |
| | | | 375. vizier | 2005. október 10. 16:56 |
| | | | | | No, elolvastam ezt a kigyóolajos dolgot. Szó esik benne a halálról, úgyhogy legalább most nem offolunk. Elég gyorsan ment, mert a harmadik mondattól nagyjából én is meg tudtam volna írni, ha foglalkoznék ilyesmivel. Adva van egy világhírű szerző (aki egy nagyon intelligens könyvet írt arról, hogy az élet lényege a gének túlélési vágya- mármost miképpen vágyhat egy gén valamire, azt most hagyjuk), aki nem tud kilépni rögzült világképéből és azt igen jó színvonalú érvekkel védelmezi. Védelmezi a halálig. Példánkul állít egy vértanút. Egy sajnálatra méltó, ámde eltökélt embert, aki inkább meghal, minthogy a tudomány becsületén folt essék. Nem látom a különbséget közte, és azok között, akik inkább a máglyára mentek, mintsem hogy elismerjék, a Fiú egyenrangú az Atyával. Vagy éppenhogy nem egyenrangú. Akadt mindegyikből. Nem védem én a csalókat sem. Na de azt mondja Dawkins, hogy ne foglalkozzunk egyéni esetekkel, csak a statisztikával. Egy haldokló embert nem vigasztal a statisztika. Én ismerek embert, akit alternatív gyógymóddal megmentettek. Él. Ha az életről beszélgetünk én nem a halottaktól kérek tanácsot. |
| | | | |
| | | | 374. vizier | 2005. október 10. 14:23 |
| | | | | | Uhh, ezt a sok olvasnivalót majd később. Addig is: az, hogy a szkepticizmust vallásnak neveztem, természetesen egy keserű tréfa volt. A tekintetben a legelvakultabb vallási irányzatokhoz hasonlít, hogy alaptételeit nem kérdőjelezi meg, pedig az axiómák önkényes dolgok. Magyarázatait és eredményeit pedig szintén nem lehet kétségbe vonni, hacsak valaki nem csinálja végig a induktív hipotézis-adatgyűjtés-elemzés-következtetés, vagy a deduktív koncepció-bizonyítás nevű ceremoniális mágiákat. Ha pedig megteszi, ezzel olyan olyan előfeltevések láncait veszi magára, hogy eredménye nem léphet ki a megengedett valóság köréből. Elgondolkodtál azon, hogy miért is kell a kettős vak próba? Miért nem elég szimpla összahasonlítás két mintán? Ugye például van olyan, hogy placebo hatás. Az olyan tudományos fogalom. Miről is van szó? Ha valaki például azt hiszi, hogy gyógyszert kapott, pedig csak vizet, lehet, hogy meggyógyul. A szemét. De élettanilag hogyan is hat egy nem létező vegyi anyag? Vagy a másik. Lelepleznek egy paranormális kommunikációt, hogy csalás. Merthogy a fenomén hipnotizált valakit. Szóval, hogy is van ez a hipnózissal? Az sem tudományidegen fogalom. Egyik ember akarata hat a másikéra. Az meg hogy lehet? Akupunktúrás fájdalomcsillapítás? Általános gyakorlat Kínában. Gondolom mindegyikre van szkeptikus magyarázat. Nem gyanús? Nem tendenciózus? Nem fura az erőltetett gúny? Neked nem tűnik kétségbeesett kapaszkodásnak a biztonságos anyagi tudományba? |
| | | | |
| | | | 373. Rigor | 2005. október 10. 13:27 |
| | | | | | AAAh esetleg erről nincs valami magyar anyag? Mert amit hirtelen találtam google-n az nem tűl bőbeszédű, és leginkább kinyilatkoztatás alapú fogalmakkal szőtt körérvelést juttat az eszembe. |
| | | | |
| | | | 372. Rigor | 2005. október 10. 13:19 |
| | | | | | Hogy lenne már vallás. ehh. A szabadgondolkodás sem tisza úgy látom... sebaj majd máskor. (a viking varázsvesszőjét azért olvasd el, egyik kedvencem)
Mindenesetre eszembe jutott egy közeli példa egy gyakorlati dolog - eddig ilyesmiről ugyanis nem igazán beszéltünk - (ez is egy érdekes cikk): http://konyv.uw.hu/kigyoolaj.htm
(ehez hozzátenném, hogy cikkben említett kettős vaktesztet azóta több helyen is elvégezték, és homeopátia bizonycsúfosan megbukott - ha kell keresek linket is.) És most szunya:) - esetleg amilyen zsibbadt vagyok egy kis AsztrálProjekció:) |
| | | | |
| | | | 371. Bence | 2005. október 10. 13:17 |
| | | | | | Egyrészt az ellentmondásmentes a mindennapi tapasztalattal szemben is követelmény, szóval nem a koherencia a kérdés, hanem hogy koherens és - vagy magyarázza meg, a tapasztalást, -vagy magyarázza meg, hogy milyen lenne a tapasztalás, ami a látásmód hatására valóban meg is változik.
Ez a tan a függve keletkezés láncolata. http://en.wikipedia.org/wiki/Dependent_origination
Ha googlebe beírod, hogy pratitya-samutpada elég sok link van.
Az emléket meg nem megmagyarázni akartam, hanem bemutatni hogy a nememlékezés-emlékezés nem feltétlen függ az agytól. Hol a határ a jellemformáló saját elmékek és a külső ingerek feltételeként aktivizálódó archetipikus viselkedés között? Ezek legfeljebb előfeltételezéseikben térnek el, tehát én kialakultam valamilyenné (a tapasztalataim emléke alapján), vagy mindig is ilyen voltam, csak most megnyilvánul valamilyen a körülményektől föggő. Ráadásul itt az én határa is elmosódik. |
| | | | |
| | | | 370. vizier | 2005. október 10. 13:04 |
| | | | | | Én is egyre fáradok :) Azért mégis erőt veszek magamon, és megint leírom, hogy az észerű dolgok halmaza nem egyenlő a valósággal. A tudományosan szokásos bizonyítékkritérium azért kell, hogy a tudományos eredmények összehasonlíthatóak legyenek (mondjuk nem sikerült). Az emberek egyetértése húzza meg a valóság határait. A tudomány emberei hárítják a halmazon kívüli dolgokat, mert féltik a kompetenciájukat. Az mebercsoportok, akiket egyetértés köt össze, érdekeltek abban, hogy valóság határait minél szélesebb körben ugyanúgy értelmezzék, mint ők, mert tudásuk így nem marginalizálódik. Vélekedésüket terjesztik. A halmazon kívül eső dolgokat a halmaz elemeire vonatkoztatják, így értelmezik. Empírikus=tapasztalati. Ha valaki megtapasztalja például Szűz Máriát, akkor legfeljebb kap rá gyógyszert. A szabadgondolkodásnál kötöttebb rendszer nem sok van. A szkepticizmus meg egy béna vallás. |
| | | | |
| | | | 369. Rigor | 2005. október 10. 12:43 |
| | | | | | | | | | |
| | | | 368. vizier | 2005. október 10. 12:18 |
| | | | | | Az a kitétel, hogy "empírikus logikai elveknek megfelelő racionális bizonyíték" tipikus szófacsarás, azt jelenti, hogy "amit elfogadok". |
| | | | |
| | | | 367. vizier | 2005. október 10. 12:16 |
| | | | | | Én nem megyek olyan messze, mint Bence. Az ellentmondásmentes magyarázatra kiváncsi lennék. Egy magyarázat koherens volta még nem garantálja, hogy helyes. Rigor: Kezdünk egyetérteni. Ám a fantázia lényegesen többet érdemel, minthogy mellékes, vagy redundáns agyi folyamatoknak tekintsük. |
| | | | |
| |
|
|