| A valóságRincewind, 2004. október 23. | | | | 251. fojti | 2009. október 10. 02:51 |
| | | | | | sztem a valoság nem létezik. pl ha álmodban zuhansz és becsapodsz felébredsz sztem igy van ez a "valosággal" is. ugy gondolom isten álmod minket. azért korlátolt a világuk bizonyos szempontbol pl:betegségek, halandoság, stb h értékeljük az ellenkezöjét. lehet h naivitás részemröl de nem tok jobbat és mindeki abba kapaszkodik amibe akar v tud. gondolhatod h véletlenül vagyunk de véletlenül még soha nem kelt ki a kiskertben egy ember a földböl mert locsoltam a virágokat.pff :) na szoval... álmodod ezt az egészet.hidd csak el |
| | | | |
| | | | | | | | | | cellux: A modellalkotás a tudomány dolga, de a valóságról nem csak modelleket tudunk alkotni, hanem közvetlenül is meg tudjuk ragadni, át tudjuk élni a magunk valóságában, azonban ez inkább a művészetek területe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Cellux
Mindjárt idegből megvilágosodok :-) Jó amúgy ha van önkritikája az embernek, nagy kincs. |
| | | | |
| | | | 248. cellux | 2009. október 9. 14:17 |
| | | | | | Hát, amit én írtam, az sajna tényleg csak filozófiának sikeredett, mert nem a szívemből írtam, hanem az agyamból, de miután elküldtem, már nem szívhattam vissza. Így utólag már bánom, hogy nem maradtam inkább csöndben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Funkbwov
A filozófia megmarad a gondolatoknál, az elme segítségével próbálja magyarázni a világ és benne az ember működését. Így alig ér többet egy jó nagy fingásnál. Amiről Cellux írt, az viszont kőkemény gyakorlat, nem szakállvakargatás, ábrándozgatás, vagy a probléma szőnyeg alá söprése, ill. rózsaszín nemtörődömséggel való helyettesítése. Én így látom a különbséget. |
| | | | |
| | | | | | | | | | kóla, puska, sültkrumpli, retek .... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nyitottság, oldottság, bódottá'. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | ez már nem a valóság, hanem filozófia |
| | | | |
| | | | 243. cellux | 2009. október 8. 16:08 |
| | | | | | Gondolom "tudás" alatt ilyenkor azt értik, hogy az ember modelleket csinál a valóságra, aztán az adódó szituációkhoz ezen modellek alapján viszonyul.
Ilyen értelemben a "nem tudunk semmit" arra utalhat, hogy ezek a modellek nem azonosak a valósággal, és a bennük való túlzott elmerülés megnehezítheti a valósággal való közvetlen kapcsolat kialakulását (mert ahhoz, hogy ez kialakuljon, előbb be kell látnunk, hogy "nem tudunk semmit", ami a modellekben elmerült, azokban "élvezkedő" elme számára elfogadhatatlan).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem tudunk semmit? Azt se tudjuk, hogy nem tudunk semmit?
Nem lenne jobb azt mondani, hogy gyakran becsapjuk magunkat azzal, hogy tudunk valamit, holott nem tudjuk, legfeljebb csak egy részét az egésznek?
Arról se lehet tudni, hogy előítéletesek vagyunk és, hogy vannak meggyőződéseink amik hátráltathatnak a teljesebb valóság megismerésében?
Szerintem az ember sokmindent tud, de sokszor a lényeg, hogy ezeket félre tudja tenni és fokozott nyitottsággal forduljon a jelen felé. |
| | | | |
| | | | 241. cellux | 2009. október 8. 12:08 |
| | | | | | Ja, ilyen trükk a buddhizmusban is van... Az ember nekiindul, hogy megértse a négy nemes igazságot, elvégre az az alapja mindennek... Kezdi az elsővel, a szenvedés igazságával. Mire eljut odáig, hogy teljes mélységéig felfogja ezt az egyetlen igazságot, már meg is világosodott, így az út hátralevő része feleslegessé válik. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Iszonyat nehéz előítéletek nélkül szemlélődni. Én azt vettem észre, hogy aki gagyinak tartja ezt a féle "életszemléletet", annak fogalma sincs mekkora munka van emögött, ráadásul ez olyan munka, amit igazából nem is mi végzünk el. Megfoghatatlan ... Igen, hallottam már a nem-tudásról, illetve miket is beszélek, most hallok róla először :-) |
| | | | |
|