| Castaneda, Don Juan, nagualizmusBiga Cubensis, 2004. január 12. | | | | 734. Gáspár | 2009. július 7. 19:17 |
| | | | | | Kösz a tippet rókakoma eleinte így próbáltam ezek után újra próbálom. Azért, ha konkrét helyeket tudsz ahol ezek felleletőek igen boldog leszek és nem vetem meg a cserélgetést sem. Írjatok minden szépet majd figyelemmel kisérem az irottakat már végíg olvastam, de attól még nincs egybe a beszélgetés szóval majd leskelődök és köszi!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Guglizz rá, én több helyen is találtam, mindenhol kedvezményesen. Hiába, Carlos már nem trendi. Nem ígér se pénzt, se boldogságot. A kontár. |
| | | | |
| | | | 732. Gáspár | 2009. július 3. 13:10 |
| | | | | | Mindenkit köszöntök!! AZ előző csak próba volt mert csak nem rég sikerült regisztrálni a fórumon. Bocsánat tartozom a téma végíg olvasásával, ám egyenlőre nem szeretnék hozzászólni. Segítséget szeretnék kérni bizonyos könyvek fellelésében melyek a következők: Másik világ kapujában, Erő 2. köre és a tornázós képes könyv(Mágikus gyakrlatok). Köszönet mindenkinek aki segít nekem ebben és bocs, hogy csak így minden hozzászólás nélkül kéréssel fordulok ismeretlen emberekhez remélem a helyi etikettet nem szegtem meg vagy nem súlyosan. Köszönet és hála !! Egyéb irományokból nekem is van ha bárkit érdekel. |
| | | | |
| | | | 731. Gáspár | 2009. július 3. 13:03 |
| | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | Szellem felszívja magát, és ha nincs hova mennie bárhova indul, vissza kell térnie!
Azért indul el, hogy legyen ereje visszatérni.
Aztánhogy lenyugszik nem fog sehova menni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | 726,728 Köszönjük, ó badtRIP, hogy véget vetettél a meddő okoskodásnak, és megosztottad velünk az Igazságot. Azt hiszem, ez magáért beszél. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az érzékszervekből ingerületátvivő anyagok segítségével jut el az információ az agyba. Vagyis amit látsz, hallasz, szagolsz, ízlelsz vagy tapintasz az valójában csak az agysejtjeidben levő rezgés. A tapasztalás és emlékezés ezen rezgés intenzitásának a függvénye. A halucinogén cuccok pedig ebbe a rendszerbe avatkoznak bele.
A halucináció és a látás között pusztán egyetlen külömbség van, de az egyáltalán nem elhanyagolható. A energiatestünkön van 7 csakra, amikből kiáramlanak az energia szálak. Ezeken keresztül vagyunk osszekötve egymással és mindennel. A függőleges áramlás tulajdonképpen ennek az anyagi testnek az érzékei. A vizszintesek pedig máasik 6 teljes értékű világ, ugyanúgy mint ez. Valójában azok is ez a világ, csak egy másik rezgéstartományban. Látáskor az agyban levő rezgést ezeknek a vízszintes szálaknak az egyike határozza meg, vagyis egy párhuzamos és teljesen valóságos dimenziót tapasztalunk. Viszont az aki halucinál nem kapcsolódott rá egyik vizszintes szálra sem, tehát a világ amit tapasztal nem valóságos. Ilyenkor az agyunkban levő rezgést vagy a saját érzelmi világunk befolyásolja vagy valaki szórakozik velünk :)
Végülis az amit itt leírtam a relatív anyagi világ, amit Don Juan tonálnak nevez. A megismerhetetlen, a nagual az a másik akvárium, vagyis az amit ezekben az anyagi világokban tapasztalsz nem része az abszolút lelki világnak. Csak azért mondják ezekre az anyagi világokra hogy illúzió, mert az időnek vannak alávetve, egyébként valósak. |
| | | | |
| | | | 727. goloka | 2009. június 7. 22:33 |
| | | | | | badtRIP, arról tudsz mesélni, hogy szerinted pontosan milyen módon avatkoznak bele a hallucinogének ezekbe a rezgésekbe? Én úgy gondolom, hogy a hallucináció során átélt tapasztalás-halmaz éppúgy létezésünk egyik aspektusa, mint a másik. Ha átélhető, akkor előbb-utóbb úgyis meg kell tapasztalnunk, mert az időtlenül létező, abszolút létezési formánknak már a részét képezi. Ezért kell megtapasztalnunk a valóság érzékelésének ilyen eltérőbb formáit is. Merthogy ilyenkor nem a fizikai valóságot érzékeled, hanem a gondolati valóságodét. Ezek után jó kérdés, hogy melyik valóság a teljesebb, többet hordozó? Sokszor úgy érzem, hogy a gondolatod az igazi valóság, és nem az észlelésből fakadó közvetlen tapasztalás. Ezt nagyon nehéz eldönteni. Erről nem ír valamit Castaneda? |
| | | | |
| | | | | | | | | | "A tett halála az okoskodás." Madách Imre
Feljöttem a fórumra és ezt látom, azt hiszem ez magáért beszél.
A szolgálat valódi énünk természete, tehát ez lelki szolgálat, nem fizikai. Hogy mi a külömbség?
Tegyük fel van két akvárium. Az egyik a relativ világ, a másik az abszolút. Jelenleg a relatívban cselekszünk. Itt játszuk az Isten szerepet. Megteremtjük magunknak a kavicsokat, növényeket, fiú halat meg lány halat, rákokat, csigákat és élvezettel kóstolgatjuk a külömböző nézőpontokat. Egyszer a fiú hal testébe születünk, máskor meg lány halnak vagy csigának. Az idő miatt, folyton születnek és elhalnak ezek az általunk teremtett testek.
A másik akvárium az abszolút, itt nem telik az anyagi értelemben vett idő. Ebben is van hal meg csiga, de ezek se nem születnek se nem halnak, csak egyszerűen vannak. Mivel ez anyagi testből nem megérthető, Don Juan a megismerhetetlennek nevezi. A lélek mindig itt van, és ennek az örök létnek a forrását szolgája. Aztán úgy gondolja, hogy függetlenül is csinálhat valamit, és elkezd Istent játszani a másik akváriumban.
Valójában a formák csak az abszolútban vannak jelen. Itt csak egy rezgést kap az agy a szemünkből, és ennek a hatására emlékszünk egy bizonyos formára, úgy ahogy azt a szüleink megtanították kiskorunkban. Ezekbe a rezgésekbe avatkoznak bele a halucinogének.
A lényeg, hogy ebben a relatív akváriumban: "isa pur es hommuv vogymuk" :) |
| | | | |
| | | | 725. cellux | 2009. június 4. 15:49 |
| | | | | | "De ha a cselekvésnek nincs célja, akkor mitől szolgálat?"
Talán:
Amíg lebeg előttünk cél, az a tanulófázis. Amikor elértük a célt - vagy még inkább: amint valami sokkal alapvetőbbre való ráébredés következtében szétfoszlik a cél követésének kínzó szükségessége :-) -, akkor jön a szolgálat. Az előbbi (célkövetés) két egymással szemben álló erő dinamikájára épülő, alapvetően egoista világ-megközelítés és valóság-menedzsment ("én" vs. "ők"). A szolgálat viszont a kettősséget meghaladó egyben való megnyugvás, ahol hagyjuk, hogy a valóság határozzon meg minket (én + ők = mi).
Így tekintve a szolgálat nem más, mint a saját igazi természetünk szerinti működés. A valóság szolgálata. És itt jön egy érdekes paradoxon: ezt következetesen végiggondolva az jön ki, hogy a világ már most, jelen állapotában is tökéletes. Ugyanis valójában nem áll módunkban az, hogy ne a természetünk szerint működjünk. És ha egyszer mégis nekiállunk a természetünket finomítani, akkor végül ugyanott fogunk kikötni, ahonnan elindultunk.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | (722 még nem volt, amikor írtam, az első kérdés nagyjából ugyanaz) |
| | | | |
| | | | | | | | | | 718, 720 De ha a cselekvésnek nincs célja, akkor mitől szolgálat? A pozitív értelemben vett szolgálat éppen cselekvés valamilyen nemes cél érdekében, nem? Hirtelen nem is tudok elképzelni cél nélküli cselekvést. Segítsetek. Mikor volt ego-mentes az emberiség? Szerintem épp addig, amíg meg nem született. Amíg az állatvilág része volt. Amíg nem evett a Jó és Rossz Tudás Fájáról (vagy más varázsnövényekből). Az ember úgy tévedt a tudás útjára, hogy varázserővel bíró növényeket evett, mondja don Juan. Ezt el tudom képzelni. De hogy az emberiség ánblokk valaha is felsőbb sávokban mozgott volna, azt megkérdőjelezném. Persze az indiánregényeket és más romantikus elképzeléseket leszámítva. |
| | | | |
|