| Szex AND/OR/XOR drogÉn+te+ö=gén, 2003. december 31. | | | | 153. Ákimáki | 2005. augusztus 23. 11:14 |
| | | | | | "2) Nem fogadom el azt, hogy a cselekedeteket kizárólag a szándék határozza meg, és hogy a cselekedeteink határozzák meg a sorsunkat. "
A cselekedeteinket a gondolataink határozzák meg, a gondolatainkat a vágyaink határozzák meg, a vágyainkat a tapasztalataink határozzák meg, a tapasztalatainkat a cselekedeteink határozzák meg... és itt bezárult a kör. Vagyis a sorsunkat a körnek minden eleme meghatározza, csak ezek az elemek ok-okozati viszonyban vannak egymással. Végülis amit sorsnak hívunk, az durván a tapasztalataink összesége. Ha ezeket mi jónak látjuk, azt mondjuk, jó a sorsunk, ha rossznak, akkor rossznak találjuk a sorsunkat. Viszont végsősoron a vágyainktól függ a sorsunk, de a vágyaink is a sorunktól függenek. Nagyon nehéz ezt átlátni, mivel az okok és hatások összefonódnak... Egy esszének amit írtam egyszer a suliban a sorsról, az lett a végkövetkeztetése: pontosan olyan mértékben képes az ember meghatározni a sorsát, amilyen mértékben képes uralkodni a vágyain.
Csakhogy ontopic is legyek kicsit: Amikor valaki egy szép lány csábításába kerül, és lehetősége van egy kicsit hancúrozni vele, azt gondolja: "Milyen jó, hogy szabad ember vagyok, ezért most nyugodtan élvezhetem az életet" Pedig akkor lenne valóban szabad ember, ha képes lenne nemet mondani. Így a vágyai rabszolgája. |
| | | | |
| | | | 152. Ákimáki | 2005. augusztus 23. 10:43 |
| | | | | | "A pasidat is azért szereted, mert jól akarod érezni magad? Vagy azért érzed jól magad, mert szereted?"
Figyu, meddig szereted a barátnődet? Ameddig jól érzed magad vele, addig azt mondod, szereted. Ha már nem érzed jól magad vele, akkor azt mondod: "már nem szeretlek" és vége a kapcsolatnak, nem? Nem éppen addig tart a szereteted, ameddig képes neked örömet okozni? Ha már erre nem képes, szakítasz vele, nem? |
| | | | |
| | | | 151. szent | 2005. augusztus 23. 09:58 |
| | | | | | Úgy látom ti mostanában csak a fórumon szexeltek.De nem csak ezen a topicon. Sokan mindenhol egymást baszogatjátok. Bocs ha rosszul látom. (: |
| | | | |
| | | | 150. Nargile | 2005. augusztus 23. 08:28 |
| | | | | | "istent is azert szeretjuk mert jol akarjuk erezni magunkat."
Tényleg? Szerintem nem. A pasidat is azért szereted, mert jól akarod érezni magad? Vagy azért érzed jól magad, mert szereted? |
| | | | |
| | | | 147. Nargile | 2005. augusztus 22. 23:03 |
| | | | | | Olvastam a Bhagavad-Gítát, és ott Krisna valóban azt tanítja Ardzsúnának, hogy az embernek el kell játszania a neki rendelt szerepet a világegyetemben, még akkor is, ha értelmetlennek tűnik a számára, pl. meg kell ölnie a hasonlóan nemes gondolkodású ellenfeleit. A lényeg, hogy ezeket a cselekedeteket fel kell ajánlani Istennek mint áldozatot, és le kell mondanunk a cselekedeteink gyümölcséről. És valószínűleg itt a lényeg: az intenció. Az öncélú szex, az öncélú erőszak, az öncélú drogozás nem lehet elfogadható a tradicionális gondolkodás számára, csakis az önmagán túl mutató céllal rendelkező cselekedetek. Ha valaki azért drogozik, szeretkezik stb., hogy "jól érezze magát", az nem minősíthető tökéletesedésre vezető cselekedetnek a Bhagavad-gíta szerint, még akkor sem, ha közvetetten olyan élményhez juttathatja az illető materialista csemetét, amely bizonyos belátásokhoz vezet el (lásd alphagirl érvelése). Én viszont nem értek egyet feltétlenül a Bhagavad-gítával. 1) Nem tudom elfogadni azt, hogy Ardzsunának az volt a sorsa, hogy halomra gyilkolja az ellenfeleit a kuruksétrai csatamezőn, mint ahogy azt sem tudom elfogadni, hogy az Iliász hőseinek mindenképpen le kellett gyakniuk egymást. Akkor már sokkal inkább Buddha megközelítésével értek egyet, aki az Ahimszát, a nem ártás elvét mindenek fölé emelte. 2) Nem fogadom el azt, hogy a cselekedeteket kizárólag a szándék határozza meg, és hogy a cselekedeteink határozzák meg a sorsunkat. |
| | | | |
| | | | 146. Ákimáki | 2005. augusztus 22. 21:24 |
| | | | | | Azthiszem a boldogságkeresést mostam össze az Istenkereséssel. De mi Isten, ha nem minden boldogság végső forrása? Persze az más kérdés, mely módszerek vezetnek el a boldogság forrásához, és melyek képesek csak felszínesen érinteni azt...
A harcosnak meg az a dolga, hogy öljön. Olvasd el a Bhagavad-Gítát, különös alapra helyezi az ölés-megvilágosodás viszonyát... |
| | | | |
| | | | 145. Nargile | 2005. augusztus 22. 20:23 |
| | | | | | Vigyázz, Ákimáki, mert ha ezt a gondolatsort ad absurdum továbbvisszük, akkor odajutunk, hogy "Aki gyilkol, az gyilkol, aki lop, az lop..." Tök mindegy. Hiszen akár gyilkolással is elérheted Istent, ha az illik a "vérmérsékletedhez". És eljuthatunk az inkvizítorok és keresztes lovagok világnézetéig, akik Isten nevében gyilkoltak. És eljuthatunk a machiavellisztikus cél szentesíti az eszközt elvéig is. Azért valamilyen szinten mégis korlátozunk/kategorizálnunk kell azokat a cselekedeteket, amik alkalmasak a fejlődésre, és amelyek nem. Mert vannak olyan cselekedetek, amelyek egész egyszerűen metafizikájuknál fogva idegenek a spirituális fejlődéstől. pl. egy másik élőlény elpusztítása, kínzása stb. |
| | | | |
| | | | 144. Ákimáki | 2005. augusztus 22. 19:41 |
| | | | | | Szerintem ez azzal lehet analóg, ahogy a djána-jógi az értelmét használja, hogy széttépje az illúzió fátylát, a bhakti-jógi viszont az odaadást. Az a szép az egészben, hogy az ember képességei, vérmérséklete szerint választhatja azt az utat, ami az ő alkatához illik. Akinek a sport, az sportol, akinek a drog, az drogozik, akinek a meditáció, az meditál, akinek a szex, az szexel... a lényegen mit sem változtat - mert a lényeg nem változik. |
| | | | |
| | | | 143. Ákimáki | 2005. augusztus 22. 19:32 |
| | | | | | "mindenkiről már születése előtt eldöntetett, hogy kárhozatra vagy üdvösségre van predesztinálva"
Na ja, a születése előtti cselekedetei eldöntötték...
Jó hogy vannak "nem-kauzális" módszerek a megvilágosodás elérésére. Mi lenne egyébként az intellektuálisan "alacsony szinten álló", mégis, tökélyt megtapasztaló pszichonauta-sarjakkal? |
| | | | |
|