 |
Élet a halál utánBiga Cubensis, 2003. október 15.  | |  | | | | 173. cica | 2004. augusztus 11. 12:16 |
| |  | |  | | | soon, nem semmi, amit leirtal. szerintem ez az, amit klinikai halalnak neveznek. legalabbis, akik atelik a klinikai halalt, hasonlokat mondanak. sotet szuk folyoso vagy alagut, utana meg fenyesseg meg, hogy mennyire jo.
en meg nem eltem at ilyesmit, de alacsony a vernyomasom . Neha meg mikor kicsit tulterhelem a szervezetem fel napig nagyon alacsony es telejesen kesz vagyok, mintha ket vilag kozott lebegnek es mintha minden pillanatban majdnem elajulnek. Nagyon szeretem ezt az erzest, csak azert probalom mindig osszeszedni magam, mert tudom, hogy az agysejtjeim kozben haldoklanak az oxigenhianytol. |
| |  | |  |
| | | | | | 170. homen | 2004. július 7. 20:32 |
| | | | | | | | dékárt erre azt mondaná: gondolkodom, tehát vagyok. :) |
| | | | |
| | | | | | 169. cellux | 2004. július 7. 14:54 |
| | | | | | | az élethez nem szükséges, hogy az ember higgyen bármilyen "felsőbb valóság" létezésében. ami ténylegesen van, az úgyis meg fog mutatkozni. ha a valóság megismerése a célunk, akkor elég, ha becsületesek maradunk: ne állítsuk, hogy tudunk valamit, amikor valójában csak hitet tettünk egy számunkra valamilyen szempontból jutalomértékkel bíró hipotézis mellett, és ne gondoljuk, hogy igazunk van csak azért, mert a tapasztalati tények beleillenek saját - szükségszerűen szűklátókörű - mentális modelljeinkbe. bármikor jöhet egy új tény, ami érvényteleníti az addigi modelleket.
ismerjük fel, hogy a világról alkotott modelljeink miként irányítják/szűrik a tapasztalásunkat és hogyan próbálják megakadályozni azoknak az információknak a bejutását, amelyek esetleg megkérdőjelezhetik a már kialakított rendszert. a legjobb, ha mindig tudatában vagyunk annak, hogy mentális modelleink megbízhatatlan, illékony, légies árnyképek, amelyekkel az emberi elme természeténél fogva szeret játszadozni. ha így állunk hozzájuk, akkor maradéktalanul kiélvezhetjük a velük való foglalkozásból fakadó szellemi élvezetet, ugyanakkor nem esünk bele a dogmatizmus csapdájába, amely a mentális modellekből szilárdnak és rendíthetetlennek tűnő ál-valóságot kovácsol, hogy aztán azt bálványként imádja és védelmezze minden "támadással" szemben.
mindig viszonyuljunk szkeptikusan ahhoz, amit már "tudunk". próbáljuk felismerni a "tudás" szubjektív természetét és az ebből adódó érvényességi korlátokat. legyünk alázatosak. a többi már a világon múlik.
ha a megismerő apparátus rendben működik, torzítások nélkül, akkor meg fogjuk ismerni azt, ami számunkra szubjektíve adott. ez az, ami VAN, ez a mi szubjektív-objektív valóságunk, ez a mi teljességünk. és ahhoz, hogy ezt megismerjük, a fentieken kívül semmilyen hit, semmilyen meggyőződés, remény, vágy, fantázia, képzet nem szükséges.
elég a létezés maga, úgy, ahogy van.
|
| | | | |
| | | | | | 168. Nomad | 2004. július 7. 12:21 |
| | | | | | | | Szerintem inkább az anyagot nem kell élőre és élettelenre osztani, hiszen az anyag csak apró darabka izék, amit a világ erői egy bizonyos formába alakítanak, amit életnek nevezünk. Nem az anyag a lényeg, hanem a tudat. Ha valaki ezt nem érti igazán sajnálatos. Szerintem a drogfogyasztásnak is ez a leglényegesebb értelme, hogy a tudat természetét vizsgáljuk vele, nem pedig a formát. |
| | | | |
| | | | | | 167. Joel | 2004. július 7. 12:16 |
| | | | | | | | Szerintetek mi van, ha mégsincs semmi nagyobb, semmi több, ha ennyi az egész, ha csak atomok játéka, ha az univerzum egy morbid ötlettől vezérelve értelmet teremtett, hogy érzékelje saját magát? Hiszen mi sem állunk másból, mind a szék melyen ülsz, az étel, melyet megeszel, a csillag mely fényes, a Hold mely kering. Csak elektronok, neutronok, protonok játéka. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "...Az igazság látnokai arra a következtetésre jutottak, hogy a nem-létezőből nincsen állandóság, a létezőből pedig megszűnés. A látnokok erre mindkettő alapos tanulmányozásával jöttek rá.
Tudd meg, hogy az, ami áthatja az egész testet, elpusztíthatatlan ezért a lelket senki sem képes megsemmisíteni!
Az elpusztíthatatlan, felfoghatatlan és örök élőlénynek csupán az anyagi teste van kitéve a megsemmisülésnek! Aki az élőlényt gyilkosnak vagy gyilkolhatónak hiszi, az nem érti igazi természetét. A tudással rendelkező tudja, hogy a lélek nem gyilkos és nem is gyilkolható..." |
| | | | |
| | | | | | 164. homen | 2004. június 24. 09:37 |
| | | | | | | | na mivolt előbb, a tyúk vagy a tojás? :) |
| | | | |
| | | | | | 163. laca | 2004. június 24. 03:21 |
| | | | | | | Csak ugy olvasgattam ezeket a regi hozzaszolasokat.
Tanulsagosak. Szepen latszik, hogy hogyan lehet beleorulni az ok-okozati viszony ordogi vegtelensegebe... :))
Ezekkel a filozofalasokkal vigyazni kellene - karosabb lehet, mint a hernyo ;-)) |
| | | | |
|
