 |
Körben járni...Biga Cubensis, 2003. szeptember 26.  | |  | | | | |  | |  | | | | Hát igen Biga, de szerintem most mindent pocsékabb színben látsz, ezért mondom, hogy ne higgy el magadnak mindent, amit most gondolsz. Nem csak ennek a konkrét szenvedésnek lesz vége egyszer, hanem az is változni fog, hogy mit gondolsz erről a konkrét dologról, és úgy általában is. Nem akarom ezt a közhelyet ragozni, mert gondolom te is tudod, de idekívánkozik most: a dolgok olyanok, amilyennek látod őket. |
| |  | |  |
| | | | | | 259. DeadMan | 2003. november 20. 14:59 |
| | | | | | | | És mi van ha mindkettő és egyiksem? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | asvany: én meg eddig mindenhonnan csak azt hallottam, hogy csak én létezem és a világ nem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Bombadiltoma: igen, az alagút, aminek van vége. Csak az a baj, hogy én most terepasztalként látom az életet, amiben ugyanaz az alagút, ugyanaz a vége, és ugyanott van a kezdete. Talán azért nem tetszett nekem az M2,M3, mert ezt a történetet nem lehet befejezni, talán egy Mátrixban élünk örökké? |
| | | | |
| | | | | | 256. asvany | 2003. november 20. 14:32 |
| | | | | | | van egy nagy kalapacsom amibe az van belevesve, hogy "Nem te letezel hanem Vilag letezik" ezzel szoktam szet-utni verni mindent ami mar nagyon faj/boszant. :)
persze ha majd nagy leszek nem fogg kelleni,de most meg sokszor hasznat veszem. :)
hasznald te is ha gondolod nyugodtan, en is ugy kaptam :)
(sok ilyen kalapacsom van,de ez a kedvencem mert ugy jol kezre esik es olyan jo sulya is van :)
(a fejedet is utheted vele,ugy hasznal a legjobban:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Gén: szerintem illúzió, hogy az ember kívülről tudja magát nézni. Meg különben is, mitől jobb az az élet, ha kívülről nézve éljük le? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga:
" 'ismerd meg magad és boldog leszel', nem ismerem magam, nincs belül semmi csak ür."
Akkor mostantól ne belülröl nézd magad, hanem kívülröl. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hajjaj :-( Én nekem ilyenkor az szokott működni, hogy tudom, hogy most szar és természetes is, hogy szenvedek, tehát egy pillanattal sem akarok kevesebbet szenvedni, mint amennyit kell -- no persze szeretnék, de úgy is az van, hogy addig kell, ameddig kell, úgyhogy ázadni azt nem lázadok a szenvedés ellen. Viszont az is van, hogy tudom, hogy el fog múlni. Aztán majd jobb lesz, aztán esetleg majd megint rossz, de az már a jövő zenéje. Szóval próbáld meg elhinni, hogy VAN vége az alagútnak, és még ha azt is érzed, hogy nem haladsz, akkor is haladsz. Ne higgy a szemednek, mert ilyenkor csal, és mindent rossz színben mutat. Hogy az M3 egyik jó gondolatát idézzem, aminek van kezdete, annak van vége is... Mi meg itten szeretünk téged, Biga, úgyhogy éld túl, mert szükségünk van rád. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én igazán nem értem, mit lehet ezen másképp csinálni, végigvinni, csak mindig ugyanaz ismétlődik, kár ebben az egészben értelmet keresni. Engem az bánt, hogy semmivel sem lettem bölcsebb az évekkel ezelőtti önmagamtól, aki egy marék altatóval ült egész éjjel az ablak mellett hasonló ügy miatt. Azt hittem, majd ha trippelek, meditálok, olvasok, majd lassan megváltozom, semmit sem változtam, ugyanazt a tökéletes ürességet érzem magamban, "ismerd meg magad és boldog leszel", nem ismerem magam, nincs belül semmi csak űr. Nem is ez az ismétlődő epizód aggasztó, az egész egy nagy kör, aminek soha nincs vége, szürke vonalakból és dohos szaggal. Ma elmehettem volna hozzájuk, fotókat nézegetni az útjukról, de megértettem, hogy nekem ott semmi keresnivalóm az érzéseimmel, csak beszennyezek egy idillt, csak megzavarom azt, ami másnak szent. Felejteni szeretnék, gombnyomásra, pirulára, azt is el szeretném felejteni, hogy valaha meg akartam tudni, hogy műküdik a világ, most nem érdekelnek a nagy spirituális szövegek, hogy a világot én teremtem, nem, nem, az ember csak sodródik és annyit tehet, hogy ezt alázattal beismeri, persze vannak lázadók, akik idővel majd megszelídülnek, amikor már elég pofont kaptak. Nem tudom, hogy nem követtem el végzetes hibát a pszichedéliával, túlzottan kinyíltam, túl sok mindenkit vágytam szeretni, naívan akartam látni a világot. Úgy látszik, későn érek, későn leszek felnőtt, későn temetem el magamban a gyermeket. Persze mindez színtiszta egoizmus, az önsajnálat ismerős érzése, egyszerre fájó és mégis kell, ha az ember azt hiszi, már messze került az egoizmustól, az színtiszta jele annak, hogy közeledik hozzá. Semmi mást nem érzek csak zavart, hideget és csalódást, valamint utálatot, hogy minden bölcsesség a rendelkezésemre áll, de nem tudok vele élni. |
| | | | |
| | | | | | 251. asvany | 2003. november 19. 19:48 |
| | | | | | | a kriziseket vegig kell doomolni, kulonben nem lesz elobbre lepes, es kezdheted ugyan azt a parat mashol. ha magadban feladod , folosleges uj munkahelyre menned, ha meg nem, akkor magaddal viszed. de ezt nyilvan Te is tudod. :)
amugy viszont idonkent munkahelyet valtoztatni erdekes/hasznos. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Biga, én bár hiszem, hogy működhet a szabadság, csak azt gondolom, nincs mindenre szükségem, amit szabadságomban megtehetnék. Sajnálom, hogy kikészültél, de örülök, hogy lezárod a dolgot (vagy legalább szándékodban áll -- remélem sikerül is). Munkahelyet talán nem kéne váltanod, hacsak nem akarod egyébként is. Bár megértem, hogy megpróbálod eltüntetni azokat a dolgokat az életedből, amik rá emlékeztetnek. |
| | | | |
| | | | | | 249. kika | 2003. november 19. 17:41 |
| | | | | | | Haho Biga.
Mi történt amitől igy kikészültél? Ez a nyitott gondolkodás nem olyan
kikészitő dolog ha fel vagy rá készülve elfogadod és te is igy gondolod.
Vannak tőrvények és kész az igaz de nem minden ember tud boldog lenni ezek határain belül.
Ne arra gondolj h most rossz hanem arra hogy menny szépet kaptál tőle:-) Mesélj hátha könnyebb lesz! (ezt te irtad amikor én kivoltam ugyanettől:-) Nos? |
| | | | |
|
