 |  Körben járni...Biga Cubensis, 2003. szeptember 26.   |  |  | | 320. azmirra | 2003. december 6. 12:04 |
| |  |  |  | | "Kezdetben, mikor Jack kicsi volt mindig a mamájával akart lenni és félt hogy a mamája elmegy késõbb, mikor kicsit nagyobb lett a mamája nélkül akart lenni és félt hogy a mamája azt akarja hogy mindig vele legyen
mikor felnõtt szerelmes lett Jillbe és mindig vele akart lenni és félt hogy Jill elmegy mikor kicsivel idõsebb lett nem akart mindig Jill-lel lenni félt hogy Jill mindig vele akar lenni és fél hogy Jack nem akar mindig vele lenni Jack félelemben tartja Jillt hogy elhagyja mert fél hogy Jill el fogja hagyni"
|
| |  |  |  |

 |  |  | | 319. azmirra | 2003. december 6. 11:51 |
| |  |  |  | | No, ezt elrontottam. A "nő" és "férfi" után gondolatjel, értelem szerűen ők mondják. |
| |  |  |  |

 |  |  | | 318. azmirra | 2003. december 6. 11:46 |
| |  |  |  | | nő hagyd abba férfi te hagyd abba nő én hagyjam abba mikor te csinálod férfi te kezdted nő te pedig hagyd abba férfi én hagyjam abba mikor te kezdted nő azt hiszed megúszod szárazon férfi hogy mit úszok meg? nő tekeregj csak most nem bújsz ki férfi honnan nem bújok ki? nő sületlen vicceid vannak férfi ki viccelt itt? nő szállj le róla férfi rajta se vagyok nő még neked áll feljebb férfi mi áll nekem? nő abbahagynád? férfi mit hagyjak abba nő azt férfi mit? nő azt te nagyon jól tudod férfi félek nem nő félek nem férfi megyek aludni nő föl se ébredtél soha
R.D.Laing: Tényleg szeretsz...?
|
| |  |  |  |

 |  |  | | 317. azmirra | 2003. december 6. 11:41 |
| |  |  |  | | Gén: "...ha Viola hasonlóképpen pasizik (amiröl nem volt szó korábban), mint ahogy te csajozol."
Már hogy ne lett volna róla szó.
Viola (november 8.):
"Mindenki más: ha már szó volt aháttérről: poligám ember vagyok, és művész. Szükségem van a tűzre, akár gyertyaláng, akár erdőtűz. Sokáig Biga volt a tűz, bár mindössze egy képet festettem neki. De most nem... Most P a tűz, akivel anyagbeszerzés során találkoztam először, egymásra néztünk és megállt a világ ("szerelem első látásra" típusú találkozás)... "
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | A helyzet megoldódni látszik.... Ez egyben válasz Asvany levelére is...
Én kaptam ma egy elbocsátó levelet, a srác pedig féltékeny lett a feleségére és úgy tűnik, megszakítják a kapcsolatot. Hát így működik az élet, így forognak a kerekek, terjednek tova a hullámok... Tegnap már úgyis sok mindent megbeszéltünk Violával, hogy azért megbújtak apróbb sérelmek az esetek okai mögött. Walsch bácsi keményen helyretett minket.
Első pillanatban elkeseredést éreztem, de most kicsit felszabadult vagyok. Igaz, nem így szerettem volna megoldani, és kérdéses, hogy ezzel megszűnnek-e eme köreim, de próbálok elégedett lenni ezzel a megoldással. Köszönöm a leveleket és a hozzászólásokat, mégha párra "ellenségesen" válaszoltam is, azért mindegyiket megszívleltem. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Mindent ki lehet csavarni. Mondok egy példát: megesküszöm arra, hogy segítem a rászorulókat, mert úgy érzem, hogy lelkem legmélyén ezt szeretem, ekkor teljesedek ki. Tudom, hogy nincs szükségem arra a tapasztalatra, hogy belerúgok és leszarom a rászorulókat (amit persze azért vlamilyen szinten mindenki tesz), mert nem az vagyok én. Persze változhatok, megváltoztathatom az értékeimet, de nem hiszem, hogy pl. az emberi élet kioltásáról vallott "értékemet" megváltoztatom, mert nincs szükségem gyilkosságra ahhoz, hogy tudjam, milyen értékes az élet. Nem kell minden tapasztalatot fájdalommal vagy kínnal átélni, valakinek ez kell hozzá, valakinek elég egy szép erdőben való sétálás alatti elmélyülés. |
| |  |  |  |

 |  |  | | 314. Nomad | 2003. december 5. 11:12 |
| |  |  |  | | "Ha arra esküszöl, hogy mostani értékeidhez hű maradsz az, jó. "
Mért jó? Szerintem ennél nagyobb ostobaság nem is létezik, persze ha valaki a megváltoztatja az értékrendjét, és közben belátja, hogy az eskünek is voltak pozitív és negatív hatásai, tehát egy eszköz, akkor lehet belőle tanulni, de ha valaki ezt eleve is tudja, akkor tök felesleges. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Attól még, hogy nem értetek vele egyet, így van. Cellux esküje más, mert egyszerűen lehetetlen, hogy ne járja végig az útját - ez mindenkinek az elkerülhetetlen sorsa. Cellux tehát olyanra esküdött, ami biztos, még ha most ha nem is látszik annak.
De hogy valaki arra esküszik, hogy X.Y. mellett marad egész életében, az fenntartom, hogy hazugság. Az ember megváltozik. Az is előfordulhat, hogy elválnak útjaik, de szeretettel gondolnak egymásra, akkor is megszegték az esküt, hogy házasságban együtt maradnak. És amikor eljön a nap, amikor már terhes együtt lenni valakivel, akkor egy társadalmi formához, egy templomban elmondott mondat miatt húzzák tovább és boldogtalanná válnak. Ezzel megtagadják önmagukat, feláldozzák önmagukat egy eszméért, a másikért. Milyen daathos idézet is virít itt néha ezzel kapcsolatban? Esküt tulajdonképpen olyan dolgokra lehet tenni, melyek ÖNMAGUNK LÉTEZÉSÉVEL tökéletesen egyeznek. Ha már egy másik személy kerül a képbe, akkor az eskü hazugsággá válik, mert nem ismerjük a másikat. Ha arra esküszöl, hogy eljutsz Istenig, az jó. Ha arra esküszöl, hogy mostani értékeidhez hű maradsz az, jó. De ha arra, hogy X.Y.-hoz örökre hű maradsz vagy x helyen maradsz mindig - ez önebcsapás, hazugság.
Na persze a házasság, amiről beszélünk, egy végtelen, határtalan valaminek földi burokba, keretbe való belegyömöszölése. Nem fura, hogy házasság után rögtön a házasság KÖTELÉKEIRŐL beszélnek? Mert ami kötelékkel, ígéretekkel jár, az már nem a korlátlan szeretet. Szerintem az az igazi házasság, amikor csak mindig annyit mondok "ahogy óhajtod". Amikor észre sem veszem, hogy velem van, mert annyira elfogad, hogy nem kell korlátoznom magam semmilyen megnyilvánulásom miatt.
Végül pedig, én őszintén esküdtem és rettenetesen boldog voltam, könnyeztem és borzongtam, amikor kimondtam ezeket a szavakat. És most is úgy érzem, hogy a Violával akarok maradni és ő is velem. "Mindössze" a házasság most értelmezett intézményével van bajom/bajunk.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | 312. cellux | 2003. december 5. 10:43 |
| |  |  |  | | Arról nem is beszélve, hogy az esküvel a tudatodba plántálsz egy szilárd pontot, ami utána erejénél fogva meghatározhatja a valóságodat. Ez hasonlít a buddhista menedékvételhez pl., azt sokan nem merik meglépni, mert ösztönösen érzik, hogy ezzel elkötelezik magukat valami mellett. Viszont a mester figyelmeztet, hogy e nélkül az elköteleződés nélkül nem lehet igazán haladni a buddhista szellemi úton. Formálisnak tűnik, de nagyon is "tudatbavágó" jelentősége van.
A másik gondolatom ezzel kapcsolatban, hogy én annak idején egyfajta esküt tettem az Istennek, hogy végigjárom az utamat. Mára majd minden kikopott alólam, amibe kapaszkodhatnék, nincs semmilyen elmélet vagy lelkesítő vízió, ami utat mutatna. Ha megkérdeznék, hogy mi a célom, mit akarok elérni (hol az utam vége), akkor nem tudnék mondani semmit (max. azt, hogy minden lény megszabadulása). Viszont paradox módon az esküm továbbra is köt, és akkor is kitartanék, ha mindenki azt mondaná nekem, hogy ennek semmi értelme nincs. Csak akkor hagynám abba, ha úgy érezném, hogy beteljesedett, vagy ha tényleg maradéktalanul - a szívemmel és az eszemmel is - megértettem, hol nem teljes, hol van benne a bibi.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Gén: hú, ez a pasizás/csajozás kicsit lehangoló. Úgy tűnik, mintha jobb dolgunk nem lévén ez lenne a szórakozásunk. Hát nem egészen.
Az én "csajozásom" meglehetősen plátói vagy egyoldalú. Egy éve megtehettem volna, hogy ennél tovább lépek, de úgy gondoltam, ha csókolózásig eljutok, akkor már beindul a láncreakció és senki sem állíthatja le. Így hát nem lett a dologból akkor semmi. Most meg azért nem, mert reménytelen és ha nem is lenne az, magamat ismerve, valószínű nem jutnék el odáig. Nem mintha nem vágynék rá. Szóval nem teljesen szimmetrikus ez az egész, mert náluk kölcsönös a szerelem. Kinek jobb vagy kinek rosszabb? A fene tudja.
Mi ráadásul templomban is esküdtünk, Isten előtt meg minden. Hát eléggé megkopott ez a dolog. Ettől függetlenül a házasságot továbbra is egy megszentelt kapcsolatnak tartom (persze valójában mindegyik az), mert csomó jó dolgot ki lehet belőle hozni. Viszont úgy tűnik, abban a formájában, ahogy elfogadtuk, megismertük, nem működik a számunkra. Persze az már a Bibliában is olvasható, hogy ne esküdözzetek Istenre. Az eskü tulajdonképpen egy hazugság, mert nem ismerjük a jövőt és aztán majd választhatunk, hogy önmagunkat tagadjunk meg vagy az eskünket szegjük meg.
Na folytatom függőségemet, rágyújtok, hogy ismét kívülről szemlélhessem a dolgokat. Egy ideje ilyenkor hangosan olvasok fel magamnak és Violának, főleg a Beszélgetések Istennel sorozatból, tegnap véletlenül épp a kapcsolatoknál és a szexnél nyílt ki a könyv... ;-)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Biga: "Lehet, hogy függő leszek? Ha szívok, akkor egészen optimistán látom a dolgokat, mindent megbocsátok."
Ha azért szívsz, hogy egészen optimistán láthasd a dolgokat és mindent megbocsáthass, akkor lehet, hogy függö leszel.
Ez a kapcsolatotok inkább szimmetrikus nyitottnak néz ki, mint aszimmetrikusnak, ha Viola hasonlóképpen pasizik (amiröl nem volt szó korábban), mint ahogy te csajozol.
A fiatalabb generáció okítására azért elmondhatnád, mi is volt a ti eredeti felfogásotok a házasság intézményéröl, ásókapa, jóbanrosszban és társaik? |
| |  |  |  |

|