| Thomas Szasz - Szertartásos kémiaBard, 2003. augusztus 25. | | | | | | | | | | Mindkét könyv (vagy mind3) azt az üzenetet küldi felém, miszerint totális diktatúra kiépítése folyik a szabad és modern világ köntöse alatt. Ez a diktatúra ugyanakkor kegyetlenebbnek írégkezik mint eddig bármelyik. Ha fegyvert fogok az elnyomó rendszer ellen, nem hős, vagy mártír lesz belőlem mint hajdanán, hanem egy paranoid skizofrén beteg ember, akin nem tudtak időben segíteni inzulinsokkal... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az előzőben elrontottam valamit, nem Lenkei Ferenc, hanem Dr. Lenkei Gábor ja és nem Cenzúrázott egészségügy, hanem Cenzúrázott egészség.
Egyébként most olvastam el a szertartásos kémia 2. részét, és nem csalódtam... : )
Ennek tükrében 2 szeresen is ajánlom az előbb említett könyvet. Ugyanezt a "problémát" vizsgálja az orvosok, gyógyszerészek, gyógyszeripar - vegyipar - kőolajipar - Rockefeller dinasztia aspektusát tekintve, elég jól rávilágít arra, hogyan fonódott össze a gyógyítás ipara az állammal, és hogyan jött létre egy államok felett álló "gyógyító monopólium" és miért, és hogyan igyekszik kizárni a gyógyításból a "kőolaj" az alternatív gyógymódokat.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | A minap véletlenül a kezembe került egy könyv: Cenzúrázott egészségügy /Lenkei Ferenc/ Nem véletlenül írom ebbe a topikba. A könyv stílusával nem sikerült megbarátkoznom (elég tenyérbemászó) De mindenféleképpen fontos dolgokról ír. Aki Thomasz Szaszt szívesen olvasta, az egy nap alatt átrágja magát a könyvön, és nem fogja megbánni... |
| | | | |
| | | | | | | | | | http://daath.hu/incoming/Thomas_Szasz_NSZ.htm |
| | | | |
| | | | 39. Talamon | 2004. szeptember 8. 22:01 |
| | | | | | Ah, kicsit lemaradtam, az interjús link úr azóta beadta a kulcsot 404féleképpen;)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | A "kipróbálta-e valamelyik tudatmódosítót?" kérdés kifejezetten Daathos behatás eredményeképpen került bele a T. Szasz interjúba :) |
| | | | |
| | | | 36. mao | 2004. június 2. 21:50 |
| | | | | | Lehet, hogy egy másik, talán általa is vágyott tudatállapotban nem tette volna meg ugyanezt, hanem kées lett volna egy olyan világképet, vagy nem is tudom, hogy mondjam, szemléletet kialakítani, ami megelőzi az öngyilkosságot. A kényszergyógykezelés szerintem sem egyértelműen jó dolog, de pl. az egyik legjobb barátom 2 évig kényszerbeteg volt, az elején titkolta, ameddíg lehetett, aztán sokáig kellett győzködni, hogy pszichológus és pszichiáter elé álljon. Most szinte teljesen "meggyógyult", tehát nincsenek teljesen irracionális, paranoid félelmei, amik ellen a kényszeresen ismételt cselekvésével kellene kűzdenie. Én nem az erektrosokk-terápiát hirdetem, hanem azt, hogy (nem pont orvosnak, sokkal inkább az ismerősöknek) kűzdeniük kell az ellen, hogy a beteg hazudjon magának, vagy beleszokjon a borzalmakkal teli pszichés életébe. Arról viszont mag vagyok győződve, hogy a pszichés "betegségek" enyhítő körülmények kell, hogy legyenek a büntetéseknél (a korábban leírtak miatt). |
| | | | |
| | | | | | | | | | mao: "próbáld elképzelni, hogy a legjobb barátoddal történik ilyen (tudathasadásos lesz), akkor te sem biztos, hogy annyiban hagynád."
Nem kell elképzelnem: a legjobb barátom skizofrén és öngyilkos lett. Ezt választotta, más meg mást választ; ez van. Alternatívákat lehet mutatni egymásnak, de mindenki saját maga dönt. Életre kényszeríteni valakit ugyanolyan erőszakos dolog, mint halálra kényszeríteni. A társadalom kb. fele a választott életmódja következményeibe hal bele. Ezek azok a (kognitív) szabadságjogok, amikről T. Szasz is beszél. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem nem érdemes beszélni a kényszergyógykezelésről azért, mert igazából nincs is nagyon ilyen. Aki kezelésre megy, önként megy, mert neki nem jó úgy, ahogy van és arra kéri az orvosokat, hogy módósítsák a tudatállapotát, hogy jobb legyen. Aki meg már annyira kész van, hogy nem ismeri a döntés fogalmát és kezelik valahogyan, nem nevezhető kényszernek, mert a beteg csak egy változásként éli meg, mint bármely változást, nem pedig kényszerként. Aki viszont tényleg kényszerkezelésre szorulna az a társadalom, ami ha nem lenne ilyen beteg, akkor egy csomó ember ugyanolyan tudatkonstrukcióval nem érezné magát betegnek és nem menne pszichiátriára, hogy önként felvegye a betegszerepet. Mert valamilyen szerepet szeretne felvenni a társadalomban és mivel a többit nem tudja játszani, felveszi ezt, és máris meg tudja nevezni magát. Tudja, hogy ő kicsoda: skizofrénnek hívják. |
| | | | |
| | | | 33. mao | 2004. június 2. 00:20 |
| | | | | | Jól hangzik ez az idézet, de figyelembe kell vennünk, ha valaki nem volt tisztában egy bűncselekmény elkövetésekor a tettének súlyosságával, értelmével és/vagy következményével. Ez nem ugyanaz, mint ha leszakad a kislábújjadról a köröm. Igenis létezik olyan, hogy valaki nem tudja, mit tesz, és ez megelőzhető. Az önveszélyességről, amit írtál, azzal teljesen egyetértek, de ,égis, próbáld elképzelni, hogy a legjobb barátoddal történik ilyen (tudathasadásos lesz), akkor te sem biztos, hogy annyiban hagynád. |
| | | | |
|