 |
A pszichedelikumok közelebb visznek-e Istenhez, vagy eltávolítanak Tőle?Ivy I, 2003. július 21.  | |  | | | | |  | |  | | | Az öszvéres sztorit én is olvastam, ezért is találtam furának hogy azt írtad, nem tudott szeretni.
Mivel azt írod, egyetértesz azokkal akik szerint Nietzsche nihilista volt, s munkássága 'valójában abszulutum felé mutató semmi-filozófiája', ezért vitatkozom veled is, mivel úgy látszik más véleményen vagyunk. A vitatkozás, megvitatás meg jó dolog, ugye, kulturált keretek között.
Eddigi olvasmányaim alapján úgy veszem észre, Nietzsche olyan - eddig behajózatlan - vizekre evezett, melyeken az addigi értékek eltűnésével adta magát a nihilizmus lehetősége, és ezzel számolt is, írt is róla. Legfőképp az foglalkoztatta, el lehet-e kerülni, és ha igen, akkor hogyan, avagy hogyan lépjen túl rajta az ember. Itt jön képbe az individualizáció, és az új értékek teremtése.
Kösz a linkeket, meg fogom nézni őket. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | A nihilizmusáról sokan sokat írtak, ha ezzel vitatkozol nem velem vitatkozol. Én azokkal értek egyet akik szerint ez valós volt (nem a buddhizmus, valójában abszulutum felé mutató semmi-filozófiája).
Ebben a gyűjteményben majd minden tanulmány érinti ezt a témát de, van amelyik szinte csak ezzel foglalkozik. http://mek.oszk.hu/00600/00623/00623.doc
Az utolsó évtizedével kapcsolatban az életrajzírói úgy szoktak fogalmazni, hogy "megtébolyodott" "elméje elborult". Persze nem tudom, hogy ez mit jelent, és, hogy mi volt a valódi oka, de én nem hiszek az őrültségben.
Ebben a végső periódusban megejelenő szeretet utáni erős vágyáról, sokszor felbukkanó részvétéről megint csak több helyen is írnak, igaz elsősorban anekdóta szinten.
Egy konkrét anekdóta arról szól, hogy egy alkalommal sírva borult egy öszvér nyakába
"1889 jan. 3-án, egy csütörtöki napon a déli órákban a Piazza Carlo Alberton hirtelen népcsődület támad. A bérkocsi-állomáshelyen az egyik kocsis durván, kiméletlenül üti-veri gebéjét. Egy szerény öltözetű, zavart tekintetű férfi, amint ezt meglátja, zokogva veti magát a szegény állat nyakába, hogy a durva kocsis ütlegei elől megvédje. De csakhamar megroppan, összeesik. Szerencsére ott terem az ujságárus Fino s nagy üggyel-bajjal haza vezeti szerencsétlen lakóját. Nietzsche volt... Mit is tanitott Zarathustra minden részvét fölényes lábbal-tiprója? Óvlak benneteket a részvéttől: a részvétből még nehéz felhők húzódnak az emberek fölé. (Ő. M., VIII. köt. 130. o.) A XIX. század egyik legmegrázóbb élettragédiájának kifejletje kezdődik: a szinültig telt serlegbe a részvét könnye hull s a serleg kicsordul..."
"Sok éjszakát borultunk egymásra ezzel a kötettel, miként Nietzsche borult a véresre vert öszvér nyakába." http://www.varad.ro/index.php?m=8&sz=200704&id=1332
Erre gondoltam az elképzelései megváltozása kapcsán, de persze lehet, hogy tényleg csak "megőrült".
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jean-sol-partre: Mielőtt mondanék bármit is, kérdéseim volnának. : )
Miből gondolod, hogy Nietzsche nihilista volt?
Miből gondolod, hogy élete vége felé feladta korábbi elképzeléseit, és pontosan milyen elképzelésekre gondolsz? És honnan hallottad, hogy rájött: 'nem tud szeretni', s emiatt volt kész? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az ember feletti ember szerinte állandó extázisérzetben van, ami szerintem egy abszurdum, mert ezt az érzést a valami nyomás, szorongás alóli felszabadultságérzet okozza, ami önmagában nem lehet létállapot, csak egyszeri következmény."
Szerintem ez nem abszurdum. Te emberi pszichológiáról beszélsz, ő pedig ennek az egésznek a meghaladásáról, az emberen túli, avagy emberfeletti ember előhívásáról. Miért ne létezhetne olyan létállapot, aminek olyan emelkedett hangulat az alapérzete, melyet mi "csak néha észleltünk borzongva lelkükben ritka kivételként. (Vidám Tudomány,288: Emelkedett hangulatok) Ilyesfajta emelkedett, borzongató érzés lehet az Istennel vagy a világgal való egységérzet is, melynek állandosításáért magukban sokan dolgoznak és haladnak spirituális úton - gondolom ezt te sem abszurdumnak, egyszeri következmények gondolod, hanem inkább magasabb létállapotnak.
"Az az érzésem ,Nietzshe- írásaiban legalábbis- nem lépett túl az egon, megfigyelte mások egoját, meg küzdött a saját érzelmi-gondolati világával. Mindezt úgy látszik annyira, hogy nem nagyon tudott átélni olyat, ami istenélmény, az egy tudat megélése."
Írásaiban vannak olyan momentumok is, amelyek a Self-re utalnak, pl "legmagányosabb magány". http://href.hu/x/3dzf ) Persze meg kell hagyni, az Egoval is foglalkozott eleget, és esze ágában sem volt feladnia és megszabadulnia tőle.
Nem tudom, pontosan mit akart, mit hozott létre Nietzsche. Lehet, hogy a Selfét akarta összekötni, egybeolvasztani az Egojával, lehet, hogy minden energiáját felhasználva annyit ért el, hogy az Egonak egy elviselhető, saját maga alkotta poklot teremtett - ebben az esetben nagyon hálásak lehetnek neki sokan, kik hasonló cipőben járnak.
"Ki az az isten, akivel Nietzsche szerinte le kéne számolni?"
Szerinte: "Isten meghalt. És nekünk még az árnyékát is le kell győznünk." Ezalatt azt érti, hogy a kereszténység, az egyház, az ezekkel járó világszemlélet és értékrend, létfelfogás idejét múlt, halott. Mégis az Isten által teremtett világban és értékrendben él szinte mindenki; ugyan Isten halálának híre nem jutott el hozzájuk, de már távolodnak az Isten által teremtett világból, ami szép lassan soksok generáció alatt elfogy az életükből teljesen, és ha nem teremt az ember új értékeket, akkor előbb-utóbb egy teremtetlen, nihilista világban találja majd magát.
Nem olyan hülyeség ez, tényleg egyre többen találják az egész Isten-témát, a keresztény létfelfogást maguktól nagyon távol állónak, helyette (gyenge) ateistáknak vallják magukat, és a tudományban, a látható világban hisznek, munka végeztével kiüresedettnek érzik magukat, a világ mozgatórugójának csupán személyes érdekeket látnak, ilyesmik...
Köszönöm egyébként a reagálásodat és a kérdéseidet, továbbiakban is szívesen fogadok mindenféle ilyesmit.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cica:
"A pszichedelikumoknak szerintem inkább egységérzetet keltő mintsem individualizáló hatásuk van."
Nemrég épp ezt említette nekem Sevil is, hogy szerinte inkább egyénhatárokat bontó, elmosó hatása van a pszichedelikumoknak, ezért is tapasztalnak emberek tudatösszeolvadást, vagy testcserélést.
Én az individualitást egyáltalán nem érzem ellentétben a közösség-, vagy egységérzettel. Mivel mind individuumok vagyunk, individuálisan, személyes érzelmekkel, észleletekkel tapasztaljuk meg magát az egységérzést is. Igazából az adja a legigazibb egységérzést szerintem, hogyha tisztában vagy magaddal, mint egyénnel/egyeddel (,vagy inkább mint személyes jelleggel) - és mindezt úgy, hogy tisztában vagy a téged körülvévő világ lényegével és jellegével, és ezek mellett mindezt egységben, magadat természetedből fakadóan önmegvalósítva érzed.
A pszichedelikus élmény által (lehet hogy csak optimális esetben?) az ember annyira távol kerül a konvencionális valóságtól, hogy minden eddigi hatások, amiket külső tényezők okoztak ezzel mintegy kényszerítve őt olyan személyiséggé válni, amilyen, a háttérbe szorulnak, vagy teljesen eltűnnek. Gyermekkortól - öntudatra ébredéstől - kezdődő folyamatok és minták mögé érkezik az ember, a halál utáni léthez hasonlítható állapotba, amit leginkább a Self észlel, és leginkább ő emlékezik rá. Hiszen ha megtapasztalta valaki önnönmagát lecsupaszítva, csupán egy lényegként, de teljesen teljesen - egy ilyen élmény után, (amire a Self biztos emlékszik) nem szolgál-e ez iránymutatóként a személyiségnek a továbbiakban, mit tartson meg, mit engedjen el, ki is ő valójában, mit tegyen, mi a lényege...
Szerintem ebben rejlik a pszichedelikumok individuualzáló hatása, hogy megéreztetik veled a mélyönmagad, a Selfed, és már maga ez az információ, ha nem is emlékszel az élményre, elég arra, hogy jobban tudatában legyél ki vagy, kinek kell lenned, mihez vonzódsz, mit kell tenned, hogy teljesebbé válj magadnak és a világnak.
folyt.köv. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | xf:
fájdalom. szerelem. szeretet. csend.
amikor nietzche megölelte a nekijövő pókját.
amúgy kedves is.
cica tanul....... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó meglátás Cica.
Sokan mások is ezt érezték az öreg nihilistával kapcsolatban. Egyébként talán hallottad, hogy élete vége felé maga is feladta ezeket az elképzeléseket, és teljesen kész volt amiatt, hogy rájött: 'nem tudott szeretni'. A környezete persze ezt úgy értelmezte, hogy megőrült a nagy zseni... |
| | | | |
| | | | | | 263. cica | 2007. augusztus 19. 22:04 |
| | | | | | | Ki az az isten, akivel Nietzsche szerinte le kéne számolni? Kiről beszél? Egy képzeleti szüleményről netán, akit még soha semmilyen módon nem érzett?
A pszichedelikumoknak szerintem inkább egységérzetet keltő mintsem individualizáló hatásuk van.
Kíváncsi vagyok, hogy gondolta az önmagunkból való igazi, új értékek teremtését. Leginkább talán az emberi egot akarta értékké emelni. Az ember feletti ember szerinte állandó extázisérzetben van, ami szerintem egy abszurdum, mert ezt az érzést a valami nyomás, szorongás alóli felszabadultságérzet okozza, ami önmagában nem lehet létállapot, csak egyszeri következmény. Az ego, aminek egyetlen célja az individduum védelme és kiemelkedése és saját erősítése, nem fog semmi új értéket teremteni, mert nincs rá szüksége. Persze jó kérdés, hogy mit nevezünk értéknek. Sokmindent neveznek annak, úgyhogy ebbe inkább nem bonyolódom bele. Aki Istenben van és Isten benne, annak nem kell foglalkoznia az érték fogalmával.
Az az érzésem ,Nietzshe- írásaiban legalábbis- nem lépett túl az egon, megfigyelte mások egoját, meg küzdött a saját érzelmi-gondolati világával. Mindezt úgy látszik annyira, hogy nem nagyon tudott átélni olyat, ami istenélmény, az egy tudat megélése. Talán azért mert egy különálló individuum-Istent próbált elképzelni (ahogy a legtöbben teszik), amival csakugyan itt az ideje leszámolni.
Hogy jönnek ide a pszichedelikumok? Ezt egyáltalán nem értem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nietzsche istenfelfogásában:
A pszichedelikumok segítenek leszámolni Istennel, és individualizáló hatásuk révén segítenek az Isten halála után elkövetkezendő nihil-érzést adó tátongó űr kitöltésében, azaz az önmagunkból való új, igazi értékek teremtésében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | vagy pl ott vannak az élménybeszámolók a könyvtárban, azok is érdekesek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ganon!
Olvasd végig a hozzászólásokat pl. ebben a topikban is, meg az írásokat a "könyvtár"-ban! |
| | | | |
|
