 |
A pszichikai függőségNomad, 2003. június 19.  | |  | | | | 126. tigerr | 2005. január 26. 15:25 |
| |  | |  | | | Olvasgattam a topic hozzászólásait... és... egyre inkább szerencsésnek érzem magam. Az egész nyaram füvezéssel telt. 0,5 - 1g elment kb hétből hat napon. Augusztus végén az egyik napról a másikra kellett leálljak (lebukás itthon). Alig voltak negatív következményei. Két-három napig jóval nehezebben ment az elalvás (mint amikor beszívva hazajövök, beesek az ágyba, és már alszok is :), és kb egy hónapig sokszor gondoltam feszült helyzetekben arra, hogy "jó volna egyet tekerni". A leggázabb az volt, hogy sokáig nem tudtam mit kezdeni magammal olyankor, amikor máskor mókával telt az idő (hétvége, este, stb). Most kb hetente-kéthetente szívok, és nincs semmi para... azt leszámítva, hogy könnyebben megfázok :(
Mást meg valahogy (napi szinten) egyáltalán nincs kedvem csinálni. A kávéról is le... illetve jóval lejjebb :) álltam, dohányozni meg már nagyon régóta nem dohányzom. Most úgy vagyok, mint a két éve végetért féléves dohányzásom előtt. Kb havi 2 szál.
Viszont a partyzás... hát... "eléggé" rabja vagyok... (és ide nem tudom milyen smileyt rakjak) |
| |  | |  |
| | | | | | 125. bagoly | 2005. január 26. 04:37 |
| | | | | | | Hmm, érdekes amit irtok. Nálam is megvolt ez az állapot, egy hét non-stop szívás után a gyomrom teljesen oda lett, és érdekes módon nálam ez átcsapott némi pánikreakcióba is. Jó, mondjuk ebben közre játszott az is, hogy az első alkalom, amikor ezt éreztem az egy anatómiaóra volt, szóval azt hittem, hogy a formalinszag teszi ezt velem. Igy sokáig inkább hányingerként éltem meg a dolgot, és belém is ültette a parát, hogy valszeg mindjárt összerókázom magam. Ettől aztán egy közönséges boltba menés is kálváriává vált, a hányingertől való félelem állandóan bennem volt, és ami bekövetkezhet az be is következik alapon, iszonyat rosszul tudtam lenni. (De érdekes módon rókázni sosem sikerült - szerencsére) Aztán nemrég egy gyógyszertanász emlitette, hogy a fűről történő leállás után magasabb a vérnyomása az embernek. Azóta az ilyen egésznapos szivásos periódusaim után igyekszem kevés cukros löttyöt inni, mint kóla és társai, és felhagytam a kávézással, mert korábban állandóan a kávéval próbáltam csitítani a fűéhségemet. Könnyű kajákon élek, és ez úgy látszik használ. Bár az alvással még vannak gondok...
Nem tökéletes módszer, de a nehezén átsegít, már csak az idegességgel kéne tennem valamit... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ... ja és tapasztalatom szerint egy kisebb autóbaleset egyenesen csodákat művelhet :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "egész kicsi problémákat is képes vagyok elmélyíteni és rágódni rajta"
Magam részéről dettó. De nálam ez még soha nem generált ilyen állapotot, még csak ehhez hasonlót sem. Max. lever a hideg veríték, ha nagyon frusztrált vagyok...
Szóval a tanácsok. Talán az egyik, amit adnék, hogy amennyit csak lehet, ne légy egymagad, és aktuálisan ne foglalkozz azzal, hogy valszeg nem vagy túl szórakoztató társaság ilyenkor, mert ugye nagyrészt csak nyavalyogsz... szerintem túlélési gyakorlatnak kell tekinteni. Másrészt ha elhiszed, hogy el fog múlni, már az is megnyugtathat. És semmiképpen se hagyd magad paráztatni!
Az, hogy aztán mivel tudod viszonylag hatékonyan elterelni a figyelmedet, azt neked kell felfedezni... jobb híján, kísérletezz... azzal is megy az idő, és már maga a kísérletezés is másra koncentrálás.
|
| | | | |
| | | | | | 122. snakee | 2005. január 25. 22:54 |
| | | | | | | | ezek a tünetek nálam is jelentkeztek...Nagyon gyakran nem szívok,2-3 hetente,változó.ált én csajproblémákon szoktam így kiakadni volt oylan hetem nem tudtam aludni színte semmit!na azután full készvoltam sajna egész kicsi problémákat is képes vagyok elmélyíteni és rágódni rajta...ha van v.kinek v.mi jó módszere figyelem elterelésre vagy kis kikapcsolódásra azt szívesen meghallagtám.ezen a héten amikor full kivoltam gondoltam nemérdekel rászívok v.mit csak segít ennél rosszab ugyse lehet feelingbe.és így is volt betéptem,faszán elrelaxálgattam kis regire belemerültem mélyen egyébb más gondolatokba de ezt nem tehetem meg mindig mivel néha egész napos dózis kéne az meg kicsit sok...:)és mindennapos szintre se szertnék eljutni habár nem mondom h rossz lenne d.ahhoz kicsit drága a weed és növény termeszési akcióm se volt siekres hely hiányába. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én már néhányszor leszoktam cigiről teljesen... már ha a teljesen alatt azt érted, hogy valami értelmesen hosszú ideig (mondjuk min. 1 hónap) egyáltalán nem dohányzik valaki. Esetemben az egyik tiszta időszak mintegy 9 évig tartott... Nekem valamiért fizikailag elég könnyen megy a leszokás, pedig amúgy gyárkémény vagyok és nem is gyenge, amit szívok. Szóval úgy tűnik ez is nagyon egyénfüggő... Nálam valahogy "elég" szokott lenni az elhatározás, mert nincsenek elvonási tüneteim. Múlt héten már volt egy másfél nap, amikor nem volt cigim, csak aztán volt egy autóbalesetem, és akkor úgy döntöttem, most még veszek egy dobozzal... Na az tegnap reggel elfogyott... most itt tartok és majd ha egy hónap múlva is itt tartok, akkor fogom azt mondani, hogy leszoktam a dohányzásról. De azt is tudom, hogy ez még nem jelent immunitást a jövőre nézve. Én mindig dohányosnak fogom vallani magam, aki legfeljebb egy ideje nem dohányzik... Azt nem mondom, hogy nem gondolok a cigire... volt pl. cigidohányom spangli tekeréshez, az elmúlt 10 percben megint azt keresgéltem... de nincs meg... asszem valaki véletlenül elvihette valamelyik társasági összeröff után... nem is csípném túlzottan azt a cigit, amit ebből tekernék (monomániásan csak egyféle cigit veszek és szívok), de a rituálé, na az az, ami igazán hiányzik, ami cigifüggőségem központi eleme... Egyébként én most úgy gondolom, hogyha nem is sikerül mostanában teljesen leszoknom, minden cigaretta, amit nem szívok el, jót tesz nekem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bomba érdekes amit írsz és az egészből nekem az a tanulság, hogy mint minden más, ez is egyénfüggő.
Én viszonylag rossz alvó vagyok, mindig kell 30-60 perc míg elszenderedem. Betépve ez felmegy 1-2 órára, mert készen flesselgetek az ágyban. Álmaimra így tartósan nem emlékszem és másnap hulla fáradtan ébredek. Mások meg azt mondják, hogy csak egy lightos spangesz után tudnak elaludni. Szal érdekes nekem ez a dolog, de legalább nem szoktam rá, mint estibagoly az altatóra. Szóval én is leálltam, bár nem határoztam el, hogy meddig. Első 3 nap kattogás, de simán kibírható, viszont cigiadag megnőtt a füsthiány miatt. Szóval 3 nap után már egyre kevesebbet gondoltam rá, de aztán jött 15 nap után szalagavatóm és ott téptem. Persze nem rábeszéltek, hanem én mondtam, hogy tépni fogok. Egy a baj, hogy azóta megint naponta elszívok egy cigivel, bár igaz, hogy tanulás után stb. Most próbálom belőni az ideálisat (csak hétvégenként), úgy gondolom számomra az lenne egy viszonylag könnyen elérhető megoldás, de ha találnék valami tuti dolgot ami lefoglal, akkor szerintem egyáltalán nem is tépnék. Szal csak okosan srácok, mindenki máshogy kattog, találjátok meg ami nektek jó, de általánosságban elmondható, hogy az űrt be kell tömni, amit egy másik cselekvéssel lehetséges, aztán majd egy idő után beforr? Kitudja? Valaki leszokott már teljesen cigiről pl.? Engem az érdekelne, számomra az nehezebb. Alattomos, meg tépni nem lehet minden szünetben, cigizni meg szinte bárhol lehet. Ezért sunyi és szép lassan beleivódik a mindennapjaidba. Tekerődohányon értelmes szöveg (egyszerű logika): "A dohányzásról nagyon nehéz leszokni, ezért ne szokjon rá!" Ja boooocsssss. :))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nagyon új tapasztalatokkal gazdagodtam a múlt héten. Napi kvázi 24 órás szívásról hirtelen szinte nullára lecsökkentettem a fűfogyasztásomat, mert egyik nap nagyon feszült voltam, és kvázi ódzkodtam rászívni, mert nem voltam benne biztos, hogy esetleg nem a feszültséget erősítené fel... Szóval fura volt, mert először jöttek az "elvonási tünetek", és ezért nem akaródzott szívni... és amikor pocsékul voltam, akkor pont hogy nem is vágytam a fűre... Mivel nem bírtam aludni, az első pár éjjel végül rászántam magam, és szívtam egy-egy körömnyit, hogy hátha az segít. Hát nem segített, én meg nem akartam többel kísérletezni... S mindeközben paradox módon az is jött, hogy épp a dohányzás is elengedhetőnek tűnt, úgyhogy arról is elkezdtem leszokni. A lényeg, amiért mindezt ide leírom, hogy hátha másnak majd segít elviselni, ha esetleg ilyen súlyos tüneteket tapasztal, amikor hirtelen leáll a füvezéssel... Mert én gyakorlatilag 5 napon át, bár hullámzó intenziátssal, de olyan nagyon szorongtam és szenvedtem, hogy néha már magam is attól féltem, hogy megkattantam, vagy legalábbis nem állok messze tőle... Szóval a tünetek: órákon (akár 5-6 órán) át nem tudtam elaludni, azán meg 3-4 óra után mindig felébredtem. Nagyon sokszor remegett a gyomrom, ilyenkor semmilyen ételt nem tudtam magamba tuszkolni, és csak jártam fel-alá... Az egész egy belső zizgés, feszültség... és mindeközben effektíve nem lett volna igazán rossz kedvem, ezért úgy éreztem, hogy valahogy kicsit "ellenség" a testem... A lelki kattogás inkább következménye volt a zizgésnek, ergó azon törtem a fejem, hogy hogyan mulasszam el ezt az időnként iszonyúan kibírhatatlan állapotot, illetve, hogy mikor fog már elmúlni... Sokszor úgy tűnt, hogy elmúlt egészen, de aztán mégse... Próbáltam jóga-légzéssel nyugtatni magam, de amikor csúcsjáraton volt a zizgés, akkor úgy tűnt semmi sem segít... próbáltam a Katu Pranam-ot is (ez egy gyakorlatsor), hogy elfáradjak, és akkor majd el tudok aludni... próbáltam írni, olvasni, akármit, hogy eltereljem a gondolataimat a szorongásról... Az 5. nap koraeste elszívtam egy kisebb adag füvet... egyfajta "megvilágosodás" jött, úgy értem valami nagyon fontosat értettem meg magammal kapcsolatban, amelynek érvényessége nem tűnt el a high állapot megszűnésével, sőt, most hogy már jól vagyok és 5 napja egyáltalán nem is szívok, most is tudom, hogy valóban nagyon fontos és igaz felismerés volt, de ott és akkor ez sem könnyített a helyzetemen, sőt... na talán az volt ott a "thin blue line".... akkor döntöttem úgy, hogy mostanában nem akarok szívni... egyszerűen már nem tudok feldolgozni több ilyen megrázó eseményt mostanság...
Azoknak pedig, akik ilyen súlyos állapotban látják felebarátjukat, azt tanácsolnám, hogy akármit is gondolnak valójában, semmiképpen se dramatizálják még jobban a helyzetet... nekem azok tudtak igazán segíteni, megnyugtatni, akik egyrészt nem akarták súlyosabbnak látni az állapotomat annál, mint amit én mondtam róla (ergó nem paráztattak azzal, hogy megkattantam), másrészt egyszerű praktikus tanácsokkal láttak el... Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki így vagy úgy segített nekem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát nekem sem ízlik már bő három hete a sör annyira.
Piálni nyakló nélkül meg régebben sem szerettem, mert csak tiszta zombi leszek tőle.
No de lagelli jó bor alatt gondolom, JÓ BOR-t értett, abban meg nem az alkohol a lényeg... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudom én az alkohollal úgy vagyok, hogy jólesik, meg minden, de hogyha azért iszok, mert nincs más, mert modnjuk készültem fűre vagy exre, akkor nagyon rossz az alkohol... nem feledteti egyáltalán, hanem csak felerősíti a vágyat arra, hogy tépjek már vagy valami... És iszonyat szar, hogy továbbra sincs...Nekem ez volt szilveszterkor, jól éreztem magam, de még jobban akartam magam érezni, csak egy kis házibuli volt, ahol senkinél sem volt semmi, de azt se tudták hogy mi az, és akkor csa ittam... Hát a kattogást kb 6szor felerősíti... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Aha, kösz. Mondjuk szerves oldószerekkel nem élek. Egyébként valószínűleg azért fáj a fejem, mert nem ettem rendesen a hányinger miatt. A nyomkodás meg masszírozás ja, alap. Majd elmúlik. |
| | | | |
|
