 |
Hipnózisbombadiltoma, 2003. május 4.  | |  | | | | 21. giggles | 2003. augusztus 14. 17:27 |
| |  | |  | | | és van e önhipnózis, és ha igen, akko hogy lehet kijönni belőle?
(office place - hivatali patkányok c. film? megvan?) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Gén: volt egy olyan érzésem, hogy minket kihagyva te azért elmentél a hipnózisos nénihez. No szép :)) ... akkor legalább mesélj!!!! |
| | | | |
| | | | | | 19. homen | 2003. augusztus 14. 02:30 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | agyMi:
érdekes gondolat, de szerintem inkább ne illeszd a hipnózishoz, mert akkor rengeteg kapcsolódást leszel kénytelen megmagyarázni (azoknak, akiknek a hipnózis mást jelent). Legyen inkább "agyMi fókuszelmélete", azt szabadabban lehet felfejleszteni.
Egyébként (BT, Narz, nektek még nem is mondtam) voltam a hipnózison. Müxik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kösz agyMI. Elolvastam. Tetszett. Mindig érdekes elgondolkodni egy végponton (vagy affélén). Megtanuljuk értékelni korlátainkat.. |
| | | | |
| | | | | | 16. agyMi | 2003. augusztus 11. 22:17 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 15. agyMi | 2003. augusztus 11. 22:13 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | | agyMI: érdekelne a novella, de nem jön be a link... Tudnál segíteni? |
| | | | |
| | | | | | 13. agyMi | 2003. augusztus 10. 23:23 |
| | | | | | | Az én nulltimer világnézetem szerint :) a hipnózis olyan, mint egy gyűjtőlencse. A kintről (messziről) érkező külső világot képzei le. Gondoljuk tovább ezt a hasonlatot. Ha ügyesen bánsz a fókuszálással, és jó lencséd van, akkor az egyszeres és a kétszeres fókusz között az _egész_ külső világról képet kapsz. A különbség szerintem itt, a fókusztávolságban van: a hipnózis nagyon rövid fókusszal dolgozik, gyakorlatilag az egész külső világ nagyon messze van, és szinte egyelen pontba sűríti össze.
A meditáció és talán a psy szerek hosszabb fókuszúak. Vagy talán zoom objektívek: állíthatóak.
Amit Feldmár írt a hipnózisról, azzal kapcsolatban ajánlanék egy novellát az angolul is olvasóknak. Nem baj, ha sci-fi? http://www.eidolon.net/old_site/issue_09/09_closr.htm
Nekem nagy kedvencem. Erről szól: hogy akik annyira közel kerülnek egymáshoz, hogy eggyé válnak, vagy legalábbis ugyanazzá, azok mit kezdhetnek egymással?
"Együtt éppen olyan egyedül lettünk volna. Nem volt más lehetőség, szakítottunk.
Senki sem akarja egyedül tölteni az örökkévalóságot."
Félelmetes, igen.
|
| | | | |
| | | | | | 12. Vegha | 2003. május 6. 12:57 |
| | | | | | | Végülis formálisan nincs sok különbség szerintem a között, hogy valaki ingát bambul 4 percen keresztül, vagy Hare Krsnát mormolja 60 percen át. Egyetlen dolog meghatározó ebben, hogy míg az inga egy külső behatásra való várakozás folyamatosságát hozza létre, addig a mantrázás ellentétesen a belső feltétel nélküli figyelmet alakítja ki. Ezért én merőben külön választanám a meditációt a hipnotikus állapottól: az elsőben gyakorlatilag teljesen kiszélesedik a tudatod (nem mástól, mint önmagadtól), a másodikban pedig szószerint beszűkül a tudat a külső ingerekre, emiatt alakul ki a feltétlen és "ellenállás" nélküli engedelmesség és cselekedet a kívülről érkező utasítások iránt.
Ha ez így elfogadható tézis, akkor a két állapot közötti átmenetként jöhet a képbe a pszichedelikum, amely bármilyen formában is, de "külső inger" kell, hogy legyen, ellenben hatása alatt mégsem alakul ki az az ultimátum állapot, mint a hipnózisnál, mert annál az állapotnál azért éberebb vagy papírozva, de mégsem akkora az egod, mint meditálva.
Egy trip alatt felfedezheted és korrigálhatod az ismeretlen fizikai hibáidat (amit mondjuk drog nélkül hipnózis alatt tennél), és lelkileg is helyrerak az élmény (amit meg éppen meditálva érnél el).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó ez a téma!
A Dr. Mészáros-féle Hipnózist egy pár hete olvastam ki (jól felszerelt házikönyvtáratok van, Vegha!), a másik könyv (amit Narzéknak mutattam nálunk) pedig Völgyesi Ferenc: Emberek, állatok hipnózisa c. volt, ebben szerepeltek a képek a meghipnotizált madarakról, krokodilokról(!), oroszlánról(!!) stb.
A különbséget abban látom, hogy a hipnózis a tudat beszűkülését éri el különböző indukáló módszerekkel (általában, de nem kizárólag, verbális), utána pedig szuggesztiókat tud adni a testérzékeléssel és izmokkal kapcsolatban, vagy akár pozitív vagy negatív hallucinációkat (tehát az alany lát/hall/érez valamit, ami nincs ott, vagy pedig nem lát/hall/érez valamit, ami ott van). De a hipnózist bizonyos mértékig akarni kell, tehát ha valaki ellenáll, az nem fog hipnózisba kerülni; persze ha lassanként a tudta nélkül hipnotizálják (nevelés, vallás, reklámok, média), akkor rá sem jön szegény.
A pszichedelikumok (általánosítva) viszont a tudat tágulását idézik elő, tehát inkább lebontják a dinamikus érzékfiltereket és gondolati egyenirányítókat, a sok feltételes reflexet és az automatikus egó-lökhárítókat. Ilyenkor is erősen folyékony az alany a szuggesztiókra vagy önszuggesztióra (set, parázás), és amíg az anyag hat, nem nagyon tudja abbahagyni a módosult tudatállapotot. Kombinációkról (pld: "Hipnózis pszichoaktív szerek hatása alatt") nem nagyon hallottam, de ha valaki tud referenciát ilyen témában, az érdekelne.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem a legfélelmetesebb a hipnózisban a programozhatóság.
azt mondja a hipnotizőr, hogy öt nap múlva hívd fel, de addig semmire nem emlékszel, te meg sem ismered az utcán, de egyszer csak jön a késztetés, hogy fel kell vkit hívni, jaj, kit, fogalmad sincs még mindig, önkéntelenül tárcsázol, majd a telefonban feloldja a szuggesztiót.
elképesztő.
(ezt ábrázolta ugye Woody Allan is:) |
| | | | |
|
