 |
Bűn, drogok, valláskhadaji, 2003. április 11.  | |  | | | | |  | |  | | | A vallás mihez kötődik? Kinek van vallása?
A vallás a testhez - a nem-énhez - kötődik.
Ki mondja, hogy milyen vallású valaki? A test, a száj - a nem-én.
Aki azt hiszi, hogy a test az én, az azt hiszi, hogy én vagy te vagy ő valamilyen vallású.
Aki tudja, hogy a test nem-én, az tudja, hogy a vallás sem az én része, ezért nekem, vagy neked vagy neki nincs vallása. Csak a testnek van vallása. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Itt általában komolyan beszélünk, nem? |
| | | | |
| | | | | | 135. Bence | 2005. június 30. 16:26 |
| | | | | | | "másrészt nem hinném hogy "releváns" véleményt lehetne alkotni az öt világvallás c. könyv alapján. annál a könyvnél még a story magazinban is több a vallásosság."
Nem azért olvastam el, hogy sok ájtatosságot csöpögtessek a lelkembe, hanem mert nem tudtam mi a különbség a síiták és a szunniták, a görög ortodox és a reformáció valamint a taoisták között. Erre teljesen alkalmas könyv.
A másik, hogy ha almáról, körtéről és szilváról beszélünk, akkor nekem bárki mondhatja, hogy mind gyümölcs, nincs különbség bla-bla, de akkor minek nevezi almának és körtének? Ha már szétválasztottuk, tudjuk miért, ha pedig nem, (és annak nyilván respect), miről beszélünk? Egyszerűen logikailag érthetetlen, mért kell szétmosott dolgokat újra összemosni. Ha meg nem logikailag értelmezhető a végeredmény mindek kell érvelni, és vitatkozni?
Mindenesetre már éppen elég hülyeséget írtam, úgyhogy önmegtartóztatok. |
| | | | |
| | | | | | 133. Bence | 2005. június 29. 16:09 |
| | | | | | | "Azok az egyes emberek, akik magasabbrendőnek tartják magukat más embereknél." ott a pont, bár azért nekem mindíg úgy tűnt, hogy bizonyos szent könyvekben azért le vannak írva olyanok, hogy ez az igazi igazság, a többi áligazi. Mivel nem tudok konkrétat írni, lehet,hogy csak az én előítéletem ez.
Pont a napokban olvastam egy könyvet, az öt világvallásról, és emiatt is írtam ilyeneket, mivel le volt írva tételes felsorolás a különbségekről. Végül is az egész vitánk is ebből áll, hogy én a vallások alatt a konkrét dogmákat vagy állításokat ismerő és velük egyetértő embereket nevezem a vallás követőinek, és nem azt, aki szerint is van Isten, vagy legalábbis Valami. Szóval általános szinten nyilván minden összemosható, de ha már vallásokról beszélünk, akkor maradjunk azoknál a konkrétumoknál, amik ezeket meghatározzák. Ha keresztény valaki, akkor el kell fogadnia, pl a szüznemzést. Nyilván lenne olyan ember, aki azt mondaná, hogy ezt ő nem gondolja, de ez nem is fontos, és ő attól még keresztény. Én nyilván nem dönthetem el valaki helyett, hogy minek nevezze magát, de ha már vallásokról beszélünk, ragaszokjunk a tényeikhez, ha pedig általánosságban a transzcendens valóságról, akkor meg ne próbáljunk konkrtétumokat belekeverni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyik vallás sem nevezi magát magasabbrendűnek a többi vallásnál, Bence. Azok az egyes emberek, akik magasabbrendőnek tartják magukat más embereknél. Igen, a kereszténység szerint csak bizonyos szabályok szerint lehet Istenhez közeledni. De ezek a szabályok ugyanazok, mint más vallásokban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | arról lenne szó, hogy ezek a vallásokban megtalálható gondolatok, tanítások, meg filozófia gondolatok valamilyen közös gyökérből erednek.
és a sokféle hitrendszer, értelmezés épp a különböző emberek, népek a Valamivel, az eggyel való egybeforrásából létrejött Valami2ről beszélnek.
de ez a Valami2 csupán valami felület vagy közeg, a közös valóság. mélyebb, és a gyökérhez közelebb van a Valami, ezért mondhatni felette áll, meghatározza a Valami2őt.
nem szerencsés két részre osztani igazából, mert mindkettőnek-soknak is megvan az egysége.
tényleg foglalkoznak ezzel emberek, és tényleg vannak tények, ezekből levezetnek valamit, a gondolatmenetet persze nem lehet abszolút érvényűnek tekinteni, és sokan megcáfolják azt ezért-azért.
nem jut sajna most több eszembe csak Siddharta Gauthama és Jézus megkisértése, előbbit Mára, a halál egy démona, utóbbit a Sátán kisértette meg; mindkét esetben lényegében uazzal a három dologgal: megrettentették, fenyegették őket; majd valami anyagi jellegű dolgot kínáltak fel nekik; majd a gondolatiságukat, magabiztosságukat tették próbára; de ezek a próbálkozások persze mind kudarcot vallottak végül.
szerintem nem közhely, van bennük ilyesmi, meg sok másfajta hasonlóság is, bele kell merülni a témába.
útak és célok meg bár látszólag tök különbözőek, de lehetnek ezek olyanok összességében, mint egy egyén(/nép)+út+cél művelet, melynek eredménye ideális esetben mindig az, ami az egésznek kell; és bár mindenkinek más ez magában, összeségében mégis ugyanaz, mert valami legfelsőbb egynek része; tehát CSAK a többimásmindennek a viszonylatában létező valami. |
| | | | |
| | | | | | 130. Bence | 2005. június 29. 13:16 |
| | | | | | | Még ha úgy vennénk, hogy a hétköznapi valóság különbözőségei miatt kell az abszolút valóságról annyiféleképpen beszélni, akkor sem igaz, hogy ugyanarról beszélnének, mert akkor nem nevezné egyik sem magasabbrendűnek magát bármelyiknél. Szerintem inkább ugyanaz van mögöttük, de már az is kérdés, hogy az egyes vallások gyakorlása mennyivel visz közeleb ehhez a célhoz, és kiderül-e belőle egyáltalán, hogy a cél ennek a tapasztalása- vagy mi. Ha EGYRŐL beszélnének, akkor ezt nyilván ők is képesek volnának felismerni. De mégis a keresztények szerint csak bizonyos szabályok szerint lehet Istenhez közeledni, a muzulmánok szerint csak ők az igazhitűek, a bráhmanisták mindenre azt mondják, hogy az valójában az ő vallásuk része, csak az illető nem tudja, a buddhisták pedig, hogy mivel a többi módszer nem küszöböli ki az én-t, csak múlandó eredményeket lehet velük elérni. Szóval a hindukon (vagy a Krsnásokon) kívűl egyik sem mondja, hogy bele tartozna minden vallás, és ők is csak azért, mert ez a legegyszerűbb és így nem kell vitatkozni.
Ha viszont csak ennyi a közös bennük, akkor ez minden egyéb dologban is közös, ha már egyszer valaki elfogadta-felismerte-stb. hogy van magasabb/mélyebb valóság. Ennyi erővel a Daath is valami univerzális minden-egybe vivő folyamat-részlet-izé, és semmi elválasztás nincs bármely vallástól.
Belegondolva, hogy ha igaz az, hogy van egy alapvetőbb valóság (igaz), akkor ennek megtapasztalásához bizonyos módszeek szükségesek. A vallások mindegyike mond valamit a célról - az alapvetőbb valóságról, és hogy miket kell ehhez tenni. De az alapvetőbb valóság léte és mémje nem a vallások része, találmánya, stb, azok csak utak. Tehát az utak teljesen különbözőek, és csak akkor lehetne valamiféle egységbe forrasztani őket, ha a megfogalmazott cél is azonos lenne, de ez sem igaz. Szóval szerintem különítsük el a van magasabb valóság, és a bármilyen vallás mémeket, még akkor is, ha a vallások tartalmazzák ezt. Ennyi erővel az is lehetne a közös pont, hogy mindegyik szavakból áll össze, tehát az itt leírt szöveg és a vallások között sincs semmi különbség, hiszen és is leírom, hogy van magasabb valóság. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Éppenséggel nem az a közös a vallásokban, hogy istenek vannak bennük, hanem hogy egy másik valóságról beszélnek, ami valósabb, mint a hétköznapi értelemben vett valóság. És mindegyik azt mondja, hogy a hétköznapi értelemben vett valóság sokféle lehet, de az a másik valóság _egy_. Úgyhogy nyilvánvaló, hogy ugyanarról beszélnek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Wegaz: "Minden vallás ugyanarrol a dologrol beszél, csak más köntösben!"
Ez egy olyan régi és olyan téves közhely! Hasonlítsd össze mondjuk a keresztény vallás értékrendjét mondjuk a hinduval vagy a buddhistával. A kettőnek köze nincs egymáshoz. Csak mert a legtöbb vallás beszél valamilyen istenről/istenekről, még nem jelenti azt, hogy mindegyik ugyanazt a tudást közvetíti.
exit: Én pl. beekizve éreztem először igazán, hogy ott van velem Isten. Persze ez alatt a szó alatt nem a mindenható szakállas bácsit értem, de határozottan megjelent nekem akkor valami, amiben korábban nem hittem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szép is lenne, ha ez ilyen egyszerű lenne... |
| | | | |
|
