Kategória: Társadalom
Létrehozó: LaZa
Létrehozás ideje: 2003. február 4.
Utolsó hozzászólás: 2019. június 7. |
| |
Érdeklődés: 26368 letöltés 656 hozzászólás |
| |
|
| A fórumos találkozóLaZa, 2003. február 4. | | | | | | | | | | Ööö... szerintem a filozófiai és pszichológiai dolgok azért elég korrekten benne vannak a Könyvtárban is, ami pedig onnan hiányzik, az a Fórumokon élőben bármikor megbeszélhető :)
A magam részéről a médiás dolgokat egyelőre túl rizikósnak érzem. Ahhoz hogy bármilyen ilyesmiről a média tárgyaljon (a jelenlegi szintnél bővebben), előtte a társadalom toleranciaszintjét kéne növelni... és nyilvánvalóan a nemzetközi fejleményeket is figyelemmel kell kísérni. Mindent körültekintéssel. Amikor pedig eljön egy kedvező pillanat és eldől hogy ez tényleg kedvező-e, akkor el lehet kezdeni szép lassan beszélni a dolgokról. De szerintem ez nyilvánvaló. :)
Ahogy Biga is mondta, a hatvanas években a lelkesedéstől nem voltak óvatosak az emberek. Ezért lett az, ami. Ma talán az óvatosságnak kell kordában tartania a lelkesedést... és szépen, lassan, ha ez működik, egyensúlyba hozható a kettő. Sőt, a végén talán még mosolyoghatunk is. Anélkül, hogy ezt a mosolyt kamerák figyelnék mindenhonnan. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Wyvern909
Tulajdonképpen teljesen egyetértünk!
:-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Emberek!
Köszönöm a reakciókat a hozzászólásaimra!
Hát igen! Dilemma, hogy kikkel érdemes megosztani dolgokat, véleményem szerint mindenkivel, aztán mindenki szépen a saját szintjének megfelelően feldolgozhatja a hallottakat, látottakat. természetesen nem a drogfogyasztást szeretném propagálni, hanem olyan beszélgetéseket, interjúkat szeretnék, amelyek itt, a Daathon is vannak (McKenna, Feldmár, stb.) Interjút bárkivel lehet csinálni, akit érdemesnek tartunk arra és vállalja, de akiket írtam, természetsen nem feltétlenül kell meghívni, csak példákként írtam le. És éppen ez az! Ötletek kellenek! Mindenkitől! Éppen akarnék indítani egy topicot... És nem feltétlenül azt kérdezném, hogy mi a véleményük, tapasztalatuk az enteogén drogokkal kapcsolatban, hanem sokkal inkábba filozófiai, gondolati hátteréről beszélgetnék a pszichedeliának, meg mindennek, ami ehhez kapcsolható. Szerintem érdemes lenne ezt csinálni, aztán meglátjuk, milyen keretek között működhet a dolog.
Talán jobban fel kellene vállalnunk magunkat! Azt senki ne várja, hogy a Tudás Sült Almája magától a szájába repül az embereknek! Ha nem tudják, hogy van, akkor olyan, mintha nem is lenne. Számukra! Tanítani kell az Emberiséget, mégha kis dolgokkal is! És a tudás nem csak lexikális vagy tapasztalati lehet! Ha tudod, hogyan szerethetsz, ha tudod, hogyan légy kedves, ha tudod, hogyan tégy jót embertársaiddal... akkor tiéd az igazi Tudás! Mert az igazi Tudás a Szívben rejlik! Hiszen "Igazán jól csak a szívével láthat az ember!" Saint-Exupery
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Sziasztok! Még nem írtam ebbe a fórumba, de most hozzászólási vágy kapott el :) Hadd eresszek meg ezzel kapcsolatban egy-két gondolatot.
A pszichedelikus "coming out"-tal kapcsolatban .... nem sok beleszólásom van a dolgokba, de én is a várakozós álláspontot támogatom, hiszen minden egyes lépést át kell gondolni, következményeket figyelembe venni stb. hiszen egyetlen kis elhamarkodott lépés is sokat vethet vissza a cél eléréséhez vezető úton. De egy pillanat.... mi is a cél?
Ha az, hogy bizonyos ilyen és olyan anyagoknak és növényeknek a démonizálása ellen keresünk ésszerű, logikus érveket, dokumentumokat, elemzéseket, esszéket, akkor szerintem ez már meg van valósítva. Itt a Daath, ott az Erowid stb. Most már csak az embereket kell olvasásra bírni hogy tanuljanak, ismerkedjenek. De mindenekelőtt csak azokat, akikben a hajlandóság megvan a tanulásra. Baráti körben először, persze. A hajlandóság felkeltése... nos az már manipuláció. Az emberre ez azt az árnyat vetítheti, hogy anyagi érdekei fűződnek a tudás továbbadásához... És ez a legsötétebb vád ami elhangozhat.
A saját motivációmról. Én egyelőre "magányos ninja" vagyok, minden gondolatomat eddig csak magammal meg a négy fallal osztottam meg, a Daathon hozakodtam elő a társadalmi koncepciómmal meg miegymással először publikusan. Az IRL baráti, családi körömmel erről nem tudok beszélni mert max. csak bólogatnak vagy lehülyéznek. Ebből meg szeretnék "kitörni". Azzal, hogy nyitottam egy fórumot és leírtam jópár gondolatomat, kis "szateliteket" küldözgetek a világba, keresek olyan embereket akikkel képes lennék gondolatokat csereberélni, hogy ezáltal esetleg mind én, mind ők is gyarapodjanak. Más szóval: empátiát és szimpátiát keresek amiből eddig hiányt szenvedtem. Egy olyan helyen ahol erre látok lehetőséget, legalább fórumokon keresztül. Hogy ezt jól vagy rosszul teszem... nos, a jövő majd cáfol vagy igazol.
A régebbi (Régiszépidős) fórumozásaim akörül a cél körül forogtak hogy szerezzek olyan élményeket amikről már mindent tudok... csak maga a tényleges tapasztalat (na meg a kulcs) hiányzott. Mindössze türelmem nem volt. Ma már az első élményen túlvagyok, és teljesen másként látom az azelőtti viselkedésemet... persze felvállalom a régi énemet (és nickemet) is mert az is én vagyok. Minden akkor jön amikor tényleg elérkezett a pillanat, és nemcsak mi gondoljuk úgy hogy elérkezett.
Kívülállóként még egy-két szó:
Az "insiderek" szerintem azzal, hogy bevállalták egy internetes lap üzemeltetését, tökéletesen tisztában vannak vele hogy olyan emberekkel fognak kapcsolatba kerülni, akikkel élőben azelőtt nem is ismertek, hallani sem hallottak róluk. Ennek vannak előnyei (anonimitás) és vannak hátrányai: rostálni kell. Ezen a rostán a "rosszfiúk" ugyan rendre fennakadnak... de velük együtt egy csomó "jófiú" is. A jelszó persze az óvatosság, minden részről.
Az outsiderek feladata pedig az, hogy ezt tudomásul vegyék és ezen tények tudatában meneteljenek tovább, ha hisznek jófiú mivoltukban... vagy ha tudják hogy ők rosszfiúk, változtassanak a motivációikon.
Psylo'Child, ha esetleg szeretnél contactolni egy outsiderrel, írj mailt! :) |
| | | | |
| | | | 136. cellux | 2003. augusztus 25. 13:42 |
| | | | | | | | | | |
| | | | 135. cellux | 2003. augusztus 25. 13:35 |
| | | | | | Mi segít jobban a társadalmon, 1 millió teljesen "kész", pszichedelikus kábulatban élő átlagember, vagy 20-30 olyan "superman", akik egymásra támaszkodva képesek voltak átkelni a pszichedelia hihetetlenül mély szakadékain és kísértésein, és így elérték azt, ami emberileg elérhető?
Nem véletlen, hogy pont azok jöttek/jönnek ide, akik.
|
| | | | |
| | | | 134. Bard | 2003. augusztus 25. 13:34 |
| | | | | | Csak a 100% érdekel... :-)
Egyébként visszatérve a Duna TV-re, tavaj asszem a drogellenes héten, a napi kötelező drogellenes film előtt közvetlenül (ráadásul ez volt főmúsoridőben, nem a drogellenes) leadták az Árnyékszázad c. filmet (aki nincs képben, azok számára a film a Fekete Lyuk kezdeti időszakában és ottani arcokról készült).
Ami egyébként nagyon ilyesmi. Nem teljesen pozitív, meg nem is teljesen pszichedélia, mert inkább csak az ópiumot nyomják, de ezerszer inkább abba a társaságba tartoznék, mint a "normál" emberek közé... :-)
|
| | | | |
| | | | 133. mantis | 2003. augusztus 25. 13:33 |
| | | | | | Psylo'Child: Szerintem rossz embert találtál meg a hozzászólásaiddal, mert Cellux pont a "coming out"-os vonalat jeleníti meg ebben a kis szellemi áramlatunkban.
Mindenki szeretne valamit tenni, hogy elmozdítsa a "valóságot" a saját elképzelései irányába, de ezt mindenki másképpen gondolja véghezvinni. Én például kizártnak tartom, hogy nyílvánosság előtt beszéljek a témáról. Egy emberrel szemtől szemben szívesen beszélek, de sok ember előtt minek?! Nem találnék befogadókra, és fordítva sülne el az akció teljesen.
Mindenki "bomlasszon" és terjessze a maga hitét a közvetlen környezetében, a nagy változtatásokat pedig bízzuk azokra akik erre hivatottak.
Én is ezt a térítést csinálom kicsiben a környezetemben, azzal, hogy adok egy könyvet, zenét, filmet és nagyon ritkán beszélek is róla. Ennél többen nem akarok tenni, mert nincs is több bennem, meg beszari is vagyok. :)
Minél többen csináljuk ezt a 'lassú víz partot mos' taktikát annál több emberhez jut el az üzenet és szép lassan megváltoznak a dolgok. Nem szabad az emberket besokkolni, mert csak félni fognak, az meg negatív érzelemeket szül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szia Psylo'Child!
szerintem semmi baj veled, legfeljebb türelmetlen vagy. Mis voltunk azok, és ez nem jelenti azt, hogy mi valamiféle borzasztóan fejlett életformák vagyunk, hogy már ne lehetnénk azok. Ez inkább ilyen hullámtermészetű dolog :-) Most talán egy ilyen kiegyensúlyozottabb fázisban lebegünk. Aki ismer engem, tudhatja, hogy volt egy időszakom, amikor a FAQ-kat írtam, rádióban szerepeltem a Korais Emillel, fordítottam ezerrel (és közben megbuktam az egyetemen :-) ). Sőt, talán egy negatív vonást is felszedtünk az évek során. Igen, lehet, hogy jobban is félünk. Ha belegondolsz, ennek lehet is alapja, most nicknevek takarása mögött vagyunk (persze valakinél ez sem életbiztosítás), de ha találkozunk, ott igazából ott vagyunk. Sajnos több ismerősömnél a félelem realizálódott is. Bár szerény véleményem szerint az ellenőrző hatóságot legkevésbé az ilyen közösségek érdeklik, de hazudnánk, ha azt mondanánk, nem merül fel ilyesmi. Ez a para része a dolognak. De ettől mág bárkivel találkozhatsz, hátha a benned lévő türelmetlenség és energia jótékony hatással lenne másra is. Én kicsit (?) szkeptikussá váltam. De ha találkozol pár emberrel, simán ajánlani fognak téged. Nem referenciáról van itt szó, hanem a bizalomról. Bennem személy szerint irántad nincsen gyanakvás, de azért demokrácia van, és ha a többiek úgy gondolják, meg kell ismerni téged jobban, akkor közösség szinten egyetértek ezzel. De semmi sem akadályozhat meg, hogy bárkivel találkozz (velem is)!
Szóval ne sértődj meg ezen. A "nagy pszichedelikus közösség" nem egy tagja már nem az a lelkes tizenéves, aki fel akarta forgatni a világot. Talán valamit tettünk (néha jó nézni hányan töltötték le Cellux cuccait, az én FAQ-mat - ez jó érzés). De láttunk azért egyet s mást, ami elgondolkoztatott. Persze lehet Koraiékkal és Feldmárral interjút csinálni, előzőeket jól ismerem, Emillel csináltunk a Pszichedelikus Órákat, ők is változtak ám. Egyetértek a lejjebb szólókkal, olyan embereket kellene megcélozni, mint Demetrics. Aki tényleg tud változtatn, hatákonyan, okosan. Kinek kell egy új Leary? Nem abban a korban élünk. Szerintem a jövő a nyitott Albert Hoffmannoké, Stanislav Grofoké, akik tudnak is, de óvatosak is. Ne kövessük el újra a régi hibákat.
Szóval jó helyen vagy. Gyújts rá és látni fogod! Anélkül is. Jó hely ez, jó emberek. Biztos fogunk találkozni és valami maradandót alkotni. Én bízok ebben!
Biga 8-)
|
| | | | |
| | | | 131. cellux | 2003. augusztus 25. 13:25 |
| | | | | | Hát, ez már az alkotóművészet elég magas szintje.
Egy olyan mű, aminek a hatása befogadótól függetlenül 100%-os... minden irányból nézve tökéletes.
Hát, ehhez nagyon képben kell lenni. :-)
|
| | | | |
| | | | 130. Bard | 2003. augusztus 25. 13:18 |
| | | | | | "Ezt a dolgot egyszerűen nem lehet a közembernek átadni."
Egy ideje, néha azon flesselünk egy haverral, hogy olyan filmeket kellene csinálni, amik egyszerre tökéletes drogellenes reklámok, plusz, aki benne van a témában valamennyire, az meg érti az üzenetet. Persze ezek ilyen vicces pillanatokban jönnek elő, amikor pl. már fél órája nézzük a hangyabolyt közvetlen közelről meg ilyenek. (ezt teszi veled az LSD. Óvakodj!!!) Lényeg, hogy bárki nézi a filmet, beleépül a saját világképébe, aki meg hasonlóan érdeklődik mint mi, annak meg beüt, és megérti, hogy mit akarunk mondani neki...
|
| | | | |
| |
|
|