 |
A fórumos találkozóLaZa, 2003. február 4.  | |  | | | | 128. cellux | 2003. augusztus 25. 13:12 |
| |  | |  | | | Szerintem nagyon jókat írtál. :-) Tényleg.
Mostanában többször felvetődött bennem, hogy mi a helyes hozzáállás: minden lehetséges eszközzel bevédeni magunkat, vigyázni, biztosítani, hogy minden rendben menjen avagy rábízni a dolgokat a felsőbb hatalmakra, Istenre, és hagyni, hogy minden folyjon a maga útján.
Az első hozzáállás valóban mintha a félelem szülötte lenne. Félünk attól, hogy ha nem vigyázunk eléggé, baj lesz. A második hozzáállást mellé téve még úgy is tűnhet, hogy hitetlenek vagyunk, hiszen ha valódi, erős hitünk lenne (én ezt pl. magamról szeretem állítani), akkor valóban ráhagynánk Istenre a dolgokat. (Aztán persze itt lehetne egy csavart csinálni, miszerint Isten akarata pont az lenne, hogy keményvonalasak és konzervatívok legyünk :-)
A második hozzáállás azért különösen szimpatikus, mert egybeesik a Leary-féle tanáccsal (relax, float downstream, go with the flow).
Mintha ebben a kérdésben a régi, bemeveredett társadalmi struktúrák és hozzáállás, valamint az új, vízöntői gondolkodás ellentétére, feszültségére sikerült volna rátapintanunk... :-)
De ha tényleg ez a helyzet, akkor én a körültekintést még annál is fontosabbnak tartom. Bár, az is lehet, hogy nem. Na mindegy, meglátjuk.
"Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük."
Bizony. És minden egyes lépéssel, minden interakcióval, minden ember révén, akivel kapcsolatba kerülök (és esetleg össze is ütközök) közelebb jutok saját magam megismeréséhez (is). Amit mi folytatunk itt pl., azt most - legalábbis a magam számára - rendkívüli módon konstruktívnak érzem (meg is lepődtem, hogy milyen mély lett hirtelen a víz :-) Remélem, nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel.
Ja, a pozíciómat meg nem féltem, belőlem úgy néz ki, nincs másik (ha mégis, annak nagyon örülnék).
"Nem arról kéne törni a fejünket, hogy a helyes (vagy legalábbis egy normálisabb az átlagosnál) életszemlélet minél több emberhez eljusson, hogy egy alternatívát adjunk sok sok tengődő fiatalnak, öregnek, embernek?"
Nem vagyok meggyőződve róla, hogy az én életszemléletem normálisabb az átlagosnál. Szerintem teljesen bolond vagyok és igyekszem csak azokat bevonni az őrületem hatáskörébe, akikről úgy gondolom, hogy tudják kezelni azt. Néha még így is mellélövök. Ezt a dolgot egyszerűen nem lehet a közembernek átadni.
Ha majd megtanultuk a leckénket (mindenki a sajátjáét), és amit tanultunk, azt meg tudjuk építeni a világban, úgy, hogy már nem is kell mögé tenni, hogy "látjátok, ezt ilyen meg ilyen pszichedelikus utazások eredményeképpen tudtam elérni", hanem a dolgok, amiket alkotunk, magukért beszélnek, na ezt majd tényleg be lehet mutatni, mint követendő példát. De az odáig vezető út, az nagyon egyéni, a pszichedelia nem propagálható mindenki számára.
"Mi a pontos problémád velem?"
Pontos problémám nincs, eddig csak érzéseim voltak. Ezek a hozzászólásaid alapjaiban megváltoztatták a bennem eddig rólad kialakult képet (pozitív irányba, ha érdekel :-).
"Vagy túl műveletlennek találsz, vagy bunkónak?"
Áh. Én vagyok a műveletlen. Sőt, néha bunkó is. Elég nagy.
legjobbakat
|
| |  | |  |
| | | | | | 127. Bard | 2003. augusztus 25. 13:10 |
| | | | | | | ööö...
Kedves Psylo'Child!
Valamibe szerintem nagyon belelovalltad magad... Azért mert egy nyilvános fórumon felvetettél egy ötletet, és egyvalaki kicsit negatívan állt hozzá, nem biztos, hogy eljön az apokalipszis... :-)
Nekem pl. alapélményem a Liquid Crystal Vision c. film, ami kb. erről szól. Értelmes emberek beszélnek erről a dologról, jól megvan csinálva, zene is megy, képek. Szóval egy baromi jó film. Szivesen résztvennék hasonló készítésében, és nyugodt szívvel mutatnám be a DunaTV-n, vagy esetleg hasonlóan normális adón. De végülis, ha nem piszkálnának bele, és nem cenzúráznák, akkor bármilyen adón.
A felvetett ötlettel nekem egy gondom van, a szereplők... ;-)
De ez szubjektív... Réz, Popper, Müller, elismerem, hogy okos emberek, de egyik sem az én világom... Igazándiból próbálok rájönni, hogy mások mit esznek rajtuk... :-) De ezt ne vedd sértésnek, meg senki ne vegye annak. Egyszerűen nekem ezek az emberek túl kommerszek.
Feldmár már más tészta. Ő egy érdekes pali, de ő se az elsődleges érdeklődési köröm. A filmet megnéztem ami vele volt, de nem éreztem vágyat, hogy olvassak is tőle, vagy elmenjek egy előadására...
De mire akarok kilyukadni. Mondok neveket, hogy kivel olvasnék kifejezetten pszichedelikus témában interjút: Demetrovics Zsolt, Hoppál Mihály, Thomas Szász (anyanyelve magyar, egyébként meg mindjárt nyitok róla egy topicot), vagy azok az emberek, akik nem ilyen híres médiaszemélyiségek, de _tényleg_ effektíve tettek valamit a magyar pszichedelikus kultúra terjedéséért. Pl. Pszichedelikus Sámánizmus fordítója, vagy a Korai Öröm együttes tagjai. Mittudomén.
Nem akarom azt, hogy Réz András a hozzánemértő, de nagy arcával nyilatkozzon valami baromságot, aminek viszont nagy a viszhangja, és csak a káosz növekszik. Azt akarom, hogy értelmes, elkötelezett emberek jöjjenek össze, nem feltétlenül személyesen, de a kommunikációs hálózat segítségével. Mert teli van az ország értelmes emberekkel ebben a témában, csak nem mind olvas daath-ot... ;-)
Egy filmbeni személyes szereplésről annyit, hogyha akkora arc leszek, mint Simon Posford, akkor szivesen szerepelek egy ilyen filmben, persze nem mondanék semmit, csak a háttérben tekernék egy joe-t, meg vigyorognék a sok okosságon... ;-)
ui: Találkozni meg szerintem bárkivel lehet akivel a neten megismerkedsz és sok a közös témád, meg egy városban vagy stb., sőt előbb utóbb fogsz is, csak nem kell erőszakoskodni...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sajnálom, ha esetleg valakit megbántottam, vagy túl hevesen reagáltam, előre is elnézést kérek! Nem volt szándékomben ilyesfajta cselekedet! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cellux!
Ne haragudj, de egyébként honnan tudod, hogy mi lenne az emberek reakciója???
Valaki mondta?
Vagy közvélemény kutatást végeztél?
Előre senki nem jelentheti ki, hogy valaminek milyen vége lesz.
Soha nem tudhatod, hogy hogyan reagálna rá a társadalom. ráadásul nem feltétlenül direktbe kell az emberek arcába csapni a dolgokat, mert akkor biztos a bukás az előítéletek, stb miatt. De ha olyan emberek vállalják fel a témát, mint akiket alább említettem, szerintem más volna a helyzet! Akikhez el KELL, hogy jusson, oda el is jutna az üzenet/tudás/akármi.
Azért ilyen lúzer a magyar, mert a történelem során sosem merték igazán felvállalni a dolgokat... mindig kellett valakihez bújni, meg magyarázkodni, meg ilyenek. akik meg felvállalták, szegények, azért buktak be, mert a környezetük nem merte felvállalni azt, hogy van valaki, aki tenni akar valamit. Ezért aztán szépen mindenbe belebuktunk.
Nem baj, sopánkodjatok csak, hogy milyen szar a világ, be lehet punnyadni a kis belső, zártkörű, biztonságos burokba, csak aztán ne csodálkozzatok majd, hogyha egyszer majd véletlenül kidugjátok az orrotokat és kint már nem lesz más, mint nukleáris hóesés és egy kopár bolygó felszinén játszadozó rákos gyerekek... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hoppá! Milyen érdekes ez a randomgenerátor...
Pont ezt dobta fel és azt hiszem ez talán neked is szól egy kicsit, kedves Cellux! :)
"Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük."
Eötvös József
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én nem egy RTL-klub/ showbiznisz jellegű dolgot szeretnék.
Elsősorban azt a tudást szeretném hangban vagy képben rögzíteni, ami nálunk sokkal okosabb emberek fejében van, hogy pl. a Daath, mint kiadó publikálhassa ezeket és aztán a sok kedves emberke elolvashassa, meghallgathassa, megnézhesse. Szó sincsen LSD-TV-ről vagy hasonlókról, csak esetleg érdekesebb lehet HALLANI egy beszélgetést vagy LÁTNI, mint olvasni. Nem kell eladni sem, publikálni sem máshol, nem kell a mainstreambe kerülni. Hanem csak egy kis, zárkörű beszélgetést rögzíteni és magunk számára felhasználni. De ez csak egy ötlet volt. És egyébként, mint mondtam, már ez régebben megfordult a fejünkben, tehát a Daath nélkül is megvalósítjuk, csak ezt nagyon sajnálnám, ha semmilyen szintű részvétel nem lenne részetekről (most már nem is merem azt mondani, hogy "részÜNKről"...) :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kedves Cellux! A 120. hozzászólásom nem az előző kérdésedre a válaszom.
Hogy mit gondolok? Nos azt gondolom elsősorban, hogy szerintem nem kéne féltened a pozíciódat, mert nem célom, hogy arra törjek. Én csak baromi boldog voltam, hogy végre találtam egy olyan közösséget, ahol olyan emberekkel találkozahtom, mint ti és az egész honlap egyfajta hazatérést jelent számomra.
De miről is beszélünk, miről szól ez az egész? Nem arról kéne törni a fejünket, hogy a helyes (vagy legalábbis egy normálisabb az átlagosnál) életszemlélet minél több emberhez eljusson, hogy egy alternatívát adjunk sok sok tengődő fiatalnak, öregnek, embernek?
Miért lennétek PONT TI olyan önzőek, hogy kirekesztő szellemben működjön ez a dolog? Mondhatnám, hogy nekem mindegy, hogy megismerlek-e személyesen titeket vagy sem, de ez nem így van. Társadalmi szempontból tökmindegy, mert számomra ez nem státusszimbólum, vagy ilyesmi.
"Én úgy látom, hogy minél nagyobb az eltérés a közösség jelenlegi eredője és az új tag saját eredője között, annál nagyobb lesz a közösség eredőjének elmozdulása is. Ezt pedig jó átgondolni, ha a közösségünknek szeretnénk valamilyen szilárd formát, egyértelmű irányvonalat adni (márpedig szeretnénk, mert úgy gondoljuk, hogy csak így maradhat erős és szellemileg potens)."
Ne haragudj, de ez eléggé defenzív hozzáállás!!!
természetesen van benne igazság, járt utata a járatlanért... tudjuk. De kérdés, hogy hol lesz akkor a progresszió, mi fogja felkavarni az állóvizet? Márpedig az állóvíz igen hamar megposhad, aztán kiszárad...
Mitől félsz? Mert ebben félelem van! Attól az attitűdtől, hogy én szeretnék az emberiségért tenni valamit? Ezt nélkületek is meg fogom tenni! Ez nem függ senkitől rajtam kívül!
Mi a pontos problémád velem? Mi az amiből úgy ítéled meg, hogy nem passzolok a képbe?
Az attitűdöm miatt?
Úgy érzem, a Daath szellemisége az enyém is egyben, nem véletlenül járok ide minden nap (kivéve a hétvégét, mert otthon nincsen netem). Bár a szerek közül még egyiketz sem próbáltam (csak z-t meg hash-t). Mert még nem jött el az ideje. De készülök rá és ez egy hosszú folyamat. Én komolyan veszem ennek az egésznek a szertrtásos jellegét, mert tiszteletben tartom a szentséget.
Vagy túl műveletlennek találsz, vagy bunkónak?
Persze könnyebb az embernek a megszokott kis dolgaihoz ragaszkodni, mint az újak felé kitekinteni és haladni.
Egyébként úgyis meg fogom ismerni személyesen azokat az embereket, akiket MEG KELL ISMERNEM! Ez nem a te hozzáállásodon múlik!
De szerintem ez a hozzáállás meglehetősen konzervatív - hozzá kell tennem- egyben biztonságosabb is, ez tény. Nektek kell tudni, hogy mit akartok.
Én csak sajnálnám, hogyha nem ismerhetnélek meg -pláne ezek után- pl. téged! :)
Üdv: András (AndrAsh, Psylo'Child)
|
| | | | |
| | | | | | 121. cellux | 2003. augusztus 25. 12:04 |
| | | | | | | Ez a tévés-rádiós akármilyen dolog nekem azért nem tetszik, mert ezzel azt a képet erősítenénk, hogy a Daath és az általunk képviselt pszichedelikus vonal csak egyike a számos szubkultúrának (ami végül is igaz :-). Egy újabb érdekesség, amit fel lehet tenni a polcra a többi mellé. Ha az emberek a média révén megismerkednének ezzel az egésszel, valószínűleg lenne egy bizonyos ideig tartó hype (magazinok felkapnák a témát, benne lennénk a Fókuszban), aztán szépen lecsöngenénk és vége. Ha ezután egyszer megint találkoznának az emberek a témával, az automatikus reakció az lenne, hogy "ja, ezt már ismerjük, bocs nem érdekel, unalmas".
Én rosszul érezném magam, ha egy pszichedelikus műsor után egyből jönne a reklám (ami elkerülhetetlen, ha bekerülünk a mainstreambe). Hit-TV mellé jönne az LSD-TV?
Ahhoz, hogy tényleg legyen értelme ilyen megnyilatkozásnak (videó- és/vagy audiófelvétel, könyv, újságcikk, TV-szereplés, stb.), ahhoz nagyon-nagyon biztosnak kell lennünk abban, hogy tényleg ezt akarjuk (én ma egyáltalán nem vagyok biztos). Egyszer telefonáltak nekem az EstFM-től, hogy beszélgessünk erről a dologról a rádióban, csináltak is velem egy tizenöt perces interjút, amiben szerintem nem hazudtoltam meg önmagam, de szerencsére annyira elszálltam, hogy valószínűleg csak úgy ragadtam meg az emberek emlékezetében, mint egy teljesen szétdrogozott agyú, valamennyire talán szimpatikus őrült.
Ha ilyesmibe belevágunk, akkor csináljuk komolyan. Erre pedig ma még képtelennek érzem magunkat. Inkább a goaparty-szervezés, a mainstreamtől messze, a hátországban, a barlangban. Szent helyeken. De nem a tévében.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nos természetesen ez rendben van, de én ezt az egészet úgy gondoltam, hogy meghívnánk ezeket az embereket (a helyszín irreleváns ad momentum, de pl. nálunk is lehet) és egy kislétszámú, baráti beszélgetés keretében feltennénk nekik kérdéseinket, természetesen egy előre megfogalmazott forgatókönyv alapján, tehát lenne egy fővonal, aztán mindenki belekérdezhet! Nagyon sok embert lehetne meghívni interjúalanynak és ha jól sikerül, publikálni is lehetne az arra alkalmas médiában (van egy csomó rádiós kapcsolatom, de pl. fix tv is, és még pár ilyen), de interneten és elsősorban a Daathon. Van egy filozófus barátom, akinek nemrég mutattam meg a Daathot és nagyon beleszeretett, mert ő is hasonló dolgokban "utazik" és egy nagyon értelmes arc és vele találtuk ki ezt az egész interjú dolgot a múlt héten, erre most itt is látom, hogy vannak ilyesmi ötletek. Daath találkozó valami komoly vendég-arccal és az egészet rögzítjük. Akár nyilvánosan is lehet csinálni! valamelyi egyetem előadójában vagy akárhol. Egy interjúsorozat! Húúúú!!! ez nagyon jól hangzik!!! Munkára fel! |
| | | | |
| | | | | | 119. cellux | 2003. augusztus 25. 11:43 |
| | | | | | | Kedves Andrash, én az eddigi hozzászólásaid alapján úgy gondolom, hogy a te jelenléted ebben a társaságban meglehetősen felkavarná a dolgok eddigi irányultságát. Az eddig kialakult rendezettségre rászabadítana egy kisebbfajta "káoszt" (ami persze csak a mi "rendezettségünk" szempontjából "káosz", egyébként egyszerűen "másság").
Eddig minden új tag megjelenésekor ugyanaz játszódott le: helykeresés, a hely megtalálása, betagozódás, a csoport középpontja pedig elmozdult az új eredőhelyzetbe, az új ember szerves részévé vált a közösségnek. Én úgy látom, hogy minél nagyobb az eltérés a közösség jelenlegi eredője és az új tag saját eredője között, annál nagyobb lesz a közösség eredőjének elmozdulása is. Ezt pedig jó átgondolni, ha a közösségünknek szeretnénk valamilyen szilárd formát, egyértelmű irányvonalat adni (márpedig szeretnénk, mert úgy gondoljuk, hogy csak így maradhat erős és szellemileg potens).
Az, hogy a Daath-fórumon mindenki szabadon megnyilvánulhat, számunkra ideális: akiről - a hozzászólásai alapján - úgy találjuk, hogy segíthet az IRL közösségünk megszilárdításában és evolúciójában, azt meghívjuk magunk közé, a többiek pedig a fórum révén vesznek részt a tágasabb életünkben. Bizonyos értelemben sajnálatos, hogy ti, "külsősök" egyáltalán tudtok a "belső" kör létezéséről, de ha már ez így napvilágra került, akkor úgy érzem, jobb tiszta vizet önteni a pohárba (bár ezt sok embernek nyilván nehezére esik majd megemészteni, de sebaj, annál könnyebben tudunk majd szelektálni :-)
A másik oldalon ugyanakkor hajlandó vagyok tudomásul venni azt is, hogy ha tényleg szeretnénk valami nagyobb dolgot létrehozni, valami nagyobb hatást gyakorolni a világunkra, akkor a társaságunkba érdemes minél többféle embert bevonni, és ezen keresztül nyitottá válni olyan képességekre, világnézetekre és életstílusokra is, amelyeket eddig esetleg valamilyen okból kifolyólag megtagadtunk, vagy gyanakvással tekintettünk rájuk. De az ilyen jellegű kinyílás eléggé rizikós és ezért igyekszünk nem elhamarkodni a döntéseinket.
Kíváncsi volnék a te véleményedre ezzel az egésszel kapcsolatban (te mit csinálnál a helyünkben).
(kisgyerek, a tiédre is. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja. Vagy "Mér jó kábszerezni" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :-)))
Ajjajjaj... Nem szándékosan csinálom, isten'biz! Totál lejött, hogy mér' ipszilonnal, meg minden, csak nem figyeltem oda, aztán tessék... Én se szeretem, ha lehagyják a nevem végéről a h-t. Ja. Ami meg a izét illeti, a filmes prodzsektet, hát én csak a saját nevemben szólhatok, és így, a saját nevemben azt kell mondanom, hogy meglehetősen kevésnek érzem magamat egy ilyen nagyszabású produkcióban való szerves és produktív participációs szerep betöltéséhez. Nagyon irigylem a fiatalos lelkesedésedet, és remélem, vannak itt nálam életrevalóbb tagok is, akik hajlandóak felállni a kávéscsésze mellől, hogy csináljanak valamit. |
| | | | |
|
