 |
Hatvankodók - Elfogyott-e a hatvanas évek üzemanyaga?TimLeary, 2002. december 22.  | |  | | | | |  | |  | | | Úgy érdeklödésképpen a víztartalékainkkal kapcsolatban:
Ki szokott visszaváltható kiszerelésü magyar vizet vásárolni és hordani magával, hogy ne kelljen többezer kilométerröl ideszállított nem-visszaváltható palackos külföldi vizet vásárolnia, ha netán megszomjazik? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Szerintem jo ha ezeken mar most gondolkodunk, mert az olajon nem gondolkodott senki anno - jelenleg mar olnek is erte...
Mo. ivoviz teren nagyhatalomnak szamit, medence-jellegu helyzetebol is adodoan... olajunk nincs, azert most nyugton hagynak, de mi lesz, ha a vizert fog menni a fight?
Na ez most elegge osszeeskuveselmelet-szeruen hangzott :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A talajon át, aztán meg a kőzetek repedésein, pórusain át. |
| | | | |
| | | | | | 61. giggles | 2003. augusztus 13. 20:54 |
| | | | | | | ...vagy ígérjék meg, hogy gyakrabban csinálják, és telepítünk gyógyszergyár/vízerőművet a határra...
milyen érdekes, hogy az angol ny. national geographicban egy háromsoros cikk említette ezt.. ha az andokban egy vikunya fingik, arról meg hatoldalas cikk van...
bt: oké, de hogy megy le sokszáz méter mélyre? (a kismesterek a dűnéől?....) |
| | | | |
| | | | | | 60. maaf | 2003. augusztus 13. 20:32 |
| | | | | | | Amig a romanok (ausztralok?) a Tiszaba nyomatjak a ciant, addig losz@rt sem ernek a tisztitomuvek. :~(
maaf, aki hisz a csodakban
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | rm: vigasztal egy kicsit a tudat, hogy a partszűrés természetes szűrést jelent, azaz a Duna-meder kavicsrétege szűri a vizet, meg hogy nem csak Duna-víz az, hanem talajvíz is? Nyilván van aztán némi egyéb tisztítás is, de ez bármely ivóvíz-kitermelési technológia esetén többé-kevésbé igaz. A szennyvíz-tisztítás... no az megint egy baromi összetett probléma... de ezügyileg is csak félművelt vagyok, úgyhogy nem merek hozzászólni a kérdéshez. A lényeg, hogy mostanság nagyrészt a csatornázás irányába haladunk, és ha a tisztítóművek majd mindenhol meglesznek, és jól működnek, akkor _elvben_ kisebb lesz a gáz. (onnan már csak a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíz-iszap elhelyezése a gond). Meg azért a természetnek van egy jó nagy adag öntisztulási kapacitása is, ezt is érdemes fejben tartani. Ezzel természetesen senkit sem arra akarok bíztatni, hogy szennyezzen csak nyugodtan, vagy hogy rózsás lenne a helyzet...
Ja és, mindehol többé-kevésbé hasonlóan rossz a helyzet, többi folyónk is szennyezett, nem csak a Duna, és a kertedben fúrt kút esetében sem lehetsz biztos semmiben, mert hogy a vízrendszerek azért összefüggenek, ráadásul a szomszédodban is lehet talajvíz szennyező forrás...
Katt-katt-katt... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | bt, ezért nem szeretem a pesti vizet, mert mindig arra gondolok, hogy amit éppen iszok, az a Dunából származó tisztitott viz... aztán átsétálok valamelyik hidon, és látom, hogy különböző csaatornákból milyen gányos viz (?) folyik ki... egyébként, ha jól tudom, a Duna Bp alatti magyar szakaszán a szennyviznek csak 20-30 százaléka ömlik a folyóba tisztitva, a többi meg úgy, ahogy... és most, hogy szétnéztem egy kicsit a Balkánon is az ottani életszinvonalból következtetve sokkal sokkal nagyobb a gáz... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amikor ugye nem betonra, hanem talajra esik az eső, akkor az bezony lemegy... Aztán a növényke felszívja, és a levelein keresztül elpárologtatja. Van ahol meg kibukik a felszínre és akkor patak, aztán meg folyó lesz belőle, az meg előbb-utóbb belefolyik valami nagyobb állóvízbe, az meg párolog... Abból meg eső lesz. És így tovább. Körbe-körbe. |
| | | | |
| | | | | | 56. giggles | 2003. augusztus 13. 14:49 |
| | | | | | | toma: jó tudni, és a kicsi eszemmel nem tudtam elképzelni, hogy hogy megy be a föld alá... mert hogy pára-lecsapódás-folyó/tó/tenger, az addig megvan, de azt hittem, a víz alatti készletek lementek soxázezer éve, és azóta is ott vannak...
...máig.
mindenesetre nem tudom hogyan lehetne úgy vigyázni rá, hogy annyi szappant meg mosószert eladnak, amikre nem biztos, hogy szükség van... na meg az ipari szennyezés...
|
| | | | |
| | | | | | 55. cellux | 2003. augusztus 13. 14:36 |
| | | | | | | Engem, mint tudatlan laikust valószínűleg nagy meglepetések érnének, ha elkezdenék alaposabban utánajárni, hogy is működik a Föld. Az az érzésem, hogy nagyon csodálatos bolygón lakunk. Egy csomó minden gondunk valószínűleg automatikusan megoldódna, ha abba tudnánk hagyni a káros tevékenységet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | giggles: a föld alatti vízkészletek folyamatosan pótlódnak az esővízből, ami a felszíni vizek párolgásával (és a növények párologtatásával kerül a levegőbe), és a talajvízrendszerek összeköttetésben állnak a folyókkal, tavakkal, tengerekkel. Az egész egy nagy körforgalmi rendszer. Az ivóvizeink egy részét felszínalatti vízkészletekből nyerjük, de egy másik nagyobb részét folyókból. Budpaestet pl. a Duna-partján (a Csepel-szigetetn és a Szentendrei-szigeten) lévő úgynevezett parti szűrésű kutak látják el, amelyek a Duna felől és a talajvízből is szívják a vizet. No, nem vagyok hidrogeológus, úgyhogy tovább nem részletezném, de a lényeg az, hogy sokkal inkább az a baj, hogy elszennyeződnek a vízkészletek, nem az, hogy elfogynak. Elfogyni nem bírnak. |
| | | | |
| | | | | | 53. giggles | 2003. augusztus 13. 11:36 |
| | | | | | | ...de akkor min fog élősködni?
amíg nem talál másik potenciális gazdaállatot, addig nem tudja kipusztítani az életet, max azért, hogy elmondhassa: képes voltam rá...
a harmonikus együttéléshez drasztikusan le kéne csökkenteni a létszámot, ami azt a kényes kérdést veti fel, hogy ki maradjon életben? ki hasznos az emberiség számára?
a születésszabályozás nem igazán működik, ha pedig az újabb nemzedékeket célirányosan nevelnék, hogy magas képzést kapjanak, és egytől egyig hasznos tagjai legyenek a társadaolmnak (amit meg is kérdőjeleznek, ha nem eléggé fanatizáltak, vagy szellemileg terrorizáltak), az eléggé a náci fajnemesítési programra emlékeztet, ami jól lett ábrázolva a gattaca c. filmben...
vagy az 1984 lelki terrorja (főleg a könyv vége felé...)...
|
| | | | |
|
