 |
Hatvankodók - Elfogyott-e a hatvanas évek üzemanyaga?TimLeary, 2002. december 22.  | |  | | | | |  | |  | | | saamaan:
A Kétfarkú Kutya Párt viszont örök életet, ingyen sört és adócsökkentést ígér.
Amik még ennél is régebbi ideák...
Szerintem kihagytad a történelemkönyvedböl a 90-es évek elejéröl az Ecstasy-alapú rave-kultúrát és PLUR-ideológiát, amit sokan egy teknohippi/zippi forradalomnak konceptualizáltak, új szintidroghullámmal, underground törzsi partykkal, internetes szervezödésekkel, stb. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | gén: Ezek az ideák mind legalább 100 évvel a hippi-korszak előtt jelentek meg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | saamaan:
"A hippik ideái között az összes pszich. szer legalizációja és a vietnami háború befejezése mellett szerepelt többek között az egész nép lefegyverzése, a pénz eltörlése, a munka megszüntetése és a kormányzat felosztása különböző "törzsi csoportok" között."
Hát, ez csak azt mutatja, hogy nagyon be voltak tépve már annó :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphers: Nyilván nem a drog változtatja meg az embert, hanem a tapasztalat. Azonban azzal vitatkoznék, hogy a pszichedelikus élmény lényegileg különbözne minden embernél. Vannak olyan mintázatok, motívumok, amik minden vallásnál, misztikus élménynél, mítosznál stb. megtalálhatóak. Ezeket nevezte el Jung kollektív tudattalannak. Mint már írtam, szerintem ebbe a kollektív tudattalanba enged bepillantást a pszichedelikus/misztikus/látnoki élmény. A pszich. szerek használata valóban eszköze a változásnak, nem oka. Azonban bár gyakorlatilag minden radikális aktivizmus a rendszer megváltoztatására napjainkban a '60-as évek hippi/szituacionista/provo/anarchista taktikáit hasznosítja újra, a pszich. szerek elterjesztése nem született újjá. Ma nincs merry pranksters és acid test, Timothy Leary és Milbrook, amerikában gyakorlatilag eltűnőben az lsd http://www.slate.com/id/2098109.
"Nem az az érdekes, hogy mennyire hozzáférhetőek a drogok. Hanem az számít, hogy milyen az aktuális irányultsága a társadalomnak, az embereknek, az emberiségnek." Amíg elidegenedett bérmunkát kell végezned, hogy ne hallj éhen, addig mindenképpen számít, hogy mennyire hozzáférhetőek a drogok, mert nem ülhetsz 20 évig egy fa alatt, mint Buddha. Egyszerűen a kapitalizmusban alig van más lehetőség a misztikus élmény átélésére.
Az internet, mint ami szintén megváltoztathatja az emberek irányultságát nagyon jó példa, arra már én is gondoltam, hogy a net lehet a kapitalizmus vége, egyszerűen azért, mert a digitálisan kódolt információ nem szűkös erőforrás.
Amit az utolsó bekezdésben írsz, azzal részben egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy már nagyon unom az alkohol-drog összehasonlítást. Az alkohol segítségével is elérhető ugyanis transz állapot, az alkohol is használható spirituálisan (bacchanáliáktól a miseborig) és az alkoholfogyasztásnak is vannak szabályai, amihez akár egy FAQ-t is meg lehetne írni. Persze lehet, hogy most magamat cáfolom ezekkel a kijelentésekkel, úgyhogy megpróbálom feloldani az ellentmondást: mivel az alkohol egyszerű legális élvezeti cikk nincs lehetőség arra, hogy köré olyan ellenkultúrális attitűd épüljön, mint az illegális szerek köré (leszámítva persze néhány szubkultúrát, mint amilyen a pl. a punk). Ezért a cél szerintem nem biztos, hogy a legalizáció, hanem először a társadalom átformálása és ezt követően a legalizáció, bár lehet, hogy tévedek és a pszich. szerek kultúrája már eléggé beágyazódott ahhoz, hogy a legalizáció ellenére is megmaradhassanak a társadalmi változás eszközének.
Én+te+ö=gén: A chicagói zendülés a teljes amerikai társadalmi-gazdasági rendszer elutasításáról szólt, és ez az, ami nem szerepel a Hair-ban. A hippik ideái között az összes pszich. szer legalizációja és a vietnami háború befejezése mellett szerepelt többek között az egész nép lefegyverzése, a pénz eltörlése, a munka megszüntetése és a kormányzat felosztása különböző "törzsi csoportok" között. |
| | | | |
| | | | | | 120. Lili | 2006. június 11. 17:44 |
| | | | | | | | az ellenőrzés távolít, és magányt okoz. |
| | | | |
| | | | | | 119. Lili | 2006. június 11. 17:12 |
| | | | | | | ""A nemtörödöm szülö/társadalom jellemzöi a "ne csináld, mert jól megverlek" és az "ugye megmondtam hogy baj lesz belöle, magadra vess".""
csak egy minta, amit érzékeltetsz,
pl.
a
csináld amit akarsz, mert elég ellenőrzést kapsz backgrondból...
a jellemző.
kérdés:
egy pl. magyar társadalomban akarnak, akar-e mondjuk 11 ember jól élni?
remélem körmönfontnak nem vagyok nevezhető. |
| | | | |
| | | | | | 118. helio* | 2006. június 11. 17:08 |
| | | | | | | Márcsak azért is mert régebb kevésbé voltak ilyen korlátozások,
aztán történt valami és azóta szinte csak fajul el a helyzet. |
| | | | |
| | | | | | 117. helio* | 2006. június 11. 17:04 |
| | | | | | | Igen, ez a hasonlatom erős hiányossága.
Úgyis én örülök a legjobban mikor végre mindenki profi ego-szabó
lesz.
Alapvetően optimistán állok hozzá, de nem tudom igazán eldönteni hogy a közgondolkodásban a materialista démonizálás idővel elmélyül és megszilárdul,
vagy inkább feloldódik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | helio*:
"Amíg csak egy valaki is meg tudja vágni magát vele, addig rámondják az ollóra hogy: Veszélyes! Rámondják mindenre..."
Persze, de ez egy 2-éves kisgyerek szintjének megfelelö információ.
A nemtörödöm szülö/társadalom jellemzöi a "ne csináld, mert jól megverlek" és az "ugye megmondtam hogy baj lesz belöle, magadra vess".
Pedig helyette meg lehet mutatni az olló használatát,
elöször lekerekített hegyü ollóval gyakorolva,
figyelem és felügyelet mellett átadni a tudást,
és megmutatni, hogy hol talál ragtapaszt.
A társadalmat ugyanígy kell tájékoztatni a veszélyekröl:
- Mi a veszélyesség elöfordulási aránya?
- Milyen egyéb dolgokhoz képest veszélyes?
- Milyen körülmények között veszélyes?
- Mik a legjobb gyakorlati tanácsok a veszélyesség elkerülésére?
- Mit tegyünk ha mégis megtörtént a baj?
Az értelmi képességek alábecslése alacsonyan tartja az értelmi képességeket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | saamaan:
Úgy látom, itt alapvetöen mindannyian az alternatívák számának növeléséröl beszélünk, ami elvileg persze hogy jó dolog.
A '68-as chicagoi zendülés szerintem ugyanarról szól, mint a Hair: a vietnámi háború, a rendörállam és Nixon politikája iránti tömeges elégedetlenségröl.
helio*:
"óáá hogy szétcsapott a cuccos hehe blőwee, toljunk már még vaz, szétkapom a fejem röff-hork"
:) Jó a példa! Ez a leírás az illetö korábban elsajátított szerhasználati kultúrájáról szól: aki a "ki lesz a legkészebb?" típusú hozzáállással szocializálódott a tudatmódosításba, annál a szer típusa csupán egy változó marad.
Siphersh:
Akkor nevezzük "materialista démonizálásnak", így egy 2x2-es mátrixba rakva fellelhetö még a "materialista angyalizálás" gondolata (pld.: a pszichedelikumok szebbé/jobbá/okosabbá teszik a használójukat), és az "idealista démonizálás/angyalizálás" (a muszlimok gonoszak / a buddhisták jók).
"A pszichedelikus drogok fogyasztása nem oka, hanem eszköze ennek a változásnak."
Egyetértek. A tudati változásokat praktikusan hozzá lehet kötni szándékos neurofarmakológiai változtatásokhoz is. Ez lehetöséget ad a régi tudati minták ideiglenes destabilizálására, vagyis az újabb módosult tudatállapotok "helyet csinálnak" olyan változások befogadására, amik szokványos tudatállapotban nem jutnának át a stabilizálódott hétköznapi észlelés szüröin. |
| | | | |
| | | | | | 114. helio* | 2006. június 11. 15:48 |
| | | | | | | Amíg csak egy valaki is meg tudja vágni magát vele,
addig rámondják az ollóra hogy: Veszélyes!
Rámondják mindenre... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (Az Aktuális topikból)
Én nem látok semmit, ami arra mutatna, hogy a pszichedelikus drogok alapjában véve mindenki számára ugyanazt hordoznák.
Szerintem ezeknek a drogoknak a hatása szempontjából az emberek nagyon sokfélék neurálisan. Vannak hasonló emberek, akiknek hasonlóak az élményeik, és vannak olyan emberek, akik számára egészen másként jelenik meg a pszichedelikus élmény. A Gén "materializmusnak" nevezte, én démonizálásnak nevezem azt az elképzelést, ami szerint a drog megváltoztatja az embert. Valójában az ember változtatja meg magát a droggal. Ahogy megváltoztatja magát aki tanul, aki sír, vagy aki templomba jár. A pszichedelikus drogok fogyasztása nem oka, hanem eszköze ennek a változásnak. De szerintem valószínű, hogy sok embernek olyan az agya, hogy azok a pályák, amikre ezek a drogok hatnak, egészen máshogyan és máshoz kötődnek, mint a tipikus pszichedelikus ember esetében. Más neurális reflexek indulnak be, és egészen más lesz az élmény. Pszichés okokból, vagy mittudomén, akár neurális morfológiai okokból.
Nem az az érdekes, hogy mennyire hozzáférhetőek a drogok. Hanem az számít, hogy milyen az aktuális irányultsága a társadalomnak, az embereknek, az emberiségnek. Hogy az irányultság megvalósításában éppen az internetet használja, vagy az LSD-t, vagy a rendszeres meditációt, az már nem lényegi kérdés, és nem hiszem, hogy tudatosan befolyásolható lenne.
De talán van valami igazság is abban, amit a Saamaan mond. Én sokszor csináltam azt, hogy megettem egy gramm gombát, és ráfüveztem. Ez a fajta fogyasztás szerintem az alkohol-fogyasztás helyébe léphetne, ha hozzáférhetőbb és ismertebb volna. Ezt szerintem az is tudja élvezni, aki szórakozásra vágyik, nem pedig transzcendens felismerésre vagy önjobbításra. És sokkal kevésbé káros az egészségre, mint az alkohol, és felpezsdíti a fantáziát, nem pedig kábít, mint az alkohol. Lehet, hogy egy ilyen kulturális változáshoz hozzájárulhatna a legalizálás, és lehet, hogy ez javára válhatna az emberiség lelki egészségének. |
| | | | |
|
