 |
Hatvankodók - Elfogyott-e a hatvanas évek üzemanyaga?TimLeary, 2002. december 22.  | |  | | | | |  | |  | | | saamaan :)
Azt hiszem, túl sokat írtam :D elvesztek a sorok között a saját gondolataim. teljes mértékben a nem-divat-hippiség mellett állok :) csak nekem személy szerint feltűnt (a közvetlen környezetemben), hogy manapság ugyanolyan "menő" hippinek lenni, mint bármi másnak, ami "retro" :D és mondtam... szívesen élnék a társadalomból kiszakítva, akármilyen nehéz is.
"Bár tény, hogy a '60-as évek amerikában sem volt annyira erőszakmentes, mint szeretnénk hinni. A korszak meg itt van, soha nem is ért véget, csak visszament a föld alá, ahonnan jött."
Ezzel pedig teljesen egyet értek ;) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | rainbow*: Egyrészt nem igaz, hogy a beat és a hippikultúra különválna, már csak azért sem, mert a Beat-generáció nem állt 20 embernél többől, akik óriási hatást gyakoroltak a hippikre.
Másrészt Ópiumra reflektálva a hippik valóban létrehoztak egy ellenkultúrát, ami azóta is működik, bár nyilván volt amit felzabált az üzlet. Ezenkívül szerintem a hippiség több, mint szubkultúra vagy divat. Éppen ezért merülhet fel a ki a true-hippi kérdés, hiszen ha szubkultúra vagy divat lenne csupán, akkor elég lenne egy virág a hajba meg vmi színes ruha. Ugyanakkor nem biztos, hogy a francia szituacionistákat és a japán zenkagurent érdemes összemosni az amerikai hippikkel, bár tény, hogy a '60-as évek amerikában sem volt annyira erőszakmentes, mint szeretnénk hinni. A korszak meg itt van, soha nem is ért véget, csak visszament a föld alá, ahonnan jött.
A kívülállás pedig megvalósítható, csak rohadt nehéz elérni, de mindenestre élnek emberek az úton úgy, hogy a '60-as években kezdték, vannak európában squatok is minden nagyvárosban, nyáron sokan utaznak stoppal, virágzik a couchsurfing és a net rengeteg tippet nyújt arra, hogy ingyen és relatíve szabadon élhess, csak hát ez még így is nagyon nehezen keresztülvihető. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A hatvanas évek második felében a beat helyét a hippik mozgalma foglalta el. Nekik nem volt saját irodalmuk, életcéljuknak önmaguk kiteljesítését tekintették. A mozgalom őshazája San Francisco egy elővárosa volt, ám hamarosan egész Amerikában és Nyugat-Európa-szerte megalakultak az első hippi közösségek, akik párosan, kis, vagy nagyobb csoportokban kommunákban éltek. A hippi csoportosulás tagjainak közös jellemzői voltak, hogy pólót, farmert, és hosszú hajat viseltek, valamint szerették a Beatlest."
Ez a "hippiség" rövid, tömör, sablonos megfogalmazása; véleményem szerint azonban jóval több rejtőzik mögötte. Annyira összetett ez az egész, hogy nem lehet pár mondatban lezárni egy ilyen témájú vitát, ugyanis a hippi szó rengeteg mással is összekapcsolódik: pszichedelikus szerek, szabadság, kommuna, szeretet, béke, háborúellenesség, LSD (Leary), zene, tüntetések, miegymás... :) manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend, divathóborttá válik: lelkes követőkre talál, akik aztán pár hónap múlva megunják, hogy mindig vidámnak és színesnek kell lenni, hogy nem kiabálhatnak senkivel, valamint hogy az anyukájuk már méterekről kiszagolja a marihuána szagát :D dehát, hippinek lenni nem ennyiből áll. és azt hiszem, lényegében most érkeztem el a feltett kérdéshez, mely szerint: "kik a true hippik?" nos... valószínűleg azok, akik a vietnámi háború és a kötelező besorolás ellen tüntettek, majd később már a világbékéért, amit aztán a szépségkirálynők is átvettek tőlük. akkor ők is hippik, nem? :D szerintem ott kezdődik az egész, hogy ma már nem lehet valaki igazán hippi, ha minden adandó alkalommal hangoztatja azt. én nem tartom magam annak, mégis, hihetetlenül közel áll hozzám, nem csupán az eszme, hanem minden más is, ami összefüggésbe hozható az említett témával. hordok píszes nyakláncot, van színes szoknyám, és imádom a természetet. ja, és hippibusszal fogom körbejárni európát néhány barátommal. :D de ettől függetlenül csak egy szabadságmániás, XXI. századi lány vagyok, aki minél jobban próbál azonosulni a hippiséggel. ezért ha kommersz pálinkát akarok inni (ahogyan az egyszer téma volt, itt a fórumon), akkor kommersz pálinkát fogok inni. nem attól válik valaki egy bizonyos "elérni akart valamivé", hogy görcsösen igyekszik megfelelni a szerinte kötelező magatartási, erkölcsi, felfogási (satöbbi satöbbi) formáknak, normáknak és szokásoknak...
Arról pedig, hogy mi maradt nekünk ebből a korszakból - ahogyan azt ópium papa is írta - ... "rémesen sablonos és hamis kép" :) valóban. sajnos azonban ezt szinte lehetetlenség elmagyarázni a mai embernek. hogy ugyan már, nem attól leszel hippi, hogy "csakazértis" elszántan szívod a füvet, napszemüvegben jársz (persze kerekben, hogy egy kicsit a Beatles-korszak jelei is érződjenek rajtad), össze-vissza khm... :D hancúrozol mindenkivel, és az utcasarki hajléktalanhoz hasonló ruhákban jársz (borotválkozás? dehogy)... aztán hetek múlva majd megunod, jön majd egy másik divat, amikor mondjuk, te is punk leszel. és akkor gyorsan utánaolvasol az interneten, meg kidobod a hippi ruhákat (bár, ha van egy kis eszed, akkor csak megszaggatod őket, és néhány biztosítótűt szúrsz beléjük ;D), és átfesteted a hajad zöldre, vagy pirosra...
Igazán szerintem csak az érezhette magát valódi hippinek, aki ott és akkor "tevékenykedett". hozzánk ebből már alig jutott el valami, bár becsülendő, hogy mai napig próbálják életben tartani ezt az egész felfogást :D én például az idei ozora fesztiválra készülök, de nagyon :D egy ismerősöm azonnal meg is jegyezte, hogy "te füvezni mész oda?", mert hogy ott - szerinte - nem a "szeressük egymást, és táncoljunk a napfényben" hangulat az uralkodó :D nos,meglehet. de ha én azért megyek oda, mert a napfényben akarok táncolni, akkor úgyis ott fogok. végülis, nincsen megtiltva... és ez vonz engem leginkább az egészben. a szabadság. a mai normák tudatában elég nehéz lenne a társadalmi kívülállóként leélni az életem, de ha lehetőségem adódna rá, megtenném. végülis, nem véletlenül született előbb a természet, és csak utána az ember... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ópium papa.
elfelejtettél odaírni a végére , vagy az elejére egy nagyon fontos dolgot: "meglátásom szerint". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mi az hogy true hippi? A hippimozgalomból (mozgalom?) teljesen sablonos és hamis kép maradt meg az utókorban. písz love marijuana stb.
Azt kéne tisztázni először ezeknek az arcoknak, hogy 40 éve nem egy zárt, kiközösítő szubkultúra volt ez (ahogyan azt ők elképzelnék), hanem egy többé- kevésbé globális ellenkultúra, sőt az egyetlen modern ifjúsági kultúra. Ez pedig nem a szektásságot, hanem a kívülállást (a polgárosult életforma elutasítását- többnyire külsőségekben) hangsúlyozta. Egy hippi nem elitista, fennsőbbséges volt, hanem csöves, hobó.
A másik hogy eleinte korántsem voltak annyira békések már ami a közrendet illeti. Főleg Japánban és Európában rengeteg hulligán volt a hosszú hajúak között ezek aztán rendre részt is vettek a korabeli utcai harcokban, különféle ajzószerek társaságában. ("az alkohol öl, használj LSD-t") De az USA-ban is sok provokatőr volt köztük, főleg a felsőoktatásban.
A peace, love ideológia sem afféle széplelkűség volt, hanem politikai üzenetet hordozott, gyakorlati háborúellenességet. És mivel akkoriban kényszersorozás volt, ha inkább kommunázni akartál és nem lövöldözni, akkor fizikailag is szembekerülhettél a törvénnyel. (Ennek aztán csúnya verekedések lettek a következményei)
A hetvenes években aztán a dolog megszelídült egyre inkább vallásos- szabadidős irányba mozdult, fokozatosan elvesztette politikai/társadalmi jelentőségét ezért aztán ki is múlt szép lassan.
Hogy mi is volt ez az egész? Szerintem nem lehet a hippizmust megérteni a háború utáni társadalmi- technikai- demográfiai- szemléleti stb. átalakulás alapvető ismerete nélkül. Annyira egy adott időhöz kötött jelenség volt, hogy egykori jelentését ma nem lehet reprodukálni (nem attól leszel hippi, hogy virágos ingben jársz, hanem hogy 45-50 körül születtél)
Ahogy már valaki szót ejtett róla előttem, a pszichedelikus szerek használata sem egy afféle tudatossághoz kötődött náluk. Egyszerűen egy idealisztikus politika része volt ( a hallucinogéntől freak leszel, nem hasonlítassz a kispolgár- zombikra, vagy képtelen leszel arra, hogy háborúzz, vagy nagyon mély közösségi élményt élhetsz meg ha sokan téptek együtt stb.) Amellett, hogy akkoriban mértéktelenül zabálták ezeket a szereket, a hippik "felszabadító" mozgalma nélkül ma semmilyen pszichedelikus kultúra nem létezne.
És végül ejtsünk szót arról, ami a dologban időtálló. Akkoriban a zene és az ehhez kötődő "nonkomform" szimbólumok soha nem látott kötőerőt jelentettek a fiatalok között, faji/társadalmi hovatartozás nélkül lényegében. A zene lett az egyetlen határokon átívelő kommunikációs forma, amely nem csak szórakozás volt, hanem életérzést, szabadságvágyat, generációs tudatot is kifejezett. Ennél máig nem találtak ki jobb érintkezési formát.
|
| | | | |
| | | | | | 213. tester | 2008. december 29. 03:33 |
| | | | | | | Az is lehet hogy azért botlasz meg 6x ugyanabban a szegélyben mert nem arra figyelsz hogy hol vagy és mit csinálsz, hanem a elmerültél a nem releváns, ismétlődő, useless gondolatokban.
Nem arra figyelsz ami akkor és ott van, hanem a felmerülő gondolatokra, amik mindig valahol a múltban vagy a jövőben keresnek valami kattogni valót maguknak.
katt katt katt |
| | | | |
| | | | | | 212. tester | 2008. december 29. 03:17 |
| | | | | | | Szerintem ezekhez nem kell gondolkozni.
Ahhoz hogy megítéld mekkora a hullám, honnan jön, és mit tegyél nem kell gondolkozni, csak "tudatában lenni".
ez csak úgy jön.
szerintem először tudatosul valami, aztán ehhez már csak hozzákapcsolódik a gondolat, formába önti, rátapad, hasonlítja besorolja, ráhúzza az eddigi, ugyanúgy betanult, "működő" gondolatokat amik addig a pillanatig önfenntartó módon fent maradhattak.
Ha rosszkor állsz fel a deszkára nem kell feltétlen végig gondolni hogy:
-hamar álltam fel, rossz helyen volt a súlypont, és a hullámra rossz szögben állt a deszka
ezek nélkül is ugyanúgy benned lesz minden amit már tudsz, attól hogy nem fogalmazódik meg még ott van.
persze most vízről prédikálok de közben bort iszok, ráadásul szörfözni sem tudok.
viszont vannak olyanok akik tudnak |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | áh. a szörfözés agymunka is. figyelni kell, hogy honnan jön a hullám, be kell állni a megfelelő testtartásba, tudni kell, hogy melyik hullámot honnan kell meglovagolni, ahhoz, hogy ne a hullámat sodorja a prtra, hanem csak a hullámot. szal az is agyalós sztori.
eltörik egy láb, akkó meg végig kell gondolni, hogy mit nem csináltam jól, pl miért mentem szappantalpúban -15 fokban a jeges esőben túrázni, vagy ha előtte hatszor megbotlottam ugyanabban a járdaszegélyben, akkor miért nem figyeltem oda, és igen sajnálkozni kell, hogy áh miért vagyok ilyen figyelmetlen, és akkor el lehet jutni pl oda, hogy azért, mert ez meg ez meg az a tényező, esemény, körülmény, arc, stb megzavarja a nyugalmas belső csendemet és ahelyett, hogy figyelnék, szétesek él elkhurom, és persze meg kell élni a fájdalmat, sirni kell, meg minden.
ha ez nem történik meg, akkor fennáll a veszély, hogy next time nem a lábam törik el, ráadásul figyelmeztethetem a másik szappantalpúban jeges őton mászkálót, vagy a minden nap megbotlót, hogy keresse meg h mi zavarja az életében, amitől ien szétzizzent lett, és transzformálja,m vagy épitse le ezt a zavaró dolgot. úgyse biztos, h megfogadja, de legalább nekem fasza érzés. :) aztán ha pl valakinek a valamilyen viselkedése nem bejövős és amiatt esett szét a figyelmem, akkó be kell neki szólni, hogy ezt ne, mert különben elindit egy fertőzést.szerintem. |
| | | | |
| | | | | | 210. tester | 2008. december 29. 00:03 |
| | | | | | | Nem szörföztem még, túl mereven viselkedek a vízben azt hiszem.
Ha egy szörfös folyton azon töri a fejét hogy honnan jönnek a hullámok, miért jönnek, vagy most nem is kéne hogy jöjjenek vagy nem így kéne ennek lennie....
akkor nem a szörfözésre fordítja a figyelmet.
Nem szörfözik hanem gondolkozik.
Egyszerre a két dolgot nem lehet teljesen.
de tényleg amikor bekövetkezik valami, pl eltörik egy láb, egyből az megy a lemezen hogy ennek most nem kellett volna megtörténnie, miért pont most, miért pont velem, ahelyett hogy egyből az eset kapcsán felmerülő lehetőségekre összpontosulna a figyelem.
A sajnálkozás meg a károgás ilyenkor is annyira nonszensz, még akkor is ha csak logikusan gondolja át az ember.
Na mindegy, ez ilyen:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (ha jön a hullám, akkor inkább kimegyek a partra röhögni a szörfösökön.egyébként látott már valaki néger szörföst?)
|
| | | | |
|
