 Kategória:
Társadalom 
Létrehozó: Andr
Létrehozás ideje: 2006. február 14.
Utolsó hozzászólás: 2020. július 30. |
| |
Érdeklődés: 34251 letöltés
807 hozzászólás |
| |
|
|
pszichologia - merre menjenAndr, 2006. február 14.  | |  | | | | |  | |  | | | | Gén: Valamilyen szinten biztos reakcióm az, amit írtam a Rémálmok topikba. Az akadémia merit-lista és Vizi E. bohóckodása micsodák? |
| |  | |  |
| | | | | | 122. mese | 2006. április 9. 21:06 |
| | | | | | | Gén: egyébként ez egy borzasztóan érdekes terület. az álomtól kezdve a tudat kialakulásáig, ahogy a gyerekeknél kifejlődik. akár csak a tanulásmódszertanban, hogy az olvasásos, értelmi vagy a fényképes memória a célravezetőbb. ma már szinte programozható a gyerkekek agya, mint a mátrixban ilyen kutatások eredményeképpen. mondjuk szerintem jóval érdekesebb a biológiai tények mögött a tényleges működés, hogy akkor ez hogyan is történik. tudat és agy kapcsolata.
"a lélek jelenlétét a testben a tudat jelzi."
védikusok |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | CSeerke:
A kognitív idegtudomány a bonyolultabb kognitív-pszichológiai funkciók - észlelés, figyelem, tudat, nyelv, gondolkodás, memória, tanulás, döntéshozatal, érzelmek - agyi (neurális) alapjait kutatja. "Az elme biológiájának" is szokták nevezni. Ez egy fiatal, kb. 15 éve létezö interdiszciplináris tudományág, ahol a pszichológia, (tudat)filozófia, neurobiológia, kognitív- és nyelvtudományok, valamint informatika ötvözödnek. Módszereiben hasznosítja az agyi képalkotó és egyéb technológiákat (pld. EEG, MEG, PET, fMRI, TMS) valamint a viselkedéskutatásos pszichológiai kísérleteket is. Egyik központi kérdése - ami a filozófiában évezredek óta vita tárgya - hogy mi a tudat? Illetve, hogyan müködik a tudat? Mi a tudat és az agy kapcsolata? Ezt többek között a módosult tudatállapotok (álom, hipnózis, meditáció, transz, hallucinációk, testenkívüli élmények) kutatásával lehet kísérletileg vizsgálni. |
| | | | |
| | | | | | 120. mese | 2006. április 9. 17:39 |
| | | | | | | | a könyvről: nemtom ki milyen suliba járt, de én tanultam gimiben neurobiológiát. az észlelésről meg ezekről szerintem érdekes lehet és nem anynira bonyolult, az ilyen könyvnek az a titka, hogy lassan kell olvasni mindent felfogni... szerintem. |
| | | | |
| | | | | | 119. mese | 2006. április 9. 17:37 |
| | | | | | | Cseerke:
hát amiről te beszélsz az inkább pszichológus, de a pszichiátria sem zárja ezt ki. a pszichiátriában sem a dögivel való gyógyszerfelírás a lényeg - mellesleg megszűnőben van az, hogy a gyógyszerek felírásáért pénzt kap egy orvos, mert ez visszaélés lenne -, hanem alapvetően az a tény, hogy a problémák amik az emberrel előfordulnak, ha van is lélek alapvetően biológiai testi eredetű, tehát a lélek beteségei is a testhez köthetők, mivel a lelket spirituális töltetével együtt is nagyobb részt vegyi reakciókkal körülfontnak tekintik. A lelket nem a lélek ápolásával, hanem a lélek ápolása mellett, de nélkülözhetetlenül testi valójában akarják gyógyítani. Vagyis minden lelki problémát bizonyítottan (szerintük) testi dolgok okoznak, ez lehet születésből fakadó probléma, születési oxigénhiánytól kezdve bármi, fejlődési rendellenesség, az agyban, valamilyen vegyi folyamat.
Ezért ilyen módon is korrigálnak. Pszichológusok többsége gyógyszeres kezelést alkalmaz kiegészítőként és nem fordítva, csak ritka esetben írnak fel bármit, általában átmenetileg a lélek belső rendberakásának megtámogatására, kezdetként amíg jobban nem leszel és nem fordítva...
azért a lélek szó csak-csak szerepel:) psziché, tudod ;o) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kognitiv idegtudomány ?
ez érdekel
mondanál rola bővebben vmit ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Érdemes megkülönböztetni a tudományos publikációkat a könyvektöl. A tudományos cikkek nem jelennek meg azonnal, hanem az adott területhez értö szakemberek elöször átnézik (peer review), hogy a kísérlet módszertanilag megfelel-e a minöségi követelményeknek; esetleg visszaküldik javításra. Amikor megjelenik a cikk, bárki hozzáértö olvasó kritizálhatja a módszereket. A kísérleti körülmények mindig nyilvánosan hozzáférhetök, így az eredményeknek egy másik laborban megismételhetöeknek (replikálhatóknak) kell lenniük. Így "bukott le" a Ricaurte-féle valószínüleg megbundázott majomkísérlet, ahol MDMA helyett "véletlen" amfetamint adtak be az állatoknak - a másik labornál sehogy se jött elö a 25%-os amfetamin okozta halálozás. Ezzel szemben könyvet bárki írhat, nem kötelezö szakmai lektort használnia. Miután kijön egy könyv, az olvasótáborát gyakorlatilag lehetetlen egységesen elérni és az esetleges tényhibákra felhívni a figyelmet. Lehet persze könyvkritikát írni, de az aránylag kevés emberhez jut el. A TV és az újságok ugyanilyen de facto kritikátlan médiának számítanak (némely hibakiigazítást leszámítva). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | xerfield:
Sajnos az Akadémiai merit-lista a Vizi E. politikai bohóckodása óta nem meggyözö számomra (persze ettöl még lehet jó fej a Szász Ilma).
"Nemtom te pontosan mit tartasz nyúédzsnek, de ahogy látom nagyon zavar."
Nyúédzsnek azt a kommerciális vonzatú irányzatot tartom, amely a világban elöforduló anomáliák magyarázatául a laikusok számára természettudományosnak látszó, de kritikusan megvizsgálva nem-tényalapúnak bizonyuló kijelentéseket hoz fel.
"Azt mondod, hogy a 100. majom effektus egy hamis állítás? Miért?"
Mert volt egy Kawai nevü etológus, aki 1965-ben egy majompopuláción végzett megfigyeléseket, amiket késöbb egy Watson nevü nyúédzses író a tényeket megmásítva saját elméletének bizonyítására használt fel: http://www.uhh.hawaii.edu/~ronald/HMP.htm
A nyúédzzsel az a bajom, hogy innen-onnan összeszedett gondolatokból világmodelleket alkot, amiket nem hitként, hanem kész tényként állít be. A jelenségek azért jelenségek, mert müködnek. A tudomány pedig azért tudomány, mert megfigyeli a jelenségeket, hitalapú feltételezéseket, hipotéziseket gyárt a müködésükröl - vagyis modellezi a jelenségeket - utána jóslatokat tesz a jelenségre vonatkozóan, majd kísérletileg bizonyítja, hogy a jóslatok helytállóak, vagyis a hipotézis valamennyire tényleg modellezi a világ müködését. A modell pontossága nagyban függ a rendelkezésre álló módszerektöl - ezt a tudomány is tudja, ezért nem végleges igazságokat, hanem legújabb eredményeket keres egy véget nem érö önkorrigáló folyamatban.
A világ tele van a jelenségekre vonatkozó hamis állításokkal. Ha régi dolgokra akarsz újat építeni, akkor viszont tudnod kell, hogy mik a másoktól átvett alapjaid igazságtartalma; egyéb esetben valószínüleg felesleges munkát végzel és nem jutsz messzire. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csáócsáó:
Ez a Kognitív idegtudomány szakmabelieknek készült, szvsz a laikusoknak túl részletes és száraz. Szerintem nézd ki belöle a könyvtárban azt, ami téged érdekel. Nekem azért van egy példány, mert a könyvbemutató bulin az MTA dísztermében occsóbban adták ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
Egyik könyve borítóján hátul van ez:
"A szerző kutatóorvosként működött, a tudományok doktora, Akadémiai-díjas, főigazgatóhelyettes, címzetes egyetemi tanárként ment nyugdíjba, hogy második szakmájában, a pszichológia és a valláslélektan terén tevékenykedjen tovább."
Elég tömény egyébként általában, igen, mert van mit mondania. : ) Nemtom te pontosan mit tartasz nyúédzsnek, de ahogy látom nagyon zavar. Azt mondod, hogy a 100. majom effektus egy hamis állítás? Miért? Azt még megérteném tőled, ha azt mondanád nem bizonyított, de hogy hamis...
Az ilyen, s ehhez hasonló (nyúédzses?:) jelenségek természetüknél fogva az akadémiai tudomány módszereivel és feltételeivel nehezen, egyelőre leginkább nem bizonyíthatók. Mivel a 100. majom effektus is spontán megfigyelésen alapul, emberi kisérletezgetés nélkül jön létre, elég nehezen lehetne úgy bizonyítani, hogy az a nagybetűs tudomány számára elfogadható legyen. Lehet hőzöngeni, hogy materialista módon igenis bizonyítsák be nekem, hogy létezik kollektív tudattalan, csak nincs sok értelme. Ez nem az a dolog, amit úgy az ember orra alá lehet tolni, legalábbis még biztos nem.
A flesses topikba leírt kvantumfizikai kétréses kisérletből is az volt a tanulság szerintem, hogy van egy olyan jelenség, ami teljesen kész, nincs rá semmilyen magyarázat, hogy történhet ez? Aztán mikor odanéznek, hogy megnézzék, akkor másképp viselkedik az elektron, nehogy fel kelljen tárnia a kis titkát. Elég durva lenne, megtudni, hogy mi is történik valójában, de valami tudományosan megmagyarázhatatlan okból másképp viselkedik, de csak akkor, ha látjuk; ha nem nézünk oda, megint végzi a nagy kérdőjeles tevékenységét. (Elnézést, hogy mindig ezt hozom fel, de ez az egyetlen akadémiai fizika által elfogadott kisérlet amit ismerek és kioszt rendesen - főleg a fizikusokat.)
Valahogy így lehet ez sztem ezekkel a jelenségekkel is, nem mutatják meg magukat a nagyvilágnak, hogy pontosan hogyan, s miként van ez. Ezért gyakorlatilag tudományosan nem bizonyíthatóak. Még. Az más kérdés, hogy a nagyvilágnak ugyan nem, de egyéneknek, és végülis bárkinek többé-kevésbé felfedik magukat - csak foglalkozni kell a témával persze, nem annyi, hogy flegmán odamondom hogy na ha télleg vagy akkor gyere mutasd magad vazze. Elég durva lenne az embereknek, ha hirtelen minden parajelenség mindenhol működne. Nem így megy ez szerintem. Inkább egy lassabb, fokozatos ébredés a pusztán anyag bűvöletéből.
A miaf*szttudunk a világról című filmet sajnos még mindig nem láttam, pedig érdekel, bebizonyosodik-e, hogy amiről te beszélsz oly rosszallóan, én pont azzal foglalkozom... (valószínű, hehe ; ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re: 106
Öh, ez a Szász Ilma is ilyen tömény minden(ki)tbele nyúédzs?
"Amikor egy birka rájött, hogy hason csúszva át tud jutni a görgõzáron, tõle 100 km-nyire is kitalálták a birkák ezt a megoldást.)"
Ez nem bizonyít sem információátvitelt, sem morfogenetikus mezöt.
Minden 100. birka próbálkozik kijutni, és minden 1000. birkának sikerül.
(Az angol tejesüvegfóliát kibontó madarak és a japán krumplimosó majmok közül az elsö példa trial-and-error, reinforcement és stimulus enhancement, a második pedig egy több évtizedes hamis állítás.)
[R.A.Wilson: Kvantumpszichológia]
"Könyvének matematikai szürrealizmust súroló nézeteivel nem szeretnék foglalkozni"
Pedig azok a legérdekesebbek és semmi közük a kvantumhókuszpókuszhoz. |
| | | | |
| |
| 
 |
