 |
Buddha, Jézus, Mohamed és barátaiksoon., 2005. december 13.  | |  | | | | 358. meta | 2006. április 25. 04:01 |
| |  | |  | | | | |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Kérlek, Bence, magyarázd el, minél jobban, mi is az az eternalizmus, ki az az eternalista? Nagyon érdekel régóta, és már írtál is róla, (meg hogy én is az lehetek,) de úgy érzem még mindig nem jött át teljesen...
Nekem azt mondta az eltés tibetista tanárom, mikor valami olyat mondott amahaparinirvanára hogy ~abszolút létezés (vagy ilyesmi) és én mondtam neki hogy hát de az nem abszolút semmi? Szóval akkor nevetve azt mondta hogy hehe, hát ezaz, de azért ha jól megnézzük azért mégiscsak valami... A lényeg hogy ez is csak az ő véleménye, viszont a dharma követői között sincs egyetértés az abszolút nincsség valóban nincsség, avagy abszolút vanság kérdésében... ! |
| | | | |
| | | | | | 356. Bence | 2006. április 24. 10:10 |
| | | | | | | 'known as Sunyata, so much so that Absolute Reality is identified with Absolute Nothingness'
'The possibility of this transition bespeaks of the substantial presence of a shadowy self in the metaphysical vacuum of Sunyata.'
'as a scrutinizing look at the Buddhistic Sunyata-theory manages to get a glimpse of the shadowy presence of a full-fledged Atman that explains the possibility of enlightenment.'
Tipikus eternalista. nem vágja:( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Részlet Leo Schaya "Az Egység szúfí tanítása" c. könyvéből:
"
Az iszlám metafizikája nem hozzáfűzött spekulációkból áll, hanem a tanítás lényege; s e lényeg tiszta tartalma azonos minden vallás tartalmával. Valóban, az egyik és a másik vallás közötti különbség a formában és a kifejeződésban van, s nem a forma feletti végtelen Valóságban. Az iszlám metafizikában elmélyedni annyi, mint behatolni minden vallás egy Igazságába, az egyedül Valóba.
A vallás csak akkor az, ami, ha isteni kinyilatkoztatás az alapja; az emberi agy kreálta ideológiákból üdv nem fakad. Az iszlám valódi értékét tárgyilagosan megítélni csak Mohamed üzenetének benső értéke és az üzenet szellemi és történeti gyümölcsei alapján lehet. A Végtelen Igazságát az emberekkel közölni szánta, és feltárulkozásának számlálhatatlan lehetőségét néhány vallásba foglalta a sokarcú emberiség különféle alapmentalitása szerint. Minden vallás formai kizárólagossága a forma mint olyan kizárólagosságát ismétli meg. A formát a forma feletti isteni Valóság minden más Ťképétőlť megkülönböztető sajátos szimbolikus kifejezés határozza meg. És valóban, minden vallás külső alakja Isten megnyilatkozásának formája, és minden más vallási formától egy bizonyos isteni aspektusra ébredésben különbözik. Minden aspektus feltárja a többi kinyilatkoztatást is tökéletessége fényében; mert Isten tiszta, megkülönböztetetlen Lényeg, és aspektusai, tökéletességei száma oszthatatlan és végtelen, s a minőségek keveredése nélkül foglalja magába a többi minőséget. Minden kinyilatkoztatás az összes többit is jelenti a maga módján, rendeltetésük éppúgy az egy és egyetemes Istenség állítása; mert Istentől nem vehetjük el a kinyilatkoztatás és feltárulkozás semmilyen lehetőségét.
Valamely isteni minőség a tükrét képező vallásban ragyog fel teljes fényében, s e vallást követői Isten egyetlen fenséges kinyilatkoztatásának tekintik. Az Istenség sokféle manifesztációjának belső törvénye minden kinyilatkoztatás sajátos formáját védelmezi; Isten minden vallást egyfajta felsőbbrendűséggel ruház fel a többivel szemben, így kristályosodhat ki a közösség alapmentalitása őstípusa köré, amely a fenségeshez vezető útja. A vallások kizárólagossága a dolgok természetéből fakad; a forma illúziójába merült ember előtt az Igazság csak fátyolon át mutatkozik meg, valamely szükségképpen múlékony és határolt, alakkal bíró megjelenésben, de ez szétoszlik, amint az ember -- ha Isten engedi -- közvetlenül a Lényegben és az átmeneti szimbólumokon túl közeledik az Igazsághoz.
Egy vallás Ťmagasabbrendűségeť nem benső, hozzá tartozó, abszolút velejárója, csak formai tényezőkből ered, és valamiképpen semlegesíti más hagyományok Ťfelsőbbrendűségeť, mert Isten forma nélküli valóságában egyedül trónol Ťpáratlan tökéletességeiť fölött, aminek a vallás csak szimbolikus és szellemi megnyilatkozása: Ő minden arculatától, aspektusától, feltárulásától, Nevétől, megszemélyesülésétől, Belőle induló és Hozzá vezető úttól független, feltétlen Lényeg. Az Isten abszolút Valóságát sajátos alakba szűkítő és korlátozó ember nehezen ismeri fel az Istenséget más alakjában, és nehezen haladja meg önnön múló alakja -- a Ťszolgať -- és alakon túli végtelen őstípusa az ŤÚrť --kettősségét. Be kell látnunk, hogy a vallások lényegi Egységének felismerése nem kikerülhetetlen előfeltétele az Egy megtapasztalásának; ez utóbbi viszont megköveteli azon vallási formák szellemi integrációját, amelyeket sorsunk közvetlen erőterünkbe sodor, végül pedig a forma-illúzió meghaladását, noha nem tartozik hozzá az elemző megismerés. Az isteni Valóság túl van minden dualizmuson -- e belátás minden vallás egyetlen Lényegének megértése; s a Lényeg, az Esszencia megismerése saját emberfeletti, halhatatlan ŤÖnmagunkťmegismerése.
"
[A második bekezdés 5. mondatát nem tudom összerakni szintaktikailag. Van valakinek ötlete hogyan kéne érteni?] |
| | | | |
| | | | | | 353. metta | 2006. április 13. 16:39 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | "Egyik reggel a tanítványai körében ülő Buddhát meglátogatta egy ember.
- Mester - kérdezte tőle - van Isten?
- Nincs - válaszolt a Magasztos.
Az ember elment. Ugyancsak aznap jött egy másik ember is.
- Mester - kerdezte ő is - van Isten?
- Van bizony, természetesen létezik - válaszolta Buddha.
Ez az ember is elment. Este egy újabb kereső jött.
- Mester, van Isten?
Ennek Buddha nem válaszolt csak leültette maga mellé, behunyta szemét és
hallgatott. Az ember egy fél óra múlva felállt es megköszönte. Azzal ő is elment.
A tanítványok összedugták a fejüket, majd Szariputta, a mester
legkedvesebb tanitványa megkérdezte:
- Mester! Miért válaszoltad az első kérdezőnek, hogy nincs Isten, a
másodiknak azt, hogy van es az utolsónak nem is feleltél? Akkor most mi az igazság?
Buddha így válaszolt:
- Az első ember egy ateista volt. Arra számított, hogy azt mondom van Isten és akkor majd megnyugodva mehetett volna haza azzal, hogy ezekkel nincs mit tárgyalni.
A második ember egy pap volt. Azért jött, hogy vitatkozhasson velem, hisz mindenki tudja én nem beszélek soha istenről.
Mindkettőjüknek olyan választ kellett adjak, ami hasznukra válik.
A harmadik emberben volt hit és volt alázat. Nem szavakkal, de megadtam a választ a kérdésére, átélhette az istenit..." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sztem én nem neveztem a bhatki útját érzelmesnek, csupán azt mondtam, hogy valszeg több haszna származhat egy "érzelmesebb", intellektuálisan nem annyira "penge" embernek a bhakti gyakorlásából, és az azt magyarázó érvrendszer tanulmányozásából, mint mondjuk elvont alapelveken való "elmélkedésből" /meditációból/ és az azt alátámasztó elvont, bonyolult érvrendszer tanulmányozásából. |
| | | | |
| | | | | | 349. mese | 2006. április 6. 00:52 |
| | | | | | | Ákimáki szépen idézel a Gítából.
Éppen ezért nem értem, hogy bhakti útját miért nevezed érzelmesnek, amikor nem érzelmes, hanem elfoigadáson a kinyilatkoztatás, sabda elfogadásán alapszik.
mindemelett a filozófiák és vallások, hitrendszerek tökéletesen ugyanarról beszélnek, csak más színű ablakkeretük és néha más-más formájúak vannak a világra.
ezeket a dolgokat valóban kell alkalmazni gyakorlatban, a gyakorlathoz hozzátartozik az átélés nevű folyamat, az élmény, vallásos élmény amit bármilyen forrásból megszerezetünk.
tehát az elmagyarázás nélkülözhetetlen, de nem elegendő.
"a filozófia hit nélkül puszta spekuláció
a hit filozófia nélkül érzelmi hullámzás, idealizmus."
egy bhakti |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt,
"Látszólag homlokegyenest ellenkezik ezzel..."
ez egy milyen zseniális beszúrás!
Ákimáki, te önmeghatározásilag ha bármi egyáltalán, jógi vagy, vagy hindu, vagy értelmileg-érzelmileg jógát ismerő? magam részéről mostanában töprengek ilyeneken, "jógát tanulok"-ra jutottam, meg újabban arra (olvastam egy kommunista haverom könyvét), hogy kommunista is vagyok meg jé, ez a hindu rendszer is milyen működőképes, tehát hindunak is kénytelen vagyok magam vallani.? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki:
Én is akartam idézni az V.4-et, kösz, hogy megtetted :)
Asszem neked bejönne a Feuerstein könyv.
Ami az egyszavas fordításokat illeti, azok csak csomók a zsebkendőn :)
Még a Gítá előszavából:
"
A Bhagavad Gítá "az ÖRÖKKÉVALÓ tudománya, a jógáról szóló írás", Istenről, a világról, az emberről és mindezek alapvető egységéről szól. Arról az egységről, amelynek fölismerése, átélése és megvalósítása a jóga egyetlen célja. A "jóga" szó ugyanazt jelenti, mint a latin "religio": visszakötni, összekötni, egyesíteni, egyesülni - Istennel. Tizennyolc párbeszéde közül tizenhat a jóga egy-egy fajtáját viseli címében. Soha nem hallott jógákról tudósítanak e címek, s ennek oka az, hogy jógának nemcsak magát az Istennel való egyesülést nevezik, hanem az egyesüléshez vezető vezető változatos utakat és módokat is. Az emberi szellem sok megnyilvánulása tekinthető és használható jógának, az istenség felé vezető útnak, eszköznek. Ez utak közül egyik sem jobb, vagy rosszabb, mint a másik, egyszerűen csak más. Az egyik lelki alkatnak emez felel meg jobban, a másiknak amaz. A Bhagavad Gítában hangzik el a hindu Szentháromság második személyének megtestesítője ajakáról a végtelen isteni tolerancia szózata: "Sokféle úton jönnek Énhozzám, Pártha, s Én minden úton eléjük megyek, mert az ösvény amelyen jönnek, Pártha, minden irányból, az enyém" (IV. 11.).
" |
| | | | |
|
