 |
Buddha, Jézus, Mohamed és barátaiksoon., 2005. december 13.  | |  | | | | 610. metta | 2007. november 22. 23:44 |
| |  | |  | | | (persze ebből ugyebár vagy azt lehet kihozni, hogy a kommunizmus tehet róla, mert szegény kislány
egy bebalzsamozott látvány-halottat azonosított kényszeresen egy, az életterében akkor leginkább uralkodó "vallás" fejeként,
vagy,
hogy a katolicizmus, az elnevezéséhez mérten (katha-holon) nagyratörő vallás és szándékosan a halállal és a vérrel paráztat, szóval vérfetisiszta,
vagy, hogy én nagyon hülye vagyok.
amúgy első sprirituális élményként azt jelölném meg
- amit itt a fórumon asszem már leartam valaha -
amikor egyszer az történt, hogy egy "fényfolyam" "áradt" a "fejembe" és hirtelen rengeteg infóhoz jutottam.
nem, nem trippeltem, hanem
ovis voltam és csöndes, szép, kedves kislány
- utólag értékelve talán skizofrén, bár a szüleim és a régi barátaim által ez a feltételezés nem bizonyított-
és felkéredzkedtem az asztalra, hogy elmondjam, amit tudok, és elment a hangom 3 napra.
azóta mindent háromszor megnézek, néha még a szemem is kiakad és a fülem meg lokátorozik.) |
| |  | |  |
| | | | | | 609. meta | 2007. november 22. 23:33 |
| | | | | | | hogy visszatémázzak azért...
éppen ma fejtettem szavakba a kedvesnek egy saláta felett, hogy nekem mi a bajom a kereszténységgel.
alapvetően gyerekkori parám van:
rettentően féltem kiskoromban jézustól!
egyszerűen számomra a halál szimbóluma volt.
és valahogy nem értettem, hogy körbehordoznak egy halottat, meg egy halotthoz imádkoznak, meg aszongya a pap, h teste meg vére...
féltem és rosszul voltam, és ráadásul szörnyen kirekesztőnek éltem meg az egészet, még amikor "bennfentes" is voltam.
kábé egyenértékű volt nekem az egész az úttörőséggel, ott a lenintől féltem nagyon.
a lenin mauzóleumban 13 évesen majdnem el is ájultam...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nargile.
tudnál nekem most nagyon sokat segíteni.
egy dolgozatot írok kötelezően, témáját én választottam a buta fejemmel.
a tárgy judaisztika, a téma az ősi közel-keleti vallások memetikai
-bocs... tudom, hogy ez valamilyen érthető okból (amit már a szellemiségi felsőbbrendűséggel kapcsolatos ellenséges, de általam teljes mértékben prosperált véleménn-nyilvánításod kapcsán közreadtál) a vallástörténet számára idegesítő attribútum :) talán ezért választottam ezt a dolgot, mert nekem így érdekes...-
hatása a zsidó kánonban.
na most ezzel nem is lenne baj.
felületesen simán ki lehet bontani, hogy az adam-eden-mém az ubedian (ezt hogy mondák magyarul? :D ) korból jön,
a törvények részben hammurabitól,
a vízözön-dolog a gilgámes eposzból (ami eredeztethető korábbi eposzokból stb.)
a gyermekáldozat (ábel... később törölve a rendszerből) a kánaánitáktól stb.
ezekhez vannak források mind, meg még.
na de,
azt kérte a profbácsi, hogy egy dolgot bontsak ki.
szerinted melyik a legmérvadóbb?
léci help.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nargile, ezt az órigenészes "lassú" linket köszi.
én arra gondoltam azonban, h olvasataim szerint ágoston egy időben hogyismondjam a pápa bérnöke volt, akkor írt mindenfélét, ami a manicheistákat, pontosabban a szekta-alapítót a halálba segítette.
nekem máshol is vannak kételyeim vele kapcs.
vagy inkább ambivalens személyiség számomra.
az, hogy a manicheisták dualisztikus nézeteit meghaladta oké, de ugyanakkor pont ebben a "meghaladásban" látok valami naon fura csínt, merthogy ugye neki a nagy problémája az a "rossz" meghatározásával volt.
(mert, hogy a legnagyobb jó, aminél elképzelni nagyobbat nem lehet, az az isten, az oké, értem, hogy az ontológiai istenérv is innen ered stb. de azt is látom, hogy "semmiképpen" nem akart "visszatérni" a "meghaladható" "dualizmushoz", így a rosszat valahogy nem igazán tudta helyretenni. ez a csíraelmélete pedig, hááát nekem az tűnik újszerűnek, kár, hogy végülis katolikus bérenc lett. simán ő lehetett volna dawkins példaképe, mint ahogy egy hosszú ideig akár a korabeli dawkins-ként is felfogaható. - vajh kedves dawkins mikor fog megtérni? az egymilliárdodik eladott könyve után? végülis ágoston is népszerű volt észak-afrikában,mint materialista-manicheista. kár, hogy a halott mítoszok utáni, jahvétől rettegő európai klerika "magáévá tette". milyen lenne a világ, ha ágoston a csíraelméletben tovább megy egy kicsit... sokkal tovább...)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De mi szeretjük az általánosítást. Nyílván a lelkész barátod nem átlagos, viszont a szórás annyira nem nagy ilyen téren.
Viszont: a kételkedése már egy sokkal magasabb szint, mint az, hogy szó nélkül, gondolkodás nélkül elhiszi az egészet. És éppen aktuális sztorik keretein belül magyarázza bele az egészet.
Ismerek én is egy nagyon kedves katolikus papot, akit szülővárosomból politikai érdekek száműztek.
Egyébként csak annyit szeretnék még, hogy amin voltam, misén, azon tuti nem volt senkinek spirituális élménye. Ismerve az oda járó embereket, ez eleve kizárt. Mert az egészbe politika és miegymás keveredett. Merthogy mifelénk a 80% református (és ők már tényleg undorító politikát folytatnak), a fennmaradó 20% katolikus pedig a város régi polgári rétegének fennmaradt kis csoportja, meglepően nagy befolyással.
Viszont rövidesen szeretnék eljutni egy misére a Szent Anna templomba. Ott már voltam egyszer, és az a mise szép volt, jó volt és nem éreztem magam feszélyezve. Bár nem tértem meg. |
| | | | |
| | | | | | 605. Sevil | 2007. november 22. 18:45 |
| | | | | | | Mahadeva: "Na de egy vallásos emberből hiányzik valami: nem szketpikus"
Hohó, dehogynem! Van egy kezdő evangélikus lelkész jóbarátom, aki tinédzser korában lejátszotta a "létezik-e Isten" detektíves játékot magában és azóta hívő, méghozzá annyira, hogy a pályaválasztásával úgymond Isten kezébe helyezte az életét. Ennek ellenére nagyon is szkeptikus tud lenni önmagával, az egyházzal, sőt olykor a saját spirituális élményeivel szemben is. A hitről és vallásról folytatott beszélgetéseinkben is mindig arra ösztönzött, hogy legyek szkeptikus. Tehát a vallásosság nem feltétlenül jelent kritikátlan azonosulást az egyházak által képviselt tanokkal és gondolatokkal, ám az mégis érthető, ha valaki egy vallási közösségbe szeretne tartozni. Ez segíthet magyarázatot adni az egyén spirituális élményeire (nagy kérdés persze, hogy milyet), ugyanakkor a összehozza a hasonló szellemiségűekkel.
Azt hiszem Alan Wattsnál olvastam azt, hogy a vallásos közösségbe lépés felér egy intellektuális öngyilkossággal, hiszen le veszi az ember válláról a világ nagy dolgairól való önálló gondolkodást. Akkor ezzel teljesen egyetértettem, de most már kellő távolságtartással kezelem. Noha nem vagyok semmilyen egyház tagja, nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy vallási közösségen belül ne lehetne azt elérni, amit manapság sokan az egyház mint zavaró közvetítő közeg kiiktatásával tesznek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Igazából hasonlót próbáltam mondani én is, csak egészen másképp... Az pedig hogy magyarázunk összevissza az a Best Blonde Joke ever... :D |
| | | | |
| | | | | | 603. Zumzala | 2007. november 22. 15:22 |
| | | | | | | nosza egy kis sóder nektek... :)
Nargile neked sok mindenben van igazad. Élvezettel olvastam a többiek hozzászólásait is. Olyan sok a szempont és a vélemény, hogy már alig lehet tudni mit is bizonygatunk, és lehet kutatni az egyházatyákat, vagy filozófiákat, lehet összehasonlítani, de ezek a tudományok mind az elmének szólnak. Az jut az eszembe, hogy a végén már úgy is csak a puding próbája marad, ki az aki beszél róla és is ki az aki eszi azt. Kicsit olyanok lettünk mint azok a tudósok akik földönkívüli intelligenciát és kapcsolatfelvételt keresnek, és ehhez képest megrögzötten egysíkúan gondolkoznak. Illetve éppen ez az: gondolkoznak.
Illetve nem csak, hanem minden kavicsot megmozgatnak, minden mélységbe és magasságba behatolnak és nem veszik észre hogy saját érzékeik és beállítottságuk korlátoltsága teszi őket vakká a másra.
Szóval léteznek más keleti vagy egyéb helyről származó vallások is, akik azt mondják hogy a megismerés útja nem az intellektus pallérozása, a tudásanyag bővítése, nem az összehasonlítás vagy az elemzés, hanem a káosztól való visszahúzódás, egészen a belső istenig, a meditáció, koncentráció, kontempláció eszközeinek vagy képességének kifejlesztése, tarammtaramm. Tisztánlátás elérése azáltal hogy megszabadulunk a véleményeinktől, mert akkor már nem vetítünk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén, Hopax, igazatok van. Ez csak a a fogalomrendszeremben nem működő dolog (vagyis működik - részben). Viszont ilyen alapon eleve nehezen tisztázható az, hogy mi számít spirituális élménynek (nem fogalom, hanem élmény tekintetében). Az egész spirituális élmény ennyire csak személyfüggő, akkor viszont megintcsak ott van az egyház szerepének megkérdőjelezése. Persze létezik csoportos spirituális élmény is, sőt az a legigazibb... :D
Viszont továbbra is megkérdőjelezem az egészet biokémiával, és pszichológiával. Ezért nagyon fontos a kutatás pszichedelikus területeken: ha jobban megismerjük ezt az egészet, választ kaphatunk azokra a kérdésekre, amelyek mögé Istent képzelünk. Ez már nagyon duplaszőrös. A tudományos nézőpontot akkor sem vetem el.
Végülis a hozzáállás éppúgy egyidős az emberiséggel, mint a vallásosság. Más kérdés, hogy míg a vallás fejlődése nem hozott kézzel fogható felfedezéseket spiritualitás tekintetében, a tudomány igen. Pl a világkép megváltozása a nyugati kultúrában mindig is tudományfüggő volt a vallási ragaszkodás miatt. A Nap nem a világegyetem középpontja. És van evolúció is. Sőt az evolúcióról szól az egész, még akkor is ha nem értjük az evolúciós folyamatok összességét, mert sok a kérdőjel, hiányosak az ismereteink.
Hogy miért buktak meg a görög filozófusok a kereszténységgel szemben? Akkor még nem állt az emberiség olyan szinten technikailag. Ha ma jönnének a keresztények és eddig nem is lett volna ilyen (mondjuk az így durva, mert egészen más világ lenne), akkor a mai tudásanyag mellett az ókereszténység elvei nem állnának helyt. Viszont ez megint bonyolítaná a helyzetet. Ez egy végtelen kettősség. És ez a kettősség az emberiség átka és áldása. Lehet, hogy egyszer elmúlik, de az egy elég durva utópia lenne... Csak az egyik a másik nélkül. Folyt köv., megyek gyakszira :DDD |
| | | | |
| | | | | | 601. jinzo | 2007. november 22. 12:29 |
| | | | | | | Hát ez szép emberek!
Majdnem fél óra és kb,12 tök ismeretlen szó utánajárása végeztével,ideértem az elejére.Szórakoztató és roppant tanulságos egyperceseket olvastam.Aminek az lett a vége hogy az spirituális élményeitényleg személyfüggök.Tudjátok érdekes volt ennyire filozofikus és tárgyilagos értelemezésben olvasni a vallásról.Mint a daath egyik kevésbé müvelt és iskolázott tagja sajnos én nem tudok idézetekkel és egyéb frappáns filozofiai irányzatok tanaival beszállni(bár megeröltethetném magam).Na és akkor a lényeg én a vitába azért szálltam be,mert én mint vallásos ember rendkivül érdeklödö vagyok minden iránt ami az életmódommal kapcsolatos.Bár a vallási hozzáálásomat nem tudnám sehova besorolni,mert az elmúlt 10 év alatt rengeteg olvasásból és tapasztalatból rakodott össze és Péter atya szerint aki kedvenc hittantanárom volt és a mai napig kedves barátom,sok gondolatom rendkivül istenkáromló is.De nekem ez a meggyözödésem ami néha fejlödik és változik mikor felismerem valamiben a korlátoltságomat vagy szüklátókörüségemet.Sajnos vannak olyan vallási dogmák leginkább a kereszténységben amit valaki már jól megfogalmazott elöttem, a haragvó isten meg a tizparancsolat és lássuk be egy mindent teremtö és éltetö isten képében ezek nevetséges állitások.Én továbbra is arra a kérdésre szeretnék töletek választ kapni lévén hogy logikailag nagyobb rálátással rendelkeztek mint én,Hogy a katolikus egyháznak és más világvallások vezetöinek nem kéne-e elgondolkodni azon,Hogy a változás nem rossz dolog.Más világban élünk mamár az emberek nem hülyék,olvasottak és müveltek.Éppen ezért középkori dogmarendszer és a félelemkeltés nem nagyon hat rájuk.De ha felfednék elöttük a menny vagy épp más vallási rendszerek esztétikáját , szépségét vagy azt hogy a valódi megértéshez és az istenhez való közelkerüléshez mennyi munka, logika és kitartás kell.Nézzétek a 17-19.század misztikusait és müvészeit talán nem volt olyan nagy a különbség.Egy egész életmüvel igyekeztek isten közelébe kerülni,mert tisztán érezték és tudták,hogy a világ principiuma nem fogható meg üres fejjel vagy adományokkal és gyonással.Talán az ima az egyetlen jó gyakorlat amit a kereszténység a hétköznapokban használ.nem a történelmi jelentöség a kérdés szerintem hanem a bevett gyakorlat már rég nem felel meg a kornak.És higgyétek el azt a kulcsot meg kell találni mindenkinek.hát befejezem és tényleg bocs ha hülyeségeket irkálok,de jó olvasni a véleményeteket dolgokról.Üdv. |
| | | | |
| | | | | | 600. Hopax | 2007. november 22. 12:21 |
| | | | | | | mahadeva:
"nem láttam senkit sem, hogy spirituális élményt élt volna át. Valódit."
Ez lehet
Nem láttam semmit sem. Valódit
Nem láttam senkit sem. Valódit
Nem valódi.
A többit Gén leírta.
Ez duplaszűrős, mert más neked(a) egy élmény, és más a vizsgált alanynak(b). Vizsgálódni meg csak úgy egyszerűbb, ha megpróbálsz b jelleget ölteni, de elrakod a spájzba az a-t is, hogy majd visszatérhess.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mahadeva:
"nem láttam senkit sem, hogy spirituális élményt élt volna át. Valódit."
Az átélés egy szubjektív dolog, nem pedig egy látható dolog.
Mások élményeinek valódisága nem tartozik az általad észlelhetö tartományba.
Alapból tehát csak arról beszélsz, hogy nem láttál olyan viselkedésmintákat, amiket "valódi spirituális élményként" címkézhetnél a fogalomrendszeredben. |
| | | | |
|
