 |
Kombinációk, jó és rosszÉn+te+ö=gén, 2002. november 24.  | |  | | | | 84. cellux | 2004. július 29. 10:34 |
| |  | |  | | | "Ha ezt a félős-aggódós-küzdelmes tripjövöképet rakod előzetesen a fejedbe, akkor vajon hogyan/miért is bújna elő az átengedés mintája?"
Az átengedés-mém az a visszatartás/küzdés-mém párja. Ha a visszatartás jelen van, akkor az átengedés is megjelenhet. Kölcsönösen feltételezik egymást.
Amúgy azt hiszem, azért erősítem fel annyira a félős-aggódós-küzdelmes tripjövőképet, mert akkor arra rá tudom aggatni az összes parámat, és amikor sikerül átmenni, akkor vele együtt az összes egyéb parát is magam mögött tudom hagyni.
BT, ez válasz a te kérdésére is: ha sikerül átmennem, akkor utána már nem szoktam parázni, mert a tudatomban egyértelműen össze van kapcsolva az átmenés a paranélküliséggel (akkor azt érzem, hogy "megérkeztem" a tripbe és biztonságban vagyok, nincs már mitől félnem).
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Amerikában, a hazugságvizsgáló "hazájában", abból csinálnak nagy bizniszt legálisan, hogy a hazugságvizsgálónak hazudni tanítanak embereket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hogy honnan tudom? Mondjuk voltak olyanok, hogy valakivel utólag megbeszéltem valamit, hogy akkor mondjuk mit éreztem és azt mondta, hogy nem látszott semmi, tiszta pókerarcom volt. Meg a hipnózisos néni is mondta, hogy néha semmi sem tükröződik az arcomon. Hát ilyenek.... Amennyire vissza tudok emlékezni, sosem gyakoroltam ezt tudatosan, szóval nem tudom tényleg annak a kérdése-e. A pókerarc különben nyilvánvalóan nem tudatos védekezés... Szóval szívesebben gyakorolnám azt, hogy ne védekezzek ilyen pókerarcokkal... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És honnan tudod, hogy pókerarcod van-e vagy sem? megkérdezel másokat, hogy most látszott e rajtam ez vagy az?
Hát nekem tuti biztos, hogy nincs pókerarcom. Vagy legalábbis fogalmam sincs, hogy mikor mi látszik rajtam. de van ugy, hgy erzek valamit kicsit, mások meg mondják, hogy húú de nagyon látszik rajtam ez meg az. a hang egyébként teljesen tutira elárul mindent, a hazugságvizsgálóban pl. a hanghullámoknak fontos szerepük van. meg egyébként is szerintem lehet, könnyebb a mimikát leplezni. Mondjuk nekem lehet nem lenne az, de lehet tényleg csak gyakorlat kérdése. eddig még nem nagyon volt rá szükségem, meg tök jó érzés őszintének lenni.
Bár kimutatni azt, hogy a másik egyáltalán nem érdekel nem mindig jó a másiknak, nekem meg mostanában ez van a körülöttem lévőkkel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jah a pókerarc az vicces dolog - gyakorlat kérdése
|
| | | | |
| | | | | | 79. mantis | 2004. július 28. 19:58 |
| | | | | | | Ja, hát valami ilyesmit mondtál akkor is, és kérdezted tőlünk szerintünk pókerarcod van-e? Én nem tudtam igazán mit válaszolni erre mert nagyon be voltam tépve, de Sevil mondta, hogy nincsen és erre megnyugodtál.
Vagy valami ehhez hasonló, de bennem így maradt meg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | doki: Fura ez a pókerarc dolog. Sokáig nem realizáltam, hogy van nekem olyan, csak kiderült ebből-abból. Azóta asszem legalább észreveszem. Bár az sem biztos, hogy mindig. És az az igazság, hogy asszem eléggé az akaratomtól függetlenül működik. Szóval nem feltétlenül akkor van, amikor azt gondolom, hogy most jó lenne... Vagy mittomén. Nem is biztos, hogy jó dolog. Sőt. Inkább szeretném, ha mindig tükröződne az arcomon, amit érzek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Meglehet... az a baj, hogy nem emlékszem. Sem arra, hogy beszéltünk erről, sem arra, hogy futottam(-e) köröket. Kár... nagy kár. Esetleg tudnál még mondani erről valamit? Hátha visszajön valami emlék. |
| | | | |
| | | | | | 76. doki | 2004. július 28. 19:28 |
| | | | | | | ez a pókerarc dolog nekem sosem ment.
sokszor szerettem volna pedig, ha működik :) |
| | | | |
| | | | | | 75. mantis | 2004. július 28. 19:10 |
| | | | | | | Na, erről a pókerarcról eszembe jutott valami!
Akkor is szóba került ez, és úgy láttam hogy futsz magadban ezzel kapcsolatban egy pár kellemetlen kört.
De persze ezt lehet hogy csak én láttam így. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hű, mantis, nem tudom...az elején szok lenni ez az aggodalom, ha van, de aztán elmúlik, és akkor már nem foglalkoztat. Lehet, hogy amikor kérdeztetek, már elmúlt, vagy akkor épp nem is jött. Lehet, hogy látszani azt meg végképp nem szokott rajtam. Azt kell hinnem, néha elég pókerarc tudok lenni. Az is lehet, hogy amikor tudom, hogy el fog múlni, akkor még mosolyogni is bírok rajta. És általában tudom. Szétcsúszott gombatripemen is ezt próbáltam "tudni", de akkor nem igazán ment... egyáltalán semmi se ment... asszem nyűszítettem is, mint a fába szorult hobbit, és bezony bombadiltoma sem jött a segítségemre... :-) |
| | | | |
| | | | | | 73. mantis | 2004. július 28. 18:18 |
| | | | | | | bombadiltoma,
pont ezekről az aggodalmakról faggattunk téged egyszer trip alatt Sevillel, de nem láttunk benned egy szikrát sem akkor, és ezen mind a ketten meglepődtünk, mert nekem is, meg ezek szerint Sevilnek is keményen előjönnek ezek kellemetlen gondolatok.
Túl sokat vettem be, nagyon durva lesz, úgy maradok, már rég felszívódott hiába köpöm ki, rosszul fogok összeállni amikor lecseng stb.
Évekkel ezelőtt egy messzi-messzi galaxisban a Jókai klubban egy szilveszterkor annyira előtérbe kerültek ezek a dolgok, hogy azt hittem nem tudok lélegezni, mert elkezdtem figyelni a légzésemet és úgy éreztem hogy el van csúszva sokkal a gondolathoz képest és nem leszek képes fenntartani. Úgyhogy ki akartam barátnőmmel hívatni a mentőket, hogy intubáljanak, de azonnal... :)))) Aztán végül megoldódott a kérdés, kicsivel később már röhögtem rajta, de akkor halálosan komolynak tűnt. Van ilyen. :) |
| | | | |
|
