 Kategória:
Társadalom 
Létrehozó: GYIK
Létrehozás ideje: 2002. február 27.
Utolsó hozzászólás: 2019. február 26. |
| |
Érdeklődés: 103826 letöltés
2920 hozzászólás |
| |
|
|
legalizeGYIK, 2002. február 27.  | |  | | | | 76. Vegha | 2002. november 20. 21:23 |
| |  | |  | | | | |  | |  |
| | | | | | 75. Vegha | 2002. november 20. 15:12 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 74. Vegha | 2002. november 18. 15:48 |
| | | | | | | Én már annyival is elégedett lennék.
Olvasta valaki - a mai metróban ( :) a körkérdés az volt, hogy a magyarországi növekvő drogfogyasztás visszaszorítására javasolná-e a nyájas kispolgár, hogy legalizálják-e a drogokat. (Most a kérdés profán megfogalmazásába ne menjünk bele..... ----> metro.)
Egyértelmű, hogy három éhező nyugdíjast kérdeztek, akik mind a kérdés aktualitásának, mind a társadalomtól elvárt viselkedésnek megfelelően természetesen nemleges választ adtak, de a két mondatba még arra is futotta, hogy fejenként felháborodásuknak adjanak hangot, kifejezvén a szervezett bűnözés elleni elkötelezettségüket : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a legalizáció javarészt nem a liberális emberi jogokról, hanem egy kb. 10-50 milliárd dolláros élvezeticikk-iparág újrafelosztásáról szól.
Szóval adva van egy óriási kereslet és profit, ami jelenleg politikai okokból zárva van a legális piacgazdaság elől.
Legalizációkor vagy az állam teljesen rátenné a kezét, vagy adóztatott versenyt engedne meg, amikoris a multik ugyanúgy globálisan oligopolizálnák ezt is, mint a gyógyszeripart, dohányipart, vagy a mezőgazdaságot.
Talán már most egy ilyen jövőképben kellene gondolkoznunk, ahelyett, hogy "na vajon legalizálják-e".
Persze a sok Kovács János állampolgár csak annak örül, hogy nem viszik el egy slukk zöldért. |
| | | | |
| | | | | | 72. Alco | 2002. november 17. 19:19 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 71. Vegha | 2002. november 6. 21:56 |
| | | | | | | Igen, álljatok ellen a kötözködéseimnek, néha nagyon el tud kapni ! : )
Szóval most a lexikon objektivitására visszatérve....nem igazán akarom eldönteni (nem is hivatásom), inkább csak hozzáfűzném: a 100 évvel ezelőtti információkat nyilván már kevesen tudják megcáfolni/erősíteni ezért ez csak talány marad számunkra, hogy valóban hűen tükrözte-e az akkori nézetet, vagy már akkoris "enyhén" csorbított a "szakirodalom", aminek mai napig érződik hatása.
A körülmények viszont merőben másak voltak persze. Ebben kiemelném azt, hogy akkoriban például biztos nem folytak kísérletek a függőség bizonyítására, vagy a maradandó egészségkárosodások kivizsgálására. Ha igen, akkor sem hiszem, hogy nagyon elmélyültek volna a témában, lévén: nem volt akkoriban olyan jelentősége a drogoknak, mint most. Mára társadalmi "problémát" csináltak belőle, ebben pedig azt tartom a legsajnálatra méltóbbnak, hogy mindenki úgy érzi, hogy kötelessége állást foglalni a témában. Vagy igen, vagy nem, de az okos emberkék valamit mindenképpen mondani akarnak rá. Ha van közük hozzá, ha nincs.
Visszakanyarodva sok személyiséggel bíró barátunk : ) kérdéséhez: azt hiszem ezt nevezik liberalizmusnak (szóljatok, ha nem; nem vagyok biztos benne), és talán ez az, amit a "drogos társadalom" legalizmusnak nevezne. Ha bekövetkezne ! Bennem él a remény ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Persze hogy ez csak részletkérdés, beszélgessünk inkább magáról a témáról.
Szerintem figyelemreméltó ez a 100 évvel ezelőtti teljesen más hozzáállás. A jelenségek akkor is megvoltak - fogyasztás, függőség, orvosi felhasználás stb. - de egy egészen más társadalomban. Az biztos, hogy a kisközösségeknek (család, rokonság, falu stb.) sokkal nagyobb szerepe és beleszólása volt akármelyik anyaghasználati kultúrába, mint manapság, amikoris államilag próbálják meg pótolni és/vagy befolyásolni ezeket a különböző kisközösségeket, különböző intézményeken keresztül. Az egyéni hozzáállásban az individualistább, önpusztítóbb és trendkeresőbb magatartás felé haladtunk. Minden szerkereskedelem globális üzletággá és államok kül- és belpolitikáját befolyásoló tényezővé nőtt (az, hogy hol éppen melyik szer a legális, az üzleti és ideológiai lobbyzástól függ).
Mennyire érzitek helyénvalónak, hogy "mindenki használjon amit akar, az állam pedig adóztassa meg a használatot és fedezze belőle a használat okozta károkat"? |
| | | | |
| | | | | | 69. GYIK | 2002. november 6. 17:43 |
| | | | | | | Amit mondok az Vegha mellett szól ugyan, de a világért sem szeretnék bíráskodni.
Tehát: Én úgytudom a lexikonokban a ~ (azaz hullámos vonal) jellel jelölik a címet a rövidítés érdekében. De ez úgyis csak részletkérdés. |
| | | | |
| | | | | | 68. Vegha | 2002. november 5. 21:38 |
| | | | | | | | Ennyire nem szoktam elmélyülni egy-egy témában. De be kell vallanom elég bénán hangzik, hogy két szót egy betűként rövidítenek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a címszót ("Bódító szerek") ...
Ui. a lexikonok nem írják le a címszót a szövegben, hanem
rövidítik. Nem szoktál 100éves lexikonokat olvasni? ;)
|
| | | | |
| | | | | | 66. Vegha | 2002. november 4. 16:16 |
| | | | | | | | Vajon mit takarhat ez a titokzatos "B." kódnév ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Összehasonlításul: a Pallas Nagy Lexikona, 1893-as kiadás, "Bódító szerek" címszó:
"(...) Egyik legnagyobb hátránya a B.-nek, hogy többszöri használat után igen könnyen hozzászokik az emberi szervezet, úgy, hogy a dózist mindinkább fokozni kell, hogy a kivánt bódulat bekövetkezzék; igy van ez p. a morfinnal és klorálhidráttal; másrészt elszokni épp oly nehéz tőlük, mint általában egyéb mérgektől (arzén, dohány) is, ha az ember egyszer hozzájuk szokott; bizonyítja ezt az a makacs kitartás, melylyel az ópiumszívók, a hasisevők, a morfinisták, a részegesek stb. szenvedélyükhöz ragaszkodnak még testi jóvoltuk árán is. Mindez azonban elenyészik ahhoz a sok jótéteményhez képest, melyekhez a szenvedö emberiség a B. révén jutott, mi a B.-et az ujkori orvostudomány megbecsülhetetlen kincseivé avatja."
|
| | | | |
| |
| 
 |
