| legalizeGYIK, 2002. február 27. | | | | 268. Sevil | 2003. május 6. 18:31 |
| | | | | | Narc, én is erre gondoltam. Szerintem inkább az ellenzők a lelkes telefonálók és így lett 60%-uk. Én rosszabbra számítottam. Azt viszont nem tudom, hogy mennyire hitelesek ezek az adatok, tényleg a telefonok alapján dobják-e össze az eredményt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez kulonosen tetszik :o)
"Halmai Gábor ezzel szemben azt javasolja a büntetést kiötlõ és támogató képviselõknek, hogy menjenek alapkurzusra, hogy legalább az alkotmányos demokrácia elelmi szabályaival tisztában legyenek." |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az MDF egy éves börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik nagy nyilvánosság elõtt "propagálják" a könnyû drogok legalizációját. Halmai Gábor jogász szerint az ötlet teljes mértékben alkotmányellenes.
http://index.hu/politika/belfold/mdfalkot0506/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | Akkor mégsem volt igaza annak az előadóművésznek, hogy mindenki szííííííííííííííííííííííííív :))) Akárhogy is, akkor már csak nagyjából 10%-ot kell lefaragni, és lesz mire alapozni. Még Sevilnek üzenem, hogy szerintem csak kis csoprtokban érdemes emberekkel beszélni erről. A tömeg az demagógiákra és jelszavakra kíváncsi. Értelmes párbeszédet max. 10-20 emberrel lehet folytatni. Könnyű ezt nekem mondani, aki nem fogyasztó, de én azt tanácsolnám annak, aki az, hogy próbálja meg egy olyan embernek, aki valószínűleg tiszteli és kedveli őt, de nem tudja róla, hogy fogyasztó, elmondani, hogy lám ő is szív, és lám, ettől még nem bűnöző, "hisz látod, észre sem vetted rajtam", vagy valami hasonló. Ha azt is elmondja hány éve szív, és még sosem jutott eszébe emiatt heroinistának lenni, az is jó érv amellett, hogy az emberek fejében megszűnjön a két dolog automatikus összekapcsolása (ld. heroinos plakátok az ellentüntetők kezében). Tudom, hogy ez több szempontból kockázatos.... De számoljatok utána, lehet, hogy rövid időn belül nagy mennyiségű embert lehetne elindítani a toleránsabb gondolkodás útján ezügyileg. |
| | | | |
| | | | 263. Sevil | 2003. május 6. 16:38 |
| | | | | | Most a M1-es szavazáson 60°bűntetné a szívást. Azért alakul... |
| | | | |
| | | | 262. GYIK | 2003. május 6. 16:07 |
| | | | | | Lehet, hogy elnéztem azt az 500-1500-at. Akkor elszomorít ez is |
| | | | |
| | | | 261. Nomad | 2003. május 6. 15:31 |
| | | | | | Cellux: ezt aligha lehetett volna jobban megfogalmazni:) |
| | | | |
| | | | 260. Bard | 2003. május 6. 13:58 |
| | | | | | Mondjuk szerintem hülyéket meggyõzni nem érdemes, csak felesleges idõpocsékolás... Hiszen kijelentették, hogy drog kérdésben nincs párbeszéd, és a harcban minden eszköz megengedett...
Nem kell velük foglalkozni, elég baj az nekik, hogy ilyen csököttek. De ezért vannak értelmes emberek az országban, és azt kell kitalálni, hogy hogyan jusson el hozzájuk az info. A figyelemfelkeltés megvolt, és gondolom lesz még... :-)
|
| | | | |
| | | | 259. Sevil | 2003. május 6. 13:40 |
| | | | | | Az tényleg biztos sokat segítene, ha nem úgy beszélnénk a drogokról és az általa tapasztalt élményekről, mint drogosok és antidrogosok, hanem egyszerűen mint emberek, minden előítéletet félretéve. ÉS ha mindkét fél tényleg kíváncsian végighallgatná a másikat (amire a tűntetés úgy látszik nem megfelelő hely), akkor kiderülne, hogy a fogyasztók nem feltétlenül a társadalmi élet perifériájára szorult visszaeső bűnözők, akik minden nap szétcsapják magukat, de talán a másik oldalról is kiderülne, hogy pontosan miért tart annyira egy olyan dologtól, amiről elméletben valószínűleg tudja, hogy nem károsabb a mostani legális drogoknál. Annak szerintem sincs sok értelme, ha kémiailag állunk a kérdéshez, hogy pl. a fű szájszárazságot, túlzott jókedvet, olykor szorongást okoz a THC hatására, ennél sokkal érdekesebb, hogy kinek mit jelent az életében, miért csinálja, különböző +/- tapasztalatok stb. A lépcsődrog elmélet és társai meg azért is veszélyesek, mert el tudom képzelni, hogy vki tényleg elhiszi, hogy ez így működik és akkor jobb esélye van, hogy a kemény drogoknál köt ki. Egyébként szerintem a jelenlegi körülmények között a legalizálásnak talán több kára lenne, mint haszna. Amíg ilyen elítélő a közvélemény, valószínű, hogy kiemelnének 1-2 negatív esetet (a pozitív nem annyira sztoriértékű) és újraideologizálnák, hogy a drogban az ördög lakik stb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát sziasztok! Bocsi, hogynem jelentkeztem, de kb. ennyi időbe tellett, míg túltettem magam ezen a partyn. Én ennyi gyűrttarkójú faszt életemben, csak egyszer láttam ezen kívül. Én amikor megjelentem egy kipával a fejemen, anyukámmal, a nővérem és a barátnőm kíséretében, betépve mint az állat -mind a négyen- a sok neonáci fején megjelent az igazi gyűlölet. Megérkeztünk, táncoltunk, röhögtünk, elvoltunk. Aztán egy öregember elkezdett zsidózni amint megjelent Konrád. Na ennek tetejébe az anyámat eltalálta egy piros színű festékbomba. Ekkor még mindig megőriztem a nyugalmamat, máig nem tudom hogyan. Amint megérkezett egy karszalagos szittyamagyarfitymásfaszú, mondom neki:-hé főnök asszem ráfújta a szél a szemetet a karodra, levegyem. Erre: ez az én országom, mondja ő. Héberül küldtem el a retkes kurva annyába! Én azt mondom, hogy ezek az emberek nem félemlíthetnek meg minket, és ezek a hányingerkeltő furkók ismét bebizonyították, hogy kik valójában. Nem szabad megfutamodni srácok. Esküszöm nektek, hogy ez a vasárnap erőt adott nekem. Szükség van rá, hogy folytassuk, nem csak azért, hogy legálisan szívhassunk, de meg lehet győzni a jobbosok értelmes felét, hogy sértett nélkül tényleg nincs bűnös, ebből következik, hogy mi nem vagyunk bűnözők. Nem adom fel az tuti. szevasztok: jaksi! |
| | | | |
| | | | 257. cellux | 2003. május 6. 12:51 |
| | | | | | Sevil:
Az a világkép, ami a tudatba tett kirándulások során kialakul, meglehetősen sok olyan dolgot tartalmaz, ami az átlag magyar polgár világában ma még említés szintjén sem létezik. Mivel ezeknek az embereknek a többsége nem képes becsületesen szembenézni azzal a kognitív disszonanciával, amit az általunk használt fogalmak lefordíthatatlansága (a világképükbe illesztés lehetetlensége) okoz, a könnyebb megoldást választják: lesöprik az asztalról mindazt, amivel nem tudnak mit kezdeni, a maradékot pedig több-kevesebb sikerrel bepárosítják azokkal a dolgokkal, amikről tudnak (vagy úgy érzik, hogy tudnak). Ez viszont azzal jár, hogy a mi fogalmaink az ő világukban teljesen mást jelentenek, mint a miénkben és így az érdemi párbeszéd bármilyen formája lehetetlenné válik.
Megoldás csak akkor születhet, ha a felek képesek nagyjából ugyanarról beszélni. Ehhez viszont az kell, hogy a polgárok megértsék, miről van szó. Ma ezek az emberek a hedonizmuson és az önpusztításon kívül a drogozásnak semmilyen más dimenziójáról nem tudnak, vagy ha igen, az ilyen jellegű gondolatokat függő, beteg emberek kényszerképzeteiként értelmezik és így el is utasítják. Sejtelmük sincs az életnek azokról a mélységeiről, amelyeket a közöttük élő pszichonauták, néha saját világi egzisztenciájukat is félretéve, a tudás és az őseredettel való egyesülés vágyától megittasulva kutatnak.
Valamiképpen világossá kellene tenni, hogy a drogokkal való foglalkozás, a velük való együttélés minőségét ugyanúgy meghatározzák a drogot használó ember kvalitásai, mint az más, hagyományos társadalmi tevékenységek esetében megfigyelhető.
Úgy érzem, a másik (drogellenes) oldalon nem kevés olyan ígéretes ember van, akik hihetetlen gazdagságra, inspirációra lelnének a pszichedelikus drogok által feltárt tudatállapotokban, ráadásul mindezt anélkül, hogy korábbi szemléletüket alapjaiban (!) fel kellene adniuk, sőt, lényegében azt tapasztalnák, hogy a pszichedelikumok támasztják alá és tisztázzák le igazán azt, amit addig igaznak tartottak.
Lehet, hogy el kéne gondolkodnunk az igazi motivációinkon (miért drogozunk, mi inspirál bennünket, mi lelkesít ezen az úton), és ezeket a gondolatokat, valamint a jövőre vonatkozó álmainkat teljesen őszintén meg kéne osztanunk nem csak egymással, hanem azokkal az emberekkel is, akik ma még képtelenek felfogni az univerzum felénk eső szegletét. Nem azt kéne hangsúlyozni, hogy mi káros, mi nem káros, nem tudományos eredményekkel kellene érvelni, nem mások által ezerszer elmondott közhelyeket ismételgetni, hanem a saját személyes tapasztalatunkon keresztül megmutatni, hogy amit ők Sátánnak tartanak, abban valójában jelen van az Isten is.
cellux
|
| | | | |
|