Kategória: Filozófia
Létrehozó: WegaZ
Létrehozás ideje: 2005. július 12.
Utolsó hozzászólás: 2012. október 26. |
| |
Érdeklődés: 16570 letöltés 286 hozzászólás |
| |
|
| Kinek mi a fő célja ebben az életben?WegaZ, 2005. július 12. | | | | 214. megauto | 2010. november 21. 17:43 |
| | | | | | Ú, hát nemis tudom hol kezdjem, meg lehet nemis jó helyre irok. Szóval nem nagyon találom a helyemet a világban. Olyan hogy életcél még nagyon nemis fogalmazódott meg bennem, pedig így 25 évesen azért szerintem már kellet volna. Nagyon kilátástalannak látom magamat most. Hozzá kell tennem hogy egy nagyon hosszú párkapcsolatom zárult le az elmúlt hónapokba. Azóta nagyon vegyes érzelmekkel élem minden napjaimat. Párkapcsolatom miatt nagyon hanyagoltam a barátaimat, haverjaimat. Így hogy most egyedül maradtam, azt vettem észre hogy szó szerint egyedül maradtam. Rá kellett döbbennem hogy nincsenek haverjaim, barátaimat. Egész napomat egyedül töltöm a szobámba.Régen mindíg vártam a hétvégét, mostmeg alíg várom hogy mehessek dolgozni, mert akkor csak délután öl meg a magány.Egyszerűen nem tudok mit csinálni, nincs kit felhívjak hogy mennyünk el valamerre, bandázzunk vagy akármi. Így számomra már sokszor felmerült a kérdés hogy élet ez így? Nem! Evvel tisztában vagyok, de mit csináljak. Nem vagyok az a magabiztos ember aki elmegy egyedül pl kocsmába.Megpróbálni új emberekkel ismerkedni. Nincs semmi témám, unalmas vagyok. Meg ez a hiány érzet. Annyira, de annyira hiányzik a volt nőm hogy már megőrülök. Olyan hogy új barátnő azon még elsem gondolkoztam mert annyira bátortalan vagyok, hogy nem tudnák senkit se felszedni. Meg else járok sehova se akkor meg hogyan? Most úgy érzem legjobb lenne megdögleni a francba. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A szabadságot nem szabad kergetni, inkább érezni kell, és ez az érzés befolyásolja a tetteidet - ami bizony jó dolog. Különböző vallásokban és filozófiákban én is érdekelt vagyok, mindent meg kell vizsgálni. Hozzáteszem: hihetetlen, hogy mennyi mindent nem tanítanak meg nekünk az oktatatásban; és mennyi mindent tanulhatunk ősi törzsektől, akiknek ugyanúgy a boldogság volt a fő céljuk. |
| | | | |
| | | | 212. mulder | 2010. október 2. 21:24 |
| | | | | | Mayahuasca Ez csak az én metafizikai feltevésem. Nekem a pszichedelikumok használata után mindig ez a benyomásom támadt: semmi nem véletlen, és mindenkinek van egy küldetése. Talán a teremtés munkájának fenntartása és az azzal való egyé válás a célja mindenkinek a saját képességei szerint. Ez szerintem nem egy rossz cél, s nem zárja ki a szabadságot sem. Sőt, ha jól értelmezem többek között a hindu filozófia is hasonló képpen gondolkodik: végcél a Brahmannal, az ősforrással való egyé válás, a teljes szabadság állapota. Hogy végül hozzá térj, le kell mondanod a cselekvésről, így többek között a szabadság akarásáról, mert a szabadság akarása is csak akadály a szabadsághoz vezető úton. Paradox módon a szabadsághoz/az ősforrásba való visszatérés az önfegyelmezés, az adakozás és az áldozás szüntelen gyakorlása révén érhető el. Ebből kiindulva talán nem is az a szabadság, hogy azt teszel, amit akarsz, s olyan célt tűzöl ki magad elé, amilyet akarsz. Sokkal inkább, amikor rábukkansz magadban az örökkévalóra és végtelenre, s ráébredsz, hogy a szabadság kergetése csak egy illúzió kergetése egy sokkal nagyobb időtlen-végtelen szabadság árnyékában. Remélem, nem írtam túl zagyvám. Mindenesetre ez csak az én meglátásom és töprengésem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mulder Nem gondolom, hogy bármilyen komolyabb célt kéne keresnünk mindannyiunknak... ezen a világon már nem sokat lehet segíteni, bár sokan örömöt lelnek benne, ha valami "jót" tesznek. A pszichedelikumok világa egészen más. Salvia után visszajönni nekem mindig rossz érzés. Szerintem nincsen EGY olyan dolog, ami minden embernek feladata lenne; szerintem a szabadság mindenek fölött van. Szerves része vagy az egésznek és semmi sem korlátol. Persze a paranormális tevékenységek kutatása nem rossz dolog:) |
| | | | |
| | | | 210. mulder | 2010. szeptember 22. 19:07 |
| | | | | | Revemu!
Szerintem inkább érezd azt, hogy küldetésed van, mint sem hogy céltalan lenne az életed. Amúgy meg szerintem simán lehetséges, hogy a salvia megnyitott egy zsilipet, amin keresztül megértetted, hogy van valami cél a jövődben, amit el kell érned. Személyes tapasztalat alapján azt mondom, hogy többek között erre is megtanítanak a pszichedelikumok: hogy szerves része vagy az egésznek, és feladatod van. Ez nem feltétlenül egy egész világra kiterjedő messianisztikus feladat, de mindenképpen az a saját kereteiden belűl. Keresni egy célt, ami által a világ jobb lesz: nem ennek kellene minden ember küldetésének lennie? Én így képzelem. |
| | | | |
| | | | 209. Revemu | 2010. szeptember 21. 14:42 |
| | | | | | Sziasztok
Ezen a kérdésen mostanában nagyon sokat gondolkodtam, mivel sajnos olyan helyzetben vagyok hogy egyszerűen nem találok magamnak életcélt, ugyanis számomra ez a hely ahol élek nem nekem való. Nem tudom, hogy esetleg máshol is így éreznék, csak amit már nap-mint-nap hallok, látok - hírek,az emberek viselkedése...- már-már eltántorít attól is hogy valami értelmet keressek a szociális világban, most már menthetetlenül elkorcsosult minden, ebből keresek kiutat. Viszont egy másik gondolat is nagyon aggaszt ami mostanában sokkal gyakrabban tör elő bennem olyan formában, mintha valaki a tudatomra akarná hozni, hogy valami küldetésem van, salviázva is rámtört már ez az érzés régebben, csak akkor még nem tudtam, hogy ezzel kapcsolatos. Az lehetséges, hogy csak egy régi salviázás élménye hat ki nagyritkán a tudatomra a jelenbe? |
| | | | |
| | | | 208. sonek | 2010. szeptember 21. 10:46 |
| | | | | | nekem jelenleg az, hogy egy kör alatt ki tudjam rakni a pasziánszt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nekem a célom: Meghalni és semmi más, mint mindenkinek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez egyáltalán nem probléma, talán ez a természetes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Lehet, hogy van ilyen helyzet, de még igazán nem voltam ilyenben. Egyébként mi a fő "probléma", az emberek, élőlények önzősége? Kicsit bővebben kifejtenéd? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Tudod van egy szituáció, amiben bárkit megtudnál ölni, csak hogy életben maradj... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem a fő cél éppen ez, hogy lelkiismeret furdalás nélkül tudjak élni, anélkül, hogy elnyomnám a lelkiismereti dolgokat. A lelkiismeret pedig szerintem nem öncélú dolog, általában akkor "szólal" meg, amikor egy helyzetet önzetlenebbül is meg tudtam volna oldani. |
| | | | |
| |
|
|