 |
Az Ego, mint Isten tükörképesmallsaman, 2002. október 30.  | |  | | | | 348. Nomad | 2004. október 14. 15:53 |
| |  | |  | | | " amely pusztán azért nem oszlik szét a semmibe, mert oly sokan hisznek benne rendíthetetlenül"
Ez nem egészen így igaz. A függve keletkezés tizenkettes láncolatán mennek körbe körbe, nem mindíg érzékeljük a dolgokat, ezért van látens karma, magok, amik majd az időben kikelnek, ha megteremtődőtt a megfelelő körülmény. Szóval nem egyszerűen a mindenki által "elhitt" dolgok történnek, hanem, a dolgok megnyilvánulásának nem látjuk egyszerre az összes fázisát,
különben ugyanolyan egyszerű lenne valamit megvalósítani tettben és gondolatban, ráadásul rögtön, és végig látnánk, hogy mindez a tudat játéka.
"A buddhisták is tudomásul veszik, hogy a jelenségeknek van "olyanságuk", magától értetődő természetük. Viszont nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ez az olyanság honnan származik (miért éppen olyanok a dolgok, amilyenek)."
Egyrészt az egyénből, hiszen megállapítja, hogy van olyansága, bár ez nem erre a kérdésre volt válasz. Ha a jelenségek besorolhatók az öt halomba, akkor ez olyan, mint egy RGB paletta, csak öt dologból áll, és nem háromból. Mi hiába nevezzük el pl. a 00 00 FF -et kéknek, és azt mondjuk, hogy márpedig a kékség az olyansága valaminek, ha van a hipotetikus 00 00,0001 FE,FFFFFF szín is az is olyansmi, de nem az. Tehát vagy mi találunk egy másik színt, nevet címkét, amit rátűzhetünk erre, vagy belátjuk, hogy a rendszer analóg, és minden fogalmiság a digitalizálás tévképzetét erősíti, ami előbb-utóbb kiderül, hogy nem helytálló. Szóval amit akartam mondani, hogy az olyansága csak más olyansága mellet értelmezhető, amihez képest ugyanolyan, vagy nem. De mivel minden folyamatosan változik, nincs értelme az olyanságáról beszélni. Persze ez meg mellébeszélés, de akkor is csak úgy lehetne PONTOSAN leírni a világot, hogy a MOST. De mikor lesz legközeleb most, és hogyan tudnánk megragadni, összehasonlítani egy másik mosttal, stb? Szóval szerintem nincs értelme, de lehet, hogy ez csak az én rossz álmom. |
| |  | |  |
| | | | | | 347. cellux | 2004. október 14. 14:14 |
| | | | | | | ahhoz, hogy egy ilyen buddhista-keresztény integratív világfelfogással ne boruljunk meg, két dolog szükséges:
1. tisztán fel kell ismernünk minden jelenség üresség-természetét (ez a halál-aspektus, a sötétség, bölcsesség)
2. nem szabad a nullpontban üldögélő Istent kiherélnünk (ez az élet aspektus, a világosság, szeretet)
amíg ezt a két pólust nem tudjuk egyszerre átélni a tudatban (anélkül, hogy egymásra támadnának), addig gáz van. és minél magasabbra jutottunk, annál nagyobb a gáz (a kibékítetlen ellentétek annál nagyobb szenvedést okoznak).
ha ugyanis (ilyen polarizált tudattal) az élet mellett tesszük le a voksot, akkor ehhez szükségszerűen ki kell majd nevetnünk (mellőznünk kell) a bölcsességet és az értelmet, mert félni fogunk attól, hogy a bölcsesség esetleg mégis bebizonyíthatja az élet illúzió-természetét. ha pedig a bölcsességre törekszünk, akkor könnyen lehet, hogy kinyírjuk az életet, mert félünk attól, hogy a világi jelenségeink meggátolnak bennünket a megvilágosodás elérésében.
(ugyanez a megkülönböztetés az alapja a világ-túlvilág, anyag-szellem, stb. szembeállításnak is. a dualitásokkal működő tudat nem tudja a két szélsőséget egyszerre felfogni, mert a harmadik út híján kialakuló kognitív disszonancia arra készteti, hogy válasszon.)
|
| | | | |
| | | | | | 346. cellux | 2004. október 14. 13:54 |
| | | | | | | Nomad: "Az, hogy mégis többé-kevésbé következetes események láncolatának tűnik a világ, a nemtudásból fakad, és mi azaz minden lény csináljuk a gondolataink, szavaink és cselekedeteink révén."
Na ezen az egy ponton ütközöm én össze a buddhista tanítással és ezért vagyok keresztény (is).
Ha ugyanis az általunk tapasztalt jelenségvilág a tökéletlen, tudatlanságba merült lények kollektív hallucinációja lenne csupán, amely pusztán azért nem oszlik szét a semmibe, mert oly sokan hisznek benne rendíthetetlenül, akkor nincs kielégítő magyarázat arra, hogy honnan származik a jelenségvilágban tapasztalható rendezettség, sőt, egyáltalán a jelenségvilág valamilyensége.
A buddhisták is tudomásul veszik, hogy a jelenségeknek van "olyanságuk", magától értetődő természetük. Viszont nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ez az olyanság honnan származik (miért éppen olyanok a dolgok, amilyenek).
Erre a kérdésre sem az evolúció-, sem a teremtéselméletek nem adnak kielégítő választ.
Viszont az a gondolat, hogy a jelenségvilág egy jelenségvilágon "kívül" "tartózkodó" Isten egyetlen és mindent felölelő megnyilvánulása, számomra kielégítően helyre rakja a dolgokat. Tulajdonképpen a buddhizmust egészítem ki egy nullpontban üldögélő, örökkévaló Istennel, akinek a tudata magában foglalja a teljes világot, és a nullponton kívül eső rész ennek a tudatnak a fraktálszerű megnyilvánulása.
(Persze a nullpontban üldögélő Isten tudata magában foglalja e tudat kialakulásának, kivirágzásának, majd elsorvadásának és elpusztulásának archetípusát is. Tehát még önmagát is meghaladja, hogy tényleg semmi fix pont ne maradjon, csak a Semmi, ami aztán tényleg Mindennek az alapja lehet.)
|
| | | | |
| | | | | | 345. _spawn_ | 2004. október 14. 13:37 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 344. cellux | 2004. október 14. 13:34 |
| | | | | | | Ugyanakkor én úgy képzelem, hogy ha valaki meg is szabadult a jelenségek önlétezésének illúziójától, a jelenségek attól még ott maradnak a tudatban. A világ nem tűnik el attól, hogy az ember elengedi a ragaszkodást. Ami megváltozik, az mindössze a valósághoz való viszony. (Ami persze mindent megváltoztat, de nem a színén, hanem a fonákján.)
Az újjászületést követően elkezdődhet a világ valódi felfedezése: a rendelkezésünkre álló érzékszervekkel, képességekkel kikutatjuk a világ titkait, a jelenségek rendszerét, tanulmányozzuk az illúziót és rájövünk, hogy a világ egy információs kincsestár, vakarjuk a fejünket folyamatosan, hogy vajon honnan jön ez a tengernyi valamilyenség, a dolgok ezerféle rendszere, a hihetetlen, komplex bonyolultság, a magasrendű szerveződés, a mindent átható intelligencia, stb...
Csodálkozunk, csodálkozunk, és közben dicsőítjük a Buddhát, Istent vagy a tudatot, akármit, amire ezt az elképesztő világmindenséget az értelmünkkel visszavezetjük.
|
| | | | |
| | | | | | 343. cellux | 2004. október 14. 13:26 |
| | | | | | | A különbség abban van, ahogy a valamihez viszonyulunk. Aki a szamszárában van, az a valamit tapasztalja, és úgy látja, hogy a valami néha teljes súlyával ránehezedik, máskor pedig cirógatja és babusgatja őt. Tehát a szamszárában vándorló tudatban a valóság jó és rossz dolgokra oszlik, a jókra vágyakozunk, a rossztól pedig menekülünk.
Aki a nirvánában van, az is a valamit tapasztalja (pontosan akkor is a valami tapasztalódik a tudatban), de eltűnik a szeretem-nem szeretem kettősség: bármi megengedhető. Mivel a bölcsesség (pradzsnya) tökéletes megvilágításba helyez minden tudatban felmerülő jelenséget és így kétség sem merül fel azok valódi természetét illetően, ezért nincs probléma még azzal sem, ha a test, a lélek vagy a szellem (valamennyien ugyanolyan jelenségek) véget érnek. Ha a tudat eljutott arra a pontra, hogy minden jelenség üres, és véges, akkor nincs többé aggódás és így szenvedés sem. Akár az egész világ, minden istennel és lélekkel együtt elpusztulhat, az sem érinti a tudatot magát (hiszen mindez a tudatban történik).
Ha a tudat önmagára ébred, akkor megszűnik a tudat tárgyaival való azonosulás és a tőlük való függőség.
|
| | | | |
| | | | | | 342. _spawn_ | 2004. október 14. 12:51 |
| | | | | | | De Nomad szerintem a Nirvanat megerteni nem lehet csak elfogadni, hisz eletunk a "valami" tapasztalasan alapszik...
A semmit nem tudjuk tapasztalni |
| | | | |
| | | | | | 341. Nomad | 2004. október 14. 12:34 |
| | | | | | | " Aki nirvanában van, annak a lelke nincs a szoborban, nincs a folyómederben, egyetalán nem is folyik, hisz nem tesz semmit, nincsenek vágyai, amik hajtják, nincsenek céljai, az egész világot üresnek látja, ..."
Ez szerintem a félreértés alapja: "aki" a nirváná"ban" van, annak a "lelke", nincs aki, nincs lelke, és nem a ninvánáBAN van.
"mert ahol tartozkodik, az az üresség maga, mivel az ürességet magában hordozza. ( ez egyébént a belső világának a kivetülése, épppen ahogy minden más valóság)"
Nincs belső világa, ezért nem is tud kivetülni, az egységet tapasztalja, de nem valaki, hanem a tudat.
Az üresség hibás felfogásából fakadnak olyan képzetek, hogy az a semmi, de inkább az a jelentése, hanem hogy bármi. Az üresség csak azt jeleni, hogy minden akadálytalanul megjelenhet, nincsenek előre beállított szabályok, amihez igazodnia kellene a jelenségeknek. Az, hogy mégis többé-kevésbé következetes események láncolatának tűnik a világ, a nemtudásból fakad, és mi azaz minden lény csináljuk a gondolataink, szavaink és cselekedeteink révén. |
| | | | |
| | | | | | 340. _spawn_ | 2004. október 14. 12:24 |
| | | | | | | regebben olvastam valahol egy szamomra erdekes gondolatot, lehet hogy nem pontosan adom vissza de a lenyeg szerintem ertheto es engem megfogott:
Isten és Fia a kozmoszban jatszottak,
A jatek lenyege hogy majmokból kellett embert csinalni
és csak egyetlen szabaly volt: az emberek nem tudhattak az istenekrol...
vagy valami ilyesmi |
| | | | |
| | | | | | 339. _spawn_ | 2004. október 14. 12:20 |
| | | | | | | Az en meglatasom szerint egy "X" ideje torteno reinkarnalodasi folyamat végén l a legszebb ajandek a Nirvana..
vagy rosszul latom? |
| | | | |
| | | | | | 338. Ákimáki | 2004. október 14. 12:11 |
| | | | | | | | Vino, mit gondolsz, a menyország milyen hely? Vajon miben különbözik a nirvanatól? Szerinted aki azt mondja magáról, hogy a nirvanaba jutott, annak teljesen üres a létezése? Az nem csinál semmit? Egy életen át küzdött a semmiért? |
| | | | |
| | | | | | 337. Vino | 2004. október 14. 11:36 |
| | | | | | | Mondok két példát, ami talán világossabbá teszi a témát, és ennek a fényében talán más szemmel néztek majd az előző hozászólásaimra.
1. Isen olyasmi, mint egy szobrász, de nem teljesen az. Csinál az emberenek egy olyat,amit úgy hivnak sors. Ez hasonló a folyómederhez. Isten nem a véső, a sors a véső. Isten a szobrász az ember a mű. Aki nirvanában van, annak a lelke nincs a szoborban, nincs a folyómederben, egyetalán nem is folyik, hisz nem tesz semmit, nincsenek vágyai, amik hajtják, nincsenek céljai, az egész világot üresnek látja, mert ahol tartozkodik, az az üresség maga, mivel az ürességet magában hordozza. ( ez egyébént a belső világának a kivetülése, épppen ahogy minden más valóság). A szenvedés az elszakadásból adódik, hiszen az ember faragatlan természetéből az adódik, hogy szeretne egyben maradni, olyannak amilyen, és nem tud megválni azoktól a tökéletlen daraboktól, amiket a sors lefaraag róla, a szenvedés tehát nem más mint a tökéletelen darabokhoz való ragaszkodás. Pl van egy elfertőződött kezed, és le kellene vágni mert különben belehalsz, de te nme mered, mert fáj, félsz a délkezűségtől stb.. ez okozza a szenvedést. Ezt el lehet kerülni, ha mondjuk beveszel egy ralap narkotikumot, és akkor nem érzel semmi fájdalmat. De attól a probléma nem oldódik még meg. A kezed szépen ellrohad, és Te meghalsz. A fájdalom visszajelzés hogy valami nincs rendben, ha kiiktatod, szopón leszel. Igy van ez az ember lelkével is.
2.
Olyasmi ez, mint egy számitógép, vagy egy háló. Az ember hasonló egy software- hez, valami kis program, saját könyvtárral, adatbázissal, stb.. ezen a gépen. Van rajt egy op rendszer is, és ezen belül még egy csomó segédprogram szorakoztató jellegű, informativ stb.. könyvtárakkal URl cimekkel is stb.. szal hasonló a mi kis világunk ehez. Aki a nirvanában van, az kilép ebből a rendszerből, és egy olyan helyre kerül, ami megtalálható ugyan a gép software-ében de inaktiv, nem csalekszik, nem tesz semmit, csak van. A gépet megtámadja egy virus, és odavég az egész rendszernek, annyira hogy az már működésképtelennné kezd válni, tönkremegy. A program( ember) erről nem tud semmit, hiszen a szenvedés, vagyis a fájdalom, ami a vlészcsengő szerepét hivaaatott betölteni, éppen amiatt a virus miatt nincs kapcsolatban az emberrel, ami a gépet támadja,mert a virus( negativ anomália) változtatta ilyenné. A gép tönkremegy, a rendszer meghal, és a virusos programokat, fileokat törlik a gépről, ami menthető, azt áttelepitik egy másik rendszerbe. Röviden ez az üdvtörténet lényege röviden. |
| | | | |
|
