 |
Az Ego, mint Isten tükörképesmallsaman, 2002. október 30.  | |  | | | | |  | |  | | | | Isten és magam között állok én. |
| |  | |  |
| | | | | | 179. Bard | 2004. augusztus 5. 17:04 |
| | | | | | | cellux: "számomra az alapvető kérdés az, hogy miként képes az ember úgy kicsúcsosítani magában a szélsőségeket (igen/nem), hogy közben a hihetetlen intenzitású Isten-energia "félrecsúszása" miatt nem mészárolja le az embertársait."
Most magadról beszélsz, vagy általában? Mert szerintem te biztos nem fogod lemészárolni az embertársaidat. Miért tennéd?
Nagy általánosságban meg persze. A keresztények sok emberéletet kioltottak és még fognak is sokat. Ez minden egyes ember saját döntése.
|
| | | | |
| | | | | | 178. cellux | 2004. augusztus 5. 16:47 |
| | | | | | | az általam vázolt probléma megfogalmazható másként is: miként teljesítsük ki az egónkat úgy, hogy ugyanakkor ne essünk bele abba a hibába, hogy az egónkat tartjuk végső valóságnak?
agent smith vs. neo - ugyanez a probléma
csak úgy válhatunk teljessé (kereszténység), ha ugyanakkor belátjuk a saját ürességünket (buddhizmus). érdekes paradoxon.
amúgy Nomad, amit Cauldfield előtt írtál, azzal teljes mértékben egyetértek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az egó szerintem sem egy hiba, hanem egy "szerv", mint a szem, vagy a láb. Csak nem szabad belekeverni olyan dolgokba, amikhez nem lehetséges felnőnie. "
az egó te vagy, aki ül és olvassa ezeket a sorokat. az egyetlen dolog ami elválaszt az egytől az az egód, gyakrolatilag te az vagy, az hogy hiba-e vagy nem az csak életfelfogás kérdése. : )
az hogy mit kezdesz azzal ami van, magaddal, a világgal, az élettel, az egóddal, az meg már csak rajtad áll, de az hogy nem lehetséges felnőnie...lehet így van, de amit mondasz akkor sem értem. a te egó ne keverje bele a kis képzetegóját -aki igazából szintén ő- milyen dologba? abba?
ha belekevered, csak úgy valósulhat meg a cellux által nagyon szépen megfogalmazott "pólusegybeötvözés", de mindenki kiválaszthatja a neki szimpatikus szót rá.
és igazából még bele sem kell merülni hozzá egyik vallásba sem,csak meg kell tanulni bevállalni az éned(egód?:) mindenestül. |
| | | | |
| | | | | | 176. Nomad | 2004. augusztus 5. 15:34 |
| | | | | | | "az emberek jelentik az egyetlen "portált""
Szerintem éppen hogy nem, az ember a szabad akarat miatt önként IS tud közvetítő lenni olyan folyamatokban, amik a világban lejátszódnak a felsőbb hatalmak szándékai szerint. Minden más dologban éppenhogy közvetlenül ezek a hatalmak tükröződnek.
A vadzsrajána buddhizmusban pedig benne van az összes többi tanítás is, így a hinajána is, tehát nem az első kerék az "eredeti" tanítás. Ebben az elkülönítési terminológiában benne van az is hogy a nyugai ember milyen sorrendben találkozott a különböző iskolákkal, és az, hogy a világban milyen sorrendben tudtak elterjedni, de a vadzsrajánához nem tettek semmi olyant hozzá, ami nem Dharma.
Az egó szerintem sem egy hiba, hanem egy "szerv", mint a szem, vagy a láb. Csak nem szabad belekeverni olyan dolgokba, amikhez nem lehetséges felnőnie. |
| | | | |
| | | | | | 175. cellux | 2004. augusztus 5. 14:40 |
| | | | | | | rövidebben: az EGO nem hiba, hanem lehetőség a két pólus egybeötvözésére a szamszára progresszív kiköpülésén keresztül.
(tulajdonképpen a vadzsrajána buddhizmus ezt az összekötést már megcsinálta, szóval a buddhisták lehet, hogy már végigjárták ezt az utat, amiről beszéltem... a lenti párhuzamba állításnál ezért buddhizmus alatt kéretik a hinajána-buddhizmust, tehát a Buddha eredeti tanítását - első kerék - érteni)
|
| | | | |
| | | | | | 174. cellux | 2004. augusztus 5. 14:37 |
| | | | | | | szerintem az ökumenizmus a Sátán kísérlete a krisztusi mű aláásására... :-)
"Megdöbbentő ostobaság, hogy olyan emberek, akik azt hiszik, hogy az egész világon el kell terjednie az iszlámnak, mivel ez Allah akarata, úgy gondolják, hogy a terjesztést nekik kell megtenniük, nem bízzák Allahra"
szerintem ez nem ostobaság. ha Istenre bízod a dolgokat (ami felesleges, hiszen mindent Istent csinál úgyis), akkor nem az lesz, hogy te ülsz hátratett kézzel és az Isten meg csinálja helyetted a dolgokat. az Isten rajtunk keresztül csinálja a dolgát, rajtunk keresztül nyilvánítja meg magát. ezért ha hiszel Istenben, akkor természetes lesz számodra, hogy az Ő akaratát te hajtod végre, eszköz vagy az Ő kezében. az Istennek az az "érdeke", hogy a hívek minél közelebb kerüljenek őhozzá, minél határozottabban képviseljék az Isten igazságát, hogy minél tisztábban tudják árasztani, manifesztálni az ő transzcendens világából az Igét. (mondhatjuk, hogy az emberek jelentik az egyetlen "portált", amin keresztül a transzcendens birodalom meg tud nyilvánulni a Földön és ezért sokféle szellemi erő törekszik arra, hogy az emberi tudatot a maga számára "kaparintsa meg")
az Istennek való odaadás egy nagyon határozott állásfoglalást jelent: "az igenetek legyen igen, a nemetek nem, ami a kettő közt van, az az ördögtől való". pont ez a nyugati és a keleti vallások alapvető ellentéte: a nyugati kicsúcsosítja a dualitást és állásfoglalásra késztet (hogy az így létrejött szilárd tudati platformra aztán beárassza az Isten energiáját és így létrehozzon egy nyugati típusú "superhero"-t), a keleti pedig hátralép és a döntési helyzet progresszív megoldása helyett regresszíve kivonul belőle... (na jó ez kicsit negatív lett. full respekt az összes pátriárkának.) a nyugati a kettősségek háborúján keresztül jut el a keskeny úton a tű fokáig, a keleti meg elnyugszik és hagyja a kettősség-képzeteket feloldódni a tudatban. ennek az alapvető különbségnek a következménye, hogy a mémek evolúciójáért elsősorban a nyugat a felelős, és ezért van az is, hogy a tudományos módszer csak nyugaton tudott gyökeret verni (keleten nem volt hozzá drive...)
számomra az alapvető kérdés az, hogy miként képes az ember úgy kicsúcsosítani magában a szélsőségeket (igen/nem), hogy közben a hihetetlen intenzitású Isten-energia "félrecsúszása" miatt nem mészárolja le az embertársait. mint említettem, úgy érzem, az Isten tüzéhez túl közel kerülve az ember korrumpálódásának esélyei a magasba szöknek. a vér-dzsihádot egy hajszál választja el a világ megváltásától. pont ezért találom "hasznosnak" a keleti megközelítést: ha az ember képessé válna arra, hogy a keleti típusú tér-tudatosságBAN csúcsosítsa ki az igen/nem-et (tehát a tudatban ötvözné a két ellentétet), akkor a két szélsőség megtámaszthatná egymást és megvalósulna egy olyan, magasabb szintű egység, ami valamennyi lehetőséget magában foglalja (a kereszténység és a buddhizmus mind egy szinttel lejjebb vannak érzésem szerint).
és ha ez lenne, akkor az ember keresztény is lehetne (100%-osan), meg buddhista is (100%-osan) és a kettő mégse keveredne össze, mint a szinkretizmusban (ami megint csak hiba szvsz). ugyanúgy, mint a taoisták yin-yang szimbóluma: fekete és fehér, egymástól élesen elkülönülve, egy láthatatlan vonallal elválasztva, és közben mindegyikből van egy pöttynyi a másikból (ami megtámaszt - mint a buddhizmus a kereszténységet -, illetve megelevenít - mint a kereszténység a buddhizmust).
vagy valami ilyesmi.
|
| | | | |
| | | | | | 173. Bard | 2004. augusztus 5. 13:13 |
| | | | | | | | Márminthogy _nem_ szövegben mondják máshogy a miatyánkot. |
| | | | |
| | | | | | 172. Bard | 2004. augusztus 5. 13:11 |
| | | | | | | "Szerintem ez ugyan az a hiba, ami ezen az egész valláshármason végigvonul, és nem más mint az EGÓ."
Pont azt érzem a kereszténységnél, kifejezetten a katolicizmusnál, hogy amióta II. János Pál meghirdette az ökumenizmust, megkezdődött a kereszténység egóvesztése, vagy halála, vagy akármi, de ez pont a lehető legjobb ami történhetett vele.
Plusz itt van még az is, hogy azzal, hogy a katolicizmus "meghódította" a világot (végülis mindenhol ott vannak), beteljesítette a feladatát, amit magára szabott ki a történelemben. És nemcsak a kereszténység vonatkozásában kezdődött meg a szétoldódás, hanem a katolicizmus meg fog szűnni kereszténynek is lenni. Ugyanis a világ minden táján csak úgy tudtak gyökeret verni, hogy a beengedtek dolgokat a helyi gondolkodásmódból (ez az inkulturáció). Ahogy pedig a kommunikáció és a hírközlés egyre jobban fejlődik, a különböző országok katolikusai szembesülni fognak azzal, hogy a Föld egy másik pontján ugyanannak a vallásnak a híve teljesen máshogy gondolkodik. Sőt már most is napról napra szembesülnek vele. Például nemrég olvastam egy cikket arról, hogy a Japán katolikusok egyszerűen máshogy mondják a miatyánkot mint az európaiak, és szövegben, hanem más van a lelkükben közben. És záros határidőn belül mindenki szembesülni fog ezzel. Ez pedig pontosan a katolicizmus és a kereszténység végét fogja jelenteni. Legalábbis abban a formájában amiben az elmúlt kétezer évben megismertük.
Vagy nem. :-)
|
| | | | |
| | | | | | 171. Nomad | 2004. augusztus 5. 12:52 |
| | | | | | | Először is 165:
" mert szerintem Buddha ugyanazt tanította, mint a hindu tanítók"
Mind a hinduk, mind a buddhisták, hindunak és buddhistának tartják magukat. Ez csak nem azért van, mert ők kevesebbet tudnak a vallásukról, mint te. A hinduknak tudtommal a végső céljuk, hogy a vágy-, a formák-, vagy a formanélküliség-világban szülessenek újjá, míg a buddhistáknál a tudat természetének a felismerése a cél. Szóval szerintem felszinesség lenne összekeverni.
166:
" a mi történelmünk középpontja"
Mármint a keresztényeké, de nem minden nyugati keresztény.
(Cellux olvass Steinert!!! elsőre a Szellemtudomány körvonalait érdemes szerintem)
"amit ugyanakkor nagyon durván beszennyez a rárakódott emberi butaság"
Ezt én úgy látom, hogy volt Mózes, aki ki kellet valamit találjon, hogy felkeltse az emberek figyelmét, hogy legyen, aki továbbviszi az Egy Isten hitet, és megmondta a zsidóknak, hogy ti különlehesek vagytok, KIVÁLASZOTTAK. Ebből az következett, hogy a zsidó vallás magasabbrendű, és az emberek értékesebbek, ez a fundamentalista irányzatokban meg is maradt. Aztán amint megjelent a kereszténység mint vallás, MIUTÁN Jézus élt, tanított, és meghalt, kellet valami alap, a zsidó vallás pont megfelelt (pláne, hogy a legtöbb tanítvány is zsidó volt), és ebből lett a kereszténység "ez az IGAZI vallás", "csak a mi istenünk az IGAZI Isten", és "mindenkit meg kell téríteni, mert az JÓ", sőt kínozni is lehet Isten nevében, hiszen különben a pokolra kerülne. Aztán még ez sem volt elég, és jött az iszlám, ahol már le kell lőni mindenkit a fundamentalista irányzatokban, aki nem az IGAZ ISTENT szolgálja. Megdöbbentő ostobaság, hogy olyan emberek, akik azt hiszik, hogy az egész világon el kell terjednie az iszlámnak, mivel ez Allah akarata, úgy gondolják, hogy a terjesztést nekik kell megtenniük, nem bízzák Allahra, ha már egyszer ebben hisznek, de mégis igazhitűnek tartják magukat. Szerintem ez ugyan az a hiba, ami ezen az egész valláshármason végigvonul, és nem más mint az EGÓ. Azáltal, hogy én tudom az IGAZSÁGOT, több vagyok, pedig csak bölcsebb lehetne ezáltal valaki, de így még azt is sikerül elkerülniük.
Szóval az egy Isten képzete egy fejlett absztrakció és spiritualizmus eredménye, az emberiség fejlődésének igazi mérföldköve, de az, hogy a hozzávezető utat, és az ezt hívő embereket is felsőbbrendűnek nevezzük, azt le kéne végre vedleni, hogy ezek a vallások valóban a világ hasznára legyenek, és minnél kevesebb kárt okozzanak.
Mivel nem mélyedtem el az utóbb említett három vallás egyikében sem eléggé, így ez nyilván csak személyes véleményem. |
| | | | |
| | | | | | 170. Talamon | 2004. augusztus 5. 12:38 |
| | | | | | | Buddha is meghalt.
Volt egy szenvedő, útkereső Buddha, aki bejárta ugyanazt az Utat - ez elképzelhető úgy is, hogy "egy kis szenvedés" megélésével történő tisztulás volt - s mikor annyira kiüresedett, hogy végre Tényleg elengedhette magát annyira, hogy teljesen átadhassa magát a Végtelennek-, egyszűen leült egy fa alá s soha többé nem kelt fel. Teljesen elengedte magát, s egyszercsak egy pillanat alatt semmivé - vagy mindenné foszlott - s Buddha helyébe Nem Buddha lépett - mikor a Tudat átfolyt Nem Tudatba - ennél nagyobb halál nincs - (vagy születés? ugyanaz).
S ne feledjük - beindította a Tan kerekét - roppant specifikus, hatékony Erőket s módszereket hozott ebbe a világba - melyet azóta is folyamatosan fenntart.
Hasonlóképp ilyen mód az is elképzelhető, hogy Krisztus is csupán azért halt meg, hogy így szétoszlassa magát annyira, hogy minden létezővel egybefolyhasson.
Amíg Én vagyok - nincs Isten - csak Istenképzet - Isten nem is létezik -ha az Énképzet viszont igen. Valahogy hasonlóképp, mint a topikcímben , csak a a Végtelen Fény szivárványszín pompájának vakító játékának tükörképét fraktálozgatom kaleidoszkópikus jellegű Lét-Tudatodomban - ahelyett, hogy egyenest belenéznék a Napba.
De ha tudatom annyira kitágul, hogy nincs Fény, mely elvakíthatna - Isten magábaolvaszt, visz, gyönyörködtet, megszabadít, átvesz, eltüntet - de ha ezeket a szavakat megfogom - többé semmit sem jelentenek;)
Ez az egész lét egy fura villódzó derengés - a gyanús az benne, hogy minden egyes létező lény hozzárak - finomít valamit - a kis hangya is, mely naponta 100 m-t cipeli a búzaszemeket - vagy Heidegger vagy Van Gogh - vagy Kandó Kálmán -
S a feljebb említett ún. álomból felébredt Fénylények olyan mémeket hoztak be, melyek jó gyakorlati lehetőséget teremtenek az erős tisztulásra -
hiszen minden Egy - s ennek átélésére jó gyakorlat pl a "szeretet", "együttérzés" sémák - melyek, miután szétoszlanak az emberből a düh, harag, stb démonai - többé semmit sem jelentenek - Szeretsz? Milyen kérdés ez? Hát persze, hogy szeret - Minden Szeret
Persze vannak egyéb démonok is - a dőreség, a kábaság, stb..
Persze beszélhetünk ördögökről, sátánokról, buddhákról, istenekről, egóról meg halálról, meg sörről meg fűről, meg zenékről, meg szoknyákról meg Szent Hegyről, vagy akár hagymáról meg az ekiről - mer mér ne?
huh - őrület - Niza d&b-t kever, remegnek a falak;) |
| | | | |
| | | | | | 169. cellux | 2004. augusztus 5. 11:23 |
| | | | | | | én egy időben megpróbáltam teljesen azonosulni a fundamentalista zsidó/keresztény állásponttal. beengedtem, amit csak tudtam, és utána hagytam, hogy a tudatomban megütközzenek egymással az ennek az álláspontnak a mélyén rejtőző, nem tisztázott érzelmi/értelmi bemerevedettségek, ragaszkodások. reméltem, hogy a tudatban majd idővel letisztul, elrendeződik ez a pozitív és negatív előjelekkel rendesen telített káosz, amit a nyugati történelem "kereszténység" címszó alatt felhalmozott. úgy éreztem, ennek a hozzáállásnak a mélyén van valami nagyon alapvető igazság, amit ugyanakkor nagyon durván beszennyez a rárakódott emberi butaság, ami ezt a mély igazságot érzékelhetetlenné teszi. mivel ma a többség csak ezeket a szennyeződéseket, csak az emberi butaságot látja, ezért elveti a lényeget, aminek a megismerése pedig szerintem kulcsfontosságú lenne a nyugati ember számára.
az volt az intuícióm, hogy a kereszténység egy elképesztő mélységű spirituális erő, ami ugyanakkor, mint egy mágnes vonzza magához a bűnt: rendkívüli mértékben képes korrumpálni azt az embert, aki nem elég tiszta ahhoz, hogy ezt az igazságot be tudja fogadni. (érzésem szerint ennek a korrupciónak az elkerülését szolgálják az Ószövetségben megjelenő, a szentséggel és a szentség szimbólumaival kapcsolatos, rendkívül szigorú tilalmak is.)
azt érzem, hogy a nyugati világ problémái lényegében mind visszavezethetők a zsidó/keresztény tanítás korrupciójára. viszont azt is érzem, hogy ezt a korrupciót a zsidó/keresztény a puszta léténél fogva KIKÉNYSZERÍTI, tehát ennek a korrupciónak eleve benne kellett lennie az Isten tervében. ez érthető is: a negativitások felszínre bukkanása elengedhetetlen feltétele a valóság későbbi megtisztulásának és újjászületésének. olyan az egész, mint egy beépített önjavító mechanizmussal működő spirituális gépezet, amely szép lassan magához vonzza és bekajálja, majd tisztára mosva visszaadja az összes bűnt.
szóval csak azt akarom mondani, hogy érdemes félretenni a kereszténységgel kapcsolatos előítéleteket, és a dolgokat nem ezek szerint megítélni, hanem esetleg tényleg belemenni abba a lehetőségbe, hogy ez a tanítás (is) lehet színtiszta igazság.
|
| | | | |
|
