 |
Gyűlölet: a legrosszabb érzésbadcat, 2005. február 18.  | |  | | | | 16. Sad | 2005. február 21. 09:44 |
| |  | |  | | | Kedves badcat,
Hát nemtudom. De igen. Szal, szerencsére nekem még nem volt részem hasonlóan gázos lelkiállapotban, így elég nehéz "tanácsokat" adni, de azért megpróbálok.
A gyűlölet mint okozat. Ok ismeretlen. Nem tudom elképzelni hogy lehet így élni, biztosan nagyon szar.
De a tüzet vízzel lehet oltani. Ezzel azt akarom mondani,hogy a szeretet mindenre kiváló orvosság...
Nem tudom, hogy van -e barátnőd, vagy barátod, -persze ezt nem keresni kell, mert jön magától-, de sztem akinek "ki tudnád önteni a szíved", tehát akiben megbízol, és ez a valaki megért téged, és szeretitek egymást, előbb vagy utóbb halvány lila gőzöd nem lesz erről a badflashről...
Pszichedelikus szerek: NE!
De ha mégis, akkor + mindenféleképpen kösd le magad valamivel: olvass, művészet, túra, stb...
Lehet hogy ezt most így könnyű mondani és bocsi h "beleszólok az életedbe", de remélem, hogy előbb vagy utóbb elmúlik ez a parád...
jobbulást. :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | és a lényeget sosem tudják megfogni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem közvetlenül a gyűlölet okozza, hanem az azzal szükségszerűen együttjáró undor nem közvetlenül a gyűlölet okozza, hanem az azzal szükségszerűen e.illúziók.
Viszont azt fenntartom, hogy amiről badcat írt, az nem gyűlölet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sip: ezt a magyarázatot el tudom fogadni. Mármint hogy az élvezetet nem közvetlenül a gyűlölet okozza, hanem az azzal szükségszerűen együttjáró, arra ráépülő illúziók.
Viszont azt fenntartom, hogy amiről badcat írt, az nem gyűlölet. Inkább valamiféle utálat vagy undor. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | #6
Badcat:
Csak ismételni tudom magam, kérlek gondold át mégegyszer a dolgot...
"Van egy szennyestartó kosaram. Lusta vagyok alapvetően. Így, csak akkor mosok, ha már nagyon muszáj. Sosem előbb. Igen ám, de ahogy pakolom tele a kosarat, a sok ruha szépen, lassan nem fér be a fedél alá. És olyankor kinyomják. Végül már nem tudok több ruhát betunkolni, s olyankor kiborul az egész.
Talán jobb lenne mindig szembenéznem a szennyessel, s nem megvárni, míg kiborul az egész, s akkora az adag, hogy rámegy egy egész napom a mosással. Vagy hogy másképp, kicsit mélyen szántóföldi gondolatokkal terhesen fogalmazzak: a szar akkor is szar marad, ha lapátolsz rá némi földet..."
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ahogy kiért, a falnak támaszkodott és fülelt. A vezetékek között hideg szél fütyült, halk nesszel papírdarabkákat sodort magával. A távolban üvöltés hallatszott, időről időre erősödött, aztán mindenféle hang, összevisszaságban. Mozdulatlanul állt, feszülten figyelt és várt. Aztán néhány lépést tett előre. Csak a fülével érzékelte a feketeségbe fulladt város lüktetését. Nyitott szemmel ugyanazt a kezdet és vég nélküli sötétséget látta maga körül, mintha csukva lett volna a szeme. Borzalmas volt ott állni és csendben várakozni - semmire.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem nincs igazad, Nargile. És azt sem hiszem, hogy ennyire többértelmű lenne a "gyűlölet" szó. A különbség, amiről itt szó van, az a gyűlölet érzésének személyes menedzselési módjaiból adódik, szerintem. A gyűlölet érzését le lehet kezelni úgy, hogy morálisan alsóbbrandűnek ítélem a gyűlölet tárgyát, és így szert tehetek egyfajta kvázi-megelégedettségre, és a gyűlölet indulatát egyfajta érzelmi önkielégítésbe csatornázhatom. De ha nem vagyok hajlamos az ilyen illuzorikus önmegtévesztésre, akkor marad a gyűlölet a maga lecsupaszított formájában, ami alapvetően egy önemésztő indulat.
Nem hiszem, hogy bárki jól érzi magát a gyűlölet kialakulását követő pillanatokban, amíg tényleg csak a gyűlölet van. Fel kell építeni rá a kényelmes illúziók rendszerét, de az már nem maga a gyűlölet, hanem valami más. Az, például, hogy én erősebb vagyok, mint a gyűlöletem tárgya, és az erő törvénye szerint a megsemmisülés jár neki, a kiteljesedés pedig nekem, az egy kéjteli érzés lehet, de ez már nem maga a gyűlölet. Ugyanígy épülhet fordítva, egy negatív illúzió is a gyűlöletre, ami az én alsóbbrendűségemről szól, ami fokozza a szenvedést, nem enyhíti, de ettől függetlenül, maga a puszta gyűlölet is szenvedést jelent.
Sőt, a "kellemes gyűlölet" már nem is igazán gyűlölet, hanem egy helyettesítés, a gyűlölet szükségtelenségének illúziója egy "á, leszarom!" vagy valami más, hasonló helyettesítő. Lehet, hogy a megvetéssel kevered a gyűlöletet, vagy valami ilyesmi. Győlöletnek egy bizonyos heves indulatot nevezünk, nem egy ítéletet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Pl. elkeseredettség, kilátástalanság, tehetetlenség? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | badcat: ha fogalmad lenne, mi a gyűlölet, akkor nem mondanád, hogy az érzés, amit leírtál, az gyűlölet. Szerintem az valami teljesen más. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na hali!
Érdekes topic, bár engem nem gyakran érint. Nem tudom miért, de a hetekben beköptek, hogy füvezek még se tudok haragudni senkire. Azért persze engem is elkapp néha a harag, de a végén azt látom, hogy magamra haragszom, hogy haragszom valamire is értelmetlenül. Szóval nekem ez eddig könnyen ment, pedig haragudhatnék sok mindenkire, mert olyan lettem amilyen, sok nagyon komoly gátló tényező van az életemben, amiről nem én tehetek, de haraggal és gyűlölettel nem tudok ezeken javítani. Sőt még kiadni magamból se tudom ezek által a dolgokat.
Szóval badcat, ha félsz egy triptől, akkor mondhatnám, hogy hanyagold, de ahogy elnéztelek eléggé visszatérő ez a vágyad a gombázásra. Azt kérdem mit veszíthetsz? Legyél éber, legyél jelen, éld meg és ha kell szenvedj és legyen életed legrosszabb tripje. Ha tanulsz belőle akkor már megérte, de ez csak rajtad múlik. Ha rászánod magad ez legyen a fejedben. Nem az lesz a baj, hogy szenvedni fogsz, hanem az, ha nem jutsz vele előrébb. Ha viszont okos vagy, akkor meglátod, hogy ez is egy tanulság és végleg hanyagolni fogod a dolgot. Ha tudsz más utat, akkor azt se hanyagold el, nem mindig tud a gomba segíteni. Remélem sikerült egyik irányba sem befolyásolnom téged. :P A döntést neked kell hoznod, hisz te vállalod a következményeit... |
| | | | |
| | | | | | 6. badcat | 2005. február 19. 13:29 |
| | | | | | | köszönöm, sokmindenben megerősítetek. de néhány dolgot helyére kell tennem, mert itt-ott valószínűleg félreérthető voltam.
először is nem a gombától várom a megoldást. egyszerűen csak nem akarok lemondani arról az élményről, hogy néha találkozhassak a meztelen igazsággal, de azóta a bizonyos kétségbeesés óta nem mertem erre vállalkozni. 7 hónap telt el, amíg újra rászántam magam.
az az eset még nem a gyűlöletről szólt, hanem a fájdalomról, ami később gyűlöletté vált. akkor, ott pusztán annyi történt, hogy megértettem, igen, tényleg nagy a baj.
sajnos pontosan tudom hogy ki az, aki iránt így érzek és miért van ez. mondhatnám úgy is, hogy rászolgált, de inkább úgy fogalmaznék, hogy nem a semmiből keletkezett érzés ez, hanem bizonyos személy nemvárt és főleg nem kívánt hatást gyakorolt az életemre.
azóta a folyó lassan visszatért megszokott medrébe, de hordalékként magával hozott ezt-azt, és azóta is viszi, bármennyire szeretné is lerakni.
a pszichedelikus élmények nagyon felkavaróak tudnak lenni, és nem tudom eldönteni, hogy esetemben ez hasznos lehet, vagy inkább ártok magamnak. néha leüllepedik bennem a dolog, gondoltam ha kitartóan várok, végleg úgy marad. amikor viszont valami pszichedelikus szert fogyasztok, ismét felkavarodik. ha magamat egy felmosóvödörhöz akarom hasonlítani, (hmm, de hízelgő:), akkor ez jó, mert ha a felmosóvizet nem keverem föl, mielőtt kiöntöm, akkor a trutyi az alján marad. ha viszont felkavarom, ki tudom önteni a csatornába. de ez piszokul fájdalmas dolog.
viszont nem szeretném, ha csendesen, leüllepedve belémkövülne ez az érzés. jobb ember voltam nélküle, és legfőképpen boldogabb.
tehát nagyon is jól tudom mit érzek és miért. és azt is, hogy 2 úton szabadulhatok meg ettől: felejtés vagy megbocsájtás útján. egyenlőre egyik sem megy.
a triptől 'mindössze' mélyebb megértést várok, nagyobb rálátást az ok-okozati összefüggésekre, az indítékokra, esetleg egy új nézőpontot, ahonnan talán látszik az is, hogy a történteket az életemben hol tudom úgy elhelyezni, hogy a későbbiekben a lehető legkevesebb zavart okozza.
ezenkívül a trip főként önmagáért érdekel. kutakodó természetű vagyok, érdekel hogy mit tartogat még számomra.
de nagyon félek tőle. félek, hogy még jobban összezavar. és talán pont ez a félelem vezetett oda a néhány azóta tett kísérlet alkalmával, hogy gyakorlatilag hülyegyerek módjára, abszolút a felszínen megragadva, puszta szórakozásként éltem meg az élményt. szó se róla, rámfért, de a későbbiekben nem így szeretném.
nargile: neked fogalmad sincs arról amiről beszélek. ha lenne, nem mondtál volna ilyet... szerencsés vagy.
a gyűlöletnek azért van ekkora hatalma, mert aki gyűlöl, az néha úgy érzi, hogy bármit megtenne azért, hogy ettől megszabaduljon. a legkézenfekvőbb megoldásnak pedig egy ilyen zavarodott állapotban a gyűlölet forrásának(tárgyának) megszüntetése tűnhet. minél tudatosabb valaki, annál inkább kordában tudja tartani ezt az ostoba és félelemből generált gondolatot. hiába az intelligencia, ha nem vagy elég tudatos, a lélek gyenge és összeroppanhat a gyűlölet súlya alatt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem a gyűlölet nem rossz érzés. Aki gyűlöl, az élvezi. Ez benne a legszörnyűbb. Ha nem így lenne, akkor a gyülöletnek nem lenne ekkora hatalma az emberiség felett. |
| | | | |
|
