 |
Rémálmokalphagirl, 2005. január 12.  | |  | | | | |  | |  | | | | Hát nekem a múltkor volt egy meglehetősen bizarr rémálmom. Nem is volt az egész rémálom és kevés rémálom után ébredek félelemérzettel vagy hasonlókkal, csupán nem tetszenek. Szóval az álmomban a frissen jogsizó tesóm mellett ültem az anyósűlésen és ahogy elhagytuk a várost a határban két csecsemő volt az út közepén, és elütötte őket, és a kocsi valahogy levágta a fejüket. Ez volt az első és talán a legrémisztőbb élmény. A többire nem emlékszem tisztán de olyan dolgok történtek amelyek miatt szinte bűntudatot érzek. És valamit nem értek, és nagyon szeretnék rá választ kapni: egy trip alatt általában szinte mindent elsöprő érzelmi hatások jelentkeznek nálam (afféle művész-léleknek tartanak a barátaim és tény hogy érzelmileg eléggé labilis vagyok), ehhez képest az álmaimat, még a rémálmaimat is egyféle emocionális stázis uralja: mintha csak a fejem érezne bűntudatot ha rosszat teszek, nem ijedek meg az álmaimban csupán nem tetszenek. Miért nem érzek semmit az álmaimban? Már nagyon szeretném ezt, azt se bánnám ha rémálom formájában... |
| |  | |  |
| | | | | | 300. anjou. | 2006. november 2. 09:47 |
| | | | | | | Majd elmúlnak, ha megoldódik az a helyzet ami kiváltotta őket.
Amúgy mostanában esett le a tantusz, azért mert rémségeket álmodok, azok még nem rémálmok. Sokszor előfordult, hogy hiába haltam meg álmomban, vagy öltek meg stb, mégis totál komikusan fogadtam és nem akadtam ki rajtuk, bár tény, hogy próbáltam utánuk járni mit is jelenthetnek. Ha belegondolok, akkor a lentebb vázolt álmom, (amiben a családom felmenőivel áltam neki vmi fiktív állatokat írtani) volt a legeslegrosszabb rémálmom, a többi eltörpül mellette... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | De hát te nem is voltál ott a lángoló ágyban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ma is volt. Azt álmodtam, hoyg apámés anyám fekszenek az ágyban és lángol az egész ágy alattuk és a kedvesem, aki szeret őket menti meg a tűzből nem engem. És én SENKINEK sem kellek. Tegnap azon gondolkodtam hogy milyen igaza volt Gogolnak azzal a csizma-storey.val. Egyszer valakinek mesélte hogy azt álmodta , mendegél a végtelen orosz hómezőkön de csak két fekete csizma volt ott ő nem. na tegnap óta én is igy érzem magam. és rémálmaim vannak.
Ti mit csináltok a rémálmokkal? majdelmúlnak?!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mára virradóra nekem is viszajöttek a hülye rémálmaim. Az utóbbi két hét piszkosul kilúgozott belül, nem bírok enni, aludni, nem érdekel semmi, alig tudok olvasni is. Asszem az a legnagyobb baj hogy nem látom az alagút végét.
Nahh ennnyi, császtok!
mischu23 |
| | | | |
| | | | | | 296. anjou. | 2006. október 12. 23:33 |
| | | | | | | Úgy látszik tegnap terjenghetett vmi levegőbe, mert nekem is szőrnyű rémálmom volt.
Az álmom azzal indult, hogy én, az apám és a nagyapám vadászni mentünk a Tatai tónál (legalábbis arra hasonlított nagyon), illetve engem akartak ők megtanítani vadászni. (Amúgy egyikünk se fogott még a kezében fegyvert, leszámítva a sorkatonaságot) De mi nem közönséges állatra, hanem egy fajta szörnyekre vadásztunk. Ezek a szörnyek a Tatai tó vizében és a tavat körül fogó földben éltek álmomban. 16-18 méter hosszúak, hófehér színűek és kígyó alakuak nagyjából, de a hátsó felüket fehér halpikkelyek, a középső részét fehér bébifóka szőrborította (itt volt amúgy a feje is, az is teljesen olyan volt mint egy bébifóka aranyos feje), és ennek a fejnek a nyakából, az óriás kalmárhoz hasonló csápok nőttek ki, persze fehér színűek voltak ezek is.
Az álmom tulajdonképpen 3 részből állt, de mostanra már csak kettőre emlékszem sajna. A 3 rész azt mutatta, milyen különböző módon tudunk elejteni ilyen állatokat. Az elsőrészen egyszerűen bedobtunk egy pecabotot, ők ráharaptak a csalira, mi kihúztuk őket egy emelvényre és szembe lőttük sörétessel. Az állat borzalmas kínok között, szívszagató nyüszítéssel múlt ki, beterítve minket agyvelővel és vérrel. De nekm végig kellett néznem, hogy ezzel is edzenek engem apámék.
A második részben a tó mllletti földben kezdtünk elásni ásóval, amíg meg nem találtuk egy állat hátsó felét, amibe azonnal beleszúrta a faterom az ásóját levágva vele a farkát. Az állat vérezni és menekülni kezdett be a tóba, ahol viszont a vérzése miatt hamar megtaláltuk és szintén fejbe lőtte az apám az állatott, mondanom sem kell, neki se volt szebb, és rövidebb halál tusája... Tényleg borzalmas volt.
Mint írtam az álmom harmadik felére "sajnos" nem emlékszem. Ha estleg van vmi vélemény az álmomról, esetleg vki vmilyen megfejtést tudd szolgálni hozzá, azt szívesen venném, de ha senki nem ír semmit, akkor egyszerűen csak köszönöm a lehetőséget, hogy ide leírhattam.
Üdv: anjou. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintetek lehet olyan, hogy álmomban flashback-em volt?
Ma este egy olyan intenzív rémálmom volt, mint eddig soha. Amikor felriadtam, kicsit minden másvolt, a szívem annyira dobogott, hogy az ágy is lüktetett, amikor hason feküdtem. Azért gondolom, hogy flashback volt, mert ahogy megnyugodtam és visszafeküdtem, becsuktam a szememet, és egyből egy (akkor) rémisztő fraktált láttam ami jött felém. Hallottam, ahogy apám ordít, hogy jön segíteni (persze csak belső hangok voltak) én meg próbáltam sodródni az árral, mert ezt láttam a legjobb (és szerintem egyetlen) megoldásnak. Remélem nem lesz több ilyen estém, mert eléggé para volt.
ElMA |
| | | | |
| | | | | | 294. metta | 2006. április 12. 12:56 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 293. metta | 2006. április 12. 11:36 |
| | | | | | | new age deszkripciót ezotera kitűnően prezentálta.
(bár szerintem guénon bizonyos szempontból egy tipikus newage úttörő, nameg persze az egész tradicionalizmus is az... newage-ellennewage egy kaptafa... tegnap este keresgettem a neten, találtam egy ultrajobboldali újságot, ahol elképesztő textuálonanizáció folyt, ezzel maga alá utasítandó minden ellenérvet... jókat nevettem... pl.: http://www.sacrumimperium.hu/sacr0804.htm ... hozzám közelebb áll a karl popper féle kritikus racionalizmus, de még inkább szeretek többféle aspektust egymásra válaszoltatva olvasni...) |
| | | | |
| | | | | | 292. mese | 2006. április 11. 21:54 |
| | | | | | | a szanáthana dharma elve csak egy tökéletes rendszerben megvalósítható, ugyaakkor maga az elv szülia tökéletes társadalmi rendszert átitatva áhítattal, melyet hitnek is neveznek... tyúk-tojás.
szerintem működhet, de olyan mély átérzést és bölcssséget kíván meg az emberektől amire nemt udom egyszerre képes-e a társadalom egésze. jó lenne, de félek idea marad, kivéve ha valamineka hatására az ideákat mindenki képes egy időben lehozni magában, addig minden ilyen csak tér-időn kívül létezhet... |
| | | | |
| | | | | | 291. mese | 2006. április 11. 21:48 |
| | | | | | | A new age alatt mit értetetek? csak mert ez nem valami levédett módszertan... szeretem meg nem szeretem a new age-t ma minden az, mindent megrostálnak. a new age gyökerei a golden dawn fordította angolra és franciára azokata z ezoterikus műveket, melyeket ma főként keletről alapként kezelünk.
ez olyan, mintha azt mondaná Byron, ő nem részese a romantika korának, ez nem egy szekta amibe belépsz vagy nem lépsz be...
a Kali Yuga még szép hosszú ideig eltart.
kapuk meg folyosók. az emberek mindig haladni akarnak valahova. előre meg felfelé, avatódni, meg fejlődni és átlépni, a lét helyett...
Istent megpillantani?
Ő a pillantás.
|
| | | | |
|
