 Kategória:
Filozófia 
Létrehozó: alphagirl
Létrehozás ideje: 2005. január 12.
Utolsó hozzászólás: 2013. február 26. |
| |
Érdeklődés: 19698 letöltés
386 hozzászólás |
| |
|
|
Rémálmokalphagirl, 2005. január 12.  | |  | | | | |  | |  | | | akkor most mégis fogok tudni gyufából jointot varázsolni? hurá.
fw.skizo topic
) amúgy még álmodás közben megrökönyödtem magamon, hogy miért választottam az általam kreált szereplőnek -aki én voltam nyilván, ilyen jótékony szerepet. amikor azt próbálgattam, h a környezetet és a többi szereplőt mennyire tudom manipulálni, először a sötét new yorki klubban, ahol voltam felkapcsoltam a villanyokat, mire átalakult az egész egyfajta futurisztikus alternativ bölcsödévé, ahol hirtelen az összes gyereket rámbizták. ettől kissé megijedtem és nem tudtam eldönteni, hogy bemerjek-e menni a falba megint, vagy vállaljam a felelősséget ebben a hatalmas űrkori ashramban hagyott összes csemetéért, ezért inkább felébresztettem magamat. szóval a környezetmanipuláció még nem megy valami jól :) (
-skizo topikban válaszoltam végülis ynul, pedig ezt a topicot csak múlt hét kedden olvastam. de ja. sikerült sugallnom, jól értetted, hiszen én is ezt irtam, csak máshogyan. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Hello!
Tom hasonló álmom nekem is de nekem általában az volt h. verekedésbe keveredtem és amíg engem ütöttek ezerrel addig én mintha elnehezedtem volna és mint egy lassított felvétel, erőtlenül hatástalanul viszonoztam az ütéseket. Ez nekem is visszatérő volt. Tulajdonképp nem ezt akartam írni, csak olvastam Tom hozzászólását és akkor gondoltam már én is leírom.
A lényeg ami ebbe a topic-ba sodort a következő:
Körülbelül egy hete volt egy álmom: Otthon voltam és nagymennyiségű felni volt nálam otthon. Egyszer csak kommandósok törtek be a házba engem lenyomtak a földre és ott úgyéreztem mindennek vége van. 2 napja ez az álom nem valósággá nőte ki magát. Nyomozók állítottak be áttúrták a szobám és elvittek. Kábítószerrel való visszaélés gyanújával vittek el. Most várok a végzésre ami valószínű félév elterelésbe kimerül és utánna az ügyészség lezárja az eljárást ellenem. Ha valaki azt hiszi, hogy vele nem történhet meg...az én posztom h. közöljem vele, hogy téved. Nem ez a félév vagy ezek zavarnak hanem h. a családdommal szemben elvesztettem a bizalmam, hogy mindent megkaptam tőlük és ennek ellenére ilyen helyzetbe hoztam őket...mától meg kell javulnom...és ezt nem a tövénytől való félelmem miatt kell. Még egyszer nem veszíthetem el a családommal a bizalmat, ha egyeltalán valaha vissza szerzem.
Olyan apróságon lehet elcsúszni, hogy azt nem is akartam elhinni. |
| | | | |
| | | | | | 348. Tom003 | 2007. április 27. 15:51 |
| | | | | | | Hello all
régebben elég gyakran voltak érdekes álmaim amiket nem is nagyon nevezhetnék rémálomnak. a téma helyszín és szereplők álltalában mindig különböztek egymástól csak 1 motívum kötötte őket össze. Mindig történt ugyanis 1 olyan esemény ami miatt/elől el kellett volna futnom, vagy valahova minél előbb oda kellett volna érnem. És ekkor egyszerűen nem tudtam mozogni. akárhogy koncentráltam arra hogy megmozduljak semmi sem történt. minél erősebben próbálkoztam vele annál bénultabbá váltam. ezek általában felébredés előtt következtek be. mindig rohadt parás voltam ettől a megbénulástól de mikor felébredtem semmi arra utaló jel nem volt hogy rémálom lett volna. nem vert ki a víz nem lihegtem nem feküdtem kényelmetlen pózba. sőt inkább túl kényelmes volt számomra az alvás. szintén érdekes az amikor valós helyszinekről álmodom sőt gyakran 1 másik álom tér vissza. és ez nem úgy megy hogy a végén észre veszem hogy ezt már ismerem/ láttam már valahol, hanem mindig az álom elején tudatosul bennem hogy ez már volt és emlékezetből végig megyek az adott helyeken. az 1ik ilyen helyet be is tudtam azonosítani. egy olyan helyen jártam ahol a való életben még nem, csak a szélét láttam a buszról . másnap elmentem felfedezni azt a környéket és meglepő módon minden ugyanott volt mint az álmomban . szerintem egyfalyta asztrális utat tettem meg otthonról addig a helyig. ooops 1 kicsit hosszúra sikeredett és letértem a rémálom témáról, sry. ha valakinek voltak már ilyen élményei az megírhatná ide. |
| | | | |
| | | | | | 347. ynul | 2007. április 25. 14:25 |
| | | | | | | hát
az önreflektálásom elengedésén már "dolgozok egy ideje".
hát nem könnyü meló az tuti. nehéz elbírni kezdetben ezt a talajtalanságot asszem. azaz a talajtalanság érzetét. mondjuk talán rá kéne jönnöm hogy miért is félek ettől. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ynul:
Pont most írok egy 10-oldalas szemináriumi esszét a módosult tudatállapotok és hallucinációk különbözö meghatározásainak tudományelméleti-filozófiai hátteréröl. Ez pedig nagyrészt a valóság fogalmának különféle értelmezéseiröl szól, mivel sok szerzö csak a "valós", "hamis", "igaz", "objektív", "normális", "pontos", "deviáns", "téves" stb. melléknevekbe hátrál bele, érvelés helyett. Ezek mögött többféle igazságelmélet is állhat (most néztem át ötfélét), amik filozófiai alapjaik szerint lehetnek pozitivista, empirista, konstrukcionista, relativista, realista meg még ki tudja milyenisták. Szóval nem kell aggódni azon, hogy a valóság nem olyan, mint amilyen, mert tényleg nem egyértelmü a dolog :)
Úgy alapból érdemes lenne elkerülni a "valóság" szónak az "ébrenlét" szó szinonímájaként való használatát. Meg érdemes megkülönböztetni egymástól a hallucinációkat, pszeudohallucinációkat, illúziókat és vizualizációkat. A macskás eseted szerintem szépen rámutat arra, hogy a szubjektív élmény szintjén jócskán van folyamatosság a különbözö tudatállapotok között. Amikor viszont elkezdesz önreflektálni - mint a lombkoronás esetben is - akkor persze be tudod mérni az epizodikus memóriádban, hogy az adott élmény mikor és milyen tudatállapotodban történt/történik. De ha ügyes vagy, akkor rövid ideig akár el is tudod hitetni magaddal, hogy már felébredtél, vagy hogy még mindig nem ébredtél fel, vagy hogy most éppen be vagy tépve, stb.
Az önreflektálás (amikor pld. kiüresítéses meditációnál a belsö monológ belepofázik, hogy "hú de ügyesen leállítottad a belsö monológot!") módosult tudatállapotokban máshogy szokott ki- bekapcsolgatódni, ami egy közvetlenebb létélményszintü megtapasztalást tesz lehetövé. Szerintem érdemes megtanulni tudatosan irányítani mind az öntudatosság fenntartását, mind a lekapcsolását, mert jól jöhetnek bizonyos helyzetekben, mindenféle tudatállapotban. |
| | | | |
| | | | | | 345. helio* | 2007. április 24. 19:35 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 344. ynul | 2007. április 24. 17:48 |
| | | | | | | a végén pontosítok, csak rohannom kellett azt szétesett az a rész.
szal. miért raktam el ezt az emléket jó ideig valósként, és általában meg miért nem? mi volt meg ekkor (vagy mi nem volt meg) bennem hogy áttört ez a fal? és vajon ha nem csak ilyen halvány próbálkozás van jelen a tudatom részéről akkor megjelenhetett volna egy seb rajtam az úgymond ébrenléti testemen?
talán ide tartozhat az is, hogy most hétvégén kinézegettem a normafához, kerestem egy viszonylag csendes elhagyatott részt ahol csak úgy beletudtam bámulni a lombokba, és egy pár perc csendes nézegetés után elkezdtem "hallucinálni" mintha hirtelen besalviáztam volna (bár ez nagyrészt csak a vizuálok tekintetében állja meg a helyét, illetve a fák kaptak még egy furcsa hangulatot, egyfajta megszemélyesülést) . de nemtudtam simán haladni a dologgal mivel szinte rögtön megjelent a gondolat hogy milyen "kellemes kis érzékcsalódás". így hogy egy ilyen fogalmat húztam rá egy pár perc múlva alább is hagyott a dolog. ha mondjuk teljesen függetleníteni tudnám magamat ezektől a többnyire külsőleg meghatározott címkézéstől hogy mi valós mi nem mit tekintek érzékcsalódásnak meg mit nem, vajon ez mennyiben befolyásolná a külső valóságot? :)
vajon azt nevezzük "elmebetegnek" akinél ezek a kiugrásfélék egy adott valóságlétből irányítatlanul fordulnak elő és a személy ráadásul még betegnek is tekinti magát és megpróbál az ilyen dolgokkal küzdeni,
akinél meg irányítottan jelenik meg, megpróbálja értelmezni és bizonyos dolgokat vél kiolvasni belőle majd ezt a tudást az életterébe visszaforgatja pedig mondjuk sámánnak?
na most felmerült még bennem egy csomó minden, de az itt már off-lenne...
kedves mettanauta te is ezt sugalltad nem? azaz hogy ezek mozdítható címkék, mellékhatásként valóságváltással?
visszaolvasva egyébként elég hülyén hatnak leírva ezek a dolgok de gondolom sok embernek itt azért átjön hogy milyen élményekre próbálok esetlenül utalgatni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | huhh ez édekes. jó pár űr országgal odébbról válaszolok majd estve vagy majd... addig is... :
a tudás (trúsz) odabenn (izinder) van! |
| | | | |
| | | | | | 342. ynul | 2007. április 24. 15:44 |
| | | | | | | he
ló. na. nemrég azt álmodtam hogy fekszek az ágyon alszom és az egyik kezem lelóg a földre. ekkor a nyitott ajtón odakóbászót egy kis fehér macska. amikor megakartam simogatni, szörnypofát öltött és megharapott, majd elszaladt egy másik ajtón. ezen álom után reggel mikor is a konyhában akartam valami reggelit csinálni a jobb kezemmel (ami álmomban lelógott) nem nagyon ügyködtem mert tudtam hogy az sérült ugyanis megharapta egy macska. persze pár pillanat múlva kapcsoltam és odanézve láttam hogy nincs ott semmilyen sérülés sem és akkor még eltartott pár pillanatig amíg kapcsoltam hogy ja tényleg ez az álomban volt.
tudtok erre valami magyarázatot? mi alapján határoljuk el egy emlékről például hogy az valós e vagy sem stb.
|
| | | | |
| | | | | | 341. meta | 2007. április 24. 14:33 |
| | | | | | | | ja amúgy a közelicsaládtagjaid/önmagad megölése a megrokkant önbecsülésed lehetséges kiadása. hülyeség. mambóóóó!!! :P |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | naja ezér mondtam a sorozatszülőt, v lehet sorozatsimogató is :) vagy bámi ami nem gyalázat.
mert ha előre programozod magad, hogy nem para jön egy alvási bénulást követően, akkor a kezdődően tudatos álmaid is kényelmesebbek lesznek. |
| | | | |
| | | | | | 339. anjou. | 2007. április 24. 14:21 |
| | | | | | | sorozatszülésszé? :) hm, igazad van, lehetséges, de ne offoljunk.
Para vagy nem para kérdéshez:
Velem most történt meg előszőr, szal elég para volt, lehet hogyha gyakrabban megesne akkor nem lenne az.
De a rémálmaimmal már jóban vok (ahogy előbb írtam már élvezem is), igazából már nincs olyan családtagom akit nem öltek volna még meg éjszaka fejemben, de ranglistát én vezettem akkor is, a saját kinyiratásommal. :) |
| | | | |
| |
| 
 |
