 |
Mivé lesztek, gyerekek?...Sad, 2004. december 1.  | |  | | | | |  | |  | | | Unikális? Ha arra gondolsz, hogy egyedi lenne az álláspontom, egyáltalán nem hiszem. Sőt, összességében véve inkább arra tippelnék, hogy a marihuánát a füvesek kisebbik százaléka tekinti pótszernek. Persze, bizonyos körökben a te nézeted az általános, de nem vetted komolyan, amit arról írtam, hogy más körökbe járunk, pedig komolyan gondoltam. Az egyik ember azt mondja, hogy "szerintem a füvezés erről és erről szól, mert én csak ezt tapasztalatam", a másik meg azt mondja, hogy "szerintem ponthogy nem arról szól, én meg csak emezt tapasztaltam", mert van abban egy mentalitásbeli gócosodás, hogy milyen emberekkel találkozik és érintkezik valaki.
Mondok egy egyszerű példát: sokan stresszoldónak használják a marihuánát. A stessz egy teljesen természetes, normális dolog. Mindig is volt. De sokan vannak, akik marihuána nélkül nem tudják feloldani a stresszt, ami napról napra felgyülemlik, és betegségeket okoz. Az nem baj, hogy a huszonegyedik században élünk. A baj az, ha nem vagyunk képesek feloldani a stresszt. És ezek az emberek este elszívnak egy cigit, vagy egész nap füvezgetnek, és nem tolódik át a stressz a következő napra, és nem betegednek meg. Persze, megpróbálhatná helyettesíteni valamivel a marihuánát, de az nem lenne sem igazibb sem teljesebb megoldás, és valószínűleg hatékonyabb se lenne. Mert a probléma maga a stressz felgyülemlése volna, amit viszont a marihuána teljes egészében orvosol.
Mondok egy másik példát: vannak, akik munkához használják a marihuánát, nap mint nap, mert így jobban tudnak dolgozni. Nagyságrendileg sem mernék tippelni, hogy milyen arányban, de állítólag például a programozók között jónéhányan vannak, akik valamennyit minden nap elszívnak, és tökéletesen meg vannak elégedve a függőségükkel. Nem azért, mert valami bajuk van, ami akadályozná őket a marihuána-mentes munkában, hanem egyszerűen csak így gördülékenyebben megy.
Mondok egy harmadik példát: Az emberek különbözőek. A pszichiátria szereti meghúzni a határt egészség és betegesség között, de az átmenet fokozatos. Van, akinek figyelemzavaros problémái vannak, és úgy tud rendesen odafigyelni, koncentrálni, fókuszálni, ha egy kicsit mindig be van tépve. Nem valami lelki problémáról van szó, hanem csak arról van szó, hogy neurológiailag különbözőek vagyunk, és vannak, akik a marihuánával tudják a modern európai életmódnak megfelelő állapotba hozni az agyukat. Mondhatnám a kedélyproblémákat is. A depressziónak, a hangulatingadozásoknak és a motiválatlanság érzésének is fokozatai vannak. Amikor az ilyesmi kiegyenlítésére használja valaki a marihuánát napi rendszerességgel, az sem azt jelenti, hogy valami problémája van. Hanem azt jelenti, hogy az ő veleszületett pszichés adottságai és az életkörülményei egyeztetéséhez szükség van egy kis vegyi igazításra, hogy teljes és boldog életet élhessenek. Mint ahogy biciklire van szüksége annak, aki messze lakik a munkahelyétől.
De sokan vannak olyanok is, akik nem azt mondják, hogy "rosszul" érzik magukat marihuána nélkül, viszont azt mondják, hogy "rosszabbul" érzik magukat, mint amikor füveznek. És elszívnak naponta ennyit, annyit, amannyit, nem mondok számokat, mert nem hinnéd el, és remekül elvannak. Nem azért függők, mert valami problémájuk van, hanem mert így jobban érzik magukat.
Van, aki úgy fogalmazza meg, hogy egész egyszerűen jobban szereti az életet, ha naponta emlékezteti rá magát, hogy milyen nagyszerű dolog élni, és ettől jobb ember napközben. És mindezekre a dolgokra mondhatnánk, hogy lehet, hogy helyettesíthetnék mással a marihuánát. Mint ahogy a biciklit is lehet helyettesíteni buszbérlettel. De ettől még nem lesz pótszer. A busz nem valami gyökeresebb megoldás, mint a bicikli. Hanem más. És ha valaki nem szeret buszozni, vagy messze van a buszmegálló a házától, akkor a bicikli lesz a legjobb megoldás. Megoldás. Ami csak egyvalamit pótol: a saját hiányát.
Ha érdekel a téma, olvasgathatod a marijuana-uses.com oldalt, van ott néhány érdekes írás, de egyébként is tele van az internet az ilyen marihuána-használatról szóló beszámolókkal. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem az esetek egy jelentős részében a füvezés maga a megoldás. Tehát az volt a probléma, hogy az illető nem füvezett. Mint például a marijuana-uses oldalról idézett írás szerzője. Ha a marihuánától függ az ember, akkor az jelentheti azt is, hogy a marihuánától függ az ember, arra van szüksége. Nem kell mindig mögöttes okokat keresni. Van, hogy a marihuána csak egyvalamit pótol: a saját hiányát. Annak, hogy az ember nem érzi jól magát, lehet, hogy mindig megvan az oka, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne a marihuána maga a megoldás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amivel persze nem akarom azt mondani, hogy ha elviselhetőbbé teszi azt, amin hosszú távon érdemes lenne változtatni, az soha nem tekinthető segítségnek és kívánatosnak. De nem mindig. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyébként szerintem abszolút nem vitáztunk, Tetrahíd, hacsak nem azon, hogy van-e értelme annak, amit írsz. Ahhoz, hogy vitázzunk, tudnom kéne, hogy mi az álláspontod, ezért először feltételeztem egy jelentését a nem-józanságos aforizmádnak, aztán elkezdtem rákérdezni, hogy mit akar jelenteni. De lehet, hogy az a baj, hogy egzak tállításként próbáltam értelmezni valamit, ami inkább valamiféle líra, aminek az a lényege, hogy mindenki máshogy értelmezi.
Amiről eredetileg elképzeléseim szerint vitázhattunk volna, az lehet, hogy túl egyértelmű ahhoz, hogy vitatéma legyen. Gondolom, tisztában vagy vele, hogy vannak, akiknek megoldja a problémáit a marihuána, vannak, akik rosszul érzik magukat marihuána nélkül, de jól érzik magukat marihuána-függőként, és akiknek az esetében egy bármilyen épkézláb közös értékrend fényében kívánatos és helyénvaló dolog, hogy napi rendszerességgel füveznek, mert egyébként rosszul éreznék magukat, és nem lennének olyan hasznos, normális, jó, megelégedett és produktív emberek, mint így, hogy füveznek. Az meg, hogy vannak, akiknek nem segít a füvezés, és csak elviselhetőbé teszi azt, amin hosszú távon érdemes lenne változtatni, az szintén nagyon nyilvánvaló szerintem, és nehéz lenne vitatni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vagy arról van szó, hogy a "józanságnak" a te megfogalmazásodban semmi köze ahhoz, hogy drogozik-e az ember, vagy sem. Ugye? A józanság tudatosságot jelent, és amikor azt mondod, hogy ha valaki nem érzi jól magát józanul, akkor nem érdemes nem-józannak lennie, ezzel egyáltalán nem arról beszélsz, hogy érdemes-e füvezni. Jól értem? Ami meg azt illeti, hogy "ne áltassuk magunkat azzal, hogy a drog jó", ez alatt meg azt érted, hogy nem a drog jó, hanem a drogozás lehet hasznos. Vagyis jó. Ugye? Valami ilyesmit mondtál. Mert ha erről van szó, akkor tényleg csak azt tudom mondani, hogy legközelebb próbálj meg egyértelműbben fogalmazni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hadd ismétlem magamat, csak mert ilyen nehezen értjük meg egymást: Én egyetértek veled abban, hogy az jó, ha az ember tudja, miért drogozik. De mi köze ennek ahhoz, hogy ha nem érzi jól magát nélküle, akkor nem érdemes drogoznia? |
| | | | |
|
