 |
Mivé lesztek, gyerekek?...Sad, 2004. december 1.  | |  | | | | |  | |  | | | | Leálltam az ekivel 6 éve, a papírral 5 éve, mert jelenleg nem fér bele az életembe rajtam kívül álló okok miatt. Ha nem lett volna "az" az időszak az életemben, most nem lennék az, aki, és biztos vagyok benne, hogy rosszabb lenne az életem. Az is biztos, hogy nem álltam le végleg, mert évek óta az az érzésem, hogy még valami várt rám, amit nem fejtettem meg, amit nem ismertem meg. Mintha a kedvenc könyvemet nem olvashattam volna végig, és évek óta esz a kíváncsiság, hogy mi lehet még benne. Más szóval: függő vagyok, aki 6 éve absztinens. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Hm, vajon működik még a hozzáférésem...? (1, 2, 3, mikrofonpróba)
Régen, 2003-2004 könyékén a Daath volt a kezdőlapom. Ez a miliő lengte körül a hétköznapjaim, bizonyos időszakokban ez volt az alfa és omega, egy vászonként emlékeszem magamra, amit a pszichedelikumok festettek, 3 évig. Szintet léptem, megvilágosodtam, rákapcsolódtam a főidegre. Aztán 5-6 éve leálltam, teljesen.
Az évvége közeledtével lajstromba szoktam venni a dolgokat és most elgondolkoztam, hogy hova jutottam azóta, hova tegyem azt az időszakot, hogy láttam volna akkor a mostani önmagam. Sokan tudnék írni, de inkább a Ti történetetekre vagyok kíváncsi. Te mit gondolsz "arról" az időszakról? Hogy vélekedsz másokról, akik most is "érintettek", azokról, akik akkor körbevettek? Megváltozott-e a számodra Pszichonauták c. film üzenete? Ha most megkínálnának, miért nem fogadnád el vagy miért igen?
Nos, te mivé lettél..? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Dani, ha para van, szerintem cselekedni fognak. Del eleve el kellene kerülni azt, hogy para legyen.
Magát az életet nem kell félteni, nem hinném hogy az emberiség aprócska beavatkozásai képesek lennének elpusztítani azt. A probléma az, hogy inkább magunkkal bánunk el, teljesen feleslegesen. |
| | | | |
| | | | | | 217. meta | 2007. szeptember 14. 04:33 |
| | | | | | | kösz érbone, a törekvés a lényeg.
a többi trükk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kozmikus Krisztina inkább gyűjtsön szemetet és dobja ki a megfelelő helyre, mintsem pirománkodik az erdőben és sütögeti az őzikéket!
( :D )
Amúgy ha megszorolunk akkor lehet, h radikálisabb változásokat fognak bevezetni a Föld érdekében, amit most is tehetnének, de nem mert "nem éri meg". Vagy ez túl naiv? |
| | | | |
| | | | | | 215. Airborn | 2007. szeptember 13. 16:00 |
| | | | | | | | remény az van, meg törekvések is, de attól még látom azt is, ami van |
| | | | |
| | | | | | 214. meta | 2007. szeptember 13. 11:45 |
| | | | | | | szóval tetranyuszi,
annyiban igaz a meglátásod, ha a szellemiség egymásra kiterjesztését a lúzerség kezdetének tekinted.
ezt értem mind az ősközösségi együttélés -általunk pusztán hipotetikusan, vagy beégett fiziológiai emlékszinten ismert -szabályaira, mind az első, filozófiát, vallást "leíró" barlangrajzokra.
hiszen, ős ödön sem tett mást, mint az adott létélményénél jobbra vágyott, mert az emberiség csupán egyfajta materiális kísérlete a kozmikus intelligenciának a túlélésre.
tehát, amikor mondjuk ős ödön és kozmikus krisztina találkoznak az asztrális mezőn, akkor ős ödön egy kevés kardfogú tigrissel tarkított tájba, sok mamuttal, sok bogyóval és sok ős örzsével kívántatja magát körülvenni, amíg kozmikus krisztina kevesebb szemetet kíván maga köré.
ez mindkét esetben igencsak realista látásmódot feltételez.
vagy?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bocs, de ketten pattogtak itten, emiatt kettőspontból pont lett, valamint leírtam egy felesleges gondolatjelet és kifelejtettem egy HA-t.
tehát:
... .=:
az egyént, aki kivonulva az egységből, levágott végtagként bomlik, ezáltal a reményt nem alapvető, HAnem megszerzendő tulajdonságként értelmezve. |
| | | | |
| | | | | | 212. metta | 2007. szeptember 13. 11:26 |
| | | | | | | másrészt:
ha te az emberiségtől kiegyedült egyedként értelmezed a sorsodat, és tulajdonnak az élet alatt megszerezhető vagyont - legyen az materiális, vagy szellemből materializálódott szellem (értsd: gondolat-könyv-gondolat) - érted, akkor magadat, mint archetipikus vesztest láttatod.
az egyént, aki kivonulva az egységből, levágott végtagként bomlik, ezáltal a reményt nem alapvető - nem megszerzendő - tulajdonságként értelmezve.
a remény annyiban drog, amennyiben a tett mozgatórugója.
céltalan remény nincs.
ezért a reménynek szoktak mindenféle célokat adni.
az, hogy egy fájdalmas sorsú embernek az a remény-célja, hogy a fájdalmai mennyiségét redukálja,
nem teszi őt vesztessé azzal az emberrel szemben,
akinek az a remény-célja, hogy a már meglévő boldogságát kiterjessze a többi lényre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | csupán a vesztesek képesek a reménytelenség fogalmát értelmezni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem pedig a realizmusát (értsd. racionális mérlegelő képességét) a remény nevű "drog" elsajátítása után vesztette el az ember. reménykedni a vesztesek és a tulajdonnélküliek szoktak.
vagy nem? :) |
| | | | |
| | | | | | 209. Nargile | 2007. szeptember 13. 10:34 |
| | | | | | | "most miért kell a bulvármédia reménytelenség-oltogatását erősíteni?"
Ez jogos. Ha az emberiség bele fog pusztulni valamibe, akkor az az, hogy feladja a reményt. |
| | | | |
|
