 Kategória:
Filozófia 
Létrehozó: Sad
Létrehozás ideje: 2004. november 25.
Utolsó hozzászólás: 2019. április 21. |
| |
Érdeklődés: 20886 letöltés
630 hozzászólás |
| |
|
|
HalálrólSad, 2004. november 25.  | |  | | | | |  | |  | | | hlm
Gratula!
A természet igazi tanító mester:)
Most a békabrekegésre vagyok ráállva. A kert végében minden este megy a buli, csatlakoztak hozzá a tücskök is. Leültem csukott szemekkel, és csak belemerültem.
Később jött egy olyan kép amiben a földet láttam nagyon magasról. Aranyló foltok villództak a felszínén. Úgy éreztem a születés, és a halál fényei ezek. Minden másodpercben meghal valaki a földön, ill. megszületik valaki. Szép kis tűzijátéknak tűnt. Aztán amikor állítottam a felbontáson, megláttam a föld bioszférájának ciklikus lüktetését is, pl. az egynyári növények feltűnését és megszűnését, ez már egy másik szín volt, és egy gyönyörű, tiszta dallam is tartozott hozzá. A halál nem tűnt félelmetesnek, igazából csak akkor tűnik annak, ha a fejemben élek.
Nyugodtan hátradőltem; minden lélek.
|
| |  | |  |
| | | | | | 533. hlm | 2011. május 11. 22:57 |
| | | | | | | A mai nap éreztem azt először (józanul), hogy ki tudtam lépni a saját egómból. Szép idő volt. Kimentem a természetbe, de most nem volt mitől félnem, mert ott voltam a fűben, fában, folyóban, egyszóval mindenütt. A gondolataim sem csapongtak.
Nem éltem, csak léteztem. minden az enyém volt, mégsem volt szükségem semmire. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | vagy soha rá sem jönnek, csak az érzés marad meg, hogy valami hiányzik, valami nem az igazi... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Audiofly minden ember jó valamiben. Ha megtalálod amit szeretsz és jó is vagy benne akkor kezdheted újra az álomszövögetést. Tévedni nem emberi dolog, tévedni a legtermészetesebb dolog. Képzeld el azokat, akik 30-40 évesen vagy még később jönnek rá arra, amire te most. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én ma rájöttem a nagy talán igazságra. Talán valóban nem azért vagyok itt ebben a világban amiért szeretnék. Hiába szőttem álmokat kb 14 éves korom óta az életemről. Semmi nem teljesült belőle. Nem nekem való a világunk. Meg akarok tőle szabadulni. Rájöttem az igazságra. Végre sikerült bizonyítékot találni a reinkarnációra. Teljesen kézzel fogható bizonyítékot. Ezt egyenlőre, talán örökké nem akarom közölni. Legalábbis ilyen állapotban nem. Csak feldolgozni nehéz, talán fel sem fogom a dolog súlyát. De valahol nem is az én dolgom felderíteni. Nem vagyok próféta, nem tudom a földet átlyukasztani egy jégkockával, és most végre nem folyik le a kék festék a falról. Ezek az érzések sokkal többek annál. Szavakkal leírhatatlanok.
Köszönöm hogy ezt megoszthattam veletek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Buká
Én régen úgy kompletten az egész emberiség halálát kívántam.
Később az egész emberiséget akartam megmenteni :)
Most meg csak csodálkozok az egész emberiségen. |
| | | | |
| | | | | | 528. hlm | 2011. május 3. 14:07 |
| | | | | | | | Igen, de minél jobban ismered önmagad, annál inkább el tudod fogadni ha rossz döntést is hozol. Velem volt már olyan hogy logikus, ésszerű és később beigazolódott, vagyis jó döntést hoztam, a mentális állapotomra mégis negatívan hatott. |
| | | | |
| | | | | | 527. Buká | 2011. május 3. 09:49 |
| | | | | | | Más téma:
volt már, hogy valaki más halálát kívántátok? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó lenne, ha ez mindig így egyenesen következne egymásból. :/
Legalábbis nálam nem mindig, még ha tudom is, hogy mire lehetnék képes, a megvalósítás az már egy másik fogalom. Szokások, félelemek igen erősen befolyásolják az ideák megvalósulását. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Zsuzska, ha ismered milyen lehetőségek rejlenek benned akkor jobb döntéseket is hozol. ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem az élet a kettő egyszerre, vagyis minél tovább jutsz a kiképzőpályán(annál inkább vagy az aki lehetnél) annál többször és hosszabb ideig tudod teljességében látni a világot és szeretni azt mindennel együtt, ami benne van-magad is beléértve-. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Zsuzsk4
Igen, ez is igaz. Velem is előfordult már, hogy visszaköszönt valamelyik rossz döntésem kicsit más formában. Ahogy kicsiben, úgy nagyban.
Deep
Na ezt a belső gép, belső hang funkciót szeretném gyúrni még :)
Mert az nem a belső párbeszéd ugye, inkább egy nagyon erős meg/ráérzésként jellemezném aminek alapból mindig elérhetőnek kellene lennie, de az (egyénenként változó szintű) mentális zaj miatt nehéz ráhangolódni erre a belső sávra.
Nem tudok brutálisabb kínzást a monotonitásnál...ha nehezebb körülményekkel is indul valaki az életben, de akkor is egy új világ fogadná, új paraméterekkel, új lehetőségekkel, míg egy kozmikus méretű beragadt loop-ot én fájdalmasabbnak tartok, de ez csak az én véleményem.
Valamelyik cikkben olvastam, hogy egy ember életében a legnagyobb érzelmi sokk, maga a megszületés. Annyira negatív élmény, hogy az agy rögtön elzárja a legmélyebb fiókba ... és ott van ugye maga a további kaland. Teljesen tisztán megérkezni egy olyan fostömlő helyre, mint ez a társadalom. Ahhoz alkalmazkodni, abban szerepet vállalni, abban elveszni, abból felébredni stb stb ...
Kicsit ezósabb vizekre evezve, lehet úgy nézni az életre és a a halálra, mint kiképzőpályára, ahol ha letudjuk a feladatunkat "magasabb szintre emelkedhetünk", és lehet úgy is nézni rá, mint egy megismételhetetlen egyszeri csodára, melyben az Egy önmagát felosztva saját magát öleli egy röpke pillanatra.
Végtelen számú más nézőpont és variáció létezhet, és ez gyönyörű szerintem. Létünk maga a misztérium, a csoda! Ezért sem siettetném a halált, lerántódna a lepel erről a remek viccről, és még gyűjtöm az energiát a röhögéshez. |
| | | | |
| |
| 
 |
